tomim két táncát illeti, légy szíves ezeknek partitúráját és anyagát a Rádiónak vagy nekem elküldeni, és én gondoskodni fogok arról, hogy ezeket a legközelebbi alka- lommal a mikrofon elé hozzam.
Maradok szívélyes üdvözlettel
igaz barátod Dohnányi
A Csodabál — későbbi címén Az ő rózsája — háromfölvonásos n é m a j á t é k , p a n - tomim, melynek szövegét Lugosi Döme, zenéjét König P é t e r írta. Két tánca (Leányka a mezőn és a Haláltánc) Dohnányi ajánlatára önállóan többször is ment a rádióban.
Szó volt operaházi bemutatójáról is, d e König P é t e r halála u t á n feledésbe m e n t a terv.
Az utolsó dokumentum egy távirat 1940. m á j u s 16-i kelettel:
10
Özv. Király Péterné úrnőnek
Szeged
Mély megilletődéssel, őszinte, meleg részvétének ad kifejezést
Dr. Dohnányi Ernő és Elza Király-König Péterné Juhász Margit ehhez még hozzáteszi, hogy f é r j e halála után hagyatékából elküldötte Dohnányi címére Beethoven szimfóniájának egy ritka első kiadását, amely Szegeden jártakor nagyon megtetszett neki. Dohnányi utolsó szegedi ú t j a — mondja — a negyvenes évek elején volt, amikor Zathureczky Edével kamarazene estét adott.
KÁLMÁNY LAJOS LEVELEI H E R R M A N N ANTALHOZ
(II. közlemény)
A Tiszatáj 1967/3. számában 12 levelet közöltünk a két n é p r a j z t u d ó s levelezéséből. Most kapcsolatuk legelső esztendeiből válogattunk ismét.
A tizennégy levél híven tükrözi K á l m á n y Lajos rendkívüli szorgalmát, széles érdeklődési körét, azt az igyekezetét, hogy minél több e m b e r t nyerjen meg a néprajzi kutatásnak, a magyar nép hagyományai i r á n t érzett szeretetét, s azt a törekvését, hogy ezeket a hagyományokat össze- gyűjtse, megőrizze az .utókor számára. Ezért úgy érezzük, hogy e d o k u - mentumok közlésével méltó módon emlékezünk meg halálának ötvenedik évfordulójáról.
I.
Csóka, 1887. december 3.
Kiválóan tisztelt Uram! Ha a magyarországi néprajzi társaság1 létrejöhet, a mi engem illet, támogatni: kötelességemnek tartom. Az eszme nem rossz, sőt régen kellett volna ily társaságot alakítani, hogy elvégre megismerhessük magunkat. Ha nemzeti különbség nélkül támogatják Magyarország erre hivatott emberei, az ered- mény szép lesz. Sok magyarnak el fog tűnni az álma, sok .nem, magyar látni fogja,
hogy túlzó volt. Segít itt is ott is, ezen kívül a nem magyarok, hiszem, nem fogják magukat első sorban a külföldön ismertetni. Felfogásom szerint magyar és német folyóiratra lesz szükség, a német, maradhat uraságodé, melynek czélja ki van tűzve, a magyar arra váló lesz, hogy ide bent oszlaszsza a ködöt. Ajánlani ajánlhatom Czirbusz Gézát2 Szegedről, kegyesrendű, ha ismerni fogom a szabványokat, többet is. A kért könyvek egy részét is, ha az egészet nem lehet, örömmel venném, ha elkül- dené mielőbb. Maradtam kiváló tisztelettel
Kálmány Lajos II.
Csóka, 1888. február 21.
Kiválóan tisztelt Uram! Nem győztem a küldeményt (=könyveket) várni, s be akartam ígéretemet váltani, összeállítottam sebtiben a magyar vízözön mondát3, melyre, tudom, Pesten nem is gondoltak, hogy ilyen is van; hanem azért a kért könyveket szíveskedjék elküldeni. A múzeum könyveit kinek a nevére czímezzem?
ha visszaküldöm! Az értekezés irályán többhelyt változtatnék, ha nem ily nagy papi- rosra írom s úgy lehet, ha ide vágó adatokra még akadok, meg is toldom a felolvasás után. Egyik levelében felemlítette, hogy dolgozataimat az Akadémia részére szíves- kedik lemásoltatni, hogy így a felküldött kéziratnak hasznát vehesse mikor a dol- gozatot lapjában közli, ebből kiindulva csak olvashatólag írtam le. Szíveskedjék e dolgozatot átolvasni s megjegyzéseit megírni, mert, mint egyéb dolgozataimban, úgy itt van olyan hely, melyet egy másik értekezés világít meg tökéletesen. S ha ilyen helyet vélne kihagyandónak, akkor inkább az oda czélzó adatot közlöm ezúttal.
