Iii.
FEGYVERZET ES LÚVESSZAK
H A Z A Y I M R E ez r e d e ? ч
AZ ELŐKÉSZÍTŐ LŐ OKTAT ÁS A LŐKIKÉPZÉS ALAPJA
A gyalogsági fegyverek tűzhatása a harc döntő fontosságú tényezője, melynek értéke a lőkiképzés szinvona'.ától függ.
A lőkiképzés alapja az előkészítő lőoktatás, melynek során a honvéd elsajátítja ama elméleti és gyakorlati ismereteket, melyek az éleslövéshez szükségesek.
Általában az előkészítő lőoktatás keretében tanulja meg a honvéd a lövés alapfogalmait,
a fegyver és lőszerismeretet, a tüzelési testhelyzetek elfoglalását a tüzelési fogásokat,
az irányzást, célzást, célpontáthelyezést, a működési zavarok elhárítását és az anyagkarbantartást.
Az összes fegyverek közül legfontosabb a puskával végrehajtott elő- készítő lőoktatás; ha ennek irányítása helyes és végrehajtása lelkiismeretes, akkor a többi fegyvernél a kiképzők munkája lényegesen könnyebb lesz.
Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni az előkészítő lőoktatás fontosságát.
Ennek alaposságán múlik a kiképzés további sikere. Az itt elkövetett mulasz- tásokat később már szinte lehetetlen jóvátenni.
Az alábbiakban áttekintést nyujtunk az előkészítő lőoktatást érintő gyakorlati tapasztalatokról s felhívjuk a kiképzéssel foglalkozó bajtársak figyelmét azok alkalmazására.
Az eredményes kiképzés alapkövetelménye, hogy az oktató tökéletesen ismerje nemcsak a fegyvereket, hanem a kiképzési módszereket, azok alkal- mazását és a lőkészség elsajátításának fortélyait is.
Az oktató szakadatlan gyakorlással teąye mind tökéletesebbé elméleti tudását és a fogások szabatosságát.
A példamutatás hatása mindig meggyőző, ezért komoly eredményt csak a kiválóan lövő oktató fog elérni.
A lőkiképzés iránt az érdeklődést már az újonckiképzés kezdetén fel kell kelleni. Ennek érdekében tartsuk meg mielőbb az első bemutató lövésze- tet. Ennek anyaga ne legyen túl nagy, de teremtse meg az alapot a kiképzés első két hónapjára előirt lőkiképzési anyag megértéséhez.
A legfontosabb, hogy újoncaink megismerjék a fegyverek tüzelési módját és a tűz hatását.
1 1
A bemutató lövészet kiválóan alkalmas a lőkiképzéssel összefüggő fogalmak megértéséhez is (lövedékpálya, szórás, stb ). Például az újonckikép- zés 2. és 3. hetében rendezett bemutatólövészet tárgya az alábbi.lehet:
a) kiváló lövészekkel (irányzókkal) minden fajta fegyverrel szóráskép lövése.2—3 távolságra,
b) a gyakorlati tűzgyorsaság bemutatása az összes fegyvereknél, c) géppuskából lőtt fényjelző lőszerrel 400 m-ig a lövedékpálya és a pásztázó hatás bemutatása a lőirányba beállított céltáblák alkalmazásával.
d) a feltámasztás és a tüzelőállás talajának befolyása a szórásra.
e) a lövedék hatása különböző anyagokra való lövésnél.
A bemutató lövészeten a zlj. legjobb irányzói és lövői szerepeljenek:
ezeket a bemutató előtt részletesen kioktatjuk és begyakoroljuk. Ebben az esetben a bemutató lövészet valóban eléri a célját: maradandó képet nyújt a fegyverekről, felkelti az érdeklődést és az újoncok között még hetek múlva is beszéd tárgyát képezi. Lényegesen megkönnyíti az oktató munkáját, ha a későbbi kiképzés során ismételten hivatkozhat a bemutatón látottakra.
Egy kiképzési évben, a kiképzés előrehaladásának figyelembe vételé- vel legalább 3—4 bemutató lövészetet tartunk.
Az előkészítő lőoktatás gyakorlati fogásainak elsajátításánál az okta- tás lényege az egyenkinti kiképzés. Minden egyes újonccal külön kell foglal- kozni, mert csak így lehet szamontartani képességeiket, csak ezzel az eljá- rással érjük el, hogy az egyes újoncokkal a szükségesnél sem többet, sem kevesebbet ne foglalkozzunk. Ennek az elvnek a betartása nagy munkát jelent az oktatónak, de ne felejtsük el, hogy ennek tartama csak kb. 3 hónap, viszont az elért eredmény szembeötlő lesz.
