— — — — c. Ma ember — 1 —

Kanizsát, elfoglalta Új-Zrínyivárat, Velence és Franciaország kimaradt a koalícióból — a következmények pedig ismeretesek.

Zrínyi Péter május elején keserű szájízzel, dolgavégezetlenül hagyta el Regensburgot

„Mainz választója megajándékozta egy igen szép gyémánttal [... 1 s Salzburg érseke is adott neki kanócos puskákat és néhány más fegyvert"74 Ennyi maradt, no meg a velencei követ vigasztaló szép szavai — T⁵ ez sem kevés.*

Varga Rózsa

ILLYÉS GYULA ÉS FORBÁTH IMRE LEVELEZÉSE

Forbáth Imre és Illyés Gyula költői pályakezdése a bécsi magyar irodalmi emigráció lapjaiban dokumentálódott. Első publikációik Kassák Ma és Barta Sándor Akasztott ember illetve az Ék c. folyóirataiban jelentek meg.

Forbáth (1898-1967) a magyar irodalom kevéssé ismert alakja. Családja nyitrai, de ap­

ja gazdatisztként több helyen, a múlt század végén a Festetich grófok dunántúli birtokán dolgozott, így Imre fia Böhönyén, Illyés szülőföldje szomszédságában született. Néhány év után azonban a család visszaköltözött a Felvidékre, s így Forbáth Imre iskoláit már ott, a gimnáziumot a nyitrai piaristáknál végezte. 1917-ben hadiérettségi után a frontra, onnan a nagyszombati kórházba került. 1918-ban a budapesti orvosegyetem medikusa­

ként csatlakozott a Galilei Körhöz, majd a szocialista munkásmozgalomhoz. 1919-ben részt vett a szellemi élet vitáiban Kassák oldalán. A Kommün leverését követően rövid bécsi, bajorországi, berlini tartózkodás után, 1920-tól Prágában folytatta orvosi tanulmá­

nyait, ahol — miközben írásait a bécsi magyar szerkesztőségekbe küldözgette —ugyan­

csak bekapcsolódott a forradalmi ifjúsági mozgalomba és főként az irodahiú-, művészeti avantgárd kávéházakban zajló szellemi életébe. Ismervén Illyés Gyula zsenge ifjúkorának budapesti éveit, 1922-ben Bécsen, Berlinen stb. át Párizsba vezető vándorútját, elmond­

hatjuk, hogy a két költő — korkülönbségük és egymástól eléggé elütő egyéniségük elle­

nére — pályakezdésében és az ahhoz tartozó műveik természetrajzában sok rokon vonást fedezhetünk fel. A költészet iskoláját azonos szellemű műhelyekben kezdték; Bécs, Ber­

lin, Prága, Párizs fiataljainak szellemi élete akkoriban közelebb állt egymáshoz, mint a történelem folyamán talán addig és azóta is bármikor.

Az egy életen át tartó „virtuális" barátság a meg-megújuló levelezésben valóságos, emberi kapcsolattá vált. Számomra legalábbis a levelek ezt dokumentálják.

Nem tudjuk, hogy a húszas évek végén induló levelezést melyikük kezdeményezte.

Időrendben az első ismert levél Forbáth Imre válasza Illyésnek feltehetően egy kéziratkérő levelére. — Forbáth Imre rendkívül hányatott életet élt. Levelezésük első, legintenzívebb szakaszában szinte folyamatosan változtak tartózkodási helyei. Az osztravai letelepedé­

sét, családalapítását követő néhány nyugalmas esztendő (1934-1938) után ismét menekül­

nie kellett, 1939 elején Angliába emigrált. Visszatérése után nem sokkal külföldön vállalt munkát, rá egy-két évre azonban a koncepciós perekkel összefüggésben ismét otthon nél-

7 4NEGRI, n. 15,1664. március 11.

^„[Zrínyi és Frangepán]... mivel egyetlen kérésük teljesültét sem tudták kieszközölni, nagyon elégedetlenül indultak útnak; én egész idö alatt, míg e városban időztek, folyton látogattam, s a lehetőség szerint vigasztaltam őket, felidézve nekik nagy jelentőségű hódításaikat és a szenvedést, amelyet sürgető és jeles alkalmakkor okoztak a töröknek, kiváló tetteikkel." (NEGKI, n. 31, 1664.

május 6.)

* Itt köszönöm meg Klaniczay Tibor professzor úrnak a tanulmány elkészítéséhez szükséges ve­

lencei és firenzei kutatóutamhoz nyújtott támogatását. A cikkben illusztratív céllal megemlített pél­

dák összefüggéseinek részletes elemzését, a vonatkozó szakirodalom kommentárját 1. a Zrínyiek pro­

pagandájával foglalkozó hosszabb dolgozatomban: Hiányzó láncszemek a „Zrínyi-kultusz történetéből"

(kézirat, sajtó alatt az „Eötvös Collegium Füzetei" sorozatban).

kül maradt, s kényszerű költözködése következményeképpen többek közt könyvtára is egy pincében elázott, szétrohadt. Illyés Gyula leveleit azonban megőrizte. Amint Illyés is a Forbátí- által küldötteket.

Mindazonáltal a levelezés mégsem egészen teljes. Ez az időrendi sorrendben közölt levelek olvasásakor a szövegösszefüggésekből derül ki. Meglehet, hogy Forbáth gyakori lakóhelyváltoztatása miatt néhány levél elkallódott anélkül, hogy kezéhez került volna.

A negyvenes-ötvenes években pedig volt úgy, hogy egyszerűen nem jutott el a címzet­

tekhez.

A levelezés eddigi ismereteink szerint huszonhét levélből áll. Ezek közé nem soroltuk be az ötvenes évektől előforduló szokványos karácsonyi ill. újévi üdvözleteket Időben 1929 közepétől, többszöri, évekig tartó szünetekkel a Forbáth haláláig, 1967 májusáig tartó időszakot öleli á t

Forbáth Imre megőrződött irodalmi hagyatéka a hatvanas évek végén az MTA Kézi­

rattárába került. Illyés Gyula leveleit onnan vettük. Forbáth Illyéshez írt leveleit pedig Illyés Gyuláné bocsátotta rendelkezésünkre, amiért ezúton is köszönetet mondunk.

1 Kedves Illyés barátom!

Levelednek nagyon-nagyon örülök, barátságodat komolyan veszem s azt a segíteni akaró kezedet, melyet felém nyújtottál, energikusan megragadom és beléje nyomok egy tucat verset A tizennyolc közül tizenhármat most írtam Prágában és még sok egyebet, szédül­

ve a szomorúságtól, nyomorúságtól, céltalanságtól és azzal a pátosszal, melyet hosszú hallgatás nevel nagyra. — Most egy kis kénesfürdő orvosa vagyok, miután promócióm óta, azaz két és fél éve vándorolok községből községbe, kórházba, Berlinbe, Prágába, nagy hajszával a büdös pénz után, mely nincs és nem lesz soha. Hat éve óta négy versem jelent meg, írtam vagy százat és sok prózát, melyek nem jók, mindenféle tudományt, mely fe­

nének se kell. Ha az ember harmincegy éves és a fogai a sok vicsorgatástól elkoptak és az agyveleje kiszáradt a fantáziáktól, a tér üres lesz körülötte. Az ember ilyenkor már csak hosszan tűnődik, egy pontra bámul, mint egy idióta, ugyanazt dadogja folyton-folyvást, elfelejt magyarul és emberül, röfögni kezd és nem csodálkozik, mikor a végszóra megje­

lennek az ápolók egy dekoratív kényszerzubbonnyal.

