Szakirodalom 757
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 7. szám 756–764. oldal A teljesítményértékelésben az évek során
végrehajtott módszertani változásokat a kutatói közösség részéről érkező folyamatos vissza- csatolás is ösztönözte. Az észrevételekben sé- relmezték az átfogó koncepció hiányát, az első időszakban a szakterületi normalizálás mellő- zését, az egyéni eredmények esetleges szub- jektív megítélésének lehetőségét és a mennyi- ségi mutatók előnyben részesítését a minőségi mutatókkal szemben. Ez utóbbi szempont ve- zetett oda, hogy az intézetek a termelékenység növelése miatt egyre nagyobb számban jelen- tettek meg gyengébb minőségű publikációkat.
A publikációszám növelésének kényszere több, etikailag kifogásolható esethez vezetett, illetve a kutatóintézetek éves jelentései is több vitatható adatot közöltek az intézet publikáció- inak számáról. Ugyanakkor az értékelés beve- zetése az országon belül aktív diskurzust indí- tott el a kutatásértékeléssel kapcsolatban.
A cikk szerzői arra a kérdésre keresték a választ, hogy a harmadik időszak kutatásérté- kelése pozitív változást hozott-e a kutatás mi- nőségére vonatkozóan a második időszakhoz viszonyítva. A vizsgálathoz a Web of Science és a Scopus adatbázisokban szereplő folyóira- tokban megjelent húsz cseh egyetem tanulmá- nyainak számát vették figyelembe. A két adat- bázisban a tudományos világban elfogadott fo- lyóiratok szerepelnek, az ezekben történő pub- likálás a minőség egyik jellemzőjének tekint- hető. A 2005–2009-es eredményeket a máso- dik, a 2008–2012-es eredményeket a harmadik időszak módszertana befolyásolhatta. Frissebb adatok nem álltak rendelkezésre a vizsgálat időpontjában; a kétéves átfedés az ötéves vizs- gálati ablak következetes alkalmazása miatt volt szükségszerű.
Az adatok alapján a második és a harma- dik időszakban nem változott a Web of Scien- ce folyóirataiban megjelenő publikációk mennyisége, ugyanakkor növekedett a Scopus feldolgozott folyóirataiban a tanulmányok
száma. A vizsgálat során elvégzett szignifikan- ciatesztben az említett két időszak és a két adatbázis alapján végeztek számításokat vala- mennyi egyetemre vonatkozóan. Az eredmé- nyek alapján nem mutatkozott szignifikáns el- térés a vizsgált két időszakban. A szerzők azt a következtetést vonták le, hogy a harmadik idő- szak módszertani fejlesztésének hatása nem mutatkozott meg a kutatás minőségének javí- tásában. Ezt a következtetést erősítette meg az ellenőrzésként elvégzett t-próba és Mann–
Whitney-próba is.
Bár a kutatóintézetek meglepően gyorsan alkalmazkodnak a kutatásértékelés változó módszertani szempontjaihoz, a minőségi krité- riumok érvényre juttatásához viszont kevésnek bizonyult az elmúlt 15 évben többször és je- lentős mértékben átalakított kutatásértékelési- rendszer. A 2017-től életbe lépő negyedik sza- kasz feladata lehet, hogy további eredménye- ket érjen el ezen a téren.
Lencsés Ákos,
az MTA Könyvtár és Információs Központ főkönyvtárosa
E-mail: lencses.akos@konyvtar.mta.hu
Jain, M.:
Az urbanizáció szerepe India sajátos fejlôdésében
(Contemporary urbanization as unregulated growth in India: the story of census towns.) – Cities.
2018. Vol. 73. March. pp. 117–227.
Dél-Ázsia országainak jelenlegi urbanizá- ciója – különösen Indiában – nagy kihívást je- lent, ugyanis a népességnövekedés és a megfe- lelő anyagi források hiánya szinte megoldha- tatlanná teszi a városi életforma megtervezé- sét, megvalósítását.
Napjainkban India urbanizációjának egyik fontos jellemzője a „népszámlálási városok”
758 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 7. szám 756–764. oldal számának emelkedése. E várostípus népességi
aránya a 2001. évi 7,6 százalékról 2011-re 14,5 százalékra növekedett.
