1118 STATISZTIKAI lRODALMl FlGYELÖ
ményt. hogy ez a főindexeknél mutatkozó el- térés a csoportindexek esetében nyilvánvaló- an még jelentősebb volt.
Az 1966., illetve 1967. évek bázisévként történő kijelölése ellen szólt -- a szélsőséges konjunktúrahelyzettől eltekintve — a forgalmi- adó-rendszer várható módosítása. Az 1968.
év, az új forgalmiadó-rendszer kezdeti éve jó bázisnak tűnt. ugyanakkor viszont a vár- ható forgalomváltozások miatt nehéz lett vol- na az indexek súlyrendszerét kialakítani.
Ezenkívül az új adórendszer miatt kisebb gaz- dasági rendellenességek is várhatók voltak.
1969 kijelölése ellen a valutaparitás-változá—
sok szóltak. Talán mindezek ellenére is az 1968. vagy az 1969. évet választották volna.
hiszen nehéz ,.zavarmentes" évet találni. de a nemzetközi egyezmények az 1970-es évet ha- tározták meg általános bázisévként.
A nyolcéves időszak nagyon indokolttá tet—
te volna az új súlyozású indexek 1965-ig tör- ténő visszavezetését. Ez ellen szólt azonban az a gyakorlati körülmény, hogy az 1970. évi reprezentáns-listába újonnan felvett cikkekre ilyen messzire visszamenően nem lehetett ár- adatokat szerezni. Az 1965-ig való visszate- kintő számítások ellen szólt az a meggondo- lás is. hogy amennyire az 1962. évi súlyrend- szert 1965-ben már nem tekintették elfogad—
hatónak, ugyanúgy az 1970. évi szerkezet sem tükrözheti jól az 1965. évi helyzetet. Végül is 1968—ig vezették vissza az indexsorokat, így a forgalmiadó-rendszer változása előtti idősza- kot már kikapcsolták. Az indexsorok össze- kapcsolásának időpontja 1968. január volt.
Az 1970—es bázisú indexeknél nemcsak a súlyrendszer szerkezete módosult, hanem -—
különösen a külkereskedelmi és a nagykeres—
kedelmi árindexeknél — a reprezentánsok szá- ma is megnőtt. Az új indexek számítási mód—
szerében néhány egyéb kisebb változás is történt. részben az egységes árindexrendszer megteremtése érdekében. lgy például az egyes indexek súlyrendszerének kialakitásá- nál ügyeltek arra, hogy csak a vizsgált terü—
letre jellemző forgalmat vegyék figyelembe (például a nagykereskedelmi forgalomból kí—
szűrjék a kiskereskedelmi tevékenységet). To- vábbi újítás az árindexeknek az eddiginél
részletesebb közlése.
(Ism.: Nádas Magdolna)
JUNG. J.:
MÓDSZERTANI VÁLTOZÁSOK
A KULKERESKEDELMI STATISZTIKÁBAN 'l974—TÓL
(Methodische Ándemngen in der Aussenhandels- statistik ab 1974.) — Wirtschaft und Statistik. 1974.
2. sz. 76—82. p.
A második világháborút követő évtized alatt újból megszervezték a külkereskedelmi statisztikát és új. összehasonlító idősorok jöt-
tek létre. A következő időszakot a növekvő információígény jellemezte, amely a világgaz—
daságba való fokozott bekapcsolódás és az ezt követő gazdasági fellendülés következmé- nye volt. Ennek kapcsán -- többek között —- vizsgálták a kivitelből származó követelések esedékességét. a behozatal szállítási feltéte—
leit. valamint a behozatalt származási orszá- gok szerint.
Az információk köre 1960 és 1970 között mintegy 45 százalékkal bővűlt, de a hivata- los statisztika rendelkezésére álló eszközök korlátozott volta miatt jelenleg nincs lehető—
ség további információigények kielégítésére.
Az adatfeldolgozásban mutatkozó szűk ke- resztmetszetet egy bizonyos ponton túl csak úgy lehet áthidalni. ha az információk egy részéről lemondanak.