E dolgozatot mind a mellett is hogy oly becses adatokkal bővelkedik, az Akadémia II. osztályában szeretném felolvastatni. Kozma olvasott már fel ily dolgozatot ott.4
Ha ez sikerülne, küldhetnék az első osztálynak pár dolgozatot mentül előbb a nélkül, hogy évekig ott heverjenek értekezéseim. Több helyt sikamlós szavakat talál a szö- vegbe beragasztva, szíveskedjék valamely finnistával lefordíttatni s finn szavakkal helyettesíteni e szavakat; ez által a püspök szája is be van tömve; nálam ezúttal nincs finn könyv (Buddenz v. Szinnyei) s míg a Tisza jege el nem megy, nem is hozhatok. A demiurgokra vonatkozólag írhatom, több rendbeli adatot sikerült talál- nom s ezért óhajtanám, ha előbb nem is, a kinyomtatás előtt részben átdolgozni.
Adataim az ott mondottakon nem változtatnak. Czirbuszt levélileg nem lehet ka- paczitálni, hímel-hámol s a földrajzi társaság számára akar Szegedről írni, ha ír, mert még csak, ha igaz, („in embrió") szándék előtte. ígéri, hogy az ön lapjába is ír, de hogy mit? nem tudja. Ezzel az emberrel, ha Szegedre mehetek, szóval beszélem meg az ügyet. A három árva közlése elmaradhat, felhasználom az Aigner féle gyűj- teményben, melyet a nyáron befejezek; addig mythologiázok. Abból a földrajzi köz- leményekből5 szíveskedjék alkalmilag megrendelni számomra egy párt, utánvétel mel- lett, vagy f elküldöm a vétel után azonnal a pénzt. Ezután, ha igaz, a bűnbeeső mondákat ütöm nyélbe, melyek közt sok becses adat van. A küldött értekezést is az öreg Hun- fálvy kedvéért dolgoztam fel, nem különben a demiurgokat, legalább megérhette a magyar kosmogóniai monda töredékek közétételét: ha igaz, 70-en jóval túl jár.
A hol az értekezésben az idézett mű a szám után alól nincs kiírva, ott a demiurgok- ról szóló értekezést idézem s így csak későbben tölthetem be. Nem volna-e czél- szerű, ha uraiságod folyóiratját nem kötné a hónapokhoz? e helyett inkább csak az ív számot határoznám meg. Mindenesetre nagyot lendít, illetőleg segít Uraságodon a néprajzi társaság, de még akkor is lesz elég dolga. Czirbusz faggat, mikor alakul meg végleg a néprajzi társaság? Űgy látom, az emberek szerfelett kíváncsiak, attól tartok, ha megalakul s dolgozniok kell, meg is unják. Hunfalvyt tudósítsa az érte- kezésről és a II. oszt.-ban való felolvasásról, mit szól hozzá. Kérésem megújításával maradtam kiváló tisztelettel
Kálmány Lajos
XIII. Csóka, 1889. november 16.
Csóka, 1888. március 19.
Kiválóan tisztelt Uram! Kívánsága szerint iparkodtam Szegeden dolgozó társakat újságilag fogni, minek azonban eredménye, erre a felhívásra aligha lesz. A czikk, (Sz. N. 65) mint látja, Szegedről van keltezve név aláírás nélkül, o.-t vágtam a sorok alá, Szegeden L-nek olvasták, se baj.0 Hermán Ottó iránt váló elismerésről van szó e czikkben, Hermant pedig Szegeden nyilvánosan dicsérnem bajos volna, figyelembe véve hogy kormánypártiak szavazták meg a Szeged népe két kötetére a segítséget.1
Én talán többet megengedtem a czikkben magamnak, mint lehetett, mikor feltettem, hogy az új társaság Uraságodat kivétel nélkül támogatni fogja dolgozataival, mit kötelességének tartok; szeretem hinni, nem csalódom. Óhajtanám, hogy Uraságod legyen a társulat titkára, ily szellemben írtam a czikkben. Uraságodhoz utasítottam itt is a dolgozó társakat. A fővárosi lapokban mesterséges úton kell a folyóiratot a munkatársaknak nagyobb közleményekben közzétenni és pedig oly formán, hogy a czikket az új füzettel egyszerre kapja meg a lap. Ne ők dolgozzanak, úgysem ér a munkájok sokat. Ha nem veszi rossz néven, pár megjegyzést küldök. „Ha a Tisza tinta volna is" egybevág Szt. János eme helyével: A világ nem volna, népiesen szólva: Ha a világ mind könyv volna, mégsem lehetne beleírni, mit Jézus cseleke- dett,8 Ezt könnyen elsajátíthatta minden keresztény nép; nem tudom, szóltak-e már erről? A nem népies, vagy csalc a félig népies adatokat, minők a magyar 111. V. XV.
