lehessen TANULMÁNYOK

Teljes szövegt

(1)

T A N U L M Á N Y O K

HAUSNER GÁBOR

A M A G Y A R O R S Z Á G I H A D T U D O M Á N Y I I R O D A L O M A X V I I . S Z Á Z A D B A N *

Az európai hadtudományi irodalom a XVII. században

A h h o z , hogy á t t e k i n t é s t lehessen nyerni, ha csak fő vonalaiban is, a X V I I . s z á z a d i egyetemes h a d t u d o m á n y i irodalom t e m a t i k á j á r ó l é s műfajairól, e l ő s z ö r azt k e l l tudni, hogy a k o r t á r s a k mit tekintettek h a d t u d o m á n y i s z ö v e g n e k . A h a d a k o z á s m ű v é s z e t é r ő l folytatott diskurzus a X V I I . s z á z a d nagy r é s z é b e n m é g nem d e f i n i á l t a m a g á t ö n á l l ó tu­

d o m á n y k é n t ,1 hanem a filozófiai é s r é s z b e n a t e o l ó g i a i diskurzus r é s z e v o l t .2 A k o n t i ­ nensen v é g b e m e n t g a z d a s á g i , t á r s a d a l m i és p o l i t i k a i á t a l a k u l á s o k és az azokat k í s é r ő fegyveres k ü z d e l m e k ( e l s ő s o r b a n a h a r m i n c é v e s h á b o r ú és az O s z m á n B i r o d a l o m elleni harcok) s o r á n a h a d s z e r v e z é s , a taktika és a k i k é p z é s t e r ü l e t é n elindult fejlődés, valamint a t u d o m á n y o k r e n d s z e r é n belüli m o z g á s e g y ü t t h í v t a é l e t r e a h a d t u d o m á n y t . A napjaink s z a k i r o d a l m á b a n „ h a d ü g y i forradalom"-nak is nevezett j e l e n s é g e g y ü t t e s : a t ű z f e g y v e r e k rohamos és t ö m e g e s e l t e r j e d é s e , az új h a r c á s z a t k i a l a k u l á s a é s az á l l a n d ó , nagy l é t s z á m ú hadseregek létrejötte, a p r o f e s s z i o n a l i z á l ó d á s s a l e g y ü t t j á r ó ismeretek n ö v e k e d é s e tette s z ü k s é g e s s é ,3 Descartes, N e w t o n , L e i b n i z é s m á s o k új t u d o m á n y o s e r e d m é n y e i , a tudo­

m á n y o k s p e c i a l i z á l ó d á s a és á t r e n d e z ő d é s e pedig l e h e t ő v é , hogy a h a d t u d o m á n y , mint a h á b o r ú r ó l v a l ó g o n d o l k o d á s t u d o m á n y a ,4 megfogalmazza ö n m a g á t .

* A tanulmány a „Zrínyi Miklós és a hadtudományi irodalom Magyarországon a X V I I . században" címmel készült összefoglaló munkám egyik fejezete, amelyben Zrínyi hadelméleti gondolkodásának és katonai tevé­

kenységének kontextualizálását kíséreltem meg. Dolgozatom nem a hadtudományról mint tapasztalati tudo­

mányról szól, hanem a nyilvános hadtudományi diskurzusról folyó diskurzus része. Ennek megfelelően a kora­

beli hazai hadtudományi irodalom müfajrendszerének alábbi rekonstrukciójakor a hadtudománynak elsősorban nyelvi természetű, szövegszerű, irodalmi oldalát ragadtam meg. E müfajrendben Zrínyi müveit - mivel azok önálló feldolgozást érdemelnek - csak jelzésszerűen említem.

' A tudománytörténet szerint minden tudomány akkor és azáltal lesz tudománnyá, hogy tárgyát definiálják.

Egy tudomány megszületése válasz olyan, a gyakorlat által „felvetett kérdésekre, melyhez a nyelvet maguknak kellett kidolgozniuk." Georg Cauguilhem: A tudománytörténet tárgya. Volgo 1991/2. htpp://www.C3.hu/scrip- ta/vulgo/2/l-2/cauguiI.hu A letöltés ideje: 2008. 08. 12.

'Bene 2007. 60-61. о. Ezért hadtudományról Zrínyi korában csak fenntartással lehet beszélni, s bár a to­

vábbiakban is használom ezt a fogalmat, mindig csak a hadakozással, a háborúval kapcsolatban született írott szöveget értek alatta.

1 Л/. Roberts: The Military Revolution 1560-1660. Belfast, 1956.; Perjés Géza: Army Provisioning, Lo­

gistics and Strategy in the Second Half of the 17th Century. Historica Academiae Scientiarum Hungáriáé, 16 (1970); Geoffrey Parker: The „Military Revolution" 1560-1660 - A Myth? Journal of Modern History, (1976); Rothenberg 2005.; Csikány Tamás: A harmincéves háború. Budapest, 2005. 15-63.; 124-128. о.

4 Raymond Aron frappáns Clausewitz-művének címéből kölcsönözve: „penser la guerre". Idézi: Schmidtchen 1990. 239. о. A háborúról való gondolkodás, a hierarchia, a dresszúra: a fegyelmezés és a gyakorlás X V I I . szá­

zadban kialakuló, а X V I I I . századra megszilárdult gyakorlatának filozófiai hátteréről 1. Foucault 1990., külö­

nösen Az engedelmes testek és A helyes fegyelmező nevelés módszerei c. fejezetek: 185-236. o.

(2)

A h a d t u d o m á n y ö n á l l ó n y e l v é n e k és struktúrájának k i d o l g o z á s á h o z hozzájárultak a r e n e s z á n s z által felfedezett és k o m m e n t á l t ókori s z e r z ő k m ü v e i és a nyomukban született katonai traktátusok, de azok nem lépték át a t u d o m á n y o k fennálló rendszerét, beleillesz­

kedtek a t e o l ó g i a és a filozófia szövegei k ö z é . Csak a X V I . s z á z a d t ó l kezdve kezdik fe­

szegetni e kereteket, a s z ü l e t ő b e n lévő új t u d o m á n y o k k a l (optika, pirotechnika, balliszti­

ka stb.) e g y ü t t keresve a ,,1'art militaire", a ,,1'art de la guerre" helyét a t u d á s f o r m á k k ö z é p k o r b ó l t o v á b b élő arisztoteliánus r e n d s z e r é b e n , akkor indul meg v á n d o r o l á s u k a teológia és filozófia, illetve ez utóbbi kategóriái (mint p l . a teoretikus t u d o m á n y n a k ne­

vezett matematika és a praktikus t u d á s k ö z é sorolt politika) k ö z ö t t ,5 és majd csak a X V I I . század k ö z e p é n történik kísérlet a h a d t u d o m á n y k ü l ö n v á l a s z t á s á r a , részint a filozófiától elszakadni k í v á n ó p o l i t i k a t u d o m á n y ,6 részint a p r o f e s s z i o n á t u s k a t o n a s á g részéről.

Ugyanekkor jelenik meg a katonai irodalom első összefoglalása a modernkori k ö n y v t á r ­ t u d o m á n y m e g t e r e m t ő j e , Gabriel Naudé Syntagma de studio militari c í m ű m u n k á j á n a k ( R ó m a , 1637.) második k ö n y v é b e n . Bővített á t d o l g o z á s a i t 1683-ban J é n á b a n G. Schubart g o n d o z á s á b a n , majd 1699-ben Leidenben Thomas Crenius De eruditione comparenda c í m ű t r a k t á t u s á b a n adták k i .7 A z e l s ő , m á r komolyabb i g é n y e k n e k is m e g f e l e l ő biblio­

gráfia Johann Tobias Wagnertől s z á r m a z i k : Entwurf? einer Soldaten-Bibliothek ... ( L i p ­ cse, 1724.), amelyet azután Hans Fiedrich Fleming t o v á b b bővített e n c i k l o p é d i k u s m ű ­ v é b e n : Der vollkommene Teutsche Soldat, welcher die gantze Kriegswissenschafft, insonderheit was bey der Infanterie vorkommt, ordentlich und deutlich vorträgt (Lipcse, 1726.).8 V é g ü l J. M. von Loen francia nyelvű, általános j e l l e g ű m u n k á j a 1743. évi frank­

furti k i a d á s á n a k függelékében adta a történeti és hadtörténeti szakirodalom l e g r é s z l e t e ­ sebb bibliográfiáját, Bibliotheque militaire c í m m e l . E l s ő része (1-124.) a történeti, had­

történeti m u n k á k k a l , m á s o d i k része (125-167.) a h a d t u d o m á n n y a l („les sciences m i l i - taires") foglalkozik. B e o s z t á s a j ó l tükrözi, hogy a mit tartottak a h a d t u d o m á n y k ö r é b e tartozó m ű n e k a t u d o m á n y ö n á l l ó v á válása körüli i d ő b e n .