Az egyenkinti kiképzés megkönnyítésére az újoncszakasz parancs- nok első feladata újoncai adottságának megismerése. Ezért már az első hét végén vigye ki újoncait a kispuska lövöldére és lövessen mindegyikkel 5 lövést 25 m-re felállított 10 körös céltáblára. Az elért eredményeket vegye számba és újoncait ezek alapján sorolja két csoportba. Az első csoportba ossza be azokat, akik 30 vagy ennél több köregységet értek el: ezek képezik a haladó csoportot (így választjuk ki azokat, kik már korábban lőkiképzésben részesültek, vagy pedig hajlamaiknál fogva átlagon felüli érzékkel rendelkez- nek). A 30 kört el nem ért lövőkből az oktató a kezdő csoportot alakítja meg
(a kezdőcsoport létszáma az első válogatásnál legalább 4—6-szorosa lesz a haladó csoportnak).
A kiképzés folyamán
a lövést érintő alapfogalmak, a fegyver- és lőszerismeret, a működési zavarok és az anyagkarbantartás
oktatásánál az említett csoportképzést nem vesszük figyelembe és minden egyes újonccal egyforma médékben foglalkozunk.
A tüzelési testhelyzetek, a tüzelési fogások, az irányzás, célzás
gyakorlását és a kispuskalövést pontosan a csoportbeosztás figyelembe vételével végezzük. Igy nagyon sok időt takarítunk meg. Például előfordul hogy a durva és finom célzás összefüggő végrehajtásának elsajátítására a kezdőknek 4 órára, a haladóknak pedig mindössze 2 órára van szükségük
Helytel en eljárás volna a képességeket figyelmen kívül hagyni és kényelmes nemtörődőmséfforel egy kalap alá venni a kiválókat és a gyengéket. Az idő-
beosztás megkönnyítése végett ilyen esetben a haladók részére az aznapi anyag elsajátítására rövidebb időt állítunk be, s amit megtakarítunk, azt az időt kiegészítő foglalkozásra fordítjuk.
Természetesen a fenti haladó-kezdő csoportképzésnek csak akkor van értelme, ha az oktató újoncainak előrehaladásáról folyamatosan feljegyzése- ket készít Ez a feljegyzés tárgykörönkint mutatja, hogy az egyes újoncok
miben gyengék, vagy hol hibáznak. A hibát fel kell ismerni, meg kell találni az okát s a szükséges mértékű oktatással (gyakorlással) megke|i szüntetni.
Ezzel a módszerrel az előjegyzését kezében tartó oktató bármelyik újoncának az előrehaladásáról pontos képet tud adni. Viszont e nélkül a kiképzés csak silány tömegmunka, melynek kevés az értéke.
Minden parancsnok, ki egysége lőkiképzésével törődik, követelje meg oktatóitól az ismertetett előjegyzés vezetését.
Az előkészítő lőoktatás módszerének súlya a bemutatás.
A fegyverismeret oktatásánál az oktató felmutatja és minden újonc kezébe adja a fegyvert (vagy annak azt az alkatrészét, melyet oktat). Amit magyaráz, azt egyidejűleg mutatja és minden újonccal végrehajtatja. A szét- szedést az oktató maga végezze és újoncai minden fogását utánozzák. Ismer- tesse pár szóval az alkatrész rendeltetését (működési szerepét), nevezze meg az alkatrészt és közben állandóan kérdezze vissza újoncait.
A fegyverismeret oktatásának legfontosabb része a működési zavarok felismerése, az azt eloidezo ok megállapítása és az elhárítás módjának be- gyakorlása. Ezekben magasfokú jártasságot kell szereznie minden honvéd nek. A szalAjyzat vonatkozó pontjainak szószerinti betanítása nem vezet eredményre, inert az újoncok idővej elfelejtik. Az oktató akkor jár el helye- sen, ha a működési zavart mesterségesen előállítja, s azt az újonc elhárítja.
A fegyverek alkatrészeinek nevét és rendeltetését fokozatosan sajá- títtassuk el az újoncokkal. Tegyük érdekessé ezt a foglalkozást azzal, hogy az alkatrészeket kiszedjük a fegyverből és rendszertelenül egy csomóba rak- juk. Az oktató által szólított újonc a megnevezett alkatrészt válassza ki a csomóból, mutassa fel és mondja el a rendeltetését. Ezt az eljárást a r a j ki- képzési időszakban versenyszerűen, a szakasz (század) időszakban pedig már bekötött szemmel alkalmazzuk.
A tüzelési testhelyzetek és fogások oktatásánál az oktató újoncait fél- körbe állítja, a fogást, mozdulatot bemutatja először összefüggően, majd üte- mezve. Ezt követően minden újoncnál külön-külön győződjék meg a helyes végrehajtásról. Ezt kövesse a fogások (mozdulatok) sulykolása.
A célzással összefüggő tevékenységek oktatásánál minden kis részlet tevékenységet (szembehunyás, légzés szabályozás, billentyű elhúzás), minden újonccal külön-külön foglalkozva kell elsajátíttatni. Minden egyes újoncnál meg kell győződni az elért eredményekről. A gyengék minél többet gyako- roljanak a Veres és Vitek készülékkel és sűrűn hibaháromszögeljenek, a kiképzésben kiválóakat pedig minél korábban lövessük kispuskával.
