Az idő szerepe a keresletkielégítéssel kapcsolatos gazdasági döntésekben

BOGNÁR JÓZSEF:

Az IDÖ SZEREPE A KERESLETkIEzÉGITÉSSEL KAPCSOLATOS GAZDASÁGI DONTESEKBENÉ

A keresleti jelenségek vizsgálata mindig többféle szempont,,alapján, vagy ha úgy tetszik: többféle dimenzióban történhet. [j " "

Lehetséges, hogy —— főleg az absztrakt kutatás során — a törvénysze- rűségek általános mennyiségi összefüggéseit kívánjuk feltárni, függetlenül a tértől es időtől. Jellegzetes példa erre a statikus jöVedelmi elaszticitás vizsgálata háztartásstatisztikai adatok alapján, amikor a jövedelem és keres- let mennyiségi összefüggéseit vizsgáljuk, de figyelmen kívül hagyjuk azta kérdést, hogy a kereslet hol és mikor merül fel.

Lehetséges azonban vizsgálni a kereslet felmerülési helyével kapac- latos kérdéseket, aminek nyilvánvalóan az áruelosztásban, szaknyelven: az áruterítésben lehet nagy gyakorlati fontossága. _ .

Vizsgálhatjuk azonban a keresleti jelenségeket abból a szempontból 33, hogy milyen változásokat mutat az idő dimenziójában: mikor merül fel

valamilyen cikk iránti kereslet, milyen változásokat mutat az valamely

időtartamon keresztül, mennyi idő telik el bizonyos keresletmeghatároZó tényezők létrejötte vagy változása és az azoktól függő keresleti jelenségek?

megnyilvánulások létrejötte, illetve változása között?

Az idő dimenziójában folytatott keresleti vizsgálatoknak az adja meg a jelentőségét, hogy a kereslet kielégítése (illetve befolyásolása) érdekében mindig számos gazdasági szerv együttműködésére van szükség. E szervek különböző időrendszerekben dolgoznak, az egyes szervek hatáskörébe tar-—

tozó keresletmeghatározó tényezők hatásának életbeléptetésére eltérő idő- tartamra van szükség. Ily módon, ha meghatározott időpontban, meghatá- rozott terjedelmű keresletet kívánunk kielégiteni, akkor az egyes kereslet—

meghatározó tényezőket egyenként olyan időpontban kell működésbe hozni, hogy az előírt

időpontban valamennyi azkelőre kiszámított mértékű hatást fejtse ki. A kereslet kielégítésére irányuló gazdasági döntés alkalmá- val tehát nemcsak arról kell dönteni, hogy milyen mértékben, milyen mó—

don, milyen gazdaság— vagy kereskedelempolitikai eszközökkel elégítjük ki a keresletet, hanem arról is, hogy az ehhez szükséges részintézkedések soro—

zatát egyenként milyen időpontban kell megtenni? Mondhatnánk ezt úgy

* A tanulmány szerzőnek a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Közgazdasági Társa—

ságAz közöséletszínvonal országon belüli és országokrendezésében 1961. június 1—5 közöttközöttitartottmérésénekstatisztikaiés elemzésének kérdései" téma-Tudományos Konferencián íiörrel foglalkozó szekcióban elhangzott előadása alapján készült.

2!

820

BOGNAR JÓZSEF

_ is, hogy voltaképpen minden gazdasági döntéshez egy olyan mellékletre van szükség, amely tartalmazza az egyes részintézkedések ütemtervét, gon—

doskodik az eltérő, időigényű intézkedések szinkronizálásáról.

A kereslet kielégitéséVel kapcsolatos időbeli problémák vizsgálatát két tény teszi különösen időszerűvé:

—

1. Az életszinvonal emelkedésével a kereslet kielégítése egyre diffe- renciáltabb feladattá válik, egyre több tényező koordinálása szükséges hozzá.

2. Most értünk el abba az időszakba, amikor már nyolc-tíz éves sta—

tisztikai idősorok állnak rendelkezésre a kereslet törvényszerűségeinekuaa idő függvényében való vizsgálatára, s így lehetségessé vált magasabbrendű

matematikaiestatisztikai_ ,elernzési módszerek alkalmazása. All ez nemcsak 'a***k'ré§1ettairtós irányz atánakméréséré (amelyh ez Mgától értetődően hő sz—

szabbxdőszak adatai szukségesek f), hanem a rövidebb idéközben ism étlődő

változásokfpéldául az idényszerűség) mérésére is, mert hiszen itt is csak ' a, hossz bbxíd'f— on keresztül való ismétlődés alkalmas a törvényszerű le—

foly altálanosszámszerűf * banvalókifélezésére

,A kereslet kielégítÉÉÉIiez, mind e kémiát, ihind pedi (a kínálat oldalán

fenn/erö időbeli jelenségei; ismerete szüksé ges; A kave ező—kben ezeket kivanomf Sorra ' _g—gtekínteni, majd pedig azt Szeretném kifejteni, hogy

%; 'megfgntoaaök ala ján és milyen módon törté nik ezeknek a gazda—

" sa gatwsomn Való figyelmbeveteie. *

1,— A kereslet időbeli vonatkozásai ,_

" _ é"W'Ái'llgereslekt'idc'ib'el'i von tko zása'i közül elsőnek kivánom megemlíteni a

kereslethosszabbwidősz akon át megnyilvánuló tartós irányzatát, trendjét.

" 'f A ,;(Mdszámitás metddikaja r égóta kialakult a közgazdasági kutatás- ban, mintemlitettem, hazánkb an is most érkezett el anna k az ideje, hogy megfelelő hosswságú időso rok alapján megbizható érVényesse'gű trendeket szamitanak Helyes lenne; nemcsak az egyes főárúcs oportok forgalmára, ha- nemlehetőlég' a intime bb IleikkcmportOk vagy egyes Cikkek forgalmára vonatkozóan is a trendetik iszámítani, hogy ily módon m integy leíró jelleg—

gel feltarhassk ezek ker esletének törvényszerűség eit, a bennük rejlő té-

nyezőt; alapem— ( ,, * '

Akeres f ti'jelenségek idő beli alaknlásának és a ker esletet meghatározó tényezőkg'közi'il néhány: különösen fontosnak, mint például, a jÖVedelem—

nek, megtakarításoknak, népességszáma, összefü ggését az ugyancsak jól isniert korreláeiószíámítá s Segítségével lehetne tiszt ázni. *

' _, E, kétwteriiletet Csapata éri nteni kívántam, különöseb b probléma ezekkel kápoSol'i/itbantőriEm merül fel, mert mind a számításhoz szükséges adatok megvannak,,mind pedig a számítási módszerek tisztázottak. Megemlítésü—

ket csak a teljesség kedv éért tartottam szükségesn ek, valamint azért, hogy

a mgam részéről is felhívjam a figyelmet: időszerű lenne e számításokat (esetleg külön e célra létrehozott ad hoc mu, kacsoporttal) elvégeztetni, mert a munka feltételei adva vannak,,azteredméiiyekre pedig szükség van.

kEzzel szemben szükségesnek tartom, hogy egy kissé bővebben kitér—

jekfa kereslet, éven belül ismétlődő, idényszerű hullámzására. Ismeretes,

* aggya idényszerúaég egyes cikkek forgalmának jellegzetes, állandó tulaj——

ddnsága, amely nagy kilengéseket,mutathat az. éves átlagtól. Jelentősége

AZ IDO SZEREPE A GAZDASÁGI DÖNTÉSEKBEN _, 821

? §,

ezért a gazdasági vezetés valamennyi szintjén gyakorlatilag is igen nagy.

