A világ gabona- és burgonyatermése

a MEZÖGAZDASÁG e

A világ gabona- és burgonyatermése.

Production mondiale m cére'ales et en pommes de terre.

A Szemle [. évfolyamának 7—8. számában az 1923. évi szeptemberben rendelkezésre álló ada-

tok alapján -— melyek akkor még nem számol-

tak be az összes főbb gabonatermő országok ter—

méseredményéről — tájékoztató képet adtunk a világ 1923. évi gabonatermelésének alakulá- sáról. Már 6 részleges adatokból is következ-

"tetni lehetett, hogy a gabonanemúek termés- eredményei 1923—ban az egész világon ked- vezőbben alakulnak, mint az előző évben. A legújabb adatok, melyek az északi és déli félgömb minden fontosabb gabonatermő orszá- gáról rendelkezésre állnak immár, teljes mér—

tékben igazolják a kedvezőbb terméseredmé—

nyekre való következtetést. Megjegyezzük, hogy a tárgyalt terményeknél azon országok terméseredményei, melyekről az 1923. évben termésadatok még nincsenek, melyeknek a világtermelés szempontjából különben sincs nagy jelentőségük, a ,végösszegben a teljes- ség kedvéért mindenütt az 1922. évi terme—

léssel egyenlőnek felvett mennyiségekkel van- nak beállítva7 hogy továbbá az alant közölt táblázatokban természetszerűleg nem szerepel a világ összes gabonatermő országa (a gyarma- tok egy részére és néhány exotikus országra vonatkozólag nem állanak adatok rendelke—

zésre) s így a végösszegek nem nmtatják tulaj- donképen a világtermelés tényleges nagyságát;

mivel azonban a hiányzó területek produkciója alárendelt jelentőségű, a feltüntetett eredmé- nyek, melyek a világtermelésnek több mint 900/0-át reprezentálják (Oroszországot nem szá-

mítva), ilymódon az összprodukciónak elég pon-

tos kifejezői gyanánt tekinthetők.

A négy főterményre valamint a burgo- nyára vonatkozó részletes adatokat országon- kint a 8. oldalon közölt tábla tünteti fel.

A világ 1923. évi (a déli félgömbre vo-

natkozólag az 1923/24. évi) búzatermése

956,608.000*1názsa, 94 millió g—val (120/0) nagyobb, mint az előző évi (869,387.000), 180 millió o-val (220/0) jobb az 1917—1921.

évi átlagnál, sőt a háborút megelőző 5 évi átlagtermést is 156 millió g-val (19'60/0) múlja felül.

A búzánál a déli földtekén fekvő néhány ország, továbbá Észtország, Mexikó, Szíria és Ciprus adatai hiányoznak, ezekben az 1922.

évi búzatermés összesen 22 millió (; volt, tehát a világtermésnek alig több, mint 20/0-a, ennélfogva ezen országok terméseredményé- nek az előző évi összeggel való felvétele az utóbbitól való eltérés esetén is, alig változ—

tatná meg aránylag a végösszeget, melynek, tekintve az előző évinél világszerte kedve- zőbbnek mutatkozó terméseredményeket, ily- módon még 1—2 millió g-val való emelkedé—

sére lehet minden valószínűség szerint szá—

mítani.

Ha a rendkívül kedvező búzatermésered—

ményt az előző évek eredményeivel hasonlítjuk össze, a produkció erős növekedésének ma- gyarázatát első pillanatra a búzával bevetett terület nagyobbodásában vélnénk megtalálni, holott ha a vetésterületi és termésadatokat több évre visszamenőleg állítjuk egymás mellé7 az összehasonlításból azt olvashatjuk ki, hogy a legutóbbi gazdasági évben mutatkozó bő—

séges termés összefüggésben van ugyan a vetésterület növekedésével, a növekedés azon—

ban korántsem oly nagyarányú, mint ami—

lyen arányú emelkedést a terméseredmény

mutat.

A kivételesen kedvező meteorológiai vi- szonyokban kell tehát elsősorban a. bőséges termés faktorát keresnünk. Az elmondottak megvilágítására álljon itt az egyes világrészek háború előtti és utáni vetésterületeiról s termés- eredményeiről a következő tábla:

1924 m (i _, 1. szám.

