A KGST-együttműködés elemzésére szolgáló Regionális Gazdasági Táblázatrendszer

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A KGST-EGYÚTTMÚKODES ELEMZÉSERE SZOLGÁLÓ , REGIONÁLIS GAZDASÁGI TÁBLÁZATRENDSZEI?

DR. KOZMA FERENC

A* Regionális Gazdasági Táblázatrendszer (a továbbiakban ROT-rendszer) a KGST-országok közötti gazdasági együttműködés anyagi folyamatainak és eredményeinek vizsgálatára szolgáló makroökonómiai adatrendszer, amely 'a KGST-régión belül végbemenő anyagi folyamatok alapvető összefüggéseinek fi—

gyelésére és prognosztizálására szolgál.

Az ROT-rendszer alaptáblái a régió országainak ágazati kapcsolati mérle- gei (ÁKM) a KGST ágazati klasszifikáció szerinti csoportosításban és transz- ferábilis rubelre átszámítva. Az ÁKM—ek transzferábilis rubelre való átvezetésé- nek metodikáját az MTA Közgazdaságtudományi lntézetében Kovásznai Gyula és társai megoldották.1 1960—ra vonatkozó próbaszámításaik azt bizonyítják, hogy módszerük alapjában helyes. legfeljebb egy—két, nem elsőrendű jelentőségű részlegében (az alkalmazott árak. az ágazati bontás stb.) szorul korrekcióra.

A rubelesített ÁKM—ek mintegy 4 évre nagyobb torzítás nélkül extrapolálhatók a KGST—statisztikában adott bruttó termelési érték. önköltségszerkezet, nemzeti- jövedelem—idősorok alapján. Az ÁKM—rubelesitést tehát elegendő olyan időkö—

zönként elvégezni, amilyen időközönként az egyes országok ÁKM—jei megje- lennek.

Az egyes országok rubelesitett ÁKM—jeiket egymással a Regionális Anyagi

Usszefonódások Mérlegei (RAÖM) kötik össze. Ezeket népgazdasági és ága—

zati szinten célszerű évenként. kétévenként kidolgozni.

A RAUM-ök szerkezete a következő.

Az ÁKM-ekhez hasonlóan matrix-formában készülnek el. Soraikban (vízszin- tesen) a vásárlók (input, import). oszlopaikban az eladások (output, export), a sorok és oszlopok metszéspontjain (diagonálkockákban) pedig a hazai ere—

detű belső felhasználás összegei vannak feltüntetve. Az i. séma egy ..A" ága—

zatra (vagy termékre) számított RAÓM-öt mutat be. A szektorokat sematikusan,

algebrai jelekkel töltöttük ki. Néhány, magyar vonatkozású példa a táblázat

tartalmának megértése céljából:

ll

Magyarország exportja Bulgáriába;

Magyarország importja Bulgáriából;

xiyz — Bulgária importja Magyarországról nyj — Bulgária exportja Magyarországra

ll

*A Regionális Gazdasági Táblázatrendszer e yik elemét alkotó ágazati kapcsolati mérlegek összeha- sonlithatóvá tétele érdekében a KGST Statisztikai llandó Bizottsága keretében ajánlást dolgoztak ki. mely szerint az 1968. vagy ahhoz közel álló évekről összehangolt módszertan alapján készítenek a tagországok ágazati-kapcsolati mérleget. (Szerk. megjegyzése.)

1Vö. a szerző ..Nemzetközi összehasonlítások külkereskedelmi árakon" c. cikkével (Statiszikai Szemle, 1966. évi ii. sz. 1097—1107. old.).

1.séma.,,A"ágazatRegionálisAnyagiÖsszeionódásokMérlege(RAO'M—,,A") Német Demokra— tikus Köztársa- ságból DR. KOZMA

....KGST-KGST Lengyel-R'omama-Szov1et—Csehszlo—bő!területéről rzá'!'"'vc'nk"'!....osgbo_bolumobol:aboosszesenosszesen

3.Input Bulgárió-Magyar- országbólösszesen bólországról 7—n78

7 1 Y z Y s w . 7 5 Y 6 Y 7 1 2 7 1 2 7 Y 8 1 2 7

7-—n78 BUlgÖÚC'bGX1X1Y1X1Y2X1Y3X1Y4X1Y5X1Y6X1Y7XizyxíZyX1YsX12Y 111 7--n7a MagyarorszógraXzX2Y1X2Y2X2Y3XzYl.XoY5X2Y6X2y7XZZ'Yx212YXzYsX212Y 1 NémetDemokra-'7—n7e tikusKőztc'xrso-X3X3Y1X3Y2X3Y3X3Yf,X3y5X3v5X3y7x3Z'yX:),ZYX3Y8X:;ZY 1 sógba11 7——n,78 LengyelországbaXI,xmX4Y2X4Y3xm,X4y5X4Y6X4Y7X4ZyX41§YXAYSX412Y 1 7—n78 RomániábaX5X5Y1X5Y2x5Y3X5Y1.X5Y5X5Y6X5Y7X:;YX52YX5Y8X52Y 1

