316
szeme
MAGYAR SZAKIRODALOM
SZÁM lTÁST ECHNlKAl EVKUNW 1970
Központi Statisztikai Hivatal Számftástechnlkal fő- osztálya. Budapest. 1970. 106. old.
Korunk műszaki-tudományos fejlődésének aktív tényezője a számítógépek gyártása és felhasználása. Aktív egyrészt azért, mert a számítógépek fejlődése, műszaki megoldásai- nak a tökéletesedése maga is a modern technika fejlődését reprezentálja. másrészt mert felhasználásuk gyorsabb. részletesebb, pontosabb és minőségileg új információkat biztosít. és így az általános fejlődés egyik forrását is jelentik.
A számítógépek alkalmazása — univerzális felhasználhatóságuk következtében —- az egész világon viharos gyorsasággal fejlődik.
s ma már - az egészségügytől a honvéde- lemig — az élet csaknem minden területén megtalálhatók. Mind a számítógépek mű- szaki megoldásait. mind a számítógépek el- terjedését illetően óriási ütemű fejlődést fi- gyelhetünk meg, és további jelentős fejlődés- sel kell számolni a jövőben is. Ezt a fej- lődést mutatja be a .,Számítástechnikai Év- könyv 1970" című kiadvány. amely részletes adatokat tartalmaz a számítástechnikai esz- közök alkalmazásának hazai és külföldi ala- kulásáról. továbbá a hazai számitástechnikai oktatás. tájékoztatás és dokumentáció hely- zetéről.
Az Évkönyv l. fejezete a számítógép—állo- mány és a lyukkártyarendszerű gépek állo- mányának magyarországi fejlődéséről ad számot. Megfigyelhető, hogy a lyukkártyagé- pek számának növekedése az elektronikus számítógépek nagyobb arányú alkalmazása következtében nem folytatódott, sőt számuk az elmúlt évben már csökkent. Ennek a ten- denciának a folytatódásával lehet számolni.
mert az elektronikus adatfeldolgozás a lyuk—
kártyarendszerű gépi adatfeldolgozást követő minőségileg új, magasabb lépcsőfoknak te—
kinthető az adatfeldolgozás fejlődésének fo- lyamatában. Ezt mutatja, hogy a számítógép—
állomány a közölt adatok szerint 1967-től 1969-ig 48-ról 86 darabra növekedett, és a mennyiségi fejlődés mellett, azzal egyidőben, jelentős minőségi változás is végbement. Ezt az üzemeltetett gépek nagyságrend szerinti megoszlásának nagyobb (közepes) teljesít- ményű gépek javára történő eltolódása mu- tatja.
A ll. fejezet a Magyarországon 1968—69- ben első ízben üzembe helyezett számítógé- pek ismertetését tartalmazza. Tájékoztat a gépek műszaki paramétereiről. a be— és ki- menő egységek teljesítményéről, a gépek programozásáról és optimális felhasználási lehetőségeikről. Ez a fejezet is bizonyítja az üzembe helyezett számítógépek teljesítmé—
ményének növekedését. a korszerű számítás—- technika térhódítását.
A lll. fejezet a gépek üzemeltetéséhez szük—
séges anyagi ellátás. a lyukkáryta-, lyuksza—r lag- és leporelló-felhasználás. valamint a, műszaki ellátás (szerviztevékenység) adatait tartalmazza.
A számítógépek beszerzése csak a prob- léma egyik részét jelenti. Legalább ilyen fan—
tos kérdés a számítógépeket üzemeltető szea mélyzet (rendszerszervezők. programozók, gépkezelők, üzemeltető technikusok és mér- nökök) kiképzése és továbbképzése. Ezzei a problémával foglalkozik a W. fejezet.
Hazánkban a számitástechnikai szakembe- rek képzése intézményes formában egyes kö- zépiskolákban, főiskolákon és egyetemeken folyik. míg a tanfolyami képzést a Pénzügy:- minisztérium és a Központi Statisztikai Hiva—
tal Számítástechnikai Oktató Központja (SZÁMOK) keretein belül oldják meg.
Az 1969/70. tanévben hat középiskolában folyt (nem szakköri jelleggel) számítástechni- kai oktatás. Ezek közül ötben a számítógépek programozását oktatták heti 1—1,5 óraszám—
mal, viszonylag kis létszámnak a Ill. és IV.
osztályban. A Hámán Kató Közgazdasági Szakközépiskolában négy éven keresztül kap—
nak a tanulók alapos számítástechnikai kép- zést. heti 2—4 óra elméleti és 2—4 óra gyakor—
lati idővel.
Felsőoktatási intézményeink jelentős részé- ben folyik számítástechnikai oktatás, mind a nappali. mind az esti és a levelező tagozaton. A már végzett hallgatók a SZÁMOK és a Pénzügyminisztérium tanfo—
lyamain. továbbá a Mérnök- és Közgazdász- továbbképző lntézet tanfolyamain szerezhet- nek számitástechnikai ismereteket. A külön- böző felsőoktatási intézmények 1969 végén összesen 8 számítógéppel rendelkeztek, ezzel is hozzásegitve a hallgatókat bizonyos gya—
korlati ismeretek megszerzéséhez, és ami leg- alább olyan fontos, a megfelelő számitás- technikai szemlélet kialakításához.
