• Nem Talált Eredményt

A tudomány diffúziója és a diffúzió tudománya megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A tudomány diffúziója és a diffúzió tudománya megtekintése"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

Terminológia

A tudomány diffúziója és a diffúzió tudománya

A tudományos és műszaki tájékoztatás alapvető f e l a d a t a i közé t a r t o z i k , hogy elősegítse a s z a k m a i i s m e r e t e k újratermelését /K+l/, s az u j i s m e r e t e k elterjedését mindazokon a h e l y e k e n , a h o l hasznosítani tudják őket a társadalmi haladás, a gazdasági növekedés Javára.

A z o k a t a f o l y a m a t o k a t , a m e l y e k előkészítik éa véghez v i s z i k a r é ­ g i e k e t felváltó u j i s m e r e t e k /"technológiák"/ beszivárgását, behatolá­

sát, majd u r a l o m r a Jutását a társadalom meghatározott közösségeiben / s z e r v e z e t e i b e n / , általában a "diffúzió" szóval szokták összefoglal­

n i . Nyilvánvaló, hogy a diffúzió Jelenségének b o n y o l u l t rendszerében f o n t o s szerepük v a n a z ínformáció és kommuniitáció f o l y a m a t a i n a k i s , ezért i n d o k o l t n a k s időszerűnek t a r t j u k , hogy röviden megvilágítsuk a diffúzió fogalmát, elsősorban az informatikát i s /közvetve v a g y köz­

vetlenül/ érintő szempontok s z e r i n t / l / .

A diffúzió Jelentőségére u t a l JiMOSSY F e r e n c n e k / 2 / a z a megálla­

pítása, hogy a "gazdasági fejlődés g y o r s üteme ... a korszerű termelé­

s i eljárások átvételének tulajdonitható, nem p e d i g közvetlenül magá­

n a k a tudományos-technikai fejlődésnek". Könnyen belátható u g y a n i s , hogy s o k k a l g y o r s a b b a n l e h e t átvenni, mint t e r m e l n i az i s m e r e t e k e t .

G.F. E A Í / 3 / a z t hangsúlyozza, hogy a "termelékenység növekedésé­

n e k üteme ... attól függ, m i l y e n u j eljárások ős módszerek - f e l f e d e ­ zések - születnek; mennyi idő a l a t t J u t n a k e l a g y a k o r l a t i alkalmazá­

s i g , a találmányig, és m i l y e n g y o r s a n t e r j e d n e k e l , - ez a diffúzió, ... ennek fontossága g y a k o r l a t i szempontból a z , hogy meghatározza,mi­

l y e n ütemDen szorítják k i a z u j vívmányok a régebbi, kevésbé termelé­

keny módszereket..,"

Az idézett megállapításokból kitűnik, hogy a diffúziónak / k e d v e ­ ző e s e t b e n / i g e n nagy lendítő e r e j e v a n a tudományos-technikai fejlő­

dósben. Annak, hogy e z a z erő megfelelően érvényesüljön, e g y i k f o n t o s / h a nem i s minőig döntő/ feltétele, hogy a tudományos és műszaki tájé­

koztatás, a z ehhez kapcsolódó információs-kommunikációs f o l y a m a t o k és eszközök hatása i s elég erős l e g y e n . Köztudomású, s e z t még az a m e r i ­ k a i kutatások / 4 / l a hangsúlyozzák, hogy i g e n széles rés v a n /jófor­

mán minden szakterületen/ a m i n d e n n a p i g y a k o r l a t és a z elérhető l e g ­ magasabb színvonalú i s m e r e t e k /technológiák/ között. Eletünk mlnősé-

(2)

Terminológia

gét jelentősen Javíthatnánk, h a a rendelkezésünkre álló l e g j o b b s z a k ­ i s m e r e t e k e t nagyobb területekre ée mélyebbre ültetnénk e l , B a l k a l m a ­ zásuk érdekéuen nagyobb erőt fejtenénk k i . E z egyúttal a z t ís J e l e n ­ t i , hogy a z u j i s m e r e t e k terjedését nem tekintjük "spontán" f o l y a m a t ­ nak, hanem / h e l y h e z és időhöz kötötten/ s z e r v e z e t t e n k e l l végeznünk a z u j i s m e r e t e k terjesztését.