REGIONÁLIS TABLAZATRENDSZER

11 7-n7a Szovjetunióbaxv,xmX6Y2x6Y3XsYz.XGYSXGYG)!szXGZ'YXGZ'YXsYsXGZY 111 ,_,7—n7B Csehszlovokuabox7x7y1X7Y2x7y3X7y7,x7y5x7y6x7y7X7Zyx.,ZyX7Y8X7Zy 111 KGST-be7-"7—n7—n7-n7—n7—n7—n7—n7_n7—n7-"77-n7—n8 összesenExy42'xyszngxyáExy52'xysty72'xExEvExZyY82xZXSy 1111 KGSTterületére7777777_777—n777a összesenExinxngxngxy,,Zxy52'xygí'xy72'xExZ'yZxZ'yySZ'xZxZy 111 3-országbaXsX8Y1XsYzXsY3X8Y4X8Y5XSYGX8Y7XBZYXSZYX8YXSZY Output88sasssea7-—na8 összesenZXVígxY2ZXY32XYAZXY52XYGZXY7Z'XZ'xÉvEx.Éyy82xExZy

1 1

155

156 u * DR. KOZMA FERENC X2Y27_—n — Magyarország hazai eredetű, belső_ felhasználása (illetve kibocsátása)*

, ,

yZZx — Magyarország összes exportja a KGST-országokba;

1

7 _

ngx1 -— Magyarország összes kibocsátása az egész régió felé (beleértve belsőpiacát is)?

, x8y2 — Magyarország exportja harmadik országokba;

a 4

ngx — Magyarország teljes kibocsátása?

1

7—n

szy — Magyarország összes importja a KGST-országokból;

1 ,

7 _

x22'y —— Magyarország összes felhasználása a régió forrásaiból (saját forrásaiból is)*;—

1

xzyg -— Magyarország importja harmadik országokból;

6

szy — Magyarország teljes kibocsátása*.

1

A különböző országokra elkészített RAÖM-táblák egy szintetikus táblában

összegeződnek. amelyben a diagonál-szektorokban (xnyn) az ország otthon fel—

használt társadalmi terméke, az oszlopokban (y) a teljes export, a sarokban (x)

a teljes import foglal helyet.

: A RAUM-táblák — a statisztikai források részletességétől függően - tet—

szőleges bontásban dolgozhatók ki. Egynemű árumennyiségek esetén (például villamos energia, olaj. cellulóze. búza) elkészíthetők naturális mértékegységben is. Összetett termékhalmazok esetén külkereskedelmi árakon célszerű kidolgoz-

ni. A matrix szektorai a KGST-külkereskedelmi statisztika adatai segitségével kitölthetők. kivéve a diagonál (xnyn) szektorokat. Ezeket vagy a rubelesitett

ÁKM—ek. vagy esetenként speciális rubel: nemzeti valuta koefficiensek segítsé—

gével rubelesített hazai eredetű belső felhasználási (termelés-export) adatok alapján lehet kitölteni.

A RAÓM-ök elkészíthetők a diagonál—szektorok (x,,yn) nélkül is, ez eset- ben csak a régió nemzetközi árukapcsolatait teszik elemezhetővé. a belső for- rások és kibocsátások számbavétele nélkül. Ezt az egyszerűsített; mátrixot ne—

vezzük Regionális Külkereskedelmi Kapcsolatok Mérlegének (RKKM). Az RKKM—

táblák előnye, hogy gyorsan elkészíthetők, mivel nem támaszkodnak a rub'elesí—

tett ÁKM-ekre. Hátrányuk. hogy a külső piacok és források. valamint'az össze- fonódások relatív (a belső piacok tömegéhez mért) nagyságát nem teszik mér- hetővé. (A felsorolásban csillaggal jelzett mennyiségeket nem foglalják magukban.)

EGYSZERÚ SZÁMlTÁSOK A RAUM, ILLETVE RKKM-TÁBLÁK SEGITSÉGÉVEL

A RAÓM-táblák legegyszerűbb felhasználási módja az összefonódás inten- zitásának mérése. Ennek mutatószámát az alábbiakban ismertetjük.

a) A régió országainak piacain realizálódó termékvolumen aránya az out-

put egészéhez, a régión belüli outputhoz vagy a belföldi eredetű, hazai rendel- tetésű outputhoz viszonyitva:

7—n Lin 7—n

y Zx y x y Zx

8 " 1 7 " 1— n " 1

I : ___—___; I : _—_—w._; I :_ _N—

8 7 x y

1 l 1 n n

2 y Ex

yn ix "li .

REGiONÁLlS TÁBLÁZATREN DSZER 157

illetve ezek bontásar például:

x y xy x_y

1 " ti; ; .. . tea—Le.

ynx y" y x

l—l—w

.:.:

b) A régió egyes országaiból származó importvolumen aránya az input egészéhez, a régión belülről származó inputhoz vagy a belföldi eredetű. hazai felhasználáshoz viszonyitva:

7—n 7—n 7—wvn

8 x,,Éy 7 x,,Zly " xnÉIÉy

I 2—7; * —— , I: '-— 7"— ; Ir—w-

1 x" 2 y 1 xn 2 y ] xn yn

1 1

Az aggregált viszonyszám — az előzőhöz hasonlóan -— kétoldalú viszony- latokra bontható, s akkor megkapjuk. hogy a hazai teljes. regionális eredetű felhaSZnáláshoz hogyan viszonylik az együttműködő országokból származó im—

port. ,

c) A RA'OM táblából különböző szektorok egymással való osztása útján kiszámítható egy tetszőleges piac vagy ellátási forrás relatív nagysága az agg- regált piachoz (ellátási forráshoz) képest.

A piac (vagy ellátási forrás) lehet egy—egy tagország belső piaca, lehet kétoldalú viszonylati szállítás. Az aggregált piac (forrás) lehet a régió teljes outputja (inputjo), beleértve a belső, a regionális és harmadik piacok összes—

ségét. de lehet ezek valamelyike is.

