T Í Z É V E S A S Z Á M Í T Ó G É P - B Á Z I S Ú O R S Z Á G O S M Ű S Z E R N Y I L V Á N T A R T Á S
Radnai Rudolf
MTA Műszerügyi és Méréslech ni kai Szolgálata
A Magyar Tudományos Akadémia Műszerügyi és Méréstechnikai Szolgálata a hazai műszergazdál
kodás egyik bázisintézménye. A szolgálat fő tevé
kenységei, a müszerkölcsönzés, a szerviz, a mérés
szolgáltatás, a műszerfejlesztés és a szaktanácsadás mellett fontos feladatot jelent a számitógép-bázisú Országos Műszernyilvántartás vezetése. A nyilván
tartás jelenleg több ezer mérőműszer és kutatás
fejlesztési segédeszköz legfontosabb adatait tartal
mazza. A rendszer feladata, hogy megfelelő hátteret biztosítson a hatékony országos és vállalati műszer- gazdálkodáshoz, és elősegítse a nagy értékű műsze
rek gazdaságosabb kihasználását.
Az Országos Műszernyilvántartás létrehozásának előzményei
1960 elején jelent meg az Országos Tervhivatal elnökének és a Magyar Tudományos Akadémia el
nökének 9/1960. O.T. sz. együttes utasítása, amely arról rendelkezett, hogy az MTA műszerügyi szol
gálatánál létre kell hozni az ún. országos műszerka
tasztert, azaz egy olyan országos nyilvántartást, amelyben megtalálhatók az ország valamennyi érdé*
kelt intézménye által beruházott és üzemeltetett mérőműszerek, komplex mérőberendezések és tar
tozékaik adatai. Az utasítás nyomán kezdődött meg előbb a népgazdasági ágazatok, majd az intézmé
nyek (vállalatok, üzemek, szövetkezetek, költség
vetési szervek) körében az adatszolgáltatás meg
szervezése.
Az adatszolgáltatás során a mű szertulajdonos in
tézmények müszerfelelősei mű szerfel mérési jegyzé
keket adtak, majd ennek alapján a nyilvántartás cél
jára rendszeresített peremlyukasztású kartonokat töltöttek ki. A műszerkartonokat a szolgálat
szaktanácsadási osztályán dolgozták fel a visszake
resés szempontjai szerint. A kartonokon szereplő fontosabb adatokat kódolták, majd a kódoknak meg
felelően készült el a visszakeresést lehetővé tevő pe
remlyukasztás.
Az 1970-es évek elején a világméretű tendenciák következtében hazánkban is egyre bonyolultabbá váltak a kutatással, fejlesztéssel Összefüggő dönté
sek előkészítési folyamatai. A műszerkataszter igénybevételének jellege megváltozott, az egyedi mérési problémák megoldásáról a döntést előkészítő informálás irányába tolódott el.
A műszerkartonos nyilvántartás nem volt al
kalmas arra, hogy átfogó, statisztikai jellegű kimuta
tásokat készítsünk az irányító szerveknek egyes in
tézménycsoportok, üt. az ország nagy értékű mű¬
szerállományáról. Az 1971-re már több tízezres darabszámot elérő kartonállomány kézi átválogatása sok időt vett igénybe, és lassú volt a válogatás ered
ményének feldolgozása is. Nyilvánvalóvá vált, hogy az adattárolás és -feldolgozás egész rendszerét kor
szerűsítenünk kell.
A Tudománypolitikai Bizottság 1975-ben célul tűzte ki az Országos Műszernyilvántartás fejleszté
sét. Döntésénél számolt azzal a növekvő informá
cióigénnyel is, amelyet az Országos Kutatási Nagymüszerbizottság és a tárcáknál megalakult műszerbizottságok munkája és az így kialakuló egy
ségesebb beruházáspolitika von maga után. Az MTA Műszerügyi és Méréstechnikai Szolgálatánál az eddigi műszernyilvántartásra támaszkodva olyan információs rendszert kellett létrehozni, amely a nagy értékű, 100 eFt bruttó értéket meghaladó, műszerek és kutatási segédberendezések beruházá
sával kapcsolatos döntések előkészítéséhez gazda
sági szempontból is értékelhető információkat szol
gáltat.
