Flórian Langenscheidt
Langenscheidt Publishing Group
Füttyszó a sötétben, avagy az elektronikus publikálás helyzete Németországban
1994-ben*
A különböző publikációs médiumokat nem lehet azon az alapon szembeállítani egymás
sal, hogy melyik a „jobb". Ugyanakkor az elektronikus publikációs forradalom új kihívá
sokat támaszt a kiadókkal szemben. A német kiadók egyik csoportja továbbra is vallja a könyv felsőbbrendűségét, a másik milliókat ruház be az elektronikus publikációba, a har
madik pedig - mint szerzőnk is - fokozatosan fordul az elektronikus médiumok felé.
Meg tudja-e valaki fejteni a következő rejt
vényt? Egyfelől Németországban a legtöbb videorekorder képernyőjén állandóan két villogó nulla látszik, mivel a használók nem képesek az időt beállítani - ez az ún. „duplanullás szindróma".
Másfelöl ugyanezekről az emberekről feltételezik, hogy bonyolult video-jukeboxokat és interaktív játékokat vásárolnak, ahogy előrehaladnak az információs szuper-autópályán. Vagy egy másik jelenség: a Brockhaus-encikiopédia 19. kiadása a legsikeresebb a német nyelven valaha is kiadott enciklopédiák közül; ezzel szemben sokszor biz
tosítottak bennünket az elmúlt húsz évben, hogy egy ilyen típusú referenszmünek nincs már esélye nyomtatott formában, s hogy a nyomtatott szó gutenbergi világa halálra van ítélve. Vagy még egy: évek óta nagy példányszámban fogynak el a könyvek, újságok és magazinok, mégis állandóan azt halljuk, hogy a felnövekvő generációt már csak a multimédia, az animáció, a mozgófilm és az elektronikus játékok izgalma és feszültsége ér
dekli.
Vajon ki fogja megoldani ezt a kérdést? Termé
szetesen ránk, kiadókra vár ez a feladat. A médi
umok piacának szkizoid helyzetével szembesülve, a kilencvenes évek derekán egyik legnagyobb kihívásunk, hogy megfelelő és következetes stra
tégiát dolgozzunk ki.
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a német könyvszakma szóvivője lehetek az elektronikus médiumok területén, mint az elektronikus kiadással foglalkozó háromszáz kiadót reprezentáló munka
csoport elnöke. E minőségemben van bizonyos áttekintésem az elektronikus publikálásban érde
kelt kiadók többségének helyzetéről, illetve képes
* A 46. frankfurti könyvvásáron (1994. X. 5-7.) Trends on the Germán markét tor electronic publishing elmen elhangzott előadás alapján.
vagyok megítélni az egyes piacokat és médiumo
kat. E két témáról lesz a továbbiakban szó.
Először azonban egy személyes megjegyzés.
Az elektronikus publikálás forradalmára adható válaszok közül mindig is helytelennek és kétsé
gesnek éreztem bármiféle moralizálást. Mi „jobb":
ha a fiaim a bámulatos multimédia CD-ROM-on a The Ultimate Humán Boody (Az alapvető emberi test) c. kiadványból ismerkednek meg a szívmű
ködés mechanizmusával, vagy pedig ha a Gesundheits-Brockhaus (Brockhaus egészségtan lexikon) szövegét tanulmányozzák? Vagy ami bennünket, felnőtteket illet: többet tudunk-e meg a lézer alapelveiről, ha a Microsoft szoftvercég ani
mációs és hangosított multimédia termékét, a Bookshelfet használjuk, vagy jobban megértjük a jelenséget, ha a W/e funktioniert das? (Hogyan működik ez?) c. sorozat megfelelő kötetét? Mind a két eszköz elvisz bennünket oda, ahová el akarunk jutni, s egyáltalán nem a mi dolgunk annak megíté
lése, hogy az információszerzés e két módja közül melyik a jobb vagy a rosszabb. Valószínűleg voltak olyan szerzetesek, akik a Gutenberg találmányával készült könyveket rettenetes visszalépésnek tekin
tették az addig kézzel írott szövegekkel összeha
sonlítva. Bölcsebb lenne-e siránkozni a magánle
vél eltűntén, és a telefon, a fax, az e-mail elterje
désén? Nem kell-e inkább megtanulni az új lehető
ségek kreatív használatát, és elsajátítani őket?
Nem, polgártársaink elég érettek e döntés megho
zatalához.
Félretéve azonban az erkölcsi kérdéseket, ho
gyan reagálnak jelenleg a német kiadók az új kihí
vásokra és veszélyekre?