Verskötetedhez1 szívből gratulálok s én is, mint sokan mások, a legjelentősebbnek tartom Kassák Világanyám-ja óta. A nyüzsgő és forrongó életet, a részletek bűbájos illatát, a magadcsinálta széles formákat nagyon irigylem és szeretem a naiv humanitásodat, mely öreg parasztok vallásosságához hasonlít. Tudja a fene, hogy miért, de azt hiszem, Magad is nagyon vallásos lehetsz! Az én hitem bizony amolyan farkasszerű és gyomorkorgásos.

József Attila verseit is csodálkozással és örömmel olvastam. E fiatalembert, ha tehetném, kínai császárnak nevezném ki, bájos zsenialitása miatt.

Ne haragudj, ha fecsegek, szeretnék Veletek egy kávéházban ülni és megbeszélni egy új világrendet. Képzeld, a magányosság pár éve hogyan destruált egy falusi fiút, széleset és humorosat, mint én vagyok. Ha megnyomsz egy gombot a fejem búbján, züllött meta- phorákat és szemtelen kritikákat fabrikálok. Tekints el ettől és gondolj jól rólam továbbra is! Nagyon szeretném, ha a Nyugat hozna egyszerre több verset, nyolc-tízet, debütálás, vagy hogy hívják; ez a reklám lehetővé tenné, hogy kiadhassam harmadik verskönyvecs­

kémet. Á vén kutyák a Nyugatnál nem lesznek meghatva a verseimtől, ők talán nem is sejtik, hogy mennyit erőlködtem, hogy ízléses verseket írjak, egy liberális folyóirat szája­

ízét keresgélve és elnyomva trágár és őszinte káromkodásokat, mert van egy tucat ver­

sem, pokoli förmedvények, melyeket igaz kloákabűzük mián többre tartok e kipácolt és besózott produktumoknál.

1 ILLYÉS Gyula, Nehéz föld. Bp., 1928. 86.

Édes Barátom! ha tetszenek Neked verseim, küldök még. S ha sikerülni fog a Nyugat­

hoz párat benyomni, csodálkozni és örülni fogok és hálás leszek. Istenem, niszen az is kérdéses, hogy tehetséges vagyok-e?

Különben Rád bízom, nogy mit kezdesz velük, csak egyre kérlek, ne mutasd senkinek, kizárólag szerkesztőknek.

Légy olyan szíves kérlek, ha Komlós modern lyrai antológiája megjelent, küldess nekem egy példányt utánvéttel, vagy akárhogy, költségeket megküldöm.

Beteg vagyok — hogy miképen, nehéz ecsetelni! Hőbb vagy utóbb a nagy szavak helyett és után egy darab sáros földet fognak a szájamban találni. Nos, mindegy!

Mindenekelőtt, várom, nagyon várom, sürgősen várom, hogy megígéred, hogy ezentúl állandó levelezésben leszűrik. Igen?

Szeretettel ölellek és köszönöm fáradozásodat Forbát Cím: Dr. Fuchs

CSR. Smrdáky

pri Senke n/Myjavou Slovensko

[Dat: 1929. jún. 10 előtt]²

2 Kedves jó Barátom!

Csak hogy már hírt hallok rólad! — Tegnap éjjel jöttem Pestre, éjjel vettem leveledet s egy hajtásra átolvastam az egész kézirat-paksamétát Drága Öregem! Nem kenyerem az elegáns beszéd s pláne ha szívemből kell szólnom, mindig dadogok... Szóval! Nézd test­

vér, én világéletemben nem láttalak téged, nem tudom, ki ija-fia vagy, [itt háromnegyed sornyi vastagon áthúzott, olvashatatlan szöveg következik], csak a verseidet ismerem s noha nincs bennem semmi irodalmároskodó mánia, noha a lehető legzárkózottabb em­

ber vagyok, — úgy ismerlek, mintha bátyám volnál; ez mégis valami, nem? Ez a legjobb bizonyíték, hogy érthető, hogy élő dolog az, amit írtál... Szóval értesz engem! Nem kell folytatnom ezt a hangot, amire én igen elragadtatom magam s ami feszélyez...

Itt is csupán azért történt, mert leveled olyan pesszimista... ezt megértem, de Öre­

gem, az istenbe is! Nézd, ha máshoz nem is igen, de azt hiszem versekhez értek valame­

lyest Nos én átadom neked a Koszorút s az örökös tagságot. Ha életedben egy sort se írnál többet, amit te eddig csináltál, az feljogosít, hogy a legegyenesebben hordozd a fe­

jedet Hogy lehet, hogy neked még kérdés a „tehetség"? Hogy rázzalak meg? Nekem, ha öt magyar költőt kellett bárhol is említenem, az öt legelsőt, aki most él, te jutottál elő­

ször eszembe. Mi a ménkű esett veled, hogy így elkomorodtál? Fütyülj az egész világra, testvér, olvasd el a saját verseidet és hortyogj derűs lélekkel: a lehető legnagyobb önbiza­

lommal nézhetsz a jövendő elé. Summa summarum: ha valaki költőnek érezheti magát e lapos glóbuszon, te annak érezheted magad! Remélem ez elég!

A mostani verseid is igen tetszenek. Nagy változásokon mentél át, néha javadra, né­

ha károdra. A régi verseid erős lendülete, friss természetessége, bizarr, de kemény képei kicsit megtompultak (ez kár) de ez a nyugodtság, ez a mostani hang, mintha ezer mé­

ternyi magasságban szállna, sikongva és könyörtelenül. írtad, hogy igyekeztél a Nyugat hangjához alkalmazkodni. Ezt ne tedd az istenért sem! Magyarországon és az egész vilá-

2Datálás é9 boríték (postai pecsét) híján Illyés Gy. válaszából következtetünk a levél keltének behatárolására.

gon mindenki alkalmazkodik, ez a pocsétába vezet ne hogy ilyesmire valaha is gondolj.

Olvasd el a régi verseidet, amelyek merészségükben is oly tiszták, frissek, mint egy po­

hár víz! írtad, hogy van még bőven versed. Nézd kedves öregem, én nem tudom, hogy a Nyugat szerkesztői mit fognak szólni verseidhez, én mindent latba vetek, de ők nem mennybéli istenek e tárgyban. Tán kicsit öregek is. [Itt egy olvashatatlan, áthúzott szó.]

De én tudom, hogy mit jelentenek. írtál levelezésről. Küldjél minél több anyagot ne­

kem, ha másra nem, csak arra, hogy olvashassam és beszélünk róluk, átvirrasztjuk ezt a Sötétséget! De azt hiszem a publikálás is menni fog. Még ezen a héten lemegyek a Szer­

kesztőségbe és átadom őket. De addig is, szedj össze még egy paksamétát és küldjed el nekem, — igen nagy örömmel olvasom őket

És írj magadról is, öregem. Miket olvasol, hogy élsz? Miket művelsz ebben a macs­

ka nyávogás-nevű faluban? Mit tudsz a régiekről? Mi van Bartával Moszkvában? Azt hiszem a te körödből való volt Szilágyi András, vele mi van? Én ma is az vagyok, mint hajdanában. S ha kicsit okosodtam, ez érzem, káromra történt. Minden erőmmel azon vagyok, hogy a régi tüzet és bátorságot megtartsam, vagy felidézzem. Tamás Aladárnak nem küldtél azóta verseket?

