AZ 1848-49-ES HONVÉD GYALOGSÁG
J-L NÁLLÓ hadserege 1848 elején sem Magyarországnak, sem>
M A Erdélynek nem volt. 1848 előtt Magyarország tíz évenkint állí- r J totta ki ujoncállományát s az időközben előállott hiányok p ó t - lása toborzás útján történt. Az országban minden ezrednek volt egy fő- és két, vagy három fiók-toborzási parancsnoksága. Ezek intéz- ték a hadkiegészítési ügyeket, a melléjük kirendelt személyzettel.
1848 eléjén a mag3rar kiegészítésű csapattestek jó része részint az:
osztrák örökös tartományokban állomásózott, részint Radetzky h a d - seregében Olaszország ellen küzdött. Ezek helyett viszont az országban- helyeztek el több osztrák, olasz és lengyel nemzetiségű ezredet.
A pesti ifjúság 12 pontja ezen a helyzeten is ' változtatni akart, amikor követelte többek között a magyar kiegészítésű ezredek haza- hozatalát és az idegen katonaság elszállítását az országból. A márciust események idején az alábbi császári királyi gyalog sorkatonaság állo- másozott az országban: -
A Sándor orosz cár nevét viselő 2. gyalogezred 3 zászlóaljjal. A Don Miguel ngvét viselő 39? sorgyalogezred ugyancsak 3 zászlóaljjal- A Turszky lovag nevét viselő 62. sorezred 2 zászlóalja. A 19., 32., 33., 34., 37., 48., 52., 60. és 61. sorgyalogezred harmadik zászlóaljai. Össze- sen 17 'magyar kiegészítésű zászlóalj. Továbbá:-a 12. számú, Vilmos főherceg nevét viselő ezred 2, a gróf Hartman-Clarsteinről nevezett 9. sorezréd 1, a 41. báró Sifkivics-ezred 2, (az utóbbi három gács- országi ezred volt) az 53. ezred 3. zászlóalja, az olasz legénységből ál-ló
16. Zanini ezred 2, és a 23. — ugyancsak olasz — Ceccopieri ezred 2 zászlóalja. Összesen te/hát 27 zászlóalj.
Erdélyben volt: A Károly Ferdinánd főherceg nevét viselő 51.
számú — magyar — sorezred 3 zászlóalja,- a báró Bianchi 63. — lengyel — ezred 2 zászlóalja. A 31., 51. és 62. sorezred egyes osztályai- ból alakult magyar Uracca gránátos zászlóalj, a 31. és 62. sorezred harmadik zászlóaljai, a 14. és 15. szúmú székely és a 16, és 17. számú oláh határőrvidéki -ezredek 2—2 zászlóalja. Összesen .16 zászlóalj.
Magyarországon és Erdélyben volt tehát együttvéve. 34 zászlóalj.
' E csapatok egyrészének megbízhatósága meglehetősen kétséges volt, különösen, ami a nem magyar csapatokat illeti. A magyar had- ügyminisztérium megalakulása után a- bécsi hadügyminisztériummal keletkezett állandó súrlódások és viták nem kedveztek a magyarországi hadparancsnokságok és ezeken keresztül a csapatok szellemének sem„
ami pedig a magyar kormányzat szempontjából, — a felszított n e m -
% > n i ? e c l g y a l o g o s f ő h a d n a g y 4 8 ^ 8 / 4 9
;10 HONVÉD 8. SZÁM'
zetiségi lázongások és féktelenségek kitörése miatt — el nem hanyágol- haió tényezőnek számított.
E körülmények miatt határozta el magát a kormány arra, hogy a .belső nyugalom biztosítása céljából, később pedig az egyre féktele-
nebbé váló nemzetiségi lázongások megfékezésére, a polgári lakosság- ból szervezett rendfenntartó karhatalmat veszi, igénybe.
A márciusi ifjúság vezető tagjai maguk jártak előd jó példával, aminek meg is lett a hatása és a nemzet fiatalsága, nemcsak a főváros- ban, hanem a vidéken is, tömegesen lépett a polgári örsereg zászlaja .alá. A polgári őrseregnek kifejezetten a közrend és vagyonbiztonság megóvása volt a célja. Nem is a hadügyminisztérium, hanem a bel- ügyminisztérium hatósága alá tartozott.
A polgári őrsereg később beolvadt a katonai jellegű nemzetőrségbe.
amelynek ügyeit a miniszterelnökség kebelében alakult nemzetőrségi tanács intézte. Ennek elnöke 'báró Baldacci Manó ezredes volt. A nemzet- őrségi tanács nem sokkal később történt feloszlatása után, a nemzet- őrséggel együtt az egész magyar hadügyi igazgatás a hadügyminiszter hatáskörébe l^rült.. ^ - . ^
A nemzetőrség felállítását az 1847—48. évi országgyűlés által hozott XXfI. törvénycikk rendelte el és szabályozta.
