• Nem Talált Eredményt

ERDEI- ÉS VAD VSZATI- KALENDÁRIOM,

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "ERDEI- ÉS VAD VSZATI- KALENDÁRIOM,"

Copied!
77
0
0

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(4) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(5) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(6) MINDENKORI TÖKÉLYES. ERDEI- ÉS VAD VSZATIKALENDÁRIOM, MELY AZ. ERDÖSZET és VADÁSZAT KÖRÜL minden hónapban előforduló foglalatosságokat magában foglalja.. A'. VADFÁK. TERMESZTÉSÉNEK. OKTATÁSÁVAL. EGYÜTT,. azoknak különbféle tulajdonságaikról, műlegi- gazdasági és orvosi hasznaikról, ’s a’ legjelesebb vadakról;. EGY. HALÁSZATI KALENDÁRIOMMAL és sok más az Erdöszöknek és Vadászoknak, erdőt és vadászatot kedvellőknek való hasznos tárgyakkal együtt.. E g y vadászatot képező k őre m etszett táblával.. K A S S Á N, NYOM TATTA ’S KIA D TA W E R F E R K ÁR O L Y , CS. K IR. PRIV. AKADEM. KÖNYVNYOMTATÓ. 1835. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(7) BOGARAK' KALENDARIOMA, vagy. az ártalmas erdei bogarak tartózkodó h e ly ü k , m egjelen ésü k és kiirtásuk módjának előadása.. Januarius es Februarius. 1) A ’ L ú c z f e n y ő t d ú l ó , ^i<^íert= freífer,~Tr lia 1 e n a b o m b i x p i n i , mohá­ ban üsszekimyorodva fekszik a ’ fák a l a t t , jó időben sértésekét kell az erdőre hajta­ ni és mohát gerebelni. — 2 ) A z é j é l i F e n y ő d u i ó , Scrlp^aíeue, S ^ t c n e u l e , 1* h a 1 e n a n o c t u a p i n i p e r d a , fák alatt mint hernyóbáb mohában fekszik, ezt is lehet jó időben serte'sek behajtásával és moha gerebelésével pusztítani. — 3) A z A p á c z a , fcie 9Eonne, P h a l é n a b o mb i x m o n a c h a , picziny, fahasadékokban, mohában is ta r tó z k o d i k , néha csak tojás még. Első esetben a ’ feljebbi mód szerint lehet kevesiteni számát. — 4) A ’ N é g y ­ p o n t o s d ú l ó , SStcrpunEí, P h a I e n a no­ c t u a rj n a d r a , fah asad éko k b an, moha alatt van. P u sztítására ugyan azon rendszabatok használtassanak. — 5) A’ k i s F e n y ó r e s z ö v ő , ber Efeint’ ^icíúenfpinner, P h a I e n a b o m b i x p i t i s c a rn p a , fe­ nyőfák csúcsain fészkekben tanyázik •, az igen befont fákat ki kell vágni ’s a ’ fész­ keit e l r o n t a n i . — G) A ’ F e n y ő s p h y n x , SidúcufchiParmer, S p h y n x p i n a s t r i , földben mint hernyóbáb fek szik ; tehát a ’ feljebb mondott pusztító mód aikalmaztassék. — 7) A z I u z s e l l é r - f u r d a n c s , Ső^rcnfpanner, P h a l é n a g e o m e t r a p i ­ n i a r i a , földben van mint hern y ó b áb ; ’s így sertések által keU p u s z t ít a tn i . — S) A’ L ii c z i n z s e H &.r P h a I eu a g e o m e t r a f a s c i n a r i a, télben p i­ cziny , fahasitékokban és mohában. Pusztitásmódja mint feljebb. — 9) A’ F e s z i t 1 ó h e r n y ő , ®panitraupe, a ’ tojóhernyó bábuvá válva mohában fekszik. — 10) A' F e n y ő i e v e 1 d a r á z s , gicbfenblaffirefpe, T e n t r e d o, p i n i , télen át kemény fonatékbán vagy W»gubóban földben f e k s z ik .— 1 1 ) A 7 Fíenyőlevéldarázs sötétzöld lárvája m int tojás a 1 fákon fekszik. — 12) A’ F e n y ő s á r j a d é k d u l ó j a , ííienfprojjnHcfíer, P h a l e n a t i n i a r e s i n e l l a , most a ’ fenyők gyántagiimőikben ta r tó z k o d ik ; pusz­ títá s á ra módot nem tudunk. — 13) A’ t i ­ z e n h a t j á b a b a r n a H e r n y ó , ® ed)' jfnfujjúje braune Süaitpe, P h a l e n a t i n i a. d o d e c e l l a , tobozokban lakik. — 14) F en y ó t o b o z s z u r d a n c s , 2 antien$apfení fpanner, fenyótobozokban ta r tó z k o d i k ; a ’ tobozok tördelésekor meg kell te k in te n i, nincsenek e gyantacsipával elöntve vagy nem lyukacsosok e.. M ártius. 1) A’ L líczfenyőt dúló meleg napokban mozogni kezd ’s a 1 fakra inász, annakokáé rt a ’ hónap elején, midőn már a ’ fagy el­ m ú l t , sertések behajtását és moha gerebelést folytatni kell. — 2) Az éjeli F en y ő ­ dül» mint más hónapban. — 3) Az Apácza. Ha még ószel k i k e l t , tehát most már me­ leg időben mászni kezd. — 4) A’ N égy­ pontos. Meleg időben télitanyájából a 1 fák­ ra mász. — ő) A ’ kis Fenyóreszövő már eledel után j á r , de ismét visszatér fészké­ be. Pu sztítása módjai mint az előtt. — G) A’ Fenyű-sphynx. A ’ bábu még földben v a n , teh át sertés behajtás által kevesiteni lehet. — 7) Az Inzsellérfurdancs szintúgy. — 8) A ’ Lúczinzseilér, meleg napokon fák­ ra másznak a ’ hernyók. — 9) A ’ Feszttlóh e rn y ó , lárvája mohban fekszik. — 10) A ’ F eny ó lev éid ara/s szokott állapatjában van. — 11) A ’ Fenyólcvéldarázs sötétzöld lár­ vája mint niás hónapban. — 12) F enyósarjadékdulója most már bábbá lesz. — 13) A’ Iti lábú fenyótebozi barna hernyó és 14) A’ F enyőtoboz szu rd an cso k , ezek úgy' mint a ’ más hónapban. /. Aprilis.. a’ sertések ritk án túrh atják ki. — 7 ) Inzscllérftirdancs, hónap vége felé előjön a' pille. — 8) A’ L ú c z in z s e ilé r, hernyója ebben a ’ hónapban fákra húzódik a ’ mo­ hából. — 9) A ’ Feszülőherny’ó , mint lep­ ke úgy búvik ki. — 10) A ’ Fenyólevéldarázs közönségesen most is báb. — 11) A’ Fenyőiével darázsnak hernyója komor őszi napok m iatt most kél k i ‘ a’ tojásból. —■ 12 ) A ’ Fenyósarjadékdulója még báb. — 13) A 1G lábú barna hernyó niég a ’ gyan­ ta giimókben bab. — 14) A’ Fenyőtűhöz* sziirduncs még báb a ’ fenyótobozokban.. Május. 1) A’ Lúczfenyőt d ú ló , úgy mint más h ó nap ban, ezen hónap végivel tökélyesen k in ő tte k , annakokáert vigyázni k e l l , mi­ dőn az egyik kerületet felették ’s másba vándorolni a k a r n a k , ’s azonnal árk okat kell elibök húzni. — 2) Az éjjeli Fcnyőduló , ezen hónapban végképen kibúvnak ’s tojásaikat többnyire fenyólevelekre r a ­ gasztották , mi mellett semmi pnsztitómód sem hasznai. — 3) Az Apáczák nagyob­ bak lesznek ’s csak úgy' lehet számukat k e v e site n i, ha essó, zivatar és farázás ál­ tál földre hullasztatnak. — 4) A ’ Négy­ pont egyre eszik és bő rét veti el. — 5) A’ Fenyóreszövő bábbá változását folytatja. — 0) A’ F en y ó -S p h y n x , e’ hónap végivel előjó a ’ lepke. — 7) Inzsellérfurdancs, ezen hónap végin már hernyók találtatn ak be­ l ő l e , lepkéi pedig még mindegyre repdes­ nek. — 8) L úczinzseilér, a ’ hernyók esz­ nek és növekednek. — 9) Feszlilóhernyó ; fiatal hernyók. — 10) Fenx’őlevél darázs elő kezd jőni. — 11)*A’ sötétzöld fekete fejű levéldarázs fakon van. — 12 ) A ’ Fenyősarjadékdiilója e’ hónap végivel pondróvá változtatja magát. — 13) A’ fenyőtobozi hernyó szinte mollyá változik. — 14) A ’ F enyődoboz szurdancs kibúvik a’ bábuból.. 