1974 januárjától kezdve kísérleteket foly—
tatnak a 2000 márka érték alatti kiviteli té- teiek egyszerűsített feldolgozására. E tételek egyszerűsített, egységes bizonylatait, illetve az azokon szereplő adatokat közvetlenül lyu- kasztják mindenféle ellenőrzés, feldolgozás nélkül. Ezeknek értéke az összes kivitelnek mintegy 3 százalékát teszi ki.
A cikk a továbbiakban ismerteti az Európai Közös Piac hatását a Német Szövetségi Köz- társaság külkereskedelmi statisztikájára. A forgalmiadó-rendszer változása közvetlen mó- dosítást nem okozott. mert sem a behozatal.
sem a kivitel értékében nem szerepel a for- galmi adó összege. A határparitáson száml—
tott statisztikai érték mellett azonban az im- portálónak a vámmal és a behozatali forgal- mi adóval is számolni kell.
A Közös Piacon belüli vámok megszünte- tése az összes behozatali tételek közel fe- lét érintette és szükségtelenné tette egyes áruk vámtarifa szerinti tarifálását. Ezzel egy—
szerűsödött a vámeljárás, ugyanakkor azon—
ban észrevehetően romlott a rendelkezésre álló adatok minősége.
A szállítási eljárás szabályozásával a Kö- zös Piac már közvetlenül beavatkozott a kül—
kereskedelmi statisztika jelentésrendszerébe.
Mivel a Piacon belül az országhatárokon vámkezelés nem történik, a statisztikai szám—
bavétel helyét és időpontját a belföldi vám—
kezelési szervekhez kellett áttenni. ahol a szállítás lebonyolítása kezdődik. Ez viszont el- lentétben áll azzal az eddig igen szigorúan betartott alapelvvel, amely a külkereskedelmi statisztika számbavételi időpontjául és, helyé—
'ul a határátlépést jelölte meg. Össze kel- lett hangolni továbbá a statisztikai és a vá—
molási célokat szolgáló nyomtatványokat is, annak érdekében hogy ugyanazon nyomtat- vány a lehetőséghez képest mindkét célnak
megfeleljen.
igen sok nehézséget okozott a tranzit for- galom számbavétele minden érdekelt számá- ra. Az eddigiekkel szemben mintegy 15—féle
STATISZTIKAI lRO DALMl FlGYELÓ 1119
nyomtatványt vezettek be, ami óhatatlanul nemcsak átfedésekhez, de hiányokhoz is ve- zetett. 1972 januárjától kezdve például a Né- met Szövetségi Köztársaság semmiféle saját adattal sem rendelkezett olyan tranzit szál- lítmányokról, amelyek nem saját területén be—
lül indultak vagy nem oda érkeztek. A Né—
met Szövetségi Köztársaság Statisztikai Hiva- tala ilyen esetben csak az érintett tagország adataival dolgozhatott.
Jelentős lépés volt a külkereskedelmi sta—
tisztikában az .,Egységes külkereskedelmi sta—
tisztikai árujegyzék az EGK országai részére"
bevezetése, melyet az Európai Gazdasági Kö- zösség minisztertanácsa 1972-ben írt elő a tagországok egymás közötti kereskedelmében való felhasználásra.
Ugyancsak kezdeményezés indult a külke- reskedelmi statisztikai fogalmak és módsze- rek egységesítésére a Közös Piac országait illetően. Ennek gyakorlati megvalósítása ér- dekében szükség lesz a Német Szövetségi Köztársaság külkereskedelmi statisztikáját szabályozó előírások módosítására. és sor kerül a külkereskedelmi statisztika számba- vételi eljárásának. a kérdőíveknek egysége-
sítésére és egyszerűsítésére is.
A felsorolt feladatokon kívül megoldásra vár a külkereskedelmi adatok feldolgozásá—
nak automatizálása is. A külkereskedelmi statisztikai feldolgozás ugyan 1962 óta nagy teljesítményű számítógépeken történik, de az előkészítő műveletek terén is megfelelő mű—
szaki megoldásokat kell találni. Ennek első lépéseként néhány év óta kísérletek folynak ún. gyűjtőjelentőlapok bevezetésére, akár hi- vatalos nyomtatvány, akár gépi táblák alkal—
mazásával. E módszer révén egyszerűsödik ugyan a feldolgozás, viszont nehezebb lesz az ellenőrzés, és fokozott jelentőséget kap a technikai, szervezési előkészítés.
