945 Ft
T A R T A L O M
Szám Tárgy Ol dal
Ha tá ro za tok 70/2007. (IX. 13.)
OGY ha tá ro zat
Az Irak de mok ra ti kus új já épí té sé hez szük sé ges sta bi li zá ci ós és hu ma ni tá ri us mû ve le tek ben részt ve võ kül föl di fegy ve res erõk Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén 2006. év ben vég re haj tott
át ha la dá sá ról szóló je len tés el fo ga dá sá ról 1331
1070/2007. (IX. 15.) Korm. ha tá ro zat
A Gri pen Va dász re pü lõ gé pek Be szer zé sét Vizs gá ló Bi zott ság lét re ho zá sá ról szóló 1039/2007. (VI. 27.) Korm. ha tá ro zat
mó do sí tá sá ról 1331
118/2007. (HK 18.) HM ha tá ro zat
Az Ál la mi Egész ség ügyi Köz pont (Hon véd, Ren dé sze ti és Va sút egé sz ség ügyi Köz pont) köz pon ti költ ség ve té si szerv
ala pí tó ok ira tá nak mó do sí tá sá ról 1331
Mi nisz te ri uta sí tá sok 99/2007. (HK 18.)
HM uta sí tás
A hon vé del mi szer vek ki egé szí tõ, ki se gí tõ te vé keny sé gé bõl szár ma zó be vé te lek fel hasz ná lá sá ról és el szá mo lá sá ról, va la - mint a vál lal ko zá si te vé keny ség gel kap cso la tos egyes kér dé -
sek rõl 1332
100/2007. (HK 18.) HM uta sí tás
A Hon vé del mi Mi nisz té rium és a Ma gyar Hon véd ség szer ve -
ze tei jo gi kép vi se le té nek rend jé rõl 1333
101/2007. (HK 18.) HM uta sí tás
A Zrí nyi Mi klós Nem zet vé del mi Egye tem át ala kí tá sá nak fel -
ada ta i ról 1335
102/2007. (HK 18.) HM uta sí tás
A Hon vé del mi Mi nisz té rium fe je zet köz pon ti és in téz mé nyi
gaz dál ko dá sá nak rend jé rõl 1336
103/2007. (HK 18.) HM uta sí tás
A kül föl di szol gá la tot tel je sí tõk el len õr zé si rend jé rõl 1359 104/2007. (HK 18.)
HM uta sí tás
A sze mé lyi ál lo mány ré szé re tör té nõ üdü lé si csekk biz to sí tá -
sá ról 1363
105/2007. (HK 18.) HM uta sí tás
A ha tár idõn tú li tar to zás ál lo mány ke ze lé sé nek rend jé rõl szóló
40/2007. (HK 8.) HM uta sí tás mó do sí tá sá ról 1364
106/2007. (HK 18.) HM uta sí tás
A Ma gyar Hon véd ség egész ség ügyi in téz mény rend sze ré nek át ala kí tá sá val kap cso la tos egyes fel ada tok ról szóló 49/2007.
(HK 11.) HM uta sí tás mó do sí tá sá ról 1364
A H O N V É D E L M I M I N I S Z T É R I U M H I V A T A L O S L A P J A 2007. szep tem ber 28.
Szám Tárgy Ol dal 107/2007. (HK 18.)
HM uta sí tás
„A Ma gyar Köz tár sa ság hon vé del mi mi nisz te ré nek Esély - egyen lõ sé gi Irány el vei a 2007–2009 kö zöt ti idõ szak ra” ki -
adá sá ról 1364
7001/2007. (HK 18.) HM irány elv
A Ma gyar Hon véd ség 2008. évi kom mu ni ká ci ós fel ada ta i ról
1366 Ál lam tit ká ri ren del ke zés
116/2007. (HK 18.) HM JSZÁT–HM HVKF együt tes in téz ke dés
A 2007. szep tem ber ha vi nyo mo zó tisz ti ké szen lé ti szol gá lat
el lá tá sá ról 1368
Hon véd Ve zér kar fõ nö ki ren del ke zés 51/2007. (HK 18.)
HM HVKFH in téz ke dés
Egy sé ges Vé del mi Elõ írás ha tály ba lép te té sé rõl 1368
Fõ nö ki ren del ke zé sek 983/2007. (HK 18.)
MH HEK in téz ke dés
Az egész ség ügyi al kal mas sá gi és szû rõ vizs gá la tok vég re haj -
tá sá ról 1382
1037/2007. (HK 18.) MH HEK in téz ke dés
A men tõ rész leg õr zött be teg szál lí tá si és szál lí tá si te vé keny -
sé gé rõl 1385
703/2007. (HK 18.) MH HEK in téz ke dés
A Ma gyar Hon véd ség Össz ha de rõ ne mi Egész ség ügyi Dokt rí -
na ki adá sá ról 1385
310/2007. (HK 18.) MH ÖHP in téz ke dés
A „Szak uta sí tás az ál lam i re pü lé sek cél já ra ki je lölt légterek - ben vég re haj tott hon vé del mi cé lú ej tõ er nyõs ug rá sok és azok - kal össze füg gõ te vé keny sé gek sza bá lya i ról” cí mû fõ nök sé gi
ki ad vány ha tály ba lép te té sé rõl 1386
672/2006. (HK 18/2007.) MH SZFP in téz ke dés
A „NA TO STA NAG idõ já rás-je len té sek fel dol go zá sá nak
rend je” cí mû fõ nök sé gi ki ad vány ha tály ba lép te té sé rõl 1386 Szer zõ dés
HM Inf ra struk tu rá lis Ügy nök ség 1387
HATÁROZATOK
Az Or szág gyû lés 70/2007. (IX. 13.) OGY
h a t á r o z a t a
az Irak demokratikus újjáépítéséhez szükséges stabilizációs és humanitárius mûveletekben résztvevõ
külföldi fegyveres erõk Magyar Köztársaság területén 2006. évben végrehajtott áthaladásáról szóló
jelentés elfogadásáról*
Az Or szág gyû lés „az Irak de mok ra ti kus új já épí té sé hez szük sé ges sta bi li zá ci ós és hu ma ni tá ri us mû ve le tek ben részt ve võ kül föl di fegy ve res erõk Ma gyar Köz tár sa ság területén 2006. év ben vég re haj tott át ha la dá sá ról” szóló jelentést el fo gad ja.
Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,
az Or szág gyû lés el nö ke
Bé ki Gab ri el la s. k., Mór ing Jó zsef s. k.,
az Or szág gyû lés jegy zõ je az Or szág gyû lés jegy zõ je
* A ha tá ro za tot az Or szág gyû lés a 2007. szep tem ber 10-i ülés nap ján fogadta el.
A Kormány
1070/2007. (IX. 15.) Korm.
h a t á r o z a t a
a Gripen Vadászrepülõgépek Beszerzését Vizsgáló Bizottság létrehozásáról szóló 1039/2007. (VI. 27.) Korm. határozat módosításáról
1. A Gri pen Va dász re pü lõ gé pek Be szer zé sét Vizs gá ló Bi zott ság lét re ho zá sá ról szóló 1039/2007. (VI. 27.) Korm.
ha tá ro zat 2. b) pont já ban a „2007. szep tem ber 15. nap já ig”
szö veg rész he lyé be a „2007. ok tó ber 15. nap já ig” szö veg lép.
2. Ez a ha tá ro zat a köz zé té te le nap ján lép ha tály ba.
Gyur csány Fe renc s. k.,
mi nisz ter el nök
A honvédelmi miniszter 118/2007. (HK 18.) HM
h a t á r o z a t a
az Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ) központi költségvetési
szerv alapító okiratának módosításáról
Az egész ség ügyi el lá tó rend szer fej lesz té sé rõl szóló 2006. évi CXXXII. tör vény, az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény 88. § (1) be kez dé se, illetve az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998.
(XII. 30.) Korm. ren de let 10. §-a alap ján – fi gye lem mel a hon vé del mi szer vek mû kö dé sé nek az ál lam ház tar tás mû - kö dé si rend jé tõl el té rõ sza bá lya i ról szóló 226/2004.
(VII. 27.) Korm. ren de let ben, a ka to nák il let mé nyé rõl és il let mény jel le gû jut ta tá sa i ról, va la mint a köz al kal ma zot - tak ju tal ma zá sá ról szóló 3/2002. (I. 25.) HM ren de let ben, va la mint az ál lam ház tar tás ha té kony mû kö dé sét elõ se gí tõ szer ve ze ti át ala kí tá sok ról és az azo kat meg ala po zó in téz - ke dé sek rõl szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. ha tá ro zat - ban, to váb bá a köz pon ti egész ség ügyi szol gál ta tó szer ve - ze tek lét re ho zá sá ról szóló 2009/2007. (I. 30.) Korm. ha tá - ro zat ban, illetve az Ál la mi Egész ség ügyi Köz pont lét re ho - zá sa ér de ké ben szük sé ges sé vált egyes fel ada tok ról szóló 2058/2007. (III. 31.) Korm. ha tá ro zat ban fog lal tak ra – az Ál la mi Egész ség ügyi Köz pont (Hon véd, Ren dé sze ti és Va sút egé sz ség ügyi Köz pont) köz pon ti költ ség ve té si szerv ala pí tá sá ról szóló 89/2007. (HK 12.) HM ha tá ro zat tal ki - adott ala pí tó ok ira tát az aláb bi ak sze rint mó do sí tom:
1. A ha tá ro zat 5. pont ja he lyé be az aláb bi 5. pont lép:
„5. Az ÁEK a hon vé del mi mi nisz ter fel ügye le te alá tar - to zó in téz mény. Az ÁEK sze mé lyi ál lo má nya a HM költ - ség ve té si lét szám ke re té be tar to zik, az MH lét szá mát nem ter he li, a hi va tá sos és szer zõ dé ses ál lo mány já ran dó sá ga it te kint ve az MH kö zép irá nyí tó szer ve i nél szol gá la tot tel je - sí tõk kel azo nos el bí rá lás alá esik.”
2. Ez a ha tá ro zat az alá írá sa nap ján lép ha tály ba.*
Dr. Sze ke res Im re s. k.,
hon vé del mi mi nisz ter
* A ha tá ro zat alá írá sá nak nap ja 2007. szep tem ber 12.