J. M . von Loen a köteteket 18 k a t e g ó r i á b a sorolja (ezen belül ahol s z ü k s é g e s , nyelvek szerint tagolva), az alábbi sorrendben: a h a d t u d o m á n y ókori szerzői, modern s z e r z ő k az ó k o r i h a d ü g y r ő l , a háborúról általában, hadiépítészet, t ü z é r s é g , t ű z f e g y v e r e k , hajózás, g y a l o g s á g , l o v a s s á g , k i k é p z é s , fegyelem, „affaires du commissariat," a k a p i t á n y o k r ó l , csatarendek, hadijog, k ü l ö n l e g e s j o g i k é r d é s e k , párbajok, s z a b á l y z a t o k , a h á b o r ú r a vo­

n a t k o z ó erkölcsi és politikai reflexiók (ezek között felsorolja p l . a soproni polgár, Lackner Kristóf Galea M á r t i s c í m ű k o m p e n d i u m á t ) . F ü g g e l é k k é n t pedig n é h á n y v e d u t a g y ü j t e m é n y kiadását e m l í t i .9 Ezek között a l e g t ö b b c í m e t a katonai é p í t é s z e t ( t ö b b mint 100 c í m ) , a h á b o r ú r ó l általában szóló m u n k á k (több mint 70 c í m ) és az erkölcsi és politikai reflexiók (közel 40 c í m ) köréből ismerteti.

' Catherine Wilkinson: Renaissance Treatises on Military Architecture and the Science of Mechanics. In:

Les traités d'architecture de la Renaissance. Éd. Jean Guilleaiime. Paris, 1988. 470-472. o.; Vertier 1997.

236-239. о.; Sodini 2002. 19-20. о.; Bene 2007. 52. о.

6 A korabeli német politikatudomány legjelesebb alakja, Hermann Conring a De civili prudentia című munká­

jában (Hemstädt, 1662.) például a politikatudományt határolta el a hadtudománytól. Idézi: Bene 2007. 55. о.

1 Jahns П. 1890. 964-965.0.

xU o . 1455-1456. о.

4 J. М. von Loen: Le sóidat ou le metier de la guerre considéré comme le metier d'honneur. Avec un essai de la bibliotheque militaire par Monsieur de ~ . Francfort a. M . 1743.; Jahns II. 1890. 1782-1783. о.

(3)

A X V I I . s z á z a d b a n azonban m é g ennél is gazdagabb és differenciáltabb irodalommal lehet s z á m o l n i , mivel, mint e m l í t e t t e m , katonai k é r d é s e k e t vagy azok bizonyos vonatko­

zásait a teológiai és a filozófiai, illetve a filozófia alá tartozó politikai irodalom egyes műfajaiban is - pontosabban szólva főként ott - tárgyaltak. A z e g é s z korszakon keresz­

tül a vallási diskurzus r é s z e maradt például az i g a z s á g o s és a „szent h á b o r ú " k é r d é s e , az­

az a h á b o r ú vallási legitimációjának t é z i s e .1 0 A h á b o r ú r ó l való g o n d o l k o d á s k ö z é p p o n t ­ j á b a n m é g a X V I I . s z á z a d b a n is az e r k ö l c s i - m o r á l i s v o n a t k o z á s o k (a katonai é t h o s z , a virtus, Fortuna szerepe stb.) álltak, ezeket a filozófia t u d o m á n y á n belül, a politikai dis­

kurzusban f o g a l m a z t á k meg: a j ó h a d v e z é r r ő l szóló m ű v e k b e n , az udvari élet formáit, az udvari ember és a j ó fejedelem katonai erényeit és neveltetését, valamint a „ragione di stato" e l m é l e t é t t á r g y a l ó , igen változatos műfajú s z ö v e g e k b e n . K ö z t ü k szép s z á m m a l ta­

lálhatók d i a l ó g u s o k , történeti m u n k á k , életrajzok, fejedelemtükrök, m a x i m a g y ü j t e - m é n y e k , traktátusok, sőt k o m é d i á k , versek és n o v e l l á k i s . "

T o v á b b r a is a h a d t u d o m á n y k ö r é b e tartoztak egyes ókori történetírók m u n k á i é s azok k o m m e n t á r j a i . Á m a m í g a r e n e s z á n s z és a k é s ő r e n e s z á n s z katonai m u n k á k t ú l n y o m ó t ö b b s é g e az antik „ h a d á s z o k " és történetírók (Aelianosz, Vegetius, Iulius Caesar, L i v i u s , Tacitus, P o l ü b i o s z stb.) m ü v e i n e k k o m m e n t á l á s á r a szorítkozott, s szerzőik j o b b á r a fegy­

vert sosem forgatott e g y h á z i és világi é r t e l m i s é g i e k (szerzetesek, t ö r t é n e l e m t a n á r o k , j o ­ g á s z o k , filológusok) voltak, addig a tárgyalt korszakban fölzárkóztak melléjük a nagy e u r ó p a i h á b o r ú k csatatereit megjárt, képzett katonák, mint például Nassaui J á n o s , Giorgo di Basta, Johan Jakob von Walhausen, W i l h e l m D i l i c h , Raimondo Montecuccoli vagy é p p e n a magyar Zrínyi M i k l ó s . A z ő m ü v e i k b e n is fontos helyet foglalt el az ókori szer­

zőkre való hivatkozás, csakhogy azokat már személyes tapasztalataikon szűrték keresztül.

A h a d ü g y i forradalom h a t á s á r a lendületes g y a r a p o d á s n a k indultak a matemetika és annak részdiszciplinái e r e d m é n y e i t írásba foglaló technikai-didaktikus j e l l e g ű írások. A z ilyen j e l l e g ű s z a k k ö n y v e k nagyobb s z á m á t az is m a g y a r á z z a , hogy az e r ő d é p í t é s z e t - o s t r o m t e c h n i k a - t ü z é r s é g h á r m a s s á g a kívánta a k a t o n á k t ó l a legnagyobb s z a k é r t e l m e t , a l e g t ö b b , l e g s z e r t e á g a z ó b b ismeretet, együttesen és k ü l ö n - k ü l ö n is. Ezek j e l e n t ő s részét - a mindenkor s z ü k s é g e s gyakorlat mellett - a s z a k k ö n y v e k b ő l lehetett a l e g h a t é k o n y a b ­ ban é s a leggyorsabban megszerezni.1 2 T o v á b b á ezek a területek képviselték a korban a

„ c s ú c s t e c h n o l ó g i á t , " s mint ilyenek, nyilván fokozottabb é r d e k l ő d é s r e tarthattak s z á m o t . A t ű z f e g y v e r e k m e g j e l e n é s e inspirálta az e r ő d í t é s e l m é l e t e t , a várépítészeti szakiro­

dalmat, majd a tüzérség, a pirotechnika s z a k t e r ü l e t é t .1 3 A z e r ő d é p í t é s z e t , az Itáliában k i - Fantoni 2001. 27-28. o.; Dag Tessore: A háború misztikája. Ford. Mátyás Norbert. Budapest, 2004.

" Verrier 1997.; Fantoni 2001.; Sodini 2002. A háború értelmezéseinek sokrétűsége, a szobrok, rituá­

lék, traktátusok, ünnepi ceremóniák, kitüntetések (tárgyak és viselkedésminták) mögött Fantoni azonos, a heroizmusra, a katonai hősiességre épülő ideológiát, organikus értékrendet mutat k i , amelyet a háborúnak a kor civilizációjában játszott abszolút centrális szerepével magyaráz. Fantoni 2001. 63-64. o.

Gondolok itt pl. az erődítmények tervezéséhez szükséges geometriai és matematikai ismeretekre. A ter­

mészettudományi és matematikai ismereteknek a hadviselésben játszott szerepét hazai földön elsőként a hol­

land egyetemekről hazatért Apáczai Csere János fogalmazta meg 1653-ban, a gyulafehérvári akadémián tartott székfoglaló beszédében: „A matematika fontosságából érthetjük meg azt is, hogy manapság Francia- és Angolországban, Dániában, Lengyel-, Olasz-, Magyar- és Erdélyországban nem viselnek háborút német kato­

nák nélkül, mert bizony azok a matematikai tudományokban mindenkit túlszárnyalnak. Ezért van az, hogy Németország napról napra mindenféle új fegyvert szerkeszt." Apáczai Csere János: A bölcsesség tanulásáról.

In: Magyar gondolkodók X V I I . század. Vál. és s. a. r. Tarnóc Márton. Budapest, 1979. 618.0.

13 Horst De la Croix: The Literature on Fortification. In: Renaissance Italy. Technology and Culture.

(4)

dolgozott, majd az 1530-as é v e k k ö z e p é t ő l k e z d ő d ő e n E u r ó p a - s z e r t e elterjedt újfajta várépítészeti e l j á r á s1 4 gyors fejlődése hatással volt a t ü z é r s é g r e és főként az ostromtech­

nikára, hiszen e területek között szoros összefüggés és k ö l c s ö n h a t á s állt fenn. N e m vélet­

len tehát, hogy sok erődítési szakmunka foglalkozik a t ü z é r s é g g e l , o s t r o m t e c h n i k á v a l és viszont. A t ü z é r s é g területén javult az ö n t é s t e c h n o l ó g i a , a lőpor m i n ő s é g e , a c é l z á s pon­

t o s s á g a , a m o z g é k o n y s á g , hogy csak a legfontosabbakat e m l í t s ü k .1 5 V e l e n c é b e n már 1526-ban tüzériskolát hoztak l é t r e .1 6 A z o s t r o m t e c h n i k á b a n az aknaharc m e g j e l e n é s e mellett l e g l é n y e g e s e b b elem az egyre n ö v e k v ő s z e r v e z e t t s é g és r e n d s z e r e z e t t s é g (ezen belül a t ü z é r s é g é is), ami megsokszorozta a csapatok erejét. E folyamat a francia Vauban marsall t e v é k e n y s é g é b e n érte el c s ú c s p o n t j á t .1 7

Ezzel e g y i d ő b e n , a b e k ö v e t k e z e t t harcászati reformoknak m e g f e l e l ő e n , a g y a l o g s á g és l o v a s s á g alakzatairól is m u n k á k sora jelent meg, és t ö m e g é v e l láttak n a p v i l á g o t kato­

nai s z a b á l y z a t o k . É r t h e t ő o k o k b ó l a k a t o n a o r v o s l á s , a sebészeti m u n k á k s z á m a is meg­

nőtt, noha a k i z á r ó l a g a katonai területtel foglalkozó m u n k á k s z á m a csekély maradt. Je­

lentős részt hasított k i m a g á n a k a h a d t u d o m á n y o n belül a hadijog, k ü l ö n ö s e n Hugo Grotius a l a p v e t ő m ü v é n e k m e g j e l e n é s e után.

