• Nem Talált Eredményt

Füttyszó a sötétben, avagy az elektronikus publikálás helyzete Németországban 1994-ben megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Füttyszó a sötétben, avagy az elektronikus publikálás helyzete Németországban 1994-ben megtekintése"

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

Flórian Langenscheidt

Langenscheidt Publishing Group

Füttyszó a sötétben, avagy az elektronikus publikálás helyzete Németországban

1994-ben*

A különböző publikációs médiumokat nem lehet azon az alapon szembeállítani egymás­

sal, hogy melyik a „jobb". Ugyanakkor az elektronikus publikációs forradalom új kihívá­

sokat támaszt a kiadókkal szemben. A német kiadók egyik csoportja továbbra is vallja a könyv felsőbbrendűségét, a másik milliókat ruház be az elektronikus publikációba, a har­

madik pedig - mint szerzőnk is - fokozatosan fordul az elektronikus médiumok felé.

Meg tudja-e valaki fejteni a következő rejt­

vényt? Egyfelől Németországban a legtöbb videorekorder képernyőjén állandóan két villogó nulla látszik, mivel a használók nem képesek az időt beállítani - ez az ún. „duplanullás szindróma".

Másfelöl ugyanezekről az emberekről feltételezik, hogy bonyolult video-jukeboxokat és interaktív játékokat vásárolnak, ahogy előrehaladnak az információs szuper-autópályán. Vagy egy másik jelenség: a Brockhaus-encikiopédia 19. kiadása a legsikeresebb a német nyelven valaha is kiadott enciklopédiák közül; ezzel szemben sokszor biz­

tosítottak bennünket az elmúlt húsz évben, hogy egy ilyen típusú referenszmünek nincs már esélye nyomtatott formában, s hogy a nyomtatott szó gutenbergi világa halálra van ítélve. Vagy még egy: évek óta nagy példányszámban fogynak el a könyvek, újságok és magazinok, mégis állandóan azt halljuk, hogy a felnövekvő generációt már csak a multimédia, az animáció, a mozgófilm és az elektronikus játékok izgalma és feszültsége ér­

dekli.

Vajon ki fogja megoldani ezt a kérdést? Termé­

szetesen ránk, kiadókra vár ez a feladat. A médi­

umok piacának szkizoid helyzetével szembesülve, a kilencvenes évek derekán egyik legnagyobb kihívásunk, hogy megfelelő és következetes stra­

tégiát dolgozzunk ki.

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a német könyvszakma szóvivője lehetek az elektronikus médiumok területén, mint az elektronikus kiadással foglalkozó háromszáz kiadót reprezentáló munka­

csoport elnöke. E minőségemben van bizonyos áttekintésem az elektronikus publikálásban érde­

kelt kiadók többségének helyzetéről, illetve képes

* A 46. frankfurti könyvvásáron (1994. X. 5-7.) Trends on the Germán markét tor electronic publishing elmen elhangzott előadás alapján.

vagyok megítélni az egyes piacokat és médiumo­

kat. E két témáról lesz a továbbiakban szó.

Először azonban egy személyes megjegyzés.

Az elektronikus publikálás forradalmára adható válaszok közül mindig is helytelennek és kétsé­

gesnek éreztem bármiféle moralizálást. Mi „jobb":

ha a fiaim a bámulatos multimédia CD-ROM-on a The Ultimate Humán Boody (Az alapvető emberi test) c. kiadványból ismerkednek meg a szívmű­

ködés mechanizmusával, vagy pedig ha a Gesundheits-Brockhaus (Brockhaus egészségtan lexikon) szövegét tanulmányozzák? Vagy ami bennünket, felnőtteket illet: többet tudunk-e meg a lézer alapelveiről, ha a Microsoft szoftvercég ani­

mációs és hangosított multimédia termékét, a Bookshelfet használjuk, vagy jobban megértjük a jelenséget, ha a W/e funktioniert das? (Hogyan működik ez?) c. sorozat megfelelő kötetét? Mind a két eszköz elvisz bennünket oda, ahová el akarunk jutni, s egyáltalán nem a mi dolgunk annak megíté­

lése, hogy az információszerzés e két módja közül melyik a jobb vagy a rosszabb. Valószínűleg voltak olyan szerzetesek, akik a Gutenberg találmányával készült könyveket rettenetes visszalépésnek tekin­

tették az addig kézzel írott szövegekkel összeha­

sonlítva. Bölcsebb lenne-e siránkozni a magánle­

vél eltűntén, és a telefon, a fax, az e-mail elterje­

désén? Nem kell-e inkább megtanulni az új lehető­

ségek kreatív használatát, és elsajátítani őket?