E z e k a meggondolások már átvezetnek a diffúzió-kutatásnak a r r a a területére, amely a kommunikáció-kutatással érintkezik. Ennek a h a ­ tárt ervlétnek e g y i k l e g i s m e r t e b b kutatója a z a m e r i k a i B. KAIZ / 5 / , a - KÍ kitűnő tanulmányban f o g l a l t a öeaze a diffúzió tudományának eajáto- s a n interdiszciplináris problematikáját.

Számos társadalomtudományi diszciplína közelitette meg, egymás­

tól i g e n eltérő u t a k o n a diffúzió f o l y a m a t a i n a k kutatását. A modern antropológia például megpróbálta felderíteni a z eszméknek, alkotások­

n a k /termékeknex/ a z t a z utvonalát, a m e l y e n térben és időben végigha­

l a d n a k , A szociológiai kutatások nyomon követték a legszélesebb érte­

lemben v e t t társadalmi ujitésok /innovációk/ terjedését; különösen nagyarányú kutatásokat végeztek a z u j mezőgazdasági eljárások diffú­

ziójára vonatkozóan; részben a szociológiához kapcsolódtak a rádió elterjedése óta m e g i n d u l t tömegkommunikációs kutatások i s . A szociál­

pszichológia a diffúziónak elsősorban a z t az aspektusát vizsgálta, hogy a különféle társadalmi közösségek, rétegek m i l y e n mértékben h a j ­ landók e l f o g a d n i a változásokat /újításokat/. A piackutatás /magától értetődően/ a z u j termékek elterjesztése /eladása/ érdekében f o g l a l ­ k o z o t t a diffúzió problémáival.

k A I Z megállapitja, hogy ezeK a különböző társadalomtudományi diszciplínákhoz tartozó kutatások jórészt egymástól függetlenül f o l y ­ t a k , s c s a k a 6 0 - a s évektől kezdve tapasztalható, hogy a diffúzió komplex tudományát valóban interdiszciplinárisán próbálják művelni.

Hága KATZ / a m i n t említettük/ a Kommunikáció felől közelíti meg a diffúzió kérdését; ez a megközelítési mód s z o r o s a n kapcsolódik a t u ­ dományos /és műszaki/ tájékoztatáshoz i s , különösen az információk használatának a z o k h o z a f o l y a m a t a i h o z , a m e l y e k a formális és nem f o r ­ mális kommunikáció hatását érintlK. A következőkben röviden vázoljuk a KATZ által összeroglalt kutatások főbb eredményeit.

A kommunikáció-kutatás k e z d e t i szakaszában abból a feltevésből i n d u l t a k k i , hogy a z emberek véleményét, magatartásét a tömegkommuni­

kációs eszközödre a l a p o z o t t "kampányokkal" meg l e h e t változtatni. Ugy képzelték, hogy a nagyhatású "médiumok" egymagukban képesek gyökere­

s e n Befolyásolni a velük szemben "védtelen" közönséget /hallgatósá­

got, olvaeótáüort s t b . / , s hogy a közönség c e a k tömegközlési eszközök hatása alá kerül, és a z egymás közötti /interperszonális/ információ­

c s e r e a l i g játszik s z e r e p e t . Az e m p i r i k u s kutatások a z o n b a n i g e n h a ­ mar leromooltáit a kommunikáció-elméletnek e z t a n a i v modelljét. K i d e ­ rült, hogy rendkivül nehéz a z emDerek véleményét, magatartását kizá­

rólag a tömegkommunikációs eszközökkel alakítani vagy megváltoztatni.