A h a d t u d o m á n y fejlődése és t u d o m á n n y á válása s z e m p o n t j á b ó l k i e m e l k e d ő szerepet j á t s z o t t Raimondo Montecuccoli császári h a d v e z é r írói t e v é k e n y s é g e , aki négy é v t i z e d e s pályafutása alatt t ö b b m u n k á t is írt, t ö b b műfajban. A z 1640-es é v e k b e n két traktátust a csatákról (Delle bataglie) és a h á b o r ú r ó l (Trattato della guerra), az 50-es é v e k b e n a had­

m ű v é s z e t r ő l (Dell'arte militare), végül 1670-ben aforizmákat, azaz gondolatokat a had­

m ű v é s z e t r ő l (Della guerra col Turco in Ungheria). Ha szépírói kísérleteit is tekintjük (Zibaldone), m u n k á s s á g a átfogta a korabeli katonai g o n d o l k o d á s majd minden megjele­

nési formáját. Ő volt az „első újkori g o n d o l k o d ó , aki a h á b o r ú minden v o n a t k o z á s á n a k átfogó e l e m z é s é t kívánta nyújtani," s akinek írásai a „ t ö r v é n y s z e r ű s é g " é s a „ r e n d s z e r "

g o n d o l a t á n a k n ö v e k v ő fontosságát t ü k r ö z i k .1 8 B á r m ű v e i csak a X V I I I . század elején j e ­ lentek meg n y o m t a t á s b a n , addig k é z i r a t b a n terjedtek,1 9 m é g s e m maradtak hatástalanok.

(1963). 30-50. o.; Henning Eichberg: Geometrie als baroche Verhaltensnorm. Fortification und Exercitien.

Zeitschrift für Historische Forschung 4 (1977), Heft 1.; Duffy 1979.; Christopher Duffy: The Fortress in the Age of Vauban and Frederick the Great 1660-1789. London, 1985.; Pollak 1991. X - X X X V I . o.; Frances Willmoth: Mathematical Sciences and Military Technology. In: Renaissance and Revolution. Ed. /. V. Field, Frank A. J. L James. Cambridge, 1993. 121-127. o.

14 Duffy 1979.41.0.

15 Volker Schmidtchen: Bombarden, Befestigungen, Büchsenmeister. Von den ersten Mauerbrechern des Spätmittelalters zur Belagerungsartillerie der Reneissance. Düsseldorf, 1977. 141-143. o.; Duffy 1979. 8., 13. о.

16 Duffy 1979. 14. о.

11 Anton von Zastrow: Geschichte der beständigen Befestigung... Leipzig, 1839. 209-222., 231-244. o.

18 Rothenberg 2005. 53. o.

1 9 Ausgewaehlte Schriften des Raimund Fürsten Montecuccoli General-Lieutenant und Feldmarschall.

Herausgegeben von der Direction des K. Und K. Krieges-Archivs. Bearbeitet von Hauptmann Alois Veltzé. I - I I . Wien und Leipzig, 1899.; Harms Kaufmann: Raimondo Graf Montecuccoli 1609-1690 kaiserlicher Feldmaischall, Militärtheoriker und Staatsmann. Dissertation, Berlin, 1971. 36-44., 51-52., 74-78. o.; Thomas M.

Barker: The Military Intellectual and Battle: Raimondo Montecuccoli and the Thirty Years War. Albany, New York, 1975. 73-127. о.; Raimondo Luraghi: Introduzione. Raimondo Montecuccoli, l'azione e i l pensiero. In:

Le opere di Raimondo Montecuccoli. Edizione eritica a cura di Raimondo Luraghi. Roma, 1988.; Fabio Martelli: Le Leggi, Le Armi e II Principe. Studi Sul pensiero politico di Raimondo Montecuccoli. Bologna,

1990.; Rothenberg 2005. 57-60. o.

(5)

Lotharingiai Károly például ismerte a Della guerra col Turco Kriegsarchivban fekvő kéziratát, „sőt, a török h á b o r ú k idején m a g á n á l hordta."2 0

Ez utóbbi j ó l mutatja, hogy a h a d ü g y b e n lejátszódott fejlődésre nem c s u p á n az új tí­

pusú ismeretek, hanem azok m e g s z e r z é s é n e k új m ó d j a is j e l l e m z ő : a harctéri tapasztalat egyeduralma lassan á t e n g e d t e helyét a nyomtatott s z ö v e g e k t a n u l m á n y o z á s á r a és a gya­

korlatra é p ü l ő nevelési s z i s z t é m á n a k , majd m é g k é s ő b b a katonai iskolák felállításának.2 1 A korábbi v é l e k e d é s m e g v á l t o z á s á t j e l z i , hogy m í g Jorge Radendorfer frankfurti csoda­

doktor a X V . század m á s o d i k felében sokak v é l e m é n y é v e l e g y e z ő e n azt írta: „hadfivá csakis a gyakorlat tesz s nem a k ö n y v e k t a n u l m á n y o z á s a vagy a trójai h á b o r ú o l v a s m á ­ n y a i , "2 2 addig Sir Clement Edmondes C a e s a r - f o r d í t á s á n a k b e v e z e t ő j é b e n , 1600-ban, m á r így fogalmazott: „ A h h o z , hogy egy katona a h a d t u d o m á n y b a n [art military] magas szint­

re jusson el, nem elég a m é g o l y hosszú harctéri gyakorlat. O l v a s á s és e l m é l k e d é s szük­

séges h o z z á . "2 3 M á r a X V I . század m á s o d i k felében összeállították a h a d v e z é r e k n e k , i l ­ letve a beosztott tiszteknek ajánlott s t ú d i u m o k é s k ö n y v e k listáját, amelyben ugyan szinte m i n d e n k i n é l az a n t i k v i t á s h a d e l m é l e t - és történetírói (Aelianosz, Caesar, Cicero, Frontinus, L i v i u s , Modestus, Vegetius stb.) szerepeltek az első helyen, á m t ö b b e n aján­

lották a „ m o d e r n " erödépítészeti és a mechanikai, valamint a morálfilozófiai m ű v e k o l ­ vasását i s .2 4 Ez a - filozófusok (Francesco Patrizi), politikai e l m é l e t í r ó k (Castiglione) é s k a t o n á k (de L a Noeu) által e g y a r á n t megfogalmazott - m ű v e l t s é g e s z m é n y kapott intéz­

m é n y e s ü l t formát a X V I I . században Európa-szerte megnyitott ún. Ritterakadémiák neve­

lési programjában, amelyek a fiatal nemeseket nyelvekre, táncra, vívásra, lovaglásra, ka­

tonai gyakorlatokra és az új matematikai, erődépítészeti ismeretekre oktatták, a francia p r o t e s t á n s o k jeles h a d v e z é r e , de La Noeu Discours politiques et militaires (Bázel, 1587.) c í m ű m ű v é b e n kidolgozott terv a l a p j á n .2 5 Ugyanezen idő tájt alakult k i a k a t o n á s k o d ó n e m e s s é g ismeret- é s m ű v e l t s é g s z e r z é s e új k ö v e t e l m é n y e k n e k m e g f e l e l ő m ó d j a k é n t a Grand Tour vagy Kavalierstour gyakorlata, amely a h a g y o m á n y o s p e r e g r i n á c i ó n meg­

s z e r e z h e t ő elméleti tudást ( e g y e t e m l á t o g a t á s ) a praktikus gyakorlati ismeretekkel (vá­

rosok, a r z e n á l o k , ostromok m e g t e k i n t é s e , R i t t e r a k a d é m i á k felkeresése stb.) ö t v ö z t e .

Perjés Géza: A „metodizmus" és a Zrínyi-Montecuccoli vita. II. rész: Századok, (1962). 533. o.

21 John R. Hale: The Argument of Some Military Title Pages of the Renaissance. The Newberry Library Bulletin, 6 (1964). 225-307. o.; Fantoni 2001. 22. o.

2 2 Idézi: Schmidtchen 1990. 294. о.

2 3 Idézi: Henry J. Webb: Elizabethan Military Science. The Books and the Practice. University of Wisconsin Pr., Madison, Milwaukee - London, 1965. 9. o. A közvetlen harctéri tapasztalatok szükségessége mellett a X V I I . században már minden szerző egyetértően hangsúlyozza a „könyvek" és a „históriák olvasásának" és a tanu­

lásnak a fontosságát. Fantoni 2001. 23-24. o.