XVII. sz. czélszerűnek tartanám megjelölni, mert még valami nimet ilyenekből von- hatja le a magyar népköltés sajátságait. A tartalom mutatót oda tenném az első lapra a neve után, mint a figyelőben9 van, ez a legpraktikusabb, könnyen megtalál- hatja az ember a mit keres. A 212. lapon a megjelölésben Banat szó van, én Pesti értekezése után (a Bánságról szól)10 a vármegyét jelölném meg. Megjegyzéseket legkönnyebb tenni, de mint láthatja, okát is adom. A társaságot népvizsgálónak ke- resztelték a csillagvizsgáló mintájára, az igazi neve azonban bármint nevezzük, Nép- ismertető társaság. Lehetne népleíró is, ha kevesebbet nem fejezne ki, mint a mennyit tenni hivatása a társaságnak. Ismertetni lehet a népet értekezésekben, ha- gyományai közlésével, szellemében, viseletében stb. vizsgálni is lehet, de a ki vizs- gál, az még nem ismertet, pedig ez a czél. Szarvassal hogy leszünk? mikor nyomtat- ják ki már értekezését (1887. január.). Várom, várom, de hiába várom, még majd e nélkül leszek pár értekezésemet kénytelen letisztázni, pedig szeretném sorait idézni.
Ez egyszer nincs igaza. A demiurgokat több rendbeli adatokkal bővítem ki, ha előbb nem, felolvasás után. Ha az újabban kezem ügyébe esett adatokkal kibővítem, szép értekezés lesz belőle. A könyveket nem lesz baj, ha a N. Múzeum nevére czímezem, vagy jobb lesz Barna úréra? Zsidó, kelta, szláv, csuvas mythologiával tüzetesen fog- lalkozó műveket az általam idézetteken kívül tudna-e ajánlani. Maradtam kiváló tisztelettel
Kálmány Lajos IV.
Csóka, 1888. március'31.
Kiválóan tisztelt Uram! Koeppen teljesen megvan, a többi ígért könyvre számi- tok. Felmennem csak későbben lehet, ha a dolog szűnik, értem az egyházit. A szí- vességet, hogy Önhöz szállhatok, köszönettel fogadom. Az igazat megvallva úgy sze- rettem volna Pestre menni, hogy Aigner gyűjteményét magammal vigyem s még pár dolgozatot, de ez hamarjában lehetetlenség. Ipolyi meséi, kivált a Csaplár^ írottalc szerfelett sok dolgot adnak. Könnyebben gyűjtök egy ily kötetet és dolgozom fel, mint ezt, mivel a feleslegeseket akkor nem írom le. Becses adatok vannak itt nem népi, de nem is magyaros nyelven, latinság, görögség van magyar szavakkal el- mondva. Naponként, ha az egyházi dolog nem vesz igénybe, elég 4—6 lapot másol-
nom. Át kell olvasnom, gondolkoznom, nincs-e meg valamely gyűjteményben egé- szen s mikor írom, akkor látom, hogy ellentmondás, értelmetlenség, czikornyázás jön szemem elé. Ezen keresztül kell esnem, dolgoznom ha kelletlen is, Aigner, tudom, könnyen lélegzik most. Csak a másolásra szükséges időt sajnálom. Tanult embernek fizettem volna a másolásért, de Isten ments, nem ért hozzá, néhány ív papirosomat tönkretett, beelégedtem vele, kénytelen vagyok magam görnyedni s betűzgetni olykor- olykor. A gyűjteményem elég becses, becsesebb a kisf.-Társaság újabb gyűjtemé- nyeinél, sok tekintetben az I. kötetnél is, mythologiailag pedig kiválóan becsesnek jelezhető. Ebből látom, hogy a mit a Markalábról írtam, de az Akadémia kihagyott, nem volt haszontalan. A demiurgokról szóló értekezést a vízözönnel összekötni feles- leges. A demiurgokat szíveskedjék mentül előbb leküldeni s én ki fogom bővíteni.
Hogy az ember rövidebb, vagy hosszabb értekezést írjon ezt a tárgy s a rendelke- zésre álló könyvek adják meg. Haszontalanul adok én több tárgyat magában foglaló értekezést, ha ki nem dolgozhatom könyv hiányában. Én hiszem a demiurgokról írt értekezés meglehetősen kerek és terjedelmes lesz akkorra mikor kinyomatják.
Már most is sokat bővítek rajta. Ha a vízözön az I. osztályhoz kerül, a jövő szá- zadban olvassák fel, ezért czélszerűbbnek tartanám a II. oszt.-nál megkísérteni. Ha a társaság megalakul és kinyomatja az értekezéseket, jó hasznát fogom venni neki.
A jövő hónapban lemásolok a számára egy elég érdekes értekezést. Czirbuszról akkor írhatok, ha személyesen beszélek vele. Ezt az embert agyon kell beszélni, ha lehet, akkor sikerül talán reábírni az értekezés átadására. Boldog ünnepeket kívánva ma- radtam kiváló tisztelettel
Kálmány Lajos
V. [Csóka, 1888. március 31. után]
Ha teheti, szíveskedjék kitudni, vájjon Rázel Ferencz pénzügyőri szemlész, (kit arra az esetre, ha a pénzügyminisztériumban ismerőse van, figyelmébe ajánlottam) fel van-e terjesztve kinevezésre biztosnak? Hunfalvy P. és Gyulai Pesten vannak-e?
