Margót J . Montgomery
Canada Institute for Scientific and Technical Information
Dokumentumszolgáltatás egy változó világban
A papírközpontú világ helyét az elektronikus világ foglalja el. A The Wall Street Journal példáján látható, hogy az új technika nyújtotta lehetőségekkel élve a felhasználó már nemcsak papíron, de hang, vldeokép és számítógépi adat útján Is tájékozódhat. Az eddigi szerző-kladó-kőnyvtár- felhasznátó négyeséből a középsők jövője bizonytalanná válhat. (Vélik?)
Nem is olyan rég a könyvtárak a legtöbb d o k u m e n tumrendelést m é g postán kapták, aztán telefonon.
Manapság s o k u n k n á l az a helyzet, hogy a legtöbb igény elektronikus postán vagy telefaxon fut be. N e m is olyan rég m é g a könyvtárak által teljesített d o k u m e n tumok t ö b b s é g e az eredeti kiadás volt, újabban pedig másolatokat szolgáltatnak. Manapság azonban mind t ö b b felhasználó él a C D - R O M - o k nyújtotta lehetősé
gekkel - faxon vagy elektronikus postán. Az Országos Kutatási T a n á c s kötelékébe tartozó Canada Institute for Scientific and Technical Information (CISTI = Kanadai T u d o m á n y o s és Múszaki Információs Intézet) legnagyobb szolgáltatása a dokumentumellátás. Na
ponta átlag 1700 igény fut be, főként ipari környezetből, s 8 0 % - á t saját gyűjteményünkből teljesíteni tudjuk. A rendeléseknek több mint 6 5 % - a elektronikus formá
ban érkezik hozzánk.
Sokan életük nagyobb hányadát a papírvilág feltéte
lei közt élik, á m egyre többen már az elektronikus világban (1. ábra).
Szerzők
i ii
Felhasználók
I
1.ábra Apapírvilág
A szerzők és a dokumentumfogyasztók e g y m á s mellé kerültek, minthogy a szerzők felhasználják a dokumentumokat, sok felhasználó pedig szerzőként is fellép. A kiadók, úgy is mint lapkiadók, azzal foglalkoz
nak, hogy m a g u k h o z vonzzák, szentesítsék és kiadják
a kéziratokat, majd a cikkekből készült „ c s o m a g o t "
előfizetéssel áruba bocsássák. A papírvilág folyamata a következő szakaszokra tagolódik:
• a szerző az elkészült írást eljuttatja a kiadóhoz,
• a kiadó megküldi a papírformájú d o k u m e n t u m o k a t a könyvtáraknak (és más előfizetőknek vagy fel
használóknak),
• a könyvtárak kölcsönadják az eredetit más könyv
táraknak, azok felhasználói részére, és újabban ugyanezt teszik a másolatokkal.
A világ a z o n b a n változik, s vele a d o k u m e n t u m s z o l gáltatás is (2. ábra).
Szerzők
i ii
Felhasználók
1
2. ábra A papír-és elektronikus világ
A papíralapú és az elektronikus világ m a egymás mellett létezik:
• a kiadó ugyanolyan gyakran kap (vagy é p p e n igényel) elektronikus „kéziratot", mint p a p í r h o r d o - zójút;
• a kiadó papírváltozatot állít elő, hogy eladja a könyvtáraknak és másoknak:
Montgomery, M. J . : Dokumentumszolgáltatás..
• minthogy az információs technika olcsó és gyors terjesztést tesz lehetővé, a d o k u m e n t u m másola
tait háromféleképpen lehet szolgáltatni: papír for
májában, faxon vagy elektronikus postán.
A papír változatlanul kiváló hordozó. Gondolatainkat papírra vetjük, papíron publikáljuk, papíron őrizzük és keressük vissza. Munkafolyamataink és rendszereink papíralapúak, és papír iránt elfogultak (lefordíthatatlan szójáték: paper-based and paper-biased). Ugyanakkor a papír nem hatékony, mint az információk és eszmék nagy távolságból történő keresésének és cseréjének eszköze.
