• Nem Talált Eredményt

—XII siècles L'ESSOR DE LA CHEVALERIE XI SZEMLE

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "—XII siècles L'ESSOR DE LA CHEVALERIE XI SZEMLE"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

SZEMLE

J E A N F L O R I

L'ESSOR DE LA CHEVALERIE XI

e

—XII

e

siècles

(Genève, Droz, 1986. 404 o.)

A lovagság, m i n t a Szerző korábbi (1983-ban megjelent) munkájában megállapította,* vi­

szonylag későn alakult ki.

Jelen könyvében a lovagság X I — X I I . szá­

zadi fellendülésével foglalkozik. Rendkívül alapos és igen szép munkájában a kiterjedt s a k ö t e t végén felsorolt irodalmon kívül elsősor­

ban elbeszélő forrásokat, másodsorban törvé­

nyeket, okleveleket, szertartási szövegeket, egykorú teológiai és kánonjogi műveket hasz­

nál fel, melyeket ugyancsak felsorol a kötet végén. A magyar olvasó őszinte csodálattal — é s irigységgel— olvashatja a források imponáló tömegét, mivel akaratlanul is eszébe jut, hogy ehhez képest milyen csekély mennyiségű for­

rással kell a hazai középkorkutatónak beérnie...

Flori munkájában —• mint 1983-ban meg­

jelent előzményében is — elsősorban esz­

metörténeti, ideológiatörténeti módszerekkel fejti ki álláspontját, s elsősorban ilyen módon építi fel társadalom- és hadtörténeti mondani­

valóját is.

Impozáns bibliográfiai áttekintés u t á n meg­

állapítja, hogy Nyugat-Európában a nemesség sokkal régibb intézmény, mint a lovagság.

A nemesség elsősorban vérségi származáson alapuló kiváltságos helyzetű osztály. Bizo­

nyos igazságszolgáltatási, uralmi jogokkal, tekintéllyel és presztízzsel rendelkezik, amit életmódja és gazdagsága egészít ki.

A lovagság eredete más. A lovag (miles) általában alacsony származású, s a X I I . szá­

z a d vége előtt nem keveredik a nemességgel.

A X I — X I I . században a milesek tekintélye folyamatosan növekszik. A hasonló katonai aktivitás közelebb hozta egymáshoz a nemes­

séget és a lovagságot.

Flori nagyon fontosnak t a r t j a a lovaggá

* Ismertetését Borosy András által 1. a Hadtörténelmi Közlemények 1985/4. számában. 931—932. o. — A szerk.

a v a t á s szertartásának vizsgálatát. A X I . szá­

zad előtt csak fegyverrel való felövezéseket, fegyverátadásokat ismerünk (remise ď armes).

Ezek majdnem mindig királyokkal kapcsolato­

sak. A hatalomgyakorlás jelképe ez i s ; a ko­

ronázáshoz v a n kötve.

1030 táján a milesek még igen szerény társa­

dalmi helyzetűek. De ez idő t á j t kezdenek meg­

jelenni a forrásokban, m i n t adományozók és t a n ú k . A királyi u d v a r b a n is t ű n n e k fel mi­

lesek, kik nem egészen alacsony származásúak.

De v a n n a k szolga eredetű milesek is, kiknek társadalmi helyzete alig kedvezőbb, m i n t a pa­

rasztoké Fegyveres szolgálatuk következtében meggazdagodhatnak, s előfordul, hogy nemes l á n y t vesznek feleségül. De ettől még nem szűnik meg szolgai születésük ,,bélyege".

A nehéz lovas fegyverzet és felszerelés meg­

szerzése sem könnyű. A X I . század végén egy hadiló ára 30—60 sous, egy páncéling 100 sous. A teljes felszerelés k b . 10 livre. Ehhez k b . 150 hektár föld birtoklása kellett. S ez még csak a közönséges nehéz lovas fegyverzete, a nemesé, nagyúré sokkal drágább.