Némelyikük egyszerűen fütyörészik a sötétben - a félelem elűzésének klasszikus módszerét al
kalmazva. Azt tartják, hogy a könyv felsőbbrendű, s ezért mindent túl fog élni. A könyv lehetővé teszi,
188
TMT 42. évf. 1995. 5-6. S Z .
hogy használója nyugodtan és komplex módon fogadja be a tárgyi ismereteket. A könyvet bárhová el lehet vinni, tapintható kvalitásai önmagukban is érzéki élvezetet okoznak. Az olvasó gyorsan átte
kintheti tárgyát, önállóan tanulhat, s kreatív belső terek nyílnak meg előtte. Az eredmény: ezek a kiadók azt teszik, amit képesek voltak mindig is jól csinálni, vagyis könyveket produkálnak. Viszont ebben a dologban problémák rejtőznek. A torta, az időnek és a pénznek a tortája nem lesz egyre na
gyobb. Akárhogyan ítéljük is meg a könyvmédium hosszú távra szóló erejét, a televíziónak a hatva
nas évek óta tartó kibontakozásából láthatjuk, hogy e területen mutatkozott nagyobb növekedés, s ennek megfelelően a médiumok piacán a köny
vek részesedése folyamatosan csökkent.
A kiadók másik típusa milliókat ruház be a há
lózatok és nagy teljesítményű információs csator
nák kifejlesztésébe. Az az érzésük, hogy egy új jövőnek nevezett világot hódítanak meg, de néha szinte bűnösen elhanyagolják beruházásaik valódi bázisát, vagyis a nyomtatott termékeket. Hiszen pontosan itt lehet megkeresni azt a pénzt, amelyet az elektronikus médiumokba ruháznak be. Ezért megbocsáthatatlan, ha hirtelen elkezdenek úgy tekinteni a nyomtatott médiumra, mint valami slampos és divatjamúlt nőre. Ez a hozzáállás alá
ássa alkalmazottaink motivációját, s lefűrészeli azt az ágat, amelyen ülünk.
Aztán van a kiadóknak egy harmadik nagy cso
portja is. Reálisan felmérték a digitalizálás, a háló- zatosítás, a multimédia és a Windows mega- trendjét, de ugyanakkor megtartották finom érzé
küket egy fontos tényező, az idő iránt. A fentebb említett fejlemények drámainak és forradalminak tűnnek, de hosszú időre van szükségük, amíg megérkeznek a tömegpiacra. Némely kiadónak meglehetős financiális nehézségei támadtak, mert egész egyszerűen túl korán invesztált. A kiadók harmadik csoportja azonban lépésről lépésre fordít
ja érdekeltségeit és szakértelmét az elektronikus termékek előállítása felé, jó érzékkel a távlatok és az arányok iránt.
A Börsenverein, a német kiadók és könyvke
reskedők egyesületének az elektronikus publiká
lással foglalkozó munkacsoportja felmérte a német kiadók tevékenységét az elektronikus publikálás terén. Átnézve ezt az anyagot láthatjuk, sok kiadó választotta a harmadik utat, s lám, milyen érdekes kiadványok születtek. Ebben nem kis szerepe volt saját elkötelezettségünknek és közreműködésünk
nek, a Börsenverein közgyűlésétől kezdve a könyvvásár elektronikus csarnoka megteremtésé
ig-
Hogyan kell hát ezt az új megközelítést - a rea
lizmus és a jövőre orientáltság között egyensú
lyozva - megvalósítani a különböző, jelenleg fon
tos médiumok területén?
A hajlékonylemezen való kiadás napjainkra már majdnem mindennapivá vált. E médium óriási elő
nye, hogy mindenek között neki van a legnagyobb hardverbázisa. Mintegy 11 millió személyi számí
tógép van Németországban, 60%-uk a munkahe
lyeken, 40%-uk a lakásokban. A hajlékonylemez inkább munka- és termelésirányultságú médium, nyilvánvaló hangsúllyal a szövegre. A termékek spektruma az üzleti levelek gyűjteményétől a konyhai receptekig terjed. PC-gyűjteményünk kíná
latában ezenkívül olyan termékek szerepelnek, mint a Duden 11 és a Duden 12 referenszmü, a PC-Bibliothek a maga bámulatos keresési lehető
ségeivel mindenki számára, akinek idézetekre, beszédfordulatokra van szüksége beszédek tartá
sához vagy szövegek írásához. A lemezen publiká
ló kiadók legnagyobb gondja továbbra is a máso
latkészítés és a kalózkodás. Minden erőfeszíté
sünk ellenére még nem tudtuk megtalálni az illegá
lis másolatkészítés elleni védekezés funkcionális és elfogadható módját. Némelyek egyszerűen behunyják szemüket e probléma előtt. Értelme
sebb dolog azonban a mindenfajta, különösen a kereskedelmi célú illegális másolást radikálisan üldözni. Nagy sikereket értek el már ezen a terüle
ten. Jó védelmet nyújtanak e veszély ellen a kiváló kézikönyvek, valamint az újabb lehetőségeket és funkcionális javításokat célzó fejlesztési munkák.