Radnai R.: Tízéves a számítógép-bázisú Országos Mű szem fi Iván tart ás
A számitógépes nyilvántartás felépítése Az új információs rendszer kialakításához szük
séges alapot és a fejlesztés végrehajtásának hátterét az 1/1976. MTA számú főtitkári közlemény adta meg. Az adatgyűjtést a Központi Statisztikai Hivatal 1977-ben hagyta jóvá, és az a statisztikai adatszolgál
tatás egységes rendszerébe illeszkedik.
Az új rendszernek megfelelően alapvetően át kel
lett szerveznie a nyilvántartásban az információ
áramlást. A rendszer elemeinek egymáshoz kapcso
lódását az / . ábra mutatja be. A szaggatott vonalak a bizonylatokon (űrlapokon) rögzitett adatok moz
gását, a folytonos vonalak pedig a rendszerből nyer
hető információt jelzik.
Az adatszolgáltatók, a nagy értékű műszerekkel rendelkező intézmények a rendszer forrásbizonyla
tain (űrlapokon) jelentik az állományukban bekö
vetkezett változásokat. Ugyancsak forrásbizonylat
nak tekinthetők a műszerforgalmazó kereskedelmi vállalatoktól kapott és az intézmények adatszolgálta
tásának ellenőrzését célzó adatok. Az előkészített adatokat számítógép dolgozza fel, és a szolgálat az így létrehozott és karbantartott adatbázisra támasz
kodva elégiti ki az információs igényeket.
A számítógépes rendszer néhány fontos új vo
nása:
• az évente egyszeri bejelentést felváltotta a fél
évenkénti adatszolgáltatás;
• a rendszerbe nemcsak új műszerek beszerzésekor kerültek be az adatok, hanem selejtezések. Ül.
más vállalatnak történő átadások után is;
• a korábbiakhoz képest megnőtt a kereskedelmi vállalatok forgalmazási adatainak szerepe, kibő
vült az ebből eredő ellenőrzési lehetőség.
Az új rendszer megszervezésének első lépése volt a megfelelő számítástechnikai eszköz kiválasz
tása. Ebben az időben szolgálatunknak még nem volt olyan nagy teljesítményű számítógépe, amely az új rendszerrel szemben támasztott követelmé
nyeknek (gyorsaság és nagy adattároló kapacitás) megfelelt volna. Ezért a szakemberek javaslatára, a Magyar Tudományos Akadémia egyetértésével a KSH Államigazgatási Számítógépes Szolgálat (ÁSZSZ) számítógép-hálózatára esett a választás.
Az ÁSZSZ számítógép-hálózata egy Honeywell- Bull (HwB) 66/60-as központi számítógépre támasz
kodik, melyet egy 66/20-as háttérgép egészít ki. A hálózat többi eleme (hálózatmeghajtó kisszámító
gép, terminálok stb.) részben Honeywell-Bull, rész-
r Adatszolgáltatók 1
Kereskedelmi vállalatok
T r
L _ _
Intézmények, vállalatok
i
MTA Műszerügyi és
Méréstechnikai Szolgálata
L - 4 4 - - J
Számítóközpont
|^ Adatfeldolgozók j
Információigénylők
Irányító szervek, műszer- bizottságok
/. ábra Adatszolgáltatás és in formációké rés az Országos Műszernyilvántartásban
TMT34. évf. I9R7. H. s/.
ben hazai berendezések. Az intelligens és interaktív terminálok elsősorban időosztásos üzemmódban lo
kális, illetve távhozzáférést nyújtó eszközként állnak a felhasználók rendelkezésére. Az utóbbiak postai távközlő hálózaton, bérelt vonalakon csatla
koznak a számítógéphez. Hagyományos kötegelt fel
dolgozás is kezdeményezhető, ha egyszerre nagy mennyiségű adatot kell gépre vinni.