Eszerint mindazokban a városokban, vagv rendezett tanácsú közsé- gekben lakó 20—50 ev közötti polgárok, akik féltelket, vagy hasonló ki- terjedésű birtokot bírnak, vagy ha ilyen birtokuk nincs is, de évi 100 pengőtforint tiszta jövedelmük van, a nemzetőrségbe beírandók és fegy- veres .szolgálatra igénybe vehetők. Az összeírott szabadon választhatott, hogy gyalogos, vagy lovas csapatban akar-e szolgálni. Nem lelhetett nem- zetőr, aki rablás, csalás, gyilkosság, gyújtogatás, vagy hitszegés miatt büntetve volt. Tisztjeit kapitányig a csapat maga választotta, kapitányon felül, a hadügyminiszter javaslatára, a nádor nevezte ki. A nemzetőr .saját fegyverével vonult be, de ha nem volt neki, az államtól kapott.
A törvény szerint a nemzetőrök a rendes katonaság hasonló rend- fokozatú tagjaival egyenlő rangúaknak voltak tekintendők. Helyi szol- gálatban illetményt nem kaptak. Ha a községen kívül vették igénybe őjket, akkor a törvényhatóság, ha pedig a vármegye határain kívül ke- rültek alkalmazásra, az országos pénztárból a rendes katonaságéval egyenlő illetményben 'részesültek.
A helyi parancsnok intézkedése szerint csupán őrszolgálatot kellett tartani a behívott nemzetőröknek az esetleg szükséges rendőri intézkedé- sek megtétele céljából. Rendkívüli körülmények között azonban, amikor a közrend és nyugalom, a vagyonbiztonság veszélyeztetettségével kellett számolni, minden nemzetőr haladéktalanul köteles volt megjelenni a ki- jelölt riadóhelyen. A helységen kívüli szolgálatra a nemzetőrt csak rend- kívüli esetben lehetett alkalmazni és csakis a község polgári elő járójá- nak fehívására. Erőszakot alkalmazni is csak a polgári előljáró felszólí- tására lehetett. A nemzetőrség tagjait a katonaságnál akkoriban szoká- sos testi fenyítéssel nem lehetett büntetni. A nemzetőrök esküt tettek zászlójukra.
;12 HONVÉD 8. SZÁM'
A törvény által megállapított vagyoni census ellenére is igen jelen- tékeny •kaThatalmi erő felett rendelkezett a kormány a nemzetőrség meg- szervezésével. Békés -viszonyok között, a nemzetőrség " b e is váltotta a hozzáfűzött reményeket, tagjai derekasan kivették részüket a szolgálat- ból."De midőn a horvátok és- szerbek mozgalma egyre szélesebb és.
fenyegetőbb méreteket kezdett ölteni, a-kormány szükségesnek látta olyan állandó jellegű; katonai szervezetű, teljesen kiképzett, fegyelmezett és felszerelt karhatalomról gondoskodni, amely nemcsak a saját házi tűzhelyét képes megvédeni, hanem a rendes sorkatonasággal együtt bárhol azonnal bevethető a törvényes rend helyreállítására, ahol annak
szüksége mutatkozik."
Ecélból a rendes sorkatonaság mintájára szervezendő tíz zászlóalj- ból és egy ütegből álló hadexő felállítását rendelte el a kormány.
Batthyány ideiglenes hadügyminiszter és Baldacci ezredes 1848 m á j u s 16-án közzétett lelkes .hangú félhívásban szólította fel az ország férfi- lakosságát belépésre a „rendes nemzetőrségbe". A belépő nemzetőrök — a felhívás szerint,— három évi szolgálatra kötelezik magukat. Fegyvert és ruházatot áz államtól, kapnak, Az eskü letételekor kapott 20 forint foglalón felül a közvitézeknek napi 8, a tizedeseknek napi 16, az őrmes- tereknek 24 pengőkrajcáir illetmény jár. A tisztek fizetése jobb volt a rendes nemzetőrségnél, mint a sorkatonaságnál. A nemzetőr alhadnagy havonta 30, míg a sorezredhez tartozó két osztálybeli csak 24, illetve 2&
forintot kapott. A főhadnagy a nemzetőrségnél 40, a sorezrednél 32, a százados a nemzetőrségnél 80, a sorhadnál 64, illetve 72 forintot, az őrnagy a nemzetőrségnél 130, a sorhadnál cáa'k 90 pengőforintot kapott.
A zászlóaljak parancsnokait azonnal őrnagyokká léptették elő. Felhív- ták a rendes hadsereg tisztjeit és a szolgálatból már kilépett, de alkal-- mas tiszteket is, hogy minél nagyobb számban lépjenek át a nemzet- őrségbe és bocsássák tudásukat a vezetés és a 'kiképzés céljaira. Latour gróf osztrák hadügyminiszter az osztrák hadsereg magyar honos tiszt- jeihez is hasonló felszólítást intézett.
A kiadott toborzási utasítás alapján az ország 20 nagyobb városá- ban nagy lendülettel megkezdett toborzás eredményeként az első zászló- aljak a következő helyeken alakultak meg: •
1. zászlóalj Pesten. Parancsnoka szárhegyi gróf Lázár György 33.
sorezredbeli százados.
^ 2. zászlóalj szintén Pesten. Parancsnoka Cserey Ignác, ugyancsak a
33: sorezred századosa. ' 3. zászIóalj^Szegeden. Parancsnoka Damjanich János 61. sorezred-
beli százados.. - ' 4. zászlóalj Pozsonyban. Parancsnoka Szászy János 2r sorezredbeli százados. • -
5. zászlóalj*~Győrött. Parancsnoka Horváth Dániel ny. á. százados.
