Sztrumilin, Sz. G.: Statisztikai és közgazdasági tanulmányok

1058

A nyílt rendszerben két feltétele van az egyensúlyi állapotnak. Az egyik, hogy az egyes népgazdasági ágak termelése

teljes egészében felosztásra kerüljön. A

másik feltétel szerint a vállalatok bevé- tele azonos a költségekkel. A költség—

egyenletek tehát az alábbi alakban ír- hatók fel:

"

Osps : Z grsps '*' 9051" (s :" l,2 - ' - ")

raz].

A statikus modell merevségének csök—

kentésére törekedett Leontief a modell dinamizálásával. Ennek felépítésénél ab—

ból a feltevésből indul ki, hogy a termelés

és a termelési eszközök mennyisége kö—

zött folyamatos az összefüggés. Ezt az el-

képzelést Lange azzal igyekezett közelebb hozni a valósághoz, hogy mind a terme—

lés, mind pedig a termelési eszköz—szük—

séglet növekedésében lépcsőzetességet té—

telez fel. Ilyen módon egyszerűbb és a gyakorlatban jobban alkalmazható ered—

ményekhez jut.

A munka második része bruttó és nettó input-output táblázat kidolgozásán mu—

tatja be a rendszer alkalmazásának gya—

korlati kérdéseit. Hasonló céllal foglalko—

zik a normális (ám) és az inverz ( Ám költségegyütthatók kiszámításának prob—

lematikájával is. Ez a rész tárgyalja az agregálás kérdését, különösen ennek a költségegyütthatókra gyakorolt hatását, továbbá a különleges népgazdasági ágak és az autonóm szektorok adatainak figye—

lembevételével kapcsolatos kérdéseket is.

Külön fejezetben foglalkozik a statisz—

tikai források felhasználásakor felmerülő

kérdésekkel.

A harmadik rész a számítási módsze—

rek ismertetése. Foglalkozik a különböző egyenletrendszerek megoldásával, az in—

verz mátrixok alkalmazásával, a mennyi-

ségi egyenletek különleges kérdéseivel.

A könyv utolsó fejezete sematikus pél—

dán mutatja be a dinamikus modell al—

kalmazása esetén felmerülő bonyolult számítási problémákat. Ismerteti Leontief és Lange megoldásait, valamint a dina—

mikus modell és a lineáris programozás közöti kapcsolatokat.

(Ism.: Hajpál Gyula)

STATISZTIKAI IRODALM! FIGYELÖ

Sztrumilin, Sz. G.:

Statisztikai és közgazdasági tanulmányok

(Sztntisztiko—ék'onomicseszkile ecset—ki.) Moszkva—

1958. Goszsztatizdat. 738 p.

A tanulmánygyűjtemény a szerző gaz—

dag életművéről, mintegy 50 esztendő

munkásságáról ad áttekintő képet.

A könyv három fő részre oszlik. Az első részben a szovjet statisztika elméleti kér- déseiről írt tanulmányokat találjuk. Ezek

közül néhány e kötetben került első ízben publikálásra. A kötet második része a

szerzőnek konkrét, gyakorlati statisztikai

és közgazdasági kérdésekhez történt hoz- zászólásait, aktuális témákra írt dolgo-

zatait tartalmazza, keletkezésük idő- pontja az 1909—1924. évek közötti idő- szakra esik. (Többek között az alábbi ta—

nulmányok találhatók ebben a részben:

,,A pétervári ipari tőkések háborús pro- fitja az 1914—1916. években", ,,A péter—

vári, szakképzettség nélküli munkások létminimuma és munkabére az 1914—1918.

években", ,,A munkatermelékenység ala—

kulása a forradalom után", ,,A szállítás és a szállítási statisztika újjászervezése", ,,A háború hatása a Szovjetunió népgaz-

daságára", ,,Hozzászólás a terméseredmé—

nyek statisztikájának reformjához" stb.)

A harmadik részben közölt, 1928—ban

megjelent nagyobb mű címe ,,A szovjet gazdaság rövid leírása", amelyet a szerző kiegészített az 1928—1957. közötti idő—

szakra vonatkozó adatokkal és elemzés—

sel.

Jelen ismertetés csupán a könyv első , fő részével foglalkozik részletesebben.

,,A könyvelői beszámolók rendszerének átszervezése" című tanulmányt a szerző 1933—ban írta. A tanulmány középponti kérdése a beszámolási rendszer átszerve—

zése, az akkor érvényben levő népgazda- sági mérlegek marxista bírálata. Szerző rámutat arra, hogy a szocialista tulajdon—

viszonyok és a tervgazdálkodás megköve—

telik, hogy a mérleg a termelési folyama—

tot a maga szakadatlan megújulásában, körforgásában ábrázolja. Megvizsgálja azt a kérdést, hogy a Marx által a tő—

kés viszonyok jellemzésénél használt kategóriáknak (tőke, szükséges és több- letmunka stb.) a szocialista újrater—

melésben milyen kategóriák felelnek meg. A tanulmány végül. javaslatot ad a

termelőeszközök, az alapok és tartalékok,

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEDÖ!

a beruházási ráfordítások, a termelés, a forgalom és a felhalmozás mérlegszerű

számbavételének újabb módszerére.