Ennek ellenére vizsgálata meglehetősen elhanyagolt, talán Számításának

munkaigényes volta miatt. Itt is rá szeretnék mutatni arra, hogy olyan usz- szeállítás, amely —-— ismét csak mintegy leíró jelleggel ———-. az áruforgalom idényszerűségét cikkcsoportonkénti, s ezenkívül területi reszletesseggel tar- talmazná idényindexek formájában, igen nagy segitseget adna népgazda- sági szinten az áruforgalmi és pénzügyi tervezés, iranyltoszerw szinten a jövedelmezőségi tervezés és a szállítási szerződéskötések, vallalati szinten pedig a tervlebontás és az árurendelés munkájához.

Az idényszerű hullámzás szabályszerűségének kutatása —— az operatív

gazdaságvezetés szempontjából — két okból szükséges:

a) a fluktuáció megismerése abból a célból, hogy azzal számolni lebes- sen. Ezért célszerű a tervezésben a hosszabb időszak adatain nyugvó és kisebb árucsoportokra vagy áruféleségekre vonatkozó idényindeXek gfel- használása;

b) amennyiben a fluktuáció menetét, majd a hullámszerű ingadozást _ki-

váltó tényezőket megismertük, igyekszünk azok hatását _, a forgalom '

egyenletesebbé tétele érdekében -—— csökkenteni.

Idényjelenségek természetesen nemcsak a kereslet jelentkezésében,

hanem a termelésben, bankjegyforgalomban és a gazdaságl— élet egyéb folyamataiban is megtalálhatók.

A termelésben is az a cél, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek révén a szezonális hatásokat csökkentsük. Például a mezőgazdasági munkaerő- szükségletet a csúcsidőszak igényeinek megfelelően kell megállapítani, de egyéb időszakokban a munkaerő a mezőgazdasági szezoniparokban foglal—

koztatható.

1949 előtt bérfizetési napokon a bankjegyforgalom hirtelen emelke-

dett és nyomában a kereskedelmi forgalom is felugrott Kormányzati intéz-—

kedés történt a bérfizetési napok széthúzására és ennek következtében a bankjegyforgalom hónapon belüli alakulása egyenletesebbe' vált

A kereslet hullámzásával kapcsolatos jelenségek évi, negyedévi (év-

szakos), havi, heti és napi vonatkozásban egyaránt megtalálhatók. ' ' Általában megkülönböztetünk:

a) természeti—éghajlati tényezők által kivaltott idényszerűséget, b) a társadalom és társas szokások által kialakított idénySZerűséget.

Az idényszerűség e két fajtája befolyásolja a termelésnek, a vásárló——

alap keletkezésének és a keresletnek a ritmusát.

Fogyasztási idényindexet hazánkban először a Magyar Gazdaságkutate

Intézet készített a cipő, a cukor, a sör és a tej§ogyasztasáról, havi részle—

tezésben.

A felszabadulás után a Szövetkezeti Kutatócsoport hasamra—tt idény—

indexet az 1954—4959. évi adatok alapján. Ennek az indexnek tanusága szerint mind az összes áruforgalomnak, mind pedig az egyes §őárucsopor—

toknak az idényszerű hullámzása igen számottevő, még a trendhatás k§—- küszöbölése után is:e1éri az éves átlag húsz százalékát—. A íoldmuvessw—

vetkezeti kereskedelemben a paraszti bevételek idényszerűsége' és más ténye;—

zők miatt az ingadozások amplitudója (a szóródásterjedelme) mégnagyebb,

mint az állami keneskedelemben. - ':r __;

8?2 * BOGNAR rozsas

A kilengések amplitudója a ruházati kereskedelemben a legnagyobb.

A'ruházati forgalom azonban nemcsak szezonális, hanem ciklikus vonáso—

kat is mutat. 'A vezetésem alatt működő munkaközösség által a közelmúlt—

ban bevezetésre került reprezentativ textilkiskereskedehni statisztika ered- ményei módot nyújtanak majd arra, hogy a ruházati kereskedelem szezo—

nális jelenségeit gondosabban tudjuk tanulmányozni.

A globális áruc50portokra vonatkozó idényindexeknek az a jelentő—

ségük, hogy velük egy egész kategória hullámmozgásában megnyilvánuló sza—- bályszerűségek deríthetők fel. Ismerni kell azonbaniaz egyes áruféleségek hullámmozgását is, hiszen a forgalmi tervek készítése során ezt kell figye—

lembe venní. Az élelmiszerek hullámmozgásán belül a hús, a tej, a fűsze—

rek **egymástól eltérő szalbályszerűségeknek engedelmeskednek.

; A forgalom hüllámzásának ismerete a vállalati profilok kialakításakor

is nélkülözhetetlen. Ezzel kapcsolatban gondolni kell arra is, hogy a csúcs—

időszakra méretezett apparátus a nem csúcsforgalmi időszakban indokolat—

lanul nagy. Célszerű tehát a vállalat profiljába olyan cikkeket bevonni, amelyek az apparátus egyenletes kihasználását megkönnyítik. E cikkek for—

galmi csúcsidőszakának olyan időpontra kell esnie, amikor a másik cikkcso- partban pangás van és megfordítva.

A vállalaton belüli fluktuációt azonban nemcsak ellentétes mozgású árucsoportok párosításával, hanem a fizetési feltételek megváltoztatásával is csökkenteni lehet. A tüzelőforgalomban például a hitelakció bevezetésé—

velSikerült a szezonális hullámzást lényegesen csillapítani.

A társadalom és a társas szokások által kialakított idényszerűség kate—

.per

sadalmi eseményeket.

Meg kell említeni ezzel kapcsolatban a házasságkötések időpontjában hosszú idő óta tapasztalható szezonalitást. Az ingadozás a parasztság házas- ságkötéseivel kapcsolatos. A házasságkötés időpontjának megválasztásában ugyanis bizonyos termelési szempontok és vallási hagyOmányok lényeges szerepet játszanak. A felszabadulás óta aZonban a havi kilengések ampli—

tudója észrevehetően csökken.