Testvér, én évekig éltem az isten háta megett egy faluban, tudom mi a magányosság.

Ha valamiben segítségedre lehetek, íme nyújtom baráti jobbom át a dombokon.

Várom hát csomagodat és szeretettel ölellek:

őszinte híved:

Illyés Gyula A „Vándordal"³ című könyvedet nem ismerem. Ha volna belőle neked, küldjél egy példányt. Ha a Nyugatban még nem írtak róla, én írni fogok.4 A Komlós antológia5

még nem jelent meg. De arról a francia nyelvű magyar antológiáról,6 amelybe én téged fordítottalak tudsz, nem? Szóval megjelent, még évekkel ezelőtt

Cím: I. Gy.

Budapest V. Nádor u. 9.

[A háromszor áthúzott, de olvasható dátum: 1929.VI.10.]

3.

Smrdáky 20. VE. 1929.

Kedves jó Illyés Gyula barátom!

E kerek világ legszomorúbb állatja, alulírott, hosszú hetek óta fülzúgásban, szédülésben, fejfájásban szenvedő, vonító, mint egy kefekötő koncentrált snapszokat vedelő barátod, térdenállva kérem bocsánatodat, hogy jóságos leveledet csak most köszönöm meg, dicsé-

3FORBÁTH Imre, Vándordal Nővé Zámky, 1923. 16 1.

4 A fenti kötetről nem, de írt Illyés Forbáth 1930-ban megjelent Favdgók c. kötetéről: Nyugat, 1930.

II. 17.8Z. 367-368.

5 Komlós Aladárnak ismereteink szerint akkoriban nem jelent meg semmiféle antológiája, hanem 17/ magyar líra címmel egy a modern magyar költészet fejlődésútját áttekintő tanulmánykötete.

6Anthologie de la poesie hongroise contemporaine. Établi et trad. par Leon BAZALGETTE, etc. Sous la direction de Béla POGÁNY. Paris (1926) Lés Ecrivains Réunis, 218 1. — A kötet 59. oldalán Forbáth publikációs fórumainak felsorolása után költészetének egy mondatos jellemzése, a 60-61. old. pedig Chant du vagabond címmel Forbáth Vándordal c. költeményének „G. Illyés — M. Largeaud" aláírással jelölt fordítása.

retedet, mely inkább a Te lelked nagy gazdagságára, mint az én verseim nagyszerűségére vall!

Édes bajtárs, ilyen tetves nyarat' Hat nap óta fúj a szél, a kórok embermagasságra nőt­

tek, itt meg kell bolondulni azért is, mert a békák rettentően brekegnek! Lenne egy óra lelki nyugalmam, másról írnék, így felfordított éjjeliedénnyel a fejemen, napszúrással a szívemben csak annyit írok, hogy több kéziratot csak ősszel küldhetek, mert barátnőm­

nél vannak szépen legépelve prágai lakásán, míg ő Berlinben van s így hiába írtam, nem kaphatom meg október előtt. Ezért ne haragudj! Könyörgök, gondolj rám, írj nekem ha­

marosan, rögtön, postafordultával, küldjél legalább öt saját verset⁷

Már nem használ bróm, se codein! fejemet óránként hideg lavórvízbe dugom, nem tu­

dom, mi ez? Azt hiszem, valami agyvelő-influenza. Notabene, itt főszezon és igen sok munka van. Éjjel nőstények után szaladgálok. Pénzkeresés — förtelmes adósságok havi vezeklése. Megnyugtatásul Rimbaud versei és Wallace regényei. Ha ezt a nyarat megú­

szom (keresztül egy szilvórium-tengeren) úgy hálából belépek az Üdv Hadseregébe. írj kérlek, írj, írj!

Minden jót kívánok,

ölellek, szerencsétlen! barátod

Forbáth Ugye, hogy nem kellenek a verseim fenének se, mi? Blamírozod magad velük. Hiszen én tudom! Pedig, isten látja lelkemet sokat dolgoztam rajtuk. Milyen szerencsétlen vagyok!

Nincs semmi okom, de ez a világ már kínos nekem nagyon! Orvos?

Legközelebb küldök pár új verset Jó? •

•

4 Kedves Barátom,

Weichherz8 barátunktól tudom, hogy ismét Prágában vagy s egy sereg verssel. Kedves Barátom, most nincs sajnos annyi időm, hogy elmondjam, amit Különben te is tudhatsz, mit gondolok én rólad. Szóval — neki egyenesen — állok rendelkezésedre! Magammal szemben érzek megbántást, igazságtalanságot, hogy te itt még nem vagy azon a helyen, ami neked kijár! Erről már egyszer írtam neked, megérthetsz minden további applikáció nélkül. Szóval, — küldjed el nekem a meglévő kéziratokat s én — van egy-két helyre összeköttetésem — elhelyezem őket, esetleg tán kötetben is sikerül valahogyan kiadatni.

Várom a feleletedet és

Szeretettel ölellek

Illyés Gyula [D.: 1929. júl. vége?] Budapest, VI. Lehel u. 26. ül.

5 Kedves Barátocskám,

nem kaptad volna meg levelemet, amelyben írtam, hogy szept. közepéig nem leszek Pesten? Miért e nagy harag? s vád? Rögtön megharagszom! írjad meg, megkaptad-e levelemet, amelyben a verskötetről írtam. Igen örülök, hogy végre megjelenik. Fenem rá

7 Innen a 9zöveg — két é9 fél 9or — vastagon áthúzva. Annyi azonban kibogozható, hogy Józ9e£

A. „új verskötetét" akarta megküldetni. A kért József A. kötet: Nincsen apám se anyám. Bp., 1929. -

„Vágó Józsefnek" dedikációval őrződött meg a Forbáth hagyatékban.

8 Weichherz Forbáth közeli barátja volt már prágai medikus korában; más információt nem sike­

rült beszerezni róla.

ínyenc fogaimat s baráti tollam, ha megengeded. Az Osvát-féle kéziratokról azóta sem tudok közelebbit. Az öreggel rég nem találkoztam, nagy bajai vannak szegénynek, —ha látni fogom, azonnal támadásba megyek.

De drága öregem, fontos neked mások véleménye? Ha esetleg fontos volna, nyisd költői füleid az én véleményemre, mely kitűnő s szakavatott! Milyen lesz az összeállítás? Erről is írtam s írtam, hogy igen szívesen állnék szolgálatodra, ha valamiben segíthetnék. — Én tegnap előtt jöttem vissza vidéki nagybirtokomról s ha sikerűi uzsorásaimtól az útiköltsé­

get megszerezni, délután átmegyek Budára verset javítani, mely áruból egy kocsiderékkal [sűrűn áthúzva: szállítottam magam után] hoztam fel székvárosunkba értékesítés végett, ha kell, ázsió alatt.