2 4 A katonai mesterségnek a X V I . században meginduló humanizálódási folyamatáról, az antik elemeket a modern tudományokkal ötvöző új műveltségeszményről alapvető munka: Verrier 1997. Itt különösen: 104-

109. o. Magyar vonatkozásban: Bitskey István: Mars és Pallas között. Múltszemlélet és sorsértelmezés a régi magyarországi irodalomban. (Csokonai Könyvtár 37.) Debrecen, 2006.

Jahns II. 1890. 917., 1022-1029. о.; В. Poten: Geschichte des Militär-Erziehungs-und Bildungswesens in den Landen deustcher Zunge. II. Bd. (Monumenta Germaniae Pedagogica 10.) Berlin, 1891. 325-346. o.

2 6 A kora újkor művelődéstörténetében oly jelentős szeipet játszott, de a hadtörténet által még csak most érté­

kelni kezdett Kavalierstour-ról, a nemesifjak képzésének végén tett európai körutazásról lásd Mathias Leibetseder: Der Kavalierstour. Adlige Erziehungsreise im 17. und 18. Jahrhundert. Beihefte zu Archiv für Kul­

turgeschichte, Heft 56. Köln - Weimar - Wien, 2004.; Grand Tour. Adeliges Reisen und europäische Kultur vom 14. bis 18. Jahrhundert. Hsg. Rainer Babel und Werner Paravicini. (Beihefte der Francia, 60) Stuttgart,

(6)

A katonai k é r d é s e k bevonultak a h a g y o m á n y o s egyetemi k é p z é s b e is, a nagy protes­

t á n s u n i v e r z i t á s o k filozófiai ( b ö l c s é s z e t t u d o m á n y i ) f a k u l t á s a i n a k matematika o k t a t á s á ­ ban neves matematikusok, h a d m é r n ö k ö k a d t á k e l ö a h a d m é r n ö k i , katonai é p í t é s z e t i is­

mereteket, p é l d á u l a s z á z a d h ú s z a s é v e i b e n Leidenben Franz von Schooten, a negy­

v e n e s - ö t v e n e s é v e k b e n Altdorfban Georg Rimpler, Wittenbergben Christoph Nottnagel, Frankfurtban Johannes M a g i r i , vagy az 1700-as é v e k legelején ugyanott Christoph Sturm. F r a n c i a o r s z á g b a n pedig az 1620-as é v e k v é g é t ő l a párizsi é s a L a Fleche-i j e z s u i ­ ta k o l l é g i u m o k f o g a d t á k be az új matematikai ismereteket."7 A h a d a k o z á s , mint t é m a , a X V I I . s z á z a d b a n az egyetemi o k t a t á s t ö b b s z á z é v e s m ú l t ú m ű f a j á n a k , az egyetemi dis- p u t á c i ó k n a k a lapjain is megjelent.2 8

A h a d ü g y i forradalom, a t ű z f e g y v e r e k e u r ó p a i e l t e r j e d é s e é s a k ö n y v n y o m t a t á s forra­

dalma i d ő b e n igen k ö z e l , majdnem azonos i d ő s z a k b a n k ö v e t k e z e t t be. A X V I I . s z á z a d i híres francia f i l o l ó g u s , Claude de Saumaise (Salmasius) a r ó m a i a k h a d v i s e l é s é t t á r g y a l ó k ö n y v e b e v e z e t ő j é b e n idézi azt a kortársi v é l e m é n y t , hogy h á r o m felfedezés f o r m á l t a át a világ k é p é t : a k ö n y v n y o m t a t á s é , a l ő p o r é é s az acus n a u t i c á é .2 9 A h a d ü g y i forrada­

l o m m a l kapcsolatos v i t á k t ó l , p e r i o d i z á c i ó s k é r d é s e k t ő l f ü g g e t l e n ü l n y i l v á n v a l ó , hogy az e u r ó p a i hadseregek fegyverzeti, technikai és h a r c á s z a t i á t f o r m á l á s á t , illetve az e r ő d í t é s ­ technika é s a v á r o s t r o m o k t e r ü l e t é n b e k ö v e t k e z e t t gyors v á l t o z á s o k a t r é s z b e n ö s z t ö n ö z ­ te, r é s z b e n pedig v é g i g k í s é r t e a h a d t u d o m á n y i s z a k m u n k á k n a k a k o r á b b i h o z k é p e s t rob-

2005.; Thomas Freiler: Die Kavalierstour als Weichenstellung für eine militärische Karriere. Ahasverus von Lehndorff, Georg Friedrich zu Eulenburg und ihre zehnjärige „Tour d'Europe." Militärgeschichtliche Zeitschrift, 66 (2007). Heft 2. 363-386. o.

27 Pollak 1991. XX1II-XXIV. o.

2 8 Az egyetemi disputációk kutatása e's kiadása az 1980-as évektől élénkült meg, a hadtudomány azonban még nem fedezte fel ezt a forrástípust. A gazdag nemzetközi irodalomból lásd: Ewald Нот: Die Disputaionen Und Promotionen an Den Deutschen Universitäten Vornehmlich Des Dem 16. Jahrhundert. Beihefte Zum Centrai­

blatt Für Bibliothekswesen, Vol. 4., 11-13. Leipzig, 1893.; Lieselotte Resch und Ladislaus Buzas: Verzeichnis der Doktoren und Dissertationen der Universität Ingolstadt - Landshut - München 1472-1970. Bd. 1:

Theologische, Juristische, Staatswissenschaftliche Fakultät. München, 1975.; Werner Kundert: Katalog Der Helmstedter Juristischen Disputationen. Programme Und Reden 1574-1810. (Repertorien Zur Erforschung Der Frühen Neuzeit Vol. 8.) Wiesbaden, 1984.; loannis Maria and Caietani Gantar: Philologicae Disputationes.

(Academia Latinitati Fovendae Commentarii Vol. 9.) Rom, 1986.; Ryuichi Tsuno: Katalog Juristischer Dissertationen, Disputationen, Programme Und Anderer Hochschulschriften Im Zeitraum Von 1600 Bis 1800.

(Aus Den Beständen Der Universität Rostock. Halbband. 1.) Tokyo, 1989.; William A. Kelly: The Theological Faculty at Helmstedt: An Outline of Its Intellectual Development as Mirrored in Its Dissertations; Together with a Chronological Catalogue. Vol. 1-2. Strathclyde University, 1992.; Wilhelm Risse: Index Disputationum:

Aagardus - Maes. (Bibliographia Philosophica Vetus Vol. 8, 1.). Hildesheim, 1998.; Hanspeter Marti:

Philosophieunterricht Und Philosophische Dissertationen Im 17. Und 18. Jahrhundert. In: Artisten und Philo­

sophen. Wissenschafts- und Wirkungsgeschichte einer Fakultät vom 13. bis zum 19. Jahrhundert. Tübingen, 1999.

207-232. o.; Margreet J. A. M. Ahsmann: Collegium Und Kolleg: Der Juristische Unterricht an Der Univer­

sität Leiden 1575-1630. Unter Besonderer Berücksichtigung Der Disputationen. (Ius Commune: Sonderhefte, Studien Zur Europäischen Rechtsgeschichte V o l . 138.) Frankfurt am Main, 2000.; Hanspeter Marti:

Dissertation Und Promotion an Frühneuzeitlichen Universitäten Des Deutschen Sprachraums. Versuch Eines Skizzenhaften Überblicks. In: Promotionen Und Promotionswesen an Deutschen Hochschulen Der Frühmoderne. Köln, 2001. 1-20. o.; Jos Damen (Ed.): Hora Est! On Dissertations. (Kleine Publicaties Van De Leidse Universiteitsbibliotheek. Vol. 71.) Leiden, 2005.

9 A használt kiadás: De re militari Romanorum liber. Leiden, 1657. „Nam ut bene Verulamius, tria haec, ars typographica, pulvis tormentarius et acus nautica rerum faciem et statum in orbe terrarum mutarunt: primum in re litteraria, secundum in re bellica et tertium in re navali." Könyvében maga is a változó, mozgásban lévő hadtudo­

mányra helyezi a hangsúlyt: „De mutatione artis militaris apud Romanos. Et quod saepe variaverit multis argumentis probatum."

