• Nem Talált Eredményt

R I O K É M IA A Magyar

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "R I O K É M IA A Magyar"

Copied!
16
0
0

Teljes szövegt

(1)

R I O K É M I A

A Magyar Biokémiai Egyesület i n t e r n e t e s folyóirata 2 0 1 6 . d e c e m b e r

. S í

e g y e s í t e t t k é p

D N S

GFP (Rab7 RNSI) mCherry-Atg8a

(2)

B I O K É M I A

A M a g y a r Biokémiai Egyesület i n t e r n e t e s folyóirata Szerkesztő b i zottsá g :

Bősze S z ilvia , Erdődi F e r e n c , I f j . G a l l y a s F e r e n c , G e i s z t Miklós, K i r i c s i Mónika (titkár), M a k s a y Gábor, N y i t r a y László, S a r k a d i Balázs,

Székács András, S z a n d y Z s u z s a Főszerkesztő:

S z ű c s M á r i a s z u c s . r n a r i a @ b r c . r n t a . h u

T e c h n i k a i szerkesztő:

B é r d i P é t e r i n f o @ r e m e k d e s i g n . h u

X L . É V F O L Y A M 4 . S Z Á M 2 0 1 6 . d e c e m b e r T A R T A L O M J E G Y Z É K

Címlapkép:

A Rab7 kis GTPáz szükséges a pirossal jelölt autófág vezikulák fúziójához (Lőrincz Péter felvétele, lásd Takáts Szabolcs és Juhász Gábor írását, 30. oldal) A K I K R E BÜSZKÉK V A G Y U N K

Kitüntetések, díjak , , , , 4 .

W o l l e m a n n Mária: Emlékezés a z elmúlt időkre 5 . F I A T A L KUTATÓK MŰHELYEI

Szűcs Diána és P a n k o t a i T i b o r : A D N S károsodások által kiváltott sejtválaszok tanulmányozása emlős s e j t e k b e n és i n v i v o D r o s o p h i l a

m o d e ll rend s z e r b e n 1 7 .

R E V I E W

Takáts S z a b o l c s és Juhász Gábor: A z autofágia élettani vizsgálatáért

odaítélt Nobel-díj 3 0 . T U D O M Á N Y O S KÖZLEMÉNY

S c h e e r Ildikó, Róna G e r g e l y , Vértessy G . Beáta: A D N S - b e l i u r a c i l

kvantifikálása e g y érzékeny jelölő módszerrel , , 4 0 . VISSZATEKINTÉS A Z ELMÚLT 5 0 ÉV KIEMELKEDŐ C I K K E I R E

P a t t h y László: Moduláris fehérje evolúció és e x o n - s h u f f l i n g 5 2 . K O N F E R E N C I A BESZÁMOLÓK

A z M B K E 2 0 1 6 . évi vándorgyűlése, S z e g e d , 6 3 . 2n d D a n u b e S c i e n t i f i c C o n f e r e n c e o n E p i g e n e t i c s , B u d a p e s t , 6 6 . K O N F E R E N C I A HIRDETÉSEK

Hungárián M o l e c u l a r Lif e S c i e n c e s , 2 0 1 7 - Molekuláris Élettudományi

K o n f e r e n c i a , 2 0 1 7 6 9 . F E B S k o n f e r e n c i a 2 0 1 7 7 0 . FELHÍVÁSOK

A 2 0 1 6 . évi kiemelkedő c i k k e k istájának bekü dése 7 2 . Alapítvány a Tudományos Szemészetéit pályázat , 7 3 .

ÁLLÁSHIRDETÉS 7 4 . T U D O M Á N Y ÉS MŰVÉSZET

Gráf László: A n a g y évfolyam 7 5 .

(3)

4 0 1 2 D e b r e c e n , P f . 6, h t t p : / / w w w . m b k e g y . h u F e l e l ő s k i a d ó D r . F é s ű s László és D r . B u d a y L á s z l ó

A z e n g e d é l y s z á m a I I I/ S Z I / 3 9 7 / 1 9 7 7

H U I S S N 2 0 6 0 9 1 5 2 ( O n l i n e ) | H U I S S N 0 1 3 3 - 8 4 5 5 ( N y o m t a t o t t )

(4)

F I A T A L K U T A T Ó K M Ű H E L Y E I Szűcs Diána ós Pánkotäi Tibor

A D N S KÁROSODÁSOK ÁLTAL KIVÁLTOTT SEJTVÁLASZOK TANULMÁNYOZÁSA EMLŐS S E J T E K B E N ÉS I N V I V O

D R O S O P H I L A M O D E L L R E N D S Z E R B E N

Szűcs Diána és Pankotaí T i b o r

S Z T E T T I K Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék, G e n o m Integritás és D N S Hibajavítás Kutatócsoport

A D N S károsodások á l t a l kiváltott sejtválaszok

A z eukarióta élőlények s e j t m a g i D N S állománya számos kondenzációs lépésen keresztül kromoszómákba szerveződik. A k r o m a t i n s z e r k e z e t felépítésében a h i s z t o n fehérjék ( H l , H 2 A , H 2 B , H 3 , H 4 ) esszenciális s z e r e p e t játszanak. A H 2 A - H 2 B , H 3 - H 4 h i s z t o n h e t e r o d im e r e k két-két kópiája a l k o t j a a z o k t a m e r s z e r k e z e t e t , m e l y r e a D N S 1 4 7 bázispár hosszúságú s z a k a s z o n t e k e r e d i k f e l . í g y jön létre a nukleoszóma, m e l y n e k szerkezetét a H l h i s z t o n o k kötődése s t a b i ­ lizálja. A nukleoszómák alakítják k i a z ú n . „gyöngyfüzér struktúrát", m e l y a kromoszómát alkotó D N S m o l e k ula e r e d e t i hosszát egyharmadára csökkenti, m a j d további lépések során a m é g tömörebb „szolenoid" s z e r k e z e t j ö n létre. A legkondenzáltabb kromoszóma s z e r k e z e t a metafázisban figyelhető m e g , m e l y a s e j t e k osztódása során már fénymikroszkóp a l a t t i s látható.

A z eukarióta s e j t e k b e n a D N S - t templátként használó f o l y a m a t o k leját­

szódásához ( p l . transzkripció, replikáció) szükséges a kondenzált k r o m a t i n s z e r k e z e t fellazulása. E z e n struktúra d i n a m i k u s változásainak szabályozásában kulcsfontosságúak a h i s z t o n fehérjék oktamerből kinyúló, N-terminális f a r k i részén található a m i n o s a v a i n a k poszt-transzlációs módosításai ( P T M ) , E z e k a F T M - e k számos e g y e d i mintázatot h o z h a t n a k létre a h i s z t o n o k o n , mi v e l u g y a n ­ a z o n a z a m i n o s a v o l d a l láncon több típusú módosítás i s létrejöhet ( 1 . táblázat).