A népszámlálási városok az indiai nép- számlálás szerint azok, amelyeknek több mint 5 ezer lakosa van, a népsűrűsége négyzetkilo- méterenként meghaladja a 400-at, és a férfiak több mint 75 százaléka nem a mezőgazdasági szektorban dolgozik. A városi joggal felruhá- zott városoktól eltérően, falusi közigazgatás szerint működnek. Az urbanizációnak ez a formája azt jelenti, hogy a falusi települések és lakóik városivá vagy majdnem városivá
„transzformálják” magukat úgy, hogy lakóhe- lyükről nem költöznek el. Hasonló folyamatok játszódnak le Kínában is, ahol a falusi, nem mezőgazdasági tevékenységek elterjedése hoz alapvető változást a vidéken élők számára. Ez különbözik az Európában és Észak- Amerikában fekvő városok urbanizációjától, ahol a fejlődés általában együtt jár a falusiak városokba költözésével.
Indiában az informális kapcsolatoknak nagy szerepe van az élet minden területén, így a tervezésben is, amely a gyarmati múltra ve- zethető vissza. Az ország szívében (a Különle- ges Gazdasági Övezetben) a földhasználatban bekövetkező változásokat az állam is segíti.
A népszámlálási városokkal kapcsolatos kutatások meglehetősen ritkák. Nyugat- Bengáliában azt figyelték meg, hogy a mező- gazdaságból való megélhetés gondjai miatt a falvakban a nem mezőgazdasági tevékenysé- gek váltak meghatározóvá, ami a népszámlálá- si városok számának erőteljes növekedéséhez vezet. Mások szerint e városok a falusi terüle- tek újraosztályozása révén keletkeznek, ame- lyek főleg India fejlett államaiban bukkannak fel, közel a nagyvárosokhoz. A városi jogállá- sú és a népszámlálási városok közötti összeha- sonlítás szerint az utóbbiakban jobb WC- ellátottságot és áramellátási színvonalat állapí- tottak meg, mint a városi joggal felruházott vá-
rosokban, de az egészségügyi és oktatási infra- struktúra a népszámlálási városokban gyen- gébb minőségű. Sőt a nem mezőgazdasági fog- lalkoztatás magas aránya és az iskolázottsági szint miatt urbanizáltabbnak minősíthetők, mint a városi joggal felruházott városok.
A szerző a fővárost, Delhit is magában foglaló régiót (NCR [National Capital Region – Nemzeti Fővárosi Régió) vizsgálja, főleg népszámlálási adatokra támaszkodva, de emel- lett szakértői és háztartási interjúkat is felhasz- nál a népszámlálási városok fejlődését, gondja- it középpontba állító tanulmányban. Az NCR a világ egyik legnagyobb falusi-városi régiója, ahol 55 ezer négyzetkilométeren 58 millió em- ber él. A régió négy indiai állam területén fek- szik, beleértve Delhit és Uttar Pradesht. A szerző mind a 4 államból egy-egy népszámlá- lási várost választott ki, hogy esettanulmányo- kat végezve megismerje különböző jellemzői- ket (Tosham 15 559 fő, Neemrana 7 143 fő, Aurangabad Gadana 6 170 fő, Khanpur Dhani 6 994 fő).
India államszövetség, azaz államokból áll, amelyek kerületekre, azon belül körzetekre oszthatók. Az urbanizált területek városokra és nagyvárosokra tagolhatók. A városoknak há- rom szintje van: az elsőbe a 20 és 100 ezer, a másodikba a 100 ezer és 1 millió fő közöttiek, a harmadikba az 1 milliónál népesebbek tar- toznak. Az indiai kormány 1992-ben helyi ön- kormányzati testületeket hozott létre a falvak- ban és a városokban. A falvakra a következő feladatokat ruházta: közegészségügyi ellátás, idősek felügyelete, csapadékvíz-elvezetés, ivóvízellátás, éves költségvetés-készítés és fej- lesztési terv benyújtása. A városi testületek kö- telező ellátási listájában a következők szere- peltek: a civil komfort megteremtése, közutak építése és fenntartása, közkórházak működte- tése, általános iskolák létesítése és fenntartása, várostervezés, földhasználat-szabályozás, épü- letek terv szerinti építése.
