Kérelem Környezettudomány mesterszak (MSc) indítására

(1)

Kérelem

Környezettudomány

mesterszak (MSc) indítására

Szeged

2007

(2)

Tartalomjegyzék

I.

Adatlap 3

II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei 5 1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a

megfelelés konkrét bemutatása. 5

2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával 6 3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való

felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása 7 4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetség-gondozó”

tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása 9

5.

A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva. 9

III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása 10 1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv

2. Tantárgyi programok 15

3. Kompetenciák elsajátíttatása 68

4. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének

intézményi elősegítése, feltételei. 68

a) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés

tekintetében 68

5. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, a tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége. 69

IV. A képzés személyi feltételei 70

I.

A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei 70

II.

Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói 71

1. Az oktatók személyi-szakmai adatai 75

2. Nyilatkozatok 166

V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei xxx

Nyilatkozat a környezettudományi mesterszak indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitásról

Mellékletek:

1.

A szenátus támogató határozata

2.

A

környezettudományi mesterszak képzési és kimeneti követelményei

(3)

Adatlap 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe

Szegedi Tudományegyetem 6270 Szeged, Dugonics tér 13.

2. Kari tagozódású felsőoktatási intézmény esetén a képzésért felelős kar megnevezése Természettudományi és Informatikai Kar

3. Az indítandó mesterszak megnevezése

Környezettudomány mesterszak 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles környezetkutató (… szakiránnyal)

5. Az indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése Környezet-földtudomány

Levegőkörnyezet

Műszeres környezeti analitika és technológia Táj- és környezetértékelő

Természetvédelem

6. Az indítani tervezett képzési formák (teljes idejű, részidejű, székhelyen kívüli, távoktatás) teljes idejű képzés

7. A képzési idő

 a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma 4 félév, 120 kredit

az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma

1200 tanóra

 a szakmai gyakorlat időtartama és jellege:

2 hetes szakmai gyakorlat/terepgyakorlat (szakiránytól függően)

A szakmai gyakorlat időtartama szakiránytól függetlenül (min.) 2 hét, teljesítése kötelező, 5 kredit értékű, szervezői a szakirányért felelős tanszékek.

(A szakmai gyakorlat az erre szerződésben rögzített intézményben, hivatalban, laboratóriumban, cégnél, illetve az egyetem szervezésében végezhető.)

8. A szak indításának tervezett időpontja (figyelembe véve az engedélyezési eljárás időtartamát)

2008. szeptember 1.

(4)

9. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása

……….

Dr. Rakonczai János

egyetemi docens, tanszékcsoport-vezető, kandidátus

10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása Szeged, 2007. június

……….

Dr. Szabó Gábor

egyetemi tanár, az SZTE rektora

11. Az adatlap mellékletei

 A szenátus támogató javaslata

 A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás

(5)

II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei A képzési kapacitás bemutatása

(Legfeljebb 2-5 oldal terjedelemben)

1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.)

A Szegedi Tudományegyetemen (és jogelődjeiben) 1921 óta folyik magas szintű egyetemi képzés a természet- és társadalomtudományok területén. A megfelelő színvonalú képzés alapja az adott tudományterületen végzett magas színvonalú kutatómunka és a nagyszámú tudományos minősítéssel rendelkező oktató volt. Az egyetem Természettudományi Karán 1968 óta folyik környezetvédelmi oktatás, amelynek kezdetben a Kolloidkémiai tanszék adott helyet. Ebből a Várkonyi Bernát vezette kurzusból és a földrajz-földtan valamint a biológia szakterületen elindult hasonló tématerületű speciális kollégiumokból alakult ki az oktatás törzsanyaga. Időközben a környezettudományi kutatások is elindultak és kiszélesedtek, amely színvonalas publikációkat is eredményezett.

Az 1980-as években, az országosan elindult és elmélyült kutatómunka Szegedet is megérintette és erre alapozva jött létre szervezett formában Szegeden a környezettudományi és környezetvédelmi képzés. Ezeket a kutatásokat és oktatási elképzeléseket Burger Kálmán akadémikus fogta össze, akinek a vezetésével megalakult a Környezet- és Természettudo- mányi Kutatási és Oktatási Regionális Centrum (KÖTKORC) az akkori József Attila Tudományegyetemen, a Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 14 intézetének közreműködésével. A Centrumhoz később társult a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar és a Szegeden Működő kutatóintézetek (MTA Szegedi Biológiai Központ, Gabonatermesztési Kutatóintézet, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézete). A centrum célja volt összefogni a környezettudományi (biológiai, földtani, földrajzi, kémiai, fizikai, stb.) kutatásokat Szegeden a egyetem koordinálásával. További feladat volt elindítani a lehető legrövidebb időn belül a szervezett környezettudományi és környeztvédelmi képzést.

A szervezett oktatás első fázisában a környezetvédelmi posztgraduális (4 féléves, második diplomát adó) képzés indult be. A képzés nagy érdeklődést váltott ki. Kezdetben évfolyamonként mintegy 100 fővel, de a követő években is jelentős számú hallgatóval folyt ez az oktatás. Időközben a képzést a Magyar Akkreditációs Bizottság auditálta. Az ilyen típusú képzés iránti az érdeklődés csak a környezettudományi levelező képzés 6 évvel ezelötti beindulása után csökkent. Összességében e képzés keretében több mint 700 hallgató szerzett oklevelet.

A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán (ma SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar) került kidolgozásra az országosan később bevezetett környezetvédelem szakos tanári szak képzési protokollja, amit 1992-től folyamatosan oktatnak – főiskolai szintű tanári kimenetet biztosítva.

Az oktatásban erős volt a gyakorlati orientáltság az ATIKÖFE, az ANTSZ, a Vízügy laboratóriumaival közösen, valamint az NGO-kal együtt természetvédelmi területeken és nemzeti parkok oktató bázisaiban és erdei iskolákban tartott tantárgyelemek révén.

2003-ban a MAB akkreditálta a Környezettudományi szakot, amely egyetemi végzettséget adott 10 féléves képzés sikeres befejezésével. A szakhoz négy szakirány kapcsolódott. Ezek:

Hulladékkezelés és -elhelyezés, Levegőminőség-, zaj- és rezgésvédelem, Természetvédelem,

(6)

Intézete, szakfelelőse Kiricsi Imre egyetemi tanár intézetvezető. A Környezettudományi szak népszerűsége folyamatosan erősödött, a jelentkezők száma minden évben többszörösen meghaladta a – folyamatosan emelt – felvehető hallgatói létszámot, s a hagyományos képzés utolsó éveiben 50-70 fő között alakult. A környezetvédelem iránt nagy érdeklődés mutatkozott egyetemünk Élelmiszeripari Főiskolai Karán (ma Mérnöki Kar) is. Ennek hatására négy évvel ezelött beindult az élelmiszermérnök szakán a környezetvédelmi szakirány. Ezen képzésben az érintett hallgatók több, mint harmadrésze vesz részt.

A fentiek jól mutatják, hogy az elmúlt két évtizedben a környezetvédelmi képzés szinte teljes vertikuma kiépült a Szegedi Tudományegyetemen: főiskolai és egyetemi szintű környezettan tanári szak, környezettudományi szak egyetemi szintű képzés, környezetvédelmi posztgradu- ális szakképzés, környezettudományi doktori képzés.

A kétszintű képzés sajátosságainak megfelelően a környezettan BSc keretében első sorban az általános szakmai megalapozás és egyes kevesebb mély szakmai ismeretet igénylő gyakorlati jellegű képzés dominál. A mesterképzés pedig azzal egyidejűleg, hogy szakmai színvonalában eléri a korábbi hagyományos képzés szintjét, szakirányaiban azt meghaladó tudásszintet biztosít.