Feltételezések s z e r i n t a h i s z t o n fehérjéken megfigyelhető P T M mintázatok e g y e d i információ t a r t a l o m m a l r e n d e l k e z n e k , m ely e t his z t o n kód hipotézisnek nevezünk. A z e g y e s P T M - e k e g y d i n a m i k u s a n változó r e n d s z e r t alk o t n a k , m e l y e k kialakításáért és eltávolításáéit különböző k o m p l e x e k felelősek

BIOKÉMIA

X L . évfatyám 4. szám 2 0 1 6 . d e c e m b e r

(5)

( 1 . táblázat). A F T M mintázatok kialakulása hozzájárul a transzkripció, v a l a m i n t a r e p l i k a elő aktivá c l ójához és l e j á t s z ó d á s á h o z is , t o v á b b á szabályozza a környezeti stresszhatásokra b e k ö v e t k e z ő g y o r s és d i n a m i k u s k r o m a t i n s z e r k e z e t i változásokat i s . E n n e k l e g j o b b példája, h o g y a károsodott D N S k ö r n y e z e t é b e n a k r o m a t i n s z e r k e z e t f e l l a z u l , így lehetővé válik a hibajavító fehérjék kötődése a károsodott D N S régióhoz.

1 , táblázat A h i s z t o n o k a m i n o s a v oldalláncain létrejövő poszt-transzlációs módosítá­

s o k és a z a z o k a t létrehozó v a g y eltávolító k r o m a t i n módosító k o m p l e x e k bemutatása.

Afninnanv V:•• l>:•. 1 - í i \i|:•.• M á d a i i t á i t I t t e r h c j ó tnz im -:>!••• -ilrf-.: clE-DvnlitDeiuirn

LiEin

K E t i l á c i ó Hisrton í c e t ü t r i n i E - T f a r i z H i í s f o n 4*£ceti 32 LiEin meti la-: ic' M i i i t a r rndiltrjnsrfc-raz Hi yz*.on dc-meliláz

LiEin

•jfciquiíi l.i. l i E3 utni^L-iCiú l i ^ i l D é U L i q u itlriál

LiEin

rfcezl éc ó ^ClP-'ibÓs prjl "-i^ráz U P - i i b d a h i d r a l á z

j i t r i n F D t i f o r i l J r i á Fns-zfjtaz

m r c u r i n foiHí mácio

Anglnln melllictó -üsztüíi rne-iiltransiTeráj - h u : c r L É n y i l a z

A z e n d o g é n - és e x o g é n f o n á s b ó l s z á r m a z ó D N S károsító ágensek változást idéznek elő a D N S s z e r k e z e t é b e n , így veszélyeztetik a g e n o m stabilitását [ 1 , 2 ] . A különböző D N S sérülések eltérő hibajavító útvonalak aktiválódását e r e d ­ m é n y e z i k : replikáciös hibák - M i s m a t c h hibajavítás; oxidáció, alkiláció - Bázis­

kivágó hibajavítás; t i m i n - d i m e r e k - Nukleotid-kivágó hibajavítás, v a l a m i n t a D N S mindkét szálának eltűrésekor aktiválódó kettős-szálú D N S t ö r é s hibajavító útvonalak. A D N S hibajavítás m e l l e t t m e g f i g y e l t e k e g y a z z a l p á r h u z a m o s a n aktiválódó D N S károsodás hatására b e k ö v e t k e z ő sejtválaszt ( D N A D a r n a g e R e s p o n s e - D D R ) i s , a m e l y biztosítja a s e j t c i k l u s átmeneti felfüggesztését és a transzkripció, v a l a m i n t a replikáciő gátlását i s . A h i s z t o n F T M - e k a D N S hib a ­ javító útvonalak és a D D R m ű k ö d é s é r e i s j ele n t ő s hatást g y a k o r o l n a k , a hib a ­ javításban s z e r e p e t j á t s z ó fehérjék s z á m á r a f e l i s merő-/kötőhelyet biztosítva

[ 3 - 8 ] , A D N S sérülés g y o r s és precíz kijavításához szükséges a k r o m a t i n s z e r k e z e t f e l nyílása i s a D N S károsodás k ö r n y e z e t é b e n [ 6 - 1 4 ] . A D N S sérülés k ö r n y e z e t é b e n a n u k l e o s z ö m á k destabilizálódnak, m a j d a javítás befejeztével a h i s z t o n o k t a m e r e k reorganizációjával a z e r e d e t i k r o m a t i n s z e r k e z e t helyreállítá­

s a i s megtörténik [ 8 , 9 , 1 1 , 1 2 , 1 5 - 1 8 ] , A sérülés k ö r n y e z e t é b e n a P T M - e k ( p l .

BIOKÉMIA

X L . évjístyíím 4. szám 2 0 1 6 . d e c e m b e r :s

(6)

F I A T A L K U T A T Ó K M Ű H E L Y E I Szűcs Diána ós Pankotai Tibor

ubiquitiláció, acetlláció) hatására t o v á b b i his zton c h a p e r o n o k ( p l . N u c l e o l i n , A S F 1 , C A F - 1 ) és k r o r n a t l n m ó d o s í t ó k o m p l e x e k ( p l . T i p 6 0 , p 4 0 0 ) lépnek m ű k ö d é s b e . E z e k e g y ü t t e s hatása e g y n y i t o t t a b b k r o m a t i n s z e r k e z e t k i ­ alakulását segíti elő [ 2 , 7 - 1 1 , 1 4 - 1 7 ] . A D N S hibajavítás befejezése után a n u kle o s z ó m á k v i s s z a - h e l y e z é s é v e l e g y i d e j ű l e g a h e t e r o k r o m a t i k u s régiókra j e l l e m z ő fehérjék f e l h a l m o z ó d á s á v a l ( H P 1 , P C I ) el in dul e g y , a z e r e d e t i k r o m a t i n s z e r k e z e t visszaállítását elősegítő m e c h a n i z m u s [ 1 6 ] ,

A kettős-szálú D N S t ö r é s e k j a v í t á s á t főként a N e m - h o m o l ó g végek ö s s z e k a p ­ csolása ( N o n - h o m o l o g o u s E n d J o i n i n g - N H E J ) és a H o m o l ó g r e k o m b i n á c i ó ( H o m o l o g y D i r e c t e d R e p a i r - H D R ) hibajavító útvonalak végzik ( 1 . á b r a ) , e z e k m e lle t t léteznek alternatív u t a k i s ( Al te r n a t i v e E n d - J o i n i n g - A l t - E J / M M E J , S i n g l e S t r a n d A n n e a l i n g - S S A ) [ 2 , 7 , 8 , 1 2 , 1 9 ] , A két fő útvonal e l s ő s o r b a n s e j t c i k l u s függő m ó d o n aktiválódik, a N H E J a G 0 é s G i f á z i s b a n , m í g a H D R a z S és G 2 fázisban j e l l e m z ő . A két hibajavító útvonal közti választást a z o n b a n j e l e n t ő s e n befolyásolja a sérülés k ö r n y e z e t é b e n m e g j e l e n ő his z t on P T M - e k m i n t á z a t a , a törés s e j t m a g o n belüli e l h e l y e z k e d é s e , a körülötte levő k r o m a t i n s z e r k e z e t , v a l a m i n t a s e j t t í p u s a i s [ 2 , 1 4 , 1 9 - 2 3 ] .