Szezonszerű hullámzás azonban nemcsak negyedéves és havi, hanem heti vagy napi vonatkozásban is található. Tanulságos például a vendég—

látóipari forgalom egy héten belül megfigyelhető napiingadozása. A for- galmi ingadozás figyelembevételével — kombinátok szervezése esetén ——

hasZnosnak látszik az éttermet cukrászdával és eszpresszóval párosítani.

A hatás kettős: a hét első napjain a cukrászda és eszpresszó magasabb for—

galm'a *ésillapítja az éttermi forgalom visszaesését, a hét végén viszont az éttermek által vonzott nagyobb közönség van kedvező hatással a cukrászda és az eszpresszó forgalmára.

Eddig nem szóltam arról, hogy a szezonalitás vidékenként változó.

Iparvidékeken, ipari városokban és településeken a forgalom viszonylag egyenletesebb, mezőgazdasági vidéken viszont a kilengések amplitudója lényegeSen nagyobb. A kereslet szezonális tényezőinek intenzitása egyéb tényezők mellett a jövedelmek szezonalitás-ától is függ. A falusi kereslet

hullámzásának amplitudója azonban csökkenő tendenciát mutat. Nö—

vekszik a [bérből és fizetésből élők hányada a falusi lakosságon belül, a ter-—

melőszövetkezetekben pedig a jövedelmeket egyenletesebbé tevő előlegrend—

AZIDOSZEREPE A GAZDASÁGI bummm 5333,

.szer honosodik meg. Ily módon (sökken a különbség az ipari és mezőgaz—

dasági területek keresletének idényszerüv—elemei' között. *

Vizsgálhatjuk a szezőnalitás problémá—ját a háztartási kiadások oldaláról

is. Háztartási statisztikánk ilyen szempontból'eddig még nem került fel-—

adolgozásra. E tény elsősorban azzal magyarázható, hogy nálunk a szezon—

indexek problémaköre még nem részesül jelentőségének megfelelő figye—-

lemben. ' _ ' _

Franciaországban például haztartastatisztikai adatokból is számítottak idényindexeket 1956—ban. Az adatgyűjtés három hónapos időközökkel négy hónapra terjedt ki és ezáltal a négy évszakban felmerülő kiadások öSS'ze—

hasonlíthatóvá lettek. Módszertanilag_mérlegelve 'e franciaországi vizsgá—

latot, megállapíthatjuk, hogy a— Magyarországon rendelkezésre álló anyag sokkal alkalmasabb ilyen számítások elvégzésére, mert összefüggőbb és

megalapozottabb.

'

Végül még a kereslet gyakoriságának üteméről, a periodicitásról kell kegyet—mást mondanunk. A kereslet megnyilvánulása lehet folyamatos (napi cikkek: élelmiszerek stb.), lehet periódikus (tüzelő, egyes ruházati cikkek) és aperiódikus (nagyobb értékű berendezési tárgyak, például bútor). E há- rrom keresleti megnyilvánulás mögött három különböző intenzitású kereslet

'áll, ami az egyes csoportok keresleti elaszticitásában is kifejezésre jut. , A kereslet ilyen szempontból való helyes minősítése a jövő prognosz—

tizálása szempontjából is fontos. A periódikus cikkekben elért forgalom-

növekedés (ruházati cikkek) ——- esetleg kisebb visszaesésektől eltekintve ——

a kereslet további magas szintjére utal. Az aperiódikus cikkek értékesíté—

.sében elért eredmény azonban további mérlegelést kiván.

.2. A kínálat időbeli rugalmassága

Adott terjedelmű kereslet kielégítésének a kínálat oldaláról való biz- ' tosítása cikkcsoportonként, illetve cikkenként különböző hosszúságú idő—

tartamot kíván. Más kifejezéssel élve: az egyes cikkcsoportok és cikkek idő-—

beli kínálati rugalmassága eltérő.

Rugalmasságról azért beszélünk, mert a kínálat azon képességét keres—

;sük, hogy mennyi idő alatt képes a kereslethez alkalmazkodni? E rugal- masság mértéke azért különböző cikkcsoportonként, mert az egyes cikkek termelésének objektív feltételei az észlelt vagy feltételezett kereslethez való

alkalmazkodást különböző gyorsasággal teszik lehetővé. , ' Az időbeli kínálati rugalmasságnak, mint a közgazdasági elméletben eddig nem alkalmazott fogalomnak a szocialista gazdaságban való beveze—

tése azon előnnyel jár, hogy általános formában fejezi ki az egyes cikkek termelési feltételeinek megteremtésében fennálló időbeli különbözőségeket.

A fogalom alapján képzett mutató pedig ugyanezen különbséget számsze- rűen fejezi ki. Ily módon az e fogalom körébe utalható jelenségek a tervezés

folyamatába számszerűen is beilleszthetők. — ; ,

A ,,kínálat időbeli rugalmassága" fogalomnak általában—ejavasoltybe- vezetése megkönnyítené annak kiszámítását, hogy —— a kereslet várható megnyilVánulása előtt — mennyi idővel kell megkezdeni az adott terjedelmű kereslet kielégítéséhez szükséges termékmennyiség előállításának előkészi—

tését, beleértve:

'* "(

ism—1 , ,— — WMJW

el a képesítés MKM,

b) a szükségesshyagokeléállitásét, , _ ,

c) a nélkülözhetetlen—ene; nnyiség biztosítását,:

d) a szakképzett munk ről való gondoskodást. _ "

A kínálat időbeli rugalmassága tehát időta rtamot? jelent. - _ ,.

Egységként legcélszerűbb egyéves időtartamot ,Választani. Ha tehát valamely cikk időbeli kínálati rugalmassága ,,1", akkor ez, azt jelenti, hogy az illető cikk termelési feltételeinek megteremtéséhez egy év szükséges. ', ., Például:-ha valamely cikk keresletervárhatóan novekedni fog és ,,x"

időpontban (például 1963. I. negyedében) meghatármtt terjedel met ér el,

ugyanakkor pedig az adott cikk kínálati időbeli rugalmassága ,,1", akkot-,a várható többletkermlet kielégítéséhez szükség—m termelési feltételek meg—

teremtéséhez ): —— 1 időpontban (tehát 1962. II., negyedében) kell hozzá,-

kezdeni. - *

- A kínálat időbeli rugalmasságának az egyes cikkekre, és cikkosopor—

fiúkra vonatkozó mutatói hatékony tervezési eszközt jelentenek a gazdasági

v'Vezetés számára. ' _ , ,_ _ ,,

Lehetővé teszik:

a) a keresletkielégítéssel kapcsolatos intézkedések kidolgozását olyan

időpontban, amikor a kereslet még viszonylag stab il;

b) szemléletesen dokumentálják a keresle tkielégítéssel kapmlatos dön—

tések teljes vertikalitáséta tenneléstől a íogya sztásig; _

c), elősegítik atermelési feltételek meg teremtése és a—kereslet kielégi—

tése közötti mennyiségi és időbeli összhang megt eremtését; . _

d) számszerűvé és időben konkréttá tesznek olyan összefüggéseket, amelyeket eddig csak minőségileg tudtunk meghatározni.