MINISZTERI UTASÍTÁSOK
A honvédelmi miniszter 99/2007. (HK 18.) HM
u t a s í t á s a
a honvédelmi szervek kiegészítõ, kisegítõ tevékenységébõl származó bevételek felhasználásáról
és elszámolásáról, valamint a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos egyes kérdésekrõl A hon vé de lem rõl és a Ma gyar Hon véd ség rõl szóló 2004. évi CV. tör vény (a továb biak ban: Hvt.) 52. § (1) be - kez dé sé nek f) pont ja és a 97. § (1) be kez dé sé nek l) pont ja alap ján – fi gye lem mel az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé - rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let (a továb biak - ban: Ámr.) 9. §-á ra – a hon vé del mi szer vek alap te vé keny - sé gen be lül vég zett ki egé szí tõ, ki se gí tõ te vé keny sé gé bõl (a továb biak ban: ki egé szí tõ te vé keny ség) szár ma zó be vé - te lek fel hasz ná lá sá ról és el szá mo lá sá ról a kö vet ke zõ uta sí - tást adom ki:
1. §
(1) Az uta sí tás ha tá lya a Hon vé del mi Mi nisz té ri um ra (a továb biak ban: HM) és a hon vé del mi mi nisz ter költ ség - ve té si fel ügye le te alá tar to zó szer vek re (a továb biak ban együtt: hon vé del mi szerv), va la mint azok sze mé lyi ál lo - má nyá ra ter jed ki.
(2) Ezen uta sí tás elõ írásait kell al kal maz ni a Hvt. 70. § (1) be kez dé sé nek g)–j) pont ja i ban és a 72. § (2) be kez dé - sé ben meg ha tá ro zott te vé keny sé gek, a kü lön fé le ren dez - vé nyek, így kü lö nö sen a HM ál tal tá mo ga tott tár sa dal mi, és sport szer ve ze tek, va la mint a sze mé lyi ál lo mány csa lá di ren dez vé nyei, to váb bá a hon véd sé gi gép jár mû vek, szol gá - la ti te le fo nok és egyéb esz kö zök ma gán cé lú hasz ná la ta ke - re té ben té rí tés el le né ben vég zett szol gál ta tá sok tel je sí té sé - bõl szár ma zó be vé te lek fel hasz ná lá sá ra és el szá mo lá sá ra.
2. §
(1) Ki egé szí tõ te vé keny ség csak az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVI II. tör vény (a továb biak ban: Áht.) 87. §-a sze rin ti költ ség ve té si szer vek, a hon vé del mi szer - vek sze mé lyi ál lo má nya (ide ért ve azok nyug dí ja sa it is) és a Ma gyar Hon véd ség hi va tá sos és szer zõ dé ses ál lo má nyú ka to ná i nak jog ál lá sá ról szóló 2001. évi XCV. tör vény (a továb biak ban: Hjt.) 2. § (28) be kez dé se sze rin ti kö ze li hoz zá tar to zók (ide ért ve a köz al kal ma zot ti és köz tiszt vi se - lõi ál lo mány kö ze li hoz zá tar to zó it), to váb bá a HM tár ca és köz hasz nú szer ve ze tei (köz ala pít vá nyai) ré szé re végez - hetõ.
(2) Hon vé del mi szer vek az (1) be kez dés ha tá lya alá nem tar to zó jo gi sze mé lyek, jo gi sze mé lyi ség gel nem rendel - kezõ szer ve ze tek, egyé ni vál lal ko zók és ter mé sze tes sze -
mé lyek ré szé re szol gál ta tást – a Hvt. 70. § (1) be kez dé sé - nek g) pont ja sze rint a ta lált rob ba nó tes tek tûz sze ré sze ti men te sí té sét, il le tõ leg egyéb tûz sze ré sze ti fel ada tok vég - zé sét ki vé ve – az Áht. 96. §-a alap ján, az egyéb fel té te lek tel je sü lé se mel lett, vál lal ko zás for má já ban vé gez het nek.
(3) A (2) be kez dés ben fog lal tak alól fel men tést ki vé te - le sen in do kolt eset ben a hon vé del mi ér de kek re fi gye lem - mel – a Hjt. 2. § (8) be kez dé se sze rin ti or szá gos pa rancs no - kok, illetve azok irá nyí tá sa alá nem tar to zó hon vé del mi szer vek ese té ben a HM ál lam tit ká rá nak ja vas la ta alap ján – a hon vé del mi mi nisz ter ad hat.
3. §
A hon vé del mi szerv ki egé szí tõ te vé keny sé get – a Hvt.-be n és az Ámr.-be n meg ha tá ro zott fel té te le ken túl - me nõ en – csak a Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály za tá ban jó vá ha gyot tak alap ján, a gaz dál ko dá si in téz ke dés ben meg ha tá ro zott ügy rend sze rint vé gez het az zal a fel té tel lel, hogy a ki egé szí tõ te vé keny ség tel je sí té sé bõl szár ma zó be - vé te lek nek fe dez ni ük kell a fel me rü lõ költ sé ge ket.
4. §
(1) Ki egé szí tõ te vé keny ség – a ta lált rob ba nó tes tek tûz - sze ré sze ti men te sí té sét ki vé ve – a Ma gyar Köz tár sa ság Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló 1959. évi IV. tör vény (to - váb bi ak ban: Ptk.) elõ írásai alap ján, az ön költ ség-szá mí tá si sza bály zat el ké szí té sé nek sza bá lya i ról szóló HM uta sí tás és a HM fe je zet egy sé ges szám vi te li po li ti ká ja VII. fe je ze - té ben meg ha tá ro zot tak sze rint össze ál lí tott ön költ ség-szá - mí tá si sza bály zat ban ki ala kí tott árak al kal ma zá sá val, írás - ban kö tött szer zõ dés, vagy a hon vé del mi szerv ve ze tõ jé - nek írá sos pa ran csa, ha tá ro za ta (pl. hon véd sé gi gép jár mû ma gán cé lú igény be vé te le) alap ján vé gez he tõ.
(2) Nem kell ön költ ség-szá mí tá si sza bály za tot ké szí te ni az ál lam ház tar tás szer ve ze tei be szá mo lá si és könyv ve ze té - si kö te le zett sé gé nek sa já tos sá ga i ról szóló 249/2000.
(XII. 24.) Korm. ren de let 8. § (9)–(10) be kez dé sei sze rin ti szol gál ta tá sok te kin te té ben.
5. §
A ki egé szí tõ te vé keny ség bõl ere dõ be vé te lek a kö vet - ke zõk sze rint hasz nál ha tók fe l:
a) a köz tar to zá sok ki egyen lí té sét köve tõen (pl. áfa) fenn ma ra dó összeg bõl el sõ sor ban a te vé keny ség so rán fel - hasz nált köz pon ti és csa pat be szer zé sû anya gok, va la mint köz üze mi szol gál ta tá sok költ sé ge i nek – a gaz dál ko dá si sza bá lyok sze rin ti – vissza pót lá sát kell biz to sí ta ni,
b) a ter mé szet be ni el lá tás ke re té ben biz to sí tott kész le - tek költ sé ge it és a tech ni kai esz kö zök amor ti zá ci ós költ sé - ge it, va la mint a hon vé del mi szerv nél egyéb ként is fel me - rü lõ sze mé lyi ki adá sok meg té rü lõ ré szé nek 50%-á t a 8. § sze rin ti elõ irány zat-mó do sí tá sok so rán fe je ze ti szin tû vissza té rü lés ként, a tár ca köz pon to sí tott be vé te le ként kell ke zel ni,
c) a te vé keny ség gel össze füg gés ben fel me rült több let sze mé lyi ki adá sok (kü lö nö sen túl mun ka-, túl szol gá la ti díj, rend kí vü li mun ka vég zés dí ja zá sa, na pi díj, a Ptk. sze rin ti meg bí zás díj, a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXI II. tör vény sze rin ti il let mény ki egé szí tés) a te vé keny - ség ben részt ve võk ál lo mány cso port já ra vo nat ko zó jog sza bá - lyok sze rint fo lyó sít ha tók, il le tõ leg ál la pít ha tók meg,
d) az ál lo mány cso port juk ra vo nat ko zó sza bá lyok sze - rint, a ki egé szí tõ te vé keny ség ben köz vet le nül és köz vet ve részt ve võk mun ká já nak el is me ré sé re az elöl já ró pa rancs - nok (fe let tes) en ge dé lyé vel hasz nál ha tó fe l a sze mé lyi ki - adá sok – b) pont sze rint csök ken tett – meg té rü lõ ré szé nek 18%-a, ide nem ért ve annak já ru lé kos ki adá sa it.
6. §
(1) Ki egé szí tõ te vé keny ség ke re té ben vég zett ki emel ke - dõ tel je sít mény el is me ré se ként a hon vé del mi szer vek sze - mé lyi ál lo má nya – fi gye lem mel az ál lo mány cso port juk ra vo nat ko zó jog sza bá lyok és bel sõ ren del ke zé sek elõ - írásaira és az 5. § d) pont já ban fog lal tak ra is – éven te leg - fel jebb há rom ha vi alap il let mé nyé nek meg fe le lõ össze gû cél ju ta lom ban ré sze sül het.
(2) Az ezen uta sí tás alap ján ki fi ze tett cél ju ta lom, az egyéb cí men ki fi ze tett ju tal mak kal együtt (ide nem ért ve a ju bi le u mi ju tal mat) sem ha lad hat ja meg éven te az érin tett tá vol lé ti dí já nak hat ha vi össze gét.
7. §
A hon vé del mi szer vek ál tal vég zett vál lal ko zá si te vé - keny ség Ámr. sze rint kép zett vál lal ko zá si tar ta lé ká nak leg fel jebb 30%-a a te vé keny ség ben részt ve võk és ab ban köz re mû kö dõk anya gi ösz tön zé sé re for dít ha tó.
