• Nem Talált Eredményt

Előszó a „Koragyermekkori kutatások metodológiája” című tematikus számhoz

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Előszó a „Koragyermekkori kutatások metodológiája” című tematikus számhoz"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

GYE RME K N EV EL ÉS

Koragyermekkori kutatások metodológiája, 2019/2–3

1 A koragyermekkor fejlődésben betöltött sze-

repe megkérdőjelezhetetlen. Napjainkban a koragyermekkori gondozás és nevelés jelen- tősége vitathatatlan, így egyre inkább a kuta- tások fókuszában is megtalálható.

Ugyanakkor a koragyermekkorban végzett kutatások kihívás elé állítják a kutatót, hiszen a vizsgált populáció fejlődési, életkori sajátos- ságához kell igazítani a kutatások módszerta- nát.Tematikus számunkban olyan írásokat mutatunk be, amelyek kifejezetten koragyer- mekkorban, gyermekekkel folytatott kuta- tásokat írnak le, részéletesen kitérve a mód- szertani sajátosságokra.

A koragyermekkori kutatások metodológiájában kézenfekvő módszer a megfigyelés, melyről több írást is olvashatunk. Megismerhetjük a megfigyelési kategóriarendszerek alkotásának, kódolásnak kihívásait, olvashatunk a játékmegfigyelés skálákat alkalmazó típusáról, majd egy-egy óvodai környezetben végzett megfigyeléses vizsgálatról. Az óvodáskorban szóbeli kikérdezésen alapuló kutatások szintén sajátos metodológiát igényelnek, hiszen meg kell találnunk az utat a gyermekekhez, melyen keresztül megismerhetjük vélekedéseiket.

Tematikus számunkban erre is találunk két példát. Továbbá olvashatunk egy számítógép- alapú technikát alkalmazó, koragyermekkorra kifejlesztett eljárásól is. Végül kitekintünk a pszicholingvisztika és a koragyermekkor- kutatás határterületére.

Tematikus számunk kiegészül négy, az óvodai nevelés témaköréhez szorosan kap-

csolódó írással. Két empirikus kutatás az óvo- dai csoport jellegével, illetve a pedagógusok élethosszig tartó tanulásával foglalkozik, a harmadik tanulmány a hazai óvodáztatás és óvodapedagógus képzést tekinti át.

A negyedik írás a kutatásmetodológiai fó- kuszunkba illeszkedik, egy az óvodások IKT- használatára vonatkozó kérdőíves módszer adatelemzésének eljárását járja körül.

Úgy vélem, a Gyermeknevelés folyóirat ezen számával egy, a koragyermekkor ku- tatásmódszertan szempontjából hiánypótló összefoglalást sikerült összeállítanunk.

Jó olvasást kívánva,

Böddi Zsófia vendégszerkesztő

Ajánlás

A Gyermeknevelés folyóirat ezen számát ajánljuk Hunyady Györgyné Zsuzsa emlé- kének, aki váratlanul hagyott itt bennünket.

Hunyady Györgyné a koragyermekkori ne- velés, pedagógusképzés és neveléstudományi kutatások kiváló művelője és elkötelezett híve volt. Többünket indított el, és támogatott ku- tatói utunkon. Fájó szívvel veszünk Tőle bú- csút, emléke szívünkben örökké élni fog.

Előszó a „Koragyermekkori kutatások metodológiája” című tematikus számhoz

Böddi Zsófia (2019): Előszó a „Koragyermekkori kutatások metodológiája” című tematikus számhoz.

Gyermeknevelés, 7. 2–3. sz., 1.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

kapcsán rengeteg kérdés merül fel, onnan kezdve, hogy az egyszerű statisztikai mód- szereket milyen informatikai háttérrel oktassák, illetőleg elegendő-e a statisztikai

A sűrített Előszó kijelöli az Ami átjön című kötet beszédpozícióját, melynek kulcsgondolata, hogy az olvasónak joga van a remekmű egyedüli felfedezésére, azaz a

Az Önreferencialitás a szövegen belül (önreferencialitás a nyelvben) című fejezet azt az állítást magyarázza, mely szerint „Az Isteni színjáték tematikus

című, tematikus számaiban, összefoglaló közlemények- ben és esetismertetésekben, kiváló klinikus kutatók írják le, hogy korábban más betegségi értelmezésben szereplő

Az áltudományos gondolatrendszerek cáfolata, a tudományos kutatás szempontjából lai- kus közönséget megcélzó közéleti-nyilvános megszólalások mellett ugyancsak kiemelt

Jelen tanulmány célja, hogy a gyermeki gondolkodás, számérzék, számdiszkriminációs képesség és a koragyermekkori matematikai kompetenciákról alkotott

A Kutatások című részében olvasható Buda Mariann, Németh Zsófia, Szilágyi Attila és Szilvási Ottó Az iskoladiagnózis és klímaprojekt 2011 című írása, amely-

Az előzőekben bemutatott, aktáns-aktor viszonyokat leíró aktánsmodellből három „szereplőt” emelünk ki az elemzésünk szempontjából, melyek egyúttal a novella