Beszámolók, szemlék, referátumok illetve a hatékony és barátságos segítségnyújtás
között. M a m é g s z á m o s könyvtárban hibázik né
hány feltétel, d e mégiscsak k ö n n y e b b e m b e r k ö z pontú könyvtárat tervezni, mint az e m b e r e k e t úgy átformálni, hogy a könyvtárakhoz igazodjanak.
/LINE, M. B.: Designing llbrarles round humán beings. = Asllb Proceedings, 50. köt. 8. sz. 1998.
p. 221-229./
(Orbán Éva)
Célok és stratégiák
A k ö n y v t á r h e l y e a z i n f o r m á c i ó s t á r s a d a l o m b a n
A könyvtárak a t á r s a d a l o m leggyakrabban használt intézményei; a művelődési, szórakozási, t u d o m á n y o s és általános információigényeket egy
aránt kielégítik. Szerepüket elismerik az e g é s z életen át tartó t a n u l á s b a n és az oktatási folyamat
ban; sok o r s z á g b a n s z o r g a l m a z z á k az iskolák mellett a könyvtárak bekapcsolását is az Inter
netbe.
A könyvtárak fontos szereplői az információs társadalomnak. Ezt ismerte el az európai kulturális miniszterek 1996. július 25-i határozata és az Eu
rópai Parlament 1997. március 13-i d o k u m e n t u m a az információs társadalomról, a kultúráról és az oktatásról (az ú n . Morgan-jelentés). A z utóbbi f e l szólította az Európai Bizottságot, hogy állítson ö s s z e ú n . zöld könyvet a könyvtárak n ö v e k v ő s z e repéről az információs t á r s a d a l o m b a n .
Az Európai Bizottság kezdeményezései A z Európai Bizottság könyvtárakkal kapcsola
tos t e v é k e n y s é g e főként az Európai Unió 3. és 4 . Kutatás-Fejlesztési, a z o n belül Telematikai Keret
programja keretében zajlik m á r c s a k n e m egy évti
zede.
A z Európai Parlament először 19&4-ben hívta fel a politikusok figyelmét a könyvtárak f o n t o s s á g á ra. 1985-ben a Miniszterek T a n á c s a cselekvésre szólította fel az Európai Bizottságot. Kutatások é s vizsgálatok indultak, amelyek felmérték, m e k k o r a a könyvtári szektor é s a n n a k hatóköre; mely terüle
t e k e n o k o z gondot a könyvtáraknak az információs t á r s a d a l o m h o z való alkalmazkodás; és mely terüle
teken t e n n é lehetővé az európai együttműködés az erőforrások j o b b felhasználását.
Az első program
A könyvtári program e vizsgálatok eredményei alapján 1 9 9 0 - b e n indult. Főként újszerű könyvtári szolgáltatások é s e s z k ö z ö k kifejlesztésére, a bibli
ográfiai erőforrásokra és a könyvtári hálózati inf
rastruktúrára összpontosított.
A m u n k a p r o g r a m négy, egymást kiegészítő t e rületre összpontosított:
> számítógépes bibliográfiák és katalógusok lét
rehozása, továbbfejlesztése és összehangolása a könyvtárak hatékonyságának és a források m e g o s z t á s á n a k fejlesztésére;
> könyvtári hálózati szolgáltatások létrehozása a műszaki lehetőségek (távközlés é s nyílt rend
szerek) feltárásával és kihasználásával;
> újszerű, g a z d a s á g o s könyvtári szolgáltatások kifejlesztése a fejlett információs és k o m m u n i kációs technikák felhasználásával;
> a kereskedelemben értékesíthető technológia
alapú könyvtári temiékek, szolgáltatások és eszközök kialakítása a m a g á n s z e k t o r b e v o n á sával.
A p r o g r a m n a k az volt a közvetlen célja, hogy olyan változásokat indítson el, amelyek ráébresz
tenek az európai e g y ü t t m ű k ö d é s előnyeire és h a tásaira. E z egyébként illeszkedett a z o n hosszú t á v ú tervek közé, amelyek a korszerű szolgáltatá
sok elterjesztésére, a technika g a z d a s á g o s fel
használására, s z a b v á n y o k kidolgozására és ö s z - szehangolt könyvtárpolitika kidolgozására irányul
t a k az Európai Unió országaiban.
A programnak 1991 és 1994 között h á r o m p á lyázati felhívása jelent m e g . Nyolcvan akcióterv indult, ö s s z e s e n ötvenegy k ö z ö s e n finanszírozott projekt, s z á m o s közös akció, megvalósíthatósági vizsgálat és egyéb t a n u l m á n y készült. E z e k b e n kétszáznál több európai intézmény vett részt, hat- nyolcszáz szakemberrel. E k ö z b e n az Európai Unió s z á m o s o r s z á g á b a n dolgoztak ki o r s z á g o s könyv
tárfejlesztési programot v a g y stratégiát.