Sok gondolat és az információk jelentős része már elektronikus eszköz révén születik és rögzül, elektroni
kus úton tárolják, és így ís cserélik. Azután előfordul, hogy az elektronikus tárból papírra is kinyomtatják Őket. Olyan világban élünk, ahol az elektronikus és papíralapú eszközök egymás mellett hatnak, de a súlypont az elektronikus világ felé mozdul. Bár a paptr változatlanul hasznos eszköz lesz, az elektronikus változat válik dominánssá.
Az elektronikus világ kiadója
Nézzünk meg közelebbről egy olyan elektronikus kiadót, amely mind a papír-, mind pedig az elektronikus világban jó hírnévnek örvend.
A The Wall Street Journal kiadó tevékenysége kellő gondolati anyaggal szolgálhat általában a könyvtáro
sok számára, de jelesül a dokumentumszolgáltatás terén is. Esettanulmányunk során hasznosítani fogjuk a T h e Wall Street Journalban megjelenő hirdetéseket az általuk kínált szolgáltatásokról.
A T h e Wall Street Journal a Dow Jones birodalom része. Charles Dow 1882-ben összefogott Edward Jonesszal hogy a Wall Streeten található bankokat ellássák kefelevonatokkal és „kutyanyelvekkel" (így a D o w Jones cég az egyik első dokumentumszolgáltató) Az Encyclopedia Britannica szerint a napi szállítás azzal zárult, hogy meghozták a következi napi T h e Wall Street Journal levonatát.
A mai dokumentumszolgáltatók a következő doku
mentumokat kínálják:
• The Wall Street Journal,
• The Walt Street Journal Europe,
• The Asian Wall Street Journal.
E „ d o k u m e n t u m o k r ó l " érdemes tudni, hogy
• papír formában készülnek,
• kamionokkal, repülőgépekkel és postai úton juttat
ják el őket az előfizetőkhöz,
• ugyancsak kamionon és repülőgépen jutnak el más országbeli terjesztőkhöz.
A T h e Wall Street Journal azonban t ö b b mint egy újság. Sok számában találhatunk hirdetést a kiadó egyéb szolgáltatásairól. A harmadoldal terjedelmet
elfoglaló hirdetések általában nyolc szolgáltatást is
mertetnek, méghozzá különböző napokon eltérő összeállításban. A legtöbbször említettek a követke
zők:
J o u r n a l P h o n e
E digitális visszakereső szolgáitatás telefonon ér
hető el a nap 2 4 órájában, s auditív válasz kapható az üzleti élet főbb híreire, tőzsdei árfolyamokra, céginfor
mációkra vonatkozóan. A speciális Portfolió szolgálta
tás keretében a felhasználó által megjelölt 20 rész
vényről kapható automatikus tájékoztató. A szolgálta
tás egy perce többe kerül, mint a lap egy számának ára.
Dow J o n e s News/Retrieval" after h o u r s
A felhasználó személyi s z á m í t ó g é p e révén lekér
dezheti - telefonvonal segítségével - az adatbázist, s a kért információ a nemzetközi ASCII-formátumban megjelenik képernyőjén. Este kilenc után és hétvégén átalánydíjat lehet fizetni. Keresni lehet a korábbi szá
m o k t a r t a l m á b a n is.
Wall Street J o u r n a l T e l e v i s i o n
Újabb formája a lap bemutatásának és eladásának, ezúttal videoformában, kábelen továbbítva.
T h e Wall Street J o u r n a l C l a s s r o o m Edition
Havi kiadás papírformában, postai úton továbbítva, oktatói bevezetővel és posterekkel kísérve.
F a c t s d e l i v e r e dS M: Clipping s e r v i c e
Szolgáltatási csomag, amelynek keretében öt Dow Jones-szolgáltatást, két kábeles híradást és a New York Times teljes szövegét lehet megkapni faxon vagy elektronikus postán, tetszőleges időközönként.
F a c t s d e l i v e r e dS M: Corporate reports
Egy-egy részvénytársaságra vonatkozó összeállí
tás 5 0 USD-be kerül, a felhasználó által választható hordozón szolgáltatják.
Journalfax
A másnapi lapszám egyik oldalát lehet megkapni faxon az előző nap délután öttől.