írjál s vigasztalódj, Szeretettel ölellek

Illyés Gyula Feladó: Illyés, Bp. V. (Nádor u.9.)

A levelezőlap címzése: Dr I. Fuchs ID.: 1929. IX. 20 előtt]9

Kupék Smrddky pri Senice n/Myjavou10

6

MeConok, 21. nov. 1929.

Kedves Illyés Gyula barátom!

Leveledet és kártyádat végre megkaptam és azt a tényt, hogy „inconnu" vagyok, épp­

annyira szimbolikusnak foghatom fel, mikoris meghatódnék, mint szimpla valóságnak s az feldühösít. Fogadd köszönetemet írásaidért és bocsáss meg haragomért, mely viszont adott viszonyok között közérthető vala. Mindenekelőtt: újra falun, typhusbeteg orvos he­

lyettese, mélabús öngyilkosjelölt Verskötetkiadás jövő muzsikája: nincs idő, mód, pénz, csak szegény versek, gondok, adósságok.

Édes jó Barátom! őszinte hörgéssel bevallom Neked, hogy legjobb verseim húszát kimon­

dottan azon gyalázatos melléksóhajjal küldtem el, hogy megjelenjenek Pestbuda számos folyóiratában.

Azon faktum, hogy ilyesfajta megjelenés- és megjelenhetés-ről nem írsz egy szót sem, főbekollintott és úgy képzelem, hogy a Szerkesztők Nagytanácsa elutasította ama kény­

szerképzeteimben közlésre alkalmas versezeteket Kérlekalássan: miért kímélsz meg ettől a középeurópai zóna-igazságtól?

Tűnődéseim új versek írására, dicséretreméltó önkultuszra és a viaszkmadarak egyhely­

ben való röptére emlékeztető fantáziákra vezettek. Hosszú sóhajokkal beragasztom a fa­

lakat és ha történetesen nem fáj a fejem, akkor forralt bort rummal keverve vedelek és úgy nézek körül, mint Nagy Sándor, mikor Arisztotelész hátán nyargalva onanizált.

Meghatva sírnék örömömben, hogyha végre egy hosszú és magadról szóló levelednek végén kisbetűkkel megírnád, hogy verseim megjelennek-e, avagy nem, hogy a Nyugatnál mi újság és hogy Komlós lírai Vackológiája megjelent-e már. írjál kérlek, írjál!

Szeretettel ölei a nagyon nyomorult forbát 'Keltezés nincs, csak postai bélyegzőkből rekonstruálható. Ezek: 29. szept. 20., Zenica 29. 4. X., Budapest 929. okt 9.

10 A címzés felett nagybetűs kézírással: Zenica, s az alatt Retour Budapest Belső szélen bélyegzős szöveg: Nepoznan — Inconnu, azaz: ismeretlen.

247

Leveledet, melyet említsz a kártyán, nem kaptam meg.

Hogy vagy különben, édes Barátom? Kikkel jössz össze a dúvadak közül. Szeretnék va­

lamit Tőled is olvasni, újabb verseket Szörnyű magányban élek már nagyon régóta s nagyon éhes vagyok magyar litteratúrára. Itt újévig maradok, ha ugyan megmaradok.

Egy nagyon hosszadalmas regényt skizzirozgatok, de írni kevés az időm. Kérlek, írjál részletesen mindenről s ne haragudj!

(Forbát) Címem: Dr Fuchs E

Meconck via Sala CSR

7

Praha, 29. ffl. 1930.

Kedves Illyés Gyula barátom!

Sokszor gondolok Rád, de nincs merszem írni, mert asztronómiai időkbe tart, amíg fe­

leletet kap az ember. A faluról dezertáltam, otthagytam csapot-jegyzőt-papot. Berlin és Hamburg voltak színhelyei legújabb csavargásaimnak s most megint Prágában ülök, le­

törve, lezüllve, de teljes irodalmi integritásban. Egy bratislavai nyomdánál hevernek ver­

seim s pénzek tragikus hiánya miatt még nem nyomtatódnak.

Hogy vagy kérlek, Illyés Gyula? Mért nem feleltél utolsó levelemre?

Feltételezem, hogy Budapesten vagy és tudom, hogy nagyon jó dolgokat írsz! Nagyon- nagyon szeretnék olvasni Tőled sokat és hamar.

Ha hozzám való barátságod komoly volt, (amit szeretnék hinni és abszolút egyetlen ba­

rátságomnak e cudar világban fenntartani!!) akkor kibírta eddigi korrespondenciánk ka­

landjait. Feltétlenül várom és követelem, hogy azonnal írjál s egy hosszú levélben tudass mindenről, ami Veled történt és történik.

Szeretettel ölellek Forbát Dr. Fuchs

Praha 11

Krakovská u. 15.

8

Kedves Jó Barátom, nagyszerű szerencsénk van! Én legalább már három levelet írtam neked s még te panaszkodsz! A múlt hónapban elküldtem még kimondhatatlan nevű szlovákiai címedre a „Forrás" c. szocialista tendenciájú folyóirat 2. számát, amelyben megjelent „Új költőkhöz" c. versed. A szerkesztő azt vallotta, hogy a lap visszajött, ret­

tentő dühösen és köpködve, hogy akkora utat hiába kellett megtennie.

= Hogy levelet vársz tőlem? Én várok tőled! Én itt élek egyhelyben a sarkamra gubbaszt­

va, te pedig bejártad a fél földet! Mi volt oka e szép csavargásnak et quod. vidisti in via, tékozló, írdd meg gyorsan! express, ha esetleg rátaláltál az élet értelmére. Nagy szüksé­

gem rá. Mit csinálsz Prágában? Miket írsz? Ne légy lusta, vagy szerezz be egy gépírónőt!

Mi élünk szépen, itt a tavasz, a költözködések ideje, meszeitetem vidéki kastélyom, ami, mint tudhatod, elég bosszúsággal jár. De hát istenem, ha már erre a bolygóra születtünk!

Ez minden. De mi van Weichherz-cel? Ha látod, csókold homlokon. Küldj valami lélek­

üdítő szerzeményt Én nagyon nem vagyok megelégedve azzal, amit csinálok; mindig

elhatározom, hogy összeszedem magam s kivágom azt a bizonyos rezet, ami alapjában megrezketteti a világot s elleneim undok szívét, de nem könnyű dclog, lévén a helyzet az, hogy utálok írni. S amit írok, annak is a fele teljesen értelmeden, vad fantazmagória.

= Mivel szavadat betartod, zokogva rogysz az asztalra s könnyeiddel megírod mi történt veled, miért vagyunk a földön s mi a tiszta költészet praxisban, általad gyártott számos illusztrációval.

Fogadd baráti jobbom!

Ölellek Illyés Gyula 1930. IV. 1.