Köszönettel venném, ha a számomra utánvétel mellett valamelyik könyvkereskedés- ben orosz nyelvtant és terjedelmes orosz—német, ha ilyen nincs, orosz latin szótárt megrendelne. Tisztelettel
KL VI.
Csóka, 1888. augusztus 2.
Kiválóan tisztelt Uram! Nagyon helyesen van, hogy neves ember, mint Pulszky vágta szemébe a magyar sajtónak szűkkéblűségét, melylyel ez ideig az ön vállalata irányában volt. Én azt hiszem, inkább az ignoti nulla cupido mondás alkalmazható e téren a legtöbb lap irodalom rovat vezetőjére, innen eredt részben a kicsinlés.
Nézhetnek azok is, kik már az alakulandó népismertető társaságot temették — szóval.
Czélszerű volna, ha a III. füzet mentül hamarabb megjelennék, míg Pulszky fel- szólalása élénk emlékezetükben van a jó uraknak; mert így várni lehetne, hogy ha megjegyzésük van a vállalatra, most még melegében megtennék. A küldött Nemzetet köszönöm. Dolgozom erősen. Kedves családját tisztelve maradtam szeretettel
Kálmány Lajos V1L
Csóka, 1888. augusztus 3.
Kiválóan tisztelt Uram! Ha orosz nyelvtant és szótárt ez ideig nem rendelt meg, ne tessék fáradni, ma kaptam mindkettőt. Kérésem megújítása mellett maradtam kiváló tisztelettel
Kálmány Lajos
X I I I . C s ó k a , 1 8 8 9 . n o v e m b e r 1 6 .
Csóka, 1888. szeptember 5.
Kiválóan tisztelt Uram! Legelőször is fogadja köszönetem kifejezését Krauss művéért! Sajnálattal kell tudatnom, hogy a Toldi mondák nem foglalnak magukban oly érdekes eltéréseket, hogy érdemes volna feldolgozni; e helyett nem sokára egy becsesebb értekezést küldök a csillagokróV2 a népismertető társaság ülésén való felolvasásra. Itt küldöm a világ alakulásairól szóló értekezést:a Szíveskedjék a meg- beszélés szerint lemásoltatni s valami finnistával a beléragasztott mondatokat, illető- leg szavakat lefordíttatni és a trágár szavak helyébe íratni, hogy a kiket nem illet, meg ne botránkozzanak a kifejezéseken, a kiket pedig érdekel, megértsék. Lemáso- lás után mutassa be Hunfalvynak, s kérje nevemben meg, hogy a felolvasásit, a mennyire lehet, siettesse, hiszen némely része évek óta fent volt. A felolvasás annál kívánatosabb reám, hogy minél előbb történjék, minél óhajtandóbb, hogy a szükséges könyveket beszerezzem. A mi illetményt utána kapok az Akadémiától, mint már említém, könyvekre fordítom. Az egészet kérem kihagyás nélkül felolvasni. A mit megengedhetek módosítást, az csak az irályra vonatkozhatik, hogy változatosabb legyen. Mint láthatja, kiválóan becses mondák vannak berme csoportosítva. Én ugyan jobb szerettem volna, ha külön olvasták volna fel a teremtést, külön a vízözönt, úgy is dolgoztam fel először, de ha már azt akarják, hogy nagyobb értekezéssel lépjek fel; megtettem ezt is. Mily eredményre jutott a gyűjtéssel?! én ősszel, télen és ta- vasszal gyűjtök. Az elhozott könyvéket a jövőben küldendő értekezéssel szolgálom vissza köszönettel. Kedves családját tisztelve maradtam szeretettel
Kálmány Lajos IX.
Csóka, [1888. november 20. előtti Kiválóan tisztelt Uram! Sietek felküldeni 10 mesét, 9 elb. költ. és 11 darab papirosra leírt dalt azzal a megjegyzéssel, hogy későbben visszakérem, így nem kell újra lemásolni. Abafi gyűjteményében éppen úgy mint Ipolyiéban sok adat találó helye, de a leíró neve sincs megnevezve: ezen csak részben segíthetek. A melyiket felhasználhatja, használja. Ha a szomszédba nem kellene mennem kisegítőül, jegyze- tekkel kísérem az adatokat, erre most nincs idő. A népdalokat illetőleg tartok, hogy Limbay14 hamarabb közölni fogja, Uraságod folyóirata után, mint a Kisf. társ. Leg- alább gyűjteményeimből sokat közölt megnevezés nélkül. Szeged-népéből és a Ko- szorúkból kezem között nincsenek küldhető példányok, ha Szegedre megyek, küldök, otthon tálán lesz. Pestre nem hiszem, hogy feljutok, én részemről a pénzt inkább gyűjtésre fordítom. Üdvözölve szeretett családját maradok kiváló tisztelettel
Kálmány Lajos X.
Csóka, 1888. december 9.
Kiválóan tisztelt Uram! Kik üdvözöltek, kérem kiváló tiszteletemet átadni nekik.