1) A’ Lúczfenyótduló fákon van ’s a ’ fiatal h ajtásokat e s z i; le Kell őt r á z n i , ’s ha szél és essó m iatt a ’ földre hullanak , megölni. — 2 ) Az éjeli F e n y ő d u ió , most már sok hernyó búvik ki , de mellyekhez nehéz férni — 3) Az A p á c z a , az erdószeti hivatalnok azon kerületeket szemmel t a r t s a , a’ hol repdesnek. — 4) A ’ NégyTp o n t, a’ pille most búvik k i , ha ősszel nem jö t t ki. — 5) A ’ F enyő-Sphynx, még Június es Július. mint báb most is a’ földben van. — 6) A’ kis F e n y ó re s z ö v ő , a’ hónap végivel 1 ) A 1 Lúczfenyótduló még erősen eszik földbe búvik a’ herny’ó , hogy o tt bábbá a ’ fá k o n , e 1 hónap végin befonni kezdi váljék ; de közönségesen mélyen, úgy hogy m a g á t; az é rt az e lárk o lás h o z, midőn a ’. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(8) 3 fákról l e j ő , bokrok húzóhatásához , ’s ha a 1 hernyó befonta magát m á r , gubóinak pusztításához kell fogni. — 2 ) A ’ fiatal éjjeli Fenyődiilók enni kezdenek , ’s p usz­ tításuk nagyon szembetűnő. — 3) Az ApáCzának még sok hernyói esznek , egy ré­ sze beszőni kezdi m a g á t; e' hónap végin gubóit a ’ gallyakon függve l a t h a tn i , ’s azért azokat megrontani kell. — 4) A ’ N égypont úgy mint múlt hónapban ; sebes essó földre szórja őket. — 5) A ’ Kisfeu y ű res zö v ó ; e ’ hónap végéig földben fek­ szik mint bab , de abból Júliusban már ki­ búvik. — 6) F enyősphynx még e’ hónap­ ban sokan kibúvnak lárváikból. — 7) Az Inzsellérfurdancs hernyója folyvást növe­ kedik és eszik. — 8) A’ Lúczinzsellér hernyói fákon esznek és Július hónapban földszinén mohába és levelekbe fonják be magokat. — 9) A1 F eszülőhernyóé hason­ nan. — 10) A ’ Fenyőlevéldarázsok her­ nyói még kicsinyek és még mindig búrnak ki apró darázsok. <—- 11) Sötétzöld színű fekete fejű L ev é ld a rá z s; ezeknek hernyói a ’ fákon vannak és Júliusban bábukká vál­ toznak a 1 földszinén. — 12) A ’ Fenyősarjadékduló molyférgei a ’ májusi gyönge hajtáso kra tojnak és Júliusban a ’ Sarjadékduló gyántásgümőkbeii tartózkodik. — 13) A’ 10 labu barna hernj’ó bogarai most búvnak ki lárváikból. — 14) A ’ Fenyőtobozszurdancs mint hernyó fenyőmagvakban és tobozokban tartózkodik. .. Augustus. 1) A ’ Lúczfenyódulónak sok lepkéi repdesnek este felé egész a ’ hónap középéig, nappal pedig csöndesen ülnek ; e’ hónap régin m ar sok hernyó találtatik , de mel-. lyeket észrevenni igen nehéz. — 2) A z ' nuárlusban. —- 2 ) Az éjeli Fenyőduló-báb éjeli Fenyőduló tökélyes nagyságát éri el, földben van. — 3) Az A p á c z a ; meleg hónap végivel a ’ föld alatt bábbá változik, őszön kikelnek a’ piczi hernyók mohában annakokáért sertések’ behajtását az erdők­ és fahasitékokban , különben még tojások re kezdeni lehet. — Az Apacza bábbá vál­ a ’ fenyőleveleken. — 4) A ’ N é g y p o n t, tozva fakon van. — 4) A’ Négy pont fákra mohában , téli tanyájokban. — 5) A ’ kis gubóba köti be magát. — A’ kis Fe- Fenyőreszövő fakon fonatékjában van. — uyőreszövó fiatal hernyói előjőnek. — 6) A’ F e n y ő s p h y n x , báb Na ’ földben. — 0) A’ F en yősphynx egészen kinőtt. — 7) Az Inzsellérfurdancr mint báb mohában 7 ) Az Inzsellérfurdancs hasonnan. — 8) A ’ fekszik. — 8) A ’ Lúczinzsellér fiatal h er­ Lúczinzsellér babjából mint lepke búvik nyói mohába és fákba búvik el. — 9) Feki. — 10) A ’ Fenyólevéldarázs ; ezen hó­ szülőhernyó, lárva a 1 mohában. — 10) A ’ nap végin földbe búvik a ’ hernyó ’s ott Fenyőlevéldarázsok , mint lárvák gubókba gubóba k ö ti m a g á t , melyben a ’ telet szőve föld alatt fekszenek. — 11) A’ sö­ tétzöld színű barna fejű Levéldarázs her­ tölti. — nyó , rósz időben tojásban. — 12) A ’ FeSeptember. nyósarjadékdulója fenyőfa gy an ta giimők1) Az ifjú Lúczfenyődulóknak p u sztítá­ ben tartózkodik. — 13) A ’ 16 lábú barna sát még látni lehet. — 2) Az éjeli Fenyő- hernyó fenyőfa magvakban , és — 14) A ’ dulók a’ földben bábbá változtak el. — F enyótobozszurdancs fenyőtobozokban ta ­ 3) Jó őszi napokon tojásból kibúvik az láltatik. Apácza. — 4) Az éjeli Fenyőduló hason­ November es December. nan k ik éi, ha az ősz meleg. — 5) A ’ kis Fenyőreszövő fészket kezd szőni a 1 fákon. 1) A ’ Lúczfenyótduló mohában téli ta ­ — (j) Az Inzsellérfurdancs földbe lárvává nyájában v a n ; jó időben sertések hajtas­ változik. — 7) A ’ Fenyősphynx hasonnan sanak az erdőre és a ’ moha gerebeltessék földbe búj ’s ott bábbá változik e 1 hónap fel. — 2) Az éjeli Fenyőduló mint lárva végivel. — 8) A ’ tojásból most kikelt her- földben van. — 3) Az Apácza mint más nyócskái a ’ Lúczinzsellérnek még igen ki­ hónapban. — 4) A ’ Négypont m o h á b a n .— csinyek. — 9) A’ Feszülőhernyó e’ hónap 5) A ’ kis Fenyőreszövő befonódva fákon végivel bábba változik. — 10) A ’ Fenyő- van. — ö) A ’ Fenyősphynx babja mohában levéldarázs gubóba a’ föld a la tt még her­ van. —• 7) Az Inzsellérfurdancs hasonnan. nyó. — 11) A ’ Levéldarázs kibúvik. — 8) A’ Fenyólevéldarázs gnbó a ’ föld­ ben. —• 9) A ’ fekete fejű Levéldarázs mint October. múlt hónapban. — 10) A ’ F eny ő sarjadék1) A ’ Lúczfenyóduló fiatal hernyóinak dulója gyántagümőkben. — I I ) A’ 10 lábú pusztítása még egyre látható ; a ’ hónap barna Tobozhernyó fenyómagvakban. — vége felé mohába mászik a ’ hernyó mint 12) A’ F en yótobozszurdancs fenyótobotéli ta n y á j á b a ; pusztítása módja mint Ja- zokban.. Á p r il is tó l fo g v a hideg őszig m u t a tk o z n a k : a’ közönséges K éreg b o g ár, gemeine SSorfenFáfer, (D erm estes typographus ; F e ­ jérfenyő k é re g b o g á r, jtieferborEenEdfer, (B ostrichns p in a s tri ); L úczkéreg b o g á r, Sic&fenborEenEdfer, (Derm estes piniperda) ; Vörösfenyó k éregb o gár, ßercpenborEenEdfer, (B ostrichns la r ic i s ) ; R ézm etsző-kéreg bog ár, jíupferfkdjerborEcnEdfer, (D erm