A fejlesztéssel járó munkákat, a rendszerszerve
zést, az adatfeldolgozó és lekérdező programok ter
vezését és elkészítését a szolgálat külső kapacitás be
vonásával saját erőből végezte.
Az új rendszer beindítása előtt el kellett végezni az addigi peremlyuk kártyás müszerkataszter adatai
nak ellenőrzését, konvertálását és számítógépre vi
telét. A gépre vitelhez már felhasználtuk az új rendszerkódokat.
A lekérdezések alapját jelentő kódrendszereket egyértelmű és logikus rendszer szerint hoztuk létre, ahol lehetett, gondolva az esetleges jövőbeli fejlesz
tésekre is:
• A műszer tulajdonosát jellemző kódokat átvettük a KSH, ül. a Pénzügyminisztérium által kialakí
tott statisztikai számjelrendszerből. Ez az intéz
mények törzsszámán kívül a szakágazat, a tulaj
donforma, a felügyelet, ül, terület szerinti hova
tartozást is tartalmazza. Lényeges szempont ebben az is, hogy a Statisztikai Közlöny erre a kódrendszerre támaszkodva közli rendszeresen a név-, cim- és számjelváltozást.
• A műszer gyártójának kódját magunk alakítottuk ki; ez megadja a gyártó anyavállalatának székhe
lyét ország és reláció (tőkés, szocialista, egyéb) szinten.
• A nyilvántartás szakmai szempontból legkritiku
sabb kódrendszere a műszerosztályozási kód
rendszer. A gépi feldolgozás szempontjainak megfelelően olyan - méréstechnikai szempont
ból is helyes - rendszert kellett kialakítani, amelyben lehetőleg egyenletesen oszlanak el az adattárban nyilvántartott egyes műszerek: az egyes alosztályokba sorolt műszertípusok nem haladják meg a 30-50 db-ot; a műszerek minden másik osztályba sorolt módszertől a mit
mér kérdésre adható válaszban különböznek.
A kódrendszerek szerepét az adatkinyerésben az adatbázis szerkezetének egyszerűsített vázlatából érthetjük meg. A 2. ábrán látható felépítés egyes blokkjai azonos rekordtípusok halmazát képviselik.
Az egyes rekordok a megfelelő kódok megadásával ún. láncokon keresztül érhetők el. Ezt a szelektív visszanyerést az alkalmazott HwB-gép IDS-rendsze- rének hierarchikus tárolási szerkezete támogatja.
Az ábrából kitűnik, hogy bizonyos rekordokhoz több láncon keresztül lehet eljutni. Például a műsze
rek általános adatait (típus, jellemzők stb.) tartal
mazó rekordok a gyártó és az osztályozási kód felől egyaránt elérhetők. Hasonlóan az egyes konkrét műszerek adatait (gyártási és leltári szám, bruttó érték stb.) tartalmazó egyedi müszerrekordok a tu
lajdonos és az általános müszeradatrekordok felől is elérhetők.
Ez a tárolási mód amellett, hogy megkönnyíti az adatok visszanyerését, további előnyökkel is jár. A legfontosabb ezek közül, hogy jó hatásfokú ellenőr
zési lehetőséget teremt a adataktualizálás során.
Az adatok aktualizálására az üzemeltetői bejelen
tések feldolgozásakor kerül sor. Az aktualizálás egyaránt vonatkozik az egyedi müszeradatokra és a kódrendszerekre. Eddigi tapasztalataink szerint nyil
vántartásunk évente 30...50 új gyártó céggel, 300...600 új müszertípussal és 3...6 ezer egyedi műszerrel bővül. A műszereknek a beszerzéstől szá
mított bekerülési ideje az első rögzitésre vonatkoz
tatva minimum négy és fél, maximum tíz és fél hónap. A minimum a tárgyfélév utolsó napján, a maximum a tárgyfélév első napján beszerzett műszerekre vonatkozik. Az adatgyűjtés és a feldol
gozás az alábbi tevékenységeket foglalja magában:
• Felszólítás és bejelentés-előkészítés
• Bejelentések egyeztetése, javítása
• Kódolás
• Adatrögzítés és adatbetöltés.