Nem, polgártársaink elég érettek e döntés megho­

zatalához.

Félretéve azonban az erkölcsi kérdéseket, ho­

gyan reagálnak jelenleg a német kiadók az új kihí­

vásokra és veszélyekre?

Némelyikük egyszerűen fütyörészik a sötétben - a félelem elűzésének klasszikus módszerét al­

kalmazva. Azt tartják, hogy a könyv felsőbbrendű, s ezért mindent túl fog élni. A könyv lehetővé teszi,

188

(2)

TMT 42. évf. 1995. 5-6. S Z .

hogy használója nyugodtan és komplex módon fogadja be a tárgyi ismereteket. A könyvet bárhová el lehet vinni, tapintható kvalitásai önmagukban is érzéki élvezetet okoznak. Az olvasó gyorsan átte­

kintheti tárgyát, önállóan tanulhat, s kreatív belső terek nyílnak meg előtte. Az eredmény: ezek a kiadók azt teszik, amit képesek voltak mindig is jól csinálni, vagyis könyveket produkálnak. Viszont ebben a dologban problémák rejtőznek. A torta, az időnek és a pénznek a tortája nem lesz egyre na­

gyobb. Akárhogyan ítéljük is meg a könyvmédium hosszú távra szóló erejét, a televíziónak a hatva­

nas évek óta tartó kibontakozásából láthatjuk, hogy e területen mutatkozott nagyobb növekedés, s ennek megfelelően a médiumok piacán a köny­

vek részesedése folyamatosan csökkent.

A kiadók másik típusa milliókat ruház be a há­

lózatok és nagy teljesítményű információs csator­

nák kifejlesztésébe. Az az érzésük, hogy egy új jövőnek nevezett világot hódítanak meg, de néha szinte bűnösen elhanyagolják beruházásaik valódi bázisát, vagyis a nyomtatott termékeket. Hiszen pontosan itt lehet megkeresni azt a pénzt, amelyet az elektronikus médiumokba ruháznak be. Ezért megbocsáthatatlan, ha hirtelen elkezdenek úgy tekinteni a nyomtatott médiumra, mint valami slampos és divatjamúlt nőre. Ez a hozzáállás alá­

ássa alkalmazottaink motivációját, s lefűrészeli azt az ágat, amelyen ülünk.

Aztán van a kiadóknak egy harmadik nagy cso­

portja is. Reálisan felmérték a digitalizálás, a háló- zatosítás, a multimédia és a Windows mega- trendjét, de ugyanakkor megtartották finom érzé­

küket egy fontos tényező, az idő iránt. A fentebb említett fejlemények drámainak és forradalminak tűnnek, de hosszú időre van szükségük, amíg megérkeznek a tömegpiacra. Némely kiadónak meglehetős financiális nehézségei támadtak, mert egész egyszerűen túl korán invesztált. A kiadók harmadik csoportja azonban lépésről lépésre fordít­

ja érdekeltségeit és szakértelmét az elektronikus termékek előállítása felé, jó érzékkel a távlatok és az arányok iránt.

A Börsenverein, a német kiadók és könyvke­

reskedők egyesületének az elektronikus publiká­

lással foglalkozó munkacsoportja felmérte a német kiadók tevékenységét az elektronikus publikálás terén. Átnézve ezt az anyagot láthatjuk, sok kiadó választotta a harmadik utat, s lám, milyen érdekes kiadványok születtek. Ebben nem kis szerepe volt saját elkötelezettségünknek és közreműködésünk­

nek, a Börsenverein közgyűlésétől kezdve a könyvvásár elektronikus csarnoka megteremtésé­

ig-

Hogyan kell hát ezt az új megközelítést - a rea­

lizmus és a jövőre orientáltság között egyensú­

lyozva - megvalósítani a különböző, jelenleg fon­

tos médiumok területén?