Sokan figyelmen kívül hagyják, de jelenleg máris meglehetős kereskedelmi jelentősége van az ún. ftandfte/deknek (marokba fogható információtá
rolók). Olyan cégek, mint a Seiko és a Langenscheidt, nagy mennyiségben adnak el olyan hordozható elektronikus szótárakat és referenszműveket, amelyeknek az a nagy előnyük, hogy a vevő pillanatokon belül használhatja őket külön hardver nélkül. Ezek logikus továbbfejleszté
se a multifunkcionális handheld, mint pl. a Sony Data-Discman, vagy egy egész sor új termék, amely PCM-CIA kártyákon tárolja az adatokat.
Milyen kényelmes az utazónak, ha magával viheti útikalauzát, a várostérképet, az éttermi kalauzt, a hotellistát, és minden egyéb információt egyszerű
en néhány, a hitelkártyához hasonló tárolási kártya segítségével. A könyv mint hordozó védelmében mindig hangsúlyozzák, hogy bárhová el lehet vinni, s olvasni lehet a földalattin, a karosszékben vagy a medence szélén. De ugyanez áll majd a handheldek következő utáni generációjára is! A képernyők nagyobbak és tisztábbak lesznek, a tipográfiai megjelenítés jobban fog hasonlítani a nyomtatott könyvére, s néhány év múlva A/4-es méretű, lapos, könyvszerű adathordozóink lesz
nek, amelyeknek képernyőjén a világ minden in
formációja megjelenik - talán még az ágyban is.
A CD-I mindig vonzónak látszott, mert nem a szokásos PC-s környezetben létezik és használ
ják, hanem a televízió és a nappali szoba világá-
189
Langenscheidt, F.: Füttyszó a sötétben, avagy..
ban. Sokan azt gondolták, milyen praktikus: az adott televíziós műsor bekapcsolása helyett akkor lehet játszani, tanulni vagy dolgoknak utánanézni, amikor csak akarunk, családi körben, a 20. századi tábortüzek mellett. Szórakozás és közös élvezet a tv képernyőjétől néhány méterre, ahelyett hogy egyedül ülnénk személyi számitógépünkkel szem
ben... Ezzel az előnnyel azonban eddig legfeljebb 25 000 ember él Németországban, s ezért a piac messze nem kielégítő módon bővül továbbra sem.
E médium termelési mutatói - kivéve a játékokét - ennek megfelelően alacsonyak.
A CD-ROM, mint egy olyan médium, amely vi
szonylag biztonságos a kalózkodás ellen, és óriási tárolókapacitása van, csendben, de gyorsan nyerte meg a kiadók szívét az 1980-as években. Akkori
ban azonban a visszajátszó eszközök még nem álltak rendelkezésre. Ez mára megváltozott. Az USA-ban most hétmillió készülék van, Németor
szágban ez év végén érjük el az első milliót. 1993- ban mintegy 100 millió CD-ROM-terméket állítottak elő a világon, 25%-ukat Európában. Körülbelül 6000 cím jelent meg, s ez jelzi, hogy a „tartalom
előállítók" - ahogyan a kiadókat gyakran nevezik - milyen közel érzik magukhoz ezt a hordozót.
Pillanatnyilag a CD-ROM médium trendje a multimédia termékek felé tart, még ha egy olyan kiadó, mint az Encyclopaedia Britannica úgy véli is, hogy e területen nem lehet pénzt keresni, mivel jelentős beruházásra van szükség, s könyörtelen árháborúra lehet számítani. Másfelöl azonban meggyőzőek a multimédia CD-ROM-ok amerikai eladási adatai, mint ahogy a termékek is azok.