A fegyverrel való felövezés három hatalmi funkciót jelképez: a kormányzást, rendfenn­

t a r t á s t és bíráskodást. Mind a három eredeti­

leg királyi jog, de a X I . században „lecsúszik"

a territoriális fejedelmek kezébe. Fokozatosan kezdik a fegyverrel való felövezést a lovagok esetében is alkalmazni, eleinte és elsősorban az egyházi szolgálatban lévő mileseknél (de- fensores ecclesiae).

Ezen ünnepélyes fegyverrel felövezések nem lovaggá avatások. Az á t a d o t t fegyverek (majdnem mindig kard) főként hatalmi jelké­

pek. A nem közvetlenül egyházi szolgálatban lévő lovagok felavatásáról a X I . század végén még nem t u d u n k . A lovagság még csak születő­

ben van. Liturgiája még nem alakult ki.

A lovagok társadalmi emelkedése a X I .

— 155 —

(2)

században folyamatos, s a század második felében felgyorsul. E z t az emelkedést az egyes országokról, tájakról szóló monográfiák is megerősítik. A nyugati kereszténység déli területein a paraszti származású milesek emel­

kednek ugyan, de csak végrehajtó szerepük van, s az uralkodó osztály legalsó rétegét alkot­

ják. Tán közelednek nemességhez harcos élet­

módjukkal, harceljárásukkal, de elkülönítve m a r a d n a k és összességükben nem keverednek el a nemesekkel. (Néha egy-egy n a g y u r a t is neveznek miiesnek, de ezzel csak vitézségét hangsúlyozzák. )

Északabbra még inkább ez a helyzet. Német földön a karoling intézmények t o v á b b élnek, a milesek emelkedése lassúbb. A miles szó többféle állapotú embereket jelöl. Harcos álla­

potot jelöl, s nem valamilyen konkrét társadal­

mi helyzetet. A miles és a nemes (nobilis) egyáltalán nem szinonima, nagyon is m á s t jelent.

A Földközi-tenger vidékén némileg más a helyzet, de nem alapvető mértékben. I t t a mi- les szó, mellyel aicaballarius szó vetekedik, később terjed el. Ezek alacsony helyzetű em­

berek, kik kötelesek maguknak fegyvert és lo­

v a t vásárolni, hogy helyőrségekben szolgálja­

nak. De i t t a milesek előrelépése gyorsabb és tömegesebb.

A nemesekkel a X I . sz. végén még i t t sem keverednek. H a a nemeseket—harcosságukat hangsúlyozandó—mileseknek nevezik, akkor miles strenuus, vagy princeps militiae a nevük.

A harmadik zóna Közép-Franciaország.

Erre a hirtelen emelkedés jellemző — i t t ha­

marosan ugyanazt kezdi jelenteni a miles és a nobilis, s a kettőből kialakul a kisnemesség.

Az ideológiai jellegű forrásokban két moz­

gást kell a Szerző szerint megfigyelni. Az egyik társadalmi, mely a mileseket a nemesség nívó­

jára emeli, a másik ideológiai, mely a királyt leszállítja a lovagok közé.

A X I . században a milesek még mint egy­

szerű végrehajtók tűnnek fel. Az egyház még nem hozzájuk fordul védelemért, hanem a ki­

rályhoz, fejedelmekhez, grófokhoz. De egyre t ö b b e t emlegetik őket a források. Egyre szük­

ségesebb eszközei a hatalmasoknak. Néha az egyházi szerzők m á r hozzájuk is fordulnak védelemért. Kezd kialakulni a milesek etikája, mely nem hasonlít a későbbi lovagi etikához.

Lényege a fejedelemnek való engedelmesség.

A keresztes háborúk hozzájárulnak egyes milesek emelkedéséhez, de a későbbi lovaginak nevezett etika a X I . század végén még a feje­

delmekre vonatkozik. A keresztes propaganda nem jelentette a lovagok felértékelését általá­

ban — csak azokét, kik keresztes háborúba indulnak. A keresztes háborúk etikája nem lovagi, hanem „szent háborús" etika. A keresz­

tes ideológia rövid életű volt. Az egyház nem

t u d t a egészen megnyerni a mileseket — na­

gyobb részük nem állt az egyháznagyok szol­

gálatába.