A korábbi egyetemi végzettséggel történő összevetés

Az indításra tervezett környezettudomány mesterszak a jelenleg folyó (ötéves) képzés szerves folytatásának tekinthető. A korábbi négy választható szakirány helyett jelenleg öt indítását tervezzük. Ezek a korábbiakhoz képest ugyan részben módosulnak (amelyek az országosan egyeztetett szakalapítási célokat követik és megfelelnek a mesterszak képzési és kimeneti követelményeinek), de így jobban alkalmazkodni tudnak a szakma iránt támasztott folyamatosan változó munkaerőpici követelményeknek. A most kialakított szakirányok ugyanúgy gyakorlatorientáltak, mint a korábbiak voltak, de jó felkészítést jelentenek a doktori képzés számára is (ennek bemutatását a 3. pontnál tesszük meg).

2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával.

A mesterképzés alapvető célja, hogy a képzésben résztvevők szilárd elméleti alapokkal és korszerű gyakorlati felkészültséggel rendelkezve jelenjenek meg diplomájukkal a munkaerő- piacon. A környezetkutatói mesterszintű oklevelet szerzett hallgatók gyakorlati oldalról alkalmasak:

 környezetvédelmi és környezettudományi laboratóriumokban önálló kutatói feladatok tervezésére és irányítására, valamint az ipar, a mezőgazdaság és a társadalmi élet környezeti problémáinak elméleti és gyakorlati azonosítása és felismerése mellett, önálló alkotó módon legyenek képesek azok megoldására.

 Képesek a környezetvédelmi hatósági feladatok vezetői szintű ellátására.

 Képesek továbbá környezeti állapotfelméréseket maguk is elvégezni, vagy ilyet

irányítani. Jól felkészült, együttműködni képes munkatársai lehetnek akadémiai és

ipari kutatóintézetek munkacsoportjainak és képesek természetvédelmi,

környezetvédelmi, agrokémiai, élelmiszeripari, növényvédelmi, minőségbiztosítási,

vagy egészségügyi laboratóriumokban önálló munkavégzésre és irányítására egyaránt.

(7)

feladatok, ill. problémák felismerésére és önálló megoldására.

A mesterképzésben részt vett okleveles környezetkutatók képesek új tudományos felismerések elérésére a környezettudományokban általánosan és a szakirányok szerinti speciális területeken egyaránt.

Képesek a környezeti adatok felvételére, azok minőségi és mennyiségi elemzésére és az eredményekből következtetések levonására. Az okleveles környezetkutatók biztosítják a szakember utánpótlást a magas szintű környezettudományi ismereteket igénylő kutatás, műszaki fejlesztés területén, ők jelentik az adott szakmaterületen a felsőoktatás számára a PhD hallgatói, majd az oktatói utánpótlást.

A környezetkutató mesteroklevéllel rendelkezőkre vonatkozó társadalmi igény számszerűsítése a hazai jogszabályok figyelembe vételével, a gazdaság várható fejlődése becslésével, az Európai Unió Magyarországra kötelező környezetvédelmi irányelveinek betartatásából következő igények tanulmányozásával és fejlettebb, illetve hasonlóan fejlett európai uniós társállamok példáinak áttekintésével tehető meg. Országosan prognosztizálva ez:

 A hazai jogszabályok által előírt feladatok ellátásából és az EU irányelveinek betartásából megítélésünk szerint hazánkban, megyénként számolva évente kb.10 új irányító környezetkutató szakemberre lehet szükség a következő évtizedben. Ez mintegy 160-200 főnyi igényt jelent évente.

 A hazai ipar és mezőgazdaság üzemeivel kapcsolatban felmerülő belső fejlesztési és ellenőrzési igényt évi mintegy 80-100 szakember alkalmazásával becsüljük ellátni.

 A magyar tudományos kutatásoknak a következő tíz évben mintegy 6000 új szakembert kell bevonnia ahhoz, hogy az EU átlag 75%-át elérjük. Becslésünk szerint a belépő kutatók mintegy 10%-a környezettudományi témával fog foglalkozni. Ez az igény évente 50-60 PhD szintű szakember alkalmazását jelenti.

Mindezek alapján hazánkban évente mintegy 300-350 mesterszintű oklevéllel rendelkező környezetkutató végzését igényli a munkaerőpiac. (Emellett az Európai Unió szintjén is várhatók jelentős igények.)

A hazai oktatási háttér, valamint a Szegedi Tudományegyetem területi elhelyezkedéséből származó sajátos helyi igényeket is figyelembe véve évente 50-60 fő környezetkutató képzésére lehet reális igény évente.

3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

A Szegedi Egyetem Természettudományi Karán már 1992-ben is környezettudomány köré csoportosuló doktori programokat szerettünk volna szervezni. Az akkori szabályozás szerint azonban csak az alapdiszciplinákban volt lehetséges programokat indítani, így ezekhez kapcsolódtak a környezettudományi doktori programok. 1993-ban a következő programokban indult be a képzés:

Környezeti biokémia és biotechnológia program (Nemcsók János egyetemi tanár, az MTA doktora):

1. Környezeti biokémia (Nemcsók János egyetemi tanár) 2. Biotechnológia (Kovács Kornél egyetemi tanár)

Természetvédelmi ökológia program (Gallé László egyetemi tanár, az MTA doktora)

(8)

Regionális folyamatok földrajzi és földtani elemzése program (Mészáros Rezső egyetemi tanár, akadémikus)

1. Geomorfológiai és geoökológiai értékelések (Mezősi Gábor egy. tanár, az MTA doktora) 2. A városklíma és a légszennyeződés problémái napjainkban (Koppány György

egyetemi tanár, az MTA doktora)

Környezeti kémia program (Burger Kálmán egyetemi tanár, akadémikus, halála után 2000-től Kiricsi Imre a kémia tudomány doktora)

1. Környezeti kémia és analítika (Burger Kálmán, Kiricsi Imre)

2. Környezeti kémiai technológia (Halász János egyetemi docens, kandidátus)

3. Kolloid rendszerek a környezeti kémiában (Dr. Dékány Imre akadémikus, egy. tanár)

Környezeti földtan program (Szederkényi Tibor egyetemi tanár, az MTA doktora) A doktori képzés szerkezetének 2001-ben való átszervezésével Szegeden is megalakult a Környezettudományi Doktori Iskola, ami folytatta a korábbi doktori programokban kialakult hagyományokat. Az iskola vezetője: Kiricsi Imre egyetemi tanár, akadémiai doktor. Az Iskola tevékenységének szinvonalát az oktatási és kutatási programok reprezentálják. Ezek:

Természetvédelmi ökológia (Gallé László egyetemi tanár, az MTA doktora)

1. Populáció és közösségi szintű folyamatok fenntartása

2. Életközösségek terhelhetőségének és restaurációjának vizsgálata

Környezeti biokémia és biotechnológia

1. Környezeti biokémia (Nemcsók János egyetemi tanár, az MTA doktora) 2. Biotechnológia (Kovács Kornél egyetemi tanár, az MTA doktora)

Fizika a környezetvédelemben (Szabó Gábor egyetemi tanár, akadémikus)

1. Környezetszennyező gázok lézerspektroszkópiás analízise

2. Fotoakusztikus spektroszkópiai módszerek a környezetszennyező anyagok mérésében

Környezetföldrajz (Mezősi Gábor egyetemi tanár, az MTA doktora)

1. A légszennyeződés éghajlattani szempontú elemzése 2. Tápanyagforgalom a talajban

3. Környezeti változások és tajváltozások komplex értékelése alföldi minta-területeken 4. Városi környezet szennyezés-terhelésének értékelése

5. Környezetszennyezés feltárása távérzékelési technikával 6. Tájökológiai vizsgálatok környezetérzékeny tájtípusokon

Környezetföldtan (Hetényi Magdolna egyetemi tanár, akadémikus)

1. Környezeti geokémia és hidrogeokémia

Környezeti kémia (Kiricsi Imre egyetemi tanár, az MTA doktora)

1. Környezeti kémia és analitika

2. Környezeti kémiai technológia

3. Környezeti kolloidkémia (Dékány Imre egyetemi tanár, akadémikus)

A környezettudományi témából több mint 60 jelölt szerzett doktori fokozatot. A Doktori

Iskola 2001-ben való akkreditációja óta közel 30 fokozatszerzésre került sor. A doktori

képzésben részt vevő hallgatók rendszeresen bekapcsolódnak az egyetem nemzetközi

együttműködési programjaiba, így nem csak magasszintű tudást, de megbízható idegennyelű

ismerteket szerezhetnek, valamint a későbbiekben is jól kamatozható nemzetközi

kapcsolatokat alakíthatnak ki.

