Fortney, J.A.: A szakemberek nemzetközi vándormozgalma

438

lően. tehát figyelembe véve mind az outpu- tok ai : xlg : x; , mind az inputok bj :

: xl-jixo-j növekedési arányát.

Ez a becslés első lépését jelenti csupán.

minthogy a becsült xll és ne -i adatok általában nem egyeznek meg azxí1_ és x%]- sor- és oszlopösszegekkel:

* 1 , _ 1 _""l

ési-***; ——x esEJ—x,j x,],

ahol:

*! : ?"W'l : l _ Zwl _

xi_ 7 xi] esx_J— i xi]

Ennek megfelelően a becsült értékeket az aij reziduális tényezővel korrigálni kell:

_a .

xií_ xii * sir

Az eljárás a RAS-módszerhez hasonlit. Az első iterációs lépés olyan Xij becsült ér;

tékeket eredményez, amelyek a tábla sorai- nak egyensúlyi feltételeit elégítik ki, vagyis amikor Zijxllj : xil . de nem egyeznek meg , az x1_j oszlopösszegekkel. A második ite—

rációs lépés az oszlopösszegek kiegyensú—

lyozására szolgál. Ujabb iterációs lépések következnek mindaddig. amíg a konvergen—

cia-feltételek nem teljesülnek. vagyis amig a becsült matrixelemek sorösszege meg nem egyezik az eredeti tábla outputjával, oszlop—

összege az eredeti inputtal.

Az eljárás illusztrálásául a szerző a Deutsches lnstitut für Wirtschaftsforschung 56 szektoros input-output tábláival kapcso- latban végzett számításokat, éspedig 1958 után úgY, hogy az input—output tábla ada- tainak valamivel több mint 60 százalékára vonatkozólag rendelkezett közvetlenül meg- figyelt adatokkal 1958-ban. 5 így ezt a ,,nem teljes információval rendelkező" input- output matrixot az 1954. évi input—output táblából vett adatok felhasználásával a fent ismertetett eljárás segitségével becsülte.

Ilyen módon sikerült képet alkotnia az 1954 és 1958 között végbement strukturális válto—

zásokról.

A cikk befejezésül a módszer gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos szenzitivitás-vizs- gálatok részletes eredményeit közli.

(Ism.: Nyóry Zsigmond)

DEMOGRÁFIA

amikor

ZSijZEi- és Zeijtze —j'

] 1

Ennek eredményeképpen adódik, hogy:

1 __ ü' __ " [

xi— _ Zilxij—l'sij"xi- 'l'ei- ,

valamint

1 _ f'] ___M'l

x_j—Zidxíj'bőij—X_i'l"€.j.

FORTNEV. ]. A.:

A SZAKEMBEREK NEMZETKÖZI

VANDORMOZGALMA

(International migration of professionals.) — Popu—

Iatíon Studies. 1970. 2. sz. 217—232. p.

A szakemberek nemzetközi vándormozgal—

ma nem új jelenség; ami új. az ennek a nemzetközi vándormozgalamnak a nagysága és az országok közti migrációban részt vevő szellemi munkásoknak a többi munkaválla—

lóhoz viszonyított igen magas arányszáma.

Bár a XIX. század folyamán és a XX. század első évtizedeiben lényegesen nagyobb volt az Egyesült Államokba és Amerika más országaiba bevándorlók száma, mint a XX.

század középső évtizedeiben, szellemi fog—

lalkozásúak soha nem vándoroltak be olyan nagy számban az újvilág országaiba, mint ez utóbbi időszakban.

1967—ben több mint 360 OOO—en vándorol- tak be az Egyesült Államokba. Ezek közül mintegy 42000 bevándorló tartozott a szel- lemi munkavállalók csoportjába. ez 77 szó-

zalékos növekedésnek felel meg tíz év alatt ebben a csoportban. Ugyanebben az évben valamivel több mint 15000 tudós, mérnök és orvos érkezett az Egyesült Államokba be—

vándorló vízummal. A nem bevándorló vi—

zummal érkező munkavállalók és a tanu!- mányaikat az Egyesült Államokban folytató diákok jelentős része is később az Egyesült Államokban telepszik le. *

Ezek a számok nem nagyok, ha a koráb- bi évek vándorlási statisztikáíával történik meg az összevetés, de hatásuk az amerikai természet— és orvostudományra nem elha-

nyagolható.