estes calcog r a p h u s ) ; J egenyefenyó kéregbog á r , TannenborEcnEdfer, (D erm estes micrographus) ; Rajzoló k éreg bog ár, S^i^uerborFenEdfer, (D erm estes polygraphus) : mind a’ fényvesekben : hasonnan a ’ megbosszult D r ó tb o g á r , bér beríűltaerfe £>l*at^Edfer , (Colydium elongatum) T ö lg y fá k o n ; a’ N y árfalev élb o g ár, ^)appelt>íaffEdfer, (C hrysom ela Populi) F ű z f á k o n , N yárfán és R ezg ő n y á rfá n ; az A lm alevélbogár, 2lpfelE>íafíEdfer, (Chrysomela nitidula) Fűz- és Vadalmafákon cs b o k ro k o n ; a ’ L ú c z z siz sik , SicbíenrűjjelEáfec t (Curculio P ini) Lúcz- és fejérfenyőkön; az Aurórazsizsik , 2IurorarűfjelFdfer, (Curculio au rora) közönséges fenyőkön; a ’ visgálódó K éreg b o g ár, auéfpdf)cnbe ©orEettEdfer , (C eram byx inquisitor) fenyvesekben; a ’ T ö lg y h a jó b o g á r, (Sieben rocrffEdfer, (Cantharis navalis) T ö lg y fák o n ; a ’ T ö rp eszarv asb o g ár, 3tt>Crgfd)rőfCi:, (T enebrio caraboides) Lúcz- és közönséges fenyőkön ; a ’ Lúczleréls z i r ó , Si^ í^übíatífauger, (Cliermes abietis) fenyvesekben ’s a ’ K ö r ö s b o g á r Kórösfákon. Mihelyt ezeket az erdész valahol észreveszi, azonnal kip u sztitásu k ra vagy legalább niegkevesitésükre rendelést tegyen.. Magkicsirázásának Kalcndárioma. Következő fanemek’ magvai kelnek ki: J a n u á r in s , F ebruárins, Mártiusban: Egy sem. — Á prilisben: kocsányos tö lg y fá é , bikkfáé, juharfáé. — Májusban: kocsánytalan tö lg y fá é , kőrös- éger- fejér gyertyán- nyír- vad cseresnye- nagylevelű hárs- kislevelű bárs vad körtvélyfáé, lisztes galagonyáé, ju h a r f á é , z e ln ic z e é , nászp o ly áé, b a b irfű z é , m o g y o r ó é , c zirb o ly afen y ő , k ö k é n y é , fejérveniezé, törpe viaszb u ráé, szam árre­ k e tt y é é , tis z a fá é , téli m a g y a lfá é , vörösfen y ő é, jegenyefenyőé. — Jú n iu sb a n : sim aszilfáé, bark ó czáé, vad a lm á é , piros k u ty a c s e re s n y é é , b o d z a fá é , v arju tö v isé, g a la g o n y á é , o sto rm é n fá é , fagy alk áé, k ecsk erágó i ; vörö sgyűriié, b ir s a lm á é , nász­ p o ly á é , k u ty a f á é , s z á rn y asb en g eé, közöns. fenyő- és lúczfcn y ó fáé, borókáé. — Júliusb an : kérges-szilfáé, fejér n y á rf á é , rezgő n y á r f á é , közöns. n y á r f á é , fejér csőrege és egyéb f ű z e k é , b o rb o j á é , farkashársé. — A ugustusiéi D ecemberig: Egy sem.. i * © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(9) Hónap. Erdó'szeti dolgok V i r i t n a k. M e g é r n e k. Ezen hónap végivel a’ Fagyöngy (Viscum a l b u m , 9KifM) viritni kezd.. Hó. Januárius. n a p o s. Ezen hónapban nem tö rténik.. f o g 1 a 1 a t o s s á g o k .. Erdőtenyésztés.. Erdővédlés.. ges- fejér- és vörösfenyők ’s a ’ lúczfenyő toboroknak ( 3 Ctpfcn) tördelése ’s a’ meleg szobában való kirázogatásuk fo lytattatik. H a e’ magból nagy mennyise'gre van szük­ s é g , te h á t már November és Decemberben lehet összeszed éséhez fogni de mivel a’ h id e g , táborokban lévő magnak nem á r t . te h a t biztosabb , különösen pedig a ’ vörös fenyömagnak kirázogatása végett k ény el­ mesebb , a ’ to bo rok at tovább hagyni a ’ fán, mintsem igen korán leszedni. — E n y ­ he , nem hegyes v idék ek en, hol tavaszai késő derektől nincs mit t a r t a n i , ezen hó­ napban fejér-fenyő- és nyirfam agot a’ hó fülibe lehet vetni , mihez azonban a ’ föld­ nek még m ait nyáron vagy őszön kellett eleve elk észü lve, az az fe lk o rzso lv a, de nem porbanvitva lenni. •— Ha nagy és vastag fakat akarnak átültetni , teh át azo­ k a t legnagyobb hidegben a' gyökereikre rag a d o tt földgöröngyei e g y ü tt kell kiásni ’s uj helyökre átültetni. A ’ göröngynek fának külhéjától számolva legalább 2 lábn yi földet, egész átmérőjében pedig 4 láb­ n y it kell magában foglalni és 2 láb vas­ tagnak lenni. Az ily nagy fának lyukából való kiemelésénél egy 4 oszlopa állványt (©cfiell) szokás h a sz n á ln i, melynek felső foglalóihoz két csiga van csin álv a, ezekre pedig kötelek, mellvek aztán az apró desz­ kákkal k örü lrak ott göröngyre ’s a ’ fad ere­ k á ra vannak tekergetve. Midőn végre a ’ fa k ie m e lt e te t t, teh át apró kerekű szeke­ r e t tolnak a l á j a , ’s úgy viszik el jövendő állása helyére. Azonban az ily fáknak ne legyenek sz ív - vagy k a ró g y ö k e re ik , mert különben ritkán foganszanak meg. *). tó ü ltetőlyukakkal őszei készen nem lehet­ t e k , azonban az idő most e ’ m unka foly­ tatásához kedvező , teh át azt most végezni sz e r e tik , mivel a ’ fagy a 1 lyukakból ki­ hányt földet m egporhanyítja. — Falopókra folyvást! szoros vigyázattal kell lenni, a ’ magvas- és faoskolakat is nyálak és őzek’ pusztításától oltalmazni kell. — A ’ fákat kifuvarozó szekeresekre vigyázni kell, hogy uj u takat ne csináljanak , se a ’ már beültetett és beveteményezett helyeken vé­ gig ne j á r j a n a k , se fát semmi iiriigy alatt ellopni ne merészeljenek , sem azon öles­ fá b ó l, melynek kiho rdása rajok b íz a t o tt , darabokat szét ne hagyogassanak. — Azon erd ő ség be, hol a ’ hernyó pusztítástól ta r ­ tani lehert, a s e r té s e k e t , mihelyt a’ föld olyan , hogy azt t ú r h a t j á k , be kell eresz­ teni , mivel a ’ túrás által nemcsak a ’ föld­ ben lévő hernyóbábokat és lárvákat ’s azok­ nak tan y áik at szétd ú lják , hanem őket meg is emésztik. — Favágók titán szorgalm a­ san kell n é z n i , hogy valamennyi mag­ vagy védfákat, valamint az épületfánák ne­ velendő ’s kijegyezett egyéb szálakat meg­ hagyják , szükségtelenül vagy vészes he­ lyeken tüzet ne ra k j a n a k , se pedig enge­ detem nélkül fát magokkal haza ne vigye­ nek.. Emlékezi etések. és. Erdőhasználás. M ocsárokban és erdei fedni való nád levágattatok.. tarak b an. a’. A* szála.? erdőkben az utasítások, a’ h a s z o n r a , építésre és tüzelésre való fának levágása, feldolgozása és feltisztítása foly­ tattatik . Különösen faritkitásnál és a ’ rendes sectiók kivágásánál a ’ bikfa sarjadzások kiméllése m iatt a 1 fának takarításáról gon­ doskodni kell. É g erfakarók at v á g n i; egj’éb kirágni való fák i s , mellyek posványokban és mo­ csárokban á lla n a k , most levágattatnak ’s azonnal