A SZÁMOK és a Pénzügyminisztérium ok- tatása között bizonyos munkamegosztás ta- pasztalható. igy a Pénzügyminisztérium első- sorban általános ügyvitelszervezők és ügyvi- telgépesítési szervezők. valamint egyes köny- velőgéptz'pusokra gépkezelők képzésével. mig a SZÁMOK a számítógép—rendszerek szerve—
zését, kiszolgálását, üzemeltetését biztositó személyzet oktatásával foglalkozik.
Az oktatás témájához szorosan kapcsolódik a jegyzetellátás problémája is. Az Évkönyv tartalmazza a szervezői. programozói. gép—
kezelői és műszaki jegyzetek részletes fel- sorolását. és ezzel segítséget nyújt a modern számítástechnika iránt érdeklődőknek.
. SZEMLE
317
A számítástechnikai képzéshez tartozik a tájékoztatás-dokumentáció kérdése is. Ezt a feladatot hazánkban a KSH Számítástechni- kai Tájékoztató lrodája látja el.
Az Évkönyv V. fejezetének adatai szerint az irodánál 1969-ben 4653 könyv, 3405 fordítás és egyéb dokumentáció, 1500 katalogizált prospektus, összesen 9558 darab dokumen- tációs anyag állt az érdeklődők rendelkezé- sére, az 1967. évi 4036 darabbal szemben, ami az állomány közel 140 százalékos növe- kedését jelenti. Növekvő tendenciát mutat az utóbbi években a kölcsönadott anyagok száma, ami a fokozódó érdeklődésnek tulaj- donitható.
A megfelelő tájékoztatást szolgálja a meg- rendelt és figyelt belföldi és külföldi szak- folyóiratok számának növekedése is. 1969—
ben az lroda 22 belföldi és 62 külföldi szak- folyóiratot kísért figyelemmel, ezzel is bizto—
sítva a legújabb ismeretek elterjedését.
Ez a fejezet tájékoztat a magyar könyv—
kiadó vállalatok 1968—1969-ben megjelent számítástechnikai témájú kiadványairól, a magyar szakfolyóiratokról. a számítástechni- kai szakmai bemutatókról és rendezvények- ről.
A Vl. fejezet nemzetközi összehasonlító adatokat tartalmaz. A közölt adatok kifejezik a számítástechnika elterjedésének nemzetközi tendenciáit.
Az 1959—től 1969-ig terjedő időszakban az Egyesült Államokban a számítógépek alkal—
mazása tömegessé vált. A világ számítógép—
állományának megoszlása alapján jellemző az Egyesült Államok túlsúlyára. hogy az 1970.
év elejére vonatkozó adatok szerint ott üze- melt a világ számítógép—állományának 62,7 százaléka.
Nagyon érdekesek a számítógépek orszá—
gonkénti számára vonatkozó adatok, amelye- ket olyan figyelemre méltó új mutató egé- szít ki, mint a számítógépek 1 millió lakosra jutó száma (ennek szélső értékei: Kína 0.11, Egyesült Allamok 360).
A gazdasági fejlődés bizonyos szintjén szükségszerűen jelentkezik a számítógépek alkalmazása, mert a korszerű, fejlett gazda- ságirányítás megnövekedett információs igé- nyét gazdaságosan csak számítógépek segít—
ségével lehet kielégiteni. Ezt igazolja. hogy összefüggés van a gazdasági "fejlettség és az egymillió lakosra jutó számítógépek száma között.
A szocialista országok többségét, így ha- zánkat is, a gazdaságilag közepesen fejlett országok közé szokták sorolni. A szocialista országokra vonatkozó adatok szerint alacso- nyabb az említett mutató értéke, mint aho- gyan azt a fejlettségi szint megkívánná, vi—
szent a felzárkózás szándékát és folyamatá—
nak megkezdődését jelzi, hogy a számítógé—
pek állománya 1967. január és 1970. január között éppen a szocialista országokban növe- kedett a legnagyobb mértékben.
Az Évkönyv Vll. fejezete a függelék, amely a számítógépeket, lyukkártyarendszerű adat—
feldolgozó berendezéseket üzemeltető intéz- mények név- és címjegyzékét, valamint a szómítóstechnikai szakértők névsorát tartal—
mazza.
, Összegezésként megállapíthatjuk, hogy az Evkönyv jó tájékozódási lehetőséget nyújt, mert tartalmazza eredményeinket, sikereinketl jó keresztmetszeti képet ad a számítástech- nika alkalmazásának hazai helyzetéről, s tükrözi a világban elfoglalt helyünket.
Held Frigyes