A hajlékonylemezen való kiadás napjainkra már majdnem mindennapivá vált. E médium óriási elő­

nye, hogy mindenek között neki van a legnagyobb hardverbázisa. Mintegy 11 millió személyi számí­

tógép van Németországban, 60%-uk a munkahe­

lyeken, 40%-uk a lakásokban. A hajlékonylemez inkább munka- és termelésirányultságú médium, nyilvánvaló hangsúllyal a szövegre. A termékek spektruma az üzleti levelek gyűjteményétől a konyhai receptekig terjed. PC-gyűjteményünk kíná­

latában ezenkívül olyan termékek szerepelnek, mint a Duden 11 és a Duden 12 referenszmü, a PC-Bibliothek a maga bámulatos keresési lehető­

ségeivel mindenki számára, akinek idézetekre, beszédfordulatokra van szüksége beszédek tartá­

sához vagy szövegek írásához. A lemezen publiká­

ló kiadók legnagyobb gondja továbbra is a máso­

latkészítés és a kalózkodás. Minden erőfeszíté­

sünk ellenére még nem tudtuk megtalálni az illegá­

lis másolatkészítés elleni védekezés funkcionális és elfogadható módját. Némelyek egyszerűen behunyják szemüket e probléma előtt. Értelme­

sebb dolog azonban a mindenfajta, különösen a kereskedelmi célú illegális másolást radikálisan üldözni. Nagy sikereket értek el már ezen a terüle­

ten. Jó védelmet nyújtanak e veszély ellen a kiváló kézikönyvek, valamint az újabb lehetőségeket és funkcionális javításokat célzó fejlesztési munkák.

Sokan figyelmen kívül hagyják, de jelenleg máris meglehetős kereskedelmi jelentősége van az ún. ftandfte/deknek (marokba fogható információtá­

rolók). Olyan cégek, mint a Seiko és a Langenscheidt, nagy mennyiségben adnak el olyan hordozható elektronikus szótárakat és referenszműveket, amelyeknek az a nagy előnyük, hogy a vevő pillanatokon belül használhatja őket külön hardver nélkül. Ezek logikus továbbfejleszté­

se a multifunkcionális handheld, mint pl. a Sony Data-Discman, vagy egy egész sor új termék, amely PCM-CIA kártyákon tárolja az adatokat.

Milyen kényelmes az utazónak, ha magával viheti útikalauzát, a várostérképet, az éttermi kalauzt, a hotellistát, és minden egyéb információt egyszerű­

en néhány, a hitelkártyához hasonló tárolási kártya segítségével. A könyv mint hordozó védelmében mindig hangsúlyozzák, hogy bárhová el lehet vinni, s olvasni lehet a földalattin, a karosszékben vagy a medence szélén. De ugyanez áll majd a handheldek következő utáni generációjára is! A képernyők nagyobbak és tisztábbak lesznek, a tipográfiai megjelenítés jobban fog hasonlítani a nyomtatott könyvére, s néhány év múlva A/4-es méretű, lapos, könyvszerű adathordozóink lesz­

nek, amelyeknek képernyőjén a világ minden in­

formációja megjelenik - talán még az ágyban is.

A CD-I mindig vonzónak látszott, mert nem a szokásos PC-s környezetben létezik és használ­

ják, hanem a televízió és a nappali szoba világá-

189

(3)

Langenscheidt, F.: Füttyszó a sötétben, avagy..

ban. Sokan azt gondolták, milyen praktikus: az adott televíziós műsor bekapcsolása helyett akkor lehet játszani, tanulni vagy dolgoknak utánanézni, amikor csak akarunk, családi körben, a 20. századi tábortüzek mellett. Szórakozás és közös élvezet a tv képernyőjétől néhány méterre, ahelyett hogy egyedül ülnénk személyi számitógépünkkel szem­

ben... Ezzel az előnnyel azonban eddig legfeljebb 25 000 ember él Németországban, s ezért a piac messze nem kielégítő módon bővül továbbra sem.