J o u r n a l t i n d e r5"
Dokumentumszolgáltatási fonna, melynek kereté
ben cikkmásolat kapható a T h e Wall Street Journal, a Báron s vagy a Dow Jones News Service számaiból, cikkenként 10 USD-ért, a megrendelő által kért m ó d o n küldve.
Lássuk a lap működésének sémáját (3. ábra).
TMT41.évf.1994.2.sz.
Video/ké
Papír
Wall Street Journal
clckironikus adatbázis Hang Számítógépes adat
í
3. ábra Egy „elektronikus" kiadó négy alapszava
A T h e Wall Street Journal a fentiek alapján tehát nem egyszerűen egy újság, nem csupán egy papírfor
májú „ d o k u m e n t u m " , e g y b e n :
• naponta készülő elektronikus adatbázis;
• része egy n a g y o b b adatbázisnak, amely a lap korábbi számait tartalmazza;
• olyan adatbázis, amelyből m á s szolgáltatások készíthetők;
• egy m e c h a n i z m u s , melynek révén más elektroni
kus szolgáltatások kaphatók (pl. részvénytársasági jelentések).
Bizonyos szolgáltatásokat rendszeresen megkülde
nek, másokat szükséglet szerint rendelésre készíte
nek. A legtöbb szolgáltatás a telefonhálózat révén válik hozzáférhetővé. A megjelenés azonban változó lehet:
• papírként: m a g a az újság vagy a fax papírja;
• elektronikus úton továbbított szövegek és s z á m o k a felhasználói számítógép képernyőjére;
• „hangszolgáltatás" telefonvonalon;
• videokép és kísérő szöveg kábelen vagy ürholdas továbbítás révén.
Megkaptuk tehát az elektronikus kiadó négy alap
szavát. A T h e Wall Street Journal elektronikus kiadó, minthogy m i n d e n terméke és szolgáltatása egy adat
bázis alapján születik. E példa n y o m á n merül fel a kérdés: és mi a könyvtárak helye ebben a világban?
A homokfutók készítője úgy gondolta, hogy ö v é a k o c s i ü z l e t - a m í g az autó meg nem jelent. Ezután vagy felfogta, hogy ő a személyszállítás részese, s üzleti tevékenységét az autógyártás irányába fejlesztette, vagy elveszítette megrendelőit, és vállalkozása ö s s z e omlott.
Ehhez hasonlóan a könyvtárosok azt gondolták, ők jelentik a dokumenlumellátást, m í g n e m megjelentek a számítógépek és hálózataik. A könyvtárosok vagy felfogják, hogy részesei az információellátás széle
sebb üzletének, s továbbfejlesztik tevékenységüket a hálózatok, a C D - R O M - o k és adatbázisok irányába, vagy m e g m a r a d n a k a papíralapú világban, s kihalásra lesznek ítélve.
A The Wall Street Journalnak sikerült meghatároznia piacát, és kliensei számára készíti termékeit és szol
gáltatásait. Nekünk, a dokumentumszolgáltatás képvi
selőinek is ezzel a megközelítéssel kell élnünk, de azt is meg kell értenünk, mi történik voltaképpen a két párhuzamosan létező világban.
Az elektronikus
dokumentumszolgáltatás
Röviden szólunk két jelentős elektronikus vállalko
zásról, a BBS-ről és az Internetről.
