A R E F E R Á L Ó É S I N D E X E L Ő S Z O L G Á L T A T Á S O K É S A D A T B Á Z I S O K I D Ő S Z E R Ű G A Z D A S Á G I , T E C H N O L Ó G I A I É S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I P R O B L É M Á I A Z E G Y E S Ü L T K I R Á L Y S Á G B A N
Györe Pál
Kohó- és G é p i p a r i T u d o m á n y o s Műszaki T á j é k o z t a t ó I n t é z e t
Az ASLIB a British Library és a Department of Industry (Iparügyi Minisztérium) közreműködésével 1976-ban egynapos konferenciát rendezett a referáló és indexelő szolgáltatások kérdéseiről, szoros összefüggés
ben a géppel olvasható adatbázisok előállításával foglal
kozó szervezetek előtt álló legfontosabb problémákkal.
A konferencia közleményeit az Atfíb Proceedings 1976. 10. számában tették közzé. D. H. BARLOW (1]
részletesen elemezte a legsürgetőbb problémák megoldá
sára alkalmas lehetőségeket; J. C. GRAY [2] az EURONET-ról (European Information Network forSci- ence and Technology - Európai Tudományos és Műszaki Információs Hálózati adott rövid áttekintést;
J. MARTYN [3] a szolgáltató szervezetekre nehezedő gazdasági, társadalmi-technikai és politikai nyomás hatá
sait világította meg; A. R. HAYGARTH JACKSON [4]
referátuma sokoldalúan tárta fel, hogy mit várnak a nagy felhasználó szervezetek (intézetek, vállalatok) a referáló és indexelő termékek szolgáltatóitól.
A következőkben a jelzett közlemények (részben összevont) ismertetésével adunk rövid tájékoztatást a konferencia fontosabb megállapításairól, következtetése
iről, amelyek természetesen főként az Egyesült Király
ságban, illetőleg a Nyugat-Európában kialakult (s várha
tó) helyzetre vonatkoznak (több helyen kitekintve az USA-beli körülményekre is).
Referáló és indexelő szolgáltatások az Egyesült Királyságban
A meglévő működő referáló és indexelő szolgáltatá
sok, adatbázisok, szervezetek számszerű adatait az 1. és 2. táblázat mutatja.
1. táblázat Referáló és indexelő szolgáltatások
az Egyesült Királyságban
A d a t b á z i s o k a t előállító szervezetek 55 Géppel olvasható a d a t b á z i s o k 74 Referáló-indexelő szolgálatok • 99 Referáló-indexelő t e r m é k e k , kiadványok 220
2. táblázat Adatbázisok szakterületenként
Mezőgazdasági t u d o m á n y o k 24
Gépészet, gépipar 10 Geológia és ű r k u t a t á s 6
Kémia 4 Elektrotechnika, elektronika 4
Papíripar, nyomdaipar 4 T e r m é s z e t t u d o m á n y (általában) 4
Biológia 3 É p í t é s z e t , é p í t ő i p a r 3
Szabadalmak 3 Fizika 2 O r v o s t u d o m á n y 1
Kohászat, fémipar 1 Textilipar 1 Szállítás 1 O k t a t á s ü g y 1 Vállalatgazdaság 1 Nukleonika 1
Az adatok a British Council, illetve az ASUB/EUSIDIC (European Association of Scientific 'Information Dissemination Center = Európai Tudomá
nyos Információterjesztő Központok Szövetsége} jelen
téséből származnak. Kitűnik az adatokból, hogy az Egyesült Királyságban a dokumentációs szolgáltatások
nak csak kb. a fele gépesített. Ez durván becsült érték ugyan, de a nagyságrendre mindenképpen jellemző. A 74 géppel olvasható adatbázisban egyébként nincsenek ben
ne azok a szervezetek, amelyek kizárólag kiadványokat állítanak elő.
Visszatérve még a papírárakra, a gazdasági előrejelzé
sek szerint várható, hogy az árak 1980-ig a jelenleginek kétszeresére vagy háromszorosára emelkednek A mun
kaköltségek (bérek) terén megfigyelhető egy kiegyenlítő
dési tendencia, ami azt jelenti, hogy az alacsonyabb jövedelmek gyorsabb ütemben nőnek, mint a közepesek, s a folyóiratok munkaköltségei, amelyek a primer folyóiratok előállításának kb. 55 százalékát teszik k i , nagyobb ütemben emelkednek, mint az előfizetésre rendelkezésre álló pénzösszegek.
Az ASLIB kutatási-fejlesztési részlegének elemzése szerint az elsődleges folyóiratok piaca még elfogadható
an szilárd, bár lehetséges, hogy az előfizetések a jövőben csökkenni fognak.