6. zászlóalj Veszprémben. Parancsnoka Szabó Zsigmond 19. sor- ezredbeli százados.
7. zászlóalj Szombathelyen. Parancsnoka Petőit Antal 2. .sorezred- beli százados.
8. zászlóalj Pécsett. Parancsnoka Vitális Ferenc ny. á. százados.
14 HONVÉD 10. SZÁM
9. zászlóalj Kassán. Parancsnoka Vitális Sándor ny. á. címzetes őrnagy.
10. zászlóalj Debrecenben. Parancsnok Szemere Pál ny. á. százados.
E zászlóaljak-száma június folyamán még néggyel szaporodott,, a 11. és 12. számú Erdélyben, a 13. és 14. zászlóalj pedig Magyarorszá- gon nyert alkalmazást. A rendes nemzetőrségi zászlóaljakat teljesen a sorkatonaság mintájára szervezték, de magyar jelleggel. Magyar nyelvű oktatási és tálbori szabályzatok jelentek meg, amelyek az akkori zárt- rendi és harckiképzés anyagával ismertették meg az újoncokat.
Mivel a helyi alkalmazású nemzeti örsereg és a rendes nemzeti őrség fogalma könnyen összetéveszthető volt, az ú j hadsereg részére meg- felelő ú j elnevezést kerestek. így gyökeresedett meg a basználatban^Kis- faliidy Károlynak „Az élet korai" c. hosszabb elmélkedő verse e sorából:
„Nem csügged a honvéd, tisztjét teljesíti . . .." a honvéd elnevezés. í g y lett a rendes nemzetőr neve most már honvéd, a rendes nemzetőrségé pedig honvédség.
A honvéd zászlóaljak felszereléséről teljes egészében a kincstár gon- doskodott. Már az első egyenruha ellátás nehézségbe ütközött, mert nem állt rendelkezésre elegendő mennyiségű posztóanyag. Ezen úgy segítet- tek, hogy a kormány átvette a cs. és k'. ruházati bizottságtól a császári tüzérség részére tárolt nagyobb mennyiségű barna posztókészletet. í g y lett a .honvédség tábori atillaszíne a kávébarna. A legénységi atillán elöl öt sor vörös zsinór futott keresztibe makkalakú végződéssel. A sodrott, csavaralakú gombok színe kétféle volt: fehér, vagy sárga. Az atillát hátul is vörös zsinóros, vitézkötés díszítette, 'kettő-kettő a vállnálj kettő pedig lent, úgy hogy azok egymásba futottak. Az atilla ujjain csak fél vitézkötés volt, amely leifelé haladt. A nadrág világoskék posztóból készült, oldalain vörös zsinórral, elől lefelé menő vitézkötéssel. Világos- kék színű volt a köpeny is. Csákójuk és tábori sapkájuk pedig fekete, magyar címerrel. A legénység bakkanesot viselt.
Az őrvezető csákóján ujjnyi szélességű nemzetiszínű zsinór futott körbe s az atilla gallérján 'keskeny, vörös posztócsik szolgált a rendfoko- zat jelzésére. A tizedesnek kettő, az őrmesternek pedig három posztó- csíkja volt. (Szakaszvezetöi' rendfokozat nem volt a honvédségben.) A tizedesnek és őrmesternek kardja is volt, bőrhüvelyben, nemzetiszínű kardbojttal. '
A hadnagy, 'főhadnagy és százados a legénységivel megegyező színű atillát 'hordott, a zsinórzat azonban arannyal áttört vörösszínű anyagból készült. Ugyanilyen volt a prémes téli mentéjük is, amelyet nyakkörítő zsinór is díszített. Nadrágjuk szürke színű volt, oldalain bevarrt, /vörös sávval. Aki tehette, az atilla gombjait aranyból csináltatta. Lábbelijük a csizma volt, melyre szerették a pantallót kívül a szárra visszahajtva viselni. Á hadnagynak egy, a főhadnagynak kettő, a századosnak három aranypiros szélű gallérpaszomány jelezte rendfokozatát. Kardibojtjuk sodrott, vörös szálakból készült, kívülről selyemfonatú szálakkal. A kardszíj is vörösbe tört aranyszálakkal volt kivarrva. A szolgálati díszöv
nemzetiszínű volt, két nagy bojttal.
pedig honvédség. X
\
N e m e t l é g i ó
1848/49.
;16 HONVÉD 8. SZÁM'
A honvéd zászlóaljak felszereléséről teljes egészében a kincstár gon- doskodott. >
- Az őrnagy gallérját 8 cm széles árany hajtóka futotta körül. Az al- ezredes jelzése hasonló volt, de a vastagabb hajtóka alatt még egy kes- Kenyebb sávval. Az ezredes gallérját pedig majdnem egészen elfedte az .aranyozás. A törzstisztek ujját 3 ujjnyi szélességű arany sáv is diszítetle.
Egyéb ruházati felszerelésük teljesen megegyezett az alantos tisztekével.
A hadtestparancsnok a balvállról jobb felé tenyérszéles, nemzetiszínű dísz-szaiqgot is hordott. A főhadparancsnoknak is ugyanilyen szalagja volt, de bojttal. A tábori seregek tisztjeit leginkább csak a kincstári .atillákra varrt gallérjelzésekről lehetett felismerni, mert a költséges
tiszti egyenruhákat leglöblben nem tudták elkészíttetni.