A Bulletin B o a r d S y s t e m (vagy S e r v i c e ) neve onnan származik, hogy az ilyen szolgáltatások üzene
tek továbbítását vállalták. M a ennél sokkal többről van szó. Az, hogy az utóbbi tíz évben az ilyen típusú szolgáltatások elterjedtek, nagyban köszönhető a rendkívül olcsó amerikai telefontávhívási lehetőség
nek. Észak-Amerikában két telefonfizetési rendszer v a n . A helyi hívásokért - akármennyi és akármilyen hosszú beszélgetés is volt - havi átalányt kell fizetni, mintegy 2 5 USD-t. A távolsági beszélgetések is igen olcsók: például N e w Yorkból Los Angelesszel egy teljes órát lehet beszélni esti vagy hétvégi időpontban 6 USD-ért. Ilyen csekély telefondíjak nélkül a B B S - e k nem szaporodtak és érvényesültek volna olyan gyor
san. A becslések szerint m a az Egyesült Államokban 50 ezer ilyen BBS működik. Csak a fővárosban körül
belül 600 a számuk. Egész szubkultúrát jelentenek m a az Egyesült Államokban. Vannak specializállak, míg mások általánosabb szolgáltatásokat kínálnak: mind a tartalom, mind a forma meglehetősen változatos képet mutat. Alaposan utánanézve, a következő szolgáltatá
sokat kínáló BBS-eket lehet találni a piacon (a legtöbb BBS nem nyújtja mindezeket):
• hírek, időjárás-jelentés, sport, értékpapírok árai;
• elektronikus posta, kapcsolódva m á s BBS-ekhez és egyéb, például Internet-hálózatokhoz;
• párbeszédes ü z e m m ó d ú társasjátékok, mint a többszereplős A D N D (advanced dungeons and d r a g o n s ) ;
• pornóanyagok;
• lexikonok és online elérésű C D - R O M - o k ;
számítógépes társalgási vonalak 1 0 - 2 0 személy részére biztosítva részvételt;
• dokumentumok ós adatállományok nagyszámú té
m á b a n ;
• szoftverek {a BBS-ek vagy „freeware"-t kínálnak, melynek használata ingyenes, vagy „ s h a r e w a r e ' M , amelyet ingyen lehet kipróbálni, s csak a tesztelés után kell eldönteni, é r d e m e s - e megvenni 30 USD- ért);
• online vásárlás (rendelés).
Bárki létrehozhat BBS-t, nincs kormányzati engedé
lyezés. Az egészhez annyi kell, hogy az embernek
legyen egy tekintélyes memóriájú személyi számítógé
pe, és bizonyos BBS szoftverje és hardverje. Tíz (elhasználó párhuzamos kiszolgálásához és 1 gigabájt
memóriához (500 ezer szöveges oldal) már hozzá lehet kezdeni 3 ezer USD-vel. Keli egy-két telefonvonal meg némi műszaki érzék vagy gyakorlat. Ezek után a meglévő BBS-eken, a helyi számítógépes híradókban és BBS-képeslapokon keresztül meg kell hirdetni a szolgáltatást.
A BBS-f elhasználónak - aki többnyire a férfiak közül kerül ki - rendelkeznie kell egy PC-vel, m o d e m m e l és telekommunikációs szoftverrel. A kisebb BBS-ek több
nyire ingyenesek, de a felhasználó gyakorta fizet azért, hogy erősebb BBS-ek szolgáltatásait élvezhes
se. Előfordul, hogy egy igénybevétel 20 USD, mások esetében az éves előfizetés 6 0 USD. Ehhez járul m é g a távolsági telefonhasználat díja, h a a BBS nem a körzetben található.
A BBS használatáról illusztrációként álljon itt egy történet. Ismerősöm Macintosh számítógépéhez kere
sett szoftvert, hogy bekapcsolódhasson az Internetbe.
T ö b b barátját végigkérdezte, igyekezett utánanézni számítógépes és könyvtári lapokban, de nem találta meg azt, amit keresett. Hallott egy BBS-ról, amely a Macintosh gépekre szakosodott. Szombat este 11 óra 50 perckor felhívta ezt a BBS-t, beszélt az operátorral, aki történetesen a tulajdonos volt, ahogy ez tipikus.
Igen, a BBS rendelkezik a megfelelő szoftverrel. Isme
rősöm fizetett 20 USD-t háromhavi „ t a g d í j " gyanánt a hitelkártyájával, majd letöltötte a szükséges szoftvert saját gépére, amely „freeware" volt, tehát ehhez díj
mentesen jutott. A szoftver felhasználását elősegí
tendő kapott egy 100 oldalnyi szöveggel azonos m é retű használói segédletet. Az egész művelet keretében csak két darab papír jelent m e g : a hitelkártya és a telefonvonal használatáért kiállított számla.
Ez a kreatív, spontán és nem profitorientált B B S - használat a következő kérdéseket veti fel:
• A BBS-ek elektronikus korunk „ingyenes könyvtá
rai"? A n n a k látszanak.
• Mi a d o k u m e n t u m ? S z á m o s dolog lehet d o k u m e n t u m , néha párhuzamosan is:
- szöveg, - adat, - színes kép, - rajz,
- videofelvétel, - hanganyag.