E médium termelési mutatói - kivéve a játékokét - ennek megfelelően alacsonyak.

A CD-ROM, mint egy olyan médium, amely vi­

szonylag biztonságos a kalózkodás ellen, és óriási tárolókapacitása van, csendben, de gyorsan nyerte meg a kiadók szívét az 1980-as években. Akkori­

ban azonban a visszajátszó eszközök még nem álltak rendelkezésre. Ez mára megváltozott. Az USA-ban most hétmillió készülék van, Németor­

szágban ez év végén érjük el az első milliót. 1993- ban mintegy 100 millió CD-ROM-terméket állítottak elő a világon, 25%-ukat Európában. Körülbelül 6000 cím jelent meg, s ez jelzi, hogy a „tartalom­

előállítók" - ahogyan a kiadókat gyakran nevezik - milyen közel érzik magukhoz ezt a hordozót.

Pillanatnyilag a CD-ROM médium trendje a multimédia termékek felé tart, még ha egy olyan kiadó, mint az Encyclopaedia Britannica úgy véli is, hogy e területen nem lehet pénzt keresni, mivel jelentős beruházásra van szükség, s könyörtelen árháborúra lehet számítani. Másfelöl azonban meggyőzőek a multimédia CD-ROM-ok amerikai eladási adatai, mint ahogy a termékek is azok.

Mindezen hordozók közös vonása anyagi mi­

nőségükben rejlik. Offline használják őket, s a kiskereskedelmi forgalomban szerezhetők be. A médiumipar legnagyobb kérdése ma az, hogyan alakul hosszú távon az online és az offline viszo­

nya. Ez vezet el bennünket az egész vita kulcs­

szavához, nevezetesen az információs szuper­

autópályához (information superhighway). Nem véletlen, hogy ezt a kifejezést (és a mögötte rejlő jelenséget) a Clinton- és Gore-adminisztráció ve­

zette be, mert meg akarták fosztani a hagyomá­

nyosan konzervatív hajlamú kábelhálózatok üze­

meltetőit kvázimonopóliumuktól. A felmérések és a tesztek egy gyakorlatiasabb következtetésre jutot­

tak: a használót nem érdekli a vezeték, ö t csak az érdekli, ami eljut hozzá rajta keresztül, s van-e belőle személyes haszna. Kizárólag ez határozza meg a döntő kérdésre adandó választ, vagyis:

mennyit hajlandó fizetni érte? Havonta hány dollárt vagy német márkát kész költeni a teleszolgáltatá­

sokra? A kereslet főként a teleshopping és a játé­

kok iránt fog mutatkozni, s biztosan nem a profesz- szionális információ iránt. Helmut Thoma, annak a német tv-állomásnak a vezetője, amely majdnem biztosan az idén is a legsikeresebb lesz, egészen

odáig megy, hogy az információs szuper-autópálya túlterheli a nézőket, ő k passzívan akarják eltölteni szombat estéjüket a tv-adó minden igényt tekintet­

be vevő csomagajánlatával, s nem akarják aktivi­

zálni magukat az állandó választással és dönté­

sekkel. Mi, kiadók, nagy érdeklődéssel figyeljük ezeket a fejleményeket, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a réz- és üvegszálas kábelrend­

szerhez kötött otthonok száma sokkal nagyobb nálunk, mint az USA-ban. Maradva a közlekedési hasonlatnál: a mi információs .Autobahn" hálóza­

tunk jobb a világ legtöbb országáénál, ahol az adatokat általában vidéki mellékutakon sugározzák vagy szállítják a nappalt szobákba.

Az információs szuper-autópálya koncepciójá­

nak két összetevője különösen érdekes a kiadók szemszögéből. Először és mindenekelőtt az online szolgáltatás kérdése. Valóban megejtő az a gondo­

lat, hogy a felhasználóbarát keresési algoritmusok segítségével naprakész adatok hatalmas tömegé­

hez lehessen hazulról vagy a munkahelyről hozzá­

jutni. Ennek megfelelően a DATEX-J, amely a kudarcba fulladt DATEX-P dataview rendszer he­

lyébe lépett, a Compuserve és más online szolgál­

tatások lépésről lépésre pozitív irányban fejlődnek.