A X I I . században a milesek emelkedése tar­

tományonként változott. Németországban a milesek többnyire miniszteriálisok maradnak, s a X I I . század végéig a nemesség nem teremt velük kapcsolatot. A német-római császárság peremvidékein és Dél-Franciaországban a X I I . század közepén, vagy végén közelednek a ne­

mességhez. Közép-Franciaországban gyorsabb az emelkedésük. I t t h a m a r egyesülnek a nemes­

séggel. Nem azokban a t a r t o m á n y o k b a n emel­

kednek azonban a leggyorsabban, ahol a köz­

ponti hatalom a legjobban szétesik.

A miles és militia szó a X I I . században több­

félét jelent: 1. jelent egy társadalmi s t á t u s t , mely meglehetősen alacsony, alig magasabb, mint az előző korszakban. 2. Jelenthet katonai tevékenységet bármilyen társadalmi szinten.

Gyakran használják magas rangú személyek is, ami katonai funkciójuk felértékelődését mutatja. 3. A „miles" lehet egyszerű titulus is.

4. A „miles" és „militia" szónak ideológiai töl­

tése is van. Ez nincs egészen elválasztva a gaz­

dasági-társadalmi-hivatási faktoroktól, de bi­

zonyos mórtékben független azoktól.

A milesek emelkedéséhez hozzájárul az a körülmény is, hogy a szerzetesek, kiknek tekin­

télye rendkívül nagy volt, ebből valamennyit elveszítenek, mert a pápáknak a püspökökkel szemben kevésbé van már szükségük a szerze­

tesekre.

A lovagságnak a nemességgel való össze­

keveredése Közép-Franciaországban követke­

zik be a legkorábban, a X I I . század elején.

Máshol ez csak a század végén, vagy a X I I I . század elején történik, Németországban ennél is később. A lovagság tekintélyének emelkedése nem m i n d e n ü t t egyforma mértékű. A Capet-k Franciaországában nem olyan hangsúlyozott, mint a Plantagenetek országaiban. A lovagi ideológia — érdekes módon — éppen i t t fejlő­

dik ki a legjobban, ahol a zsoldos intézmény is legjobban elterjedt. A Plantagenet-ek anglo- normann tartományaiban alakul ki a sajátos lovagi etika is. E t a r t o m á n y o k b a n s azonkívül Flandriában a legnagyobb a lovagság súlya.

A lovagi etika legjobb megfogalmazója angol:

Salisbury J á n o s .

A lovagság virágzása rövid. Már a X I I I . században veszélyezteti helyzetüket a király, aki zsoldosokkal tudja őket pótolni s a gazda­

godó polgárság, mely a királyi udvarokba is be­

hatol. A lovagság egyre inkább egy ideális kor­

szakról álmodozik, mikor — valamikor régen

— a király a lovagokkal e g y ü t t uralkodott — talán a karoling, sőt meroving korszakban vagy még régebben, A r t h u r király mitikus korában...

Borosy András

— 156 —

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Synthèse 2018 « La langue française dans le monde » révèle que le français est la 5ème langue la plus parlée dans le monde, est aussi la langue officielle de

La Francophonie s’est engagée depuis l’adoption de la Déclaration de Luxembourg, lors de la Conférences des femmes de la Francophonie en 2010, à intensifier ses

A váltójog egyik alapvető tétele pedig az, hogy a személyes kifogások el- dologjogosíthatók olykép, hogy a kifogás alapját képező jogvi- szonyt a felek magában a

A diferencia de las obras contemporáneas de alta literatura, los textos aquí analizados muestran la presencia constante de la sintaxis no concordante en textos del siglo

így visszahajtotta költészetünk zöld ágát 500 évre, Balassi kora elé, amikor a vers ritmusa még nem szabadult fel a zene ritmusától és ütemétől.. Azt tette költő módján

spéeulation. Elle n'est pas caractérisée par la préférence d'un certain type de hase. Dans le choix des possibilités se posent souvent des contradictions. Tantôt

2 Desde hacía meses España había tenido un conflicto serio en las ya difíciles relaciones hispano-venezolanas, sin embargo, en esta ocasión, a pesar de las intenciones de Suárez,

2 Para obtener un panorama general sobre los temas y títulos más importantes del cine español de la Transición democrática, véase el ensayo de José María