Az Internet számítógépes hálózatok olyan együtte
se, amely lehetővé teszi a számítógépek egymással folytatott párbeszédét. Az Internetről annyi képet lehet kápni, ahány használója v a n . 1993 januárjában 10 millió ember használta az Internetet a földkerekség 102 országából 9 ezer hálózat és 1,3 millió host közreműködésével. A növekedési arány évi 8 0 % .
Néhány példa:
Montgomery, M. J . : Dokumentumszolgáltatás...
• Kanadában 53 ezer host működik (95%-kal több az előző évinél),
• Magyarországon 3451 host van ( 6 5 4 % - o s emelke
dés),
• az Egyesült Királyságban 58,4 ezer host (208%-os növekedés),
• Franciaországban 26 ezer (100%-os növekedés).
Az Internet létrehozója az amerikai hadsereg volt, ma azonban már civil kezekben v a n . Sok szolgáltatást kínál, s a felhasználók többsége számára ezek ingye
nesek. H á r o m fő funkciója:
• elektronikus posta,
• adatállományok továbbítása,
• távolsági konferencia.
Ezekkel a funkciókkal nagyszámú és változatos szolgáltatás vehető igénybe. Igy például:
• lelőhely-megtaláló eszközök,
• online hozzáférés több mint 200 könyvtár katalógu
sához,
• speciális érdeklődésű csoportok vitái,
• új szolgáltatások bevezetése,
elektronikus folyóiratok és híradók közvetítése.
Az Internet több mint egy szolgáltatási lehetőség, mivel modellt kínál új szolgáltatások és szabványok létrehozására. Egy olyan osztott szolgáltatás, mint a dokumentumellátás számára az Internet kiváló szab
ványokkal rendelkezik, s emellett összehozza a fel
használót a kutató-fejlesztő közösséggel, d o k u m e n tumszolgáltató intézménnyel. A hagyományos szabvá
nyokkal összevetve az Internet működése nyitott, gyors és hatékony, mert a javasolt szabványok létreho
z á s a és tesztelése közben együttműködtek a felhasz
nálók és a fejlesztők egy globális hálózat viszonyai között. A szabványok elektronikus m ó d o n kaphatók meg, és az Internet-hálózatban bárki hozzájuthat. A hatalmas méretek, a 10 milliós felhasználói közönség ellenére a vállalkozás ezen széles alapozásnak kö
szönhetően kétségtelenül sikeresnek minősül.
A jövő négy modellje
A jövőben az információellátás iparágában még nagyobb verseny fog érvényesülni, mint m a n a p s á g . A sikeres könyvtárak sok felhasználóról tudnak majd gondoskodni. Ez azt jelenti, hogy e könyvtárak képe
sek felismerni és előre látni a felhasználók információs igényeit, biztosítani a kellő hozzáférést a felhasználók számára, kapcsolatban állva kiadókkal, más könyvtá
rakkal és szerzőkkel/alkotókkal.
A könyvtárosok jól működtek a papír súlypontú vitágban. Ma a könyvtárosoknak, legalábbis a d o k u mentumszolgáltatásban érdekelteknek, sikeresen kell elsajátítaniuk az elektronikus eszközökkel m ű k ö d ő világ folyamatait és rendszereit. Tanulást igénylő kihí
vásnak tekintsük ezt, ne valami bürokratikus „fejfájás"-
TMT41.évf.1994.2. sz.
nak! Egy közeli példa: a Kanadai Nemzeti Könyvtár és i n t é z m é n y e m , a CISTI most jelentette meg a R O M U L U S címkét viselő CD-ROM-ot, amely együtt kínál h á r o m központi folyóirat-katalógust, bizonyos könyv
tárközi kölcsönzési eszközöket, és egy d o k u m e n t u m ellátási megrendeléseket segítő szoftvert.