8. §
A be vé te lek el szá mo lá sá hoz és fel hasz ná lá sá hoz az in - téz mé nyi be vé te lek kel kap cso la tos fel ada tok ról szóló HM uta sí tás ban meg ha tá ro zot tak sze rin ti elõ irány zat-mó do sí - tást kell kez de mé nyez ni. Az elõ irány zat-mó do sí tá si ja vas - la tot az 5. §-ban meg ha tá ro zott jog cí mek alap ján költ ség - ve té si cím/al cím, cím rend kód (CRK), va la mint a szám la - rend sze rin ti be vé tel és ki adá si elõ irány zat fõ köny vi szám - la szá má nak meg fe le lõ rész le tes bon tás ban, szö ve ges indoklással együtt kell össze ál lí ta ni.
9. §
A ki egé szí tõ te vé keny ség hez fû zõ dõ, ezen uta sí tás alap - ján fo lyó sí tan dó pénz be li jut ta tá sok ra for dít ha tó gazdál - kodási ke re tek kép zé sé re, a fo lyó sí tá suk kal kap cso la tos pénz ügyi, ad mi niszt rá ci ós fel ada tok vég re haj tá sá nak rend jé re a HM Köz gaz da sá gi és Pénz ügyi Ügy nök ség ve - zér igaz ga tó ja ha tás kö ré ben in téz ke dik.
10. §
Ez az uta sí tás 2007. szep tem ber 1-jén lép ha tály ba.
Dr. Sze ke res Im re s. k.,
hon vé del mi mi nisz ter
A honvédelmi miniszter 100/2007. (HK 18.) HM
u t a s í t á s a
a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezetei jogi képviseletének rendjérõl A hon vé de lem rõl és a Ma gyar Hon véd ség rõl szóló 2004. évi CV. tör vény 52. § (1) be kez dé sé nek f) pont ja és 97. § (1) be kez dé sé nek n) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a Hon vé del mi Mi nisz té rium és a Ma gyar Hon véd - ség szer ve ze tei jo gi kép vi se le té nek rend jé rõl a kö vet ke zõ uta sí tást adom ki:
Általános rendelkezések 1. §
Az uta sí tás ha tá lya a Ma gyar Hon véd ség (a továb biak - ban: MH) szer ve ze te i re ter jed ki.
2. § Je len uta sí tás al kal ma zá sá ban:
a) Az MH szer ve ze tei: a HM, a mi nisz ter alá ren delt sé - gé be, köz vet len és fenn tar tói irá nyí tá sa alá tar to zó szer ve - ze tek, az Ál la mi Egész ség ügyi Köz pont, va la mint az MH ön ál ló jo gi sze mé lyi ség gel ren del ke zõ ka to nai szer ve ze te - i nek összes sé ge;
b) Az MH jo gi szol gá la tá nak ál lo má nya (a továb biak - ban: jo gi szol gá lat): az MH igaz ga tá si (fõ)tiszt je i nek, jogász(fõ)tiszt je i nek, jog ta ná cso sa i nak, jo gi elõ adó i nak összes sé ge;
c) Elöl já ró pa rancs nok: a Ma gyar Hon véd ség hi va tá - sos és szer zõ dé ses ál lo má nyú ka to ná i nak jog ál lá sá ról szóló 2001. évi XCV. tör vény 2. § (4) be kez dé sé ben meg - ha tá ro zott sze mély;
d) Pe res ügyön a Pol gá ri per rend tar tás ról szóló 1952. évi III. tör vény XIX. fe je ze te sze rin ti fi ze té si meg - ha gyá sos el já rást is ér te ni kell.
A HM és az MH szervezetek jogi képviselete 3. §
(1) A HM és az MH szer ve ze tek bí ró ság vagy más ha tó - ság elõt ti jo gi kép vi se le té nek el lá tá sá ról – a (3) be kez dés - ben fog lal tak ki vé te lé vel – az MH jo gi szol gá la tá nak ál lo - má nya, va la mint a HM jo gi szak ál lam tit kár vagy a HM Jogi Fõ osz tály (a továb biak ban: HM JF) fõ osz tály ve ze tõ je ál tal meg bí zott egyé ni ügy véd vagy ügy vé di iro da gon dos - ko dik.
(2) A jo gi kép vi se let ügy véd, ügy vé di iro da vagy a jo gi szol gá lat ál tal tör té nõ el lá tá sá ról az egy sze rû tény be li és jo gi me gí té lé sû, va la mint ki sebb tár gyi sú lyú és jelentõ - ségû ügyek ese tén a HM JF ve ze tõ je, min den más eset ben a HM jo gi szak ál lam tit kár dönt.
(3) A nem pol gá ri vé del mi cé lú te rü let-fel hasz ná lá si és te lek-át ala kí tá si en ge dé lye zé si el já rás ban, to váb bá a ki sa - já tí tá si, az el he lye zé si, az inf ra struk tu rá lis és la kás ügyek - ben, va la mint az in gat la nok kal kap cso la tos ügyek ben a jogi kép vi se let el lá tá sa a HM Inf ra struk tu rá lis Ügy nök ség fel ada ta.
(4) A HM jo gi szak ál lam tit kár a kép vi se let el lá tá sá ra vo nat ko zó bár mely ko ráb bi dön tést az MH va la mennyi szer ve ze té nek pe res ügyé ben az el já rás bár mely sza ka szá - ban meg vál toz tat hat.
(5) Az MH szer ve ze tei kép vi se le té nek el lá tá sá ra vo nat - ko zó dön té sek elõ ké szí té sét, a szer ve ze ten kí vü li jo gi kép - vi se lõk szer zõ dés sze rin ti tel je sí té sé nek el len õr zé sét a HM JF lát ja el.
4. §
(1) Az uta sí tás ha tá lya alá tar to zó szer ve zet, amely nek bí ró ság vagy más ha tó ság elõt ti jo gi kép vi se le tet igény lõ ügye ke let ke zik, kö te les er rõl ha la dék ta la nul ér te sí te ni a HM JF-et, va la mint meg ten ni a szük sé ges in téz ke dé se ket a jo gi kép vi se let kö ré ben, és egy út tal meg kül de ni
a) a fi ze té si meg ha gyást, b) az idé zõ vég zést,
c) a ke re set le ve let és annak mel lék le te it, va la mint d) a ke re set tel tá ma dott mun kál ta tói in téz ke dést tar tal - ma zó ok má nyo kat.
(2) A HM JF az egy sze rû tény be li és jo gi me gí té lé sû, va la mint ki sebb tár gyi sú lyú és je len tõ sé gû ügy ben az ér te - sí tés kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 3 mun ka na pon be lül kije -
löli a jo gi kép vi se le tet el lá tót. Amennyi ben a HM JF meg - ál la pít ja, hogy a jo gi kép vi se let biz to sí tá sá val kap cso la tos dön tés a HM jo gi szak ál lam tit kár ha tás kö ré be tar to zik, részére az ér te sí tést a csa tolt ira tok kal és a jo gi kép vi se let el lá tá sá ra vo nat ko zó ja vas la tá val együtt az ér te sí tés kéz - hez vé te lét kö ve tõ 3 mun ka na pon be lül fel ter jesz ti.
(3) A HM jo gi szak ál lam tit kár az ér te sí tés kéz hez vé te lét kö ve tõ 8 na pon be lül dönt a jo gi kép vi se let el lá tá sá ról, és er rõl a HM JF-et ér te sí ti.
A jogi képviselet rendje 5. §
(1) A jo gi kép vi se le tet el lá tó sze mély a jo gi kép vi se let kö ré ben ön ál ló an jo go sult ira to kat alá ír ni és a szer ve ze tet tel jes jog kör rel kép vi sel ni.
(2) A jog ta ná csos a bí ró ság vagy más ha tó ság elõt ti el já - rá sá hoz szük sé ges kép vi se le ti jo go sult sá gát jog ta ná cso si iga zol vá nyá val iga zol ja. A meg bí zott ügy véd, illetve ügy - vé di iro da a HM jo gi szak ál lam tit kár írás be li meg bí zá sá - val iga zol ja kép vi se le ti jo go sult sá gát.
(3) A jo gi elõ adó és a jo gi vég zett ség gel ren del ke zõ (fõ)tiszt a kép vi se le ti jo go sult sá gát azon szer ve zet veze - tõje ál tal alá írt írás be li meg ha tal ma zá sá val iga zol ja, amely nek pe res ügyé ben el jár.
A tájékoztatás rendje 6. §
(1) A jo gi kép vi se le tet el lá tó sze mé lyek, illetve szer ve - ze tek a fo lya mat ban lé võ ügyek rõl és az el já rás ál lá sá ról ha von ta tá jé koz ta tást ad nak a HM JF út ján a HM jo gi szak - ál lam tit kár nak.
(2) Az ügy dön tõ ha tá ro zat egy má so la ti pél dá nyát so ron kí vül, de leg fel jebb annak kéz hez vé te lé tõl szá mí tott nyolc na pon be lül a HM JF ré szé re kell meg kül de ni.
Az ellenõrzés rendje 7. §
(1) Je len uta sí tás vég re haj tá sát a HM jo gi szak ál lam tit - ká ra – a HM JF út ján – fo lya ma to san ellen õr zi. A te vé - keny ség át fo gó vagy cél el len õr zé sét a HM jo gi szak ál lam - tit kár írás ban ren de li el.
(2) Az el ren delt el len õr zés rõl jegy zõ köny vet kell ké szí - te ni, me lyet is mer tet ni kell az el len õr zött szerv vagy szer - ve zet ve ze tõ jé vel.
(3) Amennyi ben az ellen õr zés so rán sza bály ta lan ság tapasztalható, a HM jo gi szak ál lam tit kár dönt annak meg -
szün te té sé rõl és az ezek hez szük sé ges in téz ke dé sek rõl, illetve eset le ges szank ci ók ról, va la mint ren del ke zik a jog - sze rû he lye zet vissza ál lí tá sá ra.
Jogvitákból származó követelések teljesítésének rendje
8. §
(1) A jog erõs ha tá ro zat egy pél dá nyát – ha az pénz ügyi kö te le zést tar tal maz – a kéz hez vé te lé tõl szá mí tott nyolc mun ka na pon be lül meg kell kül de ni a HM Köz gaz da sá gi és Pénz ügyi Ügy nök sé gé nek (a továb biak ban: HM KPÜ).