Az 1907—es pénzügyi évben,. a legnagyobb bevándorlás évében 1,3 millió ember ván- dorolt be az Egyesült Államokba, közülük azonban 1 százaléknál kevesebb volt szak- ember. 1967—ben ez az arány 11,5 száza—

lék. 1960 óta évről évre nő a szellemi mun- kavállalók aránya. A növekedés különösen azóta szembetűnő, mióta az új bevándor- lási és honosítási törvény hatályba lépett (1965. december 1.). Ez a törvény megszün—

STATlSZTlKAl IRO DALMl FIGYELÓ

tette a nemzeti kvóta rendszert és a nem—

zeti kontingensek rangsora helyébe a kép- zettségek, foglalkozások rangsorát állította, a bevándorlásnál előnyben részesítve azokat a személyeket, akik az Egyesült Államok számára előnyös képzettséggel, foglalkozás—

sal rendelkeznek. Az új törvény hatása ab- ban jelentkezett. hogy a bevándorlók között megnőtt a szellemi munkások és a fejlődő országokból, különösen az ózsiaiakból szár—

mazók aránya.

A rendelkezésre álló adatok szerint a fej- lődő országok aránylag több szakembert ve- szitenek a kivándorlás következtében, mint a fejlett országok. A bevándorlók között kü- lönös jelentősége van a tudósoknak, mér—

nököknek, orvosoknak. 1967-ben a szellemi munkás csoportba tartozó bevándorlóknak több mint egyharmada tartozott ebbe a ko- tegóriába. Legnépesebb a mérnökök cso- portja. A magasan kvalifikált értelmiségiek tanulmányaik befejezése után jelentős rész- ben nem térnek haza. hanem az Egyesült Államokban vállalnak munkát. Az erősen szakosodott foglalkozásokban. mint amilyen például az idegsebészet, vagy a nukleáris mérnökség. az Egyesült Államokban mara- dók aránya rendkívül magas.

Az amerikai természettudomány szinte fel—

becsülhetetlen segitséget kap azáltal. hogy a legkiválóbb képességű kutatók évről évre jelentős számban telepednek le az Egyesült Államokban. Ez a megállapítás jól bizonyít- ható az amerikai Nobel-díjasok között talál- ható külföldi származású tudósok nagy szó- mával. 196849 52 amerikai kapott fizikai vagy kémiai Nobel—dijat. Közülük 21 (40 százalék) külföldi származású volt. Hason- lóképpen lényegesen magasabb a Ph. D.

tudományos fokozatot elértek és a kutatás—

ban és oktatásban részt vevők aránya a be- vándorolt tudósok, mint amerikai kollágáik körében,, Az amerikai természettudomány kétségkívül számos előnyét élvezi annak.

hogy évről évre, rendszeresen kiváló tudó- sok egész sora telepszik le az Egyesült Ál- lamokban, mégis túlzás lenne azt állítani, hogy — már ami az alkotó gondolatokat il- leti - a bevándorlóktól függ. Az amerikai orvostudományról szólván azonban a szerző nyiltan kijelenti: ,.Nem túlzás azt mondani, hogy az amerikai orvostudomány a beván- dorlóktól függ". Az Egyesült Államokban praktizáló orvosok 15 százaléka külföldön szerezte orvosi diplomáját. Ez az arány 1959- ben csak 6,3 százalék volt. Ha nem számit- juk a fogószokat. azt találjuk. hogy az 1967- ben munkába álló orvosok 40 százaléka volt , bevándorló orvos. A bevándorló orvosok fele Európában. egyharmada Ázsiában végzett, latin-amerikai származású 17 százalék, és mindössze 1.4 százalék érkezett az afrikai kontinensről.

439 A külföldi orvosok általában kórházakban dolgoznak. és leginkább a nagyvárosi régi—

ókban telepednek le. Óvatos becslések sze- rint is csupán 1967-ben az Egyesült Államok több mint 70 millió dollár ,,külföldi segély"- hez jutott azáltal. hogy kb. 3500 bevándorló orvost és fogászt fogadott. ily módon taka- ritva meg az orvosképzésre forditott költsé- gek egy részét.