Szakirodalom 759
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 7. szám 756–764. oldal A vízellátás és a közcsatorna működtetése
a legtöbb városban állami testületek irányítása alatt áll. Az állami áramszolgáltató-testület fe- lelős a falvak áramellátásáért. Az áramellátás általában állami feladat, egyedül Delhiben pri- vatizálták az áramszolgáltatást. A központi kormány mellett az államok kormányai is részt vesznek az oktatási infrastruktúra létrehozásá- ban. Falusi térségekben is biztosítják az általá- nos iskolai mellett a középiskolai képzést, a szakképzést és felnőttek számára a nem iskola- rendszerű tanulást.
A kutatás 2017 januárjában zajlott le, ami- kor a 4 kiválasztott népszámlálási városban szakértői és háztartási interjúkat bonyolítottak le. Megállapítható, hogy e 4 város közül egyet (Tosham) a 2001-ben még városi státussal ren- delkezőből népszámlálási várossá minősítettek át 2011-ben. A másik 3 2001-ben még falu volt, de 2011-re népszámlálási városokká váltak. Ér- dekes, hogy az egyik legkisebb településnek (Khanpur Dhani 6 994 fő) volt a legnagyobb népsűrűsége (több mint 29 ezer fő/négyzetkilo- méter), mert területe mindössze 0,24 négyzetki- lométer. Két település népessége (Aurangabad Gadana és Khanpur Dhani) 2001 és 2011 között csökkent, amiben az egészségtelen életfeltételek játszottak döntő szerepet. A másik kettőben (Tosham és Neemrana) gyarapodott a népesség, elsősorban az ipar fejlődésének eredményeként.
Az utóbbiak növekedését az is befolyásolta, hogy mindkettőnek kitűnő közlekedésföldrajzi fekvése van. A közelben működő cukornád- feldolgozók a farmerek számára kiváló lehető- séget teremtenek az alapanyag előállítására. A települések fejlődésében, népességgyarapodá- sában fontos szempont, hogy van-e még fejlesz- tési célokra rendelkezésre álló földterület. A fej- lesztések sokszor konfliktusokat idéznek elő a földhasználatban az építők (beruházók) és a farmerek között. A mezőgazdasági foglalkozta- tottak számának csökkenése jó indikátora a vá- rosi tevékenységek elterjedésének a népszámlá-
lási városokban. A földhiány a farmereket fog- lalkozásváltásra kényszeríti, amit gyakran ingá- zással tudnak megoldani. A mezőgazdaságon kívüli foglalkozások (bányászat, közlekedés, közigazgatás stb.) növelik az igényt a szolgálta- tások és a kereskedelmi ellátás iránt, ami szintén emeli a foglalkoztatottak számát és szélesíti a foglalkozások választékát.
A népességét gyarapító két városban (Tosham és Neemrana) nem volt jellemző a ki- felé irányuló ingázás, sőt a foglalkoztatottak 30 százaléka más településről járt be. A népes- ségfogyással jellemezhető másik két népszám- lálási városból (Aurangabad Gadana és Khanpur Dhani) ingázók aránya 20 és 30 szá- zalék közötti volt. A megkérdezettek válaszai szerint a nem motorizált utazás az ingázás fő formája, a legtöbben kerékpárral jutnak el más településen levő munkahelyükre. Állati vonta- tású járművel és riksával viszik áruikat eladni a piacra. A közutakon kaotikus állapotok van- nak, ahol egyszerre közlekednek az autóbu- szok, a teherautók, a gépkocsik, a motorkerék- párok, az állati vontatású járművek, a kerékpá- rok és a gyalogosok.
Indiában 1975 és 1990 között nagy építési láz volt, de a speciális gazdasági zónában fek- vő népszámlálási városokban 1990 óta, sőt 2000 után is gyors ütemben építkeztek. A 4 város egyike (Khanpur Dhani) 1990 és 2000 között teljesen megújult. A legnagyobb válto- zás a mezőgazdasági hasznosítású földek terü- letének csökkenése volt. Nagy parcellákat mi- nősítettek át ipari, kereskedelmi és lakásépítési célokra. E városok egyikében sem jelöltek ki lebontásra ítélt negyedeket.