Példaképpen bemutatunk néhányat:

8 ügy

"58—54": a magyar piac felvevőképessége a KGST- országok egész outputja százalékában, Z'x Zy

1 'l 7an szy

—————l—w—— (: KGST— viszonylatú magyar kereslet a KGSTországok teljes regionális (belső —l—

7—n 7 —l— egymás közötti) piacának százalékában.

A RKKM táblák segitségével elkészíthető legegyszerűbb számítás a regio—

nális forgalom megoszlásának, szőródásának mérése, kétoldalú viszonylatok vagy szubrégiók szerint:

,,xíYz _? —X(Yg__ —l*-. -—l—— xnym "l'" * xl Y6_ 2100

X Y x y xy x y

A sor tagjai a régión belüli összinput, illetve output százalékában fejezik ki az adott kétoldalú. viSzonylat nemzetközi szállításait. A százalékos adatoknak a mátrix szektoraiban való elhelyezése révén megkapjuk a különböző forgalmi

158 DR. KOZMA FERENC viszonylatok között végbemenő kétoldalú árukapcsolatok ,,térerősségeinek" hál—ó—

zatát:

7 Xs—ÉY

1 , . , . .

v——A-m——7———f::a szovjet import (egy adott cikkcsoportbol) a KGST regionalrs piacon megfor- . 7—n duló. adott csoporthoz tartozó árutömeg százalékában,

Ex Zy *

1 1

%%— : a magyar export részesedése a szovjet regionális importban, XGZY

l

—--3£6—-yz—— :a magyar származású ímportvolumen súlya a szovjet belső piac méreteihez

8 képest.

XGZY

1

A RAÖM. illetve RKKM táblák adatai viszonyíthatók a származási és ren- deltetési országok egyéb jellemző adataihoz. A táblák adatai például alkalmasak:

a) az egy lakosra vagy egy toglalkoztatottra jutó input és output értékek

összehasonlító mérésére. például: '

———5§.Y3w : a Szovjetunióba irányuló. egy magyar lakosra jutó magyar (például élelmiszer)

2 export ;

ili—yl— :: a Szovjetunióba'irányuló. egy szovjet lakosra jutó magyar (például ipari fogyasz- 6 tási cikk) import;

vagy:

%%;ng :egy magyar ipari foglalkoztatottra jutó, szovjet származású (például anyag-)

F2 import:

732716" : egy szovjet ipari foglalkoztatottra jutó, Magyarországra irányuló (például anyag—) FG export;

10) a nemzeti jövedelem, beruházási volumen, termelési volumen egységére jutó input és output értékek mérésére, például:

"ÉÚL : szovjet származású (például beruházási cikk) import a bolgár beruházási volu- Bi men százalékában;

iii/§" zbolgár rendeltetésű szovjet (példáulgépi felszerelés) export a (gépipari) ter- 6 melés százalékában;

——35—Z— : KGST—országokból származó szovjet (például fogyasztási iparcikk és élelmiszer) Fs import a szovjet nemzeti jövedelem fogyasztási alapjának százalékában.

Amíg a homogén cikkek termelési adatai és a létszámadatok naturális for- mában használhatók fel a nevezőkben, addig az aggregált termelési, nemzeti jövedelem stb. adatok természetesen csak rubelesitett formájukban alkalmasak az értékelésre és összehasonlításokra.

REGIONÁLIS TÁBLÁZATRENDSZER 159

Az ROT-rendszer tábláinak segitségével tehát igen sok olyan. viszonylag egyszerű számítás végezhető el, amely fontos támpontokat nyújt

— az egyes gazdaságok nyitottsági foka. a kétoldalú összefonódások mértéke. a régió és a harmadik országok mint ellátóbózis és felvevőpiac súlya szempontjából;

— a régió piacának abszolút nagysága, a nemzeti piacok közötti összefonódás inten- zitása, a régió gazdasági potenciáljának az integrációs folyamatban de facto részt vevő

hányada szempontjából; ,

— a nemzeti piacok közötti kapcsolatok erősségének. mélységének különbözőségéről az egyes kétoldalú vagy szubregionális viszonylatban;

— az összefonódás struktúrájáról. az összefonódás ágazati kulcsterületeiről;

—— a kölcsönös függések mértékéről, két- és többoldalú egyenlőtlenségéről.

Mindezek az egyszerű számítások egy-egy időpontra vonatkozóan is igen

érdekes adalékokkal szolgálnak a nemzetközi együttműködés jelenségeinek mé—

lyebb megértéséhez. Ha azonban a táblázatrendszert időközönként elkészítjük, akkor mindezeket az összefüggéseket dinamikában elemezhetjük.

A RUBELESlTETT ÁKM—EK FELHASZNÁLÁSA AZ EGYUTTMÚKUDÉS ELEMZÉSÉRE Az ágazati kapcsolatok mérlege az országok közötti együttműködés vizs- gálatát teszi lehetővé

a) hatékonysági mutatók.

b) (: versenyképesség—különbségek mérése.

c) az együttműködésből származó előnyök mérése,

d) a hatékonysági számítások eredményeinek összehasonlítása, e) a hatékonysági számítások dinamizálása révén.

a) A rubelesitett ÁKM segitségével képzett hatékonysági mutató. A rubele- sitett ÁKM-ek a különböző országok azonos ágazatainak bruttó termelési érté—

keit, anyagköltség-elemeit, állóalop—volumenét egységes mértékegységben feje- zik ki. Azaz egy adott. az ágazati áruhalmaz alkotórészét képező áruféleség egy- ségnyi mennyiségét ugyanazon rubelértékben fejezik ki, bármelyik országban ter- melték és bármilyen módon használták fel. Egy tonna, kilogrammonként 7000 ka- lóriájú szén tehát X rubelként jelenik meg akár Lengyelországban, akár Bugáriá- ban termelték meg, akár szmélyi fogyasztásra kerül, akár energetikai, vegyipari vagy készletképzési célokra fordítódik, akár belföldön realizálódik, akár más országban.

