TÖRTÉNET! DOLGOZATOK
SZÉCHENYI ,,HlTEL"-ENEK
MÁSFÉL EVSZÁZADOS JUBlLEUMÁRA
DR. HORVÁTH RÓBERT
1980-ban van 150. évfordulója annak. hogy hazánk XIX. századi legnagyobb reformerének. a .,legnagyobb magyarnak", gróf Széchenyi Istvánnak első nagyobb szabású közgazdasági vonatkozású műve, a .,Hitel" Pesten Petrózai Trattner .l."M.
és Károlyi István Könyvnyomtató-intézetében megjelent.
A magyar szocialista statisztikai tudománynak, amely már eddig is szép ered—
ményeket tudott felmutatni a magyar statisztikai tudomány haladó múltjának feltá- rása és jelen tudományos fejlődésünkbe való bekapcsolása terén, különös oka is
van arra. hogy Széchenyi ..Hitel"-éről fokozott figyelemmel és súllyal emlékezzék
meg. Fő oka ennek elsősorban az, hogy Széchenyi reformeri munkássága. minde- nekelőtt az általa megalapított Magyar Tudományos Akadémia, valamint a ..Hitel"mint első nagyszabású közgazdasági és gazdaságpolitikai műve ragadta ki a ma- gyar statisztikai tudományt abból az elszigeteltségből és abból a hanyatlásbál, mely
a XVlll. és XIX. század fordulójának ragyogó és európai v iszonylatban is figyelemre-
méltó tudományos kezdetei után a szent szövetségi reakciós európai politikai rend—szer hatására bekövetkezett.
.
A nagy kezdeményezők. elsősorban Németh László és Schwartner Márton a szorosabb értelemben vett statisztikai elmélet és az államleíró alkalmazás terén.
Berzeviczy Gergely a gazdaságstatisztikai elmélet és alkalmazás teréln, Fejes János pedig a népességtudomány és (: népességi statisztikai alkalmazás terén egészen a
XIX. század második évtizedéig bezárólag betöltötték működésükkel azt a szerepet,
amely a magyar statisztikai tudomány továbbfejlődéséhez. sőt talán szerencsésebb körülmények között a magyar hivatalos statisztikai szolgálat kialakításához is szűk- séges alapokat és impulzusokat megadta volna. Mindenesetre a második évtized második fele már erősen kedvezőtlen fordulatot jelent ezen a téren, amit világosan és egyértelműen jelez Berzeviczy legnagyobb szabású művének, az induktív statisz- tikai alapon felépített rendszeres közgazdaságtani tankönyv kéziratának közel egy évszázadra való elsüllyesztése a cenzúrán1 és ugyanebben az évben -— 1819-ben ——Magda Pál művének2 nagy nehézségek közötti megjelenése. mint egy szerényebb
lGaál Jenő: Berzeviczy Gergely élete és művei. ii. köt. Budapest. 1902. 1. és köv. old.; De Öconomia Publico Poiitica. Kézirat. 1819. Magyar Közgazdasági Könyvtár. Az MTA Nemzetgazdasági Bizottságának meg—
bízásából szerk.: Földes Béla.
2Magda Pál: Magyarországnak és a határőrző katonaság vidékinek legujabb statistikai és geagraphiai leírása. Pest. 1819. XViii. 586 old.: továbbá név nélkül: Neueste statistisch—geographische Beschreibung des Königreichs Ungarn. Croatien. Siavonien und der ungarischen Militör—Grenze. Leipzig. 1832. XXii. 522 old.
DR. HORVÁTH: A .,HlTEL" JUBILEUMA 887
kísérlet a főleg Schwartner által képviselt hagyományok továbbvitelére a ..Magyar-
ország statisztikája"—ként ismertté vált műfaj keretei között.A XIX. század harmadik évtizedében bekövetkezett stagnálósból így a magyar statisztikai tudományt elsősorban a Magyar Tudományos Akadémiába beválasztott statisztikus akadémikusok tevékenysége, Ercsei Dániel, Lassú István, Magda Pál, majd később. a negyedik évtizedben, Nyiri Antal és Fényes Elek ragadták ki Széchenyi reformeri működésével szoros összhangban.
A ..statisztikus" akadémikusok tömörítése messze túlnőtt hazánk akkori tudo- mányos viszonyai között a tisztán statisztikai tudományos fejlődés kérdésén. Ez a ,,honismeret" formájában művelt statisztikai tudomány magába foglalta a közgaz- daságtudomány induktív statisztikai alapjait is, sőt nemegyszer az ezekre felépülő egyes főbb elméleti kérdéseit és gazdaságpolitikai problémakörét is, továbbá szó- mos olyan politikatudományí vonatkozást. amelyek a makroszociológiai megközeli- tésre is módot nyújtottak. Mindezen sajátosságai következtében, de különösen a társadalmi haladásra felépülő és következetes tudományos irányvonalának köszön—
hetően a hazai statisztikai tudomány a haladó társadalomtudományi gondolkozás sajátos ötvözetét képviselte, és szorosan összeforrt a közgazdaságtudományi gan- dolotkörrel is, noha -— Berzeviczy működésétől eltekintve — ez utóbbit kétségtelenül jóval erőtlenebbül tudta képviselni.
A ,,Hitel" megjelenése 1830—ban e téren is messzemenően kiragadta a hazai statisztikai tudományt elszigeteltségéből, és ennek egyik következményeként köny—
velhetjük el a késői magyar ,,fiziokrata" hullámnak a kibontakozását is.