A világ búzavetésterülete 71000 ha) és termelése (1000 (1).

77 ,,

§ V e t é s t e r ii I e t (1000 ha) T e r m e l é s 71000 71)

Yilágrész § . — 4 __, _, 4 4 _ . 4 4—

§19097713 1919 1990 : 1921 1922 1923

909/9173 1919 1.920 1924' 1922§ 1923

§ l

Európa*). . . ; 27. 322 20 309 24 382;

Északamerika .

§

25. 867; 26 087 26. 4 ;

23 881 37. 9013; 32. 706 35. 773; 34 879; 33. 358; §244 759313. 842 302. 500 307. 473348 700 3473 500 mi

Hi;;348 556; 224 488 257 598§ 330o51 284. 544;349 344

Délamerika. ; 7444 7.598? 17062; 6924 7.4977§ 8.114; 48. 774 67 598 53 7797 33. 277 60136 777 265 Ázsia . . 412324 10.587 13 664 11. 336 12 862 13.391;f§1047781 373231147745 79.064110261116030 Afrika .; 3415; 3.463 3.424; 37.453; 34774 3.s79,;27_33321.675;133774 31.153 21.208 315775 Ausztrália 3174 2.654 37677 47776 4142; 4.121; 26.614; 137547 415711 38 008 31.478, 34.944 Összesen . 77.7677§ 82.956; 84.898, 87.476 88.864; 89.7977Éb7;7777717'728685 §77.88 116 849 506862 3187 956. 6778

*) Oroszorság' nélkül (1909/13. évi vetésterület:

A háború előtti évekhez képest tehát a búzával bevetett terület ugyan jelentékeny növekedést (15'50/0) tüntet fel, a termésered- mény növekedése azonban ennél jóval nagyobb (19'60/0). Még lényegesebb az arányok eltérése.

ha a két legutolsó gazdasági év megfelelő adatait állítjuk egymással szembe. A vetés—

terület nővekedése 1923-ban az előző évvel szemben csak 1 OWO, a terméseredményé ezzel

szemben 120/0.

Még élesebben rajzolódik ki az 1923. évnek bőséges termését az előző évek eredményeivel való összehasonlítás útján nyert képünk, ha az utóbbi évek hektáronkinti átlaghozamait sora- koztatjnk egynn'is mellé.

Ha—kénti átlaghozam cl-ban.

V 1 1 a g ré s z '191971327 §1921 1922 1923 797774723

Európa*) _ 5; 177 1776 12 3§1779132; 117

Északamerika. § 83; 92; s-§6 17777177-4 7773

Délamerika. .§ a:, 7-5 91; 8-0; 9—3 8-6

Ázsia. § 82; 87 69 977; 8-3 82

Afrika .7; 6-3§ 56; 9—7); 6'2§ 33 7-1

Ausztralia . 441177? 93; TG; 3-5: 82 Összesen 88 9-3 97§ 97§1o-7T 9'6

*) Oroszország nélkül,

Az egymás mellett álló számsorok nem mutatnak ugyan időbeli rendben való össze- hasonlításnknál szabályos emelkedést vagy csökkenést, hanem a változó természeti viszonyok által erősen befolyásolt mezőgazda—

sági termelés természetének megfelelően — szabálytalan hullámzást tüntetnek fel, szembe-

ötlő mégis, hogy egyedül az 1923. évben mu—

tatkozik minden országnál az 1919— 23. évek

24771165 ha., termés: 180,083.(J00 777.

átlagánál magasabb átlaghozam, amely jelen- ség az utolsó 15 esztendőben csupán 1915—ben volt tapasztalható.

Az Összes búzatermő országokban tapasz- talt, a búzavetésre kedvező körülmények és természeti viszonyok Összetalálkozásanak ritka- sága valószínűtlenné teszi az utóbbi év bősé—

ges búzaterméséhez hasonló terméseredmények gyakoribb ismétlődését.