A következő tanulmányok a szerzőnek

a statisztika tárgyáról, feladatairól, tör- vényszerűségeiről szóló publikációit tar—

talmazzák. Ezt a tárgykört egészíti ki

szerzőnek a szovjet statisztikusok 1954. évi

konferenciáján tartott előadása, amely—

ben a statisztika tárgyával kapcsolatos

vitát foglalja össze. Szerző szerint a sta—

tisztika önálló, bármely más tudomány-

nyal egyenrangú tudomány, amely, mint

társadalmi—gazdasági tudomány, sajátos

módszereivel a társadalom gazdasági és kulturális fejlődésének színvonalát, üte—

mét és arányait vizsgálja.

A szerző egy 1950—ben tartott előadásá—

nak anyagát tartalmazza ,,A Szovjetunió

népgazdasági mérlegének vázlata" című

tanulmány. A népgazdasági mérlegnek, hangsúlyozza a szerző, a népgazdaság egé-

szét kell ábrázolnia, nem statikusan, ha—

nem a változások folyamatában, ágazati felépítés szerint, a gyakorlat követelmé- nyeinek megfelelő részletességgel. A ter—

melő szférában végbemenő újratermelési

folyamaton kívül tükröznie kell a nem termelő szféra felhasználását is. A szerző javasolja az emberi munka olyan rend—

szerbefoglalását, amelynél az alapvető

kritérium a munka termékének rendelte—

tése. Egy sémán végigkíséri az újrater- melési folyamat egyes szakaszait, majd közli a népgazdasági mérleg összefoglaló táblájára vonatkozó javaslatát. Ezt köve-

tően a munkaerőtartalékok mérlegsémá-

ját ismerteti, végül foglalkozik néhány

elvi problémával, az új érték v—re és

m—re való felosztásának problémájával, a termelő és a nem termelő szféra elhatá—

rolásának kérdésével és a nem termelő szféra jellemző vonásaival.

A javak használati értékének össze—

hasonlításáról írt, s a kötetben először publikálásra kerülő tanulmányában a

szerző azt Vizsgálja, hogy miként érhető el az egyes javak termelési arányának a társadalmi szükségletekkel összhangban

álló meghatározása, figyelembe véve, hogy idők folyamán az új szükségletek vagy új javak a régieket kiszorítják, és a munka—

termelékenység növekedése következtében a szükséges munkaráfordítások is állan- dóan, de nem egyenlő mértékben csökken—

nek. A probléma megoldása érdekében

S*

1059

elemzi a használati érték, az érték és az árak összefüggését, valamint azt, hogy a fentiek a természetes átszámítási mér-*- tékegységek vagy konkrét munkaidőrá—

fordítások alapján nyert arányokat meny—

nyiben tükrözik.

Szintén első ízben került nyilvánosság elé a szerzőnek a népesség reprodukció—

jának törvényszerűségeivel foglalkozó

írása. A marxi tételekből kiindulva bi- zonyítja, hogy a népesedésnek nincsenek absztrakt törvényei, hanem ezek szorosan kapcsolódnak a történelmileg meghatáro—

zott gazdasági alap és társadalmi felépít—

mény sajátosságaihoz és ezek elemzése

rélkül megfelelő eredménnyel nem is ta- nulmányozhatók. Számos ország és jel- lemző időszak reprodukciós viszonyainak vizsgálatából azt a következtetést szűri le, hogy ezt a folyamatot a munkaterme- lékenység fejlődési ütemében bekövetkező változások szabályozzák. E tanulmány második részében az oroszországi népes—

ség reprodukciójának feltételeivel és jel- lemzésével foglalkozik az 1860-as évektől az első világháborúig terjedő időszakban.

Az első rész tartalmazza még a szerző—

nek a társadalmi termékről, valamint a

természet ,,ingyen" javainak értékelésé—

ről szóló tanulmányát.

(Ism.: Tóth Imre)

!

Zienkowskí, L.:

A nemzeti jövedelem arányainak nemzetközi összehasonlítása esetén

felmerülő problémák

(Niekioré zagadnienia zwiazane z analiza pro—

porcji dochodu narodowego w prownaniach máedzy- nwawmdowych.) —— Przeglad Statustyczny. 1959. 1. sz.

27—41. p.

A nemzetközi összehasonlítások egyik legfontosabb problémája az egyes orszá—

gok nemzeti jövedelmének fogyasztásra és felhalmozásra kerülő hányada közötti arányok vizsgálata. Ez a kérdés két részre bontható. Egyrészt arra kell feleletet adni, hogy az egyes országokban a ter—-

melő munkának milyen hányadát fordí—

tottuk fogyasztási javak előállítására és mennyi jutott abból a termelőberendezé—

sek fejlesztésére. A másik probléma a fogyasztás és az akkumuláció fizikai ter—

jedelme közötti arányok megállapítása,