(9)

gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán valamint a Juhász gyula Pedagógusképző Karon nagy hagyománya van a tudományos diákköri tevékenységnek, melynek keretében a hallgatók elmélyíthetik ismereteiket egy adott területen, és önálló kutatómunkát végezhetnek. A környezettudomány komplex jellege miatt hallgatóink a diszciplináris országos versenyek (kétévente OTDK) mellett évente a környezettudományi területen is bemutathatják eredményeiket. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a környezettudományos diákok nem csak egyre nagyobb számmal vesznek részt ezeken a versenyeken, hanem egyre sikeresebben is – ahogyan ezt a 2007. évi eredményeik látványosan tanúsítják (3 kiemelt különdíj, 3 első, 1-1 második helyezés és dicséret).

Már a képzés ideje alatt lehetősége van hallgatóinknak külföldi egyetemeken eltölteni egy-egy szemesztert az ERASMUS program keretein belül. A környezettudományi képzés fő bázisát adó négy tanszékcsoport cserekapcsolatai felölelik szinte valamennyi EU-s tagországot. De ezeken túlmenően tanszékeinknek számos kétoldalú tengerentúli kapcsolat is van (pl. USA, Kanda, Japán, stb.). Természetesen az MSc-képzésben, majd doktori képzésben részt vevő hallgatóinknak is lesz lehetőségük igénybe venni ezeket a kapcsolatokat.

A négy TTK-s tanszékcsoport mellett a Környezettudományi Doktori iskolába és a Környezettudományi Intézet munkájába bekapcsolódó más egyetemi karaink is széles skáláját kínálják mind a felvehető speciális tárgyaknak, mind a kutatási témáknak.

5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva.

A környezettudományi képzések iránti hallgatói igény a társadalom környezettudatosságának növekedésével együtt jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedben. Korábban ez az érdeklődés valamelyik diszciplináris tárgy területén (vegyész, biológus, geográfus, fizikus) jelentkezett.

Az önálló környezettudományi szak indítását követően azonban nagy mértékű létszámnövekedés volt tapasztalható – az elsőhelyes jelentkezések száma mindig jelentősen meghaladta a folyamatosan növekvő felvehető létszámokat. A hagyományos képzés utolsó éveiben 60-80 államilag finanszírozott és 20-30 költségtérítéses hallgatót oktattunk. A BSc- képzésben az igények további fennmaradását tükrözik, az ezt meghaladó jelentkezések (felvettek száma 2006-ban közel 100 fő) az igények további fennmaradását tükrözik. A bemeneti feltételek a Környezettudomány BSc-n kívül számos diszciplináris (illetve egyéb) területről is lehetővé teszik a mesterképzésbe való bekapcsolódást, így a szak iránti kereslet hallgatói oldalról garantáltan biztosítottnak látszik (kisebb bizonytalanságot a környezet mérnök szak konkurenciája jelenthet).

A környezettudományi képzésért felelős Környezettudományi Intézet oktatói bázisát döntően a Természettudományi és Informatikai Kar négy tanszékcsoportja adja több mint 180 oktatóval (közte 5 akadémikus), s ez kiegészül még más SZTE-s karok (JGYPK, MK, ÁJTK) oktatóival. Így az oktatói feltételek oldaláról nincs semmilyen akadálya a tervezett 50-60 fős nappali tagozatos MSc-s hallgatói létszámnak.

A képzésben érintett tanszékek műszerezettsége, oktatástechnikai háttere messzemenően

megfelel a korszerű képzési követelményeknek. A 2006-ban elindított Környezettudományi

BSc iránti nagy hallgatói igény pedig jó közvetlen bázisát jelenti az indítani szándékozott

képzésnek.

(10)

III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása 1.A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv

(Ha vannak szakirányok, azok bemutatása, kredit-tartalommal is.) óra óra óra kredit

TÁRGY ea. gy. lab. kr. felelős oktató

Elméleti alapozás (15-20)

Környezeti informatika 1 3 0 4 Mucsi László

Általános klimatológia 2 0 0 3 Unger János

Környezeti radiokémia 2 0 0 3 Erdőhelyi András

Természeti jelenségek fizikája 2 1 0 4 Bozóki Zoltán

A környezetélettan alapjai 2 0 0 3 Farkas Tamás

Az ökológia válogatott alkalmazásai 2 0 0 3 Györffy György

Összesen 11 4 0 20

Szakmai törzsanyag (25-35)

Környezeti stressz-biokémia 2 0 0 3 Nemcsók János

Geomatematika, geostatisztika 1 2 0 3 Geiger János

Környezeti analitika 2 0 4 7 Dombi András

Környezettechnika műveletek és gépek 2 1 0 4 Halász János A természet- és környezetvédelem aktuális

kérdései

2 0 0 3 Margóczi Katalin

Környezeti földtan 2 0 0 3 Hetényi Magdolna

Környezeti kockázatértékelés 2 0 0 3 Rakonczai János

Bioremediáció 2 0 0 3 Perei Katalin

Szakmai gyakorlat szakirányonként 0 5 0 5 szakirányonként

Összesen 15 8 4 34

Differenciált szakmai anyag

szakirányonként (30-40) 30

Szabadon választható egyéb ismeretek (5-10) 6

Diplomamunka (30) 30

Összesen 120

(11)

Környezet-földtudomány szakirány

óra óra óra kredit Szakirány felelős

TÁRGY ea. sz. gy. kr. Pál Molnár Elemér

Környezet-földtudomány szakirány felelős oktató

Környezetföldtani adatkezelés 0 0 3 3 M. Tóth Tivadar

Alkalmazott környezetföldtan 2 0 0 3 Hum László

Szedimentológia 2 0 0 3 Geiger János

Víz-kőzet kölcsönhatás 2 0 0 3 Varsányi Zoltánné

Alkalmazott hidrogeológia 2 0 0 3 Szanyi János

Geotermikus rendszerek 2 0 0 3 Szanyi János

Paleohidrológia 2 0 0 3 Sümegi Pál

Környezeti klimatológia 2 0 0 3 Unger János

Környezeti ásvány- és kőzettan 2 0 0 3 Pál Molnár Elemér Hosszú távú környezeti változások

modellezése

1 2 0 3 Sümegi Pál

Szakmai (terep) gyakorlat felelőse (5 kr) Pál Molnár Elemér Összesen 17 2 3 30 Kevés a gyakorlat Levegőkörnyezet szakirány

óra óra óra kredit Szakirány felelős

TÁRGY ea. lab. gy. kr. Szabó Gábor

Levegőkörnyezet szakirány felelős oktató

Mérési eredmények kiértékelése 1 0 1 2 Bozóki Zoltán

Meteorológiai mérések és számítások 0 0 2 2 Makra László Levegőanalitikai és technológiai laboratórium 0 4 0 4 Hannus István Levegőminőség mérési módszerek laboratórium 0 3 0 3 Mohácsi Árpád