k ifu v a ro z ta tn a k , mivel a ’ most kemény és fagyott fjjld a 1 szekerezést kön­ nyíti ’s a k a d á ly o z ta tja , nehogy az erd ők­ ben igen mély kerekvágások tö r té n je n e k , ’s az által rontassanak. , Minden a ’ téli hónapokban vágott fa a ’ más időben vágottat mind jó s á g ra mind tartósságra nézve felülm úlja; annakokáért most kell a ’ kerékgyártáshoz ’s a ’ t. és egyéb gazdasági eszközökhöz szükséges fú­ rói gondoskodni.. jegyzetek.. Nagy uradalm akban az erdűszeti-hivatalnokságok a’ vadak takarm ányozásáról és sónyalásról szólló jelen téseiket az e rd é ­ szeti-tanácsnak beküldik. U radalm i-hivatalnokságok a’ vadászattal és forspontal tartozó jobbágyok számat helységenkint beje­ lentik az erdészeti fóhivatalnokságnak. Az erdei vadászok a* k árlajstro m aik at erdőkerülőiknek beadják. Azonban a ’ fontos és nagy erdei vétségeket azonnal bejelenteni tarto zn ak . — Az erdőkerülő minden erdei és vadászati excessusokat kárlajstrom ába feljegyzi ’s felsóségének beküldi ; valamint az alattvalóitól is hozzá küldött minden erdei káro k at illető jelentéseket is. A ’ fő erdőkerülők az egész erdőségnek mindennemű jövedelmezését a ’ fő erdészeti korm ányának benyújtja. Az erdészeti főügyelők valamennyi alattavalóiknak erkölcslajstromát az erdészeti-korm ánynak beadja. Az erdőkerülők az erdőikből bejött haszonról számot adnak- Az ép ítésre való fák’ számát szinte bejelenteni tartoznak. Az erdőkerülők naplóköny­ veikből kivonatot kiildnek be az erdőmesternek. H a az erdészeti hivatalnokok naturálékk al is m a n ip u lá ln a k , teh át az ebeli szám adásukat b ead já k ; valamint a ’ tax a és sportula jegyzé keket is. *) Közönséges F e n y ő f a , bie gemeine t i e f e r , P inus sylvestris. — Vörösfenj’ő, Cerc&en&atim, Pinna larix. — F e jé r vagy Jegenyefe n y ő , bie weife ober ©ii&erfanne, Pinus abies. — L ú czfeny ó, gemeine Sicfyf*/ Pinus picea.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(10) Hónap. Vadászati dolgok. Januarius.. Ü zekedés. P á r o s u lá s , f é s z k e lé s , k ö lté s. P árzás. A ’ vadkan felkeresi az emséket (koczákat) iizödés folytatása v é g e t t , melynek e ’ hónapban vége szakad.. Nincs még helye.. Nincs még helye. B a k z á s. P á r o s. |. NNvusztm envét. X j usztmenyet.. 11. lás. K ö l y k e z. E ">’he m;ir vagy a> n ylag>’ 6|ak időben f e d n e k .riiost. n. a. p o s. Nincs helye.. T á. Vaddisznóknak fekhelyük most a’ meleg sűrűség. — A ’ szar­ vasbak most a ’ vadak körül v a n , melljTek csoportokban tanyászn a k , ’s hogy a ’ h ó , hideg és jég elől magokat oltalm azhassak, sű rű erdőségben tartózkodnak. — Az őz most a ’ mélységes hegjTség legmelegebb oldalait keresi fel. — A ’ nyűi lápokban vagy sűrűségben és a ’ faluk mellett káposztások és faoskolák körül h e v e r , fekhelyét pedig napnak vagy délnek igazitja. — A ’ róka sivatag vagy lápa helyeken ta r tó z k o d i k ; zivatarban és szélben pedig lyukában fekszik. — A ’ vadmacska sűrű e rd ő k b e n , s/.iklahasitékokban, odvas fákban, borz és rókalyukakban fe k s z ik .— A ’ m enyét kóhasitékokban ’s régi romokban legjobban s /e re t ta r ­ tó z k o d n i, a ’ nyusztm enyét pedig odvas fokban, valamint a ’ mó­ k u s , vadgalamb és varjú fészkekben. — A 1 vidra, folyók, tenger és tópartjaik m ellett lévő földalatti lyukában lakik. — A’ borz m ély álomba merülve hever lyukában. A 1 vadludak és vadkacsuk nemeikkel és hasonfajaikkal folyókban és meleg forrásokban t a r ­ tózkodnak. — A ’ fajdtyiik most rengeteg sűrű erd őségekben, f e n y v e s , nyirjes és bikkes bérczekbcn magányban éldegél. — A ’ nyírfajd és császármadár hóban és hidegben n ag y sűrűségek­ ben lappangnak. — A ’ fáczányok most lápákban és sűrűségek­ ben eg y ü tt élnek. — A ’ foglyok egész csoportokban ülnek egyült a ’ szabad m ezőben, be nem fagyott források m ellett vagy a ’ hó a l a t t , valamint bokrokban és erdők »Újaikban. ó. f. o. g. F i a s i t á s. Nincs helye.. T a r t ó z k o d á s h e l y e .. H. és. l. p. 1 á 1 a t.. A 1 vaddisznók fák ala tt keresik fel é le lm ü k e t, hol még vala­ mi m akkra találhatnak. — A ’ szarvasbak ’s a ’ szarvastehén , a’ damvad és dámkecske most az erdei favágásokban, mohákon és bimbókon, levelekkel, szőrös rekettyével, fagyöngyökkel és szederj-bokrokkal élősködnek azon f e l ü l , hogy bővebb táplulatot szerezzünk nekik , azon fából, mely jövő tavaszon fejsze alá ker ü l e n d , különösen piros k u ty a c s e re s n y e , nyárfa és fagyalfákat, mellveknek különben lágy részeik jó táplálatot a d n a k , kell szá­ mokra levágatni. H a az őzeket nem etetik, tehát a ’ fiatal, finom és gyöngéd plántáknak ’s a’ fák bimbóinak és hegyeinek esnek , ’s az által nem csak nagy k árt okoznak , de sajat egézségüknek is ártanak. — A ’ nyálak káposztás és egyéb k ertek et keresik f e l , ’s ott bimbókból és kérgekből élődnek, mellyeket a ’ faoskolakban lerágcsálnak. — A ’ r ó k a , vadmacska, görény és menyet most nagy éhséget szenvednek, ’s azért g a la m b o k , tyúkok, ka­ csák, Indák, sőt ny álak és egyéb vad szárnyasállatok után p ré­ dára indulnak. — A ’ borz szeméig üti be orrát v éghu rk ájába, ’s így aludva tartja-fe! az ott lévő kövérből életerejét. — A ’ fajdtyúk lúczfenyő levelein, bimbóin és toborain élődik. — A ’ nyír­ fajd és császárm adár egész télen át n yírfa és mogyoró bimbók­ kal táplálja magát. — A’ fogoly, források sőt helységek körül is keresi élelmét, -y- A* fá czán y , bimbókból és káposzta nemek­ ből is élődik. a. l. a. t. o. s. s. á. g. o. k.. Vadászati-oltalom.. Vadászat használása. Halászati Kalendáriom.. Szükség idején a ’ vaddisznók vadgyü­ mölcsei , makkal , káposzta , kél és répa hulladékkal táp láltatik. — A ’ szarvas vad szinte szénával, borsó- zab- és á r­ paszalmával ta rta tik . Szamos vad ta r t á ­ sa mellett ártalm atlan helyekre téli vete m é n y e k e t, b ú z á t, r o z s o t, repezét, ré ­ pam agot , különösen a’ Sz. János gabnát kell számára v e t n i ; nagy hóban is ki fogja azt kapargatni. Etető-helyeken m a k k o t , vad g e s z te n y é t, vad gyümöl­ csöt , zabot, vörös b erkenyét, ’s a ’ t. le­ het e’ czélra használni.. Különben a ’ disznóvadászat három király nap ­ já ra bevégeztetik, mindazultal kanokat és sikló­ két lehet még lövöldözni, noha amazok az űződés, ezek pedig a ’ hideg miatt megsoványnltak. A ’ hajtó- húzódó- kopogó- és kelepelővadászat most ű ze tik , ’s a ’ lőkunyhó h a s z n á l t a i k , de a ’ nyúlvadászat beálló meleg időben bezáratik. Ellenben ő z b a k o k , meddőállatok és ózborjúk még lődöztetnek. A ’ vadász most a ’ rókák, vad macskák , menyetek, görények, nyestek ’s h a ­ sonlók nyom ait is szorgosan felkeresi ’s űzőbe veszi a z o k a t , mivel bőreik most kiváltképen szépek. V adkacsák még lövöldöztetnek, fenyő’s egyéb m adarak tőrökben fogdostatnak.. Fagyban , tavaknak szelelőlyukaik na­ ponkint kin}’ittutnak , arra is szorgalm a­ san tekinteni k e l l , vallyon elegendő víz van e, ’s hogy van e be- és kifolyása. Ha a ’ halak a’ ly ukak ra j ő n e k , tehát az a ’ víz rósz mivoltának jele, mellyel azonnal frissel kell megjavítani. Hcálló lágy idő­ ben több lyukat kell csinálni, ’s azt h á t­ rálni kell , hogy a ’ víz jégen felül álljon ’s azt lenyomja. Ez hasonnan a’ h a l t a i ­ tokat is illeti. A ’ nádat legjobb szúró­ vassal a ’ jégről levág ni, ’s úgy rak ásra hordani.. E m. i e k e z t e t e s e k. e s. j e g y z e t e k .. H a a ’ hó m egfagyott és k é r g e s , teh át u tak at kell k é s z í te t n i, hogy a ’ vadak meg ne sérthessék m a g o k a t, se a ’ ragadozó állatok által el ne fogathassanak. M ost a ’ nagy vad ászk uty ák at is bakzatni k e l l , ha jó és tartós fajt kívánunk. A ’ k u ty a ó l a k a t, mennyire csak l e h e t , melegen kell t a r t a n i , ’s az ebeket kellemes időben de'ltájban ki kell b o c s á ta n i, hogy a ’ napon melegülhessenek-. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(11) Hónap. Erdőszeti dolgok V i r i t n a k. Februarius M e g é r n e k. A ’ s o m fa , (cornus m a s c u la , ívornelfirfdj&aum) A’ fagj ö n g j ', (Viscum a lb u m , bet ÍDí ifi eI). H ó n a p o s. E ’ hónapban nem történik.. f o g l a l a t o s s á g o k .. Erdőtenyésztés. Erdővédlés. Erdőhasználás. Közönséges- vörös- és iegenvefenvő-tob o z o k a t , mivel most még nem nyilatkoz­ tak*-^ szedni kell. Ezen magvaknak doboza­ ikból való kirázogatásokkal ip a rk o d n i keTl, hogy a ’ közelgő veteményezéshez megkirántató magra jó k o r szert tehessünk. A1 tobozok at mindig száraz helyen kell ta r ta ­ ni. — Róna helyeken a’ jegenyefenyő és n y írfa magvat hó felületére kell veteményezni , ha a ’ föld még őszkor elkészítte­ tett. — Az elültetéshez szükséges gödrök készítését folytatni l e h e t , de csak enyhe id ő b e n ; a 1 közönséges- vörös- és jegenyenieg lúczfenyők elültetéséhez aztán mind­ j á r t hozzáfogni lehet. — (In az elvetendő famagvak elvetése ószel be nem végeztetett volna, teh át e ’ hónapban a" legelső kedve­ ző idővel azt véghezvinni siessen ek , mivel ezen magvak további késedetmezésnél ké­ sőre kelne-ki. — A ’ faoskolában nevelt fenyófajok dupla csúcsaik megnyesetnek, a ’ homokgöröngyök összeadásukhoz is most m í r előkészületek tétetnek. — A ’ toboza­ ikból igen nehezen kijövő vörös-fenyő-magok at következően kell k iszed n i: az útóévi tobozokat, m e l l j e k , a’ régibb üresektől színük által különböznek,Novemberben letö­ retjü k , kocsánj'aiknal fogva összekötetjük, ’s hegyeikkel lefelé k eresztru d akra fonala­ kon fölfüggesztetjük. A 1 magvak felfogá­ sa kedvéért abroszok te r itetn ek alájuk. A ’ tobozcsomók vagy szellős k a m a r á k b a , hol a 1 szél és nap érheti ő k e t , vagy meleg szobában , hol a ’ rudak egymás fölibe té t e t­ hetnek, ’s gyakori veregetés által a 1 mag­ vak bőven kihullani fognak, akasztassanak.. A 1 levágott fát jó k o r haza kell t a k a r g a t ­ ni ’s a’ vágást jól k it i s z t í t a n i , hogy a 1 fi­ atal sarjadék növése ne hatráltassék. — K itak aríto tt v á g á so k a t, mellyeknek földje fűvel és mohával lepve , felszántás és felkapalas által kell a ’ tavaszi veteményezés­ hez előre elkészíteni. Hogy ezen költséges de igen szükséges munka m egkim éltessen, az erdőkerülő jobban cselekszik , ha a ’ fa­ liak levágása ’s helyének kitisztítása után azt azonnal a ’ szükséges magvakkal beve­ ti , mielőtt a ’ fű és moha elterjedezne. De ha már a 1 hely elv a d o n y ú lt, tehát a ’ gye­ pet kapákkal is le lehet bántani ; a ’ léhántott gyep k ih o r d a tik , mi által a 1 fűgyöke­ rek is nagyobbadán k iirta tn a k ; noha a ’ lehántott g j e p e t ott helyben is megégetni lehet. Az ez által tám adt ham urakásokat a ’ lekorzsolt földre kell h in te n i, ezt aztán felszántani,’s úgy a ’ magvakat belevetni. Ily elkészítése egy elvadonyult vágásnak nagy hasznot h o z , mivel az által a ’ dndva magva és gyökerei bizonyosan k ii r t a tn a k , ham­ vok áltál pedi# a’ föld felségesen megkövérite tik ,’s termékennyé tétetik. Falopókra és a ’ fát fuvarozókra szoros vigyázat le g y e n , a ’ juhászok is jól szem ü g jre vétessenek, hogy az erdókhez ne közelítsenek , és kivált a ’ fiatalosokban ne legeltessenek. Hogy a 1 fa kifnvarozasa által uj utak ne tá m ad jan ak , tehát az erdei u ta k a t mindig igazgatn i ’s jó állapotban tartan i kell.. A ’ kemény fájú erdőkben a ’ favágás foly­ ta ttu n k , ’s a ’ harasztosfák kiirtásához , valamint a’ fenyvesekben szénégetéshea most m ár fogni lehet.. Emlékeztetések. es. A 1 mocsárokban levágott ’s még o tt he­ verő égerfa az erdőségből kitak arittatik. A ’ fűzfák letctózéséhez fogni l e h e t , gallyaikat feldarabolván , csomókba kötesse­ nek , mellyekból aztán a ’ víziépitéshez fasinak is készítethetnek. Az íjtóhizó serté­ seket most már az erdőkből ki kell hajtat­ ni , a ’ hátralévő hizlalást arendat pedig beszedni. Az ebben a’ hónapban levágott fa ro th a ­ dásnak és férgeknek kevesebbet kitéve len­ ni m o n d a tik , az é rt is a ’ víziépitéshez mal­ m o k , h i d a k , hajók és talpakhoz ’s a ’ t. különösen hasznaiható. Mivel a ’ bevégzett irtás után a’ vén tő­ ke többé nem sarjadzik , tehát az elm ara­ do tt csonka tőkéket gyökerestől kell kiir­ tani ; de meredek h egjo ld alak on ezt ten­ ni nem szabad , mivel az ily irtás által az o k o z ta tn e k , hogy a ’ záporok a ’ termőföl­ det lemosnak , ’s a’ kőszálakat lecsupaszí­ tanák. A zért teh át hegj oldalakban a ’ fe­ nj’ő tusk ók at helyeikben kell h a g y n i , ha­ nem mindazáltul , hogy a ’ kéregcserebiilynek ta n y a ne adassék , a ’ fakérgeket egé­ szen be a ’ földbe le kell hántani.. jegyzetek.. Fóerdőkeriilők a’ vidéki kerülóktiil k a p o tt h a s á b f a l a j s t r o m o k á t ; erdeivadászok k a r I a j s t r o ni a i k a t kerülő­ ik n e k , ezen utolsók pedig ismét az ő karlajstrom aikát kiildjék-be előjáróikhoz. Erdőkerülők az erdeikbol bejött élelmi- és pénzbeli jövedelemről szól ló számadásaikat beküldjék. — Naplókönyveikből pedig kivonatokat k ész ítv é n , azokat is felsóségöknek beadják. — A’ vidéki erdőkerülők büntetólajstromaikból kivonatot k ész ítv é n , azt a ’ zálogokkal egy ütt beküldjék. • A’ bizlalási árendák beszedetnek. — Jobbágyak a’ fenj’ótobozok szedését folytatják. — A ’ régi naplókönj-vek berekesztésével az uj könj'vek és jelentések felküldetnek. — A ’ pénztár ’s a ’ hónapi f a k i v o n a t rendbe hozatik , a negj’edévi jelentés elkészí­ tetik és beadatik , a ’ negj’edévi fizetések is felvétetnek. — A ’ favágókat gyakran meglátogatni s munkájuk után nézni k e l l » hogy abban a’ k a p o tt utasítás szerint pontosan eljárjanak.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(12) Hónap. Vadászati dolgok. Februárius. Űzekedés. Párosulás, fészkelés, költés. Párzás. A ’ tenyésződisznók csak e’ hónap középé­ ig folytatják ű zek ed ések et, meddő es fiatal koczák pedig ege'sz végéig.. Nincs helye. Mindazáltal igen jó időben a ’ foglyok párosulnak.. Császármadár.. Bakzás. Kölykezés. Párosulás. R ó k a , n y e s t , görény és vidra A’ nyúl folytatja p á r o s í t á s á t , 1 bakzani kezdenek. a vadmacska pedig most kezdi. |. A ’ borz 3— 5 vak kölyket hasit.. Nincs he,. T á p l á l a t. T a r t ó z ko d á s h e 1y e V ad sertések nagy sűrűségben és hangyarakás“okban tar­ tó zkodn ak . Szarvasok a 1 vad csoportokban tartózkodnak ’s m ost mar többnyire vágásoknak déli oldalaikon ’s ritk a erdő­ ségben állanak. — Őzbak most az őzkecske mellett áll ; mely meleg lapukban és hegyalljakban tartózkodik. A’ baknak szar­ vai ismét egészen kinőttek. — Nyúl most lupákban fekszik ’s napnak vagy is délfelé igazgatja fekhelyét. •— A 7 nyest, galamb v a r j ú , és evetke fészkekben heverész. — R óka és vadmacska meleg hegyoldalakon h e v e rn e k , mindazáltal rósz időben ly uka­ ikba vonóinak. — Menyet és g örén y még a ’ helységekben ta r ­ tózkodnak. — Borz és vidra még lyukaikban tartózkodnak , mindazáltal kellemes időben előjőnek ’s a 7 napon melegülnek. —*• Vadkacsák folyó vizekben és forrásokban tartózkodnak. — F a jd ty u k m ost meleg források körül van. — Nyírfajd és csá­ szármadár a ’ legnag 3;obb sűrűségben tartózkodik — Fáczán pe­ dig meleg bokrok közt tanyázik — Jó időben a’ pacsirták elő­ jőnek , ’s ha az t a r t ó s , teh at a* foglyok szét mennek és páro­ sulnak.. H ó n a p o s. Fiasitás. V adsertés m ak k o t, páfránt ’s gyökereket keresgél engedel­ mes időben ; tartós fagyban könnyen elveszhetnek. — Szarva­ sok ’s a' vad jó időben vizenyős helyeken és mocsárokban a’ füvek sarjadzásából élnek, sőt a ’ szederj és vizitorma leveleiket is felkeresik eledelül. — Az őzek bimbókból és szederj levelek­ ből élósködnek , meleg forrásokat is felkeresik , ’s azokban a ’ vizitormát, — Nyúl , fagyöngyöt és r e k e tty é t keres-fel taplóul, de a ’ fakat is körűlrágja. — R ó k a , m e n y e t , görény és vad­ macska préda után járnak , hogy éledhessenek, — A ’ borz is­ mét erdőn és mezőn j á r eledel után. — F a jd ty u k vizitorm á n , bikfa bimbókon és fenyő leveleken élódik. — A’ nyír­ fajd és császármadár bikfával és mogyoróbirkével táplálódik. — H a a ’ fáczánt nem tartják bőségesen , teh át az égerfa csali­ tokban pondró és féreg után keresgél. — A ’ foglyok meleg for­ rások körűi táplalóskoduak.. f o g l a l a t o s s á g o k .. Vadászati-oltalom.. Vadászat használása. Halászati Kalendáriom.. S ertéseket most babbal , b o r­ s ó v a l, árpa és k u k o ric z á v a l, vágj’ grnlyával tartani k e l l , ’s mivel ez időtájban s o v á n y a k , vad gyümöl­ csei és makkal is lehet hizlalni. N agj 7 hidegben a’ vad tápláltatasa foly t a t t a t i k , mely végre nyárfá­ k a t , kecskefűveket és fiatal tölgy­ fákat is lehet v á g a tn i, de szénával ’« az őz zabszalmával is tápláltathatik. — F áczán o k at is kell etetni.. Átaljában a ’ közép és kis vadászatnak vége van ’s a ’ most hasas szarvas és sertés vadnak minden lődözését megkell tilozni. Kivétellel mindazultal niég e ’ hónap elején lehet rókát és n y ulat vadászni , ’s havas időben foglyokat hóhá­ lóval f o g n i, de ezt is rövid idő mulva abban kell hagyni. — A ’ császárm adarat füttyentés által lövésre lehet csalo­ gatni. Az eltávozott v a d lu d a k , kacsák és pacsirták is­ mét visszahúzódni kezdenek. — Vén szarvasok most elhányják sz a r v a ik a t, m ellyeket gyógyszertárokban hasz­ nálni lehet.. Tóbeli gazdaságnál a ’ múlt hónapi munkák folytattatnak. Ha az idő megengedi, tehát e ’ hó­ napban vége felé ikrás halak á t­ vitele új tavakhan elkezdődhetik. Zsilyipeket és töltéseket szorgo­ san kell megvisgálni, ’ s minden szalmától és gallyaktól megtisz­ títani.. Emlekeztetesek. és. jegyzetek.. . ;k«gyen az idő a k á rm il y , a* borz g y ertyaszentelőre kibúvik lyukából. — A ’ kis vadászeb fajnak tenyésztetésc végett a 1 nyosW nyeket e’ hónapban megbakzatni kell. Mint a ’ m ú l t , mint a’ mosti ’s jövő hónap a ’ foglyászkutyák megbakzatására 1eg­ al kalm ato sab b , mivel osztán a ’ kölykök oly idótájban jónek e l ő , melyben sem a ’ hideg sem nagy meleg nem u r a l k o d i k , következoieg azo kat felnevelni könnyebb leend. — V adállatok bőre'nek haszonvehetősége e’ hónapban megszűnik.