(2) A HM KPÜ-höz tel je sí tés cél já ból meg kül dött ha tá - ro zat jog ere jét – amennyi ben er re vo nat ko zó an a ha tá ro zat ren del ke zést nem tar tal maz – a jo gi kép vi se lõ a bí ró ság ál - tal ki adott zá ra dék kal iga zol ja.
(3) A HM KPÜ a tel je sí tés elõtt be sze re zi a ki fi ze tés hez szük sé ges ada to kat, va la mint meg gyõ zõ dik ar ról, hogy a jo go sult az adott ügy ben nem élt-e azon na li be sze dé si meg bí zás sal a Ma gyar Ál lam kincs tár ral szem ben.
(4) Ha a jog erõs és vég re hajt ha tó ha tá ro zat, illetve vég - re hajt ha tó ok irat a HM, illetve MH szer ve zet el len ér de kû fe lét tel je sí tés re kö te le zi, a HM KPÜ az el já ró pénz ügyi szerv ki je lö lé sé vel gon dos ko dik a kö ve te lés – akár vég re - haj tás út ján tör té nõ – ér vé nye sí té sé rõl.
9. §
(1) A jo gi kép vi se le tet el lá tó sze mé lyek a per be li és a pe ren kí vü li egyez ség meg kö té se elõtt az egyez ség ter ve - ze tét és az ügy höz kap cso ló dó összes ira tot so ron kí vül, köz vet le nül kö te le sek egy pél dány ban meg kül de ni pénz - ügyi fe de zet vizs gá la ta cél já ból a HM KPÜ-höz, va la mint a – 3. § (3) be kez dés ben fog lalt szerv ki vé te lé vel – vé le mé - nye zés re fel ter jesz te ni a HM JF-nek.
(2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott szer vek az egyez ség ter ve ze tét a kéz hez vé tel tõl szá mí tott 15 na pon be lül vé le mé nye zik, és er rõl az egyez ség kö tés re jo go sult szer vet – az ira tok vissza kül dé sé vel egy ide jû leg – so ron kí vül tá jé koz tat ják.
(3) A vé le mé nyek be szer zé se nél kül egyez ség nem köt - he tõ. A vé le mé nyek ben fog lalt fel té te lek az egyez ség meg kö té sé re irány adó ak.
Záró rendelkezések 10. §
Ez az uta sí tás 2007. szep tem ber 1-jén lép ha tály ba.
Dr. Sze ke res Im re s. k.,
hon vé del mi mi nisz ter
A honvédelmi miniszter 101/2007. (HK 18.) HM
u t a s í t á s a
a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem átalakításának feladatairól
A hon vé de lem rõl és a Ma gyar Hon véd ség rõl szóló 2004. évi CV. tör vény (a továb biak ban: Hvt.) 52. § (1) be - kez dé sé nek f) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján – figyelemmel a fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX.
tör vény egye te mi au to nó mi át és fenn tar tói irá nyí tást biz to - sí tó sza bá lya i ra, va la mint a Zrí nyi Mik lós Nem zet vé del mi Egye tem Sze ná tu sá nak 2007. jú li us 24-én meg ho zott dön - té sé re – át ala kí tás, szer ve ze ti kor sze rû sí tés és lét szám - csök ken tés fel ada tai vég re haj tá sa ér de ké ben az aláb bi
utasítást adom ki.
1. §
Az uta sí tás ha tá lya a Hon vé del mi Mi nisz té ri um ra (a továb biak ban: HM), a Zrí nyi Mik lós Nem zet vé del mi Egye tem re (a továb biak ban: ZMNE), va la mint a rá juk vo - nat ko zó mér ték ben a hon vé del mi mi nisz ter köz vet len irá - nyí tá sa alá tar to zó, illetve ka to nai szer ve ze tek re ter jed ki.
2. §
Az ál lam re form cél ki tû zé se i vel össz hang ban, a ZMNE Sze ná tu sa 2007. jú li us 24-i ja vas la ta alap ján, a ZMNE szer ve ze té nek át ala kí tá sá val, lét szá má nak csök ken té sé vel a Ma gyar Hon véd ség kép zé si igé nye i hez job ban iga zo dó, ki sebb lét szá mú, ha té ko nyab ban és költ ség ta ka ré ko sab - ban mû kö dõ ZMNE struk tú ra ke rül ki ala kí tás ra.
3. §
A ZMNE szer ve ze té nek szük sé ges mér té kû ra ci o na li zá - lá sá val, illetve lét szá má nak csök ken té sé vel a Hon vé del mi Mi nisz té rium költ ség ve té si fe je zet bõl – a Sze ná tus ja vas - la tá val össz hang ban – 2007. no vem ber 1-jé tõl leg fel jebb 520 fõ (+400 fõ hall ga tó) fi nan szí ro zá sát biz to sí tom.
4. §
(1) A 3. §-ban fog lal tak ból ere dõ át ala kí tás és lét szám - csök ken tés vég re haj tá sá ért, va la mint az az zal össze füg gõ mi nisz te ri dön té sek elõ ké szí té sé ért, fel ter jesz té sé ért, a jog sza bá lyok nak meg fe le lõ üte me zé sû egyez te té si és sze - mély ügyi el já rá sok le foly ta tá sá ért a ZMNE rek to ra fe le - lõs.
(2) A ZMNE-t érin tõ szer ve zé si fel adat tal össze füg gés - ben a HM ka bi net fõ nö ke és szak ál lam tit ká rai, va la mint a Hon véd Ve zér kar fõ nö ke – szak te rü le ti érin tett ség ese - tén – fo lya ma to san biz to sít ják az irá nyí tá suk alá tar to zó szer vek és szer ve ze tek szük sé ges mér té kû közremûkö - dését.
5. §
A ZMNE rek to ra az át ala kí tá si fel ada tok vég re haj tá sá - nak hely ze té rõl min den hó nap 18-áig ada to kat szol gál tat a HM ter ve zé si és ko or di ná ci ós fõ osz tály ve ze tõ ré szé re, me lyet a HM ter ve zé si és ko or di ná ci ós fõ osz tály ve ze tõ a had erõ át ala kí tás ak tu á lis hely ze té rõl ké szí ten dõ ha vi jelentésben ter jeszt fe l a HM ál lam tit ká ra ré szé re.
6. §
Ez az uta sí tás az alá írá sa nap ján lép ha tály ba.*
Dr. Sze ke res Im re s. k.,
hon vé del mi mi nisz ter
* Az uta sí tás alá írá sá nak nap ja 2007. au gusz tus 30.
A honvédelmi miniszter 102/2007. (HK 18.) HM
u t a s í t á s a
a Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjérõl A hon vé de lem rõl és a Ma gyar Hon véd ség rõl szóló 2004. évi CV. tör vény 52. § (1) be kez dé sé nek f) pont já ban, va la mint a 97. § (1) be kez dé sé nek k) és l) pont ja i ban ka - pott fel ha tal ma zás alap ján – fi gye lem mel az ál lam ház tar - tás ról szóló 1992. évi XXXVI II. tör vény (a továb biak ban:
Áht.), a vég re haj tá sá ra ki adott, az ál lam ház tar tás mû kö dé - si rend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Ámr.), va la mint a fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény (a továb biak ban: Ftv.) 140. § (4) be kez dés d) pont já nak elõ írásaira – a Hon vé del mi Mi - nisz té rium fe je zet köz pon ti és in téz mé nyi gaz dál ko dá sa rend jé re – a 33. § vo nat ko zá sá ban a hon vé del mi szer vek mû kö dé sé nek az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé tõl el té rõ sza bá lya i ról szóló 226/2004. (VII. 27.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Ren de let) 8. § (1) be kez dé sé ben fog lal - tak sze rint a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben – a kö vet - ke zõ uta sí tást adom ki:
Az utasítás hatálya 1. §
Az uta sí tás ha tá lya ki ter jed a Hon vé del mi Mi nisz té ri - um ra (a továb biak ban: HM), a hon vé del mi mi nisz ter alá - ren delt sé gé be, köz vet len, illetve fenn tar tói irá nyí tá sa alá tar to zó szer ve ze tek re, a ka to nai ügyész sé gek re, az Ál la mi Egész ség ügyi Köz pont ra (a továb biak ban: ÁEK), va la - mint a Ma gyar Hon véd ség (a továb biak ban: MH) ka to nai szer ve ze te i re (a továb biak ban együtt: hon vé del mi szer - vek).
Értelmezõ rendelkezések 2. §
Az uta sí tás al kal ma zá sá ban:
1. erõ for rás: a hon vé del mi szer vek ké pes sé ge i nek el - éré sé hez, fej lesz té sé hez és fenn tar tá sá hoz, fel ada ta i nak el - lá tá sá hoz szük sé ges élõ erõ, inf ra struk tú ra, esz kö zök, kész le tek, szol gál ta tá sok na tu rá li á ban ki fe je zett összes - sége, va la mint a pénz esz kö zök;
2. fel sõ szin tû gaz dál ko dó szerv: min den hon vé del mi szerv irá nyá ban szak mai irá nyí tást biz to sí tó, to váb bá ezen fel adat kör el lá tá sá hoz ha tás kö ré be utalt köz pon ti és in téz - mé nyi költ ség ve té si elõ irány za tok fe lett ren del ke zõ, ko or - di ná ló és ja vas lat té te li jog kör rel bí ró fel sõ szin tû irá nyí tó szerv. A fel sõ szin tû gaz dál ko dó szer vek fel so ro lá sát az 1. sz. mel lék let tar tal maz za;
3. fo gyasz tói lo gisz ti ka: a lo gisz ti ká nak az az al rend - sze re, amely a kész ter mék át vé te lé vel, rak tá ro zá sá val, szál lí tá sá val, kar ban tar tá sá val (be le ért ve az ál lag meg óvást szol gá ló ja ví tá so kat), mû köd te té sé vel, va la mint a tár cá hoz új on nan be ér ke zett ál lo mány táb lás anya gok és esz kö zök ki adá sá val és az egyéb anya gok el osz tá sá val fog lal ko zik.