Hogy SAhDOH György /kitűnő "humoralistánk"/ frappáns kifejezését használjuk! a "nézeteltérités" s o k k a l b o n y o l u l t a b b d o l o g .

A C o l u m o i a Egyetem A l k a l m a z o t t Társadalomtudományi Intézetének

(3)

/ B u r e a u o f A p p l i e d S o c i a l R e s e a r c h / kutatásai alapján KAIZ hangsúlyoz­

z a , hogy a diffúzió folyamatában a nem formális /interperszonális/

kommunikációs hálózatok közvetítő s z e r e p e t töltenek be a média és a z általuk befolyásolni kivánt közönség e g y e d i t a g j a i között. E r r e v o n a t ­ kozóan a kutatások az alábbi főbb törvényszerűségeket tárták f e l :

1. Meghatározott problémákra vonatkozó döntésekben g y a k o r i b b és mélyebb a személyes kommunikációs p a r t n e r e k hatása, m i n t a tömegköz­

lési eszközöké.

2. A döntésekre komolyabb befolyást gyakorló emberek általában közeli ismerősei /barátai, munkatársai s t b . / a z o k n a k , a k i k r e hatással v a n n a k ; a l i g f o r d u l elő, hogy magasabb státuszú emberek befolyásolják a z a l a c s o n y a b b " r a n g u a k a t " , és v i c e v e r s a .

} . Az egymással b i z a l m a s a b b k a p c s o l a t b a n lévő ismerősök jórészt egy véleményen v a n n a k , közös magatartást tanúsítanak, s ettől még a k ­ kor i s ritkán hajlandók egyoldalúan eltérni, h a a tömegközlési eszkö­

zök "ajánlatai" egyébként vonzó hatással v a n n a k rájuk.

4. Megfigyelhető, hogy a vélemények alakulásában, illetőleg a l a ­ kításában k i s e b b - n a g y o b b mórtéicü szakosodás Jön létre egy-egy c s o p o r ­ t o n belül; a z a z a s s z o n y /például/, a k i befolyást g y a k o r o l a bevásár­

lások terén, nem tölt be véleményirányitó s z e r e p e t - mondjuk - az öl­

tözködésben.

5. A véleményformáló hatésok v a l a m e l y tárgy iránt mélyebben ér­

deklődő személyektől a f e l s z l n e a e b o e n érdeklődő személyek felé h a l a d ­ nak; de a kevésbé érdeklődőknek i s v a l a m e n n y i r e fogékonyaknak / " f e r - tőzhetőknek"/ k e l l lenniük, u g y a n i s véleményirányitók c s a k abban az e s e t b e n l e h e t n e k , h a követőik i s v a n n a k , s egy vélemény / v a g y eszme/

követése már feltételezi a z érdeklődésnek v a l a m i l y e n fokát.

6. A véleményirányitók s o k k a l erősebben érzik, fogják f e l a tö­

megközlési csatornás /sajtó, s z a k i r o d a l o m , rádió, f i l m , tévé s t b . / h a ­ tását, m i n t a töboiek, s különösen a z o k n a k a médiumoknak hatását,ame­

l y e k befolyásoló szférájukban leginkább relevánsak.

E z e k a z éltalános / s ezért természetesen nem minden konkrét e ¬ s e t r e alkalmazható/ megállapítások a z ujitások diffúziójának m o d e l l ­ jét ugy módositják, hogy a z u j j a l s z e m b e n i véleményt, magatartást formáló hatások f o k o z a t o s a n t e r j e d n e k a társadalomban, a a hatások érvényre juttatását a tömegközlési eszközök Ő B az interperszonális kommunikáció hálózatainak különféle kombinációi segítik elő.