Fizikai mérőmódszerek 0 2 0 2 Gingl Zoltán

Levegőkémia és levegőtisztaság-védelmi technológiák

2 2 2 4 Hannus István

Klímaváltozás, modellezés, humán komfort 3 0 0 4 Makra László

Válogatott fejezetek a fizikából 2 0 0 3 Hilbert Margit

Kötelezően választható ismeretek a következőkből 6

Levegőminőség mérési módszerek 2. 2 0 0 3 Bozóki Zoltán

Szélsőségek és meteorológiai okaik 3 0 0 4 Makra László

Városklimatológia 2 0 0 3 Unger János

Városklíma és légszennyezettség az alföldi

nagyvárosokban 0 0 2 2 Unger János

Környezeti katalízis 2 0 0 3 Hannus István

Légkörkémia 2 0 0 3 Körtvélyesi Tamás

Spektroszkópiai vizsgálati módszerek 2 0 2 5 Szabó Gábor Szakmai gyakorlat felelőse (5 kr) Bozóki Zoltán

Összesen 8+? 11 5+? 30

(12)

Műszeres környezeti analitika és technológia szakirány

óra óra óra kredit Szakirány felelős

TÁRGY ea. Lab gy. kr. Halász János

Műszeres környezeti analitika és technológia szakirány felelős oktató

Modern műszeres analízis 3 0 0 4 Péter Antal

Környezetkémiai és technológiai laboratórium 0 4 0 4 Ilisz István

Környezeti kémiai technológia 2 0 0 4 Kiricsi Imre

Analitikai minőségellenőrzés, minőségbizto- sítás, minőségbiztosítási rendszerek

2 0 0 3 Gajdáné Schrantz

Krisztina Elválasztástechnika és spektroszkópia

laboratórium 0 4 0 4 Ilisz István

Környezeti kolloidika 2 0 0 3 Tombácz Etelka

Környezeti elektrokémia 2 1 0 4 Visy Csaba

Szelektív hulladékkezelési technológiák 2 0 1 4 Halász János Szakmai gyakorlat felelőse (5 kr) Ilisz István

Összesen 13 9 1 30

Táj- és környezetértékelő szakirány

óra óra óra kredit Szakirány felelős

TÁRGY ea. sz. gy. kr. Unger János

Táj- és környezetértékelő szakirány felelős oktató

A környezeti tervezés alapjai 2 0 0 3 Mezősi Gábor

A vízi környezet értékelése 3 2 0 6 Rakonczai János

Alkalmazott talajtan 2 1 2 6 Farsang Andrea

Környezeti klimatológia 2 0 0 3 Unger János

Tájökológiai tervezés elmélete és gyakorlata 1 0 4 5 Keveiné Bárány Ilona

Ágazati környezeti tervezés 2 0 1 4 Szilasi Péter

Környezetirányítási szabványrendszerek és tanúsítás

2 0 0 3 Gálfi Márta

Szakmai (terep) gyakorlat felelőse (5 kr) Barta Károly

Összesen 12 3 6 30

(13)

óra óra óra kredit Szakirány felelős

TÁRGY ea. sz. gy. kr. Margóczi Katalin

Természetvédelem szakirány felelős oktató

Természetvédelmi biológia és restaurációs

ökológia 0 2 3 5 Margóczi Katalin

Alkalmazott hidrobiológia 0 2 0 3 Szalma Elemér

Biológiai modellezés 0 0 2 2 Pénzes Zsolt

Ökológiai módszerek 0 0 4 6 Gallé Róbert

Konzerváció genetika 2 0 0 3 Pénzes Zsolt

Gazdálkodás természeti területeken 0 2 0 2 Molnár Nóra

Környezettörténet 2 0 0 3 Sümegi Pál

A természetvédelem társadalmi vonatkozásai 2 0 0 3 Tóth I. János

Tájökológia és tájvédelem 0 3 0 3 Keveiné Bárány

Ilona

Szakmai (terep) gyakorlat felelőse (5 kr) Molnár Nóra

Összesen 6 9 9 30

Hálóterv (óra- és vizsgaterv):

óra óra óra kredit

Tárgy ea gy lab jel

^számon-

kérés

előfeltétel Kr. Felelős oktató 1. félév

Környezeti informatika 1 3 0 EA K+gy 4 Mucsi László

Környezeti analitika 2 0 4 SzT K+gy 7 Dombi András

Környezettechnika

műveletek és gépek 2 1 4 SzT K+gy 4 Halász János

Környezeti kockázatértékelés

2 0 0 SzT K 3 Rakonczai János

A környezetélettan alapjai 2 0 0 EA K 3 Farkas Tamás

A természeti jelenségek

fizikája 2 1 0 EA K 4 Bozóki Zoltán

Környezeti földtan 2 0 0 SzT K 3 Hetényi Magdolna

Szabadon választható egyéb ismeretek

SzV 2

Összesen 13 5 8 30

2. félév

Környezeti radiokémia 2 0 0 EA K 3 Erdőhelyi András

Általános klimatológia 2 0 0 EA K 3 Unger János

Az ökológia válogatott

alkalmazásai 2 0 0 EA K 3 Györffy György

Környezeti stressz-biokémia 2 0 0 SzT K 3 Nemcsók János

Geomatematika, geostatisztika

1 2 0 SzT K+gy 3 Geiger János

(14)

A természetvédelem és környezetvédelem

aktuális kérdései

2 0 0 SzT K 3 Margóczi Katalin

Szabadon választható

egyéb ismeretek SzV 4

Szakmai gyakorlat 0 5 0 SzT gy 5 szakirányonként

Összesen 13 7 0 30

3. félév Differenciált szakmai

ismeretek szakirányonként

Dif 22 A kettő megoszlása

szakirányonként módosulhat Diplomamunka

előkészítése Dip 8

Összesen 30

4. félév Differenciált szakmai

ismeretek szakirányonként

Dif 8 A kettő megoszlása

szakirányonként módosulhat Diplomamunka

előkészítése

Dip 22

Összesen 30

(15)

2. Tantárgyi programok

Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása.

Törzsanyag

Elméleti alapozás (20 kredit)

Tantárgy neve: Környezeti informatika Tantárgyfelelős oktató: Dr. Mucsi László Kredit:

4 Előadás:

1 Szeminárium:

0 Lab.gyak.:

3 Számonkérés módja:

K+Gy Előfeltétel: Geoinformatika alapjai, vagy Térinformatika alapjai, vagy Geoinformatikai szoftverek Tantárgyi tematika:

Előadás:

Adatnyerési módszerek: Adatforrások és digitalizálásuk, Alkalmazott digitális adatforrások (raszteres és vektoros).

Internet alapú adatforrások. Adathasználat jogi háttere.

Adatfeldolgozás, adatértékelés: Statisztikai adatelemzés eszköztára. Környezeti jellemzők idősorainak vizsgálata.

Környezeti, táji értékelést támogató indexek.

Környezeti adatbázisok: Tematikus adatbázisok és elérhetőségük, Környezeti információs rendszerek felépítése, Alkalmazott térinformatikai rendszerek bemutatása, Globális és regionális környezeti megfigyelő programok Szeminárium: –

Laborgyakorlat:

Alapadatok gyűjtése és kezelése. GPS mérés navigációs, térinformatikai és geodéziai léptékben.

Rendelkezésre álló adatbázisok számbavétele.

A mérési eredmények térbeli ábrázolása, rendszerbe integrálása, különböző méretarányokban.