Sajnálom, hogy Krauss nem tud magyarul s így nem küldhetek neki Szeged népét;
de mivel van belőle fölös egy-egy példány, itt küldöm, szíveskedjék annak adni, kinek munkatársai közt nincs meg. önt szerencsés embernek nevezhetem a Koszo- rúkat illetőleg, mert ily tiszta példányokat még Gyulai sem kapott tőlem évekkel ezélőtt. Hol találta meg öcsém? nem tudom. Kívánom, hogy ily szerencsés legyen egyéb ügyeiben is! Hogy a felolvasást illetőleg türelmetlenkedem, annak megvan az oka. Először, ha hamarabb olvassák fel, hamarabb jutok pénzhez, melyen köny- veket hozatok. Másodszor Szegeden a tanyákon lelkészséget akarnak felállítani,, mi nekem nagyon alkalmas volna, mert tanulatlan néptől jegyezhetném le Szeged népe
hagyományait; erre az állásra, ha plébánia lesz, és nem rendelkezés alatt álló káp- lánság,15 pályázni akarok. De vannak mások is, a kik szegediek s mozognak, ezért kívánatos reám nézve, hogy felolvasásom mentül előbb ki legyen nyomatva és a tekintélylyel bíró választóknak a választás előtt küldhessek tisztelet példányt. Itt leg- többet tehetne Tisza Lajos, neki csak egy szavába kerülne és a szegediek önálló lelkészséget alapítanának a tanyán. Nem tudom, van-e az alakulandó társaság tagjai között olyan, a ki vele barátságban van, hogy közbe járhatna?! Franczia néphagyo- mányok szerzése nem tudom fog-e menni? a mi franczaink németül beszélnek, né- metekkel vannak körülvéve; a lépéseket megtettem nem csak hagyományokat, de gyűjtőt is szerezni, ha sikerül, tudósítom. Ünnepen itthon kell lennem, nem tudom, mikor lesz az alakuló gyűlés-6, ha tehetem — értem az egyh. teendőket illetőleg — felmegyek. Mint káplán nem mindenkor mozdulhatok. — Még valamit! könyvtáram mythologiái osztálya szépen gyarapodik, nem külömben a külföldi népköltés gyűj- teményeit is gyűjtöm — igaz, hogy sok pénzemben is van! Legközelebb jegyezze le a mesék számjait. A mesék végén fel van jegyezve, hogy Ipolyi gyűjteményében ha- nyadik számú, ezt a számot kérem, hogy kétszer ne másoljak le egy mesét! Folyó- irata III. füzetének megjelenését várom, látom, a külföldi könyvjegyzékekben is elő- fordul már. Szeretett családját üdvözölve s boldog ünnepeket kívánva maradtam ki- váló tisztelettel
Kálmány Lajos XI.
[Csóka,] 1889. szeptember 18.
Kedves Barátom! Reményiem, levelező lapom otthon találja. Köszönet a külde- ményért! Mikor lesz az ünnepélyes ülés? Reám nézve óhajtandó volna, ha érteke- zésem mentül előbb felolvasásra kerülne a társaságban. Jó, hogy Hunfalvy a terem- tésről olvasott, a vízözön kerek egész s mellé szép is. A jövőben megjelenő folyóirata, füzetéből kérek két példányt, ha értekezésem benne ismertetve lesz. Reám nézve s mindazokra, kik irodalommal foglalkoznak, szerfelett fontos kérdés, hogy ki lesz me- gyés püspökünk. Félünk a mostani helyettestől = Németh Józseftől és Wolafkától,17
a minisztériumban levőtől. Oly férfiút óhajtunk, ki érzékkel bír a tudomány és iro- dalom iránt; de a kormány ezeket aligha veszi figyelembe. Szóval többet. Maradiam tisztelve szeretett családját üdvözlettel
Kálmány Lajos XII. Csóka, 1889. (október 13.) Kedves Barátom Uram! Soha rosszabbra nem tehették volna a gyűlés napját, mint okt. 20., mikor Feketetón búcsún kell lennem. Azzal biztattam magamat, hogy Ipolyi gyűjteményét feldolgozva személyesen viszem fel, így aligha csak fel nem kül- döm. Ha kisegítőt kapok, Pesten vagyok már okt. 19.én reggel s Tisza Lajosnál tisz- telgek aznap, ki elfogadta Szeged népe III. kötetének neki ajánlását. E szerint tehát mentül előbb napvilágot lát a harmadik kötet, de erről még ne tessék senkinek se szólni. Ha most fel nem mehetek, felmegyek a felolvasásra, akkor szóval többet, de addig is, ha Jókaival beszél, bizonyítgassa neki, hogy mily hasznos, ha én a Szegedi tanyán lehetek pap, illetőleg ott plébániát alkotnak; egyrészről Temesköz, másrészről Bácska, — Kunság, a tiszta magyar Csongrád, erről kell Tisza Lajossal is beszélnem.
Abafi gyűjteménye is befejezéshez közeledik, habár most neki látok Szeged népe III.
kötete feldolgozásához. Ha kevés a Társaság ülésein való felolvasásuk, akkor idején tessék írni s én hajlandó vagyok még egy értekezést letisztázni. Tisztelve szeretett családját maradtam szeretettel.