Hogy a vilag bi'izavetésterületének és a terméserealményeknek változása, illetve alakn—

lasa a háború utáni években könnyebben át- tekinthető legyen, a túloldali táblában világ- részek szerint csoportosítva, índexszamokkal világítjuk meg azokat a változz'tsokat, melyek a háború előtti vetésteriiletekkel, illetve termés—

eredményekkel szemben a háború utáni évek- ben mutatkoztak.

A vetésterületnél Európa indexszáma foko- zatos növekvést mutat, ami a békebeli nyugod- tabb fejlődésű gazdálkodásm való visszatérést jelzi A békebeli nívó mögött azonban még mindig 3'10/0—kal marad vissza. A többi föld- résznél az utóbbi években mindenütt nagyobb vetésterületr'ől szamolnak be az adatok a há—

ború előtti öt év átlagához képest. A vetés—

területnek a békebelihez viszonyított általános emelkedése a föld népességszaporodásával ——

mellyel együtt a búzafogyasztó népesség is nő —— továbbá a nagy fölöslegeket termelő Oroszországnak a vilag gabonaellátásából való kikaposolódásával van összefüggésben.

A termelési indexszámok általában a vetés- teriiletekéivel azonos alakulásokat tükröznek vissza. Feltűnő azonban, hogy Dél—Amerikában a produkció minden évben sokkal hatalmasabb arányokban nőtt, mint ahogy azt a vetésterület növekedése folytán várni lehetett.

A háború által leginkább sujtott európai ter—

melésnek a békebelihez viszonyított visszaesése

___7_

A vetésterület és terméseredmény indexszámai (1909—1913 átlag 100).

3 Vetésterület 3 Termelos

Világlész É ; 33 3 3 , _

3 1919 31929 3 1921 1922 3 1923331919 1929 3 1921 3 1922 , 1923 74733 9923 94-73 933 96933 644 7393 949 916 1002

_Eszakamerika. 1597 13693 14993 14613 139733 1282312363 125'36314233 1412

Délamerika. 1973 94—93 930 199-63 199033 13863 1089 12973 12333 1625

Ázsia 64733 1943 9993 10273 111-313 839 199-63 76-93 11173 1116

Afrika 19141 10933 1911 99-7f 11153 799 7963 11403 7793 11733

1 3 1 3 7 1 1 1

,Ausztrália 936 119 51 12943 139-53129833 73193 16661 143-43 11973 1319

, 3 : 3

összest-n . 19673 1936 11253 11433 1166] 91-13 53 1962 19783 1196

1 ' i l !; 1 i

*3 ()roszmszág nélkül.

Óroszországnaka világtermelésból való kikap—

solódása s az amerikai termelés fokozódó nö—

ekedése okozták azt, hogy azokban az ará- yokban, amelyekkel az egyes földrészek a világtermelésben a háború előtt részesedtek, háború utáni években szembetűnő eltolódá—

sok állottak be, amit a következő összeállítás

mutat:

Az egyes földrészek részesedése a világterme- lésben.

Világrész 3163/111319193192919213192231923l

.a, , , 3 777 7"

Európa*) 3 4363 39-93 32 733893 93131366 Északamerika , . -' 39-6343-31 39-4 362 4114'36-1

Délamerika. 3 613 9-3 67 7-43 795 9-3

Ázsia. . 33 1303120 146 903 1331 121

Afrika .33 3-34 30 24 3-73 2-53 33

Ausztrália . 33 333 18, 333 463 363 37 Összesen 10903100031000 100 03 1000 1000

*) Oroszország nélkül.

A földrészek közül egyedül Európa az, mely a háború utáni évek egyikében sem érte el a békeévekben elfoglalt részesedési aranyat.

Ha a részesedési arányok eltolódását vizs- gáljuk, kitűnik, hogy csupán Amerika és Ansztrália aránya javult, ami, tekintve azt, ho"gy az összes töldrészeknél nagyobb volt az 1923—as termés a háború elöttinél, az em—

lített földrészek hatalmasan fokozódó produk—

cióját jellemzi.