A második program
A második könyvtári program 1995 és 1998 kö
zött zajlott a 4 . K e r e t p r o g r a m o n belül, a 3. Keret
program eredményeire és m é g folyó t e v é k e n y s é geire építve. A program kiemelte a könyvtáraknak az elektronikus információs infrastruktúrára való áttérésben játszott kulcsszerepét.
Világossá vált, hogy a könyvtárak a társadalom s z á m á r a nagyobb értéket képviselnek, ha egy összeurópai könyvtári infrastruktúrába illeszkedve működnek. A második p r o g r a m ezért a könyvtári hálózatok fejlesztését ö s z t ö n ö z t e , s ezáltal a for
rások optimális megosztását, a k e v é s b é fejlett könyvtárak hozzákapcsolását a fejlettebbekhez é s azok szolgáltatásaihoz; e g y b e n elő kívánta mozdí
tani a. könyvtárak piacközpontú szemléletét és a közszolgálati területen m ű k ö d ő könyvtárak gyakor
latának összehangolását a m a g á n s z e k t o r b a n m ű ködő információszolgáltatókkal.
408
TMT 46. évf. 1999. 9-10. sz.
E második program tehát a korábbinál ambició- z u s a b b és integráltabb volt. Struktúrája lényegé
ben a könyvtárak környezetének e g y m á s b a kap
csolódó szintjeit t ü k r ö z t e ( m a g a a könyvtár - a h a g y o m á n y o s információs lánc, amelynek a könyvtár integráns része - és a hálózati információ világa).
A p r o g r a m h á r o m akcióiránya a következő volt:
> hálózatra orientált belső (helyi) könyvtári rend
szerek és hatékony e s z k ö z ö k kifejlesztése a magánszektorral e g y ü t t m ű k ö d v e ,
> a könyvtárak közötti és a hálózati együttműkö
d é s telematikai rendszereinek korszerűsítése (ez az akcióirány a korábbi projektek e r e d m é nyeinek megszilárdítását, integrálását és to
vábbfejlesztését célozta),
> könyvtári szolgáltatások biztosítása a hálózati tájékoztatási források elérésére.
A második p r o g r a m b a n két pályázatot frtak ki, tizenöt kutatási projekt és hét összehangolt akció kezdődött. A második pályázati felhívás n y o m á n húsz új projekt és ú n . horizontális t á m o g a t á s i prog
r a m indult. Ez utóbbiak o l y a n t é m á k k a l foglalkoz
nak, amelyek m á r az első p r o g r a m b a n is szerepel
tek, és több projektet is érintenek, t o v á b b á átfogó jellegűek (ilyen pl. a szerzői j o g , a t e l j e s í t m é n y m é
rés, a hálózati protokollok), vagy pedig az elért e r e d m é n y e k terjesztésére, a figyelem felkeltésére és a felhasználás szempontjaira összpontosítanak.
E z a második p r o g r a m elsőként nyitott a közép- és kelet-európai o r s z á g o k felé; az újonnan induló projektek nagy része m á r e z e n országok részvéte
lével zajlik.
Eredmények és tanulságok
A z előkészítő m u n k á k és hét év tapasztalatai alapján most k e z d e n e k jelentkezni az első ered
m é n y e k .
> Technológia: A z a l k a l m a z á s o k k a l , v é g s ő soron a használókkal kapcsolatos k e z d e m é n y e z é s e k elsődleges célja a m e g l é v ő technológiák széle
sebb körű é s h a t é k o n y a b b használata volt, n e m pedig üjak kifejlesztése.
> Európai együttműködés: Jelentős eredmény, hogy a p r o g r a m o n belül a tagállamok k ö n y v t a rainak részvételével k ö z ö s érdeklődésű és ér
dekeltségű csoportok alakultak, és ezek t e v é k e n y s é g e a projektek gyakorlati tapasztalatai alapján t o v á b b erősödött.
> Partneri kapcsolatok: A projektek során ki
egyensúlyozott e g y ü t t m ű k ö d é s alakult ki a k ü lönböző t í p u s ú könyvtárak, szoftverházak, ki
adók és k o m m u n i k á c i ó s c é g e k között.
> Szabványok: S z á m o s kitüntetett projekt foglal
kozott a hálózati és f o r m á t u m s z a b v á n y o k (Z39.50, E D I F A C T , U N I M A R C ) kialakításával, könyvtári és információs felhasználásával. A Könyvtári A l k a l m a z ó k Európai F ó r u m a fontos
szerepet játszott a hálózati s z a b v á n y o k közös kidolgozásában. A z újabb projektek a legújab
ban felmerült problémákkal (pl. a m e t a a d a - tokkal) foglalkoznak.