A D N S hibajavítást követően a z a d o t t régióra j e lle m z ő k r o m a t i n s z e r k e z e t v i s s z a r e n d e z ő d i k [ 1 1 , 1 8 ] . A z ú j o n n a n szintetizálódott h i s z t o n f e h é n e k b ő l a n u k l e o s z ó m á k a h i s z t o n c h a p e r o n o k s e g í t s é g é v e l újra s z e r v e z ő d n e k [ 9 , 1 1 , 1 5 - 1 7 ] . M i v e l a c i t o p l a z m á b a n ú j o n n a n létrejött h i s z t o n f e n é n e k e g y e d i P T M - e k e t h o r d o z n a k , a k r o m a t i n s z e r k e z e t b e történő beépülésük után a h i s z t o n m ó d o s í t ó k o m p l e x e k kialakítják a g e n o m i környezetre j e l l e m z ő h i s z t o n p o s z t ­ transzlációs m ó d o s í t á s o k a t [ 1 5 - 1 8 ] . E g y e s t a n u l m á n y o k s z e r i n t a z o n b a n a z e r e d e t i P T M mintázat n e m a l a k u l k i újra, h a n e m a z újonnan szintetizálódott h i s z t o n fehérjék eltérő m ó d o s í t á s a i jelként szolgálnak a z ellenőrző f o l y a m a t o k ­ b a n s z e r e p e t j á t s z ó fehérje k o m ple x e k s z á m á r a , így további felülvizsgálat alá h e l y e z i k a helyreállított D N S régiót [ 1 6 , 1 8 ] .

BIOKÉMIA

X L . évfuiyam 4. Szám 2 0 1 6 . f l u c e m b e r

19

(7)

1 , ábra, A kettős-szálú D N S törések hibajavító útvonalai (Timothy M. Thomson, Murid Ciserra-Rcbolio n y o m o n [33]). A NHFJ útvonalban elsőkónt a Ku70/80 heterodimer komplex kötődik gyűrűként illeszkedve a serült DNS végekhez, ezáltal dokkoló helyet biztosítva a DNA-PK fehérjének. A kötődést követően a DNA-PK autofoszforiláciő révén aktiválódik és foszforilélja az Artemis enüonukleázt, így az komplementer végeket kialakítva lehetővé teszi, hogy az XRCC4 és Cer-XLF fehérjék által a törés helyére irányított DNS ligáz IV összekapcsolja a sérült DNS szálakat. A HDR működéséhez szükség van a templátként szolgáló testvér kromatida jelenlétére.

A komplementer DNS szakasz keresése érdekében a törött DNS végeket egyes-szálú DNS-sé (ssDNS) alakítja az útvonalban elsőként kötődő MRN (Mrell-RaúSO-Nbsl) komplex a CtlP fehérjével együttműködve. Ezt követően az EXOl és DNA2 összehangoltan működve további hosszabb ssDNS szakaszokat hoz létre. Az ssDNS-hez az RPA kötődik, amely elősegíti a RADt-1 fehérje kötődését is. A RADSl-ssDNS filamertt a testvér kromatida komplementer szakaszával kapcsolatot létesít, így kialakítva a D-loop szerkezetet. A DNS szintézis során a DNS polimeráz 5 által beépített nukieotidok kapcsolódnak a 3' ssDNS véghez. Ezt a második hibridizációs eseményt követően a követő szál szintézise is elindul. Végezetül a kialakult Holilday szerkezet felbomlása következik be, és a fennmaradó nickeket a DNS ligáz IV kapcsolja össze.

A D N S károsító v e g y ü l e t e k é s a rák kialakulása közötti k a p c s o l a t o t els ő k é n t P e r c i v a l P a t t írta l e 1 7 7 5 - b e n [ 2 4 ] . A D N S kettős-hélix f e l f e d e z é s é t k ö v e t ő e n 1 9 5 5 - b e n igazolták, h o g y a m u t a g é n e k m e g v á l t o z t a t j á k a D N S kémiai s z e r k e z e t é t , ezáltal k a p c s o l a t m u t a t h a t ó k i a m u t a g e n e z i s és k a r c i n o g e n e z i s k ö z ö t t [ 2 5 ] , H a b á r 1 9 5 3 - b a n m á r f e l i s m e r t é k , h o g y a D N S hibák j a v í t h a t ó k , ú j a b b tíz év t elt e l , míg a X e r o d e r m a p i g m e n t o s u m b e t e g s é g r ő l igazolták, h o g y a D N S h i b a j a v í t á s d e f e k t u s a o k o z z a [ 2 6 , 2 7 ] . M i n d e z i d á i g s z á m o s D N S hib a ­ j a v í t á s b a n s z e r e p e t j á t s z ó t e h é n é r ő l k i m u t a t t á k , h o g y f u n k c i ó v e s z t é s e s m u t á c i ó j u k f i g y e l h e t ő m e g a t u m o r g e n e z i s s o r á n . A z e l m ú l t tíz év e r e d m é n y e i

BIOKÉMIA

X L . évftiiyam 4. szám 2 0 1 6 . d e c e m b e r

(8)

F I A T A L K U T A T Ó K M Ű H E L Y E I Szűcs Diáns és Pankotai Tibor

a z t bizonyítják, h o g y a D N S hibajavításban s z e r e p e t játszó A T M kináz és a rák kialakulása között s z o r o s k a p c s o l a t feltételezhető [ 2 8 ] . T o v á b b á igazolták, h o g y a his z t ono k ubiquitilációjában s z e r e p e t játszó B R C A 1 / 2 , R N F 8 / 1 6 8 E 3 u b l q u i t i n ligázok f e h é i j e szintjének c s ö k k e n é s e és növekedése i s megfigyelhető biz o n y o s t u m o r t í p u s o k b a n [ 2 9 ] , M i v e l a D N S hibajavítást vizsgáló t u d o m á n y t e r ü l e t mindösszesen pár évtizedet ölel f e l , ezért a z egész folyamatról c s a k kevés információval rendelkezünk.