A hektáronkinti átlagtermést tekintve, leg-

* elül állanak a nyugateurópai intenzív gazdál- kodást folytató országok, melyek az általános műveltség terén is a legelőrehaladottabbak. Hol—

landia (29'3 03 liektaronkinti atlagterméssel), Dánia (29), Belgium (248) és Svájc (22'9)

állanak a sor elején, legvégén pedig a gyar- matországok (Tunisz, Marokkó, Algir). Még európai viszonylatban is elég magas Egyip—

tom átlagteimése (17 8), míg az Egyesült- Államoké messze marad az európai átlagok—

tól, ahol csak Görögország (8 4) és Portugá-

lia (7'8) átlagtermése áll még alacsonyabb

színvonalon. Nem szabad azonban elfelednünk,

hogy az Egyesült—Allamoknál feltüntetett átlag—

terniés egyrészt a legszak szerűbben kezelt és in—

tenzíven művelt mintafarmok eulópai Viszony-

latbanis magas (25 30 g), másrészt az exten-

zíve művelt, a forgalomtól távolabb eső gazda—

ságok igen alacsony átlagaít takarja.

Ami a többi gabonaneműeket illeti, az adatok itt is kedvezőbb eredményekről szá- molnak be; az előző évivel szemben rozsból kb. 30 millió, árpából több mint 50 millió, zabból pedig közel 80 millió g-val volt na—

gyobb a termés. A rozs és a zab vetésterü-

lete valamivel kisebb volt, árpával viszont

több mint egymillió lla-ral több volt bevetve, mint az előző évben.

A rozstermelés súlypontja a búzával ellen- tétben, amelynél Amerikáé a vezetószerep (44370), Európán nyugszik (898373), ahol Né-

metország (29' 8) és Lengyelország (24'9)

produkciója a letrgjelentékenyebb

Az árpatermelésnél Európa még 51'90/0—

kal szerepel a világtermelésben (Német—, Spa- ny-ol, Lengyelország és Románia az európai prodiikeiónak több mint felét szolgáltatják), de mai a zabtermelésnél az Egyesült Államok- nak és Kanadának együttes termelése teszi ki a világtermelés nagyobb felét (510/3.

A Ötárgyalt termények közül egyedül a burgonyanál tapasztalható erős visszaesés az előző évvel szemben; az 1922. évinél több

mint 197 millió g-val (144/0), az 1909—13.

évek átlagánál pedig So/O-kal volt kisebb a

1. szám. ., 8 —— 1924 A világ gabona- és burgonyatermése 1923-ban.

]])WBúza Rozs ] Árpa Zab Burgonya,

;; , g.; , 5.2 ] , 4; , 42 Ej . 22

() 1— S Z 11 ;; §] termes Ég ; termes 323 ] termes 223 termes 312; ;] termes ggg

§ 1000 (1 33; 1 1000 (1 ÉS; § 1000 g 3; 1000 () it?—§ 1000 0 3;

]] _ vs ] *a: ] w: *a ; e

"" a ;) ] ? )

Északi félgömb _) * ] ]

Európa ) )

Németország ;. 28.968 191 71.747 23.802 18:] 59.755 314.698 115 5

Ausztria . ' j'. 2.402 125 3.971 1.633 121 3.776 12.895 847

Belgium . 9 3.426 24 8_ 4963 919 24 5 5.277 24.182 160 0

Bulgaria . . ]] 10.555 1151) 2.154 2.674 12 4) 1.459 332 349

Dánia . . . . )] 2.400 290 3.500 7.400 265 10.000 12400 15103

Spanyolország . . . ]] 42.759 101 7132 24.355 13 3 5.867 25.990 849

Észtország . . . . . ] *) 207 —— 1.739 1.052 7 8; 1.423 7.670 101" 6

Jugoszlávia . . ] 16.845 11' 5 1.502 3.119 15'8 2.809 - 10.000 32' 7

Finnország . ]] 127 10 2 2 400 825 7 "4 3 090 *7' 4.300 63" 2 Franciaország . . . 79.055 14' 3 9.377 10 232 145 54.790 15" 95.341 665