A gyalogság fegyverzeti felszerelése — különösen a harcok első idejében — rendkívül vegyes volt. A nemzetőrök saját puskájukkal vo- uultalc be. Előkerültek az öreg mQrdályok, régi vadászpuskák, még a XVIII. századból való fegyvereket is' használták. A hadseregszervezés- sel kapcsolatban legsúlyosabb problémája a fegyvferzet előteremtése volt :a kormányzatnak. Az első szükségletet Belgiumban vásárolta, ötezer gyalogsági puskát. Később megalakult az Országos Fegyvergyár, amely
a szabadságharc végéig táplálta a honvédséget mindenféle hadianyaggal.
A gyalogsági puska elöltöltő volt. Gyutacsos, kovás és lőkupakos, száz töltényből csak kettő modott csütörtököt. A lőkupakosból 8—10 .-százalék, a kováspus'ká volt a legkevésbbé használható: 100 töltésből
•20—25 nem.sült el.
Érdekes megemlíteni, hogy a Honvéd Levéltár és Múzeum a fel- szabadulás előtt nyolcféle különböző típusú, a 48—49-es magyar honvéd gyalogság által használt puskát őrzött kiállítási termeiben. Ezek voltak:
-a „bécsi puska", „osztrák gyutacsos puska", „osztrák kovás puska", .„belga lőkupakos puska", „belga kovás puska", „karabély" vagy .„kurtály", „vadászpuska" és a ' szabadcsapatok által használt
„légpuska". ^
• Képzelhető, hogy az amúgyis állandóan akadozó lőszergyártást és .elosztást mennyire megnehezetítette a sokféle puska használata. (Egy zászlóaljban is többféle puska volt.) Kossut'h-csak 1849. február havá- b a n rendelte el a gyalogság fegyvereinek egységesítését zászlóalja- Tton belül.
Itt ki kell férnünk egy körülményre. Talán a szabadságharc más- Ként fejeződik be, ha a hadügyi kormányzat végrehajtja, — illetve abban .a helyzetben van, hogy végrehajthat'ja — a gyalogság puskájának ki-
cserélését hátultöltő fegyverre. Egy Alexy nevű kassai puskamüves találta fel, készítette el és ajánlotta fel a hátultöltő puska mintáját a Kormánynak A magyar kormány nem vette meg. Alexy találmányát, a m i mindenesetre nagy mulasztás volt, mert még az egyesült osztrák - -orosz túlerővel is a siker reményével vehette volna fel a harcot az akko- riban korszakos jelentőségű, nagyobb tűzgyorsaságú hátultöltő puska
"birtokában. (Á .hátultöltő puska jelentősége azután meg is mutatkozott az 1866. évi porosz-osztrák háborúban.) A hátultöltő puska rendszere- .•sítésének akadályait az akkori helyzetben könnyű elképzelni. Bizonyára
FÁLYI BÉLA: AZ 1848—49-ES HONVÉD GYALOGSÁG * 17
(hiányzott a szükséges pénz, az anyag, szerszámok, de a háborús helyzet s e m engedte meg, a régi puskák beszedését átalakítás végett, mert nem
volt cserekészlet az átmeneti időre.
A gyalogság másik főfegyvere a szurony volt,1 amelyet szintén a fegyvergyár üzemei szállítottak. A tisztek karddal és — szintén elöl-
töltő — pisztolyokkal voltak felszerelve.
A honvédség első tíz zászlóaljának szervezése 1848 június közepe :táján fejeződött be, a személyi beosztások' is megtörténtek, úgy hogy az
alakulatok alkalmazásra készen állottak. Ez a tíz zászlóalj, illetve a júliusban felállított még négy zászlóalj volt tehát a honvéd gyalogság alapja. A magyar és osztrák hadügyminiszterek között történt meg- állapodás értelmében ebben az időben kezdődött meg az országon kívül .állomásozó magyar nemzetiségű csapatok hazaindítása is. Az Olasz-
országiban harcoló zászlóaljak kivonásáról és hazarendeléséről a had- j á r a t alatt nem lehetett szó. Hazaindítfható volt csupán a brezovi 31., a
lembergi 34. és 37., a bécsi 60. és végül a 62. sorgyalogezred. A bécsi hadügyminiszter sok huza-vona, sürgetés után rendelte el egyes magyar csapattestek áthelyezését Magyarországba. De gondosan vigyázott arra, hogy elsősorban azokat az egységeket indítsa el, amelyek a márciusi bécsi forradalom idején a dinasztia iránti hűségüknek tanújelét adták.
Elsőnek a 60. gyalogezred zászlóaljai indultak el Bécsből, június 14. és 16-á"n. 18-án az egész ezred az Újépületben volt összevonva s innen 21tön a Dráva-mentére irányították. A 34. sorgyalogezred 1. és 2.
zászlóalja csak szeptember 18-án és 29-én érkeztek Lembergből Kassán át Pestre. A 31. gyalogezred törzse és 2. zászlóalja október 4-én ért Temesvárra. Az 1. zászlóaljnak Fiúméba kellett volna mennie, -de idő- közben Jellasich Fiumét megszállotta s így ez a zászlóalj helyén maradt.