Hasonló jellegű fejlesztést indítottak el a vámszervek. Előrehaladott a légi szállítmá- nyok automatizált kezelésének előkészítése a repülőtereken, melynek értelmében minden adat, amely a légi úton behozott áruk vám—
kezeléséhez szükséges, egy számítóközpontba kerül. Itt az árukat a közlekedési, vámolási és adóügyi eljárás szabályai szerint egyaránt kezelhetik és haladéktalanul továbbíthatják.
A behozatali statisztika adatait is itt lehetne mágnesszalagra rögzíteni s a Szövetségi Sta- tisztikai Hivatal közvetlenül ezekkel dolgoz- hatna.
Az automatizálás fokozása érdekében a vámszervek 1975-től integrált vámtarifát ve- zetnek be, amely minden olyan jegyzéket magába foglal, amely a vámkezeléshez szük- séges, beleértve a külkereskedelmi statisz- tika árujegyzékét is. Az áruk jelölése 9 szám—
jeggyel történik, melyből az első 6 pozíció a külkereskedelmi árujegyzék pozícióinak te- lel meg. a 7. az országok sajátosságaiból
eredő részletezésekre van fenntartva,a 8. és 9. pozícióval a vámszervek rendelkeznek. A modell egyébként az 1973. évi francia Integ- rált Tarifának felel meg.
Fentiek miatt tehát 1975-től () külkereske- delmi árujegyzéket teljesen át kell dolgozni.
A cikk írója ezután a külkereskedelmi sta- tisztikában 1974. januártól bekövetkező vál- tozásokat ismerteti. Ennek során a raktár- forgalom számbavételénél is azt az elvet kí—
vánják megvalósítani, hogy azonos bizonyla- tot használjanak a vámolásnál és a statisz—
tikában is.
További változás jelentkezik a kisértékű behozatali—kiviteli tételek számbavételénél.
1962 óta jelentési kötelezettség mentes 50 márka alatti tételeken kivül. kihagyták a fel- dolgozásból az összes 300 márka alatti té—
telt, ezzel szemben a 300 és 500 márka kö- zöttieket kétszer, illetve szorzótényezővel meg- emelve vették figyelembe. Ez a módszer a végső eredmények szempontjából nem okoz torzítást. ugyanakkor lehetővé tette havi 400—
500000 lyukkártya elkészítésének megtakarí—
tását.
A Német Szövetségi Köztársaságban 1974.
január 1-től nem kell statisztikai jelentést ad- ni a 300 márka alatti szállítmányokról, ame—
lyek ipari termékeket tartalmaznak. Ezáltal kereken havi 300000 statisztikai kérdőív ki- töltése, feldolgozása, továbbítása megtaka- rítható, ami a behozatali tételek mintegy 20.
a kiviteli tételek mintegy 32 százalékát jelen-
ti.
A cikk írójának véleménye szerint az értékhatár felemelése a Szövetségi Sta- tisztikai Hivatal számára nem hozott köny- nyebbséget. Mivel ugyanakkor még további terhekre kell számítani. a Hivatalnak és a felhasználóknak is el kell határozniuk, hogy
-- a feldolgozás idejének rövidítése érdekében megalkusznak-e további információs veszteségekkel,
vagy
—- a gépi feldolgozás céljainak jobban megfelelő nyomtatványok bevezetésével kívánják—e a külkeres- kedelmi statisztikal teldolgozást egyszerűsíteni?
Szerző részletesen ismerteti azokat az ér- veket, amelyek ez utóbbi megoldás mellett szólnak.
(lsm. : Varga Imre)
RESETINSZKU. K.:
A TÁRSADALMI TERMELÉS GAZDASÁGI HATEKONYSAGÁNAK ELEMZÉSE
(K voproszü ob ocenke ékonomicseszkoj effektiv-—
noszti obscsesztvennogo proizvodsztvar) - Vesztnik Sztatísztikí. 1974. 4. sz. 30—37. p.
A társadalmi termelés hatékonyságának mérésével és elemzésével kapcsolatos prob- lemak még ma is időszerűek. Bár az elmúlt evek során több javaslat született a fenti