Távérzékeési adatok interpretációja. Pontszerű környezeti adatok (talaj, levegő, víz, domborzat) térbeli kiterjesztésének lehetőségei.

Az adatokban rejlő egyszerű és összetett térbeli kapcsolatok feltárása. Geostatisztikai alapok alkalmazása a térbeli elemzésben (pl. trendek, korrelációk). Ábrázolástechnika. Térképi algebrák.

Környezeti állapot felmérése döntéshozás előkészítése témában saját mérések és az ismertetett adatbázisok felhasználásával.

Környezeti monitoringvizsgálat geoinformatikai módszerekkel. Indikátorszerepű adatok értelmezése. Környezeti objektumok rekonstrukciója.

Állapotváltozás értékelése különböző elsődleges és másodlagos adatok alapján.

Környezeti értékelést támogató matematikai indexek alkalmazása. Műholdképalapú spektrális indexek alkalmazása.

Alkalmazott információs rendszerek használata, pl. TEIR.

Ajánlott irodalom:

Detrekői Á. – Szabó Gy. 2005. Térinformatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. p.380.

Kertész Á. 1997. A térinformatika alkalmazásai. Budapest. p.240.

Környezetvédelmi kiskönyvtár kötetei MTA Stratégiai kutatások kötetei

PHARE HU008-02-01-0023 projekt keretében kidolgozott tananyagok. CD. SZTE 2004.

Geodézia és Kartográfia szaklap számai Térinformatika szaklap számai

(16)

Tantárgy neve:

ÁLTALÁNOS KLIMATOLÓGIA Tantárgyfelelős oktató:

Dr. Unger János Kredit:

4 Előadás:

2 Szeminárium:

0 Lab.gyak.:

0 Számonkérés módja:

K Előfeltétel: Általános meteorológia

Tantárgyi tematika:

Előadás:

A. Bevezetés. Fogalmak. Légköri léptékek. Energia- és tömegcserefolyamatok rendszerszemlélete.

B. Sugárzási mérleg, energiaegyenleg. Sugárzási jellemzők, szimbólumok. Egyéb energiaszállítási folyamatok. A napsugárzás energiahozamának földgömbi eloszlása. A Föld- légkör rendszer energiaegyenlege. Egy „ideális” hely napi energiaegyenlege.

C. A víz körforgása. A víz tulajdonságai. Globális vízkészletek és forgalmuk. Vízegyenlegek.

Kapcsolat az energiaegyenleggel, ariditási index.

D. A felszínközeli rétegek klimatikus folyamatai. Az „aktív” felszín. Térfogatra vonatkozó cserefolyamatok. A felszín alatti réteg, a felszínközeli légréteg és a külső réteg klimatikus folyamatai.

E. Egyszerű, kopár felszínek éghajlata. Homoksivatag. Hó- és jégfelszín. Vízfelszín.

F. Nem egynemű felszínek éghajlata. A területi inhomogenitás hatásai – advektív hatások, termális cirkulációs rendszerek. A topográfia hatásai – a sugárzás, a lefolyás, a párolgás és az energiaegyenleg változásai, a topográfia által generált és módosított szelek. Tengerszint feletti magasság hatása.

G. A légkör általános cirkulációja. Az általános légkörzés sémái, fő összetevői a troposzférában és a sztratoszférában. Passzátok, ITCZ. Légköri akciócentrumok. Monszunok.

H. Az éghajlati elemek övezetes rendje és azonalitásai. Az azonalitások okai. Tengeráramlások, óceáni ”szállítószalag”. El-Nino – Déli-Oszcilláció.

I. A földi éghajlat múltja, éghajlat-ingadozások. A Föld légkörének kialakulása. Az éghajlat- ingadozások magyarázata. Főbb vizsgálati módszerek.

J. Globális felmelegedés. Üvegházhatású gázok. A szén körforgása a Föld-légkör rendszerben.

Pozitív és negatív visszacsatolások. Modellek. A felmelegedés lehetséges regionális hatásai.

Grönlandi jégminták, Broecker kapcsolódó elmélete.

K. Sztratoszférikus ózon. Az ózonmérleg és a CFC-k. Ózonritkulás, ”ózonlyuk”.

L. Éghajlati rendszer. A rendszer belső elemei, külső kényszerek, igazodási idő.

Szeminárium:

-

Laborgyakorlat:

-

Ajánlott irodalom:

Unger J. – Sümeghy Z., 2002: Környezeti klimatológia. SZTE TTK, JATEPress, Szeged, 202 p.

Péczely Gy., 1979, 1994: Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp, 338 p.

(17)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Környezeti radiokémia

GAZDA TANSZÉK (CSOPORT) Szilárdtest és Radiokémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Erdőhelyi András egyetemi tanár

KREDIT 3

ELŐFELTÉTELEK ---

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUS Előadás

SZÁMONKÉRÉS Kollokvium

Tematika

Összetett radioaktív bomlások: elágazó bomlások, bomlássorok. A radioaktív bomlások kinetikája.

A félvezető detektorok működése, felhasználási lehetőségeik.

A sugárzások energia szerinti detektálása, energiaspektrumok. A gamma-spektroszkópia lényege, gamma-spektrumok szcintillációs és félvezető detektorokkal, nuklidazonosítások.

Az atommagok mesterséges átalakítása, a magreakciók. A magreakciók energetikája, a hatáskeresztmetszet. Fontosabb magreakciók.

Természetben előforduló radioaktív izotópok a Földünkön. A kozmogén és a terresztriális radioizotópok eredete: kozmikus magreakciók, a természetes urán -, tórium - bomlássorok. A fontosabb természetes radioizotópok tulajdonságai, főbb vegyületei, ásványai, előfordulásaik. A radonizotópok jelentősége, szerepe a természetes sugárterhelésben. A radioizotópok körforgása a levegő - víz - talaj - növény - állat - ember láncban. Terjedési modellek.

A természetes radioizotópok kimutatási, detektálási lehetőségei környezeti mintákban.

A mesterséges radioizotópok eredete Földünkön. Körforgásuk, szerepük az ember sugárterhelésében.

Sugárbiológiai alapok. A sugárbiológiai változáshoz vezető folyamatok, időbeli változások. Kis és nagy dózisok hatása az élő szervezetekre: a sztochasztikus és a determinisztikus hatásokra vonatkozó dózis - hatás görbék, értelmezésük. Kritikus szervek, effektív felezési idő. Külső tényezők (pl.

hőmérséklet, oxigénkoncentráció) szerepe a sugárbiológiai folyamatokban.

Sugárhatáskémiai alapfolyamatok. Sugárhatáskémiai hozam. A víz radiolízise.

A maghasadás energetikai viszonyai. Az atomreaktorok csoportosítása, működésük. A paksi atomerőmű normális üzemvitelével a környezetbe kikerülő radioaktív nuklidok, a kibocsátásokra érvényes hatósági korlátok. Sugárvédelmi munka Pakson. Az atomreaktor működésével kapcsolatos sugárterhelés hazánkban.

A radioaktív hulladékok átmeneti és végleges elhelyezésével kapcsolatos feladatok, problémák, a megoldási lehetőségek aktuális helyzete Magyarországon. Rövid áttekintés a más országokban alkalmazott módszerekről.

III. Ajánlott irodalom

1. Nagy Lajos György, Nagyné László Krisztina: Radiokémia és izotóptechnika, Műegyetemi Kiadó, Bp. 1997.

2.Veszprémi Egyetemi jegyzetek.

3.Ronald L. Kathren: Radioactivity in the Environment, Harwood Academic Publishers,1996.