Eb bõl adó dó an a fo gyasz tói lo gisz ti ká hoz tar to zik a kész - le tek el len õr zé se, az esz kö zök kel és anya gok kal va ló el lá - tás, moz ga tás-szál lí tás (diszt ri bú ci ós fo lya ma tok) a meg - bíz ha tó ság el len õr zé se és a hi ba be je len tés, az esz kö zök, anya gok üzem ben tar tá sá hoz szük sé ges – ha tás kö ré be utalt – tar ta lék al kat ré szek és fenn tar tá si anya gok be szer - zé se, a rak tá ro zás, va la mint a ke ze lés sel, az üze mel te tés - sel, fel hasz ná lás sal kap cso la tos ki kép zés;
4. fo gyasz tói lo gisz ti kai szak mai fe le lõs: a hon vé del mi szer vek nek a köz pon ti, va la mint az in téz mé nyi gaz dál ko - dás ke re té ben, az el lá tá si kö rük be tar to zó erõ for rá sok kal tör té nõ tár ca szin tû el lá tá sá nak ter ve zé sé re, meg szer ve zé - sé re, ko or di ná lá sá ra, vég re haj tá sá ra, a gaz dál ko dá si fo lya - ma tok szak mai irá nyí tá sá ra, szak el len õr zés re ki je lölt szak mai irá nyí tó szerv. A fo gyasz tói lo gisz ti kai szak mai fe le lõ sök fel so ro lá sát a 2. sz. mel lék let tar tal maz za;
5. gaz dál ko dás fel sõ szin tû irá nyí tá sa: a fel sõ szin tû gaz dál ko dó szer vek ál tal a gaz dál ko dás te rü le tén vég zett sza bá lyo zás-elõ ké szí tõ, sza bá lyo zó, va la mint dön tés-elõ -
ké szí tõ, ja vas lat te võ, irá nyí tó, szer ve zõ és ellen õr zõ fel - ada tok összes sé ge, illetve az ezek alap ján meg ho zott fel - sõ szin tû ve ze tõi dön té sek;
6. HM szer ve ze tek: a HM Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza - bály za ta sze rin ti szer ve ze tek;
7. hon vé del mi szerv ve ze tõ je: a hon vé del mi szerv ala - pí tó ok irat ban meg ha tá ro zott egy sze mé lyi fe le lõs ve ze tõ je (pa rancs no ka);
8. hu mán erõ for rás-me nedzs ment: a hu mán erõ for rás ter ve zés (a vál to zó kül sõ és bel sõ fel té te lek elem zé se, mely nek so rán a vál to zá sok fel tér ké pe zé se és in teg rá lá sa tör té nik a hu mán erõ for rá sok kal kap cso la tos dön té sek be), a hu mán erõ for rás gaz dál ko dás (a hon vé del mi szerv fel - ada ta i nak vég re haj tá sá hoz szük sé ges sze mé lyi ál lo mány to bor zá sa, ki vá lasz tá sa, fel vé te le, fog lal koz ta tá sa, pá lya - kö ve té se és moz ga tá sa, ki lép te té se, va la mint a kar ri er fej - lesz tés és a szer ve zet fej lesz tés) és a hu mán erõ for rás fej - lesz tés (in teg rált egyé ni fel ké szí té si, ké pe zé si, ok ta tá si, ki - kép zé si rend szer) fel ada ta i nak el lá tá sa;
9. il let mény gaz dál ko dás: a hon vé del mi szer vek ál lo - má nyá ban fog lal koz ta tot tak il let mé nyé nek és il let mény - jel le gû jut ta tá sa i nak a költ ség ve té si elõ irány za tok kal, gaz - dál ko dá si és lét szám ke re tek kel össz hang ban vég re haj tott meg ál la pí tá sa és ke ze lé se;
10. inf ra struk tu rá lis gaz dál ko dás: a hon vé del mi tár ca va gyon ke ze lé sé ben lé võ in gat lan-ál lo mány üze mel te té sé - vel, fenn tar tá sá val, mû köd te té sé vel, õr zé sé vel, fel újí tá sá - val, nyil ván tar tá sá val, to váb bá az in gat lan ál lo mány nö ve - lé sé vel, az in gat la nok hoz kap cso ló dó va gyon ér té kû jo gok gya kor lá sá val, illetve a fe les le ges sé vált in gat lan ál lo mány hasz no sí tá sá val, az el he lye zé si szak anya gok biz to sí tá sá - val, a la kás gaz dál ko dá si, az in gat la nok üze mel te té sé vel össze füg gõ kör nye zet- és ter mé szet vé del mi fel ada tok el lá - tá sa, ide nem ért ve a ha di utak, a ha di hi dak, va la mint az el - he lye zé si szak anya gok ki vé te lé vel az in gó va gyo ni ele - mek (pl. ki kép zé si-tech ni kai lé te sít mé nyek, hír adó és in - for ma ti kai rend sze rek, üzem anyag tá ro lók) te le pí té sé vel, fenn tar tá sá val, kar ban tar tá sá val, fej lesz té sé vel kap cso la - tos te vé keny sé get;
11. in téz mé nyi gaz dál ko dás: a hon vé del mi szer vek ál - tal, fel ada ta ik el lá tá sa ér de ké ben foly ta tott gaz dál ko - dás-ter ve zé si, -szer ve zé si, -ve ze té si és vég re haj tá si te vé - keny ség, amely egy részt ter mé szet ben biz to sí tott erõ for rá - sok kal, más részt költ ség ve té si elõ irány zat- (ke ret-) gaz - dál ko dás sal va ló sul meg;
12. költ ség ve té si gaz dál ko dás: a költ ség ve té si elõ - irány za tok meg ter ve zé se, nyil ván tar tá sa, fel hasz ná lá sa (a be vé te li elõ irány za tok tel je sí té sé nek kö te le zett sé ge és a ki adá si elõ irány za tok fel hasz ná lá sá nak jo go sult sá ga), illetve az elõ irány zat-tel je sí té sek rõl tör té nõ be szá mo lás;
13. kö zép irá nyí tó hon vé del mi szerv: az Ámr. 2. § 54.
pont ja sze rin ti költ ség ve té si szerv;
14. köz pon ti el lá tás: a hon vé del mi szer vek szük ség le - te i nek jel lem zõ en ter mé szet ben tör té nõ, köz pon ti el lá tó szerv ál ta li biz to sí tá sa, illetve az egyes hon vé del mi szer - vek nek biz to sí tott költ ség ve té si elõ irány za tok vagy az ezt
he lyet te sí tõ ke re tek ter hé re – el szá mo lá si kö te le zett ség mel let ti – kö te le zett ség vál la lás re a li zá lá sa;
15. köz pon ti el lá tó szerv: olyan hon vé del mi szerv, amely vég zi, illetve ko or di nál ja a köz pon ti el lá tás ba be - vont hon vé del mi szer vek köz pon ti nyil ván tar tá si, tá ro lá si, ál lag meg óvá si, el osz tá si, be üze me lé si, el len õr zé si és egyéb, ré szük re meg ha tá ro zott te vé keny sé gét. A köz pon ti el lá tó szerv ve ze ti a fe je zet – kü lön bel sõ ren del ke zé sek - ben meg ha tá ro zott – szak anyag-nyil ván tar tá sát, és a ré szé - re jó vá ha gyott költ ség ve té si elõ irány za tok nyil ván tar tá sát;
16. köz pon ti gaz dál ko dás: a fe je zet ré szé re egyes jog - cí me ken jó vá ha gyott költ ség ve té si elõ irány za tok tel je sí té - sé re, a ren del ke zés re ál ló erõ for rá sok ke ze lé sé re, fel hasz - ná lá sá ra fel ha tal ma zott hon vé del mi szer vek gaz dál ko dá si te vé keny sé gé nek összes sé ge;
17. lo gisz ti kai gaz dál ko dás: a hon vé del mi szerv fel - ada ta i nak vég re haj tá sá hoz szük sé ges szol gál ta tá sok ter ve - zé se, be szer zé se, anya gok, esz kö zök és kész le tek terve - zése, be szer zé se, rend sze re sí té se, nyil ván tar tá sa, kész le te - zé se, tá ro lá sa, ke ze lé se és fel hasz ná lá sa, ezek rend szer bõl tör té nõ ki vo ná sa, se lej te zé se, hasz no sí tá sa, meg sem mi sí - té se, a ve szé lyes anyag ke ze lé se, az ellen õr zés, va la mint a fel hasz ná lás ról tör té nõ el szá mo lás, ide nem ért ve az infrastrukturális és egész ség ügyi gaz dál ko dás sal kap cso - la tos fel ada to kat. Ma gá ba fog lal ja to váb bá a lo gisz ti kai gaz da sá gi mû ve le tek, fo lya ma tok meg ter ve zé sét, vég re - haj tá sát, va la mint a gaz da sá gi ese mé nyek összes sé gé nek el szá mo lá sát (be szá mo lást);
18. ter me lõi lo gisz ti ka: a ter me lõi lo gisz ti ka a lo gisz ti - ká nak azon al rend sze re, amely a had fel sze re lés ku ta tá sá - val, ter ve zé sé vel, fej lesz té sé vel, gyár tá sá val, ipar i ja ví tá - sá val, a meg lé võ had fel sze re lés fel újí tá sá val és a had fel - sze re lés be szer zé sé vel, a tár cá hoz új on nan be ér ke zett ál lo - mány táb lás anya gok és esz kö zök el osz tá sá val, rend szer be ál lí tá sá val és rend szer bõl va ló ki vo ná sá val, meg sem mi sí - té sé nek elõ ké szí té sé vel fog lal ko zik. Meg ha tá roz za a had - fel sze re lés tech ni kai ki szol gá lá sát, a kész let kép zés el ve it, va la mint a had erõ bé ke ide jû és mi nõ sí tett idõ sza ki köz le - ke dé si tá mo ga tá sát;
19. ter me lõi lo gisz ti kai szak mai fe le lõs: a hon vé del mi szer vek nek a köz pon ti gaz dál ko dás ke re té ben az el lá tá si kö rük be tar to zó erõ for rá sok fej lesz té sé nek, be szer zé sé - nek, rend szer be ál lí tá sá nak, ipar i ja ví tá sá nak, rend szer ben tar tá si idõ meg hosszab bí tá sá nak, rend szer bõl tör té nõ ki - vo ná sá nak ter ve zé sé re, szer ve zé sé re ki je lölt szak mai fel - ügye le ti irá nyí tó szerv. A fo gyasz tói lo gisz ti ka ré szé re meg ha tá roz za az esz kö zök tel jes élet tar tal ma alat ti üzem - fenn tar tá sá val, va la mint az esz kö zök kész le tek el lá tá sá val, fel hasz ná lá sá val, el szá mo lá sá val kap cso la tos szak mai kö - ve tel mé nye ket, va la mint vég zi ezen fel ada tok vég re haj tá - sá nak szak mai irá nyí tá sát és szak mai fel ügye le tét. A ter - me lõi lo gisz ti kai szak mai fe le lõ sök fel so ro lá sát a 2. sz.