Kálmány Lajos
XIII. Csóka, 1889. november 16.
Kedves Barátom! Ha azt mondja, hogy írjak értekezést a legnehezebb tárgyról, sokkal könnyebbségemre esik, mint oly dologról beszélni, melyben az ember önma- gát dicséri. Van abban valami utálatos, azért nem is nyújtottam hosszúra, csak a magvát adom. A könyveket itt küldöm köszönettel, ha találok még könyvtáramban, alkalmilag felviszem. Gyűjteményem négy kötetét szíveskedjék Katona úrnak átadni.
Tarde venientibus etc. Katona úr Albertet kérdezte, hol van? kiről csak annyit tud- nak Szegeden, hogy különböző időben a két szegedi lap munkatársa volt, de hogy hova tűnt? nem tudják. — Itt küldöm az értekezést is, azt hiszem, ha most hozzáfognak kinyomatni, karácsonra készen lesz. Nem fog ártani megsürgetni, mert hogy az utolsó lap elrongyolódott, — sok dolgot adott az idézett hely kikeresése. Dolgom sok van, no de se baj! örömmel dolgozom, kivált a magam gyűjteményén. Tisztelem sze- retett családjával barátja
Kálmány Lajos A miről szó volt,18 itt van pár sorban. [Jókai Mórhoz.]
[Kálmány Lajos szövege:]
Néprajzi társaságunk működését megkezdvén, czélját szem előtt tartva oly központok felállítására ¡törekszik, melyeken tagjai a hagyományok gyűjté- sekor megtelepedhetnek s ha kell, a vi- dékről tájékozást is nyerjenek. Ily köz- pont létesítése áldásosnak mutatkozik Szeged tájékán. Szeged központul szol- gál azokra, kik Pest vármegye déli ré- szének Csongrád, Bács-Bodrog, Csanád vármegyéknek s az úgynevezett Bán- ságnak népeit óhajtják ismertetni. Va- lóságos kincses bánya ez a vidék a z ethnologusra nézve, annyi különböző ajkú nép lakja, mint hazánk egy tájé- kát sem. A magyaron és annak úgyne- vezett jász, kun, palócz ágain kívül van itt szerb, tót, cseh, német, oláh, bolgár, orosz, franczia telepítvény; el- szórva találkozik czigány, örmény is. E népfajok néhol ugyan elkülönítve, de több helyt a magyarsággal együtt él- nek, vagy legalábbis vele érintkeznek s így ismertetésök magyar szempontból is kiváló értékkel bír. A társaság e vidék hagyományainak gyűjtésében érdekelt tagjai megbeszélésök tárgyává tevén az ügyet, elhatározták, hogy egyik tagtár- suk ajánlatát foganatosítani töreksze- nek. Dél-Magyarország ismerője s a magyar néphagyományok buzgó gyűj- tője, Kálmány Lajos, ki eddigelé m á r 4 kötet gyűjteményével ajándékozta meg az irodalmat, s ú j a b b a n is több kö- tet közrebocsájtását v á r j u k tőle; meg-
IHerrmann Antal javításai:]
Nagyságos Urunk!
Néprajzi társaságunk működését megkezdvén, czélja érdekében igen kí- vánatosnak tartja, hogy oly központo- kat találjon,
a vidék felöl
rendkívül fontos volna
Az ethnographia valóságos kincsesbá- nyája ez a vidék különböző ajkú né- peivel.
A társaságnak e vidék hagyományai gyűjtésében érdekelt néhány tagja megbeszélés tárgyává tevén az ügyet, nagy jelentőségűnek találtuk egyik tag- társunk ajánlatát és kötelességünknek taxijuk, hogy a társaság érdekében fo- ganatosítására törekedjünk.
Dél-Magyarország legkiválóbb ismerője s a magyar néphagyományok buzgó s igen szerencsés gyűjtője, Kálmány La- jos, eddigelé már 4 kötet gyűjteményé- vel és nagyérdekű magyar mythológiai stb. tanulmányokkai ajándékozta meg az irodalmat, s újabban több kötet köz-
ígérte, ha a néprajzi társaság az illeté- kes helyeken lépéseket tesz a r r a nézve, miszerint Szeged szab. kir. városa a szegedi tanyákon újonan felállítandó lelkészi állomások egyikét tervbevéte- létől elütőleg hajlandó (nem a szerzete- seknek, hanem) a világi papságnak á t - engedni, jeles tagtársunkat kegyúri jo- gánál fogva ennek elnyerésére segíteni, akkor tagtársunk házában a néprajzi társaság gyűjtő tagjai 'az óhajtott he- lyet mindenkor feltalálják.