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(13) Hónap. Erdőszeti dolgok Y. i. r. í. F e jé r nyárfa (S ilberpappel, P o p u lu s alba.) Somfa (gelber Hartriegel, Cornus masculus.) T ölg yfa levelű É gerfa (eic^cnbíáfírige GQer, >Alnus quercifolia.) Közönséges Égerfa, (gemeine (Söer, Betula alnus.). H ó n a p o s. t. ii. a. „. Mártíus. k. Megérnek. M o gyo ró fa, (Hafeítlrattd), Corylus avellana.) T e t ü f a , (S etbelbafl, Daphne mezereum:) Sim a S /.ilfa, (glatte Dlűjíer, Ulmus campestris.) Rezgő N y á r f a , (2lfpc, Populus tremula.) H amvas É g e r f a , (roeijje (SQer, Betula alnus incana.). E ’ hónapban nem történik.. f o g l a l a t o s s á g o k .. E r d ő t e n y é s z t é s. Erdővédés. A ’ vörös- jegenye* e's erdei fenyotoborok gyűjtése ’s a’ mag kiko­ pogtatása b evég eztetik , ellenben a ’ jegenyefenyő és nyírfa mag vetése hóra vagy puszta földre f o l y t a t t a t i k , de a’ nélkül hogy beboronáltutnék. Most már átaljában minden ta rta lé k fenyő- és más famagvakat el kell vélem ény ezn i, mire nézve a’ vágások f e lo s z th a tn a k , a ’ fa mag elvetéséhez és neveléséhez megszálltainak vagy más módon felszaggatt a t n a k . — Jég elolvadása után tavakból, folyókból ’s állóvizekből éger­ fa mocsárokban kihalásztatik az égerfa m ag v a, m egszáritatik , tisztogattatik ’s hűvös helyre eltétetik. — Mindenféle leveles- és fenyő­ fiatalokat ebben a ’ hónapban el kell ü lte tn i, ha azt a k a r j u k , hogy megfogunodjanak. Átaljában az erdősgazda minden Ültetési és vetejnényezési munkákat szorgalmasan folytassa ’s e’ hónapban elvégezni iparkodjék-, továbbá faoskolabau a 1 hideg által felhúzott fátskákat lágy időben lenyomogassa, hóvizet minden uj alkotásairól, minél előbb leárkolja, faoskoláiban oltson és copuláljon, végre az eleven sövénye­ k e t , hogy sűrűbbek le g y en e k , egybefonyja, ollóval levágja ’s minden egyéb kerítéseket és gyepűket jó állapatba helyhezze. — Az égerfa magvakat kiváltképen mocsáros és vizenyős helyekre véleményezni szokás. Elvetése előtt kisded á rk o tsk ák at v on n i, ’s a ’ kihányt föld tetejére kell a’ magot csak felhinteni. H a télen át a ’ gyű jtö tt toboro k a t meleg szobákban magvaiktól egészen megmenteni nem lehetett v o ln a , tehát most azokat ponyvákon veröfényre lehet kirakni, hol mi­ dőn a ’ magvak k ip a t to g t a k , azokat fe lsö p ö rn i, k ir o s tá l n i, a* pony­ vákra pedig ismét más toborokat hinteni lehet. — Ezen hónapban fűz­ fák at is lehet folyók vagy más alkalmas helyek körül ültetni. Noha a ’ fűzfa nem különös tűzifa, mindazáltal sokfélekép használható, azon felül oly helyeken tenyészik , hol más fa nem teremne. H a pedig oly helyekre kívánunk fűzfákat ü lt e tn i , hol nem örömest n ő n e k , tehát akkor elültetésüknél egy kis több fáradságba k e rü ln e k , m ert akkor azon ly u k a k b a , mellyekbe ültetni a k a r j u k , előbb vizet kell önteni ’s a rr a egy kevés jóféle földet hinteni, ’s úgy aztán a’ fűzfát ezen kásá­ ba bele nyomni. Ily módon előbb fognak inegfoganszani.. A rra igen kell vigyáz­ ni , hogy k e c s k é k ,ju ­ hok ’s egyéb állatok kerí­ tett helyek­ be ne kap­ hassanak , faiopókra is mindig éles s z e ni ü g y tartassák.— Mindenféle erdőkben most már tüzet rakni vagy dohá­ nyozni nem szabad.. Em lékeztetlek. és. Erdőhasználás Se épületi se más eszközre való fára többé Commissiókat adni nem kell-, ellenben a’ t ű ­ zifára való assignálás, szénégetés, favágás és megszámolás folytatik. É gerfa pedig többé nem vágatik. Keményfa ’s egyéb erdőalljakban a’ szénégetéshez fo g n i, az épületifa vá­ gását pedig bevégezni ’s azonnal kihordatni kell. N y ílt időben folyókon a ’ hajókázás és fansztatas kezdődik. F űzfa gallyazás , vala­ mint minden vágni való fának kiirtása erősen folytatik. Azon égerfáknak , mellyek a ’ fes­ tők és kalaposok szám ára lehántatni fo g n ak , most már levágva ’s rakásokb a rakva kell lenniük- Valamennyi kadaroknak való fa most már le legyen vágva, m ert a ’ később vágott megdagadozik, m e g k é k ü l, ’s eladásra alkal­ matlanná válik. Ácsok munkája és az épü leti­ fáknak kettéhasitása is most kezdődik. T ö r ­ pe viaszbura (öer&ermprflje) tímárok számára vágata thatik ’s felcsomóztathatik. N yírfa és ju h a r fa nedvet csapolni lehet, de csak azon s e c t ió k b a n , mellyek jövő évben fejsze alá mennek. T ölg y vagy egyéb épületifát egyátaljában már vágni nem s z a b a d , sem lehá­ mozva a ’ vágásokban hevertetni ; a ’ nyári ki­ takarítás által mindennemű fűben kár okoztatik. A’ galytörésnek és szedésnek vége le­ gyen. Favágásnál a ’ vágókra vig y ázz an ak , hogy a ’ rudas és cserjefát éles fejszével , csak egy o ld alró l, ’s egészen földszint vág­ ják l e , ’s a ’ darab okat meg ne hasítsák.. jegyzetek.. Alerdőszok a’ nyaló e's sózóhelyekn’ l ’s a ’ t. jelentést tegyenek a ’ kerületi erdósznek , ki aztán a’ kiigazítás költség fel­ vetését elkészítv én , az erdőszeti hivatalnak beadja. — Az e rd ő leg elés i. fűszedési és levelszedési igazak lajstrom át a’ főerdószök beküldjék. Valamennyi a ’ vadászathoz és a ’ leejtett vadak további elszállításához megkivántató robotokról szólló vadá­ szati robot-lajstromot az erdősz erdőszeti hivatalnak adja-bp. F őerdőszök az erdőszöktül kap ott facsipa-Iajstro m ok at, valamint a ’ hangyatojás és csiga liibérlési lajstrom okat is felsőségjöknek ktildjék-be. — Különösen az erdősz még egy lajstrom ot nem csak az ex cessu so kró l, mellyek az utolsó 3 hónap a la tt t ö r t é n t e k , hanem még az elm aradt régiebbekről is nyújtson be az e r ­ dőszeti h iv a ta ln a k , melyben jegyezze m e g , hogy mi ig azitato tt légyen el ezen három hónap a l a t t , ’s mely excessusok vannak még hátra. Az erdőszök az erdővidék ’s a 1 szárazfa mennyisége és árbecse megnevezésével hasáhfa-lajstromot adjon b e , mely­ ben a’ venni szándékozók nevei is igtatva legyenek. — T örvényszék tartassék , mely alatt minden excessusok elővehessenek. Az erdőszök erdeikből bejött terményi és pénzbeli jövedelemről szólló szám adásaikat n y ú jtsák be. — N aplóikból is kivonatot készítsenek , ’s az t számadásukhoz mellékeljék.