Annak érdekében, hogy az általunk javasolt fogalom gyakorlati hasz—

nát lássuk, vizsgáljunk meg egy népgazdasági szinten felmerülő problémát.

Az új lakások számának növekedése és az eg yes bútorfajták irá—nti ke-

reslet növekedése közötti összefüggés ismeretében; kiszámítható; hogy a 15 éves lakásépítési terv egyes éveiben mennyi lesz például a konyhabútorok iránti kereslet. (Az egyszerűség kedvéért eltekintünk avkonyhabútorok

iránti keresletet befolyásoló egyéb tényezőktől.) ,

Tegyük fel, hogy számításaink alapján a szóbanforgó hűtőt—fajták kíná—

latának időbeli rugalmassága 1,5, ami azt jelenti, hogy az adott mennyi-—

ség, illetve többletmennyiség "termelési feltételeinek wmegterei'ntésélnaz 18 hónap— szükséges. Igy évekkelelőre megállapíthatjuk, hogy mikor kell kez- deni az l968—ban szükséges bútortöbblet—mennyiség termelési feltételeinek

_imegteremtését. - , '—

A termelési feltételekimegteremtése nem jelent fe ltétlenül új üzeme-—

- ket vagy nagyobb beruházásokat—, lehetséges, hogy a kérdés ál rendelkezésre

-álló erők átosoportositásával és a termeléken ység emelésével is megoldható.

Lehetséges, hogy új beruházásokra van szükség,— dea népgazdaság teher-

bíró: képessége—nem elegendő__ e szükeésessnyagi eszközökbiztosításáhoa Ebben elemeiben átmenetileg korodra; ,wanszük ség. ., — , , —

:_r§ámnüyen megoldást isvélaetwnkazonban, a kérdést 35966 közepéig

kell eldönteni,..minthogy a temlési feltételek biztosításához 18 hónap

SZükSégü— _

az mo SZEBEPE A GAZDASÁGI DÖNTÉSEKBEN 825

A gaZdasági élet eseményei három síkon zajlanak le: vállalati, nép—

gazdasági a; világgazdasági síkon és a szocialista gazdasági vezetésnek az a feladata, hogy a gazdasági elhatározások során a háromsík követelményeit

összehangolja. ,

A gazdasági vezetésnek azonban a három sik mellett három idő—dimen—

zió—követelményeit is figyelembe kell vennie. Minden gazdasági vezetés

ugyanis befejez, lezár és értékel a múltban megkezdett gazdasági cselek—

véseket, folyamatosan irányítja a jelenben történő eseményeket és felkészül aljövőre, hiszen a jelenben kell elindítani bizonyos elhatározásokat ahhoz,

hogy a később kivánatos konstellációban találkozzunk a jelenségekkel. Min- den gazdasági vezetés döntő problémája, hogy miképpen tudja munkája

*súlypontjainak meghatározásánál a három dimenzió követelményeit figye"—

lembe venni. (Az ,,eltérő időrendszerek" problémája.)

A veszély abban rejlik, hogy a jelen problémái — a dolog természeté—

nél fogva —,-' elvonnak bennünket a múltban megkezdett folyamatok meg—

felelő befejezésétől; és értékelésétől, illetve a jövőre való felkészüléstől.

Ezért arra kell törekednünk, hogy minél több gazdasági problémát dolgoz—

zunk ki tudományosan és ennek alapján állapítsuk meg az adott feladat szempontjából kedvező cselekvési időpontokat. A gazdasági döntésről el—

mondandóknál még majd részletesen kifejtem és egy—két példával is meg—

világítom, hogy ezen mit értek.

A kínálat időbeli rugalmasságának ismertetése során csak röviden akartam utalni arra a nagy haszonra, ami abból származik, ha sok cikkre.

és cikkcsoportra vonatkozólag tudományosan számított mutatók dokumen- tálják, hogy a kereslet jelentkezése vagy növekedése előtt mennyi idővel kell az adott cikk termelési feltételeinek biztosítását megkezdeni.

Népgazdasági, üzemgazdasági és technológiai vizsgálati módszerek együttes,—alkalmazásával a kínálat időbeli rugalmasságának mutatói —-— gya—

korlatilag kielégítő pontossággal ——-— minden cikkcsoportra kidolgozhatók.

, Közismert, hogy egyes cikkek esetében a kínálat viszonylag gyorsan—

igazítható a kereslethez. Ilyen értelemben az élelmiszeripari kínálat rugal- mas, hiszen gyorsan alkalmazkodik a kereslet változásaihoz. Ezzel szemben a gyapjúipari kínálat kevésbé rugalmas; jellemző, hogy a két világháború közötti időszakban az angol szövetgyárak termelési átfutási ideje másfél esztendő volt. Ha ez a norma ma nincs is érvényben — még a szövetgyártás hazájában sem —, mégis nyilvánvaló, hogy a kínálatnak a kereslethez való igazítása körülbelül egy esztendő alatt lehetséges, ilyen értelemben tehát a gyapjúipari kínálat kevésbé rugalmas.

A tartós fogyasztási cikkek esetében a kínálatnak a kereslethez való igazítása még hosszabb időt igényel. A tartós fogyasztási javak kínálata tehát merev. Ha most a kínálati rugalmasság ilyen módon _— tehát a kíná- latnak a kereslethez viszonyított alkalmazkodási képessége alapján —-—— ki—

alakított fogalmát a keresleti rugalmasság viselkedési sajátosságaival vet——

jük össze, akkor a keresletkutatás egyik alapvető problémájára bukkanunk.

E problémát röviden úgy foglalhatjuk össze, hogy a merev keresletű áruk kínálata rugalmas, a rugalmas keresletű áruk kínálata viszont merev.

Más kifejezéssel élve: a rugalmas keresletű áruk forgalmát hosszabb időre kell előre—látni —— noha ennek objektiv nehézségei vannak -—, hogy a merev kínálat alkalmazkodni tudjon a várható kereslethez. A merev kínálati javak problémaköre azonban a legfontosabb közgazdasági összefüggéseket érinti,

826 ' ' * BDGNÁ'R Józsa!

hiszen a tartós fogyasztási javak— bizonyos értelemben —-— a bemházásjavak versenytársai. Igy a tartós fogyasztási javak kínálata közvetlenül isösze—

függ a nemzeti jövedelemmel, a felhalmozásiés fogyasztási hányad kiala—

kításával, a beruházások megvalósításával. A kínálat növelése tehát komplex közgazdasági probléma. A kapacitás emelése érdekében megvalósítandó be—

ruházások pedig nem kizárólag a fogyasztási szektort érintik.