Az üzemeltetői bejelentések ellenőrzését a műszereket forgalmazó kereskedelmi vállalatok által küldött ún. forgalmazói bejelentések teszik le
hetővé. A nyilvántartás adatainak megbízhatósága érdekében rendszeresen küldünk az üzemeltetők
nek olyan intézményi listákat, amelyek a teljes be
jelentett müszerállományukat tartalmazzák. Az egyeztetett és cégszerű aláírással visszaküldött listák a rendszer hiteles forrásbizonylalai.
A műszernyilvántartás használatáról
A rendszer kimenőadatait a számítógép-központ központi nyomtatójára, illetve interaktív lekérde
zésekkel a szolgálatnál lévő terminál kijelzőjére vagy nyomtatójára kérhetjük.
A lekérdezések eredete szerint megkülönböztet
hetjük az adat-előkészítést és a rendszer karbantar
tását támogató belső információigényt, valamint a felhasználók adatkéréseit.
A rendszer különböző periodikusan elkészített listákkal támogatja az adat-előkészítést és az adatok gépre vitelét. Emellett az adatbázis egy-egy aktuali
zált ciklusa után statisztikák készülnek, amelyek képet adnak:
Radnai R.: Tízéves a számítósép-bázisú Országos Műszernyilvántartás
Terület
Belépési kódok A
műszer egyedi adat
műszer általános adat
Osztályozási rendszer
2. ábra A számi tógépes rendszer szervezése (egyszer üsi tett vázlat)
• az üzemeltetői és forgalmazói adatgyűjtésről,
• az adat-előkészítésről (beleértve a forgalmazói el
lenőrzést is),
• az adatfeldolgozásról,
• az adatbázis aktualizálásáról,
• magáról az aktuális adatbázisról.
A felhasználói lekérdezéseket jellegük szerint két csoportba sorolhatjuk:
• egyedi információ szolgáltatása egyes műszertí
pusok hazai lelőhelyeiről,
• átfogó, statisztikai jellegű kimutatások készítése a teljes adatbázisról, vagy annak megfelelő szem
pontok szerint kiválasztott részéről.
A felhasználói adatkérések a szolgálat szaktanács
adási osztályára futnak be. Az itt dolgozó szakem
berek feladata, hogy a lekérdezési lehetőségek pontos ismeretében a kéréseket megfelelő formában továbbítsák a számítógéphez. A válaszadási idő a kérés jellegétől függően különböző lehet.
Az egyedi adatkérések - egy vagy több műszer
típus lelőhelye iránti érdeklődés — az azonnal meg
válaszolható kategóriába tartoznak. Az ilyen jellegű lekérdezéseket a FIPOM nevű interaktív program
rendszer támogatja. A kérés beérkezése után a ter
minálról begépelve az adatállomány elérését bizto
sító azonosítókat és jelszavakat, valamint a kérésben szereplő műszer(ek) kódjait, a kívánt információ azonnal megjelenik a kijelzőn, vagy a terminálhoz kapcsolt nyomtatón.
A bejelentkezés és az adatkinyerés mindössze néhány percet vesz igénybe, tehát akár egy telefon
hívásra is azonnal, közvetlen válasz adható. Ha az információt kérő szakember személyesen jelentke
zik szaktanácsadási osztályunkon, részt vehet az őt érdeklő műszertípus vagy típusok kiválasztásában, ez végül is csökkentheti a nyomtatásra kerülő adat
mennyiséget. A 3. ábrán egy konkrét példán mutat
juk be az adatbázis elérését, egy adott műszertípus kikeresését és lelőhelyének kiíratását.