A 37. és 62. gyalogezred nem kapott parancsot az áttelepülésre a magyar kormány többszöri sürgetése ellenére sem. De a haza nem rendelt ezre- dek legénys.ége és tisztikara is megértették a szabadság hívó szavát és életük kockáztatásával ezer vezsélyen át, emberfeletti fáradalmak között kísérelték meg a hazai földre jutást ,hogy kivegyék részüket a -magyar nép szabadságharcából. Elsősorban a gyorsan mozgó lovas
csapattesteknél szolgálók szánták el magukat kisebb-nagyobb csopor- tokban, s öt századerejű egységben is (a Wüttenberg-huszárok Lenkey-
százada) a hazaszökésre. Sokan estek az .osztrákok üldöző gyűrűjébe és életükkel lakoltak magyar érzésükért. Jeltelen sírhantjaik (a Mura folyó partján és másutt) nem egy helyen, idegenben őrzik az igazi haza- fiasság eszményének és a szabadság gondolatának mindent lebíró erejét s e derék hadfiak elmúlhatatlan emlékét . . .
A nemzetiségi guerilla bandák különleges harcmodorával szemben jól beváltak az ország négy kerületében, a Dunán és Tiszán innen és túl harctéri_szo]gálatra jelentkező nemzetőrökből szervezett önkéntes csapatok, amelyeket „mozgó nemzetőrségnek" neveztek. Rendesen ki- különítve, önállóan működtek. Gyalogságból és lovasságból állottak, lét- számuk egészen 8000 főig volt szaporítható. Ál'omásheyül e csapatok számuk egészen 8000 főig volt szaporítható. Állomáshelvii1' e csaoatok mokok Görgey Arthur, Ivánka Imre, Kosztolányi Mór és Máriássy Sándor
18 H O N V É D f>. SZÁM
Az 1848—49-iki magyar honvéd lovasság felszerelése és fegyverzete.
őrnagyok voltak. E szervezetszerű alakulatokon k í v ü l — részben m á r a harcok megindulásától kezdve — hazafias lelkesedésből magánosok is állítottak ki szabadcsapatokat. Ilyen volt többek között a Szalay minisz- teri titkár által szervezett s 1.200 gyalogosból és 800 lovasból á l l ó H u n y a d i szabadcsapat. Erdélyben is alakult egy 2200 főből álló szabad- csapat. A csapatok nemzeti nagyjaink neveit vették fel. M ű k ö d ö t t Zrínyi, Rákóczi csapat, Frangepán zászlóalj, stb.
FÁLYI BÉLA: AZ 1848—49-ES HONVÉD GYALOGSÁG * 19
Meg kell említeni még a 48-as honvédség idegen segédcsapatait is, a különböző légiókat. A Bécsből menekült diákokból egy 400 főnyi légió alakult, később számuk emelkedett. Egy részüket a rácok ellen küldték, a másik rész Bem alatt Erdélyben igen vitézül harcolt és a forradalom végéig létszámának egyharmadára olvadt le. Felállított egy zászlóalj erejű német légiót egy Gíron nevű porosz gyáros is, mindenféle nemzeti- ségű tagokból. Ez volt a halálfejes légió, sapkájukon halálfejes jelvényt, viseltek. A légió az első visszavonulási csatákban megadta magát.
Görgey, mint hadügyminiszter fel is oszlatta azután a légiót. Wisóczki lengyel őrnagy légiója is gyakran szerepel a szabadságharc irataiban. A lengyelek derekasan kivették részüket a szábadságkűzdelmekből, titkon remélve, hogy a magyar ügy diadala meghozza a felszabadulást saját leigázott hazájuk számára is. Monti Sándor olasz ezredes is szervezett egy légiót, olasz harcosokból. Tárgyalások folytak még 1849 folyamán az elfojtott havasalföldi szabadságmozgalmak emigrációjának magyar- országi vezetője, Balcescu Miklós és a magyar kormápy között egy román légió felállításáról is, sőt Balcescu azt is felajánlotta, hogy az osztrákok által felbujtott s Janku Ábrahám vezetése alatt álló 30.000 főnyi erdélyi román fegyverest is a magyar ügy oldalára állítja. Terve az volt, hogy az 50.000 főre szaporítandó román sereggel betör Havas- alföldre, az oroszok ellen forduil és fellázítja egész Moldvát és Havas- alföldet. Ennek ellenében azonban olyan messzemenő politikai köve- telésekkel lépett fel, amiket Kossuth nem fogadhatott el s így a román fegyveres akcióból — a magyarok oldalán — nem lett semmi. Ugyanígy eredménytelenek maradtak egy szerb iégió felállításáról folytatott tár- gyalások is.
Az ország határain belül és kívül egyre vészesebb viharfelhők tor- nyosultak. Kossuth emlékezetes július 11-i képviselőházi beszédében 200.000 újoncot és 42 millió forintot kért a nemzettől. A hadsereg kiállí- tására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásánál úgy flratároztak, hogy a törvény szentesítése után a legrövidebb idő alatt 40.000 főnyi gyalogság és 4.300 lovas állítassék ki, további 40.000 gyalogosra és 4.300 lovasra az ujoneozást úgy keli előkészíteni, hogy szükség esetén azonnal' ki- állítható legyen.
A törvény értelmében katonai szolgálatra köteles Magyarország és kapcsolt részeinek minden 19. évét betöltött polgára, a külön felsorolt mentességeket élvezők kivételével (Papok, családfők, psaládfenntartók, alkalmatlanok.) Az eddig divatozott kiváltást, vagy helyettesítést szigo- rúan megtiltották.