A ,,Hitel" jelentőségének és hatásának elemzése természetesen ezzel az első-
sorban a statisztikai tudományra történt leszűkítéssel távolról sincs kimerítve. amit talán a legjobban az is mutat, hogy a magyar szellemi elitnek szinte alig van olyan képviselője a XIX. és a XX. század folyamán. aki ezzel a kérdéssel szembe ne került volna és a kérdéshez a maga hozzájárulását hozzá ne kapcsolta volna. E fényes sorozatból az alábbiakban kizárólag csak egy-két olyan személy kiragadásóra szo—rítkozunk. akiknek gondolataihoz saját jelenlegi gondolatmenetünk kifejtésében kapcsolódni tudunk. Tesszük ezt mintegy annak az első kezdeményezésnek a foly- tatásaként. amellyel Széchenyi statisztikai koncepciáinak felvázolására korábban a
jelen folyóirat, hasábjain kísérletet tettünk.3
Kiindulásként a Széchenyi—irodalom két kiemelkedő képviselőjének, Gyulai Pál—
nak és Kautz Gyulának megállapításaira hivatkozunk.4
Kettőjük közül elsősorban Gyulai volt az, aki Széchenyinek a magyar nyelv és a magyar politikai publicisztika megteremtése körüli érdemeit a legátfogóbban ér—
tékelte. Nyomatékosan húzta alá, hogy Széchenyi irodalmi működése révén korának legolvasottabb magyar írójává lett. ha mindjárt — mint Gyulai kifejezi magát - ..kényszerűségből" is. Gyulai ezen azt értette, hogy a zsenit az önként vállalt óriási feladatok és az önként vállalt történelmi szerep mintegy ,.kényszerítette" arra. hogy bár ..minden más nyelven jobban írt és beszélt, mint magyarul", mégis ,,Magyaror- szág legolvasottabb írója" legyen.
igaz, Gyulai hangoztatja. hogy Széchenyi milyen tudatosan készült erre a fel- adatra, éppen a magyar nyelv megfelelő elsajátításával is. főleg az 1820—as évek
3 Dr. Horváth Róbert: Széchenyi István és a statisztika. Statisztikai Szemle. 1967. évi 5. sz. 461—473. old.
5Gyulai Pál: Gróf Széchenyi István mint író. Gráf Széchenyi István munkái. Az MTA megbízásából sajtó alá rendezi Szily Kálmán főtitkár. ll. sorozat. !: köt. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. 1904.; Kautz Gyula: Széchenyi és Kossuth. Budapesti Szemle. 1905. 138. és köv. old.
888. DR. HORVÁTH RÓBERT
elejétől kezdve, nem utolsósorban Wesselényivel kötött barátsága hatására. Noha Szinnyei Széchenyi irodalmi munkásságával kapcsolatban azt tartotta lényegesnek előrebocsátani, hogy szülei gyermekkorában nem csak magyar szellemben, hanem kizárólag magyar nyelven érintkeztek vele.5 mégis. úgy tűnik, hogy Széchenyit az ok—
kori. arisztokrata körök fiaihoz képest is mozgalmas ifjú- majd férfikora. idegen.
nyelvű tanulmányait sem hagyva figyelmen kívül. alaposan kitérítette ebből a nyelvt környezetből. lgy hát alapos és tudatos járulékos erőfeszítésre volt szükség. hogy azt a reformeri pályája szempontjából kulcsfontosságú közvetítő eszközt, amelyet a
magyar nyelv képviselt. virtuóz módon urolhassa. , , . ,
A ,,Hitel" kirobbanó sikerét a statisztikus számára legjobban 1830-ban közre—a
adott három és 1832-es negyedik magyarvkiodása bizonyítja. Ha még azt is figye-—lembe vesszük. hogy ehhez úgyszintén 1830-ban Pozsonyban és Lipcsében egy ne'-- met, továbbá még ugyanebben az évben/további két német pesti kiadásis járult.
továbbá a ,,Hitel"-lel szoros szellemi egységet alkotó két következő Széchenyi mű
— a ..Világ" és a ,,Stádium" — kiadásait is ide számítjuk,6 akkor Gyulai megállapi- tása kvantitatíve is dokumentáltnak tűnik. Ami azonban ennél is fontosabb, a ,,Hitel""
hét és a társművek három kiadása által képviselt páratlan siker egyben méltó válasz Herdernek Magyarország jövőjéről a XV". században kifejtett azon pesszimista kul—
túrtörténeti jóslatóra is.7 amelyet Széchenyi egész pályáján történelmi kihívásnak érzett, és mellyel tudatosan szembe is szállt. E kérdés, a nemzeti. nyelv és kultúra kérdése, a kor viszonyai között valóban egyetemes jelentőségűvé nőtte ki magát.
Nehéz gazdasági és társadalmi viszonyaink között - az európai fejlődés mögött lemaradva —- a modern statisztikai tudomány említett első magyar úttörői nehéz küz—
delmet folytattak nyelvi téren is a korszerű hazai tórsadalomtudományi alap meg- teremtéséért. Mint ismeretes. Berzeviczy elvi megfontolásokból kitartotta latin nyelv mellett. akárcsak Fejes, és a statisztikai tudomány egyetemi és jogakadémiai kép——
viselőinek többsége — inkább a ..legális oktatáSi nyelv" kényszere miatt —— szintén—
ezt az utat volt kénytelen követni. Schwartner a fejlett német leíró statisztikai irány- hoz való kapcsolódás érdekében választotta a német nyelvet a statisztika művelé- sére, de ezt csak azért tehette, mert nem a statisztikai tanszék, hanem a diplomatika professzora volt. Az európai tudományhoz való felzárkózás érdekében egyébként.