Ez (: mértékegység—rendszer lehet a de facto realizálási átlagár (külkereskedelmi forgalomba került termékvolumen: összes elért árbevétel a régió összes országai- ban; ezt használta a Kovásznai-féle kutatócsoport), lehet tiszta KGST-ár és lehet európai főpiaci ár is. Az árválasztás problémájára még visszatérünk, ezúttal csak annyit hangsúlyozunk, hogy az értékelési skála alapja nem az egyes nemzeti árrendszerek, hanem a nemzetközi piac értékelése. A rubelesitett ÁKM tehát a termékeket és a nemzeti költségelemeket egyaránt úgy értékeli, mintha azok a világpiacon realizálódnának. Egyszerű hasonlattal élve, egy Magyarországon termelt gép értékét akkorának veszi, amennyiért a világpiacon eladható (még akkor is. ha

azt belföldön adják el), az összes anyagi költségelemeket (energia, nyersanyag,

amortizáció) olyan áron számítja, mintha azt teljes egészében importálták vol—

na (akkor is. ha azok belföldi eredetűek). A termékek és anyagi költségelemek

nemzeti értékelési skáláinak különbségeit ily módon egységes világpiaci érték-

skálával helyettesítve az adott termékegységben realizálódó nettó termékek nem- zeti különbözőségei a nemzeti munkák mindenkori hatékonyságdifferenciáival ará—

nyosak.

160 ' DR. KOZMA FERENC

Tekintettel arra, hogy az ÁKM—ek csak nagy aggregációkban készülhetnek el

(s az összehasonlíthatóság érdekében a nemzeti aggregációkat még szél—esí—

teni is kell), a rendszer nem alkalmas termékmélységű hatékonyságmérésre, il-

letve összehasonlitásra, csak ágazatíra. lgy nem lévén lehetőség termékegységk hatékonyság mérésére, az ágazat termékeinek termelésében részt vett dolgozó- '

létszám egységére, azaz egy főre jutó, nemzetközi árban kifejezett termelési eredményt tudunk nemzetközi összehasonlítás tárgyává tenni. Az ÁKM-ek inverz változatának segítségével ugyancsak kiszámítható, nemzetközileg összehasonlit- ható az ágazati végtermékeket teljes népgazdasági vertikumban megtermelő lét- szám egységére jutó ágazati végtermék. (Ha a magyar szénbányászat teljes terme—

lési értéke a világpiacon eladható volna 100 millió rubelért. az összes anyagi'jellegű költsége 80 millió rubelért lett volna importálható. és 200 000 főt foglalkoztatott,

akkor hatékonysága — legdurvább megközelítésben — 20000000/2000003100

rubel; ha a lengyel szénbányászat termelési értéke 1000 millió rubel, anyagi költségei 600 millió, létszáma 800000 fő, akkor hatékonysága 400000000/

/800 00011500 rubel. A két érték egymással összehasonlíthatá. Bármely nem-

zeti valutában történő összehasonlítással -— illetve ezen összehasonlitósok Fisher- féle átlagával — szembeni differenciája annyi, amennyi a szánbányászat kü-

lönböző termékeinek, illetve a szénbányászat anyagi jellegű kiadásai elemeinek

nemzetközi és nemzeti árarányaiban van: végeredményben azt fejezi ki, hogy a nemzetközi piac egy lengyel átlagos bányász évi új termékét ötször akkora volumenként értékeli, mint egy magyar bányászét. "

2. séma. Az ágazati hatékonyság nemzetközi összehasonlitása

01

"Hu

§ ; Óba-É § :. .E . É §

* 0 0! u** .. 0 0! _: fő N 4 . u

§ % §§— ring % 5.9 %; Ég: g

§ : 3 2 EE? 3 s a? m" § ö"? en:—É

A B C D E F G

Villamos energia ... a hA' a ha a hc, a hD a hE, a h,; a ha a ha Fűtőanyag ... b "A, b B, b C, b D, b E' b hF' b 6, b hb Vaskohászat— _,... c hA, G B, : C. c ha G E' C F' : G, : hc

Színesfémkohászat ... (! hA' d B, d C, d hD, :! E d ,.— d 6, :! hd

Vegyipar ... e ["A. e B. a C, e hD, 9 E, 9 hF, e 6, e l'!e

Épitoanyag-ipar ... f hA.f B,, C,f ho,; E,, F,; G,f h, '

Gépipar ... g hA, 9 B. 9 C, 9 hD. 9 E, 9 F, 9 G. 9 hg

Élelmiszeripar ... l "A. ,- 3, , C, , hp, ,- 5, , ; , G, , h;

Textilipar ... h hA, h B. h C ;, hp. h E, ;, F, h 6, h hh Egyéb ipar ... [ hA,,- B,, C , hD.i E,; F,, G,, ";

Mezőgazdaság ... k "A, k 8, k C, k hp, ;, 5, k F, ;, e, !: hk (

Népgazdasági *

hatékonysági átlag ...