Gazdasági problémák
A gazdasági válság okozta nehézségek két területen is sújtják a referáló és indexelő szolgáltatásokat: egyrészt csökkennek a felhasználók és a fogyasztók által e szolgáltatásokra fordítható költségek, másrészt emelked
nek saját termelési költségeik. Köztudomású, hogy azok a refefáló és indexelő szolgáltatások, amelyek egy évben több mint 26 000 tételt dolgoznak fel, kb. 30-40 (angol) fontba kerülnek évenként, s es általában kizárja az egyéni előfizetőket. A felvevő piac főként nagy egyetemi könyvtárakból és kutatást-fejlesztést végző vállalatokból áll.
Amint a TMT egyik korábbi szemléjében is hivatkoz
tunk már rá (1976. 8-9. sz. p. 348-353), az USA-ban az Indiana Egyetem felmérést végzett 430 könyvtárra kiterjedően, hogy miként reagálnak a gazdasági nehézsé
gekre, s a csökkenő költségvetési kereteknek mik a következményei az előfizetések szempontjából. A könyvtárak magatartását az alábbi három fő tényező, tendencia jellemezte:
csökkenő új előfizetések,
többes példányok, különösen referáló és indexelő kiadványok, szolgáltatások duplikátumainak törlé
se/csökkentése.
néhány egyetlen példányos előfizetés megszüntetése.
A különböző könyvtártípusokra vonatkozó felmérés részletes adatait, az előfizetések csökkentésének százalé
kos arányát a 3. táblázat mutatja. Bár az adatok 1973-ból származnak, a trend ma is ugyanaz.
3. táblázat Előfizetések csökkenése a könyvtárakban
Akadémiai, egyetemi könyvtárak
Kis Közepes Nagy
»
Közművelődési k ö n y v t á r a k
%
Kis K ö z e p e s Nagj Szak
k ö n y v t á r a k
% Kis Nagy Kevesebb
új elő
fizetés 30, t 42 44 15 16 27 13 43 Semmi új
előfizetés 34 11 4 25 8 8 16 8 T ö r ö l t
többes
példányok 0 9 31 3 2.7 10 1,7 8,7 Törölt
egyetlen
példány 15 20 26 3 5,4 6,2 11,7 26,1
S mi a helyzet a termelési költségek terén? Ismeretes, hogy a referáló és indexelő szolgáltatások előállítása meglehetősen munkaigényes, ennek következtében erő
sen megsínylették azt a tényt, hogy az információs szakemberek fizetése az utóbbi három évben 1800 (angol) fontról 3000 fontra emelkedett. A papírköltsé
gek három év alatt 80 százalékkal növekedtek. A terjesztés is nagymértékben drágult a postai költségek ugrásszerű emelkedésével.
Hogy mindezek miképpen befolyásolják a referáló és indexelő szervezeteket, szolgáltatásokat, — láthatjuk az /. sz. ábrán, amely 1973-as adatok alapján mutatja a termelési költségeloszlás százalékos arányait.
ábra Költség-megoszlás
nagy referáló-indexelő szervezetben
- Á l t a l á n o s költségek 23%
-Fizetések 25%
- N y o m t a t á s és terjesztés 20%
Egyéb 32%
Számítógép költségek
| 32%
Adat billentyűzés 29%
Ha a költségvetési kereteket korlátozzák, akkor várha
tóan inkább az elsődleges folyóiratokat csökkentik, mint a másodlagos referáló és indexelő szolgáltatásokat, kiad¬
ványokat. Ez biztató kilátásokat jelent a referáló és indexelő szervezetek számára, de ha a jelenlegi gazdasági trend huzamosabban érvényesül, akkor ez az értékesítést hátrányosan fogja érinteni.
Ügy látszik tehát, hogy gazdaságilag az elsődleges folyóiratok vannak sebezhetőbb helyzetben. Bár igen nehéz előre látni az elsődleges folyóiratok kiadásában bekövetkező változások hatásait a másodlagos szolgálta
tásokra, biztosra vehető, hogy e visszahatások valamikép
pen érvényre jutnak. Általában attól tartanak, hogy az elsődleges folyóiratoknak állandóan emelkedő termelési költségekkel és ugyanakkor statikus vagy visszafejlődő piaci kereslettel kell számolniuk (amint erről már az előzőekben is volt szó); ez arra sarkallja őket, hogy olcsóbb előállítási módokat keressenek, diverzifikálják kiadványaikat újabb piacok megszerzése érdekében, — mert ha nem ezt teszik, aligha tudják fenntartani magukat.