A puska előkészítő Kioktatáshoz számos segédlettel (Harcos, tanuld meg a lövészet alapjait. A lőkiképzés módszertana stb.) és segédeszközzel (Veres készülék, Vitek készülék) rendelkezünk, viszont a többi fegyvernél az oktató ily vonatkozásban kevés segítséget kap. Az alábbiakban előadottak ha csak kis részben is, ezt a hiányt pótolják.
A géppisztoly előkészítő lőoktatás keretében állítsunk he célratartási gyakorlatokat s azokat úgy szervezzük meg, hogy a foglalkozás érdekes is legyen. Ehhez keressünk bokros terepet és az ellenséget célemelőre helye- zett bukó alakokkal vagy kiküldött jelzőkkel jeleztcssük (lásd 1. sz. ábra).
5 3
• г I I -ЮО в.
I fri I
iudroikj köréi
а tenti соке*
V . .
• а А
У
tento córek
O - o I. sz. ábra.
sodronц káté!
3e/moQuoròzot.
U cékmeiöre xrertít cétiábja О újonc
• jeJzöю célt öoóronijkótéllel /íunoftt) ,. 6 oh tato.
V 150cm.
/ 4 i l
Ч \ !
\ м ,
4 N x4 ^ x
• \
/
/
/ /
/
//
/ О 7 т с/
i \ \
1D0cm
2. sz. ábra.
A z o k t a t ó a p i r o s z á s z l ó v a l jelzett t ü z e l ő á l l á s b a rendeli a z ú j o n c o t , lefekteti, közli vele a figyelési s á v h a t á r o k a t ( p i r o s - f e h é r z á s z l ó k jelzik) és a f e l a d a t o t (hirtelen f e l b u k k a n ó célok l e k ü z d é s e ) . Ezt k ö v e t ő l e g az o k t a t ó fel- illeszti a g é p p i s z t o l y r a a z e l l e n ő r z ő t ü k r ö t , lefekszik az ú j o n c mellé ú g y , h o g y az e ' l e n ő r z ő t ü k ö r b e n é z z e n é s jelet ad a j e l z ő n e k a cél f e l h ú z á s á r a . A célt f e l b u k k a n á s a k o r az ú j o n c a z o n n a l m e g c é l o z z a és a lövést a billentyű e l h ú z á - s á v a l jelzi. Az o k t a t ó a g y o r s c é l z á s h e l y e s s é g é r ő l az e l l e n ő r z ő t ü k ö r ú t j á n g y ő z ő d i k m e g . T ö b b cél e g y m á s t k ö v e t ő m u t a t á s a , a m u t a t k o z á s i idő v á l t o z - t a t á s a ( 2 0 — 5 m p ) és m o z g ó célok a l k a l m a z á s a f o k o z z a a g y a k o r l a t é r t é k é t .
A p á n c é l t ö r ő á g y ú n á l a m o z g ó c é l r a v a l ó i r á n y z á s v é g r e h a j t á s á t o ' y m é r t é k b e n kell b e g y a k o r o l n i , h o g y az ö s z t ö n s z e r ű l e g y e n . E z t a célt s z o ' g á l - ják a m i n d f o k o z o t t a b b k ö v e t e l m é n n y e l ö s s z e á l l í t o t t i r á n y z á s i g y a k o r l a t o k . E h h e z h á z i l a g k é s z í t s ü k el a s z ü k s é g e s c é l t á b l á k a t a 2. és a 3. sz. á b r a s z e r i n t .
A 2. á b r á n f e l t ü n t e t e t t és a g y a k o r l á s n á l 1 0 — 5 0 m t á v o l s á g r a fel- állított i r á n y z á s i céltábla e g y k e r e t b ő l , e g y ..merevítő lécből, e g y a n y á s c s a - v a r r a l ellátott t e n g e l y s z e g b ő l és e g y f e k e t é r e f e s t e t t ( 0 c m s z é l e s céllécből áll. A k e r e t által h a t á r o z o t t l a p j a a c é l t á b l á n a k f e h é r r e f e s t e t t f a l e m e z . A cél- léc a c s a v a r o s t e n g e l y s z e g g e l a), b) v a g y c) h e l y z e t b e állítható: az i r á n y z ó e n n e k m e g f e l e l ő e n a l ö v e g e t az i r á n y z ó g é p p e l ú g y m o z g a t j a , h o g y az i r á n y z ó - v o n a l a célléc m e n t é n h a l a d j o n . Az o k t a t ó a h e l y e s v é g r e h a j t á s t az i r á n y z á s m e g s z a k í t á s a u t á n ellenőrzi.
A k i k é p z é s e l ő r e h a l a d á s á v a l az i r á n y z á s i g y a k o r l a t o k a t a 3. sz. á b r á n f e l t ü n t e t e t t c é l g ö r b é r e g y a k o r o l t a s s u k .
„ 150 cm. ы
100 cin.
3. sz. ábra.
A 10 c m s z é l e s c é l g ö r b é t a f e h é r céltábla l a p r a f e k e t e színnel r á f e s t j ü k . K ö v e t e l j ü k m e g , h o g y a z i r á n y z á s m i n d i g f o l y a m a t o s ( n e m l ö k é s s z e r ű ) l e g y e n .
95