HA HB HC HD

HE HF HG

A tényleges hatékonyságdifferenciákat természetesen nemcsak az eleven, munka szabja meg, hanem az állóeszköz-igényesség és az eleven munka ki—

képzési költségei is. Az előbbieknek a hatékonyságmérésben való számbavéte—

REGIONÁLIS TÁBLÁZATRENDSZER 161

lére a Kovásznai-féle kutatócsoport a metodikát kidolgozta, ezt kisebb korrek-

ciókkal alkalmazni lehet. Az utóbbi számbavétele még megoldásra vár.

A kutatócsoport egyébként — praktikus okokból — a fenti hatékonysági mu- tató reciprokával operált. Nem az egy főre jutó termelési volument fejezte ki.

hanem az egységnyi — rubelben értékelt — termelési érték évi munkaerő- és tőkelekötését.

Az évi munkaerő— és tőkelekötést szintén munkaerőben fejezték ki. Az ága—

, zati hatékonyság képlete ezek szerint:

LN, m "l' L(T)Nm -A

hN, m: T [XN]

V

ahol az N az országot, az m az ágazatot, az L a létszámot, l-(T) a létszám—

egyenértékben kifejezett állóalapokat, a A a megtérülési koefficienst, a T,, az

ágazati végterméket, s az [XN] az ország ÁKM—jének inverz matrixát jeiöli. A

* hatékonyságok nemzetközi összehasonlítására szolgáló táblázatokat a 2. séma ismerteti.

Végeredményben a kapott mutató a következő tartalmú volt: 1 millió rubel.

a KGST—országok átlagos realizálási feltételei mellett külföldön eladható ága—

zati végtermék megtermeléséhez a különböző országok különböző ágazataiban, illetve az azokhoz vertikálisan kapcsolódó ágazatokban hány fő eleven munka- erőt és hány eleven főnyi munkaerő által előállított állóeszközt kell egy éven át lekötve tartani?

b) Régión belüli versenyképesség—különbségek (adott ágazat nemzetközi ha—

tékonyságdifferenciáinak) mérése. Minél kevesebb, egy évre lekötött eleven munká- ban és munkaeszközben kristályosított emberi létszám termel meg egy millió ru- bel értékű terméket, annál hatékonyabb egy termelőtevékenység.

Ha egy adott (n) ágazat hatékonysági mutatóit akár kétoldalúan, akár a regionális átlaghoz hasonlítjuk. megkapjuk az illető ország adott ágazatának relatív versenyképességét.

Például :2

hB,b : 492 fő _ hm, 189 fő _

^2,60

vagyis a magyar fűtőanyagiparban 1 rubel kitermeléséhez 2.6-szor annyi össz- társadalmi termelési tényezőt kell egy évig lekötve tartani. mint a szovjet fűtő- anyagiparban. A szovjet fűtőanyagipar hatékonysága tehát a magyarének 2.6- szorosa (fordítva: a magyar hatékonyság :: szovjetének 0.38—szorosa). E haté—

konyságdifferencia nem érzékelteti sem a két ország bérkülönbségeit, sem pe-

dig a foglalkoztatott munkaerő ,.bekerülési" költségeit. A munkaerő mint ter-

melési tényező tehát kvantitatíve szerepel.

c) Az együttműködésből származó népgazdasági előnyök mérése. Az együtt- működés hatékonysága két alapvető (egymással szorosan összefüggő) tényező- ből áll. Az országok specializálódása a hazai viszonyok között relatíve kedvező hatékonysággal előállítható termelésre (és ennek megfelelően a relatíve ked—

vezőtlen hatékonyságú termékek kikapcsolása a struktúrából) eredményezi a komparatív előnyöket, bármely termék előállítására való specializálódás, az ezál- tal lehetővé váló nagyobb kutatási. beruházási és termelési erőkoncentráció,

2A példaszerű számítás alapjául szolgáló táblázatot lásd: Közgazdasági Szemle, 1970. évi 6. sz.

697. old,

A Statisztikai Szemle

162 DR. KOZMA FERENC

jobb piaci fellépési lehetőség stb. miatt hatásfokjavulást hozhat az adott ága—'

zatban (a komparatív hátránnyal bíró ágazatban is!). A tényleges előny a kettő - eredője: az eleve kedvezőbb feltételű termékre nagyobb energia koncentráló;

dik: a két előny—faktor a tényleges együttműködésben kumulálva és mennyisé—

gileg úgyszólván szétválaszthatatlanul jelentkezik, már csak azért is. mivel a

mérés sohasem O—pontról (tehát egy teljes autarchia állapotából) indul ki. ,

Az együttműködési előnyöknek az országok ÁKM-jeiben való megjelenése ugyanazon hatékonysági számításokhoz tapad, mint a versenyképességé. Ai kün. ! lönbség az. hogy

1. ez esetben nem azonos ágazatok nemzetközi hatásfokösszehasonlításáról, honemegy — adott népgazdaság különböző ágazatai hatékonyságának összeméréséről beszélünk;

2. ami a versenyképesség összemérését kizárólag rubelesített (összehosonlitható szint—

re hozott) KM-ek segitségével lehetett elvégezni, addig a komparatív előnyök mérését cél—

szerű két vetületben elkészíteni: nemzetközi értékelési skálában, és olyan értékrendszer—

ben. amely tükrözi a termékek és anyagi összetevőik nemzeti értékelését. , A táblázatok adatainak oszlopirányban való összevetése az egyes országok különböző ágazatai hatékonyságdifferenciáit mutatja, az átlagos külföldi reali—

zálási árarányok mércéjében.