A G e n o m I n t e g r i t á s és D N S Hibajavítás K u t a t ó c s o p o r t

A G e n o m Integritás és D N S Hibajavítás Kutatócsoport { 2 . ábra) 2 0 1 5 elején ala kul t a z S Z T E T T I K Biokémiai é s Molekuláris Biológiai Tanszéken T Á M O P , O T K A és M T A B o l y a i t á m o g a t á s s a l . Fő kutatási területünk a D N S károsodás által aktivált szignalizációs útvonalak térképezése. Célunk a n n a k megértése, h o g y a n történik a D N S törések azonosítása a z eukarióta k r o m a t i n s z e r k e z e t b e n , v a l a ­ min t a törések m i l y e n k r o m a t i n s z e r k e z e t i változásokat h o z n a k létre a hib a ­ javítás során. További kutatási témáink a következűk: a D N S károsodás során bekövetkező transzkripciónál i s válaszok jellemzése és a rák diagnosztikában alkalmazható potenciális b i o m a r k e r e k karakterizálása. A kérdéseink m e g v á l a ­ szolásához h u m á n sejtkultúrákat és D r o s o p h i l a m o d e l l r e n d s z e r t használunk, m e l y e k e n a l e g m o d e r n e b b biokémiai és g e n e t i k a i megközelítéseket ( k r o m a t i n immunprecipitáció, új generációs szekvenálás, szuperrezolúciós S T O R M mikroszkópia) alk al ma z zuk .

2 . ábra. A Genű/íi Integritás és D N S Hibajavítás Kutatócsoport t a g j a i . Első sor: Újfatudi Zsuzsanna, Majoros Hajnalka, Szűcs Diána, Borsos Barbara, Ördög Nóra. Második sor: Varga Árpád, Páhi Zoltán, Pankotai Tibor.

BIOKÉMIA

X L . évjsitytxm 4. íLÓns 2 0 ! 6. d e c e m b e r

(9)

K u t a t ó c s o p o r t u n k e g y o l y a n kísérleti r e n d s z e r előállítását t ű z t e k i c é l u l , a m e l y a z e g y e d i h i s z t o n F T M - e k D N S hibajavításra g y a k o r o l t h a t á s á n a k in vivő v i z s ­ gálatát t e s z i l e h e t ő v é . A k é r d é s e i n k m e g v á l a s z o l á s á h o z D r o s o p h i l a m o d e l l á l l a - t o k a t használunk, a m ely ekb en e g y e d ü l á l l ó lehetőség nyílik a z e n d o g é n h i s z t o n régió eltávolítására és a z általunk vizsgálni kívánt h i s z t o n m u t á c i ó k v i s s z a j u t ­ t a t á s á r a . A D r o s o p h i l a m o d e l l - r e n d s z e r b e n n y e r t e r e d m é n y e i n k e t e g é r é s h u m á n sejtkultúra r e n d s z e r e k b e n teszteljük, ezáltal o l y a n D N S hib a j a v í t á s b an f o n t o s k r o m a t i n s z e r k e z e t i v á l t o z á s o k a t a z o n o s í t h a t u n k , a m e l y e k á l t a l á n o s a n érvé n y e s e k m i n d e n m a g a s a b b rendű e u k a r i ó t a s z e r v e z e t r e . Első l é p é s k é n t előállítottuk a z e g y e d i his z t on g é n e k e t és a t e l j e s h i s z t o n k l a s z t e r t t a r t a l m a z ó p l a z m i d o k a t ( 3 . A á b r a ) .

A

3 , ábra. A H 2 A h i s z t o n poszt-transzlációs módosítások vizsgálatára a l k a l m a s kísérleti r e n d s z e r s e m a t i k u s ábrázolása A lépesek megegyeznek a Hl, H2B, MS Ós H4 hisztonok esetében is. (A) PCR segítségével előállítottunk egyedi hiszton géneket (bal oldal - H2A) és a teljes hiszton klasztert tartalmazó plazmidokat (jobb oldal). ( B ) A hiszton gének kódoló régióiban mutációkat hoztunk létre, valamint a hiszton klaszterből eltávolítottuk a vizsgálni kívánt hisztont kódoló DNS szakaszt (C) A pontmutáns hiszton géneket (kék kör részlet) és a deiéciós hiszton klasztert (zöld kör részlet) hordozó transzgentkus állatok keresztezéséből létrejöttek olyan egyedek, amelyek a mutációt tartalmazó H2A fehérjét termelik. (D) tzeket ez utódokat fel­

használva, meghatározott genomi pozíciókban kettős-szálú DNS törések indukálhatok a CRISPR- Cas9 rendszer alkalmazásával. ( E ) A pontmutáns H2A fehérjét tartalmazó állatokban vizsgálható

¿3 DNS hibajavítás kinetikája.

BIOKÉMIA

XL. évftiiyam 4. Szám 2 0 1 6 . d e c e m b e r

::

(10)

F I A T A L K U T A T Ó K M Ű H E L Y E I Szűcs Diána ós Pankotai Tibor

A h i s z t o n g é n e k b e n ( H l , H 2 A , H 2 B , H 3 , H 4 ) in vitro m u t a g e n e z l s s e g í t s é g é v e l m e g h a t á r o z o t t pozíciókban p o n t m u t á c i ő k a t h o z t u n k létre, a m e l y e k a h i s z t o n f e h é r j é b e n a m i n o s a v cserét e r e d m é n y e z n e k . A létrehozott mutációk e g y a d o t t P T M j e l e n l é t é t mimikaIják, v a g y a m ó d o s í t á s kialakulását a k a d á l y o z z á k ( 3 . B á b r a ) . E z z el p á r h u z a m o s a n a z előállított h i s z t o n k l a s z t e r e k b d l e g y - e g y h i s z t o n g é n t r é s z b e n v a g y t elj e s en eltávolítottunk ( 3 . B á b r a ) . A m u t á c i ó t h o r d o z ó h i s z t o n g é n e k e t és a deléciós k l a s z t e r e k e t D r o s o p h i l a k i ó n o z ó v e k t o r b a ( p U A S T - a t t B ) építettük, a m e l y a l k a l m a s t r a n s z g e n i k u s állatok l é t r e h o z á s á r a . A módosí­

t o t t h i s z t o n g é n e k e t és d e l é c i ó s k l a s z t e r e k e t t a r t a l m a z ó t r a n s z g e n i k u s D r o s o p h i ­ l a v o n a l a k e g y e d e i n e k k e r e s z t e z é s é b ő l l é t r e j ö n n e k o l y a n u t ó d o k , a m e l y e k c s a k a m u t á c i ó t h o r d o z ó his z t on fehérjét t e r m e l i k ( 3 . C ábra), E z e k b e n a z á l l a t o k b a n k e t t ő s - s z á l ú D N S t ö r é s e k e t h o z t u n k létre C R I S P R - C a s 9 r e n d s z e r s e g í t s é g é v e l , m a j d vizsgáltuk a D N S hibajavítás kinetikáját ( 3 . D - E á b r a ) .