A szakemberek nemzetközi vándormozgal- ma talán még jelentősebb következmények- kel jár azokra az országokra nézve, ahon—

nan kivándorolnak. mint ahova bevándorol—

nak. Különösen érvényes ez a megállapítás a fejlődő országokra. Néhány ázsiai, latin- amerikai és afrikai ország magasan kvalifi- kált szakembereinek jelentős hányadát ve—

sziti el azáltal. hogy azok az Egyesült Álla- mokban vagy esetleg Kanadában teleped- nek le.

Az iparilag fejlett országok veszteségei e te—

kintetben számszerűleg nem jelentősek. már- csak azért sem. mert azok maguk is fogadó országok. Ez utóbbi országokban. főleg Ang- liában inkább arról van szó, hogy a beván- dorlók csak számban pótolják azokat. akik külföldre távoztak. minőségben azonban nem mérhetők össze az emigránsokkal. Sok szak- értőnek az a véleménye, hogy Anglia leg- jobb tudósait veszíti el a ,,brain drain" kö- vetkeztében.

A nemzetközi vóndormozgalmat a követ- kező körülmények könnyítik meg:

. A magasan kvalifikált képzettség minden át- 1

képzés nélkül bárhol könnyen felhasználható.

2. A szellemi elit anyanyelvén kívül legalább még egy nyelvet jól beszél.

3. A különböző országok szellemi munkásai kö—

zötti érintkezés a gyakori hivatalos utazások követ- keztében igen jó.

4. A szellemi munkások iránti kereslet általában minden országban meghaladja a kínálatot.

5. Az utazás költségei alacsonyak a várható jő—

vedelemhez képest.

A vándormozgalom kiváltó okai a követ- kezők:

1. Jövedelemkülönbségek. Az Egyesült Államokba bevándorló angol tudósok, mérnökök és orvosok ál- talában megduplázzák jövedelmüket.

2. Nagyobb lehetőségek, különösen a kutatás- ban. Az Egyesült Államok népessége még valamivel kevesebb is, mint a közös piaci országok és az Egyesült Királyság népessége. mégis az Egyesült Államok négyszer annyit fordit kutatásra, mint ezek az országok együttvéve. Az Egyesült Államokban 400 000. az előbb említett országokban pedig össze—

sen 150000 ember foglalkozik kutatással.

3. Értelmiségi munkanélküliség. Ez elsősorban a fejlődő országok problémája. Számos. fiatal értelmi- ségi úgy érzi, 'hoay nem tud képzettségének meg—

felelő munkát találni saját hazájában. A felsőfokú képzés követelményei gyakran nem veszik figyelembe az ország szükségleteit. ennek aztán az a következ—

ménye, hogy bizonyos területeken értelmiségi mun- kanélküliség jelentkezik (míg más területeken — ugygncsak szellemi munkakörökben — munkaerőhi- ány .

4. Monapolisztíkus korlátozások. Az Egyesült Ál- lamokban az Amerikai Orvos Szövetség minden be-

440 STATISZTIKAI lRODALMl FlGYELÖ folyását latba veti annak érdekében,

tozza az orvostudományi egyetemekről vosok számát. ily módon állandósítja ányt, ami viszont elősegíti a külföldi vándorlását.

5. Hagyománytisztelet. Általános az a felfogás, hogy az akadémiai élet merevsége Európában meg- nehezíti a fiatal tehetségek érvényesülését.

6. Különböző indítékú megkülönböztető intézkedé- sek. A fasizmus és a háború számos kiváló tudóst üldözött el hazájából.

hogy korlá—

kikerülő or- az orvoshi- orvosok be-

Sokan azzal vádolják az Egyesült Államo- kat, hogy megfontoltan törekszik nagyszámú, magasan kvalifikált szakember elcsábításá—

ra. Igaz, hogy az amerikai szövetségi kor- mány nem folytat munkaerő-csábítási politi- kát, de az ország államai. cégei. kutatóinté- zetei. különböző intézményei saját elhatáro- zásukból sokat tesznek annak érdekében,

hogy megszerezzék a legjobb külföldi szak—

embereket.

A szellemi munkások nemzetközi vándor- mozgalma gazdasági vonatkozások mellett etikai kérdéseket is felvet. Az egyes ember számára problematikus annak eldöntése, mi a helyesebb: maximálisan felhasználni ké- pességeit az egyetemes tudomány és az emberiség javára, és ezért kivándorolni oda, ahol ehhez a legjobb kutatási feltételeket teremtik meg. vagy otthon maradni és saját hazája boldogulását, a hazai tudomány fej- lődését szolgálni. még akkor is. ha ily mő—

clon hozzájárulása a világ tudományának előrehaladásához esetleg kevésbé lesz je- lentős.