> Szerzői jog: A z elektronikus környezetet illetően sok tapasztalat gyűlt ö s s z e a projektek kap
csán. A z Európai S z e r z ő i Jogi Felhasználói F ó rum ( E u r o p e a n Copyright U s e r Platform = E C U P ) lehetőséget adott a könyvtáraknak a v é l e m é n y c s e r é r e a szerzői j o g kérdéseiről, és egyúttal arra is, hogy m á s f ó r u m o k o n a k ö n y v tárak álláspontját kifejthessék.
> Új szolgáltatások: A d o k u m e n t u m s z o l g á l t a t á s , a leképezés, a hálózati könyvtári szolgáltatá
sokhoz való h o z z á f é r é s t e r é n s z á m o s újszerű szolgáltatás prototípusát hozták létre, és e z e k ből konkrét, piacra d o b h a t ó szolgáltatásokat fejlesztettek ki. A 3. K e r e t p r o g r a m könyvtári p r o g r a m j á b a n a legfontosabb a k c i ó p r o g r a m o k s z o r o s a n kapcsolódtak a telematikai a l k a l m a zási program integrációs törekvéseihez. E s z o l gáltatásoknak széles használói bázisuk v a n : d i ákok, kutatók, speciális igényű használók, távoli vidéki területek lakói és a t á v o k t a t á s b a n részt vevők.
> Politikai hatás: A program s z á m o s o r s z á g b a n jelentős hatással volt a könyvtári a u t o m a t i z á lással és a hálózatokkal kapcsolatos politikára, valamint az európai e g y ü t t m ű k ö d é s r e a d ö n téshozatal minden szintjén.
Következtetések Ós elképzelések
1 9 9 8 - b a n indul az 5. Kutatás-Fejlesztési Keret
program, a m e l y n e k elnevezése: .Felhasználóbarát információs társadalom létrehozása". A program egyik fő célja a széles körben hozzáférhető multi
médiás szolgáltatások kifejlesztése. A könyvtárak a többi közgyűjteménnyel együtt újfajta szerepet kapnak majd: erősíteni fogják a t u d á s és kultúra kialakulóban lévő gazdaságát azáltal, hogy e gyor
s a n fejlődő forrásokhoz közvetített h o z z á f é r é s t biztosítanak.
A jövőbeni szolgáltatások integrálni fogják a nyomtatott é s digitális információkat. A h o s s z ú t á v ú cél (folyamatos hozzáférés a j ö v ő g e n e r á c i ó k s z á m á r a ) mellett az elkövetkező n é h á n y é v b e n új üzleti é s gazdasági modellek kifejlesztésére lesz s z ü k s é g a digitális g y ű j t e m é n y e k területén. A h a g y o m á n y o s szereplők (kiadók, könyvtárak, m ú z e umok, levéltárak, oktatási intézmények) e g y ü t t m ű ködnek m a j d a szoftver-, távközlési é s médiaipar
ral.
A könyvtáraknak választ kell adniuk a t á r s a d a l o m b a n v é g b e m e n ő változásokra. Ezt felismerve az E u r ó p a i Parlament felhívta az Európai Bizottsá
got, hogy k é s z í t s e el A könyvtárak szerepe az infomiációs társadalomban c í m ű zöld könyvet, tehát határozza m e g , hogy a könyvtárakat mikép-
409
Beszámolók, szemlék, referátumok pen érintik majd a fejlesztések és döntések, ha
nem is jut nekik bennük v e z e t ő szerep. Ilyen t e r ü letek: a kulturális identitás, az e g é s z életen át tartó tanulás, a szerzői j o g , az írástudás, a szolgáltatá
sok költségei, végül az információgazdagok és -szegények kérdése. A készülő zöld könyv s z a k mai vitái és az előkészítő konzultációk várhatóan sok kutatási, stratégiai és politikai problémát fel
vetnek majd, Igy hozzájárulnak az európai könyv
tárak átalakulásához az új évezred k ü s z ö b é n . ALJON, A.: Objectives and strategies - creatlng a
platform f o r the Ifbrary in the Information soclety. = IFLA J o u r n a l , 24. köt. 2. sz. 1998. p. 8 9 - 9 3 J
(Hegyközi Ilona)
Miben reménykednek a lengyel könyvtárosok a szakma jövőjét illetően?
A 2 1 . század a globális információ világa lesz.
A z „eszeveszetten" fejlődő új technológiák t á r s a dalmi unifikációhoz vezetnek, m i k ö z b e n az általá
nosan d í v ó d e m o k r á c i a a mind a k t í v a b b életvitelt produkáló lakosság preferálása mellett a fizikailag és értelmileg hátrányos helyzetűek speciális prob
lémáinak is szentel némi figyelmet.