A p r o j e k t részét k é p e z i o l y a n d e u b i q u i t i n á z o k ( D U B } a z o n o s í t á s a , a m e l y e k s z e r e p e t j á t s z h a t n a k a h i s z t o n - és n e m h i s z t o n t í p u s ú fehérjék d e u b i - quitilálásában e g y e s - és k e t t ő s - s z á l ú D N S t ö r é s e k hibajavítása s o r á n . E h h e z r e n d e l k e z é s ü n k r e áll a D r . Deák Péter ( S Z T E T T K G e n e t i k a T a n s z é k ) laboratóri­

u m á b a n eloá l i t o t t Dro s o p h ila t ürz s g yűj t emé n y , amely mi nd e n , a z e c e t m u s ­ licában a z o n o s í t o t t D U B g é n r e t a r t a l m a z d e l é c i ó s - v a g y s i R N S c s e n d e s í t é s t e r e d m é n y e z d t r a n s z g e n i k u s v o n a l a k a t . A t ö r z s g y ü j t e m é n y f e l h a s z n á l á s á v a l e g y r ö n t g e n , v a l a m i n t U V - B s u g á r f o r r á s o n a l a p u l ó s c r e e n - t v é g e z t ü n k . E r e d ¬ m é n y e i n k ala p j á n n é g y D U B f e h é í j é t a z o n o s í t o t t unk , a m e l y e k s z e r e p e t já t s z h a t - n a k a z U V és a r ö n t g e n s u g á r z á s által k e l e t k e z e t t D N S hibák j a v í t á s á b a n . A z azonosított fehérjék molekuláris k a r a k t e r i z á l á s a és a D N S hibajavító ú t v o n a l b a n betöltött s z e r e p é n e k tis z t á z á s a j e l e nle g i s f o l y a m a t b a n v a n .

A D r o s o p h i l a m o d e l l r e n d s z e r b e n azonosított, D N S h i b a j a v í t á s b a n s z e r e p e t j á t ­ szó h i s z t o n P T M - e k s z a b á l y o z ó f u n k c i ó j á n a k v i z s g á l a t á h o z h u m á n s e j t ­ t e n y é s z e t e k e t i s a l k a l m a z u n k . A D N S hibajavítás során a z e g y e s his z t on

BIOKÉMIA

X L . évfuiyam 4. Szám 2 0 1 6 . d v n e m b i T 23

(11)

módosítások szintbeli változását követjük n y o m o n , elsősorban i m m u n h i s z ­ tokémiai és k r o m a t i n immunprecipitációs kísérletekben.

A

1pm

E

~ t" i

! ! •* y k ^ j y k ^ j

^wS. ,fcx.tái3Lj«....!

_ . . 1 i i • M U UJ i_

1 pixel • 20 nm

4 . ábra. A D N S hibajavító fókuszokban megjelenő H 2 A X S 1 3 9 P h i s z t o n P T M eloszlásának tanulmányozása S T O R M mikroszkópiával. (A) A sejtekben látható hibajavítá­

si fókuszok konfokális mikroszkopiával készült képe. (B-D) A sejtmagok egy-egy részletének STORM technikával történő vizsgálata látható. (C-E) Mikroszkópos felvételek Mathlab program­

mal készült klaszter analízise figyelhető meg. (F) Az ábra mutatja az egyetlen hibajavítási fókuszban megfigyelhető, S139P módosítást hordozó H2AX hisztonok elhelyezkedését.

Kísérleteinkben véletlenszerű g e n o m i régiókban, v a l a m i n t irányítottan, s p e c i ­ fikus g e n o m i pozíciókban kettős-szálú D N S töréseket idézünk elő, m a j d a kezelést követően a z e g y e s h i s z t o n fehérjék acetiláltsági színtjének időbeni változását vizsgáljuk és azonosítjuk a z a z o k a t kialakító k r o m a t i n módosító k o m p l e x e k e t is [ 3 0 ] . Eredményeink segítenek a n n a k megértésében, h o g y a k r o m a t i n s z e r k e z e t h o g y a n befolyásolhatja a kromoszómális transzlokációk kialakulását, m e l y e k rákos f o l y a m a t o k h o z v e z e t h e t n e k . A biokémiai módszerek m e l l e t t a D N S törés környezetében kialakuló k r o m a t i n szerveződési változások

BIOKÉMIA

X L . évfolyam 4 . szám 2 0 1 6 d e c e m b e r :4

(12)

F I A T A L K U T A T Ó K M Ű H E L Y E I Szűcs Diána ós Pankotsi Tibor

3 d i m e n z i ó s eloszlását i s vizsgáljuk. E h h e z e g y e d i s e j t e k e n nagyfelbontású S T O R M mikroszkópiát alk al ma z u n k . Közel e g y év optimalizálást k ö v e t ő e n , e g y speciális immunfestési eljárás segítségével, képesek v a g y u n k a D N S hibajavítási fókuszokban közel 2 0 n r n - e s felbontás elérésére. E z lehetővé t e s z i a sérült D N S régiókban létrejövő n y i t o t t a b b és zártabb k r o m a t i n régiók további vizsgálatát é s a z a d a t a i n k összevetését a biokémiai kísérleteinkben n y e r t e r e d m é n y e i n k k e l . M i v e l a 2 0 n m - e s felbontás elérésével láthatóvá t e h e t ő a D N S k á r o s o d á s k ö r n y e z e t é b e n található nukleoszőmák m e n n y i s é g e é s a P T M - e k eloszlása, ezáltal e g y e d i sejtekből és eltérő g e n o m i régiókból nyerhetünk információt a k r o m a t i n szerkezetéről és a h i s z t o n P T M - e k terjedési távolságáról is ( 4 . ábra).