A másik összetevő az Internet Vannak, akik a médiakozmosz demokratikus eszményeinek a megvalósulását látják benne, mások számára anarchiát jelent. Bármelyik félnek van is igaza, a világon ma 25 millió ember kommunikál egymással az Internet globális közösségében, s minden hó­

napban 150 ezren csatlakoznak hozzájuk. Ez ter­

mészetesen Ösztönző kihívás minden információ­

szolgáltató számára. Az Internet azonban zárva van a kereskedelmi célú hasznosítás minden for­

mája előtt, mert az információt ingyen kínálja. S melyik kiadó óhajtja értékes forrásanyagát szaba­

don hozzáférhetővé tenni?

Ezzel a német kiadóvállalatok üzletstratégiai pozíciói és fő médiumaik áttekintésének végére értünk. Befejezésül néhány alapvető követelményt szeretnék megfogalmazni a sikeres elektronikus publikálás szempontjából.

1. Akár nyomtatásban, akár elektronikus formá­

ban, de nagyon értékes és nehezen megszer­

zett forrásainkat tesszük hozzáférhetővé. Ezért nem szabad az értelmetlen árháború, s követ­

kezményeként az árzuhanás semmiféle áramla­

tát támogatnunk. Sajnos, kívülről nem látható, hogy egy CD-ROM-termék zagyvaságot vagy nagyon értékes anyagot tartalmaz. A marketing minden formájának azt kell céloznia, hogy nyil­

vánvalóvá váljanak forrásaink belső, lényegi értékei, s ne pazaroljuk el őket rövid távú aján­

latcsomagokban, vagy ellenőrizhetetlenül ala­

csony, utcai árakért.

2. Minden próbálkozást, amely a jelenlegi szerzői jogi és kiadói törvényeket akarja aláásni, vissza

190

(4)

TMT 4 2 . ó v f . 1995. 5-6. S Z .

kell verni. Amit közkincsként kezelnek, azzal nem fog törődni a szolgáltató vagy a tulajdonos, s ennek következtében elöregszik és elavul. Illő ellenszolgáltatás jár a szellemi tulajdon és for­

rások gondozására fordított munkáért.

3. Ha a hagyományos terjesztők az elektronikus médiumok terén is fő partnereink akarnak ma­

radni, a szükséges innovációs változásokra te­

kintettel velünk együtt kreatívan és rugalmasan kell gondolkodniuk és növekedniük. Itt két fon­

tos szempont merül fel. Az egyik az, hogy a gyakran bizonytalan fogyasztókat tanáccsal kell segíteni, s ezzel összefüggésben a személyze­

tet fel kell készíteni arra, hogy jól végezze ezt a munkát. A másik az, hogy milyen lehetőségek vannak az elektronikus termékek bemutatásá­

ra. Egy könyvet át lehet lapozni, s (gy benyo­

mást szerezni tartalma minőségéről, de például egy CD-ROM esetében a tartalmat nem lehet ilyen gyorsan megítélni. Ezért teljesen új bemu­

tató-ismertető eljárásokat kell kifejleszteni.

4. A sikeres kiadók felismerték, hogy az elektroni­

kus termékekhez szükséges csillagászati mér­

tékű beruházások csak akkor térülnek meg, ha több piac között oszlanak meg. A kulcsot a nemzetközi kooperáció és a közös vállalkozá­

sok adják, a szakmai ismeretek és kapacitások akkumulációjával együtt.

5. A közös munka módszereinek is meg kell vál­

tozniuk. A trend világos: erősíteni a csapat­

munkát a szerzők, illusztrátorok, programozók, rendezők, hangszakértők stb. között. Ez egy kiadónál még az új épületek munkatereire is ki­

hat. Az egyedi irodákat fokozatosan fel akarjuk

Jelentés az A L A helyzetéről

Az American Líbrary Association (ALA) meg­

vizsgáltatta saját magát. A jelentés ugyan megál­

lapítja, hogy az ALA struktúrájával nincs semmi baj, de - és most idézetek következnek - „minden új elnökség olyan volt, mint egy cirkusz, amely mutatványai bemutatása után szedi a sátorfáját és távozik. ...úgy látszik, a keretbe nem több mint 100 ember tartozik, akik részét képezték, képezik és minden jel szerint továbbra is részét fogják képezni a döntéshozó körnek. ...A tagság túlnyomó több­

