Bethlehem, J.G. – Kersten, M.P.: A mintavételeknél előforduló nem válaszolás kezelése

1764

BETHLEHEM. J. 6. —— KERSTEN. M, P.":

A MINTAVÉTELEKNÉL ELÓFORDULÓ NEM VALASZOLÁS KEZELÉSE

' (On the treatment of non-response in sample sur—

veys.) — Journal oí Official Svtatistics. 1985. 3, sz.

zaz—sec p.

A lakossági adatfelvételek soran gyakran találkozunk a nem válaszolás (a továbbiak—

ban: meghiúsulós) jelenségével. Ez azt jelen—

ti. hogy a kiválasztott mintaelem (személy) nem hajlandó információt szolgáltatni, vagy ha ad is. akkor ez az információ használha—

tatlan. A cikk a tágabb értelemben vett meg- hiúsulósokkal foglalkozik, amikor az egész felvételt reprezentáló kérdőív valamennyi kér—

désére hianyzik a válasz. A meghiúsulósok- nak tulajdoníthatóan a minta mérete kisebb lesz, és ebből következően a populáció egyes ismérveire vonatkozó becslések torzítanak. A népesség bizonyos csoportjai túl vagy alul vannak képviselve a meghiúsulósok következ—

tében. és az a probléma, hogy ezek a cso- portok éppen a vizsgálandó jelenség (ismérv)

tekintetében különbözően viselkedhetnek.

Számos hollandiai felvétel esetében újab—

ban olyan méreteket öltött a meghiúsulós mértéke. hogy speciális eljárások alkalmazó- sa nélkül megkérdőjelezhető a felvétel minő- sége. Magától értetődik, hogy a felvételek tervezői arra törekszenek, hogy az egyes is—

mérveket az eredetileg tervezett pontosság- gal becsüljék. Ez azonban jelentős anyagi ráfordítást igényel, megnő a felvétel költsé—

ge és időtartama is.

Hollandiában a különböző témájú felvéte- lek esetében éveken át figyelték a meghiúsu- lósok mértékét. de még így is nehéz a meg- hiúsulési aróny összehasonlítása. mert a fel—

vétel tárgya, a megfigyelendő népesség, a kérdőív terjedelme, 0 kérdezők felkészültsége és még számos tényező hatással van a meg-

hiúsulc'rsra.

A nem válaszolók három csoportba sorol- hatók. Az első csoportba a választ megtaga—

dók, visszautasitók tartoznak. némely eset—

ben ugyan lehetséges őket adatszolgáltatás- ra bírni de legtöbb esetben a visszautasítás végleges. A második csoportba azok sorol- hatók, akik nincsenek otthon, elköltöztek, vagy egyéb ok miatt nem érhetők el. A har—

madik csoport tagjai pedig azok, akik lelki vagy szellemi okok, esetleg nyelvi nehézsé- gek miatt nem képesek együttműködésre.

A meghiúsulóssal —- bármely ok miatt is —- számolni kell, és a mintavételi tervet úgy kell felépíteni. hogy az okozott torzitóst valami- lyen módon csökkenteni lehessen.

Szerzők elvi alapokon és formulákkal mu- tatjók be, hogy (: meghiúsulós miatti adathi- ónyok milyen mértékben torzítják (: népessé- gi ismérvek becslését. A meghiúsulások mér—

tékének csökkentésére három módszert java- solnak. Előfordulhat, hogy olyan mértékű (:

torzítás.'hogy kiegészitő, pótlólagos felvéte- lekre van szükség. Ha a megkérdezettek nem érhetők el. akkor sikeres módszernek bizo- nyulhat, hogy a nem válaszolók közül mintát választanak, és speciálisan képzett kérdezők- kel megkísérlik az információgyűjtést. Ez az eljárás költség- és időigényes, ezért nem al-

kalmazzák túl gyakran.