Laboratóriumunk h a r m a d i k fó p r o j e k t j e a n n a k m e g é r t é s e , h o g y a kettős-szálú D N S törések hibajavítása m i l y e n hatással v a n a transzkripció f o l y a m a t á r a . A p r o j e k t b e n korábban elvégzett m u n k a folytatásaként k i m u t a t t u k , h o g y a z R N S polimeráz I I ( R N S P I I ) által átíródö régiókban történő kettős-szálú D N S törések kialakulása a sérült génről t ö r t é n ő transzkripció leállását o k o z z a a h i b a k i ­ javításának i d e j e a l a t t , m a j d a javítás befejezése után a génátírás újraindul [ 3 1 , 3 2 ] . I g a z o l t u k , h o g y a transzkripció leállásához számos, a D N S hibajavításban s z e r e p e t j á t s z ó fehérje jelenléte szükséges, m i n t a K u 7 0 , p 5 3 és D N A - P K , K r o m a t i n immunprecipitáciös kísérletekkel i g a z o l t u k , h o g y a javítás idejére a z R N S P I I eltávolításra kerül a hibás D N S szálról, és mi nd a transzkripció iniciáció- j a , m i n d a z elongációja gátolt. S p e c i f i k u s i n h i b i t o r o k é s s i R N S csendesítés segítségével bizonyítottuk, h o g y a z R N S P I I proteoszómális d e g r a d á c i ó útján kerül lebontásra. A z előzetes v á r a k o z á s o k k a l ellentétben a z R N S P I I megállása a C T D S 2 hiperfoszforilációját e r e d m é n y e z i és a f o l y a m a t lezajlásához a f e n t említett hibajavító f a k t o r o k jelenléte szükséges. A hiperfoszforilált C T D kötőhelyként szolgál s z á m o s E 3 u b i q u i t i n ligáz s z á m á r a , a m e l y e k hatására a 2 6 S p r o t e a s z ö m á k b a n elkezdődik a z R N S P I I degradációja. Ellentétben a c i t o p l a z m a - tikus fehérje lebontással, a z R N S P I I degradációja a D N S sérülés közvetlen k ö r n y e z e t é b e n valósul m e g , m i v e l a D N S k á r o s o d á s után a sérült g é n e n megfigyelhető a 2 6 S p r o t e a s z ó m a 1 9 S és 2 0 S alegységeinek k ö t ő d é s e i s .

BIOKÉMIA

X L . év/eiyum 4. szám 2 0 1 6 . d e c e m b e r

::

(13)

Kísérleti e r e d m é n y e i n k rávilágítanak a r r a , h o g y - a Nukleotid-kivágó hib a ­ j a v í t á s h o z h a s o n l ó a n - a z R N S P I I k o m p l e x a transzkripción kívül s z e r e p e t j á t s z h a t a D N S hibák a z o n o s í t á s á b a n i s , miv e l a D N S hibajavító fehérjék D N S k á r o s o d á s nélkül i s kölcsön h a t n a k a normál R N S P I I cikl us b a n résztvevő t r a n s z ­ kripciós k o m p l e x s z e l . T o v á b b á , h a a D N S károsodás átíródó g é n e k e n j ö n létre, a D N S hibajavító f a k t o r o k segítik a transzkripció t e l j e s leállását a D N S hib a ­ javítás a l a t t , a m e l y során a z R N S P I I k o m p l e x e n történő foszforilációs é s u b i - quitilációs m ó d o s í t á s o k sorozatát elindítva biztosítják a z R N S P I I szabályozott, 2 S S p r o t e a s z ö m a által közvetített eltávolítását. Feltételezésünk s z e r i n t e l s ő s o r b a n e z a k a p c s o l a t biztosítja a D N S hibajavítás g y o r s lejátszódását, v a l a m i n t m e g g á t o l j a o l y a n hibás m R N S t e r m é k e k keletkezését, a m e l y e k t u m o ­ r o k indukciójára a l k a l m a s fehérjék t e r m e l ő d é s é t segíthetik e l ő .

A h o g y k o r á b b a n említettük, s z á m o s hibajavításban s z e r e p e t j á t s z ó fehérjéről i s m e r t , h o g y m u t á c i ó j a v a g y hiány a rákos f o l y a m a t o k elindulásához v e z e t h e t . Feltételezésünk s z e r i n t a D N S hibajavítás s e b e s s é g é t befolyásoló f o l y a m a t o k feltárása segíthet a t u m o r o s f o l y a m a t o k kialakulásának m e g é r t é s é b e n . R e m é n y e i n k s z e r i n t kutatásaink h a s z n o s n a k b i z o n y uln a k m a j d a h h o z , h o g y j o b b a n m e g é r t s ü k a f o l y a m a t molekuláris s z a b á l y o z á s á t és jelentőségét. M i n d ­ e z e k e n túl a D N S hibajavítás kinetikájának m e g i s m e r é s e segíthet feltárni, h o g y a k r o m a t i n s z e r k e z e t h o g y a n befolyásolhatja a transzlokáciök kialakulásának valószínűségét i s . T o v á b b á a r r a a kérdésre i s v á l a s z t a d h a t n a k , h o g y a t u m o r ­ g e n e z i s s o r á n kialakuló t u m o r őssejtek h o g y a n képesek a D N S hibajavítás h a t é k o n y s á g á n a k növelésével túlélni a k e m o - é s radioterápiás kezeléseket. í g y a z általunk használni kívánt kísérleti r e n d s z e r n a g y m é r t é k b e n hozzájárulhat o l y a n , e d dig n e m i s m e r t k r o m a t i n s z e r k e z e t e t érintő f o l y a m a t o k m e g é r t é s é h e z , a m e l y e k n e m c s a k új rákterápiás célpontok a z o n o s í t á s á t t e s z i k lehetővé, h a n e m rákellenes g y ó g y s z e r e k tesztelésének lehetőségeit i s .

BIOKÉMIA

X L . évftityctrn 4. Szám 2 0 1 6 . d v n c m b i T 26

(14)

F I A T A L K U T A T Ó K M Ű H E L Y E I Szűcs Diána ós Pankotai Tibor

I r o d a l o m j e g y z é k

[ I ] N a g y , Z . , S o u t o g l o u , E . ( 2 0 0 9 ) D N A r e p a i r : e a s y t o v i s u a l i z e , d i f f i c u l t t o e l u c i d a t e . Trends Celt Biol, 1 9 ( 1 1 } : 6 1 7 - 2 9 .

[ 2 ] C a n n a n , W . J . , P e d e r s o n , D. S . ( 2 0 1 6 ) M e c h a n i s m s a n d C o n s e q u e n c e s o f D o u b l e - S t r a n d D N A B r e a k F o r m a t i o n i n C h r o m a t i n . J Celt Physio), 2 3 1 ( 1 ) : 3 - 1 4 .

[ 3 ] J a c k s o n , S . P . , B a r t e k , J . ( 2 D 0 9 ) T h e D N A - d a m a g e r e s p o n s e i n h u m a n b i o l o g y a n d d i s e a s e . Nature, 4 6 1 ( 7 2 6 7 ) : 1 0 7 1 - 0 .

[ 4 ] J a c k s o n , S . P . , D u r o c h e r , D . ( 2 0 1 3 ) R e g u l a t i o n o f D N A d a m a g e r e s p o n s e s b y u b i q u i t i n a n d S U M O . Mo! Ceil, 4 9 ( 5 ) : 7 9 5 - 8 0 7 .

[ 5 ] L i u , Y . , L i , Y . , L u , X . ( 2 0 1 6 ) R e g u l a t o r s i n t h e D N A d a m a g e r e s p o n s e . Arch Biochem Biophys, 5 9 4 : 1 8 - 2 5 .