Berzeviczy is ezt az utat követte sőt Schwartner és Demián a francia nyelvvel is megpróbálkoztak. Viszonylag kevesebb volt az olyan magyar nyelvű kezdeményezés, mint Némethé. Ezek inkább csak a XlX. század második évtizedében kezdtek jelent—
kezni, elsősorban Ercsey és Magda tollából, hogy azután a harmadik évtizedben
ismét a latin és a német nyelvű publikációk kerüljenek szinte kizárólagosan túl- súlyba. Mindezt a nyelvi sokrétűséget és határozatlanságot egyértelműen csak azemlített .,statisztikus" akadémikusok működése törte meg. és természetesen első-
SOrban a ,,Hitel" megjelenése adott ehhez újabb fényes példát és erkölcsi támaszt.Ebbe a perspektívóba helyezve a magyar tórsadalomtudományi fejlődést a ,,Hitel" hatása mindenképpen döntő eseménynek bizonyul. Megjelenését követően
5Szinnyei József: Magyar irók élete és munkái. Xlll. köt. Budapest. 1909. ,.Széchenyi istván" címszó—
502-515. hasób.
'A ,,Hitel" egykorú kiadásai megjelenési heiy. év és kiadá szerint a következők: 1. kiad.: Trattner.
Pest. 1830.; 2. kiad.: Trattner. Pest. 1830.: 3. kiad.: Trattner. Pest. 1830.: 4. kiad.: Trattner. Pest. 1832. 1. ne':—
met kiad.: Uber den Cizedit. Wiegand és Maret. Pressburg und Leipzig. 1830. 2. német kiad.: Ubersetzt nach der 2. ungarischen Aufiage von Voidísek, ]. Wiegand. Pesth. 18304 3. német kiad.: Kreditwesen. Ubersetzt nach der 3. ungarischen Auflage von Pazlazi, M. Wiegand. Pesth. 1830. Meg kell jegyezni. hogy Széchenyi ezzel a 3. német kiadással volt a forditás szempontjából a iegjobban megelégedve. A ,,Hitel" ezt követő kiadásainak statisztikáját sem volna érdektelen elkészíteni, mert ez is azt tükrözné. hogy szerzője halála utóm is egyik legolvasottabb mű hazánkban. Legutolsó kiadását a 150. éves évfordulóra hasonmás kiadásban a Kölgazdasá ! és 10 ! Könyvkiadó tette közzé Budapesten 1979 decemberében. (A továbbiakban: ,,Hitei".)
"Her er, ]. (g.: ideen zur Philosophie der Geschichte' der Menschheit. 1—4. köt. Riga. 1784—1791. és Briefen zur Beförderung der Humanitöt. 1—10. rész. Rigo. 1793—1795.
A ,.HITEL" JUBIL'EUMA
889'
minden jelentősebb magyar statisztikai mű már csak magyarul lát napvilágot, és.
noha a Pesti Egyetem későbbi politikai gazdaságtan tanára, Henfner János 1830- ban latinul adta közre tankönyvét, a harmincas és a negyvenes években megjelen-n
nek az első statisztikus akadémikus körökből származó magyar nyelvű átfogó köz-
gazdaságtani művek kísérletei is Magda Pálnak és Erdélyi Jánosnak Fényes által közreadott posztumusz műve formájában, 1833-ban, illetve 18t'l3-ban.8Kautz (: magyar nemzetgazdasági eszmék fejlődéséről írott nagyszabású szin-—
tézisében a ,.Hitel" megjelenését mint a smithiónizmus magyarországi diadalra ju—
tásának dátumát jelöli meg.9 Ez a gondolata azt húzza alá, hogy a mű a hazai tár-v sadalomtudományi fejlődésben és azon belül is közgazdaságtudományunk fejlődé- sében korszakos jelentőségű. Széchenyi kora európai gazdaságtudományának a színvonalán állva. elsősorban az angol nép gazdasági fejlődésére. valamint az angol politikai gazdaságtan klasszikus iskolájának a képviselőire hivatkozva helyezi elő- térbe az anyagi jólét kérdéseit a makroökonómiai összefüggésekben, és ezt tekinti minden emberi boldogság és-lelki függetlenség feltételeinek is. Széchenyi korának
magyar olvasója, még akkor is, ha nem volt közgazdaságtannal foglalkozó tudós, sem közgazdaságilag képzett gondolkodó. hanem csak a kor nagy" kérdései iránt érdeklődő egyszerű .,hazafi". a .,Hitel" révén tudományos sarkpontokat kapott a Smith, Ricardo, Malthus, Say és Sísmondi munkáira történt hivatkozásokban, főleg annak hangsúlyozásával, hogy ... .. a jól elrendelt munka a nemzeti gazdasagi
talpköve".
Kautz a ,,Hitel" bevezetéseként irt tanulmányában azt hangsúlyozza.10 hogy' Széchenyi reformeri működése a magyar faj és nemzetiség fejlesztésének a talaján áll. vagyis lényegileg a nemzeti nyelv és kultúra fejlesztésének már Gyulai által is kiemelt széles bázisán áll, mintegy nemzeti újjászületést, ,,reneszánszot" kezdemé—
nyezve e téren. Ennek első lépcsője a feudális magánjogi, közelebbről birtok— és hitelviszonyok kapitalista reformja, majd ebből kiindulva — második lépcsőként -—
az egész magyar gazdasági rendszer kapitalista átalakítása és ezzel az anyagi kul- túra alapjainak megteremtése. melyre a közjólét, a közboldogság és a lelki függet- lenség felépül, vagyis az egész politikai és társadalmi élet átalakítása. Az egész program így szoros dialektikus egységet alkot, amely amellett elkerüli az évszázados közjogi és alkotmányos küzdelmek útvesztőjét, ahogy ezt Kautz főleg Eötvös Józseir kiemelése nyomán hangoztatja.