Például:—

e ————— : ———M—'——— : ,238,

hm 1472 fő 0

azaz a román gépiparbon 0.238—edrész annyi termelési tényező éves lekötésével lehet 1 rubelt megtermelni. mint a román mezőgazdaságban. A román gép—

ipar tehát 4.2—szer hatékonyabb (a KGST átlagos realizálási arányok értéke—

lési skálájában), mint a mezőgazdaság. *

ltt, ezen értékelési szempontból lép előtérbe az ÁKM-ek átárazásához fel-

használt közös árrendszer jellege. A felhozott példában például a gépipari ágazatnak a mezőgazdasághoz viszonyított hatékonyságát jelentősen befolyásol—

ja a KGST-gépeinek viszonylagos magassága. Nem hisszük, ha ugyanezt a szá- mítást az európai főpiaci árrendszerben készítjük el. a gépipari hatékonyság ilyen magasan meghaladja a mezőgazdaságét. Az alkalmazott közös árnak ter—

mészetesen nem minden esetben kell tükröznie a tényleges ráfordítási, vagy ér—

tékviszonyokat. Ha például a KGST-forgalomnak az 1960-as évek elején kezdő- dött eltorzulásait vizsgáljuk (a Kovásznai-téle kutatócsoport egyik célja éppen ez volt), ebben az esetben azokat az értékelési arányokat kell számítanunk.

amelyek de facto hatottak a forgalomra, s ezen keresztül a struktúrákra. Ha vi- szont az a célunk, hogy megvizsgáljuk. milyen hatékonysági skála alakulna ki

a nyugat-európai vérkeringésbe való bekapcsolódás esetén, akkor főpiaci ára- kon kell értékelnünk termelésünket és a költségeket egyaránt.

Az ágazati hatékonysági mutatóknak a termelési struktúra súlyaival fel-—

használt átlaga adja a termelés hatékonyságát (H1)- az exportstruktúra súlyai—

val való átlagolása az export hatékonyságát (HE). azimportstruktúra súlyai- nak felhasználása az átlagoláshoz a képzeletbeli importhelyettesítés hatékonysá—

gát (th ). Azaz. ha a termelés súlyaivollátlogolunk, megkapjuk mekkora fajla- gos népgazdasági munkaerő-lekötés jut egységnyi — nemzetközi piaci vagy belső értékrendben számba vett — végtermék-volumenre. Az export súlyaivalrezt az exportvolumen egységére, importsúlyokkal súlyozva pedig az importvolumen

hazai termeléssel való helyettesítése esetén a termelés egységére.

REGIONÁLIS TABLÁZATRENDSZER 163

Hatékonyan kapcsolódik be egy gazdaság a nemzetközi munkamegosztásba akkor. ha

HEx ; HT ) th

Ha például Románia csak mezőgazdasági cikket exportál, akkor 1472 em—

beregyenértékű termelésitényező—tömeggel tud 1 millió (régi) rubelt kitermelni.

Ha helyette gépet hoz be, akkor olyan termelőtevékenységet helyettesített, ame- lyet 351 fővel meg tudott volna termelni. Az üzleten hatásfokveszteséget köny—

velhet el, mégpedig millió rubelenként 1121 ..embert". Ha ellenben mezőgazda—

sági exportját gépexporttal tudja helyettesiteni, akkor megfordul a helyzet. Min—

den millió rubel mezőgazdasági exportcsökkentés, amelyet gépexporttal helyette—

sit 1121 ,.embernyi" hatásfokjavulást hoz számára.

Minél mélyebb ágazati bontásban készítjük el a hatékonysági mutatókat, minél részletesebb viszonylati bontásban vizsgáljuk a HEX, HT és H", diffea renciáit. továbbá. ha sikerül a KGST-országok közötti átlagárakon kivül esetleg nyugat—európai főpiaci árrendszerben is az ÁKM—ek átárazását kidolgozni, an- nál komplexebb elemzési alapot nyújt az együttműködés vizsgálatára;

d) A hatékonysági számítások eredményeinek behelyettesítése az ROT—rend- szerbe. Ha az export— és importhelyettesítési hatékonyságszámitást minden or- szágra és ezen belül minden kétoldalú viszonylatra (esetleg szubrégiókra) elvé- gezzük, ezek eredményei behelyettesíthetők az RKKM-táblába. (Lásd a 3. sémát.)

lgy kapunk két matrixot.

Az első matrix az egyes országok különböző viszonylatú exporthatékonyságait teszi összemérhetővé, például:

H

M : a magyar exportstruktúra hatékonysógdifferenciója szovjet és NDK-vi—

HEx, 2. 3 szonylatban,

vagy

H _

M : a magyar exportstruktúra hatékonyságdifferenciója a KGST és 3. országok HEx, a viszonylatában.

A másik a különböző viszonylatú importok termeléshelyettesitési hatékony-

ságait teszi ösuemérhetővé, például: -

H

JEL!— : a magyar importstruktúra termeléshelyettesítési hatékonyságdiiferenciója th. 2. 7 bolgár és csehszlovák viszonylatban.