A levlap címzése: Ngys. Dr. E. Fuchs Praha Krakovská u.15. Csehszlovákia 9

1930. VL 14.

Kedves öregem,

... most már nem tréfálok: komolyan dühöngök ellened. Itt magyarázok, agitálok, ki­

abálok melletted, leadom valóban kitűnő írásaid, korrigálok, barátokat szerzek neked s közben írok két alkalommal is, — semmi válasz. Ez az utolsó szavam hozzád. Babitsnak igen tetszettek verseid. Arról van szó, kegyeskedjél, esedeztek, írjál még pár remekmű­

vet s az eddigiekkel együtt küldjed el nekem. Bocsáss meg, öregem, de neked dolgoznod kell. Ha te szerencséden műveletlenségedben nem ismernéd mit jelentsz te, mit jelent­

hetsz a gyaur idióma poézisában, hát akkor bízd rám, a kiváló esztétára, a kritikát és életedet és dolgozz. Sajnálom, hogy nem vagy közelemben, bár te örülhetsz e kényszer­

körülménynek, tekintettel, hogy a Székvárosunk uccáin elhelyezett izom-mérő műszere­

ken 1600-1900-at szorítok.

Szóval... — Várom leveledet s barátilag ölellek. Címem: Nádor u. 9.

Illyés Gyula Címzés: Dr. E. Fuchs

Praha II Krakovská 15.

10

Öregem, tegnap csinálták rólam ezt a képet,¹¹ elküldöm ezt is barátságom dokumen­

tumaként. Csak 3 méternyi távolságra tartva a szemtől kezd hasonlítani. Közelről egész rossz. Különben távolról is rossz, most látom. Ha fordítva tartod, úgy még elfogadható.

Szeretettel ölellek

Illyés 1930. VI. 18.

11 Illyés Gyula rendkívül impozáns, feltehetően ismeretlen, kisméretű portréja a MTA Kézirattár Ms 5381/158 jelzet alatt.

249

11 Kedves barátocskám,

felfüggesztem szent fogadalmam, hogy neked többé az életben nem írok, melyet tet­

tem nagy dühömben s leveled hasztalan vártában. Öt perce kaptam könyvedet, felét má­

ris elolvastam és, — nézd testvér, te nem ismersz engem, szűkszavú s tömjénezéssel kivált­

kép szűkszavú ember vagyok, de ez igazán nagyszerű! Nem tudom, mióta nem olvastam ilyen eleven, nyers, de a nyerseségében vérző, csillogó, lüktető oldalakat. Egy kézfogást ide, barátom! Szeretnék a vállaidra verni, ez nemes játék, férfi munka volt! Ügy nézem őket, mintha valami nagyszerű álomban én írtam volna őket, olyan ismerősek, oly kö­

zel állnak hozzám, öregem, én írtam már neked párszor hízelgő sorokat s érzek valami büszkeséget, hogy biztathattalak, de ezeknek most a kvintesszenciáját. Nagyon szeret­

nék együtt lenni most veled, személyesen megmondani azt, amit nagyszerűnek tartok a könyvben s azt a keveset, amit hibának. [Itt kb. három olvashatatlanra áthúzott szó kö­

vetkezik.!

Azt hiszem kb. egy hónap múlva fölmegyek Bécsbe pár hétre, nem találkozhatnánk ott?

írjál. Az persze nagyszerű lenne. —A Nyugatban ki írjon rólad, kit akarsz? Mégegyszer köszönöm a könyvet s külön a nekem szánt verset12 s szeretettel ölellek, sírig hű barátod, Illyés Gyula A lev.lap címzése: Dr. E. Fuchs

Nitra Dátum a postabélyegzőn: Budapest 930. júl. 22.

Vilsonová u. 29.

Csehszlovákia

Feladó: Illyés, Budapest V. Nádor u. 9.

12

Nitra, 24. VH. 1930.

Kedves jó barátom!

Meghatva és örömmel olvasom lapodat és az, hogy Neked tetszenek a verseim, fontosabb nekem mindennél! Itt a Napban Antal Sándor írt nagyon hízelgő kritikát és hogy sokak­

nak tetszenek verseim, azt ámulva látom harmincegynéhány levélből. Olyan ideges és deprimált vagyok sajnos, hogy legszívesebben sürgősen kimúlni szeretnék. Három nap óta fáj a fejem, siralmas élet! Drága Barátom, nagyon, nagyon köszönöm soraidat A Te baráti költőszíved kissé túloz ami verseim jóságát illeti, de nekem ez jól esik. Kérlek, úgy mint tegnapelőtti levelemben írtam, írj Te a Nyugatba kritikát és légy objektívebb és szigorúbb! írjál hosszasabban.

Szeretettel ölellek

Forbátod Címzés: Nagyságos

Illyés Gyula úrnak Budapest V.

Nádor u. 9.

Phönix biztosítónál Feladó: Dr. Fuchs.

Nitra

Wilsonová u. 29.

12 Forbáth Favágók c. kötetének Szürkület c. versét Illyés Gyulának ajánlotta.

13

Paris 23. VE. 1938.

Kedves Illyés!

Szeretettel köszöntünk és sokat gondolunk Rád Forbáth, Gereblyés, Szekeres, René Marán, Ján RobponiCan, Amadeo Ugolini, Längsten Hughes, Vítézslav Nezval, Tristan Tzara, Rudolf Leonhard [és egy olvashatatlan, valamint egy sűrűn áthúzott aláírás].

Címzés: Illyés Gyula szerkesztő

Budapest

Vilmos császár u.31.

„Nyugat"

[A képes levelezőlapon látható nagy saroképület aláírása:] PARIS —Maison de la Mutu- alité13

13 Az üdvözlőlapot az AEAR (Association des Ecrivains et des Arts Revolutionäres) 1938 júliu­

sában Párizsban tartott kongresszusáról küldte Forbáth, amelyen a csehszlovák delegáció tagjaként vett részt. Az aláírók:

Gereblyés lásúó (1904-1968): kommunista költő, író, lapszerkesztő; 1938-1945-ig Franciaország­

ban élt, részt vett a francia fegyveres ellenállásban. Hazatérte után jelentős közéleti szerepkörökben (Nagyvilág főszerk., M.írók Szöv. Külügyi Oszt. vezetője, a M. Pen Club főtitkára, a párizsi M. Int.

igazgatója) dolgozott.

Szekeres György (1914-1973): újságíró, műfordító, kiadói főszerkesztő; Prágában és Párizsban vé­

gezte egyetemi tanulmányait A Moravská-Ostravá-ban megjelent Magyar Nap (1936-1938) szer­

kesztésénél végzett közös munkásságuk során alakult ki szoros barátságuk Forbáth-tal. 1938-ban Párizsba emigrált, jelentős szerepet töltött be a francia ellenállási mozgalomban. 1945 őszén tért vissza Magyarországra, a Szabad Nép külpolitikai rovatvezetője, majd párizsi tudósítója. 1948-tól a római m. nagykövetség tanácsosa lett. 1950-54-ig koholt vádak alapján börtönben volt Kiszaba­

dulása után munkásként, majd műfordítóként dolgozott. 1960-tól az Európa K. szerkesztője, majd irodalmi vezetője volt.

Jdn Ponican (1902-1978): írói neve: Rob Ponican Szlovák költő, író, műfordító; ügyvéd. A szer­

veződő szlovák szocialista értelmiség első csoportosulásának (DAV) és mozgalmának egyik főalakja.

A párizsi kongresszuson a csehszlovák delegáció tagja.

René Marán (1887-1960): francia nyelven író martiniqui néger író, költő.