A statisztikusnak érdemes itt felfigyelni arra a momentumra, hogy ez a józan önmérsékletet és önbírálatot is igénylő program, mely a hibák és bajok forrását nem az uralkodóházban és az ausztriai birodalmi függőségben. hanem elsősorban a magyarságban keresi, szükségképpen gyakorlati politikai kompromisszumokat, a túl- zások és a lehetetlen megoldások elkerülését, más szóval a ,.középutas" politika kialakítását követelte meg, abban a szellemben, ahogy ezt Széchenyi legjobb kor-—
társai közül Eötvös, Szalay László, Kemény Zsigmond és nem utolsósorban Deák Ferenc szorgalmazták. Utóbbi, mint ismeretes, egy ezen eszményen alapuló ,.közép—
párt" mint politikai párt gondolatát is felvetette. hogy a ,,minden áron való ellenzéki-- ség" bűvös hazai köréből nemzetét kiszabadítsa. Széchenyinek ez a politikai eszme-—
nye a későbbi Ouetelet—féle társadalmi statisztikai koncepción alapuló stabilitás eszményének is egyik érdekes politikai megfogalmazása,11 de minthogy erre még
3 Henfner János: lntroductio ín oeconomiam politicam. . . Zagrabiae. 1831.; Magda Pál: A mezei gazda- ság philosophiájának szabásai szerint okoskodó és munkálkodó gazda. Sárospatak. 1833.; Erdélyi János: Nem-r—
zeti iparunk. Bővitve és jegyzetekkel kísérve kiadta Fényes Elek. Pest. 1843. 424 old.
9Kautz Gyula: A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszanyokra Magyar——
országon. Pest. 1868.. 255. és köv. old.
" Lásd a 4. jegyzetben idézett mű !. és köv. old.
U Ouetelet, A. L.: Du Syst'eme Social et des Lois aui le régissent. Paris. 1843.
890 DR. HORVA'I'I-l RÓBERT
!
nem támaszkodhatott, talán azt mondhatnánk, hogy itt az emberi gondolkodásban
Keynes szerint mélyen gyökerező ,,átlag" és ,.középút" eszményének12 a gyakorlati politikus és gazdaságpolitikus részéről történő félig intuitív, félig átgondolt alkal—
mazásáról van szó, egy ilyen nagyszabású gazdasági és társadalmi átalakulás ob-
jektive elkerülhetetlen. azaz a statisztikai értelemben vett ..véletlenszerű" kockáza-tainak csökkentése érdekében.
Kautz :: ,,Hitel"—ben kifejtett programot jelszószerűen így foglalja össze: ,.láng- ész a feudalizmus ellen" és rámutat, hogy a két későbbi Széchenyi mű —- a ,,Világ"
és a ..Stádium" -— ennek a gondolatkörnek még fokozottabb és szervesebb kidolgo—
zását és tulajdonképpen kiegészítését is nyújtja.
Gyulai és Kautz hivatkozott munkáikban egyaránt foglalkoztak azzala kérdés- sel, hogy Széchenyi milyen komolysággal készült már reformeri fellépése előtt az egyre határozottabb körvonalat öltő nagy misszió betöltésére. Gyulai a nyelvi tanul—
mányok mellett —- melyhez Kemény még a nyelvújítás merész és tudatos felhasználá- sát is hozzátette -- főleg az utazások tervszerű ismeretszerző szerepét emelte ki e vonatkozásban. Ehhez csupán annyit látszik szükségesnek hozzátenni. hogy éppen a fejlett német leíró statisztikai iskola egyetemi programja használta ezt fel tuda- tosan. ahogy ezt például Berzeviczy göttingai egyetemi tanulmányai is példázzák.
valamint az az elméletileg is kidolgozott megalapozás. mely Schlözer 1804—es elmé- leti statisztikai művében is oly nagy helyet foglal el. Kétségtelen. hogy Széchenyi teljes tudatossággal használta fel az utazások ismeretszerzési lehetőségét.
Kautz inkább a ..Hitel" keletkezésének közvetlen körülményeit kutatta, hivat- kozván a pár évvel korábban megkezdett és még általánosabb keretben tartott ,,Em- bérekről avagy a boldogság alapjairól" című kéziratra és Fr. Nebenl'us német pro—
fesszornak (: közhitelről szóló 1829-es munkájára.13 A ..Hitel"-ből kitűnően ez a munka ismert volt Széchenyi előtt, de jól látta, hogy éppen annak államhiteli be—
állitottságánál fogva távolabb állott a magánhitel eszmevilágától, és így kevéssé tudta felhasználni. Helyesen hivatkozik viszont Kautz elmélettörténeti művében arra, hogy az osztrák hitel— és vóltójognakl már a XIX. század elejétől a magyar feudális viszonyokat bomlasztó hatása volt annyiban. hogy önkéntes és közös megegyezés értelmében a magyar feudális magánjog alapján a szerződő felek az osztrák váltó- jog' érvényét magukra nézve kötelezőnek fogadhatták el. Ez olyan fontos körülmény, ami Széchenyi figyelmét sem kerülte el természetesen. Erre vall a magánkönyvtárá—
nak jegyzékében található tanulmány 1802-ből az osztrák váltójogról.14
E gondolatkörben mozogva felmerül most már a kérdés. hogy az általunk elő- térbe helyezett és meglehetősen kiragadott szempontok alapján mégis hogyan le—
hetne Széchenyi statisztikai és közgazdasági eszmekörére vonatkozó ismereteinket tovább mélyíteni. Nézetem szerint erre biztató lehetőségek kínálkoznak, amennyiben Széchenyi felkészülési korszakát, elsősorban .,Napló"-jót.15 valamint magánkönyvtá—
rának említett és a XX. században készült — bár véleményem szerint igen töredé- kes — katalógusát ezzel a ll. részben vázolt eszmekörrel -- és természetesen magával a ,,Hitel" eszmekörével — párhuzamba lehet állítani.