(18)

Tantárgy neve:

Természeti jelenségek fizikája

Tantárgyfelelős oktató:

Dr. Bozóki Zoltán Kredit:

4

Előadás:

2

Gyakorlat:

1

Lab. gyak.:

0

Számonkérés módja:

K Előfeltétel: -

Tantárgyi tematika:

Előadás:

Hullámtan, szökőár

Rezgések, rezonanciakatasztrófa, földrengés Kozmikus katasztrófák

Lavinák és folyadékmechanika

Légköri jelenségek, felhőképződés, jégeső, savas eső Villámlok kialakulása és hatásai

Légáramlatok, tornádók, hurrikánok

Áramlási törvények a vízben, örvények, El Nino Árapály, hajókatasztrófák, Bermuda-háromszög Vulkánok megfigyelése, vulkánkitörések fizikája Szeminárium: -

Laborgyakorlat: - 1. félév

Demény András, Erostyák János, Szabó Gábor, Trócsányi Zoltán: Fizika I., Klasszikus mechanika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005

Hevesi Imre: Elektromosságtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 Dr. Ábrahám György: Optika, Panem – McGraw - Hill, 1997

Bencze P., Major Gy., Mészáros E.: Fizikai meteorológia, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982 Kiadott oktatási segédanyag

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A környezetélettan alapjai

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Összehasonlító Élettani Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Farkas Tamás (oktató: Kis Zsolt)

KREDIT 3

ELŐFELTÉTELEK

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUS előadás

SZÁMONKÉRÉS kollokvium

Tematika:

A tárgy célja, a folyamatosan változó környezet és a belső szabályozási folyamatok közötti kapcsolat bemutatása, a környezetünkben felhalmozódó toxikus anyagok szervezet integritására gyakorolt htásának vizsgálata. A környezetet terhelő mérgező anyagok élettani folyamatokat befolyásoló hatásainak elemzése; a szervezetben felhalmozódó, eloszló, részben kiürülő, részben raktározódó exogén anyagok hatásainak tárgyalása.

Mindezeket az alábbi főbb témakörök alapján tesszük: Oxigén: légzés a vízben és a szárazföldön; Víz:

ozmotikus szabályozás vízi és szárazföldi gerincesekben; tengeri emlősök; A mérgező anyagok feszaporodása a vízben és a talajban, hatása a légzésre a keringésre és a kiválasztásra; Hőmérsélet szabályozás: hőegyensúly, hibernáció, téli és nyári álom, hőmérsékleti adaptáció; Táplálkozás és energia: ártalmas anyagok, mérgek és a kémiai védelem; A szervezet szabályozó működése; idegi és hormonális kontroll

Knut Schmidt- Nielsen: Animal Physiology: Adaptation and environment Eckert: Animal Physiology

(19)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Az ökológia válogatott alkalmazásai

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai

FELELŐS OKTATÓ Györffy György

KREDIT 2

ELŐFELTÉTELEK Állatökológia, növényökológia

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUS szeminárium

SZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegy

Tematika: Az alkalmazott ökológia a különböző szakterületekre kivetített elméleti kutatások gyakorlati alkalmazása a mindennapi életben, ökológiai alapelvek alkalmazása az emberi tevékenységek által okozott problémák megoldására. Így megkülönböztetünk: talajökológia, vízügyi ökológia, erdőökológia, agroökologia, környezet- és természetvédelmi ökológia, közegészségügyi és állategészségügyi ökológia, igazságügyi ökológia, stb. tudományágakat. Továbbá, az agroökológián belül beszélhetünk kertészeti, mezőgazdasági, erdészeti és vadászati ökológiáról. A kurzus célja e széles skálán minél több esettanulmány összegyűjtése, az eredmények vagy eredménytelenségek okainak megbeszélése. Néhány példa: Harc a megfelelő vízminőségért Dél- Floridában, A természeti kincseket kitermelő iparágak megmenthetik-e az esőerdőket?, Fenntartható mezőgazdaság az erdőkben, A Húsvét-szigetek példája, Egy terület restaurációja, Ökológusok vizsgálják a hideg égövi erdőtüzeket és az éghajlatváltozást, Ökológusok és a környezeti hatástanulmányok, Ökológusok keresik a Hantavírus fertőzések kitörésének mintázatát, stb.

Ajánlott irodalom: Applied Ecology and Environmental Research, illetve Ecological Applications c. folyóirat számai.

(20)

Szakmai törzsanyag (34 kredit)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Környezeti stresszbiokémia

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) biológia

FELELŐS OKTATÓ Nemcsók János

KREDIT 3

ELŐFELTÉTELEK

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUS Előadás, laboratóriumi gyakorlat, gyakorlat (pl.

matematika), szeminárium

SZÁMONKÉRÉS Kollokvium, gyakorlati jegy

Tematika:

Környezeti stresszbiokémia

A citokróm P450 monoxigenázok szerepe a környezeti stressz hatások kivédésében. P450 enzimek szerkezete, géncsaládok. Fajspecifitás. Endogén és exogén szubszutrátok, gátlószerek, induktorok. Halak citokróm P450 függő monooxigenáz enzimrendszere. Nehézfémek, peszticidek hatása halak bitranszformációs enzimeire.

Stressz. Stresszválasz, molekuláris védekező rendszerek. Hősokk fehérjék, chaperonok. Fémkötő fehérjék, metallothioneinek. Szabályozó mechanizmusok: heat-shock transzkripciós faktor, metal transzkripciós fektor.

Vizitoxikológia. Trofitás, szaprobitás, holobitás fogalma. Az eutrofizáció különböző fokai. LC50 LC100 meghatározása. Ízelt lábú és gerinces vízi állatok toxikológiai tesztelése. Vízszennyező anyagok felosztása kémiai szerkezetük alapján. Antropogén ágensek hatása enzim szinten. (Stressz terheltség, szövetkárosodás, idegrendszer bénítása.)

Neurotranszmitterek felosztása kémiai szerkezetük alapján.

A kolinerg rendszer. Az acetil kolin szintetizáló és lebontó enzimjei. Az acetilkolineszteráz molekuláris formái.

Az acetilkolineszteráz enzim felosztása farmakológiai szempontból. Az acetilkolineszteráz enzim fehérje felépítése peszticidekkel történő gátlásának mechanizmusa, működésének molekuláris alapjai.Ökológiai tényezők hatása egyes peszticidek toxicitására. Biomonitoring enzimológiai módszerekkel.

Ajánlott irodalom:

L. Stryer: Biochemistry, W.H. Freeman and Co. New York, 1995 Ádám Veronika: Orvosi biokémia, Semmelweis Kiadó, 1996

J.M. Berg, J.L. Tymoczko, L. Stryer: Biochemistry, W.H. Freeman and Co. New York, 2002 Bálint Miklós: Molekuláris biológia I. II. III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002 Balogh Árpád: Környezetbiokémia

P.W. Hochachka and T.P. Mommsen: Environmental and ecological biochemistry

(21)

Tantárgy neve:

G

EOMATEMATIKA

,

GEOSTATISZTIKA

Dr. Geiger János Kredit:

3 (1+2+0) Előadás:

1 Szeminárium:

2 Gyakorlat:

K Előfeltétel:

Előadás:

VALÓSZÍNŰSÉGELMÉLETI ALKALMAZÁSOK:A teljes valószínűség tétele és alkalmazásai; Bayes tétele és alkalmazása a megkutatottság vizsgálatában; Markov láncok és alkalmazásuk az üledékképződés vizsgálatában;

Statisztikai entrópia és alkalmazása az üledékciklusok vizsgálatában. MATEMATIKAI STATISZTIKA:

Alapsokaság és statisztikai minta; Hipotézisvizsgálat; Illeszkedésvizsgálat; A jó becslés kritériumai; A becslések előállítására szolgáló módszerek, Konfidencia intervallumok; Korreláció analízis, A kovariancia; A „klasszikus”

korrelációs együttható; A korrelációs mátrix és értékelése a kapcsolt láncok módszerével; A parciális korrelációs együttható és szerepe a diagenetikus változások és a talajképződés felismerésében;A többszörös korrelációs együttható; Klaszifikációs és ordinációs eljárások; Cluster analízisek; Hierarchikus és nem hierarchikus eljárások;

Az eredmények értékelési lehetőségei; Genetikai elemek felismerése síkban és kőzetprofil mentén cluster analízisek segítségével; Faktoranalízisek; Szemléleti alapok; Megoldási algoritmusok; Értékelési alapelvek; A hatótényezők felismerése faktormintázat alapján; Afőkomponens analízis mint a faktor analízis speciális esete; A főkomponens analízis és a faktor analízis szemléleti különbsége; Diszkriminancia analízis; A diszkriminancia analízis szemlélete; Felismerő statisztikai modell kialakítása a klaszifikációs és ordinációs módszerek valamint a diszkriminancia analízis segítségével; Az új minták besorolása a felismerő statisztikai modell segítségével.