Mindezen hordozók közös vonása anyagi mi
nőségükben rejlik. Offline használják őket, s a kiskereskedelmi forgalomban szerezhetők be. A médiumipar legnagyobb kérdése ma az, hogyan alakul hosszú távon az online és az offline viszo
nya. Ez vezet el bennünket az egész vita kulcs
szavához, nevezetesen az információs szuper
autópályához (information superhighway). Nem véletlen, hogy ezt a kifejezést (és a mögötte rejlő jelenséget) a Clinton- és Gore-adminisztráció ve
zette be, mert meg akarták fosztani a hagyomá
nyosan konzervatív hajlamú kábelhálózatok üze
meltetőit kvázimonopóliumuktól. A felmérések és a tesztek egy gyakorlatiasabb következtetésre jutot
tak: a használót nem érdekli a vezeték, ö t csak az érdekli, ami eljut hozzá rajta keresztül, s van-e belőle személyes haszna. Kizárólag ez határozza meg a döntő kérdésre adandó választ, vagyis:
mennyit hajlandó fizetni érte? Havonta hány dollárt vagy német márkát kész költeni a teleszolgáltatá
sokra? A kereslet főként a teleshopping és a játé
kok iránt fog mutatkozni, s biztosan nem a profesz- szionális információ iránt. Helmut Thoma, annak a német tv-állomásnak a vezetője, amely majdnem biztosan az idén is a legsikeresebb lesz, egészen
odáig megy, hogy az információs szuper-autópálya túlterheli a nézőket, ő k passzívan akarják eltölteni szombat estéjüket a tv-adó minden igényt tekintet
be vevő csomagajánlatával, s nem akarják aktivi
zálni magukat az állandó választással és dönté
sekkel. Mi, kiadók, nagy érdeklődéssel figyeljük ezeket a fejleményeket, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a réz- és üvegszálas kábelrend
szerhez kötött otthonok száma sokkal nagyobb nálunk, mint az USA-ban. Maradva a közlekedési hasonlatnál: a mi információs .Autobahn" hálóza
tunk jobb a világ legtöbb országáénál, ahol az adatokat általában vidéki mellékutakon sugározzák vagy szállítják a nappalt szobákba.
Az információs szuper-autópálya koncepciójá
nak két összetevője különösen érdekes a kiadók szemszögéből. Először és mindenekelőtt az online szolgáltatás kérdése. Valóban megejtő az a gondo
lat, hogy a felhasználóbarát keresési algoritmusok segítségével naprakész adatok hatalmas tömegé
hez lehessen hazulról vagy a munkahelyről hozzá
jutni. Ennek megfelelően a DATEX-J, amely a kudarcba fulladt DATEX-P dataview rendszer he
lyébe lépett, a Compuserve és más online szolgál
tatások lépésről lépésre pozitív irányban fejlődnek.
A másik összetevő az Internet Vannak, akik a médiakozmosz demokratikus eszményeinek a megvalósulását látják benne, mások számára anarchiát jelent. Bármelyik félnek van is igaza, a világon ma 25 millió ember kommunikál egymással az Internet globális közösségében, s minden hó
napban 150 ezren csatlakoznak hozzájuk. Ez ter
mészetesen Ösztönző kihívás minden információ
szolgáltató számára. Az Internet azonban zárva van a kereskedelmi célú hasznosítás minden for
mája előtt, mert az információt ingyen kínálja. S melyik kiadó óhajtja értékes forrásanyagát szaba
don hozzáférhetővé tenni?
Ezzel a német kiadóvállalatok üzletstratégiai pozíciói és fő médiumaik áttekintésének végére értünk. Befejezésül néhány alapvető követelményt szeretnék megfogalmazni a sikeres elektronikus publikálás szempontjából.
1. Akár nyomtatásban, akár elektronikus formá
ban, de nagyon értékes és nehezen megszer
zett forrásainkat tesszük hozzáférhetővé. Ezért nem szabad az értelmetlen árháború, s követ
kezményeként az árzuhanás semmiféle áramla
tát támogatnunk. Sajnos, kívülről nem látható, hogy egy CD-ROM-termék zagyvaságot vagy nagyon értékes anyagot tartalmaz. A marketing minden formájának azt kell céloznia, hogy nyil
vánvalóvá váljanak forrásaink belső, lényegi értékei, s ne pazaroljuk el őket rövid távú aján
latcsomagokban, vagy ellenőrizhetetlenül ala
csony, utcai árakért.