Innen indulhatnak ki Dél-Magyaror- szág néphagyományainak gyűjtésére, s irányt változtatva ide térhetnek vissza, hol nemcsak vendégszeretetre, de — ha erre szükség van — jóakaratú irány- a d ó r a is találnak. Szeged törekvése az Alföldön a vele versenyző városok fe- lett az első helyet elfoglalni. H a czél- ját el a k a r j a érni, törekednie kell, hogy minden nevezetesebb üdvös mozgalom benne kifejezésre 'találjon s a környék művelt elemeit, mint központba magá- hoz vonzza. Ha sikerül a néprajzi t á r - saságnak az imént tervezett központ megalapítása, követni fogja ezt egy fiók néprajzi egyesület felállítása Sze- geden, mi nagyban fogja segíteni Sze- gedet hivatása elérésére. Itt fognak ta- lálkozni a gyűléseken az e vidék külön- böző ajkú, szerepet játszó férfiai, mi lassanként le fogja rontani a köztök levő válaszfalat, mely napjainkban még oly nagy. A fiók néprajzi egyesület fel- állítása maga után vonná a Szegeden felállítandó néprajzi múzeumot, mely- nek létesítéséről m á r a múlt évben szó volt Szeged intéző köreiben. Az áldo- zat, mit Szegednek e czélra hoznia kell oly kevés, hogy figyelmet alig érdemel.
Hogy a tanyákon lelkészi állomásokat fel kell állítani, ez m á r bevégzett do- log, csak annyiban kell r a j t a változtat- ni, hogy a két lelkészi állomás közül az egyik, a Szeged kegyurasága alatt levő
rebocsájtását várjuk tőle köztük Sze- ged Népköltészetének III. kötetét, amelynek ajánlását gróf Tisza Lajos Űr Ő Exczellencziája kegyes volt elfogadni.
Kálmány Lajos, ki régóta káplánkodik s jelenleg kath. segédlelkész a Torontál- megyei Csókán, mint erre legméltóbb és kétségtelenül legilletékesebb, teljes jogigénnyel arra aspirál, hogy a Szeged szab. kir. városa mint kegyúr által a szegedi tanyákon újonan felállítandó állomások egyikét elnyerje. A legmél- tányosabb dolog volna, hogy a város magához ölelje a buzgó munkást, a ki a feledés árvizétől megmentette az el- mosott Ösi Szeged hagyományait. Ha sikerül Kálmánynak a szegedi tanyai lelkészséget elnyerni, akkor tagtársunk házában a néprajzi társaság gyűjtő tag- jai az óhajtott menhelyet mindenkor feltalálják.
S e jobb jövedelmű állomáson Kál- mány maga is, a ki fölötte szerény kápláni jövedelmét jelenleg is egészen az irodalomnak szenteli, még többet te-
het majd e fontos ügyért.
Ha sikerül a néprajzi társaságnak az imént tervezett központ megalapítása, követni fogja ezt a társaság szegedi fiókjának szervezése,
Az országos néprajzi társaság fiókjá- nak felállítása maga után vonná a Sze- geden alakítandó néprajzi múzeumot, Az áldozat, mit Szegednek e czélra hoznia kell, oly kevés, hogy alig jön te- kintetbe.
csak annyiban kell az eddigi terven változtatni,
többi plébániákhoz hasonló dotátióval mint önálló lelkészi állomás szervez- tessék s tagtársunknak adassék át. Sze- ged szab. kir. városa gróf Tisza Lajos nagyméltósága iránt viselő hálája és ragaszkodása következtében ő ex- czellencziájának tanácsait mindenkor készségesen teljesíti, ő excellentiájá- n a k csak egy szavába kerül és társasá- gunk bírja az Alföldön az óhajtott köz- pontot. Ismerve pedig azt a baráti vi- szonyt, mely Nagyságod és Ő excellen- tiája között fentáll, és azt a szeretetet, melylyel Nagyságod társaságunk jövő- je iránt viseltetik, felbátorított bennün- ket arra, miszerint ügyünknek Ö Excel- lentiájánál való támogatásért Nagysá- godhoz forduljunk, stb.
Ő Nagyméltósága Ö Exczellencziájának
és azt a szerető érdeklődést,
hogy
Nagyságodnak kitűnő tisztelettel alá- zatos szolgái Budapesten, 1889. deczem- ber hó 7én. a néprajzi társaság titkára
— a néprajzi társaság elnöke.
XIV.
Csóka, 1890. február- 17.
Kedves Barátom! Szegeden jártam. A csongrádi tanító egylet13 több tagját meg- nyertem a hagyományok gyűjtésére és a felállítandó szegedi néprajzi társaság ügyé- nek felkarolására. Ha igaz, Vass20 már barátomnál is kopogtatott. F. h. 23.án kellett volna az egyletben felolvasást tartanom, de a közgyűlésüket az uralkodó járvány-1
miatt elhalasztották. — Szeged tanácsa is — ha igaz! — megszavazza a Szeg. népe 111. kötetének nyomi. költségét s így könnyen meglehet, hogy az idén kinyomatom a IV. kötetet is. Nem tudja, m i b a j van Aignernál? A figyelőt nem küldi, fel- kértem, hogy ha valamelyik képes lap az új csanádi püspök arczképét hozza, küldje meg! ezt sem teszi. Panaszkodnak, rá Szegeden is. Ha baj van, tudósítson róla! Jó volna az új csanádi püspököt a társaságnak megnyerni, legalább nem börzenkednék, ha valamelyik papja gyűjtéssel foglalkozik. Berzeviczy, mint unoka öcscse rábeszél- hetné. Hiszem, hogy nem lesz olyan, mint Németh, ki gyűlölt mindenkit a ki csak foglalkozott valamivel. Így történt azután, hogy a kiket 1875-ben szenteltek, mind plébános már régóta, van köztük már nagyváradi kanonok is, a Wolafka, csak magam vagyok a káplán és Németh alatt még maradhattam volna vagy még 15 évig. A fran- czokkal még lóháton sem beszélhet. Furcsa emberek ezek, ha beszélnek az emberrel, lelkesülnek, ha ír nekik az ember, hogy no most lelkesüljenek s tegyenek valamit!