(7)

b a n á s s z e r ü m e n n y i s é g i n ö v e k e d é s e é s , a k ö n y v n y o m t a t á s n a k k ö s z ö n h e t ő e n , E u r ó p a - szerte gyors elterjedése. Ennek b i z o n y s á g a , hogy a X V I I . s z á z a d b a n legkevesebb félezer m ü látott napvilágot a h á b o r ú m ű v é s z e t é r ő l .3 0

A magyarországi hadtudományi irodalom általános jellemzői

A z e l ő z ő fejezetben felvázolt k é p h e z k é p e s t a hazai h a d t u d o m á n y i irodalom X V I I . századi t e r m é s e bizony s o v á n y . A t ö b b mint félezer c í m m e l szemben alig n é h á n y tucat­

nyi m a g y a r o r s z á g i , azaz magyar szerzőktől itthon és külföldön megjelent, magyar és idegen nyelven, e l s ő s o r b a n latinul é s németül írott m ű v e t i s m e r ü n k . Ha e z e k b ő l leszá­

mítjuk a katonai s z a b á l y z a t o k a t és rendtartásokat, m é g rosszabb az arány, s m i n d ö s s z e n é h á n y munka marad. Jogosnak t ű n h e t tehát V i r á g József, 48., Gollner ezredbeli strá­

zsamester panasza, aki 1836-ban, n y i l v á n o s felhívást i n t é z v e az o r s z á g v á r m e g y é i n e k h a t ó s á g a i h o z egy m e g i n d í t a n d ó h a d m ű v é s z e t i é s -történeti folyóirat, a T u d o m á n y o s H a d á s z t á r g y á b a n , i n d o k l á s k é n t ezt írta: „ m i n d e n t u d o m á n y i á g a k r a Honunkban mind­

eddig t ö b b figyelem fordíttatott a » H a d t u d o m a n y « m á r s z á z a d o k ó t a érintetbe nem j ö t t tárgyainál, amit eféle k ö n y v e k s z ű k e vagy nem léte b i z o n y í t . " "1 Ezzel e g y b e v á g n a k Zrí­

nyi 1650-es é v e k b e n p a p í r r a vetett szavai: „ m á s nemzetek k ö n y v e k e t írnak seregek ren­

deléséről, mi penig azokat nevetjük, mennyi m e s t e r s é g é s t u d o m á n y k é v á n t a t i k ahoz"."2 Mindez persze nem azt jelenti, hogy M a g y a r o r s z á g kimaradt az e u r ó p a i h a d ü g y i fej­

l ő d é s b ő l , vagy hogy Zrínyin kívül senki nem foglalkozott a Magyar K i r á l y s á g , illetve E r d é l y katonai p r o b l é m á i v a l , az itt folyó h a d a k o z á s o k t a n u l s á g a i n a k m e g f o g a l m a z á s á ­ val. Fejedelmi és főúri l e v e l e z é s e k b e n , családi a r c h í v u m o k b a n , magyarok által külhoni egyetemeken tartott, j o b b á r a latin nyelvű d i s p u t á c i ó k é s e g y h á z i m ű v e k lapjain, kiadott és kiadatlan r ö p i r a t o k b a n , a bécsi k ö z p o n t i k o r m á n y s z e r v e k i r a t a n y a g á b a n fennmaradt o p i n i ó k b a n , javaslatokban a X V I I . századi magyar katonai g o n d o l k o d á s s z á m t a l a n em­

léke ő r z ő d ö t t meg. T é n y azonban, hogy a kora újkor m a g y a r o r s z á g i h a d t u d o m á n y i ter­

m é s é b ő l szinte teljességgel h i á n y o z n a k a tisztán elméleti m ü v e k , t ú l n y o m ó h á n y a d á t a gyakorlati írások alkotják. M é g Zrínyi müvei is kéziratban maradtak, mert mint az Áfi­

um c í m ű r ö p i r a t á b a n k é n y t e l e n volt megvallani: „ e z előttis penig írtam egy kis tractatust, kinek neve Vitéz hadnagy, de csak m a g a m n á l tartom, mert én nem látok ollyat, k i g y ö ­ n y ö r k ö d n é k olvasásában, maga bizony s e m m i b ő l ú g y ember nem tanulhat, mint a b b ó l . "3 3

Ha ennek az okát k e r e s s ü k , szembe kell nézni azzal a t é n n y e l , hogy 1526 és az azt k ö v e t ő török hódítás n y o m á n az o r s z á g politikai é s területi e g y s é g e m e g s z ű n t : a Királyi M a g y a r o r s z á g Habsburg uralom alá került, a török vazallus E r d é l y önálló f e j e d e l e m s é g ­ gé vált, az o r s z á g k ö z é p s ő részeit a török kebelezte be b i r o d a l m á b a . Ettől kezdve magya­

rok által vezetett, nemzeti c é l o k é r t k ü z d ő önálló magyar h a d s e r e g r ő l a X V I I . század vé­

g é i g csak E r d é l y e s e t é b e n lehet b e s z é l n i , a Királyi M a g y a r o r s z á g h a d ü g y e i t B é c s b ő l

J Jahns I I . 1890. több mint 350 müvet sorol fel, Fantoni bibliográfiájában ezt mintegy 70-el bővíti [Fantoni 2001. 491-505. o.), és akkor még nem számoltam hozzá a tábori prédikációkat, az egyetemi disputációkat stb.

3 1 Idézi: Dr. Váli Béla: A „Tudományos Hadász" története. HK 1990. 420. o.

32 Kulcsár 2004. 105. o.

JJ Kulcsár 2004. 213. o. Igaz, Montecuccoli művei sem jelentek meg életében, csak halála után, a X V I I I . század elején.

(8)

irányították. Ezeket a s ú l y o s fejleményeket tetézte, hogy hosszú, mintegy 150 esztendeig tartó h á b o r ú s p e r i ó d u s vette kezdetét, óriási ember- és anyagi v e s z t e s é g e k e t okozva.

Emiatt mind a Királyi M a g y a r o r s z á g o n , mind az Erdélyi F e j e d e l e m s é g b e n h i á n y o z t a k azok az erőforrások, amelyek a korban létesülni k e z d ő á l l a n d ó hadsereg felállítását é s az e u r ó p a i h a d v i s e l é s v í v m á n y a i n a k m e g h o n o s í t á s á t lehetővé tették volna. Emellett p o l i t i ­ kai és katonai k ö r ü l m é n y e k is a k a d á l y o z t á k , hogy az o r s z á g az akkori i d ő k n e k m e g f e l e l ő hadsereget állítson fel. A j a v a r é s z t feudális, rendi k ö t e l e z e t t s é g e k alapján s z o l g á l ó , idő­

szakosan felállított, gyenge harcértékű magyar k a t o n a s á g mind ö s s z e t é t e l é b e n , mind h a r c m ó d j á b a n eltért a n y u g a t - e u r ó p a i h a d s e r e g e k t ő l . A m í g N y u g a t - E u r ó p á b a n a h á b o r ú ­ kat (az o s t r o m m ü v e l e t e k e t és a nyílt mezei ü t k ö z e t e k e t e g y a r á n t ) m á r a szálfegyverrel és tűzfegyverrel felszerelt, j ó l kiképzett g y a l o g s á g d ö n t ö t t e el, addig a magyar h a d e r ő ge­

rincét a l k o t ó mezei é s végvári k a t o n a s á g a Habsburg Birodalmon belül létrejött katonai m u n k a m e g o s z t á s , illetve a török elleni á l l a n d ó h a t á r v é d e l e m d ö n t ő e n k ö n n y ü l o v a s j e l l e ­ ge miatt a X V I I . század végéig n a g y r é s z t k ö n n y ű fegyverzetű l o v a s s á g b ó l állt, amelyre az irreguláris h a r c m ó d (a felderítés, a portyázás é s a lesvetés) volt és maradt a j e l l e m z ő .

V é g ü l , a B é c s b e n s z é k e l ő királyi udvar, a magyar arisztokrata udvarok kis s z á m a , a birodalmon belüli s ú l y t a l a n s á g u k , az egyetemi és főiskolai rendszer hiánya, a hazai k i ­ adású, illetve magyar nyelvű h a d t u d o m á n y i n y o m t a t v á n y o k s z á m á r a t ú l s á g o s a n kis piac is közrejátszott abban, hogy az ilyen irányú m a g y a r o r s z á g i igényt a külföldön nyomtatott k i a d v á n y o k behozatala r é v é n elégítették k i .3 4

A XVII. századi magyarországi hadtudományi müvek típusa?5

T e o l ó g i a i m ű v e k ( p r é d i k á c i ó k )

A fenti rövid, de talán nem haszontalan kitérőt k ö v e t ő e n az 1600 és 1700 közötti idő­

szak áttekintését a m é g az e l ő z ő s z á z a d b a n megjelent A z Keresztyen Hadakozasnac T ü k ö r é című m u n k á v a l kell kezdeni. Ugyanis m á r az o r s z á g fölszabadítására, a t ö r ö k k i - verésére tett első nagy kísérlet, a tizenöt éves h á b o r ú (1591-1606) során bebizonyoso­

dott, hogy a magyar h a d e r ő nem k é p e s e r e d m é n y e s e n s z e m b e s z á l l n i az o s z m á n hatalom h a d s e r e g é v e l . A h á b o r ú sikerei és kudarcai a magyar rendek s z á m á r a t ö b b fontos tanul­

sággal szolgáltak: 1.) a török n e m z e t k ö z i összefogással l e g y ő z h e t ő ; 2.) az ellene v í v a n d ó h á b o r ú b a n d ö n t ő részt kell vállalniuk a magyaroknak is, hogy a h á b o r ú célját, m e n e t é t befolyásolni tudják; 3.) amire csak akkor lesznek k é p e s e k , ha az o r s z á g h a d ü g y é t megre­

formálják, é s a hazai k a t o n a s á g o t k i k é p e z i k a reguláris harcra. Ezért, amikor a magyar politikai v e z e t ő réteg a X V I - X V I I . század fordulóján kialakította a török kiűzését és az ország e g y e s í t é s é t c é l z ó programját, abban fontos helyet kapott a h a d ü g y k é r d é s é n e k r e n d e z é s e is. Ennek első irodalmi l e c s a p ó d á s a Telegdi M i k l ó s pécsi p ü s p ö k , a nagy­

szombati nyomda tulajdonosa n y o m d a v e z e t ő j e k é n t d o l g o z ó Pécsi Lukács 1595-ben megjelent m ü v e , amely t u l a j d o n k é p p e n Petrus Bacherius (1512-1601) d o m i n i k á n u s prior De christianae militiae disciplina c. k ö n y v é n e k (Leuven, 1562.) magyarra ültetése. A D i l i n -

Lásd erről: Domokos György - Hausner Gábor - Veszprémy László: Hadtudományi nyomtatványok régi könyvjegyzékeinkben. Magyar Könyvszemle. 1997. 33-57. o.