2. Minden próbálkozást, amely a jelenlegi szerzői jogi és kiadói törvényeket akarja aláásni, vissza
190
TMT 4 2 . ó v f . 1995. 5-6. S Z .
kell verni. Amit közkincsként kezelnek, azzal nem fog törődni a szolgáltató vagy a tulajdonos, s ennek következtében elöregszik és elavul. Illő ellenszolgáltatás jár a szellemi tulajdon és for
rások gondozására fordított munkáért.
3. Ha a hagyományos terjesztők az elektronikus médiumok terén is fő partnereink akarnak ma
radni, a szükséges innovációs változásokra te
kintettel velünk együtt kreatívan és rugalmasan kell gondolkodniuk és növekedniük. Itt két fon
tos szempont merül fel. Az egyik az, hogy a gyakran bizonytalan fogyasztókat tanáccsal kell segíteni, s ezzel összefüggésben a személyze
tet fel kell készíteni arra, hogy jól végezze ezt a munkát. A másik az, hogy milyen lehetőségek vannak az elektronikus termékek bemutatásá
ra. Egy könyvet át lehet lapozni, s (gy benyo
mást szerezni tartalma minőségéről, de például egy CD-ROM esetében a tartalmat nem lehet ilyen gyorsan megítélni. Ezért teljesen új bemu
tató-ismertető eljárásokat kell kifejleszteni.
4. A sikeres kiadók felismerték, hogy az elektroni
kus termékekhez szükséges csillagászati mér
tékű beruházások csak akkor térülnek meg, ha több piac között oszlanak meg. A kulcsot a nemzetközi kooperáció és a közös vállalkozá
sok adják, a szakmai ismeretek és kapacitások akkumulációjával együtt.
5. A közös munka módszereinek is meg kell vál
tozniuk. A trend világos: erősíteni a csapat
munkát a szerzők, illusztrátorok, programozók, rendezők, hangszakértők stb. között. Ez egy kiadónál még az új épületek munkatereire is ki
hat. Az egyedi irodákat fokozatosan fel akarjuk
Jelentés az A L A helyzetéről
Az American Líbrary Association (ALA) meg
vizsgáltatta saját magát. A jelentés ugyan megál
lapítja, hogy az ALA struktúrájával nincs semmi baj, de - és most idézetek következnek - „minden új elnökség olyan volt, mint egy cirkusz, amely mutatványai bemutatása után szedi a sátorfáját és távozik. ...úgy látszik, a keretbe nem több mint 100 ember tartozik, akik részét képezték, képezik és minden jel szerint továbbra is részét fogják képezni a döntéshozó körnek. ...A tagság túlnyomó több
sége nem tud erről sokat, vagy nem törődik vele, s nagyon kis tér nyílik arra, hogy új vezetők indulja
nak meg a hatalom felé. Sok kulcspozíciót, külö
nösen a tanácsban, hosszú évek óta ugyanazok töltenek be, akik stratégiailag jó helyeken ülnek, s uralják a vitákat és a döntési fórumokat".
/Information Hotlino, 26. köt. 1. sz. 1994. p. 1./
váftani nyitott, közös munkaterekkel az alkotó és intenzív csapatmunka ösztönzése érdeké
ben.
6. A műszaki szabványok és az őket alkalmazó különféle médiumok állandóan fejlődnek. Ezért értékes forrásanyagunknak a multi-platform publikálás elveihez kell igazodnia. Ez csak az adatok digitalizációjával, szabványosításával és rugalmas szervezéséve! valósítható meg.
7. Akik okosak, megtartják a fő szellemi forrásai
kat biztosító jogokat. S ha el is adnak licence
ket, akkor ésszerű százalékért, nem kizáróla
gossággal, csak korlátozott időtartamra, s csak egy adott médium számára. Ki akarna szembe
sülni 2000-ben azzal, hogy a lehetséges forga
lom 25-30%-át a mai tartalmakkal a licencek birtokosai bonyolítják le?
8. S a fentiektől függetlenül: szakértelmet, tapasz
talatokat kell felhalmozni, s a kölcsönös kiegé
szítés realisztikus szellemében időről időre vissza kell nyúlni a Könyvhöz. Ereje még töret
len, s jól profitálhat az elektronikus médiumok
ból - ahogy láthatjuk is a televízióval kapcso
latban.
Ha ezeknek az elveknek az alapján állunk, nincs okunk félelemre - még a szoftverek, hardve
rek, hálózatüzemeltetők és szórakoztató vállalatok új, óriási összekapcsolódásai láttán sem. Vidáman fütyörészhetünk továbbra is a sötétben, mert erő
sek és megzavarhatatlanok vagyunk.
Beérkezett: 1994. X. 10-én.
Fordította: Papp István