Az elektronikus világ felé haladtukban a könyvtárak
nak le kell küzdeniük a mai rémesen széttagolt szolgál
tatási technológiákat és formátumokat, a leihasználó elégedettségét kiharcolandó. A T h e Wall Street Jour
nal példája azt igazolja, hogy a kiadók képesek úgy átalakítani termékeiket, úgy hasznosítani az elektroni
kus információ kínálta lehetőségeket és előnyöket, hogy a változatos szolgáltatási kínálattal egyszerre tudjak szélesíteni felhasználói körüket és fokozni be
vételüket. A kérdés tehát így fogalmazódik m e g : képe
sek-e a könyvtárak hasonló átalakulásra az elektroni
kus világba való belépés érdekében? A válasz hitem szerint: csak akkor következik ez be, ha felfogjuk a kérdés lényegét, és munkánkat valódi tennivalónkhoz, az információellátáshoz igazítjuk.
N e m m i n d e n könyvtár fog így eljárni. Némelyek azért léteznek, hogy bizonyos dokumentumvagyont birtokoljanak és őrizzenek m e g . Ezt lehet a jövőben másként szervezni, anélkül, hogy a felhasználók káro
sulnának, s m é g takarékosabban is.
A dokumentumszolgáltatás jövőbeni változatait sok
féleképpen lehet illusztrálni. A m a g a m részéről négy modellt látok.
Az A modell szerint (4. ábra) a kiadók közvetlenül látják el a dokumentumhasználókat, megkerülve a könyvtárakat (avagy a könyvtárak öncsonkítása követ
keztében, minthogy nem elég gyorsan reagáltak a változásokra).
| Könyvtárak
4. ábra A modell
A S modell szerint (5. ábra) a könyvtárak dominál
nak, és a kiadók elhalványulnak (bizonyos esetekben eltűnnek). A könyvtárak e változat szerint elektronikus dokumentumállományokat teremtenek, és tesznek
hozzáférhetővé a szerzők és a felhasználók között közvetítve, miközben sikerrel érvényesítik az új tech
nológiát és know-how-t az információellátásban.
5. ábra S modell
A C modell szerint (6. ábra) a s z á m í t ó g é p e s s z a k c é gek újrafogalmazzák a kiadási és könyvtári tevékeny
séget, kiszorítva mind a hagyományos könyvtárakat, mind a hagyományos kiadókat.
Kiadók
Adatátviteli
6. ábra Cmodell
A D modellben (7. ábra) minden szereplő együtt létezik, hozzájárulva a rendszer m ű k ö d ő s é h e z :
• a kiadók vonzzák, értékelik, kiadják, csomagolják az információkat;
• a könyvtárak az információellátást végzik, megelő
legezve a felhasználói igényeket, illetve válaszolva rájuk;
• a műszakiak - itt adatátviteli hálózatokkal megjele
nítve - ösztönzik a szerzőket/felhasználókat, kia
dókat és könyvtárakat, hogy a rendszert érzéken
nyé, rugalmassá tegyék.
Montgomery, M. J . : D o k u m e n t u m s z o l g á l t a t á s . .
r
Szerzők
i ii
Felhasználók
i
7. ábra D m o d e l l
Az új modell érkezése
Mint könyvtáros, távol tartottam magam attól, amit a legtöbb könyvtáros tesz: megmondani az olvasónak, hogy mit olvasson. Ám miután befejeztem e dolgoza
tom első változatát, olvastam egy cikket a Science c í m ű folyóiratban Publicalion by electronic mail lakás physics by slorm c í m e n . Ez az írás rendkívül jól illusztrálja, hogy mi van kialakulóban az elektronikus úton megvalósuló információalkotásban és -terjesztés
b e n . A kiváló számítógépes eszközök és hálózatok felhasználásával a szakemberek saját kezükbe veszik az információ megalkotásának ós szétsugárzásának folyamatát. A cikk tehát egy ötödik modellt mutat fel:
nem a jövőből, hanem a jelenből.
Paul Ginsparg, a Los Alamos-i National Laboratory tekintélyes elméleti fizikusa 1991 augusztusában létre
hozott egy BBS-t az Internet-hálózaton, s elnevezte
„Hep-th"-nek (High energy physics-theory). Kezdeti
szétküldési listáján 160 fizikus neve szerepelt, amely listára 16 hónap alatt 2000 név került. Bizonyára sok kiváló fizikus él m a a világban ezzel a szolgáltatással.