mel lék let tar tal maz za;
20. utalt sá gi rend: a hon vé del mi szer vek fel ada ta i nak vég re haj tá sá hoz szük sé ges inf ra struk tú ra, esz kö zök, kész - le tek, pénz ügyi és szám vi te li, va la mint egyéb szol gál ta tá -
sok té rí tés men te sen, ter mé szet ben tör té nõ biz to sí tá sa ér - de ké ben az el lá tást vég zõ és az utalt (el lá tott) hon vé del mi szer vek kö zött gaz da sá gos sá gi, cél sze rû sé gi szem pon tok alap ján ki ala kí tott kap cso lat rend szer;
21. va gyon gaz dál ko dás: az ál lam i va gyon hon vé del mi tár ca va gyon ke ze lé sé be át adott in gó és in gat lan va gyon ré - szé nek nyil ván tar tá sá ra, a hon vé del mi szer vek mû kö dé si fel té te le i nek ha té kony biz to sí tá sa ér de ké ben a va gyon ke - ze lé sé re, a va gyon vál to zás ter ve zé sé re, a va gyon ál la gá - nak és ér té ké nek meg õr zé sé re, vé del mé re, ér té ké nek nö - ve lé sé re irá nyuló te vé keny sé gek összes sé ge.
A gazdálkodás alapelvei 3. §
(1) A gaz dál ko dás cél ja a Tár ca Vé del mi Ter ve zõ Rend - szer ben (a továb biak ban: TVTR) meg ter ve zett erõ for rá - sok és ren del ke zés re ál ló költ ség ve té si for rá sok op ti má lis fel hasz ná lá sá val biz to sí ta ni a hon vé del mi fel ada tok vég re - haj tá sát, a vé del mi ké pes sé gek szin ten tar tá sát és fej lesz té - sét.
(2) A gaz dál ko dás so rán biz to sí ta ni kell, hogy a hon vé - del mi szer vek:
a) ren del te tés sze rû fel ada ta i kat a had erõ-fej lesz tés sel, va la mint a had erõ mû köd te té sé vel és fenn tar tá sá val kap - cso la tos fel sõ szin tû kö ve tel mé nyek nek meg fele lõen, op ti - má lis rá for dí tás sal old ják meg;
b) a ren del ke zé sé re bo csá tott erõ for rá sok terv sze rû fel - hasz ná lá sát, meg ha tá ro zott kész let szin tek fenn tar tá sát, a had fel sze re lés, az ob jek tu mok terv sze rû üze mel te té sét, kar ban tar tá sát és ja ví tá sát, ren del te tés sze rû hasz ná lat ra al - kal mas, had ra fog ha tó ál la pot ban tar tá sát;
c) sze mé lyi ál lo má nya a meg fe le lõ élet- és mun ka kö - rül mé nyek mel lett, a meg fe le lõ idõ ben és he lyen, a szük sé - ges kép zett ség gel a fel ada tok vég re haj tá sá ra ren del ke zés - re áll jon.
(3) A hon vé del mi szerv ve ze tõ je gaz da sá gi dön té se i nél a hon vé del mi szerv ér de ke in túl me nõ en a fe je zet ér de ke it is sze m elõtt tart ja.
(4) A gaz da sá gi dön té sek nél nem csak a fel hasz ná lan dó elõ irány za to kat, ha nem a hu mán erõ for rás hoz kap cso ló dó költ sé ge ket, a té rí tés men tes ter mé szet be ni el lá tás kö ré be tar to zó inf ra struk tu rá lis és lo gisz ti kai erõ for rá sok fel hasz - ná lá sát, ér ték csök ke né sét is szá mí tás ba kell ven ni.
(5) A gaz dál ko dás so rán a 2. szá mú mel lék let ben meg - ha tá ro zott kó do kat, illetve anyag ne me ket kell al kal maz ni.
4. §
(1) A fe je zet nél az erõ for rá sok kal va ló gaz dál ko dás köz pon ti, illetve in téz mé nyi szin ten tör té nik.
(2) Az erõ for rás gaz dál ko dás egyes in téz mé nyi fo lya - ma tai köz pon ti el lá tás ke re té ben va ló sul nak meg.
(3) Köz pon ti fel adat, gaz dál ko dás, el lá tás for má já ban va ló sul meg kü lö nö sen:
a) a fe je zet egé szé re ki ter je dõ lét szám gaz dál ko dás;
b) a hi va tá sos és szer zõ dé ses ál lo mány, a köz tiszt vi se - lõk, a köz al kal ma zot tak, a mun ka vi szony ban ál lók, az ön - kén tes tar ta lé kos ka to nák, va la mint a ka to nai fel sõ ok ta tá si in téz mény ösz tön dí jas hall ga tó ja, va la mint a ka to nai szak - kép zés ben részt ve võ hall ga tók (a továb biak ban együtt:
sze mé lyi ál lo mány) il let mé nye és il let mény jel le gû já ran - dó sá gai költ ség ve té si elõ irány za ta i nak, gaz dál ko dá si ke - re te i nek és az azok ból kép zett tar ta lé kok fe je ze ti szin tû ke - ze lé se;
c) a had erõ- és had fel sze re lés-fej lesz tés sel kap cso la tos ter ve zé si és prog ram fe le lõ si fel ada tok vég re haj tá sa, a ha - di tech ni kai ku ta tás, fej lesz tés, be szer zés, be ru há zás, a had fel sze re lés mi nõ ség biz to sí tá sa, szab vá nyo sí tá sa, rend - sze re sí té se, rend szer be ál lí tá sa, ipar i ja ví tá sa, fel újí tá sa, nor má hoz iga zí tá sa, rend szer bõl tör té nõ ki vo ná sa és se lej - te zé se, a kész let kép zé si el vek meg ha tá ro zá sa;
d) az épí tés-be ru há zás és in gat lan-fel újí tás;
e) a ki je lölt in gat la nok üze mel te té se és fenn tar tá sa;
f) a la kás gaz dál ko dás;
g) az ál lam i va gyon ke ze lé se és ér té ke sí té se;
h) a sze mé lyi és va gyon biz to sí tás meg kö té se, ke ze lé se;
i) a köz pon ti (köz)be szer zé si fel ada tok el lá tá sa;
j) a mun ka- és tûz vé de lem hez kap cso ló dó gazdálko - dási fel ada tok;
k) az õr zés vé del mi fel ada tok;
l) a kör nye zet- és ter mé szet vé de lem hez kap cso ló dó gaz dál ko dá si fel ada tok;
m) a sze mé lyi ál lo mány adó- és tár sa da lom biz to sí tá si jut ta tá sa i nak szám fej té se, el szá mo lá sa és fo lyó sí tá sa;
n) az egyes pénz ügyi és szám vi te li fel ada tok vég re haj - tá sa a pénz ügyi el lá tás ra utalt hon vé del mi szer vek nél;
o) a ter mé szet be ni el lá tás kö ré be tar to zó erõ for rá sok biz to sí tá sa;
p) a nem zet kö zi kap cso la tok kal össze füg gõ pénz - ügyi-gaz da sá gi fel ada tok vég re haj tá sa;
q) a HM fe je zet költ ség ve té si gaz dál ko dá si informá - ciós rend sze ré nek (a továb biak ban: HM KGIR) mû köd te - té se, üze mel te té se, fenn tar tá sa és fej lesz té se.
5. §
(1) A köz pon ti gaz dál ko dás hoz és a köz pon ti el lá tás hoz kap cso ló dó in téz mé nyi szin tû fel ada to kat je len uta sí tás, va la mint kü lön bel sõ ren del ke zé sek együt te sen sza bá lyoz - zák.
(2) A hon vé del mi szer vek nél fog lal koz ta tott sze mé lyi ál lo mány köz pon ti lag jó vá ha gyott il let mény-elõ irány za ta - i nak, gaz dál ko dá si ke re te i nek fel hasz ná lá sa az in téz mé nyi gaz dál ko dá si kör be tar to zik. A jó vá ha gyott ke re tek fe let ti ren del ke zé si jog (kö te le zett ség vál la lás, utal vá nyo zás) a mun kál ta tói jog gya kor ló ját il le ti meg.
(3) A sze mé lyi ál lo mány ter mé szet be ni el lá tá sá nak kö - rét jog sza bá lyok, illetve egyéb bel sõ ren del ke zé sek ha tá - roz zák meg.
(4) A hon vé del mi szer vek ré szé re fel ada ta ik vég re haj tá - sá hoz a köz pon ti gaz dál ko dás és a köz pon ti el lá tás kö ré be tar to zó esz kö zök és szol gál ta tá sok jel lem zõ en té rí tés men - te sen, ter mé szet ben ke rül nek biz to sí tás ra.
(5) A hon vé del mi szer vek ter mé szet be ni el lá tá sá nak kö - rét – a sze mé lyi já ran dó sá gok ki vé te lé vel – je len HM uta - sí tás alap ján in téz ke dé sek ben a fel sõ szin tû gaz dál ko dó szer vek ha tá roz zák meg.
(6) A fel sõ szin tû gaz dál ko dó szer vek el sõd le ges fela - data – a gaz da sá gos sá gi szem pon tok figye lembe véte - lével – az alap te vé keny sé gi fel ada ta ik szak sze rû el lá tá sa, a ha tás kö rük be tar to zó szer ve ze tek irá nyí tá sa.