"° A háborúról, a hadakozásról született reflexióknak itt következő tipológiáját a korabeli diskurzustípusokat és a nemzetközi szakirodalmat is tekintetbe véve alakítottam ki. Lásd: Fantoni 2001.; Leng 2002.; Bene 2007.

(9)

génben é s Leuvenben tanult, majd ez utóbbi egyetemen tanító d o m i n i k á n u s szerző m u n k á ­ j a az istennek tetsző, keresztény hadviselésről szóló vallási irodalom egyik jellegzetes,

népszerű darabja volt, amely teológiai érvekkel, a Szentírásból, az egyházatyákból vett idézetekkel és az antikvitás p é l d á i v a l3 6 vértezte föl a laikusokat (a fegyverforgatókat) é s az egyházi rendet a h a d a k o z á s legitimizálására. Pécsi átültetésében ez így hangzik: „ T o v á b b á , hogy ez írást keresztény vitézkedés tükörének neveztem, az Szentírás vitt reá (Luc. 3) ho­

lott m i d ő n az vitézlő nép kérdené Keresztelő Szent Janóstul, m i k é p p e n viselhetnek ük ár­

tatlanul fegyvereket, azt felelte, hogy ha senkit erővel meg nem nyomorétotok, hamis esz­

közökkel é s r a g a d m á n n y a l nem é l t e k . . . "3 7

A 16 pont mindegyike 8-10 oldalas önálló diskurzus, amely keresztény útmutatást nyújt a h a d a k o z á s során felmerülő elméleti és gyakorlati kérdésekre: „ A z had megengedtetett, sőt néha az fejedelmek Istentől vitettetnek hogy fegyvert fogjanak..."; „ M a g á b a n nem gonosz az had.."; „ A z had előtt szükség tanácsot kérdeni az okos férfiaktul és főképpen az vé- nektül"; „Igen hasznos az had hirdetése előtt, az után is, hadi jelt adván, az Istennek k ö - nyörgeni, hogy j ó véget adjon dolgokban"; „ H o g y az bor és tisztátalan fertelmesség szám­

kivetésben szükséges hogy legyenek az keresztények táborábul"; „Ez is az kapitányok és fejedelmek tisztihez i l l i k , hogy az ifjúságot serkegessék és gyakorolják minden dolgoknak végezésében, az strázsát gyakorta megkerüljék, jelen szükség lenni, midőn élést hord- nak..."; „ A z keresztény hadnagyoknak megengedtetik, hogy ólálkodjanak az ellenség el­

len"; „Szabad-e az vezéreknek és hadnagyoknak tettetésképpen az ellenséget környül ven­

n i . . . " ; „ H o g y az magokat az vitézek o l t a l m a z z á k az e g y h á z i m a r h á k n a k r a g a d m á n y á t u l és minden Isten tisztességére szerzett dolognak p u s z t é t á s á t ó l " ; „ S z ü k s é g az h a d v i s e l ő fe­

jedelmeknek, m i n e k u t á n a g y ő z e d e l m e t vettek az e l l e n s é g e n m hogy Istenekhez h á l a a d ó k legyenek..."

A z eredeti Bacherius-féle szöveg fő teológiai mondanivalója, hogy „Istennek enge- delmébül t á m a d n a k az hadak és viseltetnek", s nem csak a külső ellenség ellen „ n e m bün fegyvert fogni, hanem magunk félék ellen is az Istennek tisztességéért, midőn az dolog k é v á n n á . " Nagyon érdekes az utolsó, 16. kérdésre („Szabad legyen-e az p ü s p ö k n e k , pa­

poknak és az egyházi rendnek fegyvert fogni az ellenség ellen, és vért ontani") adott vá­

lasz. A z egyházi szolgák jelen lehetnek a táborokban, hogy ott „lelki orvossággal b ű n ö s lelkeket gyógyécsák, vigasztalják, és tegyék az vitézeknek lelkek esmeretit igaz útra hoz­

ván üket", de Szent Pál, Szent Ambrus és Aquinói Szent T a m á s e g y b e h a n g z ó v é l e m é n y e szerint nem szabad saját kezűleg fegyvert fogniuk. Á m ha a keresztények veszedelembe esnek, és a szükség úgy hozza, hogy a városban nem ért más az á g y ú h o z , „ a z o m b a n jelen vagyon valami egyházi ember, ki ezt az mesterséget j ó l tudja, és az k i Vegetiust gyakor- tább olvassa az vitézségrül, hogy sem az Szent Ágostont", akkor annak nem tiltja, és idézi

„ C a p i s t r á n u s " (Kapisztrán Szent János) p é l d á j á t .3 8

Ez az eredeti szöveg Pécsi átültetésében, miközben megmarad a vallási diskurzuson be­

lül, egészen új kontextusba kerül. A z 1595. Mindszent havának 19. napján, Esztergomban

3 6 Leggyakoribb hivatkozása a Biblia, Szent Ágoston, Szent Ambrus, Aquinói Szent Tamás, Vergilius, Horati­

us, Ovidius, Cicero, Valerius Maximus, Plutarkhosz, Frontinus és Vegetius. Általában elsőként az antik írókat idé­

zi, majd a „de vegyünk példát a Szentírásbul is" fordulattal teszi rá az egyházi jóváhagyást, máskor épp ellenkező­

leg: „de az Szentíráson kívül való históriákból is hozunk példát".

3 7 Az Keresztény Hadakozasnac Tüköré. Nagyszombat, 1595. R M K I . 277/a. 3r.

3 8 RMK I . 277/a. 178v.

(10)

kelt ajánlásból ugyanis kiderül, hogy a szerzőt (fordítót) Esztergom török uralom alóli fel­

szabadítása és a táborban való beszélgetések indították a kötet kiadására, mivel deákul, németül és e g y é b nyelveken „sok főemberek írtak efféle vitézségekről", „annál inkább méltó volt magyarul írni az sok h a d a k é r t . "3 9 A z ajánlás nem szól róla, de Pécsi szinte mind­

egyik pontban kiegészíti fő forrását a magyar történelemből (többnyire Antonio Bonfini Rerum Ungaricarum című m ü v é b ő l ) vett példákkal, előszeretettel emlegetve például a H u ­ nyadiak, J á n o s és M á t y á s katonai sikereit, és az egész müvet a török elleni háború összefügésébe állítja: „ A z m i Istenünk legkisebb ujjával az egész törököt, ha akarja, egy szempillantásban s e m m i v é teheti."4 0

A véres ostromnál (ott lőtték el Balassi Bálint lábát is, aki harmadnapra belehalt sebei­

be) jelen lévő P é c s i4 1 a táborban szembesült a háború néhány gyakorlati vonatkozásával.

Tapasztalta, hogy „gyakorta az é h s é g inkább m e g e m é s z t i a sereget, hogysem mint az via­

dalom," hogy „ s e m m i dolog hasznosb nem találtassék az harcban, mint az sereg közt való rendtartás." Elálmélkodott a vitézlő nép (azaz a végvári katonaság) „szép eleven vidámsá­

g á n , " és a harchoz nem szokott „paraszt ember" halálfélelmén és gyors megfutásán. A z ajánlásban őszintén bevallja, hogy bár azt gondolta (valószínűleg az általa többször idézett Vegetius alapján), hogy „ s e m m i rend alkalmatosb nem találtathatnék az hadra, mint az pa­

rasztság, mivelhogy az m e z ő n neveltetik föl, minden m u n k á b a n , az hévséget elszenvedhe­

t i , " ezzel szemben csak a g y e r m e k k o r u k t ó l vitézséget tanult, okos hadnagyok mellett for­

gott, látott hallott hivatásos katonák képesek elviselni a h a d a k o z á s , az ütközetek ször­

n y ű s é g e i t .4 2 É l m é n y e i hatására az eredeti szöveg szakrális szempontjait praktikus szem­

pontokkal egészítette k i . A katonai a l k a l m a s s á g k é r d é s é b e n a gyakorlati tapasztalat átírat­

j a vele a könyvekből (konkrétan Vegetius De re militari-jából4 3) szerzett ismereteit. A z er­

kölcsi bűnök, mint az istentelen életmód, a község nyomorgatása, dúlása mellett felsorolja például a konkrét katonai bűnöket (hadból való távolmaradás, m á s fegyverének elvétele, a rendelt hely elhagyása, a csatatérről való elfutás stb.) és azok büntetéseit (fizetés m e g v o n á ­ sa, ajándék vagy z s á k m á n y elvonása, halálbüntetés), aminek szigorú kirovását a kapitá­

nyok és a fejedelem fontos tisztének nevezi. M ü v e ezáltal válik a tizenötéves h á b o r ú kato­

nai tanulságainak első magyarországi m e g f o g a l m a z á s á v á , egyben a vallási diskurzuson belül az egész k ö v e t k e z ő századon v é g i g h ú z ó d ó s z ö v e g k o r p u s z és a „tükör"-müfaj egyik k i n d u l ó p o n t j á v á .4 4

RMK I . 277/a. 2v.