Még egy jelentős, gazdasági természetű tényezőt is figyelembe kell vennünk a referáló és indexelő szolgálta
tások szempontjából. Olyan időszakban vagyunk - talán most először —, amikor az információs szolgáltatásokat, ezek használatát egyre inkább költség-tudatosán, pénz
ben is kifejezhető értékük szerint ítélik meg, a költsége
ket közvetlen kapcsolatba hozzák a használattal. S ennek a szemléletnek mindinkább erősödő érvényesülése várha
tó hosszabb távon is az információellátás minden szekto
rában.
T M T . 24. évf. 1977/6.
A szakirodalom növekedésének problémái
A szakirodalom bármilyen mértékű növekedése ter
mészetesen gazdaságilag is hatással van a referáló és indexelő szolgáltatásokat nyújtó szervezetekre, mivel emeli a költségeket, amelyeket vagy nekik kell viselniük, vagy át kell hárítaniuk az előfizetőkre. E tekintben az egyetlen járható út az volna, hogy szűkítsék a feltárás szakterületeit, ami viszont azzal járna, hogy szembe találnák magukat a piac valamely speciális szakterületre vonatkozó konkurrens szolgáltatásával. A növekedés mértéke tehát mindenképpen elsőrendű fontosságú prob
léma.
A növekedés arányaira nézve széles skálán mozognak az adatok. A legmagasabb arány, amit közöltek, évi 12 százalékos növekedés volt — ez a becslés abból az időből származik, amikor a legnagyobb mértékben folytak az űrkutatási programok, s az ezekhez kapcsolódó tudomá
nyos-technológiai kutatások. Az utóbbi években a növe
kedés mértékét jóval kisebbre becsülik, - általában évi 3 százalékra. Ez az érték az NSF (National Science Foundation = Országos Tudományos Alapi által végezte
tett vizsgálaton alapul.
A felmérés szerint az USA-ban a tudományos-műszaki információra, kommunikációra fordított költségek 1960-1974 között 320 százalékkal nőttek. A növeke
dést főként az alábbi két tényező okozta:
a tudósok, kutatók, mérnökök számának emelkedése, az információs szolgáltatások egység-költségének gyorsabb növekedése, mint a tudósok 1973. évi nagy
arányú fizetésemelése miatt bekövetkezett infláció.
A tudósok és a mérnökök száma az USA-ban 1960—
197S között 3,8 százalékkal nőtt évenként, a növekedés 1980-ra kb. 2,7 százalékos szintre esik le. Ez azt jelenti, hogy a tudományos-műszaki információs szolgáltatások és termékek is csökkennek, mert kevesebb lesz mind az információk termelőinek, mind fogyasztóinak a száma.
A szakfolyóiratok költségei teszik ki a tudományos
műszaki információs és kommunikációs ráfordítások legnagyobb hányadát, 63 százalékát. Ezek a költségek így oszlanak meg:
60-70 százalék esik a tudományos közlemények (egyéni) írására, szemlézésére, referálására, olvasására;
25 százalékot tesznek k i a könyvtárakra, s a másodla
gos referáió és indexelő szolgáltatásokra fordított költsé
gek;
10 százalékot jelentenek a kiadói költségek.
Figyelmeztető képet mutatnak a tudományos könyv
kiadás adatai:
a kiadott művek száma az 1960. évi 3000-ről 1974- ben 14 000-re nőtt;
a tudósok (szerzői) termelékenysége úgy emelkedett, hogy 1960-ban minden 343-ik, 1974-ben már minden
137-ik tudósra esett egy könyv;
ezzel szemben áll az a tény, hogy a megjelent művek eladott példányainak száma több, mint felére csökkent a jelzett időszakban.
A kiadott folyóiratok száma (s ez talán meglepő) nem emelkedett lényegesen, s a felmérés kimutatja a szoros korrelációt az USA-ban megjelenő folyóiratok növekedé
si mértéke, valamint a tudósok-mérnökök számának emelkedése között - mindkettő 2 - 3 százalék körül mozog évenként.
A tudományos közlemények terén a termelékenység csökkent; 1960-ban 10,4; 1974-ben 12,8 tudósra esett egy közlemény. Legnagyobb a termelékenység a bioló
giai, — legkisebb a műszaki tudományok szakterületein.
Az egyetemi könyvtárak számára figyelmet érdemlő adat, hogy a könyvtárat igénybe vevő hallgatók szama csökkenhet a következő öt évben. Egyébként a könyv
tárközi kölcsönzések száma 1965—1974 között 130 százalékkal emelkedett.
A referátumok (kivonatok) terén 145 százalékos növekedés volt 1960-1974 között; 1974-ben a feldolgo
zott tételek száma 1,4 millió volt. A növekedés 1980-ra valószínűleg 20 százalékos lesz, a tételek száma eléri az 1,92 millió referátumot, ami hozzávetőlegesen évi 3 százalék növekedést jelent. (Az adatok aNFAÍS [Nati
onal Federation of Abstracting and Indexing Services = Referáló-Indexelő Szolgáltatások Nemzeti Szövetsége]
keretében végzett tevékenységre vonatkoznak.)
Mindent egybevéve tehát, minimálisan évi 3 százalé
kos növekedéssel kell számolniuk a referáló és indexelő szolgáltatásokat előállító szeneknek, információs intéz
ményeknek, vállalatoknak.
Az információs technológia problémái, változásai Főként az alábbi tényezők (és a velük összefüggő gazdasági szempontok) okozzák azokat a problémákat, amelyek technológiai téren befolyásolják a referáló és índexelőszolgáltatásokat:
változások az információk továbbítására, hozzáférésé
re szolgáló mechanizmusokban;
változások a gépesített feldolgozási rendszerekben.
Mindenekelőtt az on-line rendszerű információellátás jut mindenkinek az eszébe, amikor az új technológiáról van szó. Ez lehetővé teszi:
a közvetlen hozzáférést az információkhoz;
az adaptív jellegű információkereső eljárásokat, ame
lyekjobb hatásfokúak;
az alacsony költségeket keresésenként.
Számolni kel) azonban olyan igényekkel is, amelyeket az on-line rendszerek nem elégíthetnek k i , %y például:
a referáló-indexelö szolgáltatások a világpiacra készül
nek, tehát a fejlődő országok számára is, ezekben pedig a nyomtatott publikációk jelentik a fő közlési módot;
a számítógépes adatbázisok 1969-től kezdtek kiala
kulni, az on-line rendszerek tehát csak eddig mehetnek vissza a retrospektív keresésben.
Az EURONET rendszerben azt tervezik, hogy 700 terminállal indulnak és várhatóan évi 300-500 ezer keresést futtatnak. Ha egy keresésre 10 fontot szánfo- lunk, akkor ez 3—5 millió font forgalmú információs piac kifejlesztését jelenti. Felmerül a kérdés: honnan teremtődnek elő ezek az összegek? Nem titok, hogy az INSPEC (Information Service in Physics, Electrotechno- iogy, Computers and Control - Fizikai, Elektrotechnikai, Elektronikai, Számítástechnikai és Automatizálási Infor
mációs Szolgálat) forgalma 1,5 millió font; ha ezt az összeget leszámítjuk a 3—5 millióból, akkor azt kapjuk, hogy 60 százalékos növekedését kellene elérni a jelenlegi árbevételnek, üzleti forgalomnak. De hogyan fog ez megtörténni, - és mikor?
Vannak tehát kereskedelmi, gazdasági problémák. Az USA-ban és Európában is a jelek mindenesetre arra mutatnak, hogy a keresések száma növekszik; az USA- ban 1972 végén a keresések száma'270 ezer, 1973-ban
700 ezer volt; EUSIDIC adatok szerint Nyugat-Európá
ban 1972-ben 9700, 1975-ben 69 200 keresést folytat
tak. Az EURONET rendszerben 1980-ra kb. 960 ezerre becsülik a keresések számát.
Vannak azonban más technológiai fejlemények is, így például Viewdata rendszer. Ez olyan interaktív informá
ciós szolgálat, amelyet az angol posta fejleszt ki egyrészt a nagyközönség, másrészt a gazdasági-ipari szektor szá
mára. Ez on-line hozzáférést tesz lehetővé egy adott, a felhasználó számára alkalmas információkat nyújtó adat
bázishoz, (adapterrel ellátott) házi tv-ve vő készülék és telefonvonal útján. 1978-ra megindul a nyilvános szolgál
tatás — így tehát az adatbázisok előállítóinak ezzel is számolniok kell, ha azt akarják, hogy bázisaik megfelelő
en ki legyenek használva.
összefoglalva az eddigiekben felvázolt jelenségeket, a 2. ábra mulatja a referáló és indexelő szolgáltatások, adatbázisok terén felmerülő alapvető problémákat.
2. ábra Alapvető problémák a referáló-indexelő
szolgáltatásokban
Input Szakirodalom növekedése: évenként 3%
\ Növekvő költségek:
Feldolgozás 1. az irodalom növekedése miatt (3%) 2. az infláció miatt (10%? )
C s ö k k e n ő kereslet:
Piac L. kisebb könyvtári költségkeretek miatt 2, új technológiák hatására
A további fejlődés lehetőségei
Egy NSF tanulmány a következőkben összegezte az on-line rendszerek, adatbázisok, szolgáltatások további fejlődésének főbb nehézségeit:
hiányoznak a megfelelő pénzügyi alapok;
bizonytalanságok vannak az árak megállapításában, a piaci stratégiákban;
a felhasználók, vásárlók tájékozatlanok az on-line keresés és az információs hálózatokhoz való csatlakozás terén;
hiányzik az orientáló, közös információpolitika; bár ezen a téren az UNISIST-program biztat némi re
ménnyel, s a multinacionális információs rendszerekben (pl. INIS, AGRÍS) kialakulnak a közös irányelvek, s kétoldalú megállapodásokra is vannak tervek, például a Szovjetunió és az USA által közösen elfogadott formá
tumra a géppel olvasható bibliográfiai adatrögzítés terén stb.
Ismerve a problémákat, nehézségeket - : mely útjai járhatók a fejlesztésnek a közeljövőben? Főként a technológiafejlesztés és az együttműködés jelentős foko
zása járulhat hozzá nagymértékben a referáló és indexelő szolgáltatások, az adatbázisok kielégítő mértékű, gazda
ságos fejlődéséhez. A technológiák, a különféle feldolgo
zási, szolgáltatási eszközök, eljárások, formák, rendsze
rek és követelmények terén főként a következők érde
melnek figyelmet:
szövegfeldolgozó gépek, amelyek mim-számítógépek, tasztatúrák, le mez-memóriák és kazetlás lárolók együtte
sének tekinthetők, összekapcsolva Varilype szerkesztő terminálokkal; a felmérések szerint az Egyesült Király
ságban 22 cég szolgáltat ilyeneket és jelentős fejlődés várható;
számítógéppel segített szerkesztés, szerkesztő közpon
tok (EPC - Editorial Processing Centen), amelyek a szerzők, szerkesztők, szakmai lektorok és referálok, a kiadók és más érintett csoportok közös, gazdaságos használatára szolgálnak; ide a kéziratok a szerzőktől optikai jelfelismerö (OCR - optical character recog- nition) eszközzel olvashaló formában érkeznének, amely a gépelt lapokai elolvasva, ezeket mágnesszalagra rögzíti a további számítógépes feldolgozás céljára;
komplex gazdasági modellek számitógépes generálása a referáló-indexelő szolgáltatások működésével kapcsola
tos üzleti és egyéb események, adatok, körülmények stb.
gyors nyomon követésére, a szükséges beavatkozások érdekében; ilyen eljárást használ például az INSPEC a forgalmi statisztikák generálására, ami lehetővé teszi az értékesítés helyzetének pontos ismeretét a különböző országokra vonatkozóan;
a szinopszis-folyóiratok és a kereslet szerinti kiadás (publikálás) további fejlesztése, ami a referáló és indexe
lő szolgáltatások szempontjából is igen fontos tényező;
T M T . 24. évi. 1977/6.
az on-line rendszerek felhasználóinak oktatása, tájé
koztatása, amely nagymértékben befolyásolhatja ennek a technológiának rendszeres igénybevételét; erre utal a British Library által szervezett gyakorlati foglalkozás különböző felhasználó csoportok részére, amelynek so
rán SDC (Systems Deveiopment Corporation = Rendszer
fejlesztési Vállalat) és Lockheed adatbázisokból végeztek kb. 1200 keresést; a résztvevők számára a keresések eredménye teljesen vagy részlegesen sikeres volt, a legtöbben továbbra is igényelték a szolgáltatást, és érdekes megjegyezni, hogy az információkereső gyakor
latban résztvevők 10 százaléka addig egyáltalán nem használta a referáló és indexelő szolgáltatásokat mint tájékozódási lehetőségeket; egyébként szóvá tették, hogy a folyóirat-közleményeken kívül kevés más típusú doku
mentum szerepel az adatbázisokban.
A referáló és indexelő szolgáltatások, az adatbázisok további fejlődésének és racionális működésének fontos tényezője az együttműködés fokozása. Ezen a téren a következő szempontok, követelmények, lehetőségek ér
demelnek figyelmet:
olyan osztályozási rendszerek, mechanizmusok bizto
sítása, amelyek lehetővé teszik a referáló és indexelő szolgáltatók közöiti adekvát információcserét; a fizika terén 1968 óta dolgoznak általánosan elfogadható osztá
lyozási rendszer kialakításán, s e munkálatok eredményei mostanában kezdenek realizálódni;
a rendszer- és termék-kompatibilitás megvalósítása; a rendszer-kompatibilitás egyik feltétele, hogy a referáló és indexelő szolgáltatók a mágnesszalagokat közvetlenül be tudják táplálni egymás adatbázisaiba; a termék-kompa
tibilitást illetően az volna az elérendő cél, hogy lehetőleg ne legyenek átfedések, konfliktusok a termékek között az információs piacon;
a pénzügyi kompatibilitás biztosítása, ami azt jelenti, hogy az érintett felek, partnerek számára egyenlő hasz
not hozzon a kooperáció;
on-line input-csere rendszer kialakítása, amelynek egyik következménye — például - , hogy a referálás költségei kb. 20 százalékkal csökkenthetők;
a referáló és indexelő szolgáltatásokban található átfedések folyamatos vizsgálata, s ennek alapján koope
rációs vállalkozások kialakítása, ami kiküszöböli vagy csökkenti az indokolatlan párhuzamos (többszörös) fel
dolgozásokat;
az on-line rendszerű szolgáltatók konzorciumának létrehozása az Egyesült Királyságban, ami azt jelenti, hogy a különféle tudományos-műszaki adatbázisok — az együttműködés megfelelő formáinak alkalmazásával - integrálódnának, figyelembe véve természetesen az EURONET hálózatban való részvétel lehetőségeit és követelményeit is;
az EURONET hálózatszervezési kooperáció és infor
mációellátás további fejlesztése, és ezen kívül az USA- ban gyorsan növekvő hálózatokhoz, szolgáltató intézmé
nyekhez való csatlakozás kiépítése; az Egyesült Király
ságban már több szervezet törekszik ilyen lehetőségek megvalósítására.
A nagy iparvállalatok igényei
a referáló és indexelő szolgáltatások iránt
Az igények szempontjából fontos annak a tendenciá
nak az érvényesülése, hogy a nagyvállalatok tájékoztatási szervezeteiben a „csináld magad" elv helyett egyre inkább a „vásárold meg", „szerezd meg magadnak" elv kerül előtérbe az információpolitikában. A vásárlásra számba jöhető információs termékeknek lermészetesen alkalmasaknak kell lenniök a további feldolgozásra, a nyers adatoknak a helyi szempontok szerinti interpretá
lására stb.
A másik fontos tendencia az iparban, hogy a felső vezetés elismeri, miszerint az információ értékes, kézzel fogható erőforrás. Ennek megfelelően az információt
olyan tőkének tekintik, amelyet minden alkalmazottnak a lehető leghatékonyabban k i kell használnia. A jobb használat érdekében növelik a pénzforrásokat, és igye
keznek olyan berendezéseket és szakembereket alkal
mazni, amelyek/akik lehetővé teszik például a számítógé
pes in formációs/kommunikációs rendszer használatát. A nagy iparvállalatok nem akadályozzák, sőt erőteljesen támogatják az új, jobb hatásfokú eljárások alkalmazását.
Részükről az alábbi főbb igények nyilvánulnak meg a referáló és indexelő szolgáltatők, szolgáltatások iránt:
a kooperáció és koordináció terén szükségesnek tart
ják a szolgáltatók és a felhasználók közötti szorosabb együttműködést; bár az utóbbi időben javult valamit a helyzet, a felhasználóknak az az érzésük, hogy befolyá
suk nem érvényesül megfelelően; terhesek a felhasználók számára a referáló és indexelő szolgáltatások átfedései, ezt elpazarolt szellemi munkának tartják, amiért ráadásul még fizetni is kell nekik;
a marketing stratégiákban, így például az árak terén igen különböző a szolgáltatók magatartása, kívánatos volna az aránytalanságokat, egyenetlenségeket csökken
teni vagy megszüntetni az árpolitikában és más piaci kérdésekben is;
a referáló és indexelő szolgáltatásokban sok a homá
lyos eredetű idegen nyelvű primer folyóirat, ezek feldol
gozása túlterheli az információs rendszert, ezért kívána
tos volna, hogy egy érték-skála szerint rangsorolják a folyóiratokat (erre szolgáló jelekkel), több minősítő
szempont figyelembevételével;
a számítógépes szelektív információterjesztés tovább
ra is kedvelt műfaj marad; a nagy vállalatok gazdaságilag előnyösnek tartják, hogy a mágnesszalagokat házon belül
„futtassák"; hogy a további tendencia mi lesz, azt gazdaságossági szempontok döntik el;
a retrospektív keresés terén igénylik a megfelelően tájékoztató címleírást, a referátumokat oly módon, hogy mágnesszalagon a keresésre és a képernyőn is hozzáférhe
tők legyenek, nem kedvelik a kétlépcsős hozzáférést, vagyis hogy a megkapott hivatkozás alapján a papír példányból (másolatból) kapják meg a referátumot; az indexelést illetően különösen nagy az igény a következe
tes, ellenőrzött indexelő szótárak alkalmazására; az on-line rendszerek használatát erősen javítaná, ha valami
féle kompatibilitás érvényesülne az index-szavakban, és megvalósulna a szótárak konvertálása;
a public relations körébe tartozó általános igény, hogy a felhasználók megfelelő tájékoztatást, instmálást kapjanak a referáló és indexelő szolgáltatásokról, az adatbázisokban bekövetkezett változásokról stb.;
az európai adatbázisok két (tartalmi) hiányosságát meg kellene szüntetni; nagy igény volna egy gazdasági (ipargazdasági, vállalatgazdasági, üzletpolitikai stb.) adat
bázisra, figyelembe véve a PRED1CASTS adatbázisok szolgáltatásait (az USA-ra és Japánra vonatkozóan), amelyekkel célszerű volna kompatibilitást biztosítani;
sürgősen szükség volna olyan kémiai-faktográfiai adatbá
zisra is, amely a vegyületekre és ezek ismert toxikológiai és egyéb ártalmas tulajdonságaira vonatkozó adatokat tárná fel.
összefoglalva: a referáló és indexelő szolgáltatóknak még jobban ki kell aknázniuk az adatbázisokban rejlő szellemi kincseket, információkat egyrészt a jelenlegi lehetőségek eredményesebb hasznosításával, másrészt az információk és az adatok kezelésére szolgáló újabb, fejlettebb eljárások és eszközök alkalmazásával.
Hivatkozások:
|1) B A R L O W , D . H , ; A - I services as database produccrs:
economic, technologieal arid coopciative opportunjtícs • Aslib Proeeedings, 28. k ö t . 10. sz. 1976. p. 3 2 5 - 3 3 7 . .
| 2 ] G R A Y . J. C : EURONET = Aslib Proeeedings. 28. k ö t . 10.
sz. 1976. p. 3 3 8 - 3 4 0 .
(3| M A R T Y N . 1.: Present and future pressures on service operalers ; Aslib Proeeedings, 28. k ö t . 10. sz. 1976.
p. 3 4 1 - 3 4 6 .
|4] JACKSON, A . R. H , : What Ihe large users expect from secondary services producers • Aslib Proeeedings. 28. k ö t . 10. sz. 1976. p. 3 4 7 - 3 5 3 .
* * *
GYÖRE, P.: Referáló és indexelő szolgáltatások és adatbáilsok időszerű gazdasági, technológiai és együttműködési problémái
az Egyesült Királyságban
A cikk az Aslib által a British Library és a De
partment of Industry közreműködésével 1976 szeptem
berében szervezett konferencia előadásait ismerteti. Tár
gyalja az Egyesűit Királyságban kialakított referáló és indexelő szolgáltatásokat és adatbázisokat; kifejti azokat a problémákat, amelyeket a gazdasági nehézségek okoz
nak a referáló és indexelő szolgáltatások előállításában és értékesítésében; megvilágítja a szakirodalom növekedé
sének kérdéseit, rámutatva ennek tényleges okaira s várható tendenciáira; foglalkozik az információs techno
lógia változásaival és következményeivel; vázolja a referá
ló és indexelő szolgálatok további fejlődésének lehetősé
geit, s végül rámutat azokra a követelményekre, amelyek az iparvállalatok részéről jelentkeznek a referáló és indexelő szolgáltatások és adatbázisok iránt.
* * *
GYÖRE. P.: Problems of economics. technology and co-operation of abstracting and indexing services and data bases in ihe United Kingdom
The artiele presents a review of the papers presented at the conference which was organized by ASLIB in September, 1976 with the assistance of the British Library and the Department of Industry. It deals with abstracting and indexing services and data bases in the United Kingdom, explains the problems caused by the difficult economic situation in producing and marketing abstracting and indexing services, elucidates questions related to the growth of literature, pointing out its reasons and prospective tendencies, emphasizes the development of information technology and its conse- quences; outlines the possibilities of further devel
opment of abstracting and indexing services and last but not least, draws the attention to the requirements of industry concerning abstracting and indexing services and data bases.
* * *
übEPE, II.: 3KOHOMmecKHe H T e x n o . K o r i r a e c i t n e B o n p o c w , a xajcaíe npofí^enbi B3aHMojieií C T B H H pe-
( b e p a T H B H b i x , c m n a. i e T H' i e c K i i x n 3 f l a H H H H 6a3 ; i , u i - H h l X B B e ^ H K O Ö p H T a H H H
B c r a r f e e j a e T C H o Ó 3 0 p H a > i m i q b o p M a r j H H o A O K -
ji&aax K O H q S e p e m i H H . o p r a m t J O B a H H o f i B cenraSpe
1 9 7 6- o r o ro,aa Aslib n p n c o a e i í c T B H H British L i brary H Department of Industry, H a o c H O B e c o o ö - m e H H Ü , o r r y ó ^ H K O B a M H b i x B Aslib Proeeedings.
