Nyílt innováció és egyetemek – egy nemzetközi felmérés
tanulságai
Dr. Dőry Tibor és Dr. Tilinger Attila
Innovációs rendszerek konferencia
Innovációs rendszerek elméletének 25 éve szekció Szegedi Tudományegyetem
Szeged, 2012. november 29-30.
Nyílt innováció és az egyetemek
• Az együttműködések szerepe folyamatosan nő az innovációs folyamatokban (nyílt innováció vs. zárt innováció)
• A „közvetítő” szervezetek jelentősége
• Az egyetemek bekapcsolódása a folyamatokba:
közvetítőként és/vagy együttműködő partnerként
• Kérdések:
– Alkalmasak-e az egyetemek az új kihívásokra?
– Milyen új lehetőségeik vannak a nyílt innováció modellekben?
Időtartam: 20 hónap, 2011. ápr– 2012. nov.
Partnerek: 6 partner 4 EU régióból
– Németország – Stuttgart régió /projektvezető partner – Lengyelország – Lodz régió /3 partner
– Magyarország – Nyugat-dunántúli régió /1 partner – Spanyolország – Navarra régió /1 partner
Cél: A technológia transzfer elősegítése Fő eredmény: Nyílt Innovációs Platform -> http://orp.euris-programme.eu/
A projektről
Célok:
• Milyen mértékben szolgálják a felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek tudástranszfer tevékenységei a nyílt
innovációs modellt?
• Milyen szerepet töltenek be a felsőoktatási intézmények a vizsgált régiók technológiatranszfer rendszerében?
Módszertan:
• Online kérdőíves felmérés
• Célcsoport: innovatív tevékenységet folytató, ill. felsőoktatási intézményekkel aktív kapcsolatban lévő vállalatok
• 2 hónapos lekérdezési periódus -> 144 kitöltött kérdőív
A kutatás
A válaszadók (144) megoszlása
15,2
13,2
27,8
32,5
11,3
0 5 10 15 20 25 30 35
5 fő alatt 5-10 fő 11-50 fő 51-250 fő 250 fő felett
A vállalatok megoszlása (%)
Foglalkoztatottak száma
Külső erőforrásokat nem használó vállalkozások által említett indokok
0
79
55
33 50
7
27
56
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90
DE ES HU PL
A vállaaltok megoszlása (%)
Nincs rá szükség
Nem ismer ilyen megoldásokat
13 13
25 32
42
58
0 10 20 30 40 50 60 70
K+F eszközök, laboratóriumok beszerzése Fogyasztók bevonása szolgáltatás- és
termékfejlesztésbe
Új ötletek, kutatási eredmények beépítése vállalati folyamatokba
Együttműködés más vállalatokkal Külső szakértők, kutatók bevonása Dolgozók képzése
A vállalatok megoszlása (%)
Szellemi erőforrás
A fejlesztési tevékenységébe bevont
külső szellemi erőforrás típusa
A külső erőforrás-bevonás előnyei
6 9
14
25
34
43
58
0 10 20 30 40 50 60 70
Hozzájárult más vállalatokkal való együttműködések kialakításához
Növelte a termékek piaci elfogadottságát Segített a fogyasztók igényeinek felmérésében Új ötleteket generált a vállalati folyamatok
optimalizálásához
Potenciális vásárlókat, új piacokat sikerült megnyerni Lehetőség nyílt szélesebb látásmód kialakítására Új technológiák, termékek, szolgáltatások jöttek létre
A vállalatok megoszlása (%)
43
5
20
50 43
5
40
50
0 10 20 30 40 50 60
DE ES HU PL
A vállalatok megoszlása (%)
Információ hiánya Pénzügyi forrás hiánya
A külső szellemi erőforrások
igénybevételét akadályozó tényezők
4 8
12 14
15
27
42
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45
K+F eszköz adományozása a felsőoktatási intézmények számára
A tudás transzfer irodák (TTI) révén új együttműködések kialakítása A felsőoktatási intézmény oktatási tevékenységében
való részvétel
Egyetemi infrastruktúra-, laborok használata Egyetem által szervezett képzéseken, tréningeken való
részvétel
Szakértői tevékenység igénybevétele Új partneri kapcsolatok jöttek létre
A vállalatok megoszlása (%)
Az egyetemek által nyújtott információ
hasznosulása/eredménye
Következtetések
• Mind az egyetemek, mind a vállalatok oldalán változásra van szükség: nyitottság és proaktív magatartás
• Egyetemek:
• Aktívabb marketingtevékenység.
• Kompetenciák, kutatási eszközök bemutatása.
• Rendezvények, kiállítások, hírlevelek, kutatási jelentések.
• Vállalatok:
– Ki kell nyílni, külső szereplőket és ötleteket is be kell vonni a K+F tevékenységükbe.
– Szakmai előadások, szemináriumok tartása az egyetemeken.