12 Keynes, ]. M.: A Treatise on Probability. London. 1921.
13Nebeníus, Fr.: über die Natur und die Ursachen des öffentlichen Credits. Karlsruhe — Baden. 1829.
"* Gr. Széchenyi istván kőny'vtára. Közli: Bártfai—Szabó László: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke. B.Msz. Budapest. 1923. (E jegyzékben található a 933. sz. alatt: Tractatus de jure Cambiali. Wien.
1802. Nebenius i. mA-ja 746. sz. alatt itt úgyszintén megtalálható.)
*5 Gr. Széchenyi István: Napló. Vál. szerk.: Oltványi Ambrus. Gondolat. Budapest. 1978. (Elmélyültebb kutatásokhoz lásd: Széchenyi István naplói. l—Vl. köt. Szerk. és bevezetéssel ellátta Viszota Gyula. A Ma—
gyar Történeti Társulat kiad. Budapest. 1925—1939.)
A ..HiTEL" .lUBiLEUMA
891
A ,,Hitel"-t inditó Előszó rögtön a statisztikai ihletésű ,.középút" gondolatát ál- flítja előtérbe, az azt követő Bévezetés pedig Petty-szerű hangvétellel a ,,nem véleke- désen vagy okoskodáson. hanem a száraz és csalhatatlan számoláson" alapuló gazdálkodás mellett tesz hitet, mely a .,vak szerencse" befolyását, ha nem is tudja teljesen kiküszöbölni, de jelentősen csökkentheti. A ,,Tárgyat megelőző észrevételek"
elégtétellel szögezik le, hogy ,,hazánkban Smith és Arthur Young tanai terjednek".
s hogy ezeknél szilárdabb tudományos alapot maga Széchenyi sem tudna ajánlani:
. . az ő erős eszek 's fáradhatatlan vizsgálatik gyümölcse már hazánkban is las- san pirosodni 's érni kezd . . . se újat se jobbat nem tudván mondani 's még a' ná—
tlam lélekben sokkal tehetősb sem, mindenkit az említettek munkáira utasítok." (93.
old.) "'
Youngra egyébként Széchenyi ismételten hivatkozott, minthogy az angol szerző álláspontja szerint a közgazdasági elméletben a mezőgazdaság problémáinak ki- dolgozása egyelőre meglehetősen mostoha, és ezzel a megállapítással Széchenyi
— úgy tűnik — messzemenően egyetértett. Jegyezzük meg, hogy Young ,,Political
.Arithmetic" című műve csak két évvel korábban jelent meg Smith főművénél, vagyis
1774-ben, és ebben a szerző kísérletet tett —- mintegy ,.Cantillon modorában", ha(elfogadhatjuk Bonor megállapítását16 — a mezőgazdaság közgazdasági alapkérdé-
seinek kidolgozására. E keretben utalt a mezőgazdasági munkanélküliség és mun—kanapveszteségek kérdésére is, amit egyébként Széchenyi is átvett a ,,Hitel"—ben
'(104. old.). ,.Napló"—jában egyébként azt írja e Young-féle műről. hogy háromszor
olvasta (692. old,), vagyis igen nagy figyelemmel, magánkönyvtárának jegyzékében azonban e mű -- sok más, gondolkozását alapvetően befolyásoló művel együtt — mégsem szerepel. Mindez arra mutat, hogy —- sajnos —- ez a magánkönyvtár igen hiányos volt már a jelen századi feldolgozás idején, és igy nem tölthet be olyan alapvető szerepet Széchenyi eszmeköre fejlődésének vizsgálatában, mint amelyet Smith szinte érintetlenül fennmaradt magánkönyvtára ez utóbbi vonatkozásában le- hetővé tett. Mégis. első szakirodalmi felhasználása jelen tanulmányunkban nem egy értékes támpontot képes nyújtani gondolatmenetünk alátámasztására.Az a felismerés, hogy a magyar közgazdaság alapkérdése a mezőgazdaság.
Berzeviczy óta nem változott, és Széchenyi igen nagy erővel hangsúlyozza a .,Hitel"—
ben a tudományos mezőgazdálkoclás, vagyis a ,,kapitalista mezőgazdasági techni—
kai forradalom" szükségességét. lgy érthető, hogy rögtön a .,Hitel" Előszava is tá—
madja azokat a maradi magyar gazdákat, akik lenézik az új, tudományos alapo- kon álló mezőgazdaságot, amelyet Young, Thaer és Koppe nevei fémjeleznek.