(7) A köz pon ti el lá tó szer vek fel ada ta i kat a fel sõ szin tû gaz dál ko dó szer vek és a kö zép irá nyí tó hon vé del mi szerv szak mai irá nyí tá sa és fel ügye le te mel lett, az el lá tot tak igé - nye i nek ki elé gí té se ér de ké ben vég zik.
6. §
(1) A tárgy év ben a tár ca ren del ke zé sé re ál ló költ ség ve - té si for rá sok alap ján el ren del he tõ:
a) a ter vek ben jó vá ha gyot tól el té rõ fel adat vál to za tok vég re haj tá sa,
b) egyes fel ada tok nak a tárgy évi ter vek bõl va ló tör lé se, c) új fel adat vég re haj tá sa.
(2) Az (1) be kez dés ben fog lalt in téz ke dé se ket a ter vet jó vá ha gyó, vagy az ál ta la ki je lölt ve ze tõ ren del he ti el.
(3) A gaz dál ko dás so rán a hon vé del mi szerv ve ze tõ je a ter vet jó vá ha gyó fe lé szol gá la ti úton kez de mé nyez he ti az egyes fel ada tok nak a ter vek ben jó vá ha gyot tól el té rõ vál to - za tá nak vég re haj tá sát is. En nek oka it, illetve a terv tõl va ló el té rés nek a ha té kony ság ra és az ered mé nyes ség re gya ko - rolt ha tá sát rész le te sen be kell mu tat ni.
7. §
A vé del mi vagy ké pes ség fej lesz té si prog ra mok ter ve ze - tei/prog ram vál to za tai a TVTR ke re té ben a nem ze ti kez de - mé nye zé sû és fi nan szí ro zá sú vé del mi fej lesz té si fel ada tok prog ram ala pú ter ve zé sé rõl és vég re haj tá sá ról szóló kü lön HM uta sí tás alap ján ke rül nek ki dol go zás ra.
8. §
A hon vé del mi szer vek gaz dál ko dá suk so rán adomá - nyokat vagy se gé lye ket – a HM Had tör té ne ti In té zet és Mú ze um ki vé te lé vel – csak a hon vé del mi mi nisz ter en ge - dé lyé vel fo gad hat nak el.
9. §
(1) A hon vé del mi szer vek alap te vé keny sé gi kö ré be tar - to zó fel ada ta it az ala pí tó ok irat, rész le te sen a Szer ve ze ti és Mû kö dé si Sza bály zat (a továb biak ban: SZMSZ) tar tal - maz za.
(2) Az alap te vé keny ség kö ré be tar to zó fel ada tok ki adá - sa it – jog sza bály ban meg ha tá ro zott ese tek ki vé te lé vel – költ ség ve té si tá mo ga tás ból kell fe dez ni.
(3) Az alap te vé keny ség kö ré be tar to zó fel ada tok hoz kap cso ló dó an a hon vé del mi szerv ál tal fe je ze ten kí vü li más szerv vagy sze mély ré szé re vég zett szol gál ta tás vagy kész let ér té ke sí tés ese tén az árat és té rí té si dí jat ön költ - ség-szá mí tá si sza bály zat alap ján kell meg ál la pí ta ni.
Honvédelmi szervek alapítása 10. §
(1) A hon vé del mi szer vek az elõ irány za tok fe let ti ren - del ke zé si jo go sult ság szem pont já ból be so rol ha tók:
a) tel jes jog kör rel ren del ke zõ költ ség ve té si szerv nek [kü lö nö sen a 66. § sze rin ti, ön ál ló gaz da sá gi szer ve zet tel ren del ke zõ, sa já to san gaz dál ko dó hon vé del mi szer vek (a továb biak ban: SGSZ-ek), a HM szer ve ze tek, a kö zép - irá nyí tó hon vé del mi szerv];
b) rész jog kör rel ren del ke zõ költ ség ve té si szerv nek [az a) pont ha tá lya alá nem tar to zó va la mennyi, ön ál ló állománytáblával, illetve mun ka kö ri jegy zék kel rendel - kezõ hon vé del mi szerv].
(2) A hon vé del mi szer vet a gaz dál ko dás meg szer ve zé - sé nek mód já ra te kin tet tel:
a) ön ál ló an gaz dál ko dó költ ség ve té si szerv nek kell be - so rol ni, amennyi ben az (1) be kez dés a) pont sze rin ti jog - kör rel ren del ke zik;
b) rész ben ön ál ló an gaz dál ko dó költ ség ve té si szerv nek kell be so rol ni, amennyi ben az a) pont sze rint nem sorol - ható be.
(3) A hon vé del mi szer vek egyes jo gi sze mély nek nem mi nõ sü lõ ön ál ló szer ve ze ti ele mei ön ál ló an gaz dál ko dó hon vé del mi szerv rész jog kö rû költ ség ve té si egy sé gé nek so rol ha tók be, ha azok lét szá ma, disz lo ká ci ó ja, az ál ta luk ke zelt va gyon nagy sá ga és a fel ada tok jel le ge azt in do kol - ják (a kö te lék be tar to zó al egy ség, osz tály, szá zad, fel sõ ok - ta tá si in téz mé nyi ka r, kül föl di fel adat vég zés re lét re ho zott ide ig le nes szer ve ze ti elem stb.).
(4) A kö zép irá nyí tó hon vé del mi szer vet tel jes jog kör rel ren del ke zõ, ön ál ló an gaz dál ko dó költ ség ve té si szerv nek kell be so rol ni.
(5) Ide ig le nes kül föl di fel adat vég zés re csak ön ál ló an gaz dál ko dó költ ség ve té si szerv rész jog kö rû költ ség ve té si egy sé ge hoz ha tó lét re.
(6) A hon vé del mi szer vek be so ro lá sát az ala pí tó ok irat - ban kell rög zí te ni.
11. §
A hon vé del mi szerv hon vé del mi mi nisz ter ál tal tör té nõ ala pí tá sá ra, illetve meg szün te té sé re vo nat ko zó mi nisz te ri ha tá ro zat-ter ve ze tek (ala pí tó ok ira tok) ki dol go zá sá nak ko or di ná lá sát, elõ ze tes szak mai vé le mé nyez te té sét, azt köve tõen jó vá ha gyás ra va ló elõ ké szí té sét a HM Ter ve zé si és Ko or di ná ci ós Fõ osz tály (a továb biak ban: HM TKF) vég zi.
12. §
(1) A Ren de let 13. § (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott hon vé del mi szer vek nek a Ma gyar Ál lam kincs tár (a továb - biak ban: Kincs tár) ál tal ve ze tett törzs köny vi nyil ván tar - tás ba va ló fel vé te lét, illetve tör lé sét a Ren de let 13. § (2) be kez dés sze rin ti adat tar ta lom mal – az ala pí tó, illetve meg szün te tõ ok irat má so la tá nak egy ide jû megküldé - sével – a HM Köz gaz da sá gi és Pénz ügyi Ügy nök ség (a továb biak ban: HM KPÜ) kez de mé nye zi az ala pí tó, illetve meg szün te tõ ok irat alá írá sát kö ve tõ 8 na pon be lül.
(2) Az (1) be kez dés sze rin ti hon vé del mi szer vek kel kap cso lat ban a HM KPÜ az ál ta la ve ze tett törzs köny vi nyil ván tar tás ba ha tá lyos be jegy zést csak a Kincs tár vissza iga zo lá sát köve tõen te het.
(3) Az alá írt ala pí tó, illetve meg szün te tõ ok irat egy pél - dá nya alap ján a HM KPÜ az alá írást kö ve tõ – az (1) be kez - dés sze rin ti szer vek ese tén a kincs tá ri vissza iga zo lást kö - ve tõ – 8 na pon be lül a hon vé del mi szer vet nyil ván tar tás ba ve szi, illetve meg szün te tõ ok irat ese tén ki ve ze ti a nyil ván - tar tás ból.
(4) A nyil ván tar tás ba vé telt, illetve a nyil ván tar tás ból va ló tör lést köve tõen az ala pí tó, illetve meg szün te tõ ok irat egy pél dá nyát a HM KPÜ – nyil ván tar tás ba vé telt iga zo ló zá ra dék kal és nyil ván tar tá si szám mal el lát va – meg kül di a HM TKF és az érin tett hon vé del mi szerv, meg szû nés ese - tén a jog utód, illetve jog utód nél kü li meg szû né se ese tén a fe let tes hon vé del mi szerv ré szé re.
13. §
(1) Az ala pí tó ok irat ban fog lal ta kat, va la mint a szer ve ze ti fel épí tést és a szer ve zet mû kö dé si rend jét – kü lön jog sza bá - lyi elõ írások sze rint – a hon vé del mi szerv SZMSZ-ében kell rész le tez ni.
(2) Az SZMSZ-t az ala pí tó ok irat ban el ren delt ha tár idõ - ig a hon vé del mi szerv ve ze tõ je (pa rancs no ka) ké szí ti el és a szük sé ges egyez te tést, illetve a szol gá la ti elöl já ró val tör - té nõ el len jegy zést köve tõen ter jesz ti fe l jó vá ha gyás ra.
(3) A hon vé del mi szer vek – a (4)–(6) be kez dé sek ben fog lalt ki vé te lek kel – SZMSZ-üket a HM TKF út ján a hon vé del mi mi nisz ter hez ter jesz tik fe l jó vá ha gyás ra.
(4) A HM szer vek és szer ve ze tek SZMSZ-ei ket a HM TKF út ján az adott HM szerv/szer ve zet te vé keny sé gét
köz vet le nül irá nyí tó mi nisz té ri u mi ve ze tõ höz [ál lam tit kár, ka bi net fõ nök (a továb biak ban: HM KF), szak ál lam tit kár]
ter jesz tik fe l jó vá ha gyás ra.
(5) A kö zép irá nyí tó hon vé del mi szerv SZMSZ-ét a HM TKF-fel tör tént elõ ze tes egyez te tést köve tõen a HM Hon - véd Ve zér kar fõ nö ke (a továb biak ban: HM HVKF) és a HM KF út ján ter jesz ti fe l a hon vé del mi mi nisz ter hez jó vá - ha gyás ra.