Anglia és Waleá . 15.393 219 _. 9.744 18'1 13 432 16' 28.002 1483

Skótország 631 265 —— 1.263 197 6.528 16' 8.331 1514

Eszak- írország . . ' 62 222 7 21 205 3 101 19' 9 000] 141'5

ÉgrÉZág (szabadállan1)*) ) ggg 34 276 1243 36 3.332 179 22.143 __

l'OgOI'SZág . . , .... __

Magyarország 18.419 133 8.157 5.367 113 3.708 107 17.158 665

Olaszország" . 61.191 131 1.638 2 281 99 5'7771 117 17.930 51 5

Lettország, 346 133 2.792 1.5!7 86 2.978 96 6459 90 6

Litvánia 917 112 6.116 1.820 10 4 3138 95 14.088 98'5

Luxemburg 147 146 104 30 136 420 162 1.830 130 7

Norvégia . 149 149 211 827 1553 1.452 119 7.786 1524

Hollandia. 1.818 293 3.910 636 265 3.475 227 23.518 1465

Lengyelország . 13.536 12 9 59.965 16.508 13 8 35.948 1413 287182) 1260

Portugália 3.528 7 8 1.364 *) 684 — ') 1.839 —— *) 1.772] ——

Románia . 27.902 10 4 2.407 15.012 77 9.246 68 *) 10.258 —

Svédország 3.170 216 6.440 2.550 154 9 690 -'1 16670 1050

Svájc . . . 1.484 229 418 124 194 444 6.339 1418

Csehszlovákia . 9944 163 13.161 12.013 175; 12.522 _ 62.886 938

Amerika *—

Kanada . . . 127850 139 6.842 17.495 154 81.949 23.839 944

Egyesült-Államok . 213847 9'0 16.009 43.381 134 189051 112237 72'7

Guatémala 95 8-5 m — —— —— 20) 16 6

Mexikó *) . 3.708 __ -— ————— _. ._. § _—

Ázsm ]

Ciprus*) . 697 — —— _ —— 38 —— ] --——

Libanon 380 81 — 260 101 10 360] 1200

Brit-India 100497 81 ,. —- —— — —- ] _—

Japán . 7.730 159 —— 19.337 190 *) 1.950 —— ] -—

Korea . 2.505 -— 6.689 _ *) 745 —— § _

Palesztin a 782 -— —— 224 —- _— w— ' __

Sziria *) 3.459 _ _ 1.825 _ 85 _ ] —

Afrika l i

Algir . . 9.692 76 4 9830 89 2.315 435 114'6

Egyiptom. 11 064 178 _ 2.610 161 —— ) ..

Marokkó . 6.409 68 _— 7.127 61 167 ] _ ] ..

Tunisz. 2.700 47 2.500 5-1 400 40 400

Déli félgömb

Argentina 70.580 101 1.151; ).760 107 11908 - ] "

Brazíliai). 802 —— 204 70 —— 65 —— ) M— :

Chile '). 6.481 m 16 1.171 — 440 2 975]

Uruguai'). . 1.402 — _ 6 ————— 145 — 1;

Délafrikai Unió 1.340 — w— —- —— ] ——

Ausztrália 32. 59 81 —— —— —— ] -— )

Újze'land *) _ 2.285 —— —— 136 1.006 1 1 157]

Összesen . .]] 956608] —- 240077! _ 264 915! _ 558209! 51.190 223!

") 1922. évi adatok.

§

.?

1;

§

1924

produkció. Tekintettel arra, hogy a vetésterü- let az előző évvel szemben nem mutat csök—

kenést, a kisebb eredmény a burgonyára nézve kedvezőtlen időjárásnak s ennek folytán a munkálatok megkésésének s a megfelelő meg—

munkálás hiányának tudható be. A világter—

melésnek 1922-ben több mint a fele (530/0), 1923-ban pedig 50 30/0-a Német- és Len-

gyelországból került ki.

A' rozs, árpa, zab és burgonya hektáron—

kinti átlagtermését tekintve a legnagyobb ered- ményeket csaknem ugyanazok az országok

Az egyes államok vetéshelyzetéről a kö—

vetkező jelentések állanak rendelkezésünkre:

Németország. Az időjárás november hó folyamán általában kedvező volt. A hó elején bőséges esőzések voltak, az utolsó napokban azonban a temperatura alacsonyra szállt alá és a havazás megkezdődött. December elején a vetési munkálatok túlnyomó része befeje—

) ződött néhány körzet kivételével, ahol a rend- kívüli nedvesség hátráltatta azt. A korán el- vetett gabonanemúek a nedves és enyhe idő- járás által kedvezően befolyásolva nagyon jól fejlődtek, ellentétben a késői vetésekkel, mely- nek egy része még nem kelt ki a földből.

