• Nem Talált Eredményt

(1)Arany János-konferencia (Nagykőrös, 1997

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "(1)Arany János-konferencia (Nagykőrös, 1997"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Arany János-konferencia (Nagykőrös, 1997. október 22.)

Arany János születésének 180. és halálának 115. évfordulója alkalmából a nagykőrösi Arany János Múzeum, az Arany János Társaság, a nagyszalontai Arany János Emlékmú­

zeum és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Pest megyei tagozata 1997. október 22-én konferenciát rendezett Nagykőrösön, az Arany János Művelődési Központban. Nagykőrös polgármestere, Kosa István köszöntője után, Németh G. Béla elnökletével, a következő előadások hangzottak el:

Dávidházi Péter: ,,Idegen csemeték, fattyú hajtások" (A keveredés metaforái Arany János műveiben);

Korompay H. János:,, Táncot ropnak, úgy mulatnak" (Egy motívum nyomában);

Csűrös Miklós: Riedl Frigyes Arany-portréja 1917-ből;

Szörényi László: Arany János lapszéli jegyzetei (Acs Zsigmond Velencei mór-fordítása Arany átdolgozásában);

Szász László: Párhuzamok Arany János, Reviczky Gyula, Ady Endre költészetében;

Kovács József László: Arany és Mentovich;

Zuh Imre: 150 éves Arany János Toldija;

Plesovszki Zsuzsanna: Arany János és a szlovák irodalom;

Nóvák László: Arany János Nagykőrösön.

Az előadások után az Arany János Múzeumban a nagyszalontai Arany János Emlékmú­

zeum kéziratainak másolataiból rendezett kiállítás nyílt meg.

Korompay H. János

Bodor Ádám munkássága a mai magyar prózairodalomban (Budapest, 1997. december 4-5.)

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete XX. századi Osztályá­

nak munkatársai és az Újvidéki Egyetem Bölcsészkara Magyar Intézetének irodalomkutatói évek óta kortárs, élő magyar író művét választják az Újvidéken és Budapesten felváltva zajló konferenciáik témájául. Közös rendezésükben 1997 telén Bodor Ádám-konferenciára került sor Budapesten.

A konferenciát Szörényi László igazgató és Bányai János tanszékvezető nyitotta meg;

mindketten hangsúlyozták a közös szervezésű konferenciasorozat jelentőségét, szerepét a kortárs magyar irodalomról való gondolkodásban, s főképpen azt, hogy a több évtizedes folyamatosságot a rendkívül nehéz háborús évek sem törték meg. Az első ülésszakon Bodor novellisztikáját különböző aspektusokból elemezték az előadók. Bányai János a novellák népmesei forrásairól, Doboss Gyula a Kutyaviadalok című elbeszélés antilinearitásáról beszélt, Angyalosi Gergely pedig a „valószerűség metamorfózisát" elemezte a Gyergyó éghajlata című írásban. Utassi Csabai Zangezurtól az Eufráteszig címmel adott szélesebb áttekintést a Bodor-novellisztika sajátosságairól. A Sinistra körzet című regény világát és poétikai jellemzőit tárta fel Juhász Erzsébet {A megfosztottság tablója), Harkai Vass Éva

723

(2)

(A Sinistra természetrajza) és Faragó Kornélia (A jelentés térvilága). A társadalmi proble­

matika erőteljesebben jelent meg Pomogáts Béla (A társadalmi abszurd reális képe Bodor Ádám elbeszéléseiben) és Erdődy Edit (Bodor Ádám dialógusainak egy típusáról) előadá­

sában. Pozsvai Györgyi filozófiai megközelítésben beszélt a Bodor-szövegek térképzeteiről Egy írói világ metszete: két karcolat című előadásában. Gerold László a Részleg című novellát és az abból készült filmet elemezte.

Az ülésszakot követő vitákon többek között az újszerűség és tradíció kérdéseiről, a Sinistra körzet műfaji hovatartozásáról és Bodor Ádám jelentésteli, érdekes névadásáról esett szó. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Bodor prózája nem a látványos modern­

ségjegyében alakul, mégis merőben új utakon jár, s ez a kritikát és az olvasókat számos, a regényre és novellára vonatkozó elképzelés és fogalom átrendezésére, újragondolására készteti.

E.E.

Intézeti hírek

(1997. január l.-december 31.)

A Magyar-olasz történeti vegyesbizott­

ság La cultura ungherese tra le due guerre című konferenciáján (Velence, 1997. január 23-24.) Sárközy Péter L 'epoca Horthy cím­

mel adott elő.

*

A Párizsban megtartott Domaines fran- cais et hongrois: Littérature et Sciences hu- maines 1880-1930 című tanácskozáson (1997. január 24-25.) Angyalosi Gergely Theories du sujet et de la subjectivité en France et en Hongrie au tournant du siede és Tverdota György Le Bergsonisme dans la littérature hongroise du début du siecle cí­

mű előadása hangzott el.

*

A New Paradigms — New Institutions (Ljubljana, 1997. február 26-28.) című ta­

nácskozáson Krasztev Péter The Institu- tionalism of the "New Literature " című elő­

adásával szerepelt.

A III. Magyar Egyházzenei Kongresszu­

son (1997. március 13-15.) Kecskés András előadása A magyar református istentisztele­

ti énekek szövegéről szólt.

*

A torinói, 1997. március 18-i G. Cava- glia-emlékülésen Sárközy Péter Cavaglia - studioso della letteratura ungherese címmel emlékezett a fiatalon elhunyt olasz tudósra.

*

A Seregélyesen, 1997. április 5-6-án tar­

tott Civilizáció az ezredfordulón című ta­

nácskozáson Veres András korreferált.

*

A Kassán 1997. április 1 l-l2-én rende­

zett Kazinczy Napokon Pomogáts Béla adott elő. Az április 19-20-i ungvári Kisebbségi irodalom című konferencián ugyancsak Po­

mogáts Béla tartott előadást.

*

724

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Éppen ezért a tantermi előadások és szemináriumok összehangolását csak akkor tartjuk meg- valósíthatónak, ha ezzel kapcsolatban a tanszék oktatói között egyetértés van.

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

Feltételezhető az is, hogy a kitöltött szünetek észlelését más jelenségek is befolyásolják, vagyis a hallgató hezitálást jelölt ott, ahol más megakadás fordult

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

1. § (1) Az  Arany János Tehetséggondozó Program programtámogatását (a  továbbiakban: AJTP programtámogatás) az  Arany János Tehetséggondozó Programban

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a