M i k ö z b e n t ö b b - k e v e s e b b j o g g á ! mindenütt azt hangoztatják, hogy „aki információkkal rendelkezik, a n n a k v a n hatalma és pénze", Lengyelországban a könyvtárosságra, erre a legősibb információs s z a k m á r a ez valahogyan nem vonatkozik. Egyes s z a k e m b e r e k azt állítják, hogy e diszkvalifikációt m a g u k a könyvtárosok idézték elő, mivel a követ
kező évezred „előéveiben" sem tudták s z a k m a i m é r e t e k b e n megváltoztatni a könyvtárosok t á r s a dalmi megítélését, azt ti., hogy a könyvtáros bé
kés, k e v é s s é aktív, ugyanazokat a t e v é k e n y s é g e ket évek óta végzi anélkül, hogy bármiféle ambíciói lennének.
A z A L A szerint a korszerű könyvtárosnak érzé
kelnie kell i n t é z m é n y e társadalmi jelentőségét a multikulturális t á r s a d a l m a k b a n , tudnia kell, hogy miként elégítse ki a különböző fajú, vallású és érdeklődésű o l v a s ó k igényeit, amihez ismernie kell az információforrásokat, s h a g y o m á n y o s és kor
szerű technológiák igénybevételével való h a s z n á latukat, ÉS t o v á b b m e n v e : P R - m u n k á t kell v é g e z nie, értsen az e r e d m é n y e s kommunikációhoz, legyen hű a s z a k m a i etikához, a másféle intézmé
nyekkel való e g y ü t t m ű k ö d é s h e z , végül - ha lehet - pénzt is keressen (nyelvtanfolyamok, információ
keresés, információt rendszerező vállalkozások s t b ) .
Hol v a g y u n k e követeléseknek való megfelelés
től Lengyelországban, ahol „az élet demokratizáló
d á s á v a l , a világra való nyitottsággal, minden dolog kommercializálódásával, a kulturális élet formáinak (az elektronikus médiák, az Internet, a távközlés, a nemzetközi kapcsolatok általi) sokasodásával pár
h u z a m o s a n különösen a fiatal n e m z e d é k e k nézetei és szokásai változtak m e g . A fiatalok e b b e n a
környezetben úgy érzik magukat, mint v í z b e n a halak. Kénytelen-kelletlen a könyvtárosoknak is m e g kell mártózniuk e b b e n a k ö z e g b e n , hacsak nem akarnak v é g k é p p e n elmaradni a »lelkekért«
folyó v e r s e n g é s b e n " .
Nekik tudniuk kell (vagy kellene), hogy az ak
koriban 100 milliós E u r ó p á b a n ötven év alatt (1450 és 1500 között) G u t e n b e r g találmánya n y o m á n
1099 n y o m d a létesült 2 4 6 településen. E n y o m dákból 30 ezer könyv került ki ö s s z e s e n 20 millió példányban. A z Internet jelentősége felér a könyv
nyomtatás feltalálásának jelentőségével, csak é p p e n térben és időben összehasonlíthatatlanul tágasabb. Már m a is mintegy 20 millió e m b e r v á n dorol használata révén.
„Nem szabad elfordulnunk a jelentől, mert akkor a jelen kerül ki minket" - m o n d t a J. Ankundowicz, a lengyel könyvtáros s z a k m a egyik v e z e t ő s z e m é lyisége. V a l ó b a n a s z a k m á n a k az új technológia és az új olvasószolgálat csínjainak-bínjainak elsajátí
tásán kívül ott kell lennie a szakmai k u t a t ó m u n k á ban is, amelynek legdivatosabb t é m á i a k ö v e t k e zők: információáramlás, az Interneten való n a v i g á lás, Internet-etika, elektronikus folyóirat-kiadás, adatbázisok létesítése, Internet-reklám.
Referált szerzőnk, aki a lengyelországi könyvtá
ros s z a k m a jövőjéért igencsak aggódik, írása v é gén a jövőt illetően e g é s z e n szemléletesen találja fején a szöget, amikor o d a konkludál, hogy bizo
nyára „a j ö v ő b e n is f e n n m a r a d
> ugyanaz a könyv - csak é p p e n m á s f o r m á b a n ,
> ugyanaz a könyvtár - csak é p p e n megváltozott térviszonyokkal,
> ugyanaz a könyvtáros - csak é p p e n m á s bőr
ben".
/BEDNARÉK-MICHALSKA, B.: Bibllotekez dzis i j u t r o - jaki powinen byC? = Bibliootekarz, 12. sz.
1998. p. 3-7./
(Futata Tibor)
410