4 0U o . 6Ír.

4 1 Pécsi ugyanis az esztergomi káptalan ügyésze is volt, s müvét is az esztergomi érsekség jövedelmei ud- varbírájának, Hölgyi Gáspárnak ajánlotta. Pécsiről lásd: A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Szerk.

Klaniczay Tibor, (A magyar irodalom történet I I . Főszerk. Sőtér István.) Budapest, 1964. 47-48. o.

4 2R M K I . 277/a. 4r-5r.

4 3 Vegetius ezt írja: „senki sem vonhatja kétségbe, hogy hadra igen alkalmas a parasztnép, amely szabad ég alatt fonóságban nő fel, tűri a napot, nem érdekli az árnyék, nem ismeri a fürdőt, nem tud élvezetet, együgyű lelkületű, kevéssel beéri, tagjai minden fáradság elviselésére elég edzettek..." („Nunquam credo potuisse du- bitari aptiorem armis rusticam plebem quae sub dio et calore nutritur, solis patiens, umbrae negligens bal- nearum nescia, deliciarum ignara, simplicis animi, parvo contenta, duratis ad omnem laborum tollerantiam membris...") Idézi ezt Zrínyi is az Áfiumban: Kulcsár 2004. 216., 351. o.

4 4 A X V I I . század folyamán tíznél is több azon müvek száma, amelynek a címében szerepel „a tükör", s ezek j ó része katonai oktatást tartalmaz (pl. Gyulai Pál: Tanácsi tükör. Szeben, 1663., Az j ó vitézeknek tüköré.

1663., Tolnai Mihály: Szent Had, azaz ... vitézek tüköré. Kolozsvár, 1676.). Ezekről lásd alább.

(11)

Pécsi beszédfordulatai („szükség azért...", „nem szükség a z é r t . . . " „imhol az...") retori­

kai alakzatai, idézett textusai, exemplumai és tanácsai, valamint az általa, ha nem is előz­

mény nélkül megfogalmazott témák, mint például a hadviselés oka és igazságossága, legi­

timációja, a vezér („keresztény hadnagy") vagy fejedelem feladata, a bűnök, az isten­

telenség elkerülése é s ostorozása, a helyes rendtartás, a szimuláció, tettetés problémája ( t i . szabad-e a fejedelmeknek és keresztény hadnagyoknak „titkon való o k o s s á g g a l , " elhitetés- sel, tisztességes hazugsággal élni - a válasz természetesen a Szentírással megerősített ar­

g u m e n t á c i ó v a l : igen, a j ó cél érdekében) az egyházi beszéd azonos beszédhelyzeténél fog­

va a katonasággal, a hadviseléssel foglalkozó későbbi, X V I I . századi protestáns és a katolikus prédikációs gyakorlatban egyaránt v i s s z a k ö s z ö n n e k .4 5

A tizenötéves háború e s e m é n y e i b ő l ugyanis mind a katolikusok, mind a protestánsok azt a következtetést vonták le, hogy a keresztény és a m o h a m e d á n világ ütköző zónájában a h a d a k o z á s b a n sikert csak az erkölcsi megújulás, tisztaság és a szigorú katonai rendtartás hozhat. Kevéssel Pécsi k ö n y v é n e k megjelenését követően protestáns oldalról is m e g s z ü l e ­ tett ennek hatásos megfogalmazása a híres törökverő, N á d a s d y Ferenc, „az erős fekete b é g " (1555-1604) sárvári u d v a r á b a n , udvari p r é d i k á t o r a , Magyari István A z o r s z á g o k ­ ban való sok r o m l á s o k n a k okairól c í m ű , 1602-ben n a p v i l á g o t látott k ö t e t é n e k lapjain. A magyar r e f o r m á c i ó történetfilozófiai é s politikai m o n d a n i v a l ó i t összefoglaló vitairat ket­

tős céllal készült, amit M a g y a r i a N á d a s d y n a k s z ó l ó ajánlásban fogalmazott meg: „ m e g ­ mutattam revideden minden r o m l á s o k n a k , p u s z t a s á g o k n a k és o r s z á g o k b a n való sok vál­

t o z á s o k n a k okait," valamint „ez k ö n y v e c s k e penig arról való t a n o l s á g o t is ad, m i k é p p e n kell k e r e s z t y é n i m ó d o n az p o g á n o k k a l hadakozni."4 6 A minden bizonnyal N á d a s d y út­

mutatásai alapján papírra vetett (esetleg általa í r t4 7) „ A z hadról é s v i t é s s é g r ő l " s z ó l ó utol­

só fejezet v o l t a k é p p e n tábori p r é d i k á c i ó , talán el is hangzott N á d a s d y katonái e l ő t t .4 8 A k á r N á d a s d y , akár az ugyancsak a vitézlő rend k ö r é b e n forgó, tábori p r é d i k á t o r a k é n t is t e v é k e n y k e d ő M a g y a r i írta, a végvári h a d v i s e l é s tapasztalatait fogalmazta meg, s ezért sokkal gyakorlatiasabb, mint a t u d ó s humanista P é c s i m ü v e , s nem lehet kihagyni a X V I I . századi m a g y a r o r s z á g i h a d ü g y i irodalom t á r g y a l á s á b ó l . A n n á l is k e v é s b é , mert a magyar végvári k a t o n a s á g éles kritikája, m e g r e f o r m á l á s á n a k s z á n d é k a , valamint n é h á n y konkrét példája és k ö v e t e n d ő erkölcsi, katonai e l g o n d o l á s a Zrínyit e l ő l e g e z i , aki feltehe­

tően ismerte, és fel is h a s z n á l t a Magyari m ü v é t a Szigeti veszedelem, a V i t é z hadnagy és az Á f i u m í r á s a k o r .4 9

B e v e z e t é s é b e n Erasmus Querela Pacis ( A b é k e panasza) című m ü v e és Luther M á r ­ tonnak a keresztény h a d a k o z á s r ó l és a török elleni h á b o r ú k j e l l e g é r ő l írott m u n k á j a alap­

j á n ír a h á b o r ú b o r z a l m a i r ó l é s a h a d a k o z á s á r t a l m a s voltáról, majd a h a d i n d í t á s megfon­

tolásáról. A „ n e m s z ü k s é g e s o k b ó l , " ú g y m i n t b o s s z ú b ó l , irigységből vagy g a z d a g o d á s é r t indított hadat szembeállítja az igaz o k b ó l indított h á b o r ú v a l , amely folyhat „az J é z u s

4 5 A témát már Bornemissza Péter is tárgyalta a fejedelemségről mondott prédikációjának záró részében a 16. század utolsó harmadában, majd a következő században Pázmány Péter prédikációs kötete, Magyari István müve stb. A hadakozással kapcsolatos protestáns és katolikus prédikációs irodalomról Őze 2005. ad áttekintést.

46 Magyari 1978. 21-22. o.

47

Nagy László: Nádasdy Ferenc, az „erős fekete bég." Budapest, 1987. 254-255. o.

4 8 Őze 2005.

4 4 Magyari müvének Zrínyire gyakorolt hatásáról: Klaniczay 1964. 105-110., 405-406., 648-649. o.

(12)

Krisztusban való h ü t n e k o l t a l m a z á s á é r t , " „a pusztítók ellen h a z á n k ó t a l m a z á s á é r t , "

„vagy a s z o m s z é d n e m z e t s é g n e k , kinek ó t a l o m m a l tartozunk, utolsó s z ü k s é g é b e n való s e g í t s é g é é r t . " A z i g a z s á g o s h á b o r ú kérdését k ö v e t ő e n részletesen tárgyalja a török elleni h a d a k o z á s b a n tapasztalt erkölcsi és vétkeket és k o n k r é t katonai hibákat, a k a t o n á k , ré- s z e g e s k e d é s é t , erkölcsi züllését, m é r t é k t e l e n s é g é t , a hadseregben u r a l k o d ó fegyelmezet­

lenséget, technikai és képzettségbeli e l m a r a d o t t s á g o t . Ezek j e l z é s é r e állanak itt e fejezet alcímei az eredeti sorrendben: „ V i t é z e k e t tartsunk és nekik m e g f i z e s s ü n k ; " „ O l t a l m a z ­ zuk az k ö z ö s s é g e t ; " „ N e t o b z ó d g y u n k az t á b o r b a n ; " „ G y o r s a s á g o t kíván az had;" „Főttig vágd az e l l e n s é g e t ; " „ N e m kell az p r é d á n a k esni, és ott e g y m á s t tagolni;" „Jó hadnagyo­

kat tartsunk;" „ H ü t r e v é g h á z a k a t meg ne adgyanak az v i t é z e k ; " „Helt ne v á l o g a s s a n a k az vitézek;" „ F é l e l e m legyen az vitézek k ö z ö t t ; " „ E l l e n s é g e d e t semminek ne tarts;" Igaz­

s á g s z e r e t ő k l e g y ü n k . " ) Kiemelten foglalkozik a h a d a k o z á s „jó m ó d g y á v a l , " amelyre a fizetett, válogatott vitézekből álló és állandóan bizonyos s z á m o n tartott sereg felállítását javasolja, valamint a j ó vezér kiválasztásával és tulajdonságaival, aki „ m é g az erőtlen v i ­

tézzel is nagy dolgot v é g h e z v i s z e n , az tudatlan és félénk az j o v á n a k sem tudgya h a s z n á t venni." „ T u d ó s , vitéz ember kell az h a d n a g y s á g h o z - í r j a - , k i nemcsak félelemben tud­

gya népét tartani, hanem e g é s z hadat is tudgyon i g a z g a t n i . . . "5 0

Ó k o r i p é l d á k r a (Philippus, H a n n i b á l ) hivatkozva valójában friss tapasztalatot fogal­

maz meg a csata m e g v í v á s a és a g y ő z e l e m e l m é l y í t é s e , k i h a s z n á l á s a k é r d é s é b e n : „ N e m j ó dolog az is, hogyha mikor az ellenséget megverjük is, nem tudunk az g y ő z e d e l e m m e l