Amadeo Ugolini (1896-1954): antifasiszta olasz regényíró, akit eszményeiért börtönre, majd szám­

űzetésre ítéltek. A háború után írt műveiben az olasz neorealizmus egyik jelentős képviselője lett James Langston Hughes (1902-1967): észak-amerikai néger forradalmár költő, író, békeharcos.

Vítézslav Nezval (1900-1958): a cseh avantgardista költészet és mozgalom vezéralakja, a 20. sz.

első felének egyik legjelentősebb cseh költője.

Tristan Tzara (1896-4963): román származású francia költő; 1916-ban Zürichben ő alapította meg a dadaizmust 1919-től Párizsban élt, s a két világháború közti időszak avantgardista irányzatának egyik oszlopos tagja volt

Rudolf Leonhard (1889-1953): Lengyelországban született, franciául is író német költő, dráma- és prózaíró. 1927-ben Franciaországba emigrált, 1950-ben visszatért az NDK-ba.

251

14 Kedves Barátom,

Köszönöm, nagy élvezettel olvastam versfüzetedet.14 őszinte szívvel gratulálok hozzá s szeretnélek szinte hatalmi szóval félszólítani, hogy folytasd!

Március 15-én beszéltem Révaival rólad. „Emlékszel Forbáth-ra" —így kezdtem. „Em­

lékeztess csak közelebbről." Emlékeztettem. „Mi van vele?" Elmondtam s azt is, hogy szerettél volna beszélni vele. Igen érdeklődve hallgatta. Azt hiszem, ha, —esetleg hivat­

kozva az én beszédemre vele, a Petőfi szobor előtt, a koszorúzás közben, — írnál neki, megírnád terveidet,¹⁵ megtenné ami tőle telik.

Örültem, hogy megismerhettelek végre személyesen is.

Szeretettel, s régi nagyrabecsüléssel köszöntlek,

Illyés Gyula 1949. m. 24.

[Forbáth kézírásával a levél alján a következő szöveg:] „Kérem vissza ezt a levelet!"

15 Kedves Illyés Gyula!

Nem jó betegnek s össze-vissza kezelve lenni —remélem Te már túl vagy ezen a keserves állapoton. Ebben a feltevésben írok Neked. Az itteni magyar kultúra messze elmaradt a magyarországi fejlődéstől, így a „méltánytalanul elfeledett és elhallgatott írók szóhozju­

tása" is. Mint olyannak, helyzetem a következő: miután kb. háromnegyedéve újrafelfe­

deztek s jöttek az ajánlatok kiadni műveimet, szerkeszteni egy irodalmi hetilapot stb. — most újra nagy a hallgatás, az óvatoskodás, a szapora fölfelé-pislogás. Ebben a helyzet­

ben néhány legjobb emberünk mellettem van, elsősorban Fábry Zoltán, de nincsen dön­

tő szavuk. Én úgy vélem, hogy nem jó tovább hallgatni s harcolnom kell a publicitásért.

Ezen a ponton nem lehetek szerény s igényességemet mutatja azt hiszem az is, hogy Hoz­

zád fordultam segítségért, megtoldva egy másikkal: kiadót biztosítani Nálatok könyveim számára. Elsőnek versválogatást adnék, kb. nyolc ív lenne, az anyagot négy megjelent könyvből venném s hozzá adnék 20-^30 eddig kiadatlant is.

1930-ban a Nyugatban Te referáltál a „Favágó"-ról. Néhány sorod előszónak, vagy aján­

lásnak áttörné ma a hallgatásnak és feledésnek a jegét.

„A költők fölösszámú lakói a földnek" — ezt írta Puskin odesszai számkivetéséből. S ő Puskin volt — mit mondjak én?

Episztolám írása közben érkezett levél Fábry Zoltántól. Mennyi keserűség, micsoda szörnyű magány! Nem lenne helyén, ha Ti ott Pesten egy keveset segítenétek rajtunk?

Többek közt szomorúan ezt írja Fábry: „Illyés új kötetét sehogy sem tudom megszerezni, azt hittem, hogy küld belőle, de úgy szétkapkodták, hogy bizonyára neki sem maradt".

Könyörgök, küldj neki egy példányt. S valami információs anyagot a magyar írószövet-

14 FORBÁTH Imre, Panasz és remény. London, 1942. Hungárián Qub. 161.

15 Forbáth 1949 elején Magyarországon járt, szeretett volna ide áttelepülni, ehhez akart segítséget kérni Révai Józseftől is.

ségben lejátszódott jelentós eseményekről.16 Engem kér, hogy ha talán cseh lapokból tud­

nék arról valamit, gyorsan közöljem vele.

Igen, kedves Illyés, így nézünk ki!

S ezek után ne csodálkozz, hogy bár két írásomra nem kaptam Tőled választ s joggal tarthatnál tolakodónak — mert úgy látszik nem akarom a csöndes intést tudomásulvenni

— mégis újból írok.

Ölel

Forbáthod.

[D.: 1956. IV. 21 előtt]17

16

1956. IV. 21.

Kedves Barátom,

Igen megörültem levelednek; sokszor gondoltam rád aggódással, részvéttel, jókíván­

sággal. No, hála isten!

Több darabot is írtam; az utóbbi — Dózsáról — még csak egy hónap múlva jelenik meg. Sajnos külföldre oly sok faksznival jár a kiküldés, hogy nem merem megígérni.

Tán egyszerűbb, ha ott a magyar könyvkereskedés útján próbálsz példányt szerezni. Cseh fordításokra még senki sem jelentkezett

örülök verseid megjelenésének. De szükséges az, hogy én — vagy bárki más — elő­

szóval tolakodjék elébük? Ha bármiben segítene, persze, hogy örömmel megteszem. De ahhoz meg a verseket kellene látnom.

Jó munkát, jó egészséget, boldogságot' A régi barátsággal, nagyrabecsüléssel,

Illyés Gyula

17 Kedves Uram,

férjem megbízásából írok. ó súlyos beteg, valószínűleg még hosszabban feküdnie kell.

Elnézését kén, hogy egyelőre nem tud foglalkozni az ügyével, őszinte barátsággal üd­

vözli

Ismeretlenül is szívélyes üdvözlettel Illyés Gyuláné Bp. 1956. aug. 14.

16 „[...] a magyar írószövetségben lejátszódott jelentós események!...]": Rákosiék sztálinista dik­

tatúrájával szemben a magyar írók első jelentós kollektív lázadása az 1955. okt 18-án kelt Memo­

randum volt, amit hatvan elismert, MDP párttag író, színész, ill. zeneművész írt alá, s Zelk Zoltán olvasott fel nyitányként a Magyar írók Szövetsége novemberi taggyűlésén. Az ezt követő retorziók ellenére ez egyben nyitánya lett annak az általános szellemi ellenállási mozgalomnak is, amelynek csúcskorszaka a Petőfi-kör vitasorozata volt, s amely 1956 nyarán már a termekből az utcára kiszo­

rult többezres tömeg részvétele mellett, hangszórók közvetítésével zajlott.

17 Dátum, boríték (postabélyegző) nincs; az időpont behatárolása Illyés Gy. köv. válasza alapján történt.

253

18

Dr. E. Fuchs-Forbáth uL Josefa H9ry 14.

Teplice Űzné v Cechäch Igen tisztelt Asszonyom!