Az ,,alapkérdés- eljaras" módszerét a szer- zők már korábbi munkájukban is jaVasoltók mint olyan eszközt, amely olcsó, és olyan esetekben alkalmazható, amikor egyáltalán nincs remény arra, hogy az adatszolgáltató interjúra birható legyen. Ez a módszer abból a tapasztalatból indul ki, hogy vannak embe- rek. akik néha teljesen visszautasítják o' ivó- laszt mégis hajlandók arra. hogy egy-két kérdésre válaszoljanak. Minden felvételnek van egy—két olyan alapkérdése, amely a fel- vétel lényegére irányul. Ezeket a kérdéseket kell kiválasztani és a meghiúsulósok eseté- ben (bármilyen ok miatt volt) csak ezt az egy—két kérdést feltenni a kiválasztott népes- ségcsoportnak. A meghiúsulúsok okozta tor- zítások csökkentésének harmadik módszere az utólagos rétegzés. Minden megfigyelt egy- séghez hozzárendelnek egy súlyt. és a népes—

ségi ismérveket a súlyozott megfigyelések se—

gitségével becsülik. A népességet homogén rétegekre osztják, s ha rétegen belül minden elem hasonlit egymáshoz, akkor a rétegbecs- lés nem nagyon torzított. Bevezetnek segéd- va'ltozókat egy—egy rétegen belül, s mivel a réteg elemeinek súlya azonos, a segédvólto- zók eloszlása ugyanolyan, mint a míntabeli eloszlás. Ha a kapcsolat elég szoros a súlyo—

zott mintóban. akkor az ismérvek eloszlása megegyezik a teljes népességbeli eloszlással.

Probléma viszont, hogy előfordulhatolvan ré—

teg. amelyhez nem tartozik megfigyelés, va- lamint az. hogy a segédvóltozókra vonatko—

zóan nincs elegendő információ.

Mindent összegezve megállapítható, hogy ha egy felvételben a meghiúsulósok mértéke meghaladja a 15 százalékot, akkor a felvé- te! nem használható.

A javasolt módszerek valamelyest csökkent—

hetik a meghiúsulósok miatti becslési pontat- lanságokat. Az is igaz. hogy még egy vi- szonylag magas meghiúsulósi arany is elfo- gadható. ha megfelelő konfidencia-interval-

lumot tudnak adni,

Olcsó és gyors módszer az ,.alapkérdés-el- járás", könnyen alkalmazható, Viszont van néhány megoldandó probléma ezzel kapcso- latban. Az egyik az, hogy ha ugyanazt a kér—

dést egy együttműködő vólaszolónok és egy potenciális nem vólaszolónak teszik fel, el- képzelhető, hogy bizonyos mérési hiba nincs figyelembe véve. A másik probléma azoknak a nem vólaszolóknok a reprezentativitósa.

akik az alapkérdésekre valaszolnak. Az a kérdés. hogy ezek tipikus válaszolók vagy ti-

STATiSZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ

765

pikus nem válaszolók, vagy valahol a kettő között vannak-e. Az általános súlyozási tech—

nika hasznosan alkalmazhatónak látszik. mi- ve! egyrészt elkerüli a közönséges súlyozás néhány problémáját. másrészt annyi segéd—

információt használ. amennyit csak lehetsé—

ges. Bizonyított, hogy pontos és csökkenti a torzítást, ezenkívül az általános számítógépes program része is. Számos holland felvételnél

haszonnal alkalmazták.

(Ism.: Hoványi N. Eszter)

NEUMANN. K. — RAUCH. L.:

A STATISZTlKAl SZÁMlTASTECHNlKAl PROJEKT EREDMÉNYEI

(Results of the Statlstical Computing Project -- An example of successful international cooperation.) -- Statístícal Journal of the United Nations. ECE. 1985.

3. 52. 375—379. p.

Az ENSZ statisztikai folyóiratában megje- lent cikkben a szerzők. akik a Német Demok- ratikus Köztársaság képviseletében tevékeny résztvevők voltak, az Európai Gazdasági Bi- zottság (ECE) és az ENSZ Fejlesztési Szerve- zete (UNDP) által közösen finanszírozott nemzetközi projekt munkájáról számolnak be.

A közös fejlesztő munka ún. munkacsopor- tok (loint Group) keretében folyt. A munka—

csoportok célja olyan gyakorlatban alkalmaz- ható eredmények (software, módszertani anyagok stb.) létrehozása volt. amelyek egya- ránt hasznosíthatók az európai és a fejlődő országokban. Az egyes munkacsoportoknak a projekt időtartama alatt (1981—1984) végzett tevékenységét a cikk a következőképpen fog—

lalja össze.