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(14) Hónap. Vadászati dolgok. Mártius. Űzekedés. Párosulás, fészkelés, költés. Párzás. Nincs helye.. ^ a d g a l a m b o k , p a c s irtá k , foglyok és fél­ madarak , vadkacsák és ludak párosulnak. — Ragadozó madarak pedig fészkelni kezdenek.. F ajd ty úk , nyírfajd , fáczán és szalonka (snef) párzanak és tojóskodnak.. Bakzás. Parosulás. Kölykezes. Fiasitás. R ó k a, uyest, görény és menetke bakzanak és űződnek.. A’ fiatal nyúl ’s a ’ vadmacska.. A 1 v i d r a . — Vén nyúlak 2 —4 fiat kölykeznek.. A ’ ny est 3-4 — vadmacska pedig 4 —6 fiasit.. T á p 1á 1a t. T ártó/, k o d á s h e l y e A ’ vadkan most már csak egyedűlm aga ta rtózkodik a* sűrűsé­ gekben, a 1 vén koczúk pedig sötét bajbonczban keresnek malaczozásra való biztos h e l y e t . — A 1 szarvasok csoportokban tartó z­ kodnak a ’ sűrűben. A’ vén szarvasok pedig lehányják szarvaikat, 's azért most azokat felkeresni kell. — Az óz többnyire erdőal­ jak b an tartózkodik. — Az őzbak szarvainak durva hársát nyírfűz- és fenyőfákhoz dörgöli — N yúlak ősziszántásokban és vetésekben fekszenek. — R óka most v e d lik , nyári bányákban és lyukában t a r tó z k o d i k , a ’ nyőstén róka pedig lyukában előké­ születeket tesz a ’ kölykezésre. — A’ bor* ezen ’s még a 1 kö­ vetkező hónapban lyukából való kim enetelét folytatja. - - A ’ nyest, görény vadmacska ’s a ’ menyet ro m okát keresnek-fel, hol megkölykezhessenek. — A ’ vidra is alkalmas helyet keres fiadzasra. — A ’ vadkacsák még nagy vizekben ’s meleg források­ nál gunároznak. — A’ fajdtyúk ismét azon helyre szeret vissza­ térni , hol tojódzott. A ’ Nyírfajd és faczán a ’ ritk a erdőkre b o csát­ koznak ’s az utolsó égerfás körül szeret tartózkodni. Császárma­ d ár többnyire mogyorósokban tartózkodik ; a ’ foglyok pedig a ’ vetések közepén szeretnek üldögélni. A ’ vadgalambok és szalon­ kák , kivált az erdei snefek visszajötte kezdődik. K ö pkedésöknél, mely közönségesen reggel és este az erdők oldalaiban tö r té n i k , majd mindig egy ú to n mennek ’s igen ügyetlenül r ö p ü ln e k , ’s ezen okból vadászásuk néha igen is jutalm azó. — A ’ s z á r n y a s ­ vad visszajötte bevégzödik.. H ó n a p o s. A ’ vadsertések réteken éldegélnek felkeresik a ’ felmaradt mak­ kot ’s éhségükben mindenfelé kóvályognak az erdei kerületben , mocsáros helyeken és meleg források mellet v íz ito rm á t, gyöke­ r e k e t , és egyéb fűvet keresgélnek. — A’ szarvas most éjszaka megszokta látogatni a’ vetések et, ’s fiatal fák bimbóin ’s leve­ lein ’s gallyaikon ’s mindenféle plántákon élődnek. — Nyúlak a’ zöldvetéseket és ló heréseket felkeresik. — A ’ r ó k a , nyest és görény madárfészkek után szam n klálko dn ak, azokból a ’ tojáso­ kat és fiúkat k is z e d ik , de egyéb ragadozásból is é l n e k , sőt bé­ kákat is keresnek. — A ’ vadmacska szinte ragadozásból élósködik ’s a ’ békákat sem veti-meg, a ’ menyet pedig mádárfészkek után já r. — A’ borz elm aradott gyümölcs után keres g él, békák és rákokból élósködik, szorultságban pedig a ’ fűvet és gyökere­ ket is megeszi. — Vidra most mar a’ felengedett fo ly ó kban, t a ­ vakban és egyéb vizekben leli-fel tá p i á j á t , hol h a l a k , békák és rákok eledelül szolgálnak neki. — F a jd ty ú k meleg források körül ’s fenyvesekben keresi élelmét. — A ’ nyírfajd fiatal héjá­ ból és bimbóiból éldegél a’ nyírfának. — F áczán égerfásokban keresi e le s é g é t, a’ császárm adár pedig mogyoróbirkéken élóskö­ dik. — A ’ fogoly zöld vetéseken találja eledelét. — V adkacsa most m ár egyedül vízilencsébiil, halak és békákból él.. f o g l a l a t o s s á g o k .. Vadászati-oltalom.. Vadászat használása. Halászati Kalendáriom.. A ’ négy lábú és szárnyas vadra nézve meg kell j e g y e z n i, hogy azoknak etetését nag y hidegben elmulasztani nem szabad , mivel a ’ sertések nagyobb része, mely most liitván és a ’ malaczaitól sokat szen­ ved, könnyen elhull. A ’ sónyalási edénye­ ket és készületeket újra fel kell állítani. — H a a ’ sóhoz és h ú g y h o z , melyből a’ sónyaladék áll eg y kis ánismagot is tesz­ nek , teh át ez egy felséges nyaladék lesz a ’ vadgalambokra nézve.. A’ fajdtyúk párosodása idejo ala tt löve­ tik. — A’ csalóka vadkacsa által a’ fiatal kacsák és vének is lövésre vagy hálóba ’s a ’ t. csalatnak. — Szalonkák is most lö v e tn e k , de mocsáros r é t e k e n , hol sok marha ganéj hev er, hálókba és mindenféle tőrökbe is lehet őket fogdosni. —- V adga­ lambok is lódöztetnek.. Száraz tavakba most vizet kell bocsáta­ ni. Folyókban és patakokban a’ halászat kezdődik. Töltések és vízpartok kiigazittatn&k. — H a az idő megengedi, tehát a ’ tavakban ikráshalak bocsátatnak. — Sig é r h a l a k , kövipontyok és csukák 's átaljában majd valamennyi halak Sz. G yö rgy ­ től Jakabig ívnak.. E m l é k e z te t e s e k. és j e g y z e t e k .. Alerdőszök vadászatnál használt emberektől és forspontokról szálló lajstrom ot készitnek ’s azt a ’ keriiletierdőszöknek bea d j á k , ezek pedig egy vadászat szolgálati — sorozatot (regestrum ot) készitnek a ’ s ó n y a l á s , só v iz , ’s a ’ t. költségeinek felveté­ s é r ő l , ’s azt az erdészeti hivatalnak beküldik. Az ifjú vadászebeket szorgosan kell őrizni a’ hidegtől. — Most hárshéjat lehet m adártőrökhez g y ű j t e n i , ’s a ’ szarvas szarvakat fe lk e re s n i, mellyek a ’ gyógyászatban használtatnak.. 2. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

(A videofelvételek vagy - például - az írásvetítő ábrasorok előállításának tapasztalatai azt mutatják, hogy ha legalább a fejlesztés nincs finanszírozva,

Mintha magasabbra tenné a Kisebbségben-t a Sorskérdések-hez írt utószavá- ban Juhász Gyula, bár megjegyzi, hogy ez „sem adott azonban valóságos vá- laszt arra, hogy mit

Milyen szörnyű látvány volt, amint 1914-ben a fiatal gyerekekből álló ezredek vonultak a ' vágóhíd felé, ajkukon a „Tipperary&#34; dallamával..

• Ha épp egy pomodoro közben kellene valami mást csinálni, akkor az általában várhat 10-15 percet, vagyis a munka-. folyamataid

A tömeg és a fémes jelleg mellett több fizikai és kémiai tulajdonság (pl. atomtérfogat, sűrűség, atom- és ionsugár, ionizációs energia,

Az ábrán az agyag- és homokrétegek fajlagos ellenállása egyenlő, és sokszorosa az iszap fajlagos ellenállásának. Ekkor az áramvonalak széthúzódnak, de a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

Az nem derült ki, hogy mennyi idő múlva, vagyis, hogy mennyire játszhatott szerepet az, hogy esetleg nem volt elég idő kivárni, amíg megtanul jól hegedülni,