[ 6 ] G r e e n b e r g , R . A . ( 2 0 1 1 ) H i s t o n e t a i l s : D i r e c t i n g t h e c h r o m a t i n r e s p o n s e t o D N A d a m a g e . FEES Lett 5 8 5 ( 1 8 ) : 2 8 8 3- 9 0 .

[ 7 ] M i ller, K . M . , J a c k s o n , S . P . ( 2 0 1 2 ) H i s t o n e m a r k s : r e p a i r i n g D N A b r e a k s w i t h i n th e c o n t e x t o f c h r o m a t i n . Biochem Soc Trans, 4 0 ( 2 ) : 3 7 0 - 6 .

[ 8 ] P o l o , S . E . , J a c k s o n , S . P . ( 2 0 1 1 ) D y n a m i c s o f D N A d a m a g e r e s p o n s e p r o t e i n s a t D N A b r e a k s : a f o c u s o n p r o t e i n m o d i f i c a t i o n s . Genes Dev. 2 5 ( 5 ) : 4 0 9 - 3 3 . [ 9 ] A d a m , S . , D a b i n , 3., P o l o , S . E . ( 2 0 1 5 ) C h r o m a t i n p l a s t i c i t y i n r e s p o n s e t o

D N A d a m a g e : T h e s h a p e o f t h i n g s t o c o m e . DNA Repair (Amst), 3 2 : 1 2 0 - 6 . [ 1 0 ] C a o , L . L . , S h e n , C , Z h u , W. G . ( 2 0 1 6 ) H i s t o n e m o d i f i c a t i o n s i n D N A d a m a g e

r e s p o n s e . Sei China Life Sei, 5 9 ( 3 ) : 2 5 7 - 7 0 .

[ I I ] D a b i n , J . , F o r t u n y , A . , P o l o , S . E. ( 2 0 1 6 ) E pig e n o m e M a i n t e n a n c e in R e s p o n s e t o D N A D a m a g e . Mol Cell, 6 2 ( 5 ) : 7 1 2 - 2 7 .

[ 1 2 ] J e g g o , P . A . , D o w n s , J . A . ( 2 0 1 4 ) R o l e s o f c h r o m a t i n r e m o d e llers i n D N A d o u b l e s t r a n d b r e a k r e p air . Exp Ceil Res, 3 2 9 ( 1 ) : 6 9 - 7 7 .

[ 1 3 ] Krüh la k , M . J . , C e l e s t e , A . , D e llai re , G , , F e r n a n d e z - C a p e t i l l o , O . , Müller, W . G . , M c N a l l y , J . G . , B a z e t t - J o n e s , D . P . , N u s s e n z w e i g , A . ( 2 0 0 6 ) C h a n g e s i n c h r o m a t i n s t r u c t u r e a n d m o b i l i t y i n l i v i n g c e lls a t s i t e s o f D N A d o u b l e - s t r a n d b r e a k s . J Cell Biol, 1 7 2 ( 6 ) : 8 2 3 - 3 4 .

[ 1 4 ] G u r s o y - Y u z u g u l l u , O . , H o u s e , N . , P r i c e , B. D . ( 2 0 1 6 ) P a t c h i n g B r o k e n D N A : N u c l e o s o m e D y n a m i c s a n d t h e R e p a i r o f D N A B r e a k s . J Mo! Biol, 4 2 8 ( 9 P t B ) : 1 8 4 6 - 6 0 .

[ 1 5 ] P o l o , S . E . ( 2 0 1 5 ) R e s h a p i n g c h r o m a t i n a f t e r D N A d a m a g e : t h e c h o r e o g r a p h y o f h i s t o n e p r o t e i n s . J Mol Biol, All ( 3 ) : 6 2 6 - 3 6 .

[ 1 6 ] P o l o , S . E . , A l m o u z n i , G . ( 2 0 1 5 ) C h r o m a t i n d y n a m i c s a f t e r D N A d a m a g e : T h e l e g a c y o f t h e a c c e s s - r e p a i r - r e s t o r e m o d e l . DNA Repair (Amst), 3 6 :

1 1 4 - 2 1 .

BIOKÉMIA

X L . év/elyum 4. Szám 2 0 1 6 . d e c e m b e r 11

(15)

[ 1 7 ] S o r i a , G . , P o l o , S . E . , A l m o u z n i , G . ( 2 0 1 2 ) P r i m e , r e p ai r, r e s t o r e : t h e a c t i v e r o l e o f c h r o m a t i n in t h e D N A d a m a g e r e s p o n s e . Mol Ceil, 4 6 ( 6 ) : 7 2 2 - 3 4 . [ 1 8 ] P o l o , S . E . , A l m o u z n i , G . ( 2 0 0 7 ) D N A d a m a g e l e a v e s I t s m ar k o n c h r o m a t i n .

Ceil Cycle, 6 ( 1 9 ) : 2 3 5 5 - 9 .

[ 1 9 ] C e c c a l d i , R . , R o n d l n e l l i , B . , D A n d r e a , A . D . ( 2 0 1 6 ) R e p a i r P a t h w a y C h o i c e s a n d C o n s e g u e n c e s a t t h e D o u b l e - S t r a n d B r e a k . Trends Celt Biol, 2 6 ( 1 ) : 5 2 - 6 4 .

[ 2 0 ] L e m a l t r e , C , G r a b a r z , A . , T s o u r o u l a , K . , A n d r o n o v , L . , F u r s t , A . , P a n k o t a l , T . , H e y e r , V . , R o g i e r , M . , A t t w o o d , K . M . , K e s s l e r , P . , D e l l a l r e , G . , K l a h o l z , B . , R e i n a - S a n - M a i t l n , B . , S o u t o g l o u , E . ( 2 0 1 4 ) N u c l e a r p o s i t i o n d i c t a t e s D N A r e p a i r p a t h w a y c h o i c e . Genes Dev, 2 8 ( 2 2 ) : 2 4 5 0 - 6 3 .

[ 2 1 ] K a l o u s i , A . , S o u t o g l o u , E . ( 2 0 1 6 ) N u c l e a r c o m p a r t m e n t a l l z a t i o n o f D N A r e p a i r . Curr Opin Genet Dev, 3 7 : 1 4 8 - 5 7 .

[ 2 2 ] M i s t e l i , T . , S o u t o g l o u , E . ( 2 0 0 9 ) T h e e m e r g i n g r o l e o f n u c l e a r a r c h i t e c t u r e i n D N A r e p a i r a n d g e n o m e m a i n t e n a n c e . Nat Rev Moi Ceil Biol, 1 0 ( 4 ) : 2 4 3 - 5 4 .