Széchenyi fogalmazásában egyes magyar ... .. gazdák szánakozó mosoly- gással hallják Young, Thaer és Koppe neveit, új systemákrul, váltógazdaságokrul . . . 's. a' t. pedig hallani sem akarnak, de magokat sokkal eszesebb 's úgy nevezett practicusabb gazdáknak tartják. ha mind ezen esztelenségekkel nem bajlódnak,
— 's minden jobb Industria helyett jobbágyiktul, a' mit bérben bírnak. elszedik, azo—
kat legjobb földeiktül megfosztván újonan regulázzák, 's őket lassan erejükből ki- veszik, és aztán szinte hazafitlanságnak állítják. ha valaki a' magyar adózó nép sorsát e' részben irigylésre méltónak nem véli; az egész alkotmánynak felfordulását jövendelik pedig, ha a' kormány az ő ugyancsak geniális gazdálkodási módjokat gátolja, 's a' köznépnek pártját fogja. lgy gazdálkodik szomszédunk a' Török is, 's akárki mit mond. tagadni nem lehet. hogy ennél könnyebb, egyszerűbb 's olcsóbb földművelési mód a' világon nincs! Szóval: sokan csak mindég más kárán akarnak gyarapodni, vagy ott, a' hol lehetetlen, 's nem olly módokhoz nyúlni. mellyek által
15 Bonar, I.: Theories of Population from Raleigh to Arthur Young. Greenberg Publisher. New York. 1931.
225. és köv. old.
892 * DR. HORVÁTH RÓBERT
mind a' két rész nyertes lehetne". (,,Hitel"_Xll.——Xlll. old.) Széchenyi célzása Berze—
viczyre - akit hazafiatlansággal vádoltakmeg a magyar jobbágyságról irt műve?
miatt. félreérthetetlen, de egyben e pár soros expozíciójában "benne van az egész, magyar történelmi helyzet, a jobbágyság súlyos kizsákmányolásán alapuló feudális, rendszer gazdasági és társadalmi megváltoztatásának szükségessége és az az ,,ér- dekegyesítési" program, amellyel a reformot célba vette.
Az első két emlitett szerző neve jól ismert egyébként a magyar tudományos mezőgazdaság századforduló körüli úttörőinek munkásságából is. így elsősorban Tessedik, Pethe és Nagyvórthy munkáiból, !. G. Koppe neve viszont szerepei Széche—
nyi magánkönyvtórának jegyzékében egy német földművelési és állattenyésztési szakkönyvvel és egy az új mezőgazdasági termelési rendszerről szóló műirel. Előbbi 1813-ban Berlinben jelent meg. utóbbi ugyanott 1818-ban, sok más mezőgazdasági témájú és erősen mezőgazdasági technológiai jellegű szakkönyvvel együtt. amelye- ket Széchenyi ugyancsak beszerzett. A legismertebb ezek között a híres göttingaií professzornak, Beckmann-nak közel egy évtizeddel korábbi műve, de említhetnénk Kühler és Kreysig úgyszintén német szerzők műveit is, még a ..Hitel" megjelenése előtti időszakból. Az ezzel egykorú magyar munkákat Mitterpacher latin nyelvű művei képviseli 1816-ból. De szerepel a ,.Hitel" megjelenése utáni időből a jegyzékben a svájci Pictet-nek az angol mezőgazdaságról szóló enciklopédikus értekezése, to—
vábbá Stephensnek a magyar Korizmics és társai által magyarul kiadott mezőgaz—
dasági tanulmánya is, akárcsak Balósházy, Lónyay magyar nyelvű munkái. A kül- földi szerzők e tárgyú munkái közül említhető még Pommeuse munkája, valamint
London mezőgazdasági enciklopédiájának német kiadása is.17
A magánkönyvtárban szereplő művek között a szocializmus szellemi előfutárai közül szerepel Saint-Simonnak az ipari rendszerről szóló műve 1821-ből. viszont hié—
bás évszámmal (1815) van feltüntetve a ,.Napló"-ban (610. old.) szereplő,,Népszerű:
közgazdaságtan" c. angol mű Thomas Hodgskin tollából, mely eredetileg 1827-ben—
jelent meg.18 Ennél a műnél azért érdemes megállni. mert Schumpeter azt nagy el- mélettörténeti munkájában az ún. .,rikardiánus szocialisták" között a legkitűnőbbnek tartja, vagyis azok között az angol szerzők között, akik az 1820—1830—as évtizedben nemcsak Ricardora, hanem egészen Locke-ra és Smith-re visszamenve egyengették
az utat a munkaérték—elmélet és a kizsákmányolási elmélet későbbi kidolgozásához.19
A ,.Napló"-ban (348. old.) egyébként (: vásárlandó könyvek között talán nem is vé- letlenül szerepel Hodgskin neve Locke, Hume és Montesauieu mellett, de a magán—könyvtár csak ez utóbb említett egyetlen művet őrizte meg.
Mindez világosan utal Széchenyi szellemi horizontjának nemcsak európai táv—
lataira. de egyben a jövőbe mutató, haladó voltára, a zseni azon intuitív megérzé—
sére, hogy az ,,érdekegyesítést" talán nem is a feudalizmust felváltó kapitalista rend—
szer. hanem csak az azon is túlmutató szocializmus fogja meghozni. Világosan ebbe az érdeklődési irányba mutatnak egyébként a magánkönyvtárban található azon művek is. amelyek kifejezetten a munkáskérdéssel foglalkoznak már az angol ipari forradalom következményeként. llyen például az angol ún. ..szegénytörvényt" vizs—
" A magankönyvtar-jegyzékben 553. sz. alatt szerepel: Koppe, ]. G.: Unterricht im Ackerbau und Vieh—
zucht. Berlin. 1813.; Kappe, ]. G,: Revision des Ackerbausystems. Beriin. 1818.; Beckmann. I.: Grundsötze der deutschen Landwirtschaft. Göttingen. 1806.; Kühler. H.: Handbuch für den Landmann. Berlin. 1811.; Kreysrg, W. A.: Handbuch der Landwirtschaft. l—IV. köt. Königsberg. 1621: Mitterpracher. L.: Elementa Rei Rusticae.
l—lli. köt. Budae. 1816.; Picteí, I.: Cours d'Agriculture Angloise. l—X. köt. Geneve. 1808—1810.; Stephens. H.:
Mezei gazdaság könyve. Kiadja Korizmics L. — Benkő D. —— Morocz I. i—lV. köt. h. n., é. n.; Baláshózy, J.:
A ház'artás és mezei gazdaság tudománya. Debrecen. 1838; Lónyay M,: Hazánk anyagi érdekeiről. Pest.