GEOSTATISZTIKA:A regionalizált változó fogalma; Erős stacionaritás; Gyenge stacionaritás, Belső hipotézis, Ergodicitás, A félvariogram mint a térbeli folytonosság kifejezője; A félvariogram alapvető tulajdonságai; A félvriogram modellezése, A félvariogram és az autokorreláció kapcsolata; A geometriai anizotrópia; A zonális anizotrópia; A térbeli anizotrópia megjelenítése a varigram felszínnel; A térbeli interpoláció „klasszikus”

módszerei; A krigelés alapvető megoldási módjai; A krigelési szórás, Indikátor változó térbeli interpolációja krigeléssel; A sztochasztikus szimulációk mint a térbeli interpoláció alternatív képei; A sztochasztikus szimuláció és krigelés alapvető szemléleti különbsége; Gauss-típusú szimulációk; Szekvenciális indikátor szimulációk; p-field szimulációk; Bool-típusú szimulációk; A simulated annealing megközelítés; Turning band szimuláció; Marked point folyamatok; Neurális hálózatok

Geiger J. (2007): Geomatematika-I.—JATEPress.p.156. Szeged.

Geiger J. (2007): Statisztikai alapú geológiai mintavétel.—JATEPress.p.112. Szeged

Füst A.—Geiger J.—Kovács J.—Unger Z.(2007): Alkalmazott geomatematikai praktikum.—JATEPress.p.471.

Szeged.

(22)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Környezeti analitika

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ dr. Dombi András egyetemi docens

KREDIT 3

ELŐFELTÉTELEK

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUS Előadás

Tematika:

Levegő, vizek, talajok nyomszennyezőinek elválasztására, dúsítására alkalmas analitikai előkészítő módszerek.

Az elválasztáson alapuló módszerek (gázkromatográfia, folyadékkromatográfia, ionkromatográfia és kapilláris elektroforézis) alkalmazása a környezeti minták analízisében.

Kombinált analitikai módszerek (GC-MS, HPLC-MS, EC-MS, ICP-MS, stb.) felhasználása a környezeti analízisben.

Víz, szennyvízanalízis; fizikai és összetett mutatók mérése, szerves vegyülettípusok és egyedi szennyezők meghatározása.

Környezetszennyező anyagok analitikájának nemzetközi (EU) előírásai.

Ajánlott Irodalom

1.) Roger N. Reeve: Environmental Analysis, John Wiley and Sons, 1994.

2) Cleseceri, L., Greenberg, A.E., Trussel, R.R. : Standard methods for the examination of water and wastewater.

20. Edition, American Public health Association, Wahington, 1999

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Környezeti analitika laboratórium GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ dr. Ilisz István egyetemi adjunktus

KREDIT 4

ELŐFELTÉTELEK

HETI ÓRASZÁM 4

TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat

SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy

Tematika:

A környezeti analitikai célú mintavétel eszközeinek megismerése, módszereinek alkalmazása a terepen.

Természetes vízminták, talaj- és/vagy iszapminták, levegő- és/vagy gázminták vételezésének és tartósításának, tárolásának bemutatása. Egyszerű helyszíni mérések vízmintákon hordozható műszerekkel, eszközökkel (pl.

hőmérsékletmérés, oldott oxigén mérése, pH-mérés, sűrűségmérés, zavarosság). A környezeti analízis mintaelőkészítési műveleteinek bemutatása, gyakorlása. Az őrlés/aprítás, szitálás, szárítás, bepárlás, extrakció célja, kivitelezése. Válogatott műszeres analitikai eljárások alkalmazása a környezeti analízis témaköréből, különös tekintettel a vonatkozó szabványok által előírt metodikákra. Vízminták vizsgálata: arzén-, alumínium-, olaj- és fenoltartalom meghatározása optikai módszerekkel és oldott ionok meghatározása ionszelektív

elektródokkal. Gáz- és/vagy levegőminták vizsgálata: szállópor- és NOx-tartalom mérése. Iszap- és/vagy talajminták vizsgálata: kioldási eljárások tanulmányozása, egyes nehézfémek koncentrációjának meghatározása, szervesanyag-, nedvesség és hamutartalom mérése.

Ajánlott Irodalom

1. Burger Kálmán: A mennyiségi analízis alapjai: kémiai és műszeres elemzés, Semmelweis Kiadó 2. Stanley E. Manaham: Environmental Chemistry, Lewis Publisher, 1990.

3. Galbács Zoltán, Galbács Gábor, Sipos Pál: Műszeres analitikai gyakorlatok, JATEPress, 2004.

(23)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Környezettechnikai műveletek és gépek GAZDA TANSZÉK (CSOPORT) Alkalmazott és Környezeti Kémiai tanszék

FELELŐS OKTATÓ Dr. Halász János egyetemi docens

KREDIT 3

ELŐFELTÉTELEK ---

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUS Előadás

Tematika

A technológia alapelvei. A műveleti egység, a műveleti egységet leíró mennyiségek. Folyamatábrák, kapcsolások. Szakaszos és folyamatos műveletek. Az anyag- és energiamérlegek felírásának alapelvei és alkalmazása.

Differenciális mérlegegyenletek: a vezetési egyenletek kapcsolata az empirikus egyenletekkel.

Differenciális tömeg-, komponens- entalpia- és impulzusmérlegek. Források és nyelők, átadási áramok. A Damköhler-egyenletek.

A környezettechnológia műveletei. Fluidumok áramlása, hidrodinamikai alapok; csővezetékek, csőszerelvények, szivattyúk, kompresszorok, vákuumberendezések. Áramlás porózus rétegen, szemcse- halmazon keresztül; a fluidizáció. Kétfázisú áramlás: filmek és habok.

Heterogén diszperz rendszerek előállítása: aprítás, keverés. A heterogén diszperz rendszerek elvá- lasztása: ülepítés gravitációs és centrifugális erőtérben. Szűrés, szűrőberendezések. Porleválasztás.

Szilárd-szilárd rendszerek elválasztása: osztályozás, flotálás.

Kalorikus műveletek: hőközlési formák, melegítési-hűtési módszerek; hőcserélő berendezések; a bepár-lás és a szárítás alapelvei, készülékei.

Homogén rendszerek elválasztása: desztillációs, abszorpciós, adszorpciós, ioncsere, extrakciós (folyadék-folyadék, folyadék-szilárd), kristályosítási műveletek elvi alapjai és gyakorlati megoldásai. .

A reagáltatás művelete: kémiai reaktorok; szakaszos és folyamatos megoldások: a szakaszos üstreaktor, a folyamatos csőreaktor, tankreaktor és reaktorkaszkád anyag és energiamérlege; a reaktorok tervezésének alapjai.