A B T O P O M n p e n c r a B j r f l i O T e s C B e a e H H s i o p e q b e p a T H B -
T M T . 2 4 . é v f . 1 9 7 7 / 6 .
H b i x H c u r H a j i e T H n e c K H x i n ; i a n n a x . o 6a3ax ; « Í H H L I X , c y m e c T B y i o i u H x B 0 Ö ~B e a H H e H H O M K o p O- t e a c r B e ; p a c c n a T p H B a i O T C i i n p o Ö J i e M u , B b i 3 H a n m > [ e S K O H O - M H' i e c K H M H . • i a T p y , T H e H H H M n, y c. - i O j K H H H) i i i H ( * p a c n p o - c T p a H e H H e p e d p e p a T H B H w x H C H r H a ^ i e T n i e c K n x H 3 -
aamm; o c B e m a i o T C H B o n p o c h i p o c r a K O J n r a e c T B a H a y m o - T e x H H M e C K O H j m r e p a T y p b i , y K a s b i B a a H a J t e öC T B i i T e i L H w c u p u T O H b i 3 T O r o HBJienua H n a O X H -
AaeMbie TeHaemijiH B 3T O Í Í oÖJiacrH; ormcwBaiOTca
H a Ö J i i o j i a e M b i e H 3 M e H e H H H B ctbepe H H Í B O pM B U H O H - HOM T E X H O. 1 o ri iH H H X n oC ^ I C Ü C T B H Hi ript*;ic r a s , 1 sI O T - c a B 0 3 M O * H O C T H aa -i,ne 11: : i e r o p a 3 B H T n n pecbepa-
T H B H b T X H C H r H a J i e T H - j e C K K X H 3 f l a H H H H . B - l a K - I O ' i e - H H H , y K a 3 W B a e r c H H B T p e o o B a H H H , n p e j i' b f l B J i H e M b i e n p O M b i n i J i e H H O C T b i o K p e r p e p a T H B H b i M H c n n i a . i e T H - l e c i c i i M n 3 a a H H« M H Ö a a a M a a i i H b i x .
GYÖRE, P.; Wirtscfmftliche, íechnologische und Kooperationsprobleme von Referate- und
Indexierungsdiensten und Daienbasen in Gross-Britannien
Der Artikel gibt eine Ubersicht der Berichte der Konferenz organisiert durch ASLIB in September 1976 unter Mitwirkung der British Library und des Depart
ment of Industry; informiert über die Referate- und Indexierungsdienste sowie Datenbasen in Gross-Britan
nien; diskutiert die bei der Herstellung und dem Absatz die ser Dienstleistungen auftretenden wirtschaftlichen Probleme; bespricht die Fragen des Wachstums der Fachliteratur, ihre Ursachen und die zu erwartenden Tendenzen; behandelt die Veránderungen in der In
formál ionstechnologje und derén Konsequenzen; und beurteilt die Möglichkeiten der weiteren EntwickJung der Referate- und Indexierungsdienste. Abschliessend werden die Anforderungen der Industrie gegenüber der Referate- und Indexierungsdienste und Datenbasen her- vorgehoben.
M E G J E L E N T
ORSZÁGOS MŰSZAKI KÖNYVTÁR ES DCKUMENICOS KÖZPONT
TÁJÉKOZTATÁS A
SZAKMAI TÁJÉKOZTATÁSRÓL 2. bővített, átdolgozott kiadás
BUDAPEST 197 7
Az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ elsőizben 1971-ben adta ki a Tájékoztatás a szakmai tájékoztatásról című kiadványt. A tájékoztatási tevékenység feltérképezéséhez szolgáló segédlet rövid idő alatt elfogyott. Most jelent meg a második, bővített kiadás. Míg az első kiadás mindössze 67 tájékoztatási egység adatait szolgáltatta, jelen kiadás közel 500 intéz
mény, vállalat, kutatóintézet stb. tájékoztatási részlegé
nek adatait tárja fel Részletes tárgymutató és az intézmények betűrendes mutatója nyújt segítséget az eligazodáshoz.
Az adatgyűjtést 1976 végén zártuk le, így a legfris
sebb adatokat tudjuk olvasóink rendelkezésére bocsá
tani.
A kiadvány ára: 100 Ft.
Megrendelhető; Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ Terjesztési Osztály
1428 Budapest, Pf. 12.