A vetések minősége (2 : jó, 3 :: közepes7 4: rossz) megközelítőleg következő :

1923 nov. 1. 1923 dec. 1.

búza 2'6 2'7

rozs 2'6 2'7

árpa — 2'6

Ausztria. Az október végi kivételesen szép és enyhe időjárás még november hó folyamán is tartott. Az előkészítő munkálatok a legjobb körülmények között hajtattak végre. A téli gabonanemúek vetési munkálatai befejezést nyertek. A téli búza szépen fejlődik, a téli rozs

túlságos bokros. A téli árpa állapota kielégítő.

; Bulgária. A tartós szárazság november-

ben is folytatódott; a téli gab'manemúekkel

bevetett terület a hó végén még csak e ter- ményekre szánt terület felét érte el. A decem- beri esőzések a vetési munkálatokra és a

csirázásra kedvező befolyással voltak.

Olaszország. A déli részek kivételével az időjárás általában száraz volt. Közép- és zak—Olaszországban az őszi gabonaneműek tése csaknem teljesen befejeződött. Az eső- ektől kedvezően befolyásolva a vetések en kelnek. Az enyhe időjárás azonban a

___9.._ _{1. szám.}

mutatják fel, amelyek a búzánál is a legna- gyobb átlagokkal szerepelnek. A rozsnál Bel- gium (220 o) és Svájc (215 (1), az árpánál Hollandia (265 (1), Dánia (265 (1) és Belgium (245 (1), a zabnál Hollandia (227 (1), Dánia (22'1 g), a burgonyánál pedig Belgium (160 o) és Norvégia (1524 01) átlagtermése emelkedik ki. A legkisebb átlaghozamokat a gabona- neműeknél az európai államok közül általá- ban Görögországnál és Portugáliánál látjuk, míg a burgonyánal Jugoszlavia szerepel fel- tűnően alacsony termésátlaggal (327 o).

A vetések állása.

État des terres ensemencées.

gyomfejlődést is előmozdította. Közép—Olasz—

országban és a szigeteken a vetési munkála—

tok a szárazság folytán el vannak maradva.

Románia. Az ősz elején a szárazság pre—

domináló volt. Októberben a meteorológiai

viszonyok — különösen Erdélyben, ahol a déli részek kivételével bőséges esőzések vol- tak —— kedvezőbbre fordultak s így a száraz—

ság folytán megkésett vetési munkálatok foly- tathatók voltak. November végén és decem—

ber elején jótékony esőzések voltak, melyek a munkálatok folytatását és befejezését elő- segítették. December elsején az őszi gabona- nemúek vetésterülete a következő volt: búza 1,341.378; rozs 107361; árpa 31.783 ha.

A téli gabonaneműek vetésállása december elején kielégítő volt, némely vidék kivételé- vel, ahol a vegetáció a szárazság folytán sokat szenvedett.

Svájc, A szárazság folytán a téli gabona- nemúek vetési munkálatai megkéstek. Szep—

tember végén a talaj normális nedvességi foka a vetéseknek kedvező körülmények kö- zött való befejezését elősegítette. A légköri viszonyok a fiatal hajtásokra kedvező befo- lyással voltak. Fagy által okozott károk eddig nem fordultak elő.

Cseh-Szlovákia. November elején az októ—

beri jótékony esőzések s a talaj kedvező álla- pota folytán az őszi vetések befejeződtek, s a üatal vetések jó állapotban vannak.

Kanada. A téli búzával bevetett terület

310500 ha. az 1922. évi 355 100 ha.-al szemben.

Egyesült-Allamok. November végén az őszi gabonaneműek vetésállása általában jó volt és a növényzet fejlődését előmozdító kö—

rülmények december első felében is kedve- zőek maradtak.

Brit-India. A vetések állása december ele- jén a jelentések szerint általában kielégítő volt.

2