A szervezés kivitele körül hosszú vita indult meg. Mészáros hadügy- miniszter és a vele egy véleményen lévők a rögtönzés, veszélyétől tartva, az ú j hadsereget is a régi, vagyis az osztrák hadrendszer szerint óhaj- tották volna szervezni és magyarpá alakítását csak a béke helyreállta után tervezték, még a német vezényleti nyelvet is fenntartandónak vél- ték. Kossuth, Szemere és pártihíveik ezzel szemben azonnal teljesen magyar szellemű és szervezetű hadsereget kívántak. Végül is úgy dön- töttek, hogy az országban lévő sorzászlóaljak a régi rendszer szerint egészítendök ki, ami mintegy 12.000 újoncnak felelt meg, a többi had-
20 H O N V É D f>. SZÁM
JOr 1 3 Jr , vír « Xy 4 Xj. r Jfy, t JCf. I JCr
A*-— — /a.. ,. ,,-L... .y.. í/í. — „ ,.,/„
Ár 1848—49-iki honvéd gyalogság fegyverfogásai
kötelesből pedig a m á r úgyis m a g y a r alapon szervezett h o n v é d zászló- a l j a k s z á m á t f o g j á k szaporítani. A szolgálati időt négy évben állapítot- t á k meg és eltörölték a m e g a l á z ó botbüntetést.
Szeptember 11-én Jellasich 40.000 f ő n y i seregével betört az országba. S a m a g y a r honvédségből a m á r m e g l é v ő 14 z á s z l ó a l j o n k í v ü l n e m volt semmi. Jellasich m á r a B a l a t o n n á l táborozott s a főváros ellen, készült. Kossuth e veszélyes helyzetben e l l e n á l l h a t a t l a n f a n a t i z m u s s a l országos k ö r ú t r a i n d u l t — p é l d á j á t követte n a g y s z á m ú képviselő is — , h o g y életrehívja a szabadságharc m a g y a r h a d e r e j é n e k egv v a l ó b a n népi tényezőjét: a népfelkelést. T o l l á n a k és s z ó n o k l a t á n a k nagyszerű vará- zsával meg tudta m o z g a t n i a nép legszélesebb rétegeit. A m u n k á s o k , mesteremberek p u s k á v a l , lándzsával, vagy fokossal, a parasztok kiegye-
ijy C^.éJ-vytiS íemtMj tál.'
Az 1848—49-iki honvéd gyalogság fegyvergyakorlatai
FÁLYI BÉLA: AZ 1848—49-ES HONVÉD GYALOGSÁG * 21
nesített kaszával, baltával felfegyverkezve sorakoztak Kossuth zászlaja alá, úgy hogy rövid idő alatt mifrtegy 15.000 főnyi lelkesült sereget tudott a Duna felé indítani.
Jellasich megveretése Pákozd—Sukerónál, a fegyverszünet s a bán megszökése Bécs felé pillanatnyi enyhülést hozott a katonai helyzetben s ezt a kormány fel is haszíiálta a hadsereg további gyors kiépítésére s a zászlóaljak száma rövidesen 30-ra emelkedett. Igyekezett a kormány az önkénteseket is a honvédség felé irányítani s megtiltotta, hogy ön- kéntes alakulatoknak kincstári felszerelést adjanak. Ilyet csak azok kap- hattak, akik a honvédséghez soroztatták be magukat. Októberben újabb
12-vel növelték a honvéd zászlóaljak számát.
Mivel a törvényhatóságoknak csak ujoncállományuk egy negyedét kellett egyelőre kiállítani, a zászlóaljaknak nem voltak meghatározott kiegészítő kerületeik, szervezésük több város és megye területéről történt.
Az állításkötelesek azonban behívó nélkül is oly tömegesen jelentkeztek ' katonai szolgálatra, hogy számuk jóval meghaladta az újoncállomány negyedet. Ez örvendetes tény fölött Kossuth egy külön rendeletbemelis- merését fejezte ki azzal a megjegyzéssel, hogy a fegyveres szolgálatra
önként jelentkezők hazafias buzgalmának nem kíván korlátokat szabni s valamennyi önként jelentkező felszereléséről gondoskodás történik.
Október közepétől kezdve a honvéd zászlóaljak alakítása azok létszámá- nak meghatározása nélkül történt. Ha elegendő jelentkező volt, azonnal megalakítottak belőlük egy ú j zászlóaljat.
Erre az időre esik az úgynevezett hadmegyék szervezése is. Az ú j zászlóaljak szervezésének feszesebb ellenőrzése és a kiképzés egyöntetű- ségének biztosítása érdekében az ország területét 8 hadmegyére osztot- ták fel. A hadmegye élére, mint kerületi parancsnok egy-egy idősebb törzstiszt került. Munkájukat azonnal meg kellett kezdeni.
Novemberben a gyalogzászlóaljak számát 53-ra növelték s a külön- böző szabadcsapatokat is ezek közé a zászlóaljak közé sorolták be. A 13., és 49. zászlóaljakat póttestekké alakították, amelyekben kiváló tisztek vezetésével folyt az újoncok kiképzése. Ha a kiképzés a kellő fokot elérte, a legénységet útbaindították a sorezredek kiegészítésére, vagy az ú j honvéd csapattestekhez. A szolgálat és kiképzés teljesen úgy történt, mint a régi sorezredeknél.