Az interaktív lekérdezést biztosító FIPOM prog
ram a külső ügyfelek kiszolgálása mellett az adatál
lomány karbantartását is segíti azzal, hogy lehetővé teszi egyes műszerek adatainak módosítását és a kódrendszerek bővítését.
Összetettebb feladatot jelentenek, és gyakran egyedi lekérdező program írását igénylik a statiszti
kai jellegű lekérdezések. A válaszadás ideje néhány óra vagy néhány nap lehet attól függően, hogy elegendő-e alkalmazni vagy átalakítani egy már könyvtárba vett lekérdező programot, vagy új prog-
TMT 34. évi. 1987.8.S7.
• .1/ $
xxxxxxxxx XX XXXXXXXXXX XXXXXXXXXX XX XX
yj y.y. XX X V X/ XX X'. X X XX
tv. XX XX XX XX XX XX X X XX
xxxxxx x x a x x x x x x X'. XX XX XXXX XX
XX XX XX XX XX XX XX
y.y. XX XX XX XX XX XX
:<:< XX XX XX XX XX XX
>;x XX XX XXXXXXXXXX XX XX
^ - * >S<H > # < « > « < | | >4< = ...
AZ AZűiJOSnCT,JELSZÓT FOl YA.-tftTOSAN IN'ftPiSZOl
FUNKCIÓ I .*-! ? IM T
FELADAT
KIÍRANDÓ "EZOK ÍN?IU*D
KERESÉSI Í10D
KEREÍ; A TELJES ^SORZ-^ KCSQT
34 JARAE FLUSZERTIPUS VAN A KIVÁLASZTOTT L'-KCDK KÉRE." AZ * ALT.rtL'SZ. KQDQT
JELALAK GENERÁTOR GYAPTC! P T i Tpg
PtUSZAKI ADATOK;
•^flT: 0.1 .1ILLIHI- 50 !"!HZ.
KULSO-BELSO fl^/'FM HODULAC IEC-ÜLJSZ9.C-L PP.CSRA.IGZHATO FOLr'ATAS"5"
( 1 DARAB FŰSZER VAN A KIVALftEZTC-'f r LANCCN I' T ^ 'SZERL!'3Y I CS 'íic"0ES- r r'"1 JMIl r^T c ^ 3L'~AL AT A
ÜQ2 '3UDAPÉST *"?F 5?"""r""
SZAKASITS ^.PAC UT S P - Ó I .
•BORSSNYI LfiSZLC
3/.SZ.? L0-Dlí75 LELT.SZ. ; j':'233C-i
iEBZE^ZES D Á T U M ; 86.04.04, EKEÜE7I ERTEK' 4?S EC T L'ZEKELTETES HELYE; BUDAPEST
"I.KEP.'JLET WEIEíKOLESONZESI '"O'jEZTALY
1 JELALA* VÁLASZTHflTij
T . ; " » t í •
3. ábra Egyedi adattekérés nyomtalási képe
ramot kell írni. Az új programok készítésekor a fut
tatás előtti tesztelés és hibajavítás is növeli a válaszidőt.
A statisztikai jellegű adatkérések kielégítését egyszerűsíti az ÁLOM nevű programgenerátor, amely párbeszédes üzemmódban való paraméter- megadás után a speciális táblázási igények többségé
ben (90...95%-ában) képes a megfelelő futásra kész programot elkészíteni.
Az ALOM programrendszer által generált progra
mok alkalmasak:
• az adatbázisban tárolt egyedi műszerek tetsző
leges jellemzőinek kiíratására,
• az egyedi műszerekre vonatkozó statisztikák (műszerdarabszám, összérték, átlagérték, átlag
életkor) készítésére,
• a műszer típus, gyártó és üzemeltető darabszá
mok képzésére.
Az összegezések és átlagárképzések a legkülön
bözőbb csoportosítást ismérvek szerint végezhetők el. A csoportképzés alapja lehet:
• a gyártó cég,
— reláció szerinti hovatartozása (az adatbázisban tárolt reláció, ül. valamilyen algoritmus alapján képzett reláció fogalom szerint),
— országa.