Köszönöm, hogy nagy gondjai mellett is vett fáradságot arra, hogy feleljen Gyulához írt levelemre. Fájdalommal olvasom a hírt, hogy ő súlyosan beteg s csak annyit mondhatok, hogy én, mint számtalan híve a nagy költőnek Magyarországon és mindenütt, szívből kívánjuk hamaros gyógyulását Orvos vagyok s bizony bánt, hogy nem siethetek segíteni gyógyítani, de legalább arra kérem önt, értesítsen pár sorral arról, mi a baja, hogyan kezelik és nagyon remélem, már arról is, hogy jobban van. Ami az én ügyemet illeti, vegye kérem úgy, hogy az adott körülmények között nem kívánok Tőle semmi mást, minthogy minél hamarább megint egészséges legyen s újra alkosson.

Kézcsókkal hívük

Forbáth Teplice, 23. 8. 1956.

A boríték címzése:

Illyés Gyula-né ) Budapest II.

Józsefhegyi út 9.

Madarsko

19

Ústi n / L 1959. okt. 16nán Kedves Illyés barátom!

Bocsásd meg kérlek, hogy levelezőlapon írok — kórházban fekszem meglehetősen bete­

gen. Voltam Pesten néhány napig, hívtalak telefonon, üdvözletemet biztosan átadták Ne­

ked. Nagyon szerettelek volna látni annyi év után. — Kárpótolj kérlek néhány sorral az elmaradt találkozásért Olvastad válogatásomat?18 Ha nem lenne meg, elküldetném. Kü­

lönben vén, nyavalyás, szőrevesztett kutya lettem —ugatni is már alig tudok.

Sok szeretettel

Forbáthod A lap címzése: Illyés Gyula

Budapest II.

Józsefhegyi u.9.

Feladó: Dr. Uorbáth ul. J. Hory 14.

Teplke Űzné v Cech

18 A már az 1956-os levelezésben is emlegetett versválogatás Forbáth 60-ik születésnapjára jelent meg: F.I.: Mikor a néma beszélni kezd. Válogatás. Bev. FÁBRY Zoltán. Bp. — Bratislava, 1958. Szlová­

kiai Szépiiod. K. 179 (7) 1.

20

1959. okt 22.

Kedves Barátom,

Köszönöm lapodat Igen sajnálom, hogy nem találkoztunk. Bár — mi vigasztalót is hallhattunk volna egymástól, ha mindkettőnket megviselt az idő.

Kötetedet — nagy örömmel — láttam egy kirakatban. De épp vasárnap volt, a bolt zárva. Másnap meg elutaztam. Megköszönném, ha elküldetnéd.

Kórházban fekszel? Mi bajod?

Gyógyulj meg, minden jót kívánok, erőt az életre, a munkára, a régi szeretettel s nagy­

rabecsüléssel,

Illyés Gyula 21

Kedves Barátom,

Köszönöm könyvedet. Mióta megkaptam, benne járkálok. —Képtelen ifjúságunkban s fájdalmas gyönyörrel értem s érzem —soraid jóvoltából —micsoda szép Atlantisz sülyedt itt el. Szerénységünkkel egyetemben!

Először is ezt őrzi ez a könyv, — számomra. Elképzelem, lesz, —legyen is! —akiknek a jövő felé mutat ösvényt. A költészet megint ott van, ahol akkor s nagyjából ugyan­

olyan indulattal s szomjjal. így amennyire hátvéd ez a könyv, annyira előőrs is, újból.

Meg lehetsz hát elégedve, sőt elvárhatod a gratulációt. Fogadd az enyémet máris, őszin­

te szívvel, őszinte örömmel küldöm.

Bővebb is lehetett volna épp az előbbiek miatt is a könyv. Úgy emlékszem, még a Nyugatban is megjelent egy versed, (nem az 1929-es kettőre gondolok) ami nincs itt

S ilyen eredmény okán mégis csak arra kell gondolnod, hogy ismét írj. Ahol ilyen terem, azt ápolni kell, mert bizonyos az eredmény.

Én, — node hagyjuk!

Egyet kérdezek, esetleg kérek. Emlékszel az Ék-ve, Barta lapjára? Ennek 1924-es évfo­

lyamában megjelent nekem egy versem, Lenin halála után.19 Nincs meg véletlenül neked, vagy Fábrynak? S ha elküldhetnéd? Lemásolva akár.

A régi szeretettel ölellek s kívánok minden jót,

Illyés Gyula 1959. nov. 2.

22

Dr I. Fuchs-Forbáth ul. J. Hory 11 Teplice v Cechách Kedves Illyés Gyula!

ígéretem szerint referálok verseid cseh válogatásáról.²⁰ A nyolcvanhat oldalas, harmincöt verset tartalmazó s rövid, de okos utószóval ellátott könyvecske igen szép kiállításban, jó tipográfiával, ízléses borítékkal jelent meg, ezer példányban. A fordítások szakszerűek,

19 A kért vers címe: Éjjelben győzni. — Kötetben először I. Gy., Haza a magasban. Bp., 1972. 796-797.

20 ILLYÉS Gyula, Jilm a vítr (A szil s a szél). Ford. Kamii BEDNAR, Ladislav HRADSKY. Utószó: Petr RÁKOS. Praha, 1965. SNKLU. 86 1.

tükrözik az eredeti gondolatmenetet és prozódiáját. viszont az átköltések nem kongeni- álisak. A barack barack, de hamvát-vesztett, a logika fúrójának nincs illyési gyémántke­

ménysége. Nem érezni eléggé a versek mögött a vad pusztai indulatokat, az ostorcsapá- sos népi-történelmi erőket. Szóval, első próbálkozásnak megfelel, de majd egy új Nezval (aki tud magyarul) fogja verseidet érvényesen átkölteni. —Hogy mennyire becsüllek és szeretlek, nem kell újra mondanom?

ölel és családodat üdvözli

Forbáthod.

Címzés: Illyés Gyula Budapest 11.

Józsefhegyi u.9.

A boríték postabélyegzőjének dátuma: 14. VI. 65.

23 Kedves Barátom,

Köszönöm a tudósítást Illetve voltaképp azért írok, hogy megmondjam, milyen öröm volt számomra, hogy veled lehettünk abban az igen szomorú-tapasztalatú kirándulás­

ban.²¹ Megmondtam eléggé, hogy mennyire becsülöm munkásságodat s mennyi reális okom van biztatásodra? Tovább, csak tovább!

Szeretettel ölel s családodat ismeretlenül is köszönti

Illyés Gyula Tihany 965. VI. 24.

24

Dr. I. Fuchs-Forbáth ul. J. Hory 11 Teplice v Cechách 1965. okt 31-én Kedves Gyula!

Régen készültem írni s most találtam ürügyet Beküldőm a Literárny Noviny-ban meg­

jelent kitűnő, bár túlrövid ismertetést Gondolom, könnyen találsz valakit, hogy lefordít­

sa, ha nem, írj, majd én...22 Referens dicséri a fordítókat, akik „maximális érthetőségre"

törekedtek.²³ Én jobban szerettem volna adekvátságot érzékeltetni lírád egyszeriségét, egyéni varázsát Persze, erre csak kongeniális költő képes. Nemrég megjelent verseim cseh és szlovák válogatása, az utóbbi sokkal jobban sikerült Más átköltések is készülnek, túl-lassan, már alig fogom olvashatni, talán ha megidéznek spiritiszták...