akkor nem is felelnek. Czifra betegségem érkezett, — jó volnék asszonynak, nem bí- rok beszélni, de nem is szabad; csak seppegek. Űgy látom, pár hétig dolgozni sem lesz kedvem; de hogy is volna, mikor dohányozni, beszélni nem szabad, szeszes italt is csak a bort szabad innom, azt is 2 deczit — langyos vízzel. Alszom naphosszanta, altató van az orvosságomba keverve, mintha a m á s világon az ember ki nem alhatná magát! Én ha a gyűjteményemet nyomatom, minden ívből, a mint ki lesz nyomatva, küldök egyet és így azt nyomathat, illetőleg közölhet folyóiratában, a mit jónak lát. Tisztelve szeretett családját, maradtam üdvözlettel
Kálmány Lajos A leveleket közzéteszi: KULCSÁR M A R G I T
JEGYZETEK
1 Herrmann kezdeményezésére alakult meg 1889-ben Budapesten a Magyar Néprajzi Társaság.
Első elnöke Hur.falvy Pál, folyóirata az Ethnographia.
2 .Czlrbusz Géza (1853—1920.) földrajztudós, megalapította Temesvárott a Délmagyarországi Nép- rajzi Múzeumot.
3 Magyar vízözön mondák. — Ethnographia 3 (1892.) p. 80—82.
4 Kozma Ferenc (1844—1920.) tanár. Akadémiai székfoglalója: Mytholögiai elemek a székely népköltészet- és népéletben. = Értekezések a Történelmi Tudományok Köréből. 10. (1882.): 6.
5 Földrajzi Közlemények. 15 (1887.): 9—10. számában (710. lap) a beérkezett könyvek között Kál- mány egy cikkét is említi. (Der Mond ím ungarischen Volksglauben)
6 Szegedi Napló. A cikk megjelent „Népismertetó mozgalmak" c. alatt a 11 (1888.): 65. sz.-ban (március 18.) a 6. lapon. Aláírás: L.
7 Hermán Ottó (1835—1914.) természettudós, 1875 és 1886 közt Szeged, Miskolc és Törökszent- miklós képviselője függetlenségi programmal. — A Szeged városa által anyagilag támogatott két K á l m á n y - g y ű j t e m é n y : Szeged népe. ö s Szeged népköltése. I. Arad, 1881. és Szeged népe.
Temesköz népköltése. II. Arad, 1882.
8 „De van sok egyéb is, a miket Jézus cselekedett vala, a melyek, ha egyenként megíratná- nak, azt vélem, hegy maga a világ sem foghatná be a könyveket, a melyeket írnának. Ámen."
Ján. 21. 25.
9 Figyelő. Irodalomtörténeti Közlöny. Szerkeszti Abaíi Lajos. Budapest, 1 (1876.)—27 (1889.).
10 Pesty Frigyes (1823—1889.) történettudós. Id. m ű v e : A temesi bánság elnevezésének jogosulat- lansága. = Értekezések a Történelmi Tudományok Köréből. 1 (1867/69.): 7.
11 Csaplár Benedek (1821—1906.) író, irodalomtörténész, szegedi folklórgyüjtő.
12 A csillagok nyelvhagyományainkban. Néprajzi tanulmány. Szeged, 1893.
13 Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban. Mythologiai tanulmány. Szeged, 1893.
14 Limbay Elemér (Limbeck Ferenc) népdalgyüjtő. Gyűjteménye: Magyar daltár. I—VI. Győr, 1880—88.
15 A káplán a plébános mellé segédül küldött pap, ki tehát a plébános rendelkezése alatt áll.
16 Ti. a Magyar Néprajzi Társaságé.
17 Bonnaz Sánidor csanádi püspök ez évben meghalt. 1874 és 1889 között segédpüspöke Németh József volt. — Wolafka Nándor (1852—1906.) címzetes püspök.
18 Ld. X. sz. levél.
19 Csongrádmegyei Tanító-Egyesület. Előbb: Alföldi Tanítóegylet.
20 Vass Géza (1866—1910.) szegedi újságíró, a Szegedi Napló szerkesztője.
21 A szegedi lapok sokat írnak ebben az időben az influenzajárványról.
KISS ATTILA RAJZA