Radnai R.: Tízéves a számi tógép-bázisú Országos Műszernyilvántartás
- maga a gyártó;
• az osztályozási kódrendszer egyes szintjei;
• a műszer üzemeltetőjének jellemzői:
- felügyeleti hovatartozása, - az ágazati rendszer egyes szintjei,
- a szektor besorolása (tulajdonforma, ill. gaz
dálkodási forma), - területi elhelyezkedése, - maga az üzemeltető;
• az egyedi műszer
- bruttó értékének tetszőleges értéktartomá
nyai,
- a beszerzés, ill. t ó l - i g határai.
Mint minden számitógépes rendszernek, az ÁLOM-nak is vannak bizonyos kötöttségei, korlá
tai. Jóllehet a programrendszer tartalmi oldalról a felmerülő lekérdezési igények szinte teljes egészét ki tudja elégíteni, a listaképek formai kialakításánál bizonyos megkötésekkel kell számolnunk. Az ÁLOM programrendszerrel készített lekérdezések
ben a gyűjtött értékek függőleges irányú bontásban, tördelésben jelennek meg, a kiíratás tehát listaszerű.
Erre egy példa: darabszám- és összértékadatok kiíra
tása reláció szerinti bontásban, ezen belül három értékhatársávban.
A lekérdezés vonatkozhat a teljes adatállo
mányra, vagy annak valamilyen szempont szerint le
szűkített részére:
Műszer- Összérték darabszám (eFO Tőkés
100-2000 eFt 2000-5000 eFt 5000 eFt felett Tőkés összesen Szocialista
100-2000 eFt 2000-5000 eFt 5000 eFt felett Szocialista összesen Mindösszesen
Előfordulhat, hogy a szükséges lekérdező progra
mot - az igény speciális jellege miatt - nem lehet a programgenerátorral előállítani. Ilyenkor egyedi programot készítünk.
Végezetül néhány szó az Országos Műszernyil
vántartás üzemeltetésével kapcsolatos tapasztala
tokról. A számítógép-bázisú nyilvántartás tízéves üzemszerű működése során a felhasználók sok ezer lekérdezési igényét elégítettük ki. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy a rendszer adattárolási szerke
zete, a feldolgozás és az információközlés hatékony
sága megfelel a követelményeknek. Az adatgyűjtés eredményességét az üzemeltetökkel kialakított jó kapcsolat biztosítja. Ennek jele az is, hogy többször kérték a segítségünket intézményi műszernyilván
tartások szervezésében. Ezeknek a kéréseknek - erőnkhöz mérten - a múltban is igyekeztünk eleget tenni, és a jövőben is keressük az együtt
működés lehetőségét az ezt igénylő intézmények
kel.
Irodalom
GÖRGEY T . - S O L T I M.-TÖRÖK G.: Beszámoló az Országos Műszernyilvántartásról. I. rész. = Műszerügyi és Mérés
technikai Közlemények, 14. köt. 24. sz. 1978. p. 3 - 9 . GÖRGEY T.: Beszámoló az Országos Műszernyilvántartásról.
II. rész. Az Országos Műszernyilvántartás számítástechnikai alrendszere. = Műszerügyi és Méréstechnikai Közlemények,
14. köt. 25.sz. 1978. p.3-6.
KONKOLY L.-né:-TÖRÖK G.: Beszámoló az Országos Műszernyilvántartásról. III. rész. Adatgyűjtés az Országos Műszernyilvántartás részére. = Műszerügyi és Méréstechni
kai Közlemények, 14. köt. 26. sz. 1978. p. 3 - 8 .
GÖRGEY T.: Az Országos Műszernyilvántartás rendszerének leírása. MTA MMSZ, 1979.
GÖRGEY T.: Az Országos Műszernyilvántartás számítógépes al
rendszere. MTA MMSZ, 1979.