Itt nagyonis éreztetik velem, hogy bivSí Celovjek vagyok, kiadónk nem akar kiadni, F. már senkit nem érdekel, mondja. Szeretném ha Pesten megjelennének a verseim, jobb válo-

21 Az 1965-ös kassai Batsányi emlékünnepségre és a Fábry Zoltánnál tett közös látogatásukra utaL

22 „... " — A szövegben található kipontozások mindenütt Forbáth központozásai.

23 A Forbáth előző levelében említett Illyés-kötet ismertetéséről van szó.

gátasban mint volt az utolsó, melyből butaság és dogmatizmus kihagyott sok az összkép szempontjából fontos verset...

Folytatódnak a tényleges — s persze a vélt — bántódások s mellőzések, ha kutyát verni akarsz,bot mindig találtatik...Újraolvastam, élveztemBarta-tanulmányodat,*24 melyben említsz s a kilenc Illyés-szónak nagy visszhangja volt Nem lenne kedved kikerekíteni tízre? Kassán²⁵ kérésemre ígérted, hogy írni fogsz rólam. Ha megtennéd, biztosan nyílna egy kis kapu a sikerre, melyre bizonyisten szükségem lenne. S ha ráadásul még Jancsó Adrienné — kire ámulattal emlékezem! —fölvenne műsorába, tökéletes lenne az eufória!

Ezek tehát a Wünschtraumjaim... Várom válaszodat, kívánok minden szépet és jót szeretettel üdvözöl Téged és családod

Forbáth

* ott írod: „... a magyar avantgárdé első nekiiramodásakor... egy ósdi nyelvnyegle­

ségbe rohant bele..." — Mire utalsz konkrétan? A Barokk eufuistákra? Magyarokra is?

25

1966. a 26.

Kedves Imrém,

Bújok a föld alá, hogy csak most köszönöm meg soraidat De..! Külföldön voltunk Flórával, az év végén jöttünk meg, én oly rossz hangulatban, hogy egyenest Tihanyba mentem — valóban a föld alá bújni. Most jöttem föl néhány napra, itt Teltem soraidat — j már megyek is vissza vidékre.

Nagyon örülök, hogy csillagod ismét tündököl. Itthon is, de amint látom, Tótföldön is egyre méltóbban beszélnek s írnád rólad!

Valamikor abban láttam minisztrálásom dolgát melletted, hogy munkára biztattalak.

Ezt teszem ma is. Ne hagyd kibányászatlanul a rengeteg ércet ami benned van!

Szeretettel, igen nagyrabecsüléssel ölellek

Illyés Gyula

2 4 ILLYÉS Gyula, Bartiről szólva. Új írás, 1964. 1030-1037., 1167-1176. - A Foibáthiól írt szavak szövegösszefüggése a következő: Barta Sándor „Korszakának —a két világháború közti időszaknak

— jellegzetes fia volt Előbb mint kísérletező, aztán mint e kísérletezésnek kettősen tragikus sorsú ál­

dozata. Nemcsak életműve ment rá; az élete is. A nem kis számú magyar »aktivista« költők közül — Révai József, Lengyel József is akként indult — háromnak a fejlődése éidemel különös figyelmet: Bar- táé, Hidasé, Komjáté... mindhármójuk kibontakozása külföldön, anyanyelvükre értve akusztika tlan légkörben folyik mindhármójuk sorsába tragédia villámlik... Ahogy akusztika nélkül énekes, hang­

visszaverő közönség-közösség nélkül lírikus sem énekelhet folyamatosan. Sorukba méltó Forbáth is.

De az ő útja más." (Új írás, 1964. 1034.)

2 5A z 1965-ös kassai Batsányi-ünnepségeken történt találkozásukra utal. —Jancsó Adrienne sza- valómfivészetével is ott lehetett alkalma megismerkedni.

26

Dr. I. Forbáth, ulJHory 11. Teplice v Cechäch Kedves Gyulám!

Eddig ágyban dögledeztem az izgalmak s a strapák után. De megérte! Gyönyörű na­

pok voltak26 s a legszebb volt találkozásom Illyésekkel. Mondd kérlek, megérdemeltem szeretetedet? Ugyan mivel? Nagy senki vagyok, aki valahogy betévedtem a Parnasszus­

ra, ahonnét egyszercsak kilakoltattak.27 Sebaj, nem fontos! Barátságod fontosabb. Hálás köszönet mindenért Ha akad időd, írj néhány sort Éljetek boldogul.

Sok szeretettel Forbáthod Teplice 66. XI. 4-én.

A képeslap (Ján Stursa Győzelem c. szobrának fényképe) címzése: Illyés Gyula Budapest - Harshegy

Józsefhegyi u.9.

27

Teplice 67 V 11-én28

Kedves Illyés Gyula!

Szép képeslapot kaptam Nikláról Fodor Andrástól, rajta a Te aláírásod is. —Két nap után sikerült identifikálnom. Szép köszönet, hogy gondoltatok rám. Készültem Somogyba, de sajnos baleset ért, leestem és szörnyen megütöttem a fejemet, káros következményekkel Magvetőnél megjelenik új válogatásom,29 versekkel is, melyeket még nem ismersz. Eny- hítő körülmény, hogy humorosak. Majd elküldetem a könyvet Ha lesz kedved, írj róla •-•

néhány sort — negyven éve írtál utoljára. Erre szükség lenne, mert itt sokan megbolon­

dultak és hirdetik, hogy nem vagyok magyar, se európai, se avantgardista.30 Viszont régi barátom, Balogh Edgár a „Hétpróbá"-ban leleplez,31 mint negyven év előtti dogmatikust

— Kimerített ezen néhány sor, tehát még csak annyit, hogy élvezettel olvastam nagyszerű Teleki-drámádat Élj boldogul a kedveseiddel egyetemben. Add át üdv-et Fodor András­

nak. Sok szeretettel

régi Forbáthod A boríték címzése:

Illyés Gyula Tuiatty Madarská l.r.

26 Utalás Magyarországon töltött napjaira, az 1966. október elején Budapesten tartott nemzetközi költőkonferenciával kapcsolatos élményekre.

27Utalás a művei kiadatása korul elszenvedett sérelmeire, s TŐZSÉR Árpádnak A problematikus Forbáth Imre c. tanulmányára; megj.: Irodalmi Szemle, 1966. 33-38.

28 FORBÁTH Imre, A csodaváró. Vél. versek. Vál. és bev.: VARGA Rózsa. Ül.: BÁLINT Endre. Bp., 1967. 252 1. — A kész kötetet Forbáth már nem láthatta; néhány nappal halála után került ki í nyomdából.

29 Utalás Tőzsér Árpádnak a 28. jegyzettjén említett tanulmányára.

30 BALOGH Edgár, Hét próba. Bp., 1965. c. műve 199. oldalán sérelmezi Forbáthnak a Korunl számára 1950-ben Munels Pállal közösen írt kritikáját a Sarló-mozgalomról.

311967. máj. 16-án Forbáth Imre meghalt; így feltételezhető, hogy ez a levél nemcsak az Illyés- levelezés, hanem valószínűleg életének is utolsó levele volt