(Ism.: Józan Péter)

MUNKAUGYI STATlSZTlKA

LUKlN. V.:

AZ ELEKTRONIKUS SZÁMlTÓGÉPEK BEVEZETÉSENEK GYAKORLATA ÉS A MUNKAERÖK FELSZABADULÁSA (Proktika vnedrenija elektronnüh vücsiszlitel'nüh masin i vüszvobozsdenie szluzsascsih.) — Ekonomi- cseszkie Nauki. 1970. 9. sz. 89—98. p.

Napjainkban az iparvállalatok vezetése, a statisztikai feldolgozások. a gazdasági terve—

zés. a tudományos-műszaki számítások el- képzelhetetlenek elektronikus számítógépek alkalmazása nélkül. A számítógépek az ipar- ban lehetővé teszik a statisztikai beszámolók elkészítésének automatizálását, segítik a gazdasági tervezési és a mérnöki munkát.

a tudományos kutatásokat, s végül a válla- latok bonyolult termelési folyamatainak az irányítását.

A cikk szerzője szerint az elektronikus szá—

mítógépek alkalmazásának legfontosabb te—

rülete a vállalati szféra. Az elektronikus gé- pek segítségével tökéletesíthető a vállalati irányítás, megjavítható a gépi berendezések és felszerelések kihasználása, lecsökkenthe—

tők a raktári készletek, megrövidíthető az alkalmazottak munkaideje, s nyomon követ—

hető a készterméknek a fogyasztóig történő eljuttatásának az ideje stb.

Előnyei miatt az elektronikus számitógé—

peknek külföldön egyre szélesebb az alkal—

mazási területe. 1967 végén az Egyesült Ál- lamokban 40000 működő elektronikus szá- mítógép volt. A gépek száma tekintetében az Egyesült Államokat Japán követte 2700—

zal. 1968—ban az Egyesült Államok már

63000 elektronikus számítógéppel rendelke- zett. de a gépeknek a tőkés országok kö—

zötti eloszlása tekintetében képviselt ará—

nya 76.3-ről 48,8 százalékra csökkent.

Ha korábban a gazdasági fejlődés színvo- nalának egyik alapvető mutatójaként a mun-

ka elektromos gépi felszereltségét tartották számon, akkor napjainkban egy újabb igen fontos mutatóra figyelhetünk fel. amely a termelés számítógépekkel történő irányítá—

sának a fokát jellemzi. Ezt a mutatót több kapitalista országban meghatározták. Az egymillió lakosra jutó működő számítógépek száma —- 1966-ban — az Egyesült Államok- ban 145, a Német Szövetségi Köztársaság—

ban 32, Franciaországban 31, Angliában 35.

Japánban 21 volt. A számítógépek növekvő számú alkalmazása az iparilag fejlett tőkés országokban a jövőben méginkább várható.

A szakemberek előrejelzése szerint 1975—re

— az Egyesült Államokban — az említett mu- tató 170-re fog nőni.

Az Egyesült Államokban a számítógépek 70 százalékát az iparban üzemeltetik, s va- lamennyi olyan vállalatnak ajánlják a szá—

mítógép alkalmazását. amely néhány száz munkást és alkalmazottat foglalkoztat. 800 tőkés társaság megkérdezése alapján meg—

állapították, hogy 1965—ben csupán 20 szó—

zalékuk nem rendelkezett saját számítógép—

pel. s 650 nagy monopoltőkés vállalat kö- zel 5000 számítógépet működtetett. E válla- latok 80 százaléka -— a számítógépek alap- ján nyert információk segítségével —— uta- sítást adott a termelésirányítási költségek csökkentésére. 75 százaléka elrendelte az adminisztratív munka hatékonyságának nö- velését. 70 százaléka a vezetők és irányítók munkájának a megjavításóról és az alkalma—

zottak számának csökkentéséről adott ki intézkedést, 60 százaléka a munkatermelé- kenység és a vállalat versenyképességének növelésére, 50 százaléka az áru— és anvaa- készletek csökkentésére tette meg a szüksé- ges lépéseket.

A megkérdezett vállalatoknál a könyve—

lési munko 99, az áru- és anyagkészletek