GÖRGEY T . - L E N D V A I E . - H O L C Z E R P.-né-PRESZ- BURGER 1.: Felhasználó interaktív programrendszer az Or
szágos Műszernyilvántartáshoz. MTA MMSZ, 1981.
TURCSÁNYI T.: Általános lekérdező programrendszer az Or
szágos Műszernyilvántartáshoz, MTA MMSZ, 1984.
RADNAI Rudolf: Tízéves a számítógép-bázisú Országos Műszernyilvántartás
1977 óta működik üzemszerűen a számítógép
bázisú Országos Műszernyilvántartás. A rendszer adatbázisa jelenleg az országban üzemeltetett, 100 ezer Ft értéket meghaladó műszerek és kutatási
fejlesztési segédberendezések adatait tartalmazza.
RADNAI, R.: lOyears of the computerized National Instrument Register
The computerized National Instrument Register in Hungary has been in operation since 1977. The database contaíns data of every instrument and aux- iliary equipment for research and development above the value of 100,000 Forints. Instrument
TMT34. Évf. 1987.8. sz.
A rendszerből egyedi müszeradatok és statisztikai jellemzők egyaránt nagy hatékonysággal nyerhetők vissza. Bemutatjuk a nyilvántartás létrehozásának előzményeit, a számitógépes rendszer felépítését, és szólunk a rendszer felhasználásával kapcsolatos tapasztalatokról.
characteristics and statistical data can be retrieved by this system. The events leading to the establish- ment of the system, its design and operation, and user experiences are presented.
PA/J.HAH, P.; AecHTb jieT rocyjuapcTBeHHog aB- TOMaTH3Hp082HHOH CHCTeMe p e r i l C T p a i [ H H n p i i ö o p o s
C 1977 rofla ;ieiícTByeT B npOMbiuineHHOM pe»£H- Me r o c y f l a p C T B e H H a H aBTO M Ü T Ji3 npo s a HHasi cHCTe- na perncTpan.nn n p n ö o p o B . Baja flaHHbix C H c r e M b i B HacTOHinee Bpena c o j t e p » n T flaHHbie o n p a ö o - pax H HayqHO-ncc;ie,iiOBaTe.íibCKOM 060 pyno B a H 11 H CTOHMOCTblO BHUie 100.000 (pOpHHTOB, M.3 CHC- TeMbl C ÖOJlbUIOH 3dpdpeKTHBH0CTbK) MOryT ÖbTTb no^yieHbi c n e u M c b m i e c K H e /RHHbie o n p u ö o p a x H HX CTaTHCTHieCKHX nOKa3aTeJIHX.
B CTaTbe onHCbiBaiOTca npeanocbutKH C03aanHS CHcreMbi p t T i i c r p a u H H , pa3pa6oTKH e é na 6a3C 3BM, a TaKwe npHBoanrca onbiT npHMeHeimsi aToií CHcreMbi.
RADNAI, R.: Das nationale Instrumentenregisler au/Rechnerbasis ist 10 Jahre alt
Das nationale Instrumentenregister auf Rechner- basis funktioniert seit 1977 betriebsmássig. Die Da- tenbasis des Systems enthált zur Zeit die Daten der im Land in Betrieb gehaltenen, den Wert von 100 Tausend Forint übertreffenden Instrumenten und Hilfsmittel der Forschung und Entwicklung. Aus dem System können sowohl individuelle Instru- mentendaten als auch statistische Charakteristika mit grosser Wirksamkeit wiederaufgefunden werden. Aus der Publikation kann man die Vorge- schichte der Verwirklichung des Registers und die Struktur des Rechnersystems kennenlernen, und es wird auch über die Erfahrungen der Anwendung des Systems berichtet.
Felhívás
Lapunk közreműködőinek körét bővíteni szeretnénk, ezért várjuk azoknak a jelentkezését, akik szívesen vállalkoznának idegen nyelvű szakcikkek ismerte
tésére.
(Budapest, Pf. 12.1428 Tel.: 336-300/297 hétfő, csütörtök 8 -12.)
A TMT szerkesztősége