1847.; Pommeuse. H. d. M. L. F.: Des Colanies Agricoles el leurs Avantages. Paris. 1832.; London, ]. S.:
Eine Encyclopedia der Landwirtschaft, etc. Weimar. 1833.
13 Hodgskin, Th.: Popular Economy. London. 1827.
is Schumpeter, Joseph A.: History of Economic Analysis. End printing. Allen—Unwin. London. 1955. 479, és köv. old.
iA ..HiTEL" JUBILEUMA 893
gáló parlamenti bizottság jelentése 1842-ből. avagy Rubichon és Monnier munkája20
'a munkásosztály helyzetéről Angliában és lrországban, melyek mind a Hodgskin mű statisztikai dokumentálásának a vonalába esnek. noha természetesen ezek a ,,Hi- tel" megjelenésénél későbbi keletűek. Talán ennyi is elég a közgazdasági eszme—világ forrásainak elmélyítettebb bemutatására. E keretben nincs mód a speciálisan ipargazdaságtani és főleg a pénzelméleti és pénzügytani gyökerek és olvasmányok .hasonló jellegű felmérésére. ehelyett inkább a statisztikai alapműveltségre kívá—
nunk még néhány sort szánni.
Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy ez a jegyzék is igen töredékesnek tűnik, és aligha tükrözi Széchenyi e területre eső olvasmányainak teljességét. A magyar kortárs statisztikusok közül Lassu .,Statisztikára való bévezetés" című, a fontosabb európai államokat leíró, tizenegy kötetben megjelent sorozata szerepel a magán—
könyvtári jegyzékben 1827 és 1830 közöttről, továbbá Csaplovics német nyelvű ma- gyarországi leirása 1829—ből, még a ..Hitel" keletkezése előtti korszakból; a ké—
sőbbiek közül pedig Fényes ,,Magyarország statistikája", és ,,Magyarország leí—
rása", valamint a ,,Magyarország geographiai szótára" 1843—ból, 1847-ből, illetve 'lBSl-ből. Malchus német leíró statisztikai kézikönyve 182ó-os kiadású, Normann úgyszintén német nyelvű Magyarország leiráSa már későbbi keletű. 1833—ban jelent meg. Széchenyi különleges statisztikai érdeklődésére vall viszont ,.A valódi Vauban"
címet viselő francia mű Sturm tollábál. amelynek két kiadását is beszerezte Széche- nyi, 1709—ből, illetőleg 1737—ből.21
Vauban kétségkívül az első nagy államférfija volt Franciaországnak, aki a bi- vatalos statisztika megszervezésére az első jelentős erőfeszítéseket tette, s hogy ez a probléma foglalkoztatta Széchenyit, arra .már korábbi statisztikai vonatkozású ta—
inulmányomban is utaltam. Erről talán a legnagyobb erővel a ,.Hitel" azon passzusa tanúskodik egyébként. ahol Széchenyi a magyar termelés elégtelen voltát fejtegeti, és egyetlen érvként a gazdaságstatisztikát hajlandó csak bizonyító erőként elfo- gadni, imigyen: ..Vegyünk krétát egyik kezünkbe, másikba pedig a"hihetó'séghez ,Iegközelebbítő statisticai datumokat, 's nevetve vagy bosszankodva fogjuk hallani .. . ., Britanniának esztendei búza. rozs. zab és árpa consumója 200 millio pozsonyi mérőt sokkal felülhalad! Tekintsük most mennyi megy esztendőt át Buda és Pest közt a Dunán felfelé: 12 millio! Mennyi forog Mosonyban: 2.3 millio! 's.a'.t. 'S ha egy pár esővel több vagy kevesebb van, nyakunkon az éhség; 1816. 1817. !! Hol vannak olly iszonyú provisioink! Egy pár dús vermeiben, hol eldohosul . ..? gra- náriumokban? vagy a' parasztgazda taligáján 10—20 mérőnként, mellyel macskóin o' vásárra igyekszik? 'S hány helyen van egy rakáson 20, 50, 100 ezer mérő! (131—
132. old. Kiemelés tőlünk.)
Ebből a gabonatermelési mérlegből logikusan következik a teendők vonalán, a ,.Mit kell tenni 's min kell kezdeni" részben, hogy az alapokat e téren is le kell rakni, mert ... .. alap nélkül tartósan nem állhat semmi 's kizárólag csak azon tárgyat bir- Éhatjuk igazi sikerre. mellyet természetes vagy mathematikai renddel —- a' mi nálam egy — kezdünk 's folytatunk." (153. old.) Azt az állítást, hogy ez a ,.matematikai
20A magánkönyvtár-jegyzékben 920. sz. alatt szerepel: Report of the Poor-Law Commissioners into the 'Sanitary Conditions. London. 1842.; Rubichon—Monnier: Des Manufactures et de la Condition des Ouvriers dans la Grande—Bretagne et en lrlande. Vienne—Paris. 1843.