sége nem tud erről sokat, vagy nem törődik vele, s nagyon kis tér nyílik arra, hogy új vezetők indulja­

nak meg a hatalom felé. Sok kulcspozíciót, külö­

nösen a tanácsban, hosszú évek óta ugyanazok töltenek be, akik stratégiailag jó helyeken ülnek, s uralják a vitákat és a döntési fórumokat".

/Information Hotlino, 26. köt. 1. sz. 1994. p. 1./

váftani nyitott, közös munkaterekkel az alkotó és intenzív csapatmunka ösztönzése érdeké­

ben.

6. A műszaki szabványok és az őket alkalmazó különféle médiumok állandóan fejlődnek. Ezért értékes forrásanyagunknak a multi-platform publikálás elveihez kell igazodnia. Ez csak az adatok digitalizációjával, szabványosításával és rugalmas szervezéséve! valósítható meg.

7. Akik okosak, megtartják a fő szellemi forrásai­

kat biztosító jogokat. S ha el is adnak licence­

ket, akkor ésszerű százalékért, nem kizáróla­

gossággal, csak korlátozott időtartamra, s csak egy adott médium számára. Ki akarna szembe­

sülni 2000-ben azzal, hogy a lehetséges forga­

lom 25-30%-át a mai tartalmakkal a licencek birtokosai bonyolítják le?

8. S a fentiektől függetlenül: szakértelmet, tapasz­

talatokat kell felhalmozni, s a kölcsönös kiegé­

szítés realisztikus szellemében időről időre vissza kell nyúlni a Könyvhöz. Ereje még töret­

len, s jól profitálhat az elektronikus médiumok­

ból - ahogy láthatjuk is a televízióval kapcso­

latban.

Ha ezeknek az elveknek az alapján állunk, nincs okunk félelemre - még a szoftverek, hardve­

rek, hálózatüzemeltetők és szórakoztató vállalatok új, óriási összekapcsolódásai láttán sem. Vidáman fütyörészhetünk továbbra is a sötétben, mert erő­

sek és megzavarhatatlanok vagyunk.

Beérkezett: 1994. X. 10-én.

Fordította: Papp István

Retrospektív adatbevitel katalóguscédulákról integrált rendszerek alá.

Helyszíni adatrögzítés.

Kérje irányárakat tartalmazó tájékoztatónkat!

Testre szabott árajánlatok budapesti és vidéki installációkhoz.

Budai INFO-TEAM Bt.

Tel: (1) 463 2192 vagy (23) 381 612.

Fax: (1)463 2440

191

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Erősen specializált kutatási folyóiratok (1-2 kutató használatában) Specializált kutatási folyóiratok (6-12 kutató rendszeres, további kutatók kevésbé..

kus disszertációkat már gyüjtö egyetemekre is érvényes, hogy - mint a számítástechnika minden ágában - az elektronikus disszertációk feltárásá­.. ban és

Az elektronikus információs ipar egésze a jogi ós a szabályozórendszer felépítésétől

kák arról tanúskodnak, hogy ma már több lap indul Weben, mint papíron, a trend tehát egyértelmű. Az újabb és újabb elektronikus folyóiratok skálája rendkívül

Pro- ceedings of the 4th round table of the National Scholary Communications Forum, Canberra, Australian Academy of Humanities, 1996. Fordította: Antalné

B.: Cataloging Internet Resources: A Manuál and Practical Guide, Dublin, Ohio: OCLC Online Computer Library Center, 1995. html [17] Library of Congress, Network

A másológépek tömeges elterjedése sok könyvtár számára lehetővé tette egy új módszer bevezetését: az egyes füzetek köröztetése helyett azok tartalomjegyzékeinek

Az Ötven évvel ezelőtt megálmodott elektronikus könyvtár megvalósításának feltételei - a nagy teljesítményű számítógépek elterjedésével és a hálózat