A honvédelmi bizottmány egy november 27-én kelt rendeletével az egész magyar fegyveres erőnek egységes nemzeti hadsereggé történő egybeolvasztását rendelte el s minden különbséget megszüntetett a sor- ezredek és a honvédzászlóaljak között. A haderő elnevezése,is Magyar.
Honvéd Hadsereg lett. E rendelkezését a bizottmány azonban csak fokozatosan és óvatosan hajttatta végre, mert nem akarta a bevált köte- lékeket megzavarni.
A honvédelmi bizottmány meghagyásából a hadügyminiszter még novemberben külön rendelettel szabályozta a, tiszti előléptetéseket is, amelyek terén a forradalmi időkben nagy rendszertelenség kapott lábra.
Csak kifejezetten katonai szolgálatban kitűnt egyéneket lehetett ejőlép- tetni. „Aki a hazának fegyverrel akar szolgálni, — úgymond a rende- let, —: fogjon fegyvert, mint közhonvéd és érdelemelje ki az előléptetést,
22 H O N V É D f>. SZÁM
mert ilyennek feltolni m a g á t a férfiúi szerénységgel n e m áll összhang- z á s b a n . " A tiszti helyek betöltését s az előléptetést egy k a t o n a i bizottság előtt teendő vizsga eredményétől tették függővé. A nagy tiszthiány miatt a z o n b a n mégis i n k á b b a rátermettséget és szemelyi k i v á l ó s á g o k a t tekintették.
A h o n v é d hadsereg zászlóaljai szervezetszerűen hat századból állottak. A század négy szakaszra, a szakasz tizedekre tagozódott. A zászlóalj létszáma, s z á z a d o n k i n t 155 embert s z á m í t v a , — 930 fő, b á r ez a szám feltűnő különbségeket mutatott, m é g kevésbbé nevezhető á l l a n d ó n a k .
A 48-as honvédség h a r c á n a k alapelve az a k k o r i b a n európaszerte
A: 1848—í9-iki honvédek és nemzetőrök
alkalmazott tömegharc volt. Az egykorú tábori szabályzatok k i e m e l i k a szárnyak m e g t á m a s z t á s á n a k fontosságát. H a erre a terepalakulatok, tereptárgyak, vagy terepfedezet nem nyújtott lehetőséget, a k k o r tüzér- séggel és legtöbbször lovassággal is megerősítették a s z á r n y a k a t .
A csatarendben a gyalogság zárkózott h a d o s z l o p o k b a n , „tömeg- b e n " állt fel. A t á m a d á s előkészítése;— k ü l ö n ö s e n áttekinthetetlen, szeg- delt terepen — a főcsapat előtt h a l a d ó osztagoké volt, a m e l y e k a l k a l m a - zása a n é m e t a l f ö l d i és olaszországi h á b o r ú k óta volt d i v a t b a n . E z e k harceljárását „feloszlatott h a r c m ó d n a k " nevezték. Az ö n á l l ó z á s z l ó a l j t á m a d á s n á l két századot tolt előre, a m e l y b ő l két szakasz csatárláncot alkotott 3 — 4 0 0 lépésre a főcsapat előtt, hátraívelve a s z á r n y a k o n is, hogy azt k ü l ö n biztosítsák. A csatárlánc m ö g ö t t 100—130 lépésre az ú. n. „segély" n y o m u l t előre, ez is két szakasz erejű volt. Ismét 100—
130 lépésre a segély m ö g ö t t a „tartalék" helyezkedett el. A segély a csatárláncot t á m o g a t t a , a tartalék pedig m i n d k e t t ő t , a m í g a z ö m m e g
FÁLYI BÉLA: AZ 1848—49-ES HONVÉD GYALOGSÁG * 23
aiem indította a főtámadást. Nyílt terepen és lovasság ellen csatárláncot jiem alkalmaztak.
y A tüzérség zöme jóval az arcvonal előtt állt fel, annyira, hogy az -ellenséges tüzérség a főcsapatban kárt ne tehessen. Á támadás tüzérségi jjárbajjal kezdődött. Ezután a dobok rohamjelóre megindult a gyalog- ság támadása a csatárlánc biztosító vonalával. Az ellenségtől 300 lépés távolságra (a puska hordtávolsága 800 lépés volt) a csatárok megnyitot- ták a tüzet, majd a főcsapatban lévő hadoszlopok is — a saját csatár- láncukon áthaladva, — hatalmas tömegtüzet adtak le az ellenségre. A
•csatárlánc, a segély, a tartalék emberei ekkor vagy a főcsapathoz. zár- kóztak, vagy a hátrább lévő tulajdonképpeni tartalékhoz vonultak be.