21 A magánkönyvta'r-jegyzékben 600. sz. alatt szerepel: Lassu I.: A statisztikára való bevezetés. Pest. 18284 és 595—599. és sol—606. sz. alatt, Franciaország, Nagy—Britannia. Orosz Birodalom. Prussziai Királyság, Török Birodalom. Lengyel Királyság, Svéciai, Norvégiai és Dániai Királyság, Ausztriai Birodalom, Olosz Státusok leírásai, melyből Franciaország leírását két azonos kötet képviseli (mindkettő 1827-ből), míg Nagy-Britanniát két külön verzió (1827-ből, illetve 1830—ból); Csaplovics J.: Gemölde von Ungern, I—ll. köt. Pest. 1829.; Fényes VElek: Magyarország statistikója. 1—3. köt. Pestt 1542—1843.; Fényes Elek: Magyarország leírása. Pest, 1841;
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest. 1851.; Malchus, C. A.: Statístik und Staatenkunde.
Stuttgart — Tübingen. 1826.; XVl, 588 old.: Normann, H.: Ungarn, das Reich, das Land. das Volk. wie es ist.
l—ll, köt. Leipzigi 18334 Sturm, [. Chr.: Le véritable Vauban. La Haye. 1709.
894 DR. HORVÁTH: A .,HlTEL" JUBlLEUMA—
rend" Széchenyi gondolkodósmódjában társadalmi téren a ,,statisztikai rendet" is jelenti, a tanulmányunkban elmondottak alapján is minden további nélkül meg le-
het kockáztatni.
Nyugodtan állítható. hogy Széchenyinek a ,.Hitel"—lel megindult és a legszéle—
sebb értelemben vett közgazdasági irodalmi munkássága elméleti alapjait nem csu-v
pán a Kautz által említett klasszikus közggzdászok műveiben, valamint az általa a
későbbiekre nézve említett List Frigyesben22 kell keresni csupán, aki utóbbinak esz-—mekörét az őt anticipóló Berzeviczy nézetein keresztül Széchenyi felfogása egyéb- ' ként már a ,,Hitel"—ben is tükrözi. Legalább ugyanannyira hozzájárultak ezeknek az alapoknak a kialakításához a történetileg és gazdaságilag adva levő tényanyag- ból való kiindulást lehetővé tevő statisztikai szerzők művei. melyek e zseniális elme számára a társadalmi problémák statisztikai megközelítésen keresztül a társadalmi valóság klinikai pontosságú felmérését. valamint a fejlődés trendjének csalhatatlan biztonságú előrevetitését tették lehetővé. A magyar szocialista statisztikai tudomány büszkén vallhatja hát egyik legnagyobb elődjének a ,.legnagyobb magyart", és ke—
gyelettel emlékezik e szellemi ,,piramis" megjelentetésének a 150. évfordulójára.
melyet a .,Hitel" közreadása képvisel. * *
PE3I'OME ;
l'lo cnyv-iaio 150-oí—i rOAOBmHHbI BleOAa a cset prna Mmmm-la Ceuenn ,,eram", aa'mp aaannsupyet 31'0 anauurenhnoe npouaaegeuue Hauőonee leaammerocn .nem—enn anoxu pecpopM XIX Bena s BEHl'pHH.
OH yuasbiaaet Ha ocoőoe arra—lenne KHHI'H A!!! aeHrepcnoü crarncrnuecxoü Haykn.
Ceuei-m nyTeM yupemnenun Benrepcxoü Akanemuu Hnyn oóecne—mn ycnoanu AM nemerte- HOCTH engem—mon C'rawcmxoa, coaaan Bosmomnocn ;;an HBYHHOi'O nporpecca n HapnAy c HMM oxaean cogeüctaue pasammo seurepcxoü c'rarucmuecxoü Haynu nocpeAcraoM pas—
paőo'rku nyőnuuucmuecuoro crunn.
Aarop ananuaupyer nmepa'rypuue ucrounuku no nonmuuecxoü apudme'rnne n onu—
carensnoü cra'mcmxe, Koropumu aocnonbaoaancn Ceueuu. Buaon o BblCOKoM ypoene c-ra- rumuuecmx auaum'i Ceuenu ani-op nsanexae'r Ha ocnoaanuu usyuem—m ero "Hitem-luka" "
ira-ranora nuunoi—i önöm—fotex".
Aentenbnocn CeueHu cnocoőcraonna npexpemenmo ueonnuuu Beurepcnnx HGYHHHX unnuuarus : oőnacm ctamcmnu u TaKuM oőpasom curpana aamuyio paris a CTaHOBneHHM cTamc-muecxoü Haykn.
SUMMARY
The study deals with the work entitled ..Credit" by lstván Széchenyi, the greatest figure of Hungary's reform period in the 19th century. on the occasion of the one hundred and
fiftieth anniversary of its publication.
Special importance of the book is stressed in the study from the point of view of the statistical science in Hungary. Through the establishment of the Hungarian Academy of Sci- ences - by the co-operation of academician-statisticians -— Széchenyi provided an opportunity for scientific progress, moreover. by means of developing the common language ot publicism
he contributed to the development of statistical science in Hungary.
The author analyzes the statistical sourcesof political arithmetic and descriptive character used by Széchenyi, whose high statistical education might be concluded on the basis of his ,.Diary" and from the list of his private library.
Széchenyi's activity highly contributed to that scientific statistical initiative: in Hungary broke out from isolation. Thus he had an important part in developing statistical science.
nKautz Gyula: Széchenyi és Kossuth. Budapesti Szemle. 1905. 138. és köv. old.