KATZ két /tárgyukban egymástól elég measze eső/ példát idéz a s z a k m a i i s - e r e t e k diffúziójára; a z e g y i k a z u j gyógyszerek, a másik a h i b r i d k u k o r i c a elterjedésének vizsgálata. Most nem mehetünk b e l e a vizsgálatok részletesebb ismertetésébe, c s a k a z t emeljük k i , ami mindkőt vizsgálat eredményében m e g e g y e z e t t . Mindkét e s e t b e n ugy t a ­ lálták, hogy a tömegközlési eszközök, v a l a m i n t a k e r e s k e d e l m i hírfor­

rások hivták f e l először a f i g y e l m e t a z u j eljárásokra és termékekre, de barátok, kollégák, s a szakma "megbízható" képviselőinek vélemé­

nyére, tanácsára v o l t szükség ahhoz, hogy a z újdonságok bevezetésére vonatkozó döntésen megszülessenek, törvényerőre e m e l k e d j e n e k .

(4)

Terminológia

M i v e l a diffúzió a t e l j e s e n v a g y v i s z o n y l a g o s a n u j i s m e r e t e k , eljárások, eszközök /technológiák/ terjedésére, befogadására v o n a t ­ k o z i k , érthető, hogy s z o r o s K a p c s o l a t b a n v a n a z innovációs f o l y a m a t ­ t a l . 3. TOULMIi* / $ / s z e r i n t a z innováció általános f o l y a m a t a három s z a k a s z r a bontható. Az első s z a k a s z b a n megszületnek a z o k a z eszmék, koncepción, Ötleten, a m e l y e k n e k alapján v a l a m e l y tevékenység végzésé­

ben a régiekhez képest u j variánsokat l e h e t kialakítani. A második s z a n a s z u a n a j a v a s o l t variánsokat e l e m z i k , kipróbálják a z o k o n a terü­

l e t e k e n , a h o l u j megoldásként a l k a l m a z n i kivánják óket. A h a r m a d i k s z a k a s z b a n /miután egy meghatározott h e l y e n kiállta a próbát/ megkez­

dődik a z u j eljáráa szélesebb körben való alkalmazása, terjesztése, v a l a m i l y e n t e c h n i k a vagy g y a k o r l a t általános megújítása. TOULlíIH-nak a zoológiából v e t t analógiája s z e r i n t a z első periódus a mutáció, a második a szelekció, a h a r m a d i k a diffúzió / i l l e t v e d o m i n a n c i a / s z a ­ k a s z a .

A műszaki-gazdasági fejlődés szempontjából kiemelkedő jelentősé­

ge v a n a z innováción diffúziójának /!/. E z z e l összefüggésben f o n t o s s z e r e p e t .látszik a Különféle s z e r v e z e t e k /vállalatok, intézetek s t b . /

"innovációs magatartása" / 8 / , a m e l y /többek között/ j e l l e m z i v a g y meghatározza az u j i s l e r e t e k iránt t a n u s i t o t t információs-kommuniká­

ciós magatartást i s , ezért a tudományos és műszaki tájékoztatás szem­

pontjából i s komoly f i g y e l m e t érdemel / 9 / .

A tudományos-technikai f o r r a d a l o m kibontakozásának korában dön­

tő fontossága v a n a tudomány u j eredményei minél termékenyebb b e f o g a ­ dásának, hasznosításának. Ezért a diffúzió f o l y a m a t a i s z e r v e s e n kap­

csolódnak a tudomány- ós kultúra-terjesztés általános problematikájá­

hoz i s / 1 0 / . L o g i k u s a n következik a diffúzió általános társadalmi szerepéoől, hogy problémáinak vizsgálata h e l y e t k a p o t t a Magyar Tudo­

mányos Akadémia e g y i k tárcaszintű kutatási főirányában i s , amely a tudományos-technikai f o r r a d a l o m r a való felkészülésünk tudományos meg­

alapozásának komplex témakörével f o g l a l k o z i k / l l A Ebben /többek kö­

zött/ vizsgálják a t e c h n i k a terjedésének, átvételének, a t e c h n i k a i /technológiai/ ujitások /újdonságok/ elterjedésének, v a g y i s diffúzió­

jának kérdéskörét i s .