Ha a két matrixot egymással osztjuk, az egyes szektorokban megkapjuk az export- és importhelyettesitési hatásfokok egymáshoz való viszonyát, tehát azt.

hogy mely kétoldalú viszonylatok előnyösek az egyes országok számára. és mi- lyen mértékben:

Ha Em," )1.ez annyit jelent, hogy egységnyi rubelnek az adott kétoldalú viszonylati exportból való kitermelése több termelési tényező lekötését teszi

szükségessé. mint az adott viszonylatból származó import teljes struktúrájának

hazai termeléssel való helyettesítése. A forgalom tehát hatásfokveszteséggel jár.

Ha Em," (Lakkor a forgalom a kérdéses ország népgazdasóga számára ha- tásfokjavulást eredményez.

A.

Bulgáriába Magyarországra NémetDemokratikusKöztársa— ságbo Lengyelországba... Romániába Szovjetunióba Csehszlovákiába. KGST—beátlagosan 3.országba Népgazdaságiexporthatékonyság Bulgáriába Magyarországra NémetDemokratikusKöztársa— ságba... Lengyelországba...... Romániába................ Szovjetunióba... Csehszlovákiába...

H E x . 1 ( 1 — 7 ) H E x . 2 ( 1 — 7 )

Német Demokra- tikus Közta'rsa- ságból HEx,3,8

HEx.4(1—7)

3.séma.Export—ésimporthelyettesítés-hatékonyságimatrix(RKKM—H) Szovjet- unióbál HEx,6,7 HEx,6(1—7) HEx.6,8 HEx.6 th.1.6 th,2.6 th,3,6 th,4.6 th,5.6 Hlh.7,6

KGST—ből átlagosan th.1(1—7)

t h . 2 ( 1 - — 7 )

Hlh.3(1—7) HIh.4(1—7) th,5(1-7) Hlh,ó(1-7) th,7(1—-7)

3 országból Ih,1,8 Ih.2.8 lh,3,8 lh.4.8 lh,5,8 lh,6,8 lh,7,8

11" 321113:

164

helyettesítési

DR. KOZMA FERENC

REGIONÁLIS TABLÁZATR'ENDSZER 165

Hasonló számítás végezhető el a termelés hatásfokának mutatói segítségé—

vel. Mind az exporthatékonysági, mind az importhelyettesítés-hatékonysági mu- tatókat eloszthatjuk a termelés hatékonysági mutatóival:

E _ HEx, n, m Ex, n, m — A———'"

H T

illetve

E * th. 11, m

Ih, n, m " —"'HH;_"'W

Ezekből megkapjuk, hogy az exportstruktúra (általában vagy meghatározott viszonylatban) javítja-e a termelés hatékonyságát (EEX, ", m_( 1),illetve az import- struktúra jelent—e termelésitényező—megtakaritást az országnak (Én,,nlm )1).

e) A hatékonysági számítások dinomizálása. Tekintettel arra, hogy részle- tes, tehát egységesíthető bontású ÁKM-ek minimálisan 5—éves periódusonként ké- szülnek, továbbá arra is, hogy a rubelesítéshez szükséges koefficiensek készíté—

séhez jelentős munkabefektetést kívánó áradatgyűjtés és számítás szükséges, összehasonlítható ÁKM-eket csak viszonylag nagy időközönként lehet készíteni.

Ha közben nincs jelentősebb változás az árarányokban (például árreform). ak- kor az ÁKM-ek belső négyzetei (a technológiai matrixok) a termelésfejlődési adatok alapján extrapolálhatók. Ez azonban legfeljebb egy, megközelítő pon—

tosságú számításra adhat alkalmat a két ÁKM közötti intervallumban. lgy a for- galomhatékonysági matrixok általában csak 3—4 évenként készíthetők, mintegy

2—3 éves késéssel, a tényadatokhoz képest. Ennek ellenére a hatékonysági mu-

tatókból (ágazati, termelési. export- és importhelyettesítési) képzett sorok rend—

kívül érdekes adalékokat adnak:

—- az illető országok fejlődésének és gozdaságpolitikájának elemzéséhez, -— a külkereskedelmi viszonylati orientáció változásaihoz.

-— a külkereskedelmi struktúra változtatási erőfeszítéseinek vizsgálatához.

Bizonyos mértékig e számítások magyarázatul szolgálnak a RAÖM és RKKM

táblákban észlelt összefonódásí jelenségekre.

PEBIOME

HpenAomeHHax aBTOpOM CHCTeMa peFHOHaAbeXX SKOHOMH'JCCKHX TaőAI/lg CAymHT AA?! PIC-' CAEJIOBaHI/IH maKpoexonomuuecxnx BBBHMOCBHBCIÉ Ma'repHaAmex HPOgCCCOB " HPOI'HOSHPO'

Bamm paaau'ma pasaeAeHux praa memny c'rpauaMH—uAeHamu CBB. CHCTeMa cocrom' ua CAeayzoxgnx BAeMeHTOBi

a) nepecuurannbzx Ha snewneropzosbze geuu memorpacneeblx őaAchos, 6) pezuommbnblx 6a/iancoa Marepuanbnblx Beaumoaaeucumocreü,

s) pezuoHa/lbnblx őaAar-icos sneumeropwabrx csnseű, z) marpug mpcpemuanocru smcnopra u umnoprn,