Az ellenségtől 150 lépésre „sebes lépés !!-be mentek át a csapatok,-amíg az ellenséget kb. 60 lépésre megközelítették. Ekkor másodszor is roham- jelet vertek a dobosok, a tisztek „szuronyt szegezz"-t vezényeltek s a
•csapat a. lehető legzárkózottabb alakzatban, vad harci zajjal az ellen- ségre rontott. Sikeres roham után a zászlóalj emberei a? dobosok gyüle- kező jelére a zászlóhoz gyülekeztek és rendezték a kötelékeket. Ha a támadás nem sikerült, a gyülekező *áz ellenség fogadására készen álló tartalék csapatok mögött Volt, feltéve persze, hogy a siker kierőszako- lásához a tartalékot is előbb már be~nem vetették. Ha a zászlóalj állóhelyben várta be az ellenség támadását, akkor 50—200 lépésre ma- gához engedte azt és pusztító tűzzel fogadta. Mindgyárt ezután rohamra perdültek a dobok és a csapat ellentámadásba ment át. Lovasság táma- dását „négyszögben" védte ki a gyalogság. Az első sor szuronyt szegezve
megvárta, amíg a második sor tüzelt, ezután^az dső sorban állók is el- sütötték puskájukat s most már az egész négyszög szuronnyal véde- kezett tovább.
A tavaszi hadjárat megindítása a honvédsereg újabb szaporítását tette szükségessé. Kossuth április 25-i javaslatát újabb 50.000 újonc ki- állítása ügyében a képviselőház elfogadta. Az ujoncozást a törvény- hatóságoknak toborzás útján kellett végrehajtani, a' fennmaradó szüki ségletet pedig sorshúzás útján kellett igénybevenni, elsősorban a 19 évesekből s h a ez az évfolyam nem tenné~ki a kivetett létszámot, sori ban a következő évfolyamokból. Az újoncok átvételére nyolc ú j „tar- talékparancsnokságot" állítottak fel. Itt folyt az újoncok felszerelése, kiképzése és útbaindítása pótlásul, vagy az ú j alakulatokhoz.
Görgei 1849. május havában hadügyminiszter lett. Első dolga volt, szakított az eddigi osztrák szervezési rendszerrel. Az ú j szervezés szerint a hadsereg hadtestekre tagozódott, egy hadtest kb. 10.000 emberből állt/
A hadtest 2 gyalog és 1 lovas hadosztályra oszlott, ö t zászlóalj adott
•egy hadosztályt. A hadosztályok eddigi dandárokra osztása tehát meg- szűnt. Meg kell,jegyezni-, hogy az ú j szervezési rendelet a közbejött
^események miatt már csak részben volt végrehajtható. '
• A honvédség 4849 június közepén érte el legmagasabb létszámát.
A gyalogsági erők megoszlása a hadsereg keretén belül a következő volt:
A dunai főhadsereg állt az I., II., III., VII. és VIII. hadtestből,
•összesen OO2^ zászlóaljjal. A. déli hadsereg a IV. és V. hadtestekből, vala- mint a Pétervárad őrségéből, összesen 37V2 zászlóalj. Az északi'hadsereg
;24 HONVÉD 8. SZÁM'
a IX. 'hadtestből és Kazinczy Lajos külön hadosztályából, összesen 22%:
zászlóalj. A IX. hadtest zászlóaljai azonban hiányosak voltak", némelyik- nek csak 2 százada volt. Az erdélyi hadsereg a VI. hadtestből és a.
gyulafehérvári ostromló hadtestből, 361/? zászlóalj. A tartalék hadtest 2 hadosztályában összesen 10 zászlóalj gyalogság volt. A kaszával fel- fegyverzett népfelkelés csak a Dunántúlon, a Tisza-menti színmagyar megyékben, továbbá egyes felvidéki megyékben alakult szilárdabb szer- vezetté. Komoly ütőerőt azonban nem jelentett szervezeti és felszerelési hiányosságai miatt.
Rövid összehasonlításképpen megemlítjük, hogy a 48-as honvédség összes létszáma 172.440 fő volt, 472 tábori ágyúval. Ezzel szemben az osztrák császári haderő 164.573 embert számlált 770 löveggel."^ Az:
, orosz intervenciós hadsereg 192.904 emberből és 584 lövegből állt. Vég- eredményben, tehát a magyarok 172.440 emberével és 472 lövegével az:
egyesült osztrák-orosz haderő 357.477 embere és 1.354 lövege állott szemben. —
Amikor júliusban Kossuth átvette a hadügyminisztérium vezeté- sét, azonnal megkezdte 12 ú j zászlóalj szervezését, sőt egy 30.000 főből álló újabb hadsereg felállításának tervét is kidolgozta, ezt a hadsere- get ő maga vezette volna az osztrákok ellen. Az események azonban ezeket a terveket már túlhaladták. Drámai hangú kiáltványban is igye- kezett Kossuth felrázni Európa népeit a magyar ügj; igaza mellett, de- a bécsi kormány kezdettől fogva jól és nagy eréllyel vezetett, külföldi"
propagandáját ez már nem volt képes ellensúlyozni. Európa levert for- radalmai a győztes reakció lábai előtt hevertek, a magára maradt ma- gyar nép vészkiáltása süket fülekre talált. Kossuth az ország népét is;
keresztesháborúra szólította a minden oldalról fenyegetett ország vé- delmére. De az erőviszonyok állása a harckimenetelét már nem tette- -kétségessé.
A 48-as 'honvéd zászlóaljak fegyvertényei a magyarság katonaf történetének maradandó és legragyogóbb fejezetei. Egy szabadságra é s életre hívatott nép merít erőt országépítő munkájához, eleven erővel, élő s messze a jövőbe világító tanításukból.
Fályi Bélts
f