A diffúzió fogalmának több oldalú /de még i g y i s hézagos/ m e g v i ­ lágítása után e l k e l l e n e döntenünk, hogy érdemes-e e r r e a 3zóra ma­

g y a r kifejezést keresnünn, v a g y követhetjük a z a n g o l n y e l v példáját, a s e l y o e n a " d i f f u s i o n " /társadalomtudományi értelemben/ a z u j / t u d o ­ mányos, műszaki s t b . / I s m e r e t e k terjedését /terjesztését/ j e l e n t i . Véleményem s z e r i n t a magyarban i s elfogadhatnánk e z t a szóhasznála­

t o t .

(5)

H I V A T K O Z Á S O K

/!/ A diffúzió néhány /ebben a glosszában a l i g érintett/ problánáját tárgyaltam az alábbi tanulmányoaban;

GYÖRE P . Í Az újítások, u j tudományos ismeretek terjedésének lélektani és szociológiai háttere. I n : A tudományos műszaki tájékoztatás.

Szerk.1 Patak F. Bp. 196?. Felsőoktatási Jegyzatallátó V. 125- 139-p. /Mérnöki Továbbképző Intézet alSadássor.! 4 5 5 1 . /

/2/ JÁNOSSY F.: yég egyszer a trendvonalról. = Közgazdasági Szemle, 1971. 7-3.sz.

p. 841-867.

/ V RAY, G.F.i Az u j technika terjedése - nemzetközi t a p a s z t a l a t o k , = Gazdaság, 1971. 3.sz. p.87-103.

A / BROWII, T.D. - HAYO, G.E. e t c : P r o j e c t f o r the a n a l y s i s of technology t r a n s - f e r . Colorado, I j S i , Denver Research I n s t i t u t e .

/$/ KATZ, E.: Tho d i f f u s i o n of nav idoas and p r a c t i c e s . Ins The scienca of humán communication. Sd. 5í. Schramm, H.Y. London, 1963, Basic Books.

77-93.p.

/6/ TOULMIH, S,: Innovation and the problem of utilizatíon. I n : F a c t o r s i n the t r a n s f e r of technology. Ed. if.H. Gruber, D.G. Marquis. Cambridge, Ma,, London, 1969, H.I.T. 24-38.p.

/ ? / BUCSY L.: Az innovációk rendszere a p i a c r a orientált döntések tükrében. Bp.

ŰUKDK, l . k . 1970. 191.p. £.k. 1972. p, /OMKDK Műszaki fajlődó- s i áttekintések, 6. és 8.k./

/S/ Handwörterbuch der Organisation. Herausg. E . Grochla. S t u t t g a r t , 1969, Poeschel Verlag. /Az Innovation c, szócikk/

/9/ Tachnische Neueruogen r i c h t i g Hutzen. Information fiir die Innovation. Her­

ausg. H. Blohm, K. Steinbueh. Düsseldorf, 1971, TOI Verlag, 16+ p.

/10/ RUDAS J . : Tudomány és kultúraterjesztés. = Társadalmi Szemle, 1969. l l . s z . P-37-44-.

/ I I / A tudományos-technikai forradalom mint világtörténelmi folyamat és reá való felkészülésünk tudonányos megalapozása - kutatási főirány. Tervtanulmány Bp.

1971, MTA Filozófiai Intézet. 113 p.

Györe Pál

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Nem láttuk több sikerrel biztatónak jólelkű vagy ra- vasz munkáltatók gondoskodását munkásaik anyagi, erkölcsi, szellemi szükségleteiről. Ami a hűbériség korában sem volt

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

„Én is annak idején, mikor pályakezdő korszakomban ide érkeztem az iskolába, úgy gondoltam, hogy nekem itten azzal kell foglalkoznom, hogy hogyan lehet egy jó disztichont