A kereslet kielégítése érdekében —— a legnagyobb előrelátás mellett is

—— a kínálatot rugalmasabbá kell tenni, ami annyit jelent,hogy az iparnak gyorsabban kell alkalmazkodnia azokhoz a keresleti változásokhoz, amely§k jelentős részben a kínálat révén formálódnak ki Ugyanakkor azonban szó—

cialista gazdaságban a gazdasági erőforrások optimális koncentrációjára, az erőforrások állandó és biztos hasznosítására kell törekedni.

Gyakran e két szempont között nem antagonisztikus jellegű ellent—

mondás keletkezik. Az anyagi erőforrások koncentrációját nem lehet mindig ott megvalósítani, ahol a kereslet jelentkezik. ügyelni kell arra is, hogy a ma megvalósításra kerülő beruházások holnap is hasmosíthatók legyenek E nem antagonisztikus jellegű ellentmondást elsősorban a termelőerők fej—- lesztésével kell áthidalni, hogy azok a beruházási és fogyasztási igények egyidőben való kielégítésére legyenek képesek.

Elhibázott minden olyan —-— elsősorban a revizionisták által felvetett -——- elgondolás, hogy az ellentmondás megszüntetése érdekében a felhalmozás

és a fogyasztás közötti arányokat kell tartósan megváltoztatni. (Egy-két éven keresztül esetleg indokolt lehet ilyen elhatározás.)

3. Az idő és a gazdasági döntés

Bizonyos értelemben minden kutatás, amely elvonatkoztat az időtől:

absztrakt jellegű. Az idő azonban nem a gazdasági tényektől független, ön- .magában álló és létező momentum. A gazdasági valóságban ugyanis az egyes tényezők változnak, növekednek és fogynak és e változások nyomán a jelen—- ségek is átalakulnak A tényezők változásai azonban az időben történnek. E változások jellege, előjele és sebessége tehát nem az időmomentumból, ha—

nem az egyes tényezők időben megnyilvánuló objektív tulajdonságaiból fakad. '

Az idő szerepét azonban nemcsak a gazdasági tényezőkkel, hanem a gazdasági cselekvésben résztvevő egyénekkel individiumokkal kapcsolat- ban is vizsgálhatjuk. Az emberi tudatban ugyanis a jelen mellett az emlé- kezet alapján a múlt és a képzelet révén a jövő is megtalálható. így a fogyasztó gazdasági elhatározásait a multről felhalmozott tapasztalatai, a

...

_ján alakítja ki.

Jelenleg azonban nem a fogyasztók gazdasági elhatározásait, hanem a vezetés által hozott gazdasági döntéseket vizsgáljuk. Jelen előadásunkban elsősorban az objektív tényezők hatásával, azok megismerésével és a köztük levő kapcsolatokkal foglalkozimk és nem a fogyasztói véleményekkel, ítéle—

tekkel és anticipációkkal

* Az idő a gazdasági életben elsősorban gualitatío szerepet játszik, de -—- pontosabban: éppen ezért —-— a 'gucmtitatív kapcsolatokra is nagy hatással van. E hatás jellege dönti el, hogy vizsgálódásainkat statikában vagy dina—

mikában kell végeznünk. '

az 'IDÓ' SZEM?!) A GAZDASÁGI DÖNTÉSEKBEN 827

A gazdasági döntések során az időmozzanattal kapcsolatban két nagy kérdést, illetve összefüggéscsoportot kell felderíteni.

a) az egyes tényezők által kiváltott reakció abszolút időszükségletét, b) az egyes tényezők által kiváltott reakció relatív időszükségletét.

Az abszolút időszükséglet meghatározása során elsősorban a tényező megváltoztatása és a reakció megjelenése közötti időtartam hosszúságát kell mérlegelni.

Számolni kell viszont azon körülménnyel is, hogy —— az időtartam hosz—

szú—ságától függően — a tényező természete is változik, illetve a tényező különböző ismérvei válnak dominánssá. A tényező más ismérvei kerülnek előtérbe rövid, közepes és távlati időszakokban. Különbséget tehetünk gyors és lassú reakciót kiváltó tényezők között. Nyilvánvaló azonban, hogy a reak- ció (a jelenség) nem változhat, ha az azt kiváltó tényezők nem változnak".

A tényezők abszolút változása azonban nem kíván mindenkor új, nor—

matív szabályozást. A tényezőnek is megvan a fejlődése, a kibomlása és ——

az időtartamtól függően —— természete és szerepe új szabályozás nélkül is megváltozik.

A relatív időszükséglet meghatározása során viszont arra kell figye—

lemmel lenni, hogy a tényezők szabályozása többnyire egy időpontban tör—

ténik, egy adott végeredmény érdekében. A kívánt végeredmény azonban csak oly módon biztosítható, ha az előrelátható és állítható tényezőknek ——

a reakció szempontjából —— legkedvezőbb konstellációja alakul ki. Arra van tehát szükség, hogy a konkrét időpontlban hozott döntés e konstellációt biz—

tositsa, noha az egyes tényezők által kiváltott reakció időszükséglete külön—

böző. Ezért kell a gazdasági döntés során az egyes tényezők kívánt módon való érvényesüléséhez szükséges időtartamot, időszükségletet mérlegelni.

Az időszükséglet helyes megállapításának kritériuma: a reakció kívánt mó- don és időpontban való jelentkezése.

A legkedvezőbb konstelláció azonban nem egyszerűen a gazdasági dön- tés eredménye, hanem valamely változás, illetve mozgássorozat konklúziója.

Ebből az következik, hogy nemcsak a kezdetet kell pontosan elemezni és a kívánt

eredményt mint végcélt megtervezni, hanem a mozgássorozatot, te- hát a tényező változásának különböző állomásait is. A tényező ugyanis a gazdasági döntés meghozatala után nem kapcsolódik ki a gazdasági életből,

hanem pillanatnyi abszolút és relatív potenciájával hat. Ha egyetlen ténye—

zőről van szó, akkor hatása az idő haladásával egyre nagyobb mértékben közelíti meg a kedvező konstelláció esetén fennálló helyzetet.

Valamely tényező új beállítása esetén megbontjuk az interdependens tényezők azon egyensúlyát, amely a változásig érvényben volt.

A tényező megváltoztatása -— az időmomentum bekapcsolásával -——

annyit jelent, hogy az adott tényezőnek az eredőben megnyilvánuló relatív nagysága fokozatosan növekszik. A növekedés addig tart, amíg a tényező relatív nagysága eléri a döntés szempontjából célnak megjelölt, a tényezők

konstellációja szempontjából optimálisnak tekinthető nagyságot.

Az adott tényező megváltoztatása esetén azonban az alábbi körülmé—

nyekkel kell számolni:

-

a) valamely tényező relativ súlyának növelése nemcsak az adott tényező erősödését, hanem a többi tényező relatív hatásának csökkenését jelenti.

Mivel a relatív hatások összege nem lehet IDO—nál nagyobb, valamely tényező

828 BOGNAR JÓZSEF

relativ nagyságának 30—ról 49—re vala emelése a többi tényező relatív nagy-

ságának 70-ről 60-ra való mökkenését jelenti; — _ ; i

b) a változó tényezőnek az eredőre kifejtett hatása lényegesen nagyobb, mint azt abszolút nagysága indokolná. Szemléletesen igazolják e megállapi—

tást azok a fogyasztói elhatározások, amelyek nem elsősorban az összhely- zettől és. arányoktól, hanem a változásoktól függnek. _ _

A fogyasztó példánl az árrendszert —— esetleges aránytalanságaiv—ai együtt f— adottnak -—— némi túlzással szólva —— ,,természetesnek" veszi. Ha

valamely áraránytalanságot korrigálunk, akkor átme netileg a forgalomnőve—

kedés nagyobb lesz, mint azt az abszolút árszínvonal indokolná.

Ezért törekednek a közgazdászok a keresleti egyenletben az egyes té—

nyezők nagyságán kívül a változás mértékét is kifejezni. Ezért beszélhetünk a közgazdaságtudományban -——- a természettudományok példáján elindulva

—— változási sebességről. E fogalom ugyanis két, időben egymást követő vagy felváltó állapot között teremt kapcsolatot. E két körülményt: a változás mér- tékét és sebességét különösen komplex, a gazdasági élet széles területeit érintő döntések esetében kell kombinálni.

A változás mértéke és a változás sebessége által felhalmozódó többlet——

energiák nem hosszúéletűek. Bizonyos idő múlva a tényezők új elrendező—

dése következtében újabb egyensúlyhelyzet alakul ki.

A gazdasági vezetésnek —-—- az adott helyzettől és az elérendő céltól függően — kell meghatároznia, hogy hány és milyen tényezőt változtat meg, szabályoz újra.

Durva megközelítéssel azt állíthatjuk, hogy kevés tényező megváltoz—

tatása a rövid időszakra, az összes tényezők megváltoztatása a hosszú idő—

szakra szóló gazdasági döntések jellemzője. Minél rövidebb időtartamra szól valamely intézkedés, annál több benne az alkalmazkodó, minél hosszabb időtartamra, annál több benne az átalakító elem. Az ok nyilvánvaló,: rövid időtartam esetén csak azok a tényezők változtathatók, amelyeknek változási sebessége ezt lehetővé teszi.

Rövid időszakra szóló döntés esetén elképzelhető, hogy egyetlen ténye- zőt változtatunk, a többit csak a dinamikai egyensúly érdekében a változó tényezőhöz alkalmazkodva igazítjuk, korrigáljuk.

Például: valamely cikk keresletének-kielégítése érdekében importot határoztunk el. Egyetlen tényező: a kínálat változik. A megoldás ennek kö—

vetkeztében rövid időperiódusra szól. _

Az import elhatározása során azonban az időmomentum szerepét több-' vonatkozásban kell mérlegelni. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a szükséges import mennyiségét ismerjük és a megvásárláshoz szükséges.

anyagi előfeltételekkel rendelkezünk; '

Mérlegelni kell nnndenekelőtt az import időszükségletét, Ez terstez-ű

gazdasági vezetés esetén annak meghatározását jelenti, hogy mennyivel a piaci események kezdete előtt (tehát a várható hiány felmerülését megelő-' zően) kell az importot elhatározni? Ha viszont —-— előre nem látott körülmé—

nyek: következtében —-—- a piacon a zavar már felrnerült, akkor az" import beérkezése után várható helyzetet kell kombinálni. Lehet például, hogy anaemnáruról van szó én mire az import megérkezik, vége a' szezonnak.

Lehet viszont, hogy olyan áruról van szó, amelynek fogyasztása egyenletes, akkor viszont kalkulálni-kell a helyzetnek az import megérkezéséig bekőe

Az ma SMPE A GAZDASÁGI DÖÚ'I'ÉSEKBEN 829

vetkező romlását. A hiányhelyzetnek is van ,,romlási sebessége", amit a szűk- séges import mennyiségének meghatározása során figyelembe kell venni;

Az időmoméntum tehát egyetlen tényező változtatása esetén is bonyo—

lult, még az iparcikkek esetében is, amelyek pedig általában függetleneb—

bek, mint a mezőgazdasági áruk. Ez utóbbiaknál a helyzet bonyolultabb.

A mezőgazdasági áruk ugyanis sem a terület, sem az üzemegység szempont—

jából nem függetlenek egymástól. Ennek következtében a mezőgazdasági áruk termelésével kapcsolatban gyakorlatilag több tényezőt kell mozgatni.

Pontosabban szólva, egyetlen tényező közvetlen mozgatása esetén közvetve több tényezőt mozgatunk. Például: a sertés felvásárlási árának emelése a szarvasmarha—tenyésztést is érinti. A kukorica felvásárlási árának emelése más takarmányféleségek termelését és az üzemegységek hizlalási szándékait is érinti. Egy tényező közvetlen mozgatása esetén tehát számolni kell a közvetve megmozduló tényezők változási sebességével. A szarvasmarha fel—

vásárlási árának emelése esetén esetleg visszaesik a sertéstenyésztés. A ser- tés kínálati rugalmassága (változási sebessége) nagyobb, mint a marháé.

Ennek következtében az a veszély fenyeget, hogy a piacon a szarvasmarha—

kínálat növekedését megelőzően sertéshiány keletkezik. Ha a sertéshiány következtében viszont áremelkedés áll be, akkor a szarvasmarha-kínálat emelése érdekében tett intézkedések nem érik el céljukat. '

Egyetlen tényező változtatása esetén is indokolt a gazdasági történések időbeli összefüggéseit naptárszerűen összeállítani. Ennek összeállítása során először le kell írni az adott jelenséget és a különböző befolyásoló tényezők elhelyezkedését és relatív nagyságát. Ki kell tűzni a tényező megváltozta- tásának időpontját, majd meg kell jelölni a reakció Várható kezdeti jelent—

kezéseivel, kifejlődésévelés teljes kibontakozásával kapcsolatos időponto- kat. Le kell írni a többi tényező fokozatosan módosuló helyzetét. Végül nagy gondot kell fordítani a tényező [megváltoztatásával kapcsolatos köz—*

vetett hatásokra. Amennyiben ezek fellépési módját előrelátó intézkedések—

kel nem szabályozzuk, akkor e hatások spontán módon, elemi erővel jutnak érvényre. Például az a körülmény, hogy a húsellátás különben indokolt megjavítása érdekében a sertéshús felvásárlási árát 19—53 és 1955 között többször felemelték, aránytalanságot hozott létre a sertés— és a szarvas- marha—tenyésztés jövedelmezősége között. Ennek következtében a mező—

* gazdasági üzemek—,a—szarvasmarha—tenyésztést elhanyagolták. Az akkori in- tézkedéseknek csak a sertéstenyésztés fejlesztése volt a célja, minthogy azonban a közvetett hatásokról megfeledkeztek, a negatív tendenciák erősnek és tartósnak bizonyultak. A gazdasági életben természetesen nincsenek olyan intézkedések, amelyek kizárólag előnyökkel járnának. Bizonyos kisebb—

nagyobb — szerencsés esetben perifériális —— hátrányok elkerülhetetlenek.

A döntés során azonban a hátrányokkal, illetve a, potenciális hátrányokkal is számolni kell, igyekezvén azok érvényesülési lehetőségét limitálni, korlá- tok közé szorítani.

Valamely cél elérése szükségessé teheti két tényező állítását, mozgat—' tásátis. E két tényező lehet egy irányba ható, egymást erősítő, vagy pedig ellenkezőleg: ellentétes irányba ható. '

A fogyasztói ár csökkentése és a kínálat emelése általában egy irány—' ban: ti. a kereslet növelése irányában ható tényezők. Az ár emelése és a kínálat: minőségi és választéki megjavítása viszont ellentétes irányban ható

830 , v , BOGNAR JÓZSEF

tényezők, mert az ár emelése általában csökkenti. a kínálat minőségi szem- pontból való megjavítása viszont növeli a keresletet.

A két tényező előjelének — a jelenség szempontjából való —— tisztázása után a tényezők által kiváltott reakció relatív (tehát egymáshoz viszonyi—

tott) időszükségletét kell megállapítani. Erre a vizsgálatra egymás hatását erősítő és egymás hatását csökkentő tényezők esetében egyaránt sZükség van.

A fogyasztói ár emelésének reakciója viszonylag gyors, sőt a változó tényező nagyobb potenciális energiái következtében a forgalom visszaesése az első időben az átlagosnál nagyobb mértékű. A kínálat megjavításának időszükséglete viszont két okból kifolyólag nagy. Először azért, mert a ter—

melés átállítása, új és jobb konstrukciók kialakítása és begyakorlása viszony—

lag huzamos időt igényel. Másodszor azért, mert a kínálat javulását a fo—

gyasztó lassabban észleli, mint az áremelést. *

Amennyiben tehát azt kívánjuk, hogy az áremelés rossz pszichológiai hatását a kínálat javulása ellensúlyozza, akkor a kinálatjavító intézkedése- ket ——-— a cikk természetétől függően -—— hónapokkal, esetleg egy—két évvel

hamarabb kell megkezdeni.

Egy irányban ható tényezők esetén sem egyszerű a helyzet. Ha a keres—

let növelését a fogyasztói ár csökkentésével és a kínálat emelésével kívánjuk megoldani, akkor a piacon a két tényező hatásának egyidejűleg kell jelent—

keznie. Ellenkező esetben ugyanis nem tudjuk a megnövekedett keresletet kielégíteni, tehát áruhiány keletkezik. Minthogy a kínálat növelésének idő—

szükséglete —— a kínálat időbeli rugalmasságától függő mértékben ———_— na—

gyobb, mint a keresleté, a megváltoztatásával kapcsolatos intézkedéseket—

10—18 hónappal hamarabb kell megkezdeni.

A tényezők állítása során tehát azt kell megállapítani, hogy mikor érik el az egyes tényezők a cél eléréséhez szükséges konstellációt? Ha azt kíván—

juk, hogy ez egy időpontban legyen, akkor az intézkedés megvalósítáSának időpontját a lassúbb reakciójú tényezőhöz kell szabni.

Megfogalmazhatjuk ezt oly módon is, hogy a lassúbb reakciójú tényező kedvező konstellációjának megteremtését biztosító intézkedéseket — vál—

tozási sebességétől függően -——- korábbi időpontban kell megkezdeni.

Ez a követelmény —-— két tényező esetén -— megvalósítható, több tényező esetében azonban nem mindig.

Végül utalni kell arra, hogy a két tényező közvetlen változtatásával járó gazdasági cselekvések is rövid időtartamra szóló részintézkedések csu—

pán. Bizonyos helyzetekben nélkülözhetetlenek, de komplexitásuk szűk volta következtében nem válhatnak átfogó jellegűekké.

Az összes fő tényezők, vagy azok legnagyobb részének állításával és szabályozásával járó gazdasági cselekvések komplex jellegűek és közepes vagy hosszú időszakra szólnak. A fő tényezők egy részének reakciója ugyanis rövid időperiódus esetén nem bontakozik ki.

Közepes (3—7 éves) vagy hosszabb (10—15 éves) időtartam esetén az intézkedések szükségszerüen komplexebb jellege következtében számolni kell azzal, hogy egyrészt a különböző tényezők reakciójának időszükséglete nagyon eltérő, másrészt intézkedéseink között nagy szerepet játszanak a nem tisztán gazdasági jellegű tényezők (oktatás), amelyeknek időszükség- lete lényegesen nagyobb a gazdasági életben szokásosnál.

Több tényező mozgatása esetén szintén mérlegelni kell a tényezők elő- jelét. Az intézkedés széles területekre kiterjedő komplexitásánál fogva indo—

Az mo szamar-E A GAZDASÁGI nomemsn , 831.

koltnak, sőt elkerülhetetlennek látszik egyes tényezők ellentétes irányú.

mozgatása. ,_, __— i

., .. ,

Minthogy'a döntés során sok tényező abszolút és relatív idoszuksegj

letét, valamint az egyes tényezők által végzett mozgássorozat különbözo fázisait és összefüggéseit kell mérlegelni, célszerű a döntés előkészítésére

irányuló munkálatok során egyes kontroll—időpontok beiktatása. Éppen az

időben való tagolásuvezethet rá bizonyos csillapító, párhuzamos vagy gyor—

sító intézkedések bekapcsolásának szükségességére.

Időponti kontrollt jelent az is, ha a feladatok egymásutánját nemcsak az időben előrehaladva, tehát a kezdőponttól a célig építjük fel, hanem az idő és

cselekvési sor végéről, a célból elindulva, a kezdőpontig számoljuk;

Vissza.

A közepes időszakok birodalmába való belépés esetén különös súllyal kerül előtérbe az elmúlt közepes hosszúságú időszakok szabályszerűségei- nek és összefüggéseinek matematikai—statisztikai eszközökkel való elem-—

zése. A statisztika ugyanis nemcsak a tömegjelenségek számszerű megfigye—

lésének tudománya, hanem a gazdasági vezetés objektív, tudományos emlé——

kezete is. _

A jövőre vonatkozó minden tervünk, elképzelésünk és várakozásunk elválaszthatatlan a közelmúlt guantitativ és oualitatív tapasztalataitól. E ki—

indulás egyébként a közgazdasági kutatómunka induktív módszerét jelenti a—

,más vonatkozásban igen fontos deduktív módszerekkel szemben. , Közepes időszakok dinamikája szempontjából a beruházások jelentik a legfontosan tényezőt, ahol az időmozzanat problémája különösen a be—

ruházások belépési időpontja és a piaci szükséglet alakulása közötti viszony szempontjából fontos, A probléma lényege abban foglalható össze, hogy a beruházások belépése utáni tíz esztendő várható keresletével kell számot vetni. Ez hosszabb átfutási idejű beruházások esetén 15—20 év keresletének megbecsülését követeli meg. Itt tehát esetleg már hosszabb időszakban—

megValósuló változásokat is figyelembe kell venni.

A hosszabb időszakban megvalósuló —— résdben prognosztizálható ——

Változások jellegüknél fogva eltérők:

a) lassú mennyiségi változások, amelyek egyik évről a másikra nem, okoznak érezhető módosulásokat, de 10—20 év alatt minőségi változásba csapnak át;

b) reguláris periódikus változások, amelyek többnyire gyors átalakulást.

kényszerítenek ki;

c) irreguláris, tehát előre nem látható, időpontilag meg nem határoz—

ható változások, amelyek hosszabb időszak alatt feltétlenül, vagy többnyire bekövetkeznek.

A lassú

mennyiségi, hosszabb időszak alatt minőségivé formálódó Vál- tozások legfontosabb példája és forrása a népesség. A népesség növekedés-e egyrészt, a népesség társadalmi—történeti átalakulása másrészt.

A reguláris periódikus változások lényegét a műszaki-technikai szín——

vonal fejlődésében és a gazdasági institúciók szüntelen tökéletesedésében jelölhetjük meg. A távlati tervek elkészítése idején nem lehet teljes pontos-—

sággal megmondani, hogy milyen téren jelentkeznek a példátlan ütemű műszaki—technikai fejlődés legújabb

hajtásai. Mégis a műszaki és technikai kutatásban felfedezett új elvek és összefüggések tanulmányozása, valamint a nagyobb anyagi erővel rendelkező és műszakilag fejlettebb országok"

832 maman: Az too szamu á'oA'z'nasAG! humanisták

fogyasztási szférájának megfigyelése esetén kombinálni tudjuk a hosszú időszakon belül bekövetkező regurális periódikus változásokat, illetve azok

keresletbefolyásoló hatását.

Az irreguláris változások- többnyire exogén, gazdaságon kivüli jelleggel születnek, ezekkel a perspektivikus tervezés során nem kell számolni. ,

A változások e három nagy csoportjának az egyes gazdasági tényezőkre és ágazatokra kifejtett hatását kombinálva figyelembe kell venni, hogy az egyes ágazatok különböző időpontban és sebességgel (a Változási sebesség problémája), valamint különböző mértékben (az amplitudó problémája) rea—

gálnak a változásokra Éppen ezért a távlati tervezésben mindig variáns—okkal kell dolgozni, mert egyrészt a lassú mennyiségi és a reguláris periódikus változások nem láthatók pontosan előre, ezért a kombinációk során több lehe—

tőséggel kell számolni, másrészt nem lehet pontosan megítélni a közepes időszakban érvényesülő tényezők alakulását és a következő közepes idő-

szakra kifejtett hatásukat. *

A szocialista országok gazdasági együttműködésének elmélyülése és a tervezés tökéletesedése révén olyan fejlődés kezdeteit észleljük, amely a gazdasági döntések súlyát nemzetközi síkra és hosszú időtartamra tolja el.

A fentiekben megkísérele áttekinteni a kereslet, a kínálat, valamint a kettő egybehangolására vonatkozó gazdasági döntések időbeli problémáit, miközben tisztában voltam azzal, hogy ez az áttekintés szükségképpen csu—

pán vázlatos lehet. Befejezésül meg szeretném említeni, hogy az idő dimen- ziójának előtérbe lépése a közgazdasági kutatásban, illetve az alkalmazott közgazdaságtanban maga is az idő múlásának következménye, ami azt mu—

tatja, hogy az időnek a kutatásban, a kutatási problemák megérlelődésében

is nagy szerepe van.

Az erre vonatkozó kutatási eredmények hasznosítása a gazdasági veze—

tes különböző szintjein más—más szemlélettel történik. Vállalati szinten természetesen a rövid időtartamokra szóló döntéseknek van gyakorlati je—

lentőségük, amelyeknek alátámasztására szelgál a fergalom napi, heti és havi hullámzásainak mérése, az idényindexek sZániítása. A vállalati munka időbeli perspektívájának növelése, közepes időtartamú folyamatokkal Való összehangolása érdekében természetesen a kereslet tartós irányzatának (trend) mérése is hasznos.

Irányítószervi szinten már fellépnek a közepes időtartamban kifejlődő

problémák is, a két vagy több tényezőt számba vevő döntések. Itt már a

nagyobb területi egységekre, részletesség szempontjából pedig az összevon—

tabb idényindexek számítására is sor kerülhet, mindinkább felmerül a szűk—

ségessé'ge olyan, magasabb fokú (parabolikus, exponenciális) függvények- kel kifejezhető trendek számításának, amelyek a közepes időtávon már valószínűbb irányváltozás számszerű mérésére is alkalmasak. A tényezők hatásának számszerű mérése a korreláeiőszámitás segitségével szintén az irá—

nyítószervek munkájának lesz nélkülözhetetlen segédeszköze.

Végül makroökonomiai, népgazdasági szinten a legkülönbözőbb idő- távon lezajló folyamatok gazdag matematikai apparátussal, szinoptikus szemlélettel, komplex módon való elemzése szolgálja a tényezők és jelen—

ségek időbeli koordinációját. A közgazdászok előtt álló kutatási feladat most az, hogy az időbeliség szempontjainak érvényesítését megfelelő számút-ási módszerek, illetve konkrét számítási feladatok kidolgozásával tegyék lehe—

tővé a gazdasági vezetés részére.