Adateditálás. A munkacsoport áttekintette és értékelte a statisztikai adatfeldolgozás első. jól formalizálható és általánosítható szakaszában (az adatok ellenőrzése és javí- tása) alkalmazott technikákat. A tapasztala- tok alapjón elkészült az eredetileg a magyar Központi Statisztikai Hivatalban kifejlesztett AERO—programcsomag újabb. javított válto- zata. További lépésként a rendszer kiegészült (leg'y interaktív adatjavítást támogató modul—

a .

A fejlesztési munkák döntő hányadát a magyar és a jugoszláv Központi Statisztikai Hivatal szakértői végezték. Emellett jelentős volt a (svéd és a spanyol részvétel is. aminek köszönhetően a munkacsoport hozzájutott az EDIT 78 és a DIA—rendszerek fejlesztése, il- letve alkalmazása során szerzett tapasztala- tokhoz. s ily módon támogatni tudta e prog-

ramcsomagok fejlesztését is.

A munkacsoport keretében alakították ki egy általános, statisztikai felvételek adatait feldolgozó rendszer (Generalized survey pro—

cessing system) koncepcióját. ami a későbbi—

ekben kinduló pontja lett egy újabb nemzet- közi vállalkozásnak.

RAPID-relációs adatbázískezelő-rendszert A közös munka kiindulópontját a kanadai Statisztikai Hivatal által a munkacsoport rendelkezésére bocsátott RAPID-relációs adatbáziskezelő-rendszer képezte. Széles "kö- rű együttműködés keretében több országban használatba vették a RAPlD—rendszert (Svédország. Magyarország, Jugoszlávia). A Német Demokratikus Köztársaságban a rend- szert adaptálták az ESZR típusú számítógé- pekre. Ezt a változatot Bulgária is megkapta.

A munkacsoport jelentős programfejlesztéssel megoldotta a RAPID és más. a statisztikai adatteldolgozásban használatos (táblázo'.

elemző) programcsomagok kapcsolatát.

A munkacsoport legjelentősebb eredménye az ún. relációs alapoperátorok (Base Opera- tors) koncepciójának kialakítása és az egyes operátorok kifejlesztése volt. Ezek mindegyi- ke a RAPID—hoz kapcsolódva vagy attól füg- getlenül is az adatfeldolgozás egy-egy alap—

vető műveletének elvégzésére alkalmas.

Táblagenerálás. A munkacsoport első lé- pésként a statisztikai hivatalok jelenlegi igé—

nyeinek tükrében értékelte a különböző ren- delkezésre álló táblageneráló programcso- magokat. Mivel az elemzés nyilvánvalóvá tet- te, hogy nincs forgalomban olyan rendszer.

amely ezeknek a követelményeknek elfogad—

ható szinten megfelelne. megkezdték egy új táblageneráló rendszer, az lNTERTAB kifej- lesztését. A döntés igen nagy megfontolást igényelt, hiszen sokan kételkedtek abban, hogy lehetséges nemzetközi együttműködés- ben egy ilyen nagy méretű és bonyolult software—t létrehozni.

Az INTERTAB 1. változata minden nehéz—

ség ellenére elkészült. Számos olyan értékes funkciója van, amelyek korábban csak külön—

böző rendszerekben voltak megtalálhatók. Az első gyakorlati tapasztalatok alapján érde- mesnek látszik további ráfordításokkal az lNTERTAB 2. változatának kifejlesztése is.

Metainformócíós rendszer (METIS). A sta- tisztikai hivatalokban megtalálható nagy vo—

lumenű adat csak az adatok tartalmát, for- máját. tárolási jellemzőit stb. leíró másodla- gos (meta—) információs rendszer segitségé—

vel kezelhető. Bár ez a tény hosszabb ideje nyilvánvaló, átfogó statisztikai metainfor'má- ciós rendszer kiépítésének nem alakult ki megfelelő elvi háttere, és ilyen rendszerek a gyakorlatban sem működnek. Ezért első lé- pésként a munkacsoport a témakör elvi meg- alapozását tűzte ki célul. Ezt követően gya—

korlatban is alkalmazható, rendszerterv szin- tű dokumentációban foglalták össze azokat a módszertani ismereteket, amelyek alapján az egyes statisztikai hivatalok a saját körül- ményeikhez illeszkedő. átfogó metainformá- ciós rendszerüket kialakíthatják.