Az interjúkból kiderült, hogy közcsatorná- ja a négy város közül egyiknek sincs, és köz- használatú WC is csak egyben (Tosham) mű- ködik. A vízellátás – egy város (Tosham) kivé- telével – súlyos gondokat jelent. A lakosság 10–20 ezer literes tartályokban raktározza a vizet, és nem lehet hozzá jutni a hét minden
760 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 7. szám 756–764. oldal napján, de olyan város is van, ahol naponta
csak 1-2 órányi időtartamban szolgáltatnak vi- zet, minősége pedig nem tartozik a legfonto- sabb kritériumok közé. Egy város (Tosham) kivételével a hulladékgyűjtés és a szemét elhe- lyezése nincs megoldva. A szemetet a határ- ban, olykor a csatornákban helyezik el. A vizsgált városokban ugyan jó az áramellátás, de a lakók nagyon magasnak tartják az árát.
Terjed a napenergia felhasználása a tetőkre szerelt napkollektorok révén. Sokan nem riad- nak vissza attól, hogy szabályellenesen rákap- csolódjanak az elektromos és a vízvezetékre.
A két gyorsan fejlődő városban az általános és középiskolai képzés, valamint a kórházak inf- rastruktúrája megfelelő, de a műszaki és szak- képző iskolák hiányoznak.
A falusi területek jó gazdasági potenciállal rendelkező, fejlett államban elterülő, autópálya melletti települései válnak népszámlálási vá- rosokká Indiában. A nyersanyag-kitermelés, a szolgáltatások széles köre, a háziipar, a laká- sok bérbe adása játssza a legfontosabb szerepet az átalakulásban. E városokban a foglalkozta- tási lehetőségek kedvezők, ami odaköltözésre vagy ingázásra ösztönzi a közeli települések lakóit. A népszámlálási városok falusi köz- igazgatásának számos oka van. Ezek közül a legfontosabb, hogy így jogosultak a központi kormány fejlesztési forrásaira, ami a városi joggal felruházott településekre nem jellemző.
A másik ok is pénzügyi jellegű, mert ezek a speciális helyzetben levő városok adómegtaka-
rító mechanizmusokat tarthatnak fenn. Városi joggal felruházott esetben lakásadót kellene fi- zetni az áram- és vízellátásért. A falvakban a víz- és az egészségügyi ellátás, az általános is- kolai oktatás majdnem teljesen ingyenes. A városoknak földhasználati terveket kell készí- teni és szabályozni kell a földek, telkek for- galmát, az ingatlanárak emiatt is magasak. A népszámlálási városokban ilyen nincs, a földek ára alacsony. A politikai kapcsolatokkal ren- delkező ingatlanközvetítőknek is érdeke a fa- lusi közigazgatás fenntartása.
A vizsgált 4 város közül mindössze egy fo- lyamodott státusa megváltoztatásáért, amiben a fő okot a közcsatorna és a vízvezetékrend- szer kiépítése és a jobb szolgáltatások elérése jelentette. A legnagyobb gondot a környezet- szennyezés és a földhasználati konfliktusok képezik. A kezeletlen szennyvizek járványok kitörésével fenyegetnek. Esős időszakban gya- koriak az árvizek, amikor a szennyvíz a csapa- dékvízzel keveredve súlyosan veszélyezteti az ott élők egészségét. A hulladékgyűjtés, -kezelés és -feldolgozás India egyik legna- gyobb gondja. A decentralizált infrastruktúra- fejlesztés jó példáinak (Latin-Amerika, Dél- Afrika) átvétele lehet az egyetlen út India sajá- tos urbanizációjának további terjedésére.
Hajnal Béla
kandidátus, a Debreceni Egyetem habilitált főiskolai tanára
E-mail: hajnal.bela@foh.unideb.hu
Kiadók ajánlata
FRANSES,PH.H.[2018]: Enjoyable Econ- ometrics. (Élvezetes ökonometria.) Cambridge University Press. Cambridge.
Bár az ökonometria elsőre technikai tan- tárgynak tűnhet, mégis hasznos ismereteket nyújt a kutatási kérdések megfogalmazására és
az adatgyűjtésre szolgáló hatékony módszerek- ről a gyakorlati szakemberek számára. A szer- ző ökonometriai módszereket használ számos szokatlan, lebilincselő (és gyakran nem köz- gazdasági) kutatási kérdés megoldásához, be- mutatva, hogy ezek milyen nagyszerű lehető-