IV. Ajánlott irodalom

1. Halász J. – Hannus I.: Vegyipari és környezettechnikai műveletek (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 2006

2. Fonyó Zs. - Fábry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek (egyetemi tankönyv), Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998

3. Halász J. - Hernádi K. - Kónya Z. - Kukovecz. Á. - Tasi. Gy.: Vegyipari műveleti számítások (egyetemi jegyzet), JATEPress, Szeged, 2007

(24)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A természet- és környezetvédelem aktuális kérdései

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Margóczi Katalin

KREDIT 3

ELŐFELTÉTELEK Természetvédelem (BSc tárgy)

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUS Előadás, laboratóriumi gyakorlat, gyakorlat (pl.

matematika), szeminárium

Tematika:

Természet és ember viszonya. A biodiverzitás és az emberi jólét kapcsolata. A Millenium Ecosystem Assessement legfontosabb üzenetei. A globális környezeti problémák aktualitásai.

A természetvédelem szervezeti felépítésének és törvényi szabályozásának változása Magyarországon. A természetvédelem szabályzása és intézményrendszere az Európai Únióban. A védett területek rendszere és a földhasználati zónarendszer.

Természetvédelmi kezelési paradigmák. A fenntartható használat és a természetvédelmi kezelés. Korszerű kezelési, használati és élőhely helyreállítási esettanulmányok. Fajszintű kezelési stratégiák és populációszintű kezelések.

A biodiverzitás feltárása és monitorozása. A természetvédelmi biológia frontvonalai.

A környezetvédelem fogalma, kapcsolatrendszere. A környezetvédelem helye, szerepe a társadalmi gazdasági folyamatokban. Környezetgazdálkodás. A környezetszennyezések és terhelések megelőzésének újabb módszerei.

A környezeti tudatosság helyzete. A tudatformálás, oktatás, ismeretterjesztés aktuális módszerei.

Demeter A. (ed.)(2002): Natura 2000 – Európai hálózat a természeti értékek megőrzésére. – ÖKO Rt., Budapest.

Kerényi A. 2003: Európa Természet- és környezetvédelme Margóczi K. (1999): Természetvédelmi biológia JATEPress

Millenium Ecosystem Assessement, 2005. Ecosystem and Human Well-being: Biodiversity Synthesis. World Resources Institute, Washington, DC.

Rakonczai J. 2003. Globális környezeti problémák. Lazi Kiadó.

(25)

Tantárgy neve:

K

ÖRNYEZETIFÖLDTAN

Dr. Hetényi Magdolna Kredit:

3 (2+0+0) Előadás:

2 Szeminárium:

0 Gyakorlat:

K Előfeltétel:

Előadás:

Az emberrel közvetlen kapcsolatban lévő geoszférák (a litoszféra, az atmoszféra és a hidroszféra) kémiai és ásványos összetétele. A globális biogeokémiai ciklusok, szerepük az elemek földtörténeti és jelenlegi eloszlásmódjának alakulásában. Az emberi tevékenység módosító hatása.

A földkéreg ásványos és kőzettani felépítése. A mállás folyamatának környezeti hatása, szerepe az elemek migrációjában. A talaj szerepe az elemek körforgalmában, az agyagásványok és a vashidroxidok, valamint a szerves anyag különböző stabilitású frakcióinak hatása a környezet állapotára, a szennyező anyagok mobilitására és a globális szén-ciklusra. Nyomelemek a talajban és az üledékekben, eloszlásmódjuk változása a környezeti jellemzők és az emberi tevékenység függvényében.

A hidroszféra környezeti jelentősége. Az óceánvíz összetételét befolyásoló legfontosabb folyamatok (biológiai folyamatok, a magma és az óceánvíz kölcsönhatása, a folyók által szállított mállási termékek hatása). A folyók vizében oldott és szuszpendált anyag mennyisége és minősége, környezeti hatásuk. A tavak vizének cirkulációja és a folyamat szerepe a természetes eutrofizációban. A felszín alatti víz környezetföldtani jelentősége.

Az atmoszféra kialakulása, földtörténeti változásai, az ősatmoszfárától a jelenlegi atmoszféráig.

Az ember szerepe az atmoszféra összetételének változásában: üvegházhatású gázok. Por és aeroszolok az atmoszférában. A paleokörnyezeti rekonstrukció lehetőségei.

Magyarország környezetföldtani problémái.

Appelo, C.A.J and Postma, D.: Geochemistry, groundwater and pollution. A.A. Balkema, Rotterdam, 1993.

Aswathanarayana, U.: Geoenvironment. A.A. Balkema, Rotterdam, 1995.

Berner, K.B. and Berner, R.A.: Global environment. Prentice Hall, New Yersey, 1996.

Butcher, S.S. Charlson, R.J., Orians, G.H., Wolfe, G.V.: Global biogeochemical cycles. Academic Press, 1992.

Czelnai, R.: A világóceán. Vince Kiadó, Budapest, 1999.

Mészáros E.: Fundamentals of atmospheric aerosol chemistry. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999.

Förstner, C.: Sediments and toxic substances. Springer-Verlag, 1996.

Heling, D., Rothe, P., Förstner, U., Stoffers, P.: Sediments and environmental geochemistry. Springer-Verlag, 1990.

Hetényi M.: Környezetgeokémia I. Egyetemi jegyzet, JATEPress, Szeged, 1999.

(26)

Tantárgy neve:

Környezeti kockázatelemzés Tantárgyfelelős oktató:

Dr. Rakonczai János Kredit:

3 Előadás:

2 Szeminárium:

0 Lab.gyak.: Számonkérés módja:

K Előfeltétel:

Tantárgyi tematika:

Előadás:

A környezeti kockázatok fajtái:

Természeti eredetű kockázatok:

Földrengés Vulkánosság Árvizek

Széllel kapcsolatos események Lejtős tömegmozgások

Antropogén eredetű kockázatok:

Ipar (kiemelten az atom-, vegyipar) Bányászat

Közlekedés

Hulladék- és szennyvíz elhelyezés Veszély és kockázat értékelés módszertana Rendkívüli helyzetek és katasztrófák

A katasztrófavédelem hazai megközelítése és jogszabályi háttere Katasztrófa menedzsment

Szeminárium:

-

Laborgyakorlat:

-

Ajánlott irodalom:

Bates, R. J. Jr. 1992: Disaster Recovery Planning. Networks, Telecommunications, and Data Communications. McGraw-Hill, ISBN 0--7-004128-8

Rakonczai J.: Globális környezeti problémák, 2003

Ambris J. et al (1997): Országvédelem, polgári védelem, katasztrófaelhárítás; BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest 1997

Nagy T. szerk. (1990): A katasztrófa-megelőzés alapjai, Budapest

1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

http://www.disasterplan.com/

http://www.munichre.com/

(27)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Bioremediáció

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biotechnológiai Tanszék

FELELŐS OKTATÓ Perei Katalin

KREDIT 3

ELŐFELTÉTELEK Biokémia, mikrobiológia

HETI ÓRASZÁM 2

TÍPUS Előadás

Tematika:

A BSc képzésből érkező hallgatók egy szintre hozása:

A biotechnológia szerepe a környezetvédelemben.

Bioremediáció, bioaugmentáció, biostimuláció fogalma alkalmazási területei,

Aerob biodegadációban résztvető mikroorganizmusok, biotechnológiai eljárások, lebontási útvonalak

Anaerob mikróbák alkalmazása kármentesítési projektekben, anaerob lebontási útvonalak A bioremediáció, biodegradáció kivitelezésének lehetőségei in situ és ex situ módszerekkel.

Környezetbarát megújuló energiaforrások, energiahordozó, az energiaszektor és a környezetvédelem kapcsolata, kombinált kármentesítő és energiatermelő eljárások