Pemonaunmfr őaAch ma'repnaAbnbxx Bsaumosasncumoc'reü npezxc'raanne'r coőoii max- MaTHle őaAch, s OTACAbeIX cemopax Ko-roporo (purypnpyxor oőbemm asyxc'roponnux noc- TBBOK, a !; anarouaAmex CCKTOan —— 'OÖ'beMbI BHYTpeHl-ICFO no'rpeőAeHux o'reueC'rBeHHoro npoucxomaenun. BaAch momuo COCTaBAHTb B moőoü nemm—magan, Haun—max o'r oőlgero 060- po1'a amon; ao omeAm-xbxx naaeAnü. B CAyuae romorennmx nponymos őaAch momuo coc- TanAx—rb ;; ;; HaTypaAbeIX enunngax nsmepermn. Anarouubume ceK'ropn momuo sanommm ncxozm na xpaünnx aannmx MemoTpaCAeBmx őaAchon, Bbrpazxennbrx BO BuemneToproamx

166 DR. KOZMA: REGIONÁLIS TABLÁZATRÉNDSZER

geuax. Pernouanbubxe őaAchm nnemne'mproabxx cause?! HBAHIOTCH ynpolgemsoü magma]?

npeabmytgux GaAchoa. ECAH nepec'xe'r BHy'rpeuuero na'rpeőAem—m o'retieC'rBennoü npogytc?

mm BCTpeaae'rcx c HCHPCOAOAHMNMH przmoc'rnmn, 'ro pemonaAbl—rme őanancm BuechTap- ( roabix cesseü Bee-me nosaanmo-r OCYIgeCTBHTb attam/13 npogeccon, npancxoamgnx Hammur—

HeM pbmxe pemoaa. C nomoxgbro ma'rpug oőecneunsae'rcs Bosmomuocrrb ananaaa H, cca?—

BeCTBeHHo, npor'Hoaa eamaeümux TOBaprlX rim-amon " CprKTypbl peruonánbnor'o puma.

caneeí—i aHyTpeHHero " BHemHero pblHKa, npogéccoe oőuena n Beaumosasncuuoc'reü pamla- Aemm przza, B mm;-m c e'mmt HHKAHSaMH aa'rop npunoztm' maorouucneuübte noxaaa'rena.

C nomolgbio Bbrpamenumx no BHemHe'ropranblx geuax memorpacneamx óaAchoa Mozüüü oőpaaoea'rb Terme noxaaa'renn a(ptpex'manoc'm, KOTOpre B coo'ree'rcrann c enni-mű Duenna-' Hoü mxanoü memayuaponnoro pbmxa Bblpamalo'r yneAbHle przxoeMKOC'rb !; (ponnaehmae'rb

nponaaoactaa, norpeőnemm n axcnopTao-umnopmoii c'rpym—ypm e c-rpauax pemoua. Etta—'- roaapn aTomy cranoamcn npuőnusmenbno namepumbmn c'ra'mttecxne cpaanu'reunme BD!- rozm, a rum omocmemman nemnynaponnau Konxypen'rocnocoőaoctb pasumtmabsx upo- uaaozxcmennmx nen'renbnoc'reii omeAmex chaH. Ynenbume noxaaa'renu prAoeMKoc'm (no muaomy pray " (por—maemcoc'm) moryT őblTb paspaőo'raam e o'momemm temanal-o anyx- c'roponuero excnop'rnoro u amnop'moro aanpametmn (no aamexgenmo), Sutton—apa nem)?

OHXTb-TaKH B tpopme ma-rpngm etanoau'rca couocwaaumoíi zmyxctopommn Tati—Anna empat—

THBHOCTH sameigemm nwmop'ra. Sur 'raöfiugbx nosaonmm' nponsaoau'rs wanna emmiatt!!!- BHoc'm saaumuoü nnemneii 'ropr'oanu manposxouomnnecxnx emmug u mor-y'r nocnymm'b

;; Ka'IECTBe ocnoam zum npegaapmenbnoi't ogemm namenemm CprK'l'ypbl excnop'ra " HM- uop-ra no orneAbem Hanpaanermxu.

SUMMARY

The regional economic table system suggested by the author is destined to observe the macro—economic interrelations of the material processes taking place within the CMEA and to forecast the development of the division of labour in the CMEA countries. The system consists of the following ports:

a) lnput—Output Tables converted into foreign trade prices (lOT):

b) Balances of Regional Material Combinations (BRMC):

:) Balances of Regional Foreign Trade Relations (BRFTR);

d) Matrices of Export and Import Efficiency.

BRMC is an input-output table the different sectors of which include the volumens of the bilateral transportations while the diagonal sector contains the volume of the internal consumption ol domestic origin. This balance can be established broken down arbitrarily. in the case of homogeneous commodities the balance can also be established in natural units. The diagonal sectors can be filled in by starting from the marginal data of the lOTs computed in foreign trade prices. The BRFTR tables are the simplified variants of the former bolances. if the conversion of the internal consumption of domestic origin into foreign trade prices meets with insurmountable obstacles, the BRFTR tables make it possible to analyse the processes on the external market of the region. With the aid of the matrices the main trends and the structure of the regional market as well as the conditions of the internal and external market. the exchange processes and of types of division of labour can be analysed and forecast respectively. The study conveys several indexes referring to these analyses.

With the aid of the lOTs expressed in terms of foreign trade prices it is possible to construct efficiency indexes expressing the specific manpower and capital intensity of the production, consumption as well as the export and import structure. So the static compara- tive advantages as well as the relative international competitiveness become approximately measurable. The specific labour (manpower and capital) intensity indexes can be elaborated for each bilateral export and import (substitution) relation by means of which the tables of export efficiency and import substitution efficiency. similorly in matrix form, become compa- rable. These tables make it possible to analyse the efficiency of the foreign trade between the macro—economic units, and they can also serve as bases of fore-casting the change of

structure in export and import relations.