(6) Az MH ka to nai szer ve ze tei SZMSZ-üket a szolgá - lati elöl já ró út ján a HM HVKF-hez ter jesz tik fe l jó vá ha - gyás ra.
(7) Az SZMSZ mó do sí tá sa so rán is a (3)–(6) be kez dés sze rin ti el já rá si ren det kell al kal maz ni.
A gazdálkodás vezetése és irányítása 14. §
(1) A HM tár ca gaz dál ko dá sá nak szak irá nyí tá sát a HM vé del mi ter ve zé si és inf ra struk tu rá lis szak ál lam tit ká ra (a továb biak ban: HM VTI SZÁT) gya ko rol ja a fel sõ szin tû gaz dál ko dó szer ve ken és a kö zép irá nyí tó hon vé del mi szer ven ke resz tül.
(2) Az MH gaz dál ko dá sá nak ve ze té se és irá nyí tá sa hi - va ta li és szak mai fe let te si, illetve szol gá la ti és szak mai elöl já rói rend szer ben va ló sul meg.
(3) A gaz dál ko dás ve ze té se és irá nyí tá sa va la mennyi szin ten ve ze tõi fel adat. A ve ze tõ jog- és ha tás kö ré nek gya - kor lá sát sze mé lye sen, va la mint a köz vet len alá ren delt sé - gé be tar to zó szer ve ze ti ele mek, illetve a hon vé del mi szerv mû kö dé sét biz to sí tó el lá tó szer ve ze tek köz re mû kö dé sé vel va ló sít ja meg.
(4) A ve ze tõ gaz dál ko dá si jog- és ha tás kö re tel jes kö - rûen nem ru ház ha tó át. Az egyes gaz dál ko dá si (rész-) jog - kö rök át ru há zá sa az ál ta lá nos ve ze tõi fe le lõs sé gi rend szert nem érin ti.
(5) A szol gá la ti és a szak mai elöl já ró, illetve a hi va ta li és szak mai fe let tes a ve ze tõt meg il le tõ gaz dál ko dá si jog - kört csak a jog sza bá lyok ál tal meg en ge dett eset ben, sza bá - lyo zott mó don és rész ben von hat ja ma gá hoz.
Az intézményi gazdálkodáshoz kapcsolódó fõ vezetõi feladatok, hatáskörök és jogkörök
15. §
(1) A hon vé del mi szerv ve ze tõ jé nek alap ve tõ gaz dál ko - dá si fel adat kö ré be tar to zik:
a) a gaz dál ko dás kö ve tel mé nye i nek, ak tu á lis cél ki tû - zé se i nek – erõ for rás és költ ség ve té si ke re te ken be lü li – meg ha tá ro zá sa;
b) a kü lön fé le lo gisz ti kai és egyéb erõ for rás- és költ - ség szük ség let, illetve a vár ha tó költ ség ve té si igé nyek
meg ha tá ro zá sa, erõ for rás- és költ ség ter vek, va la mint az ele mi költ ség ve té si ter vek el ké szí té se;
c) a ren del ke zés re bo csá tott erõ for rá sok és egyéb ke re - tek, va la mint a jó vá ha gyott költ ség ve té si elõ irány za tok gaz da sá gos, ha té kony és ered mé nyes fel hasz ná lá sá ra irá - nyuló in téz ke dé sek ki adá sa, és azok vég re haj tá sá nak el - len õr zé se;
d) a költ ség ve té si elõ irány zat-, illetve ke ret-fel hasz ná - lá si és át cso por to sí tá si jog kör gya kor lá sa, to váb bá ja vas - lat té tel a ha tás kö rét meg ha la dó át cso por to sí tás ra;
e) az in téz mé nyi gaz dál ko dás bel sõ sza bá lya i nak ki - adá sa;
f) a gaz dál ko dás ról szóló költ ség ve té si be szá mo lók jó - vá ha gyás ra tör té nõ elõ ter jesz tése;
g) együtt mû kö dés a szol gá la ti alá ren delt sé gé be nem tar to zó, el lá tás ra utalt hon vé del mi szer vek, illetve szer ve - ze ti ele mek ve ze tõ i vel, az ille té kes pénz ügyi és szám vi te li szerv vel, va la mint a szá má ra el lá tást biz to sí tó hon vé del mi szer vek kel;
h) a gaz dál ko dás min den te rü le té re ki ter je dõ en a fo lya - mat ba épí tett elõ ze tes és utó la gos ve ze tõi ellen õr zés (a továb biak ban: FE U VE), va la mint a füg get len ál lam ház - tar tá si bel sõ ellen õr zés ki ala kí tá sa és meg fe le lõ mû köd te - té se az el lá tá si utalt sá got biz to sí tó hon vé del mi szer vek kel együtt mû kö dés ben.
(2) A hon vé del mi szerv ve ze tõ je fe le lõs:
a) a hon vé del mi szerv te vé keny sé gi kö ré be tar to zó gaz dál ko dá si fel ada tok jog sza bály ban és egyéb sza bály - zók ban meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek sze rin ti teljesí - téséért;
b) a ren del ke zés re bo csá tott va gyon ren del te tés sze rû hasz ná la tá ért;
c) a gaz dál ko dás el ve i nek ér vé nye sí té sé ért, sza bá lya i - nak be tar tá sá ért;
d) a sze mé lyi ál lo mány el lá tá sá ért;
e) az erõ for rás igé nyek és azok vár ha tó költ ség szük ség - le ti és ki adá si igé nyei ter ve zé sé ért, a ter vek végrehaj - tásáért és a be szá mo lá sért;
f) a költ ség ve té si ter ve zé si, a vég re haj tá si és a be szá - mo lá si fel ada tok tel je sí té sé ért;
g) a ha tás kö ré be tar to zó szám vi te li, adat szol gál ta tá si fel ada tok vég re haj tá sá ért;
h) az ellen õr zés ál tal fel tárt hi á nyos sá gok megszünte - téséért és a gaz dál ko dás so rán szer zett ta pasz ta la tok fel - hasz ná lá sá ért.
16. §
(1) A hon vé del mi szerv ve ze tõ je a hon vé del mi szerv gaz dál ko dá si te vé keny sé gé nek sza bá lyo zá sá ra gaz dál ko - dá si in téz ke dést ad ki, mely tar tal maz za az Ámr. 17. § (5) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ügy rend tar tal mi ele me it is. Az in téz ke dés fon to sabb tar tal mi ele me it a 3. szá mú mel lék let tar tal maz za.
(2) A hon vé del mi szer vek nél a tárgy évi gaz dál ko dá si cél ki tû zé se ket és a fon to sabb (ope ra tív) gaz da sá gi fel ada - to kat a hon vé del mi szer vek költ ség ve té si alap ok má nyá - nak össze ál lí tá sá ról és jó vá ha gyá sá nak rend jé rõl szóló kü - lön HM uta sí tás sze rint ki dol go zás ra ke rü lõ költ ség ve té si alap ok mány ban kell rög zí te ni.
(3) Az alap ve tõ gaz dál ko dá si fel ada to kat, il le tõ leg azok vég re haj tá sá nak ér té ke lé sét éven te az egyes ve ze té si szin - ten ként vég re haj tott ve ze tõi ér te kez le ten, egy ség (ön ál ló al egy ség) szin ten is mer tet ni kell.
Gazdasági vezetõi funkciók megosztása
17. §
(1) Azon hon vé del mi szerv nél, ahol a jog sza bály ban meg ha tá ro zott gaz da sá gi ve ze tõi funk ci ók meg osz tás ra ke rül nek:
a) az üze mel te tés sel, fenn tar tás sal, mû köd te tés sel, hely - re ál lí tás sal, be ru há zás sal, va gyon hasz ná lat tal, va gyon hasz - no sí tás sal, anyag-, esz köz- és kész let gaz dál ko dás sal össze - füg gõ szak te rü le ti gaz da sá gi ve ze tõi fel adat-, jog- és ha tás - kört az ille té kes lo gisz ti kai fõ nök, illetve a lo gisz ti kai fel - ada to kat tel jes kö rû en fel ügye lõ sze mély (a továb biak ban:
lo gisz ti kai ve ze tõ) gya ko rol ja;
b) a gaz da sá gi ve ze tõ jog sza bály ban meg ha tá ro zott pénz ügyi és szám vi te li szak te rü le ti fel adat-, jog- és ha tás - kö rét az SGSZ-ek nél a jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel té - te lek nek meg fe le lõ ve ze tõ, a pénz ügyi és szám vi te li szer - ve ze ti elem mel nem ren del ke zõ hon vé del mi szerv nél – a HM KPÜ ve zér igaz ga tó ja ál tal át ru há zott ha tás kör - ben – a HM KPÜ hon vé del mi szerv hez ki kü lö ní tett szer - ve ze ti ele mé nek ve ze tõ je (a továb biak ban: pénz ügyi ve - zetõ) gya ko rol ja.
(2) Az (1) be kez dés a) pont já ban je lölt funk ció a hon vé - del mi szerv gaz dál ko dá si in téz ke dé sé ben meg ha tá ro zot - tak sze rint rész ben át ru ház ha tó.
(3) A lo gisz ti kai és a pénz ügyi ve ze tõ ve ze tõi, irá nyí tói és ellen õr zõ te vé keny sé gük so rán együtt mû köd nek, vi tás eset ben tá jé koz tat ják a szol gá la ti és a szak mai elöl já rót, illetõleg a fel ügye le ti szerv ve ze tõ jét a kér dé ses gaz da sá gi dön tés hez kap cso ló dó ja vas lat ról, elõ ter jesz tésrõl.
(4) A HM KPÜ hon vé del mi szer vek nél mû kö dõ gaz dál - ko dás tá mo ga tó és pénz ügyi el lá tó re fe ra tú rá já nak el he - lye zé sét, lo gisz ti kai biz to sí tá sát, a mun ka vég zés hez és a há zi pénz tá rak mû kö dé sé hez, va la mint a biz ton sá gos pénz - szál lí tás hoz – a kincs tá ri szám la ke ze lés és pénz for ga lom rend jé rõl szóló in téz ke dés ben meg ha tá ro zot tak sze rint – szük sé ges fel té te le ket a hon vé del mi szerv ve ze tõ je biz - tosítja.