N e m kizárólagos publikálásról van szó. Ez voltakép
pen egy elektronikus preprinttároló és szétsugárzó rendszer. A régi szép időkben a fizikusok a szakfolyó
iratokra támaszkodtak, hogy lépést tartsanak t u d o m á nyuk fejlődésével, s amikor ez túl lassú folyamatnak tűnt, elkezdték a prepinteket használni. A Hep-th elektronikus „ l a p " felgyorsítja e folyamatot. Ginsparg a továbbiakban összekapcsolta BBS-ét még olyan szak
területek képviselőivel is, mint az algebrai geometria és a sűrített anyagok elmélete. A felhasználók száma drámaian megnőtt. 1992 októberében a kilenc együtt
működő BBS-nek nyolcezer használója volt, a tudósok havonta 600 művüket adták be a rendszerbe.
Ginsparg megjósolja a tanulmányok interaktív to
vábbítását. Miközben az egyenleteket a felhasználó gépén oldják meg és rajzolják fel, a cikkeket és szerzőiket le-, illetve fel lehet hívni, s akár az ismerteté
seket is meg lehet kapni az „ e g é r " egy mozdulatával.
Átfogalmazva Ginsparg szavait: Itt az idő, hogy elkezd
jük a fejlesztést, tesztelést, összekapcsolást, hogy ott legyünk, amikor „ r o b b a n " a helyzet.
Irodalom
P R E S S , L.: The net: progress and opportunity. = Communi
cations Ot the A C M , 35. köt. 12. s z . 1992. p. 2 1 - 2 5 . TILLMAN, H. N.:The I n t e r n e t - u s e i t n o w . = Spéci a List: T h e
newsletter of the Special Libraries Associations, 16. köt. 3 s z . 1993. p.3.
G I N S P A R G , P.: Publication by electronic mail takes physics by stonm. = Science, 259. köt. 26 February, 1993. p.
1246-1248.
Fordította: S o n n e v e n d Péter
Visszamenőleges katalóguskonverzió
A z O C L C s z e r z ő d é s i kötött hat f r a n c i a e g y e t e m i k ö n y v t á r r a l , hogy e l k é s z í t i r é s z ü k r e 6 0 0 0 0 0 bibli
o g r á f i a i t é t e l s z á m i t ó g é p p e l k e z e l h e t ő r e k o r d j á t . A z O C L C - b e n 1 8 0 m u n k a t á r s h á r o m m ű s z a k b a n d o l g o zik a r e t r o s p e k t í v k o n v e r z i ó n , s h a v o n t a k ü l d i k F r a n c i a o r s z á g b a a z O C L C - M A R C s z a l a g o k a t . E z e k e t b e t ö l t i k m i n d a hat k ö n y v t á r k a t a l ó g u s a i b a , v a l a m i n t a P A N C A T A L O G U E - b a , a f r a n c i a k ö z p o n t i k a t a l ó g u s b a , a m e l y n e k t a r t a l m a e z á l t a l m e g k é t s z e r e z ő d i k . / A d v a n c e d Technology Libraries, 21. köt. 2. s z . 1 9 9 2 .
p . 5 . /
Törvény a számítógépes szoftverről
F o l y n a k a k o n g r e s s z u s i m e g h a l l g a t á s o k a z e l ő k é s z ü l e t b e n lévő t ö r v é n y r ő l , a m e l y o l y a n é r t e l e m b e n k í v á n j a m ó d o s í t a n i a s z e r z ő i jogról ( c o p y r i g h t ) r e n d e l k e z ő t ö r v é n y t , hogy a s z ö v e t s é g i ü g y n ö k s é g e k é s h i v a t a l o k k a p j a n a k e n g e d é l y t birtokolni é s á t a d n i a s z á m i t ó g é p e s s z o f t v e r e k s z e r z ő i jogát.
A cél a z , hogy e l ő s e g í t s é k A m e r i k á b a n a t e c h n o l ó giai t r a n s z f e r t a s z ö v e t s é g i k o r m á n y t ó l a m a g á n s z e k tor i r á n y á b a , s e z z e l e r ő s í t s é k a z U S A v e r s e n y k é p e s s é g é t a n e m z e t k ö z i p i a c o k o n .
/Information Hotllne, 2 4 . köt. 9. sz. 1 9 9 2 . p. 1./
(P. Ü