[ 2 3 ] C h a p m a n , J . R . , T a y l o r , M . R . , B o u l t o n , S . J . ( 2 0 1 2 ) P l a y i n g t h e e n d g a m e : D N A d o u b l e - s t r a n d b r e a k r e p a i r p a t h w a y c h o i c e. Mol Cell, 4 7 ( 4 ) : 4 9 7 - 5 1 0 . [ 2 4] P o t t , P . ( 1 9 9 3 ) [ T h e f i r s t d e s c r i p t i o n o f a n o c c u p a t i o n a l c a n c e r I n 1 7 7 7

( s c r o t a l c a n c e r , c a n c e r o f c h i m n e y s w e e p s ) ] . Bull Soc Liban Hist Med, 4 : 9 8 - 1 0 1 .

[ 2 5 ] B u r d e t t e , W J . ( 1 9 5 5 ) T h e s i g n i f i c a n c e o f m u t a t i o n in r e l a t i o n t o the o r i g i n o f t u m o r s : a r e v i e w . Cancer Res, 1 5 ( 4 ) : 2 0 1 - 2 6 .

[ 2 6 ] H i l l , R . F . ( 1 9 5 8 ) A r a d i a t i o n - s e n s i t i v e m u t a n t o f E s c h e r i c h i a c o l i . Biochim Biophys Acta, 3 0 ( 3 ) : 6 3 6 - 7 .

[ 2 7 ] C l e a v e r , J . E . ( 1 9 6 9 ) X e r o d e r m a p i g m e n t o s u m : a h u m a n d i s e a s e in w h i c h a n in i t i a l s t a g e o f D N A r e p a i r i s d e f e c t i v e . Proc Natl Acad Set USA, 6 3 ( 2 ) : 4 2 8 - 3 5 .

[ 2 8 ] S h i l o h , Y . , T a b o r , E . , B e c k e r , Y. ( 1 9 8 2 ) C e l l u l a r h y p e r s e n s i t i v i t y t o n e o c a r z i n o s t a t l n in a t a x i a - t e l a n g i e c t a s i a s k i n f i b r o b l a s t s . Cancer Res, 42 ( 6 ) : 2 2 4 7 - 9 .

[ 2 9 ] L o r d , C . J . , A s h w o i t h , A . ( 2 0 1 3 ) M e c h a n i s m s o f r e s i s t a n c e t o t h e r a p i e s t a r g e t i n g B R C A - m u t a n t c a n c e r s . Nat Med, 19 ( 1 1 ) : 1 3 8 1 - 8 .

[ 3 0 ] P a n k o t a l , T . , K o m o n y i , O . , B o d a i , L., U j f a l u d l , Z . , M u r a t o g l u , S . , C l u r c i u , A . , T o r a , L., S z a b a d , J . , B o r o s , I . ( 2 0 0 5 ) T h e h o m o l o g o u s D r o s o p h l l a t r a n s c r i p t i o n a l a d a p t o r s A D A 2 a a n d A D A 2 b a r e b o t h r e g u i r e d f o r n o r m a l d e v e l o p m e n t b u t h a v e d i f f e r e n t f u n c t i o n s . Mol Ceil Biol, 25 ( 1 8 ) : 8 2 1 5 - 2 7 .

BIOKÉMIA

X L . évfolyam 4. szám 2 0 1 6 . d e c e m b e r

(16)

Szűcs Diána ós Pankotai Tibor

[ 3 1 ] P a n k o t a i , T . , B o n h o m m e , C , C h e n , D . , S o u t o g l o u , E . ( 2 0 1 2 ) D I M A P K c s - d e p e n d e n t a r r e s t o f R M A p o l y m e r a s e I I t r a n s c r i p t i o n in t h e p r e s e n c e o f D N A b r e a k s . Nat Struct Mol Bioi, 1 9 ( 3 ) : 2 7 6 - 8 2 .

[ 3 2 ] P a n k o t a i , T . , S o u t o g l o u , E . ( 2 0 1 3 ) D o u b l e s t r a n d b r e a k s : h u r d l e s f o r R N A p o l y r n e r a s e I I t r a n s c r i p t i o n ? Transcription, 4 ( 1 ) : 3 4 - 8 .

[ 3 3 ] T h o m s o n , T . M . , G u e r r a - R e b o l l o , M . ( 2 0 1 0 ) U b i q u i t i n a n d S U M O s i g n a l l i n g i n D N A r e p a i r . Biochem Soc Trans, 3 8 ( P t 1 ) : 1 1 6 - 3 1 .

Szűcs Diána 7015-ben csatlakozott ¿ laborhoz B.Sc szakdofgnxá hall- ga főként. 2015-ben megszerezte biológus diplomáját és az Ale'xandrúpofiban megrendezett SymBioSE konferencián eredményeit előadás és poszter formájában prezentálta. 2016-ban I . évfolyamos Biológia M.5c. hallgatóként részt vett a Tudományos Diákköri Konferencia tavaszi fordulóján, melyen a

„A DNS hibajavítást segítő hiszton poszt-transzlációs módosítások in vivo vizsgálatára alkalmas kísérleti rendszer létrehozása Drosophila és humán modellrendszerben " című pályamunkájával Hl. helyezést ért el. 2016 nyarán az MBKE 2016. évi Vándorgyűlésén a labor által létrehozott kísérleti elren­

dezési poszter formájában mutatta be. Jelenleg M.Sc. hallgatóként dolgozik a laborban, kutalási tevékenysége a kettős-szálú DNS törések hibajavításában résztvevő hiszlon poszt-transzlációs módosítások azonosítására irányul.

P a n k o t a i T i b o r 1999-ben csatlakozott a Dr. Boros Imre által vezetett Fukart'ófá Transzkripció Szabályozás Kutatócsoporthoz. Kutatási témája a Drosophila mcianogaster hiszton ecctüfranszferáz komplexc-k jellemzése volt.

A biológus diplomát 20O3-ban, majd a kutatási témáját folytatva a Ph.D.

fokozatot 2007-ben szerezte meg. Posztdoktor kutatóként 4 hónapot töltött Alexander Pintzas athéni laboratóriumában, majd 2009-ben csatlakozott Evanthia Soutoglou akkor induló kutatócsoportjához (IGBMC, Strasbourg, Franciaország). A strasbourg! posztdoktori időszak alatt elnyerte az FRM és a La Ligue kutatási ösztöndíjakat Hazatérése után 2015-ben megalapította a Genom Integritás és DNS Hibajavítás Kutatócsoportot. 2014-ben elnyerte az MTA Bolyai ösztöndíjat, míg 2016-ban a Magyar Genetikusak Egyesülete Gyűrffy Barna díjjal jutalmazta.

BIOKÉMIA

X L . i v f u i y u m 4. mám 2 0 i 6. d e c e m b e r 2?

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Feltételezhető az is, hogy a kitöltött szünetek észlelését más jelenségek is befolyásolják, vagyis a hallgató hezitálást jelölt ott, ahol más megakadás fordult

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a