élni, nem vágjuk főttig.. . "5 I

Javaslatainak végén ismét visszatér kiindulási pontjához, s a wittenbergi történet­

szemlélet j e g y é b e n áttekintve a magyar történelmet, megfogalmazza nem csak e fejezet, de az e g é s z kötet konklúzióját: „ha penig meg nem térünk a z o k b ó l a sok b á l v á n y o z á s o k - ból és g o n o s s á g b ó l , bizony m é g ennél is i n k á b b megront az I s t e n . . . "5 2 M a j d a m ü , a p r é ­ d i k á c i ó műfajának m e g f e l e l ő e n , imával zárul.

Magyari a vallásos műfaj leplébe rejtve t u l a j d o n k é p p e n követi a Savorgnano által a X V I . s z á z a d végén kidolgozott h a d t u d o m á n y i rendszer szisztematikáját. Savorgnano szerint „a h a d m ű v é s z e t két részből áll, az e l ő k é s z í t é s b ő l és a v é g r e h a j t á s b ó l . A z e l ő k é ­ szítés a s z e m é l y i á l l o m á n y t , az e s z k ö z ö k e t az é l e l m i ellátást és a pénzt é r i n t i . . . A v é g r e ­ hajtásnak h á r o m része van: menet, elszállásolás, harc."5 3

Magyari p r é d i k á c i ó j á b a n ez így alakul:

1. ) előkészítés (a had indításának m e g f o n t o l á s a , a k ö z ö s s é g terhének k ö n n y e b b í t é s e ) , valamint a s z e m é l y i á l l o m á n y , e s z k ö z ö k , pénz biztosítása ( „ V i t é z e k e t tartsunk és nekik m e g f i z e s s ü n k , " „ Ó t a l m a z z u k az k ö s s é g e t , " „Jó hadnagyokat tartsunk")

2. ) végrehajtás

a) menet: „ M i n d e z e k n e k felette g y o r s a s á g o t is tanollyunk az régiektől, e l ő b b minden hadi s z e r s z á m u n k a t és tábori e s z k ö z ö k e t e l k é s z í t s ü n k ugyan, de mikor Magyari 1978. 169. о. V. ö.: a Vitéz hadnagy 105. aforizmájával: „Mit használ, h a j ó a' had, rosz a kapi­

tány, h a j ó a' test és rosz a fő... Sokat vihet végbe egy j ó eszes kapitány rosz haddalis..." Kulcsár 142. o.;

Klaniczay 1964. 406. o.

51 Magyari 1978. 168. o.

5 2 Uo. 179. o.

5 Idézi: Perjés Géza: Zrínyi Miklós a hadtudományi író. In: Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. Buda­

pest, 1976. 22. o.

(13)

osztán az t a n á c s n a k vége vagyon, ne mulatozzunk, hanem h e v e n y é b e n fogjunk a dologhoz, hogy az e l l e n s é g csak e s z é b e se vehesse ellne való i n d u l á s u n k a t . "

( „ G y o r s a s á g o t kíván az had"5 4)

b) elszállásolás: „ N e t o b z ó d g y u n k az t á b o r b a n "

c) harc: „ G y o r s a s á g o t kíván az had," „Főttig vágd az e l l e n s é g e t , " „ N e m kell az p r é d á n a k esni."

A X V I I . századi magyar a h a d t u d o m á n y i irodalomban ugyanennek d i s k u r z u s t í p u s n a k a kései darabja Tolnai Mihály Szent Had c í m ű p r é d i k á c i ó j a .5 5 Tolnai (1640-1694 után) a W e s s e l é n y i - f é l e rendi s z e r v e z k e d é s f e l s z á m o l á s a után Erdély h a t á r v i d é k é r e menekült, t ö b b n y i r e protestáns n e m e s e k b ő l , k a t o n á k b ó l álló b u j d o s ó k p r é d i k á t o r a volt. W e s s e l é n y i Pál kuruc fő g e n e r á l i s n a k a tábori lelkészeként a t á b o r b a n mondta el prédikációját 1676- ban. í r á s b a n is megjelentetett m ü v e , az i d ő k ö z b e n m e g v á l t o z o t t történelmi helyzetnek m e g f e l e l ő e n , már nem a török elleni harc ö s s z e f ü g g é s é b e állítja az igaz é s t ö r v é n y e s h a d v i s e l é s kérdéseit, hanem a Habsburg-ellenes kuruc k ü z d e l e m n é z ő p o n t j á b a . K i i n d u ­ lópontja (a felvett textus) az Ú j s z ö v e t s é g b ő l való, K e r e s z t e l ő Szent J á n o s t a l á l k o z á s a a k a t o n á k k a l . K e r e s z t e l ő J á n o s fejükre olvassa az igehely vádjait: Istenért és hazájukért kezdtek hadakozni, ezért űzettek k i hazájukból, ehelyett most azért harcolnak, hogy p r é ­ dáljanak, rontsonak és a s z e g é n y e k e t dúlják, fosztogassák. A h o s s z ú é v e k óta b u j d o s ó had b ű n e i miatt nem mehet vissza hazájába és szenved á l l a n d ó a n vereséget: „ E b b e n tor­

kig ül ma a m i t á b o r u n k ( . . . ) C s u d á l k o z u n k , hogy nem ad g y ő z e l m e t és nem viszi vissza a b u j d o s ó k a t a h a z á j u k b a . "

A legfőbb b ű n n e k - a bujdosók h e l y z e t é b ő l f a k a d ó a n - a p á r t o s k o d á s t az e g y m á s el­

leni fegyverfogást tartja: „ V a l l y o n m i n d ö r ö k k é fegyver m i á kell-é m e g e m é s z t e t n i ez marokni m a g y a r s á g n a k ? N e m t u d g y á t o k - é hogy siralmas lészen ennek a v é g e ? " A to­

vábbi súlyos b ű n ö k között felsorolja a kóborlást, a rablást, a s z e g é n y nép kifosztását. A z egész p r é d i k á c i ó célja a b ű n b á n a t általi m e g t i s z t u l á s és az Istennek tetsző h a d a k o z á s . M ó d s z e r k é n t a p á r b e s z é d e s formát választja egy fiktív katonával vitázva. A n n a k k é r d é ­ sére, „ - Micsoda utakon s m ó d o k o n o r v o s o l h a t n á n k meg mindezeket, s állíthatnánk is dolgunkat j o b b karban?," így válaszol: „ - A z h a d a k o z á s n a k m e s t e r s é g e s t u d o m á n y á r u l kell ez aránt é r t e k e z n ü n k . V a l a k i azt k í v á n n y a , hogy a h a d a k o z á s b a n boldog e l ő m e n e t e l ­ lel dolgai é k e s ü l l y e n e k ; s z ü k s é g annak felette igen a h a d a k o z á s n a k requisitumit j ó l meg- vizsgállya, annak k ö r n y ü l á l l ó dolgait j ó l megfontollya, igazán h a d a k o z z é k . A z igaz ha­

d a k o z á s n a k t ö r v é n y e s regulái két karban állíttatnak:

Első, helyheztetett az hadnak igasságos voltában, légyen igaz 2Kir. 14 v. 18, 19, 20.6-11.

M á s o d i k a h a d a k o z á s n a k cselekedetiben, actiojában, 2Cron. 13."5 6

A k ö v e t k e z ő k b e n egy (maga által is t ö b b s z ö r „ t r a c t á " - n a k nevezett) kis h a d t u d o m á ­ nyi é r t e k e z é s t tart arról, hogy k i , k i k indíthatnak hadat és k i k nem, milyen igaz o k o k b ó l és milyen m ó d o n . A z első és a m á s o d i k k é r d é s r e a válasza megegyezik a k o r á b b i protes­

táns tábori p r é d i k á c i ó k m á r ismert válaszával ( t ö r v é n y e s u r a l k o d ó é s a vezér, illetve az

54Magyari 1978. 167. o.

55 Tolnai Mihály: Szent Had, az az Lelki és Testi szabadságért fegyvert vont Vitézek Tüköré... Kolozsvár, 1676. R M K I . I 197. Modem kiadása: Incze 1937. Tolnai prédikációjáról lásd: Őze 2005.

' " R M K I. 1 197. 18.

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :