ÍR Ó K É S MŰVEK Nagy Székely Ildikó T ollal őrzött erdélyiség
avagy
A so k szín ű lé le k m a d á r
E R D É L YI TOLL KÖNYVEK Sorozatszerkesztő:
B eke S á n d ó r
A borító illusztrációját Péter Katalin
készítette
Nagy Székely Ildikó
Tollal őrzött erdélyiség
avagy
A sokszín ű lé le k m a d á r
A 10 éves Erdélyi Toll terméséből R e c e n zió k , ism e r te tő k
Erdélyi Toll —
Erdélyi Gondolat Könyvkiadó Székelyudvarhely 2020
AZ ERDÉLYI GONDOLAT SZERKESZTŐBIZOTTSÁGA
Beke Sánd or (igazgató) • Brauch Magda Cseke Gáb or • Cseke Péter
Csire Gabriella • Gáb or Dénes P. Buzo gány Árpád • Péntek János
ERDÉLYI TOLL
Irodalmi és művelődési folyóirat Főszerkesztő: Beke Sándor
Szerkeszti:
Brauch Magda, Csire Gabriella
© Na gy Székely Ildikó, 2020
© Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, 2020
© Erdélyi Toll, 2020
ISB N 978-606-534-105-0
w w w .e r d e ly ig o n d o la t.ro
M e g jelen t az E rd é ly i G ondolat K önyvkiadó és az E rd é ly i Toll közös k ö n y v k ia d á si
egyezm énye a la p já n
T ollal ő rzö tt e r d é ly isé g a v a g y
A s o k szín ű lélek m a d á r
Az irodalmi lapok mindi g e gy szűkebb-tágabb kö
zössé g önazonosságának, szellemi létének őrzői, szük- sé g esetén újrateremtő! voltak az évszázadok során.
Az 1989-es rendszerváltás utáni szabadságmámor
ban számos lapszületésnél bábáskodtak kulturális életünk le gjelesebbjei. Elég, ha a marosvásárhelyi Látóra, az Igaz Szó utódjára va gy a kolozsvári Heli- konra, a nagyváradi Váradra gondolunk. Es persze /
ott vannak a mé g tekintélyesebb múltú, diktatúrát átvészelt sajtótermékek, amilyen a Korunk. A szé
kelyudvarhelyi Erdélyi Toll a fiatalabb, de a kezde
tektől i gen kitartó, elhivatott „őrzők” nemzedékét gazdagítja. Beke Sándor főszerkesztő 2009-ben, tíz éve indította útjára, azóta minden ne gyedévben szé
kely vendé gszeretettel gyűjti pazar szellemi táplá
léktól roskadozó asztal köré az alkotókat és olvasó
kat e gyaránt.
Számomra a „Toll” szépsé ge le ginkább a sokszínű- sé gében rejlik. Nem e gy szűkebb térsé gre, netán al
kotói körre leszűkített csoportot ösztönöz irodalmi, hitbeli és tudományos üzenetek átadására és befo
gadására, az e gyetlen válo gatási szempont számára a minősé g. Ennélfogva jó szívvel fogadja a pálya
kezdőket, „új tollakat”, és ez a „Toll a Tollban”-érzés az, amitől i gazán otthonossá, ha ú gy tetszik, erdélyi- sé günk biztos pontjává, lenyomatává válik.
Különös módon a lap neve nem e gy íróasztala fölé hajoló, történetesen erdélyi ember vagy asszony a
lakját idézi fel bennem, nem az alkotó kézben lassan mozduló pennára, sokkal inkább a színes madártoll könnyű röptére, földi valónk megnyilvánulása he
lyett a korlátok fölé emelkedő lé giessé gre asszociál
tak Arra, ho gy erdélyisé günk vállalása, árnyalatok
ban gazdag me gvallása nem teher, mely lehúz, a föl
dön tart, hanem é gi ajándék, mely szárnyalni en ged.
Talán öntudatlanul is ezt a gondolatot próbáltam me gfo galmazni a Népújság című Maros me gyei napi
lap Múzsa című irodalmi-művészeti mellékletében megjelent lapismertetőkben. Az pedig, ho gy nem
csak a me gfigyelő és értékelő szerepében, hanem a szépirodalmi és gyermekirodalmi rovat szerzőjeként is részévé válhattam az Erdélyi Toll életének, imént leírt gondolataimat i gazolja. Mindazt, amit kulcssza
vakban így fo glalhatnék össze: értékőrzés, nyitott- sá g, szárnyalás, székely vendé gszeretet.
N agy S z é k e ly Ild ik ó
Az id e i h arm ad ik E rd ély i T oll k ín á la tá b ó l
(2012. 3. szám)
Me gjelent az Erdélyi Toll IV. évfolyamának 3.
száma. Az udvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó ne
gyedévi publikációjának le gfrissebb kínálatát az a
lábbiakban ismertetjük.
Az írók a szülőföldről rovatban Bertha Zoltán:
Transzszilván „lélekmentők” (Páskándi Géza esszéi modern erdélyi klasszikusokról), illetve Bölöni Do
mokos: Szélrózsa kankalin (V.) című írása olvasható, irodalomtörténeti ismereteket Pomogáts Béla: A transzilvanista ideológia, valamint Bertha Zoltán:
„Szelíd fényű glória” (Páskándi Géza Dsida Jenóról) című munkája nyújt.
/
A 125 éve született Aprily Lajos szellemét Józsa Miklós: Aprily Lajos emléke Nagyenyeden című í
rása, illetve Málnási Ferenc két verselemzése idézi meg. A sajtótörténet számára fenntartott részben Beke Sándor fószerkesztó: A Székely Útkereső leve
lezés és dokumentumok tükrében (II.) című összeállí
tását találjuk.
Az Anyanyelvűnk épségéért rovatban Málnási Fe
renc: Erdélyi anyanyelvoktatás — irodalmunk tük
rébe n X. című munkája olvasható.
A Múzsa és lant rovat szerzói: Albert-Lórincz Márton, Beke Sándor, Bölöni Domokos, Czirják Edit, Csatáné Bartha Irénke, Csávossy Györ gy, Farkas
Antal, Ferenczi Enikő, Fülöp Kálmán, Hadna gy Jó
zsef, Kamenitzky Antal, Komán János, Kozma Lász
ló, Nagy József Levente, P. Buzo gány Árpád, Pálffy Tamás Szabolcs, Tar Károly. Irodalmi anekdotákat Ráduly Jánostól, filozófiai jelle gű írást Balázs Sán
dortól olvashatunk.
A Hit és üzenet rovatban Baricz Lajos, Beke Sán
dor, Fülöp Kálmán lírai alkotása, illetve Bustya De
zső, Málnási Ferenc, Pázmány Péter prózája találha
tó.
Recenzióval Szekeres Lukács Sándor jelentkezett Rovásírásos múltunk címmel (Mandics György: Ro
vott múltunk, A székely-magyar rovásírás-történet kézikönyve, I. kötet, Irodalmi Jelen Kiadó, Arad, 2010).
A gyermekrovatban Beke Sándor, Mészely József, Ráduly János, Tar Károly versei és Benedek Elek, Bölöni Domokos, Csire Gabriella, Kriza János, Lász
ló László, P. Buzo gány Árpád prózája olvasható.
Népújság, Múzsa-melléklet, 2012. november 24.
A n e g y e d ik E rd ély i Toll k ín á la tá b ó l
(2012. 4. szám)
A szentesti han gulatot is me gidéző publikációban mindenki me gtalálja kedvenc rovatát.
írók a szülőföldről cím alatt Kozma László verse, az Ünnepi színpad, Fülöp Lajosnak a korai Aprily- lírában kifejezésre jutó érzetkultuszról, Bertha Zol
tánnak Tamási le gkedvesebb regényéről, a Jégtörő Mátyásról szóló írása, illetve Bölöni Domokos Szélró
zsa kankalin című művének soron következő, ötödik része olvasható.
A 370 éve született Bethlen Miklós emléke előtt Málnási Ferenc Olajágat viselő' Noé galambja a . cí
mű írása adózik, u gyanakkor Bethlen Miklós Imád- ságos-könyvéből is találunk e gy részletet.
Ady Endre születésének 130. évfordulója alkal
mából Bertha Zoltán / Ady táltos-paripáján, Málnási Ferenc Uj időknek új dalai című írását, illetve Ady A magyar ugaron című versét olvashatjuk.
A harmadik számhoz hasonlóan a ne gyedikben is felidéződik Aprily Lajos emléke, ezt szolgálja Józsa Miklós A természet világa egy Aprily-versciklusban című írása.
Az Anyanyelvűnk épségéért rovatban Málnási Fe
renc Erdélyi anyanyelvoktatás — irodalmunk tük
rében című művének XI. fejezetét olvashatjuk.
A Sajtótörténet rovatban a kolozsvári Hitel folyó
iratról találunk tanulmányokat Szász István Tas, Pomo gáts Béla, Farkas Zoltán, Zólya Andrea Csilla, Dávid Gyula, Szakolczay Lajos, illetve Papp Endre tollából.
A Múzsa és lant rovatban Albert-Lórincz Márton, Beke Sándor, Csávossy György, Demeter Attila, E
lekes Ferenc, Farkas Antal, Fülöp Kálmán, Komán János, Mészely József, Na gy József Levente, P. Bu-/ zo gány Árpád, Szente B. Levente, Tar Károly lírai alkotásai, illetve Brauch Magda, Bölöni Domokos,/ Elekes Ferenc, Fábián Lajos, P. Buzo gány Árpád, Tar Károly prózája olvasható.
A Zenei világ rovatban Csifó János Lakatos Ist-
/
ván, a muzikológus című írása szerepel, az Elő nép
hagyományok rovatban a Ráduly János gyűjtötte né
pi imákat olvashatjuk.
A Hit és üzenet című rovatban folytatódnak Bus- tya Dezső naplóje gyzetei, a Tűnődések, u gyanitt ta láljuk Kozma László és Pálffy Tamás Szabolcs ver
sét.
A könyvismertetéseknek szentelt rovatban Mé- szely József Kozma László költő új, Erdélyi kará
csony cím . könyvéről értekezik
A negyedik Erdélyi Toll Albert-Lőrincz Márton, Beke Sándor, Csatáné Bartha Irénke, Jancsik Pál, Kozma László, Nagy Székely Ildikó, Ráduly János verseivel, illetve Bölöni Domokos és Csire Gabriella prózai alkotásaival a gyerekeknek kedveskedik.
Népújság, Múzsa-melléklet, 2012. december 15.
A T oll v éd elm e
Ötödik évfolyamához érkezett a székelyudvarhelyi folyóirat
(2013. 1. szám)
Kisiskoláskorom kedvenc tár gyai közé tartozott a háromszínű golyóstoll, amely egyetlen érintésre pi
rosban vagy zöldben folytatta a me gszokott kék so
rokat. A székelyudvarhelyi Erdélyi Toll ennél sokkal több árnyalattal lepi me g minden ne gyedévben ol
vasóit a le gfiatalabb „Tollforgatóktól” a szépkorú- aki g. Az ötödik évfolyamához érkezett irodalmi, mű
velődési folyóirat, az — idén huszonkettedik évébe lépett — udvarhelyi Erdélyi Gondolat Lap- és Könyvkiadó sajtóterméke különös szépsé gű, várat
lan virágként született 2009-ben, akkor, amikor már a médiavilágban is érzékelhetővé váltak a gazdasági válság jelei, a me glévő irodalmi-művelődési lapok köré csoportosult szerzők és olvasók köre pedig ré g körvonalazódott. Szükség, igény volt rá mé gis. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, ho gy az elmúlt fél évtized alatt egyszer sem kellett me gtorpannia, sem minősé gében, sem terjedelmében nem érintet
ték az anyagilag, eszmeile g egyaránt nehéz idők mellékhatásai. Ötödik évfolyamának első számában megtaláljuk az induláskor „me gkóstoltatott,” azóta e gyszer sem nélkülözött rovatokat — Anyanyelvűnk
épségéért, írók a szülőföldről, Irodalomtörténet, Saj
tótörténet, Múzsa és Lant, Híres magyar múzsák, Filozófia, Elő néphagyományok, Hit és üzenet, Elő
tudomány, Erdélyi Toll — gyermekeknek —, az első ötvene gynéhány oldalon, a szintén ismert és kedvelt Műhely rovatban pedi g Az Erdélyi Gondolat Könyv
kiadó és szellemi műhely húszéves évfordulóján cím
mel Beke Sándor főszerkesztő 2012-ben kiadott interjúkötetének első fejezete olvasható. Mi módon befolyásolta az 1989 utáni romániai ma gyar sajtó az alkotói pályák alakulását, milyen emlékeket idéz a rendszerváltás után me gjelent Székely Útkereső, mi a jelentősége a 70-nél több magyar írót „e gy közös erdélyi asztalhoz” ültető Erdélyi Tollnak? — jeles írók, költők, irodalomtörténészek, e gyetemi tanárok, szerkesztők véleményét ismerhetik me g minderről a kötet, illetve a lap olvasói. Ezen gondolatokból válo
gattunk: „Szomorúság és életbizalom: ez jellemez ma minden szellemi igényt, mert nem lehet nem észre
venni etnikai sorvadásunk aggasztó tüneteit, u gyan- akkor kötelessé günk és felelőssé günk a jövőteremtő munkálkodás. Ez a kötelességéthosz fűti az Erdélyi Toll működtetését is, színvonala, jelle ge, holdudvara pedig nyilván egyre feltűnőbb lesz az erdélyi és egységes kárpát-hazai kulturális magyar égboltozat alatt” (Bertha Zoltán), „Me gőrzésre, továbbadásra méltó szellemi táplálék gyermeknek, fiatalnak és idősnek e gyaránt” (Sipos Erzsébet), „Nekem személy szerint a reményt jelenti, ho gy Erdélyben (és persze, Székelyföldön) továbbra is szüksé g van az írott szóra, a nyelvre, az irodalmi alkotásra” (Demeter Attila).
Sorozatban közölt prózaanya gával — Bölöni Do
mokos: Szélrózsa kankalin, Málnási Ferenc: Erdélyi anyanyelvoktatás — irodalmunk tükrében, Balázs Sándor: Köznapi filozófia, Bustya Dezső: Tűnődések
— számomra a folytonosság ígéretét sugallja, egy
fajta biztonságérzetet kelt az ötesztendős Erdélyi Toll. Olyan érzés ez, mint amikor valaki több hó
napos távollét után hazatér, és mindent a helyén talál.
A tartalomból: Beke Sándor: Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó és szellemi műhely húszéves évfordu
lóján (I.), Bölöni Domokos: Szélrózsa kankalin (VI.), Pomo gáts Béla: A helikoni költészet, Bárd Oszkár:
Kell lennie, Madách Imre: Isten keze, ember keze, Málnási Ferenc: ,,Mondottam, ember, küzd' és bízva bízzál”, Nagy Pál: Volt akkor egy Művészet, Pomo-
gáts Béla: Búcsú egy műhelytől, Kozma László: Sza
bó T. Attila, Málnási Ferenc: Erdélyi anyanyelvok
tatás — irodalmunk tükrében (XII.), Brauch Ma gda:
Nyelvi illem — régen és ma, Bertha Zoltán: Magyar
ság és emberség, Brauch Magda: Erzsébet asszony, Balázs Sándor: Köznapi filozófia (VI.), Ráduly János:
Népies rabversek 1897-ből, Szócs Katalin: Az élet virága (I.), Sebestyén Péter: Húsvét, az ünnepek ün
nepe; Feltámadás; Látta és hitt, Bustya Dezső: Tűnő
dések (IV.), Zsi gmond Enikő: Milyen gát a Bogát- dombja, küszöb-e a Gréces-tetőM A Múzsa és Lant rovat szerzői: Albert-Lőrincz Márton, Barabás Ist
ván, Beke Sándor, Bodó Márta, Csatáné Bartha Irénke, Csire Gabriella, Demeter Attila, Elekes Fe
renc, Eszteró István, Ferenczi Enikő, Fülöp Kál
mán, Gáspár Erika, Ilyés András Zsolt, Kamenitzky Antal, Kiss Lehel, Komán János, Kozma László, Molnos Ferenc, Mester Györ gyi, Mészely József, Nagy Irén, P. Buzo gány Árpád, Pálffy Tamás Sza/
bolcs, Ráduly János, Tar Károly. Az Erdélyi Toll — gyermekeknek rovatban Barcsay Andrea-Krisztina, Csatáné Bartha Irénke, Csire Gabriella, Kiss Lehel, Kozma László, László László, Mester Györgyi, Mé
szely Adél, Mészely József Nagy Székely Ildikó, P.
Buzo gány Árpád, Tar Károly írásai szerepelnek.
Népújság, Múzsa-melléklet, 2013. június 15.
Az ö té v e s T oll m ás o d ik röp te
(2013. 2. szám)
Ahogy egyetlen vízcsepp a nagy vizet, a tengert őrzi magában, úgy rejtőzik e gyetlen (Erdélyi) Toli
ban a szárnyalásban el sosem fáradó Gondolat- madár minden árnyalata. I gy van ez az idei, ötödik /
esztendő második Tollával is.
A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Lap- és Könyvkiadó irodalmi és művelődési folyóiratának le gújabbját kézbe vévő olvasón az elmúlt fél évtized illatai, ízei, színjátékai lesznek úrrá.
Bölöni Domokos irodalmi élményt kínáló Szél
rózsa kankalinja a hetedik, Málnási Ferenc Erdélyi anyanyelvűnk — irodalmunk tükrében című, iz gal- mas tanulmánya a tizenharmadik részhez érkezett, de Balázs Sándor Köznapi filozófiája, illetve Szőcs Katalin Az élet virága című, néphagyományról szóló sorozata is folytatódik.
Az irodalomtörténetre éhezőket Pomogáts Béla, Józsa Miklós és Bertha Zoltán szólítja me g újra, az alkotói világ kulisszái mö gé bepillantani vá gyót pe
dig a száz éve született Jékely Zoltán kiadatlan leve
leit, fényképek hátára írt sorait, dedikációit közlő Ráduly János örvendezteti me g, aki a szovátai Szabó Mihály tanárhoz és családjához írt levelek me gőr- zőjével, Szabó Mihályné Kulcsár Ilonával interjút is készített.
A Hit és üzenet rovatban Sebestyén Péter katoli
kus plébános a keresztény hitnek a mai és holnapi európai kultúrában betöltött szerepéről ír, Gábor Adrienn a Zenei világban a bölcsődei zenei nevelés
nek a gyermekek szociális és érzelmi fejlődésében me gtapasztalható hatásairól értekezik.
A Múzsa és lant Albert-Lőrincz Márton, Beke Sándor, Böszörményi Zoltán, Csatáné Bartha Irén- ke, Demeter Attila, Elekes Ferenc, Fülöp Kálmán, Gáspár Erika, Jancsik Pál, Kamenitzky Antal, Kiss Lehel, Kozma László, Mészely József Molnos Fe
renc, Na gy Irén, P. Buzo gány Árpád, P álfy Tamás Szabolcs, Ráduly János, Tar Károly verseiben szólal meg, ugyanakkor ebben a rovatban számos, Bodó Márta, Csire Gabriella, Elekes Ferenc, Ferenczi Eni-
kő, Kedei Zoltán, Mester Györgyi, P. Buzo gány Ár/
pád, Tar Károly tollából született prózai írás is he
lyet kapott.
És ho gyan másképp zárhatná röptét az újabb Erdélyi Toll, mint a le gkisebb közönsé g me gajándé- kozásával? A gyermekekhez szóló alkotók között ez
úttal is nagymértékben a Múzsa és lant rovat szer
zőit — Albert-Lőrincz Mártont, Beke Sándort, Bölöni Domokost, Csatáné Bartha Irénkét, Csire Gabri
ellát, Jancsik Pált, Kozma Lászlót, Mester Györgyit, / P. Buzo gány Árpádot, Tar Károlyt — látjuk viszont (de e gy tündérszép Benedek Elek-mese, Barcsay Andrea-Krisztina prózája és Na gy Székely Ildikó ké
szülő könyvének részlete is me gtalálható itt), ez a kettős jelenlét pedig az igényes olvasóvá nevelés gondolatát su gallja.
Népújság, Múzsa-melléklet, 2013. július 13.
E rd élyi T oll — id én h arm ad sz or
(2013. 3. szám)
Kánikulában kincses szobák hűvösébe csábít, mú
zsák hangján kényeztet. A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Lap- és Könyvkiadó irodalmi és művelődési folyóiratának legfrissebb példánya, az idei harmadik Erdélyi Toll is akkora lendülettel és nagylelkűséggel emeli magához az igényes olvasmányokra vágyót, mint az elmúlt öt esztendő összesen 18 „Tolla.”
A folytonossá g érzetét keltő sorozatok között ki-ki me gtalálja a le ginkább kedvére valót. Bölöni Domo
kos Szélrózsa kankalinja VIII., befejező részéhez ér
kezett, így, „bónuszként” méltatásokat is olvasha
tunk a „megkeseredetten is kacagva író” (László Miklós) szerzőről az 1981-es első kötete me gjelené- séhez kapcsolódó Szávai Géza- gondolatoktól Sütő András, Lázok János, Beke Györ gy, Fodor Sándor, László Miklós, Ráduly János, Markó Béla Bölöni- művek mentén születő soraiig.
Az Irodalomtörténet rovatban Pomo gáts Béla a transzilvanista ideoló gia, az Erdélyi Gondolat vál- sá gáról és me gújulásáról értekező tanulmányában a helikoni asztalhoz hívja olvasóit. Az „erdélyi gondo
latot” e gyszerre me gszüntető és őrző új, népi esz
mevilág kapcsán Pomogáts Béla Balo gh Edgár ma különösen fi gyelemre méltó szavait idézi: „Sőt, akkor ez a transzszilvanizmus nem is erdélyi öncélúság,
hanem mindama nemzetek jobbik belátása, amelyek Erdély zugaiban egymásba horgolódtak s állandó súrlódásaik közt is e gymást keresik”.
A Sajtótörténet rovatban a folyóirat főszerkesz
tője, Beke Sándor levelezés és dokumentumok tükré
ben láttatja a rendszerváltás utáni első tavaszon született Székely Útkeresőt — a levelek között a finn
országi Reijo Eerikainen 1995-ben kelt sorai is me g- találhatók, melyekben a levélíró a folyóirat, illetve más romániai magyar könyvek me grendelésének le
hetősé geiről érdeklődik.
A művészettörténetnek szentelt oldalakon Burján Emil: Fülep Lajos műbölcseleti alapelvei című írá
sának 3. fejezete található. Az „évfordulósok” közül a 250 éve született Batsányi Lajos, a 200 éve született Eötvös József, illetve a 75 éve született Szilá gyi Do
mokos alakja kerül olvasóközelbe.
Az Anyanyelvűnk épségéért rovatban folytatódik Málnási Ferenc: Erdélyi anya nyelvoktatás — iro
dalmunk tükrében című sorozata, Brauch Ma gda pe
dig a nyelvi „leletekről” értekezik.
A me glévők mellett e gy új sorozat is indul, az Elő néphagyományok rovatban Szőcs Katalin A fokos és a nyíl című munkájának első fejezete várja az ol
vasókat.
A tudományok iránt érdeklődőknek Zsigmond Enikő A Nap és a tenger gyereke című, sóról, sóbá
nyászatról szóló tanulmánya szerezhet örömet.
A Hit és üzenet rovatban Gáspár Erika és Kozma László lírájából kaphatunk ízelítőt. „Ki köztünk jársz, és népedet me gtartod, / Add, Uram, ho gy fel
ismerjük arcod. / Ho gy lelkűnkről fölszálljon a köd / S érinthessük su gár-köntösöd” — írja Kozma László Ki köztűnk jársz című, csodaszép né gysorosában.
A Múzsa és lant rovat ezúttal is a szokásos szín
gazda gsá g gal várja a szépirodalomra éhezőket. Al- bert-Lőrincz Márton, Beke Sándor, Böszörményi Zol
tán, Csatáné Bartha Irénke, Elekes Ferenc, Fülöp Kálmán, Gáspár Erika, Jancsik Pál, Kamenitzky Antal, Komán János, Kozma László, Mészely József, P. Buzo gány Árpád, Pálffy Tamás Szabolcs, Tar Ká-/ roly versei, illetve Buksa Eva-Mária, Csire Gab-/ riella, Ferenczi Enikő, P. Buzo gány Árpád, Ráduly János, Tar Károly prózája kínál újra irodalmi élmé
nyeket.
A le gkisebbek nyelvén szintén az ismert nevek — Csatáné Bartha Irénke, Jancsik Pál, Kiss Lehel, Kozma László, Mészely József — szólalnak me g. A gyermekversek mellett Benedek Elek és Kriza János
e gy-egy meséje gyönyörködteti a kincsektől „Tolla
sodókat”.
Népújság, Múzsa-melléklet, 2013. au gusztus 17.
A b izto s p on t Erdélyi Toll:
ötödik évfolyam, ne gyedik szám (2013. 4. szám)
Idén ne gyedszer öltötte ma gára jól ismert, mé gis mindig újnak, ünnepinek látszó színeit az Erdélyi Toll. Az udvarhelyi Erdélyi Gondolat Lap- és Könyv
kiadó gondozásában me gjelenő ötéves irodalmi és művelődési folyóirat azzá a biztos ponttá vált az el
múlt fél évtizedben, amelyhez alkotó és — igényes, szellemi élményeit me gválogató — olvasó könnyen és szívesen visszatalál. Értékrendjének állandósá gát mi sem bizonyítja jobban, mint szerzőinek névsora, amely már az induláskor valós értéket ígért, az évek során pedig e gyre gazdagodott. Míg a 2009-es első évfolyam le gelső számában hat alkotó hangján szó
lalt me g a Múzsa és lant, az ötödik évfolyam utolsó számában a lírának és szépprózának szentelt rova
tot 24 szerző — Albert-Lórincz Márton, Beke Sán
dor, Bölöni Domokos, Böszörményi Zoltán, Brauch Magda, Csatáné Bartha Irénke, Csire Gabriella, Csontos Márta, Elekes Ferenc, Ferenczi Enikő, Fülöp Kálmán, Gáspár Erika, Kamenitzky Antal, Kiss Székely Zoltán, Komán János, Kozma László, Mester Györ gyi, Mészely József, Molnos Ferenc, Na gy Irén, P. Buzo gány Árpád, Ráduly János, Pálffy
Tamás Szabolcs, Tar Károly — „lakja be” műfaji vál
tozatosságban (az árnyalatokban gazda g versanya g mellett félperces történetet, hosszabb prózai alko
tást, sót regényrészletet is találunk). A Múzsa és lant azonban nem az e gyetlen ötödik évét „betöltött”
rovat. Már az induláskor, a köszöntő sorok utáni el
ső oldalakon ott találhattuk magunkat a szülőföld
ről valló alkotóknak szentelt térben — ezúttal Na gy Irén versei várják ebben a rovatban az olvasót —, alámerülhettünk az Anyanyelvűnk épségéért című nyelvművelő rovat gondolatvilágában — a le gújabb lapszámban Fülöp Lajos a nyelvi humorról, Brauch Ma gda a „szuk-szükölésről” ír, illetve Málnási Fe
renc Erdélyi anyanyelvoktatás — irodalmunk tükré
ben című nagyszabású munkájának tizenötödik feje
zete olvasható —, és híres magyar múzsákkal ta lálkozhattunk — ezúttal Brauch Magda Szilágyi Do
mokos e gykori szerelmét idézi me g. Mindemellett az Erdélyi Toll születésekor már felvillant a népha gyo- mányokhoz és a hitvilághoz való kapcsolódás szük- sé glete — az Elő néphagyományok rovatban ezúttal Szőcs Katalin Fokos című munkájának második fejezetét olvashatjuk, a Hit és üzenet rovatban pedi g Baricz Lajos versei és P álfy Tamás Szabolcs prózája vár.
Az évfordulókra való kitartó me gemlékezés az Er
délyi Tollat idősíkokat találkoztató őrszemmé teszi.
A legújabb lapszámban Málnási Ferenc a 75 éve elhunyt Dsida Jenő, illetve a 130 éve született Kós Károly alakját hozza újra olvasóközelbe. Kós Károly emléke az irodalomtörténetnek szentelt rovatban is felvillan Bertha Zoltán írásában, u gyanitt Pomo gáts
Béla Bánffy Miklósról és Erdélyi történet című re gé- nyérol ír.
A könyvismertetés az indulástól az Erdélyi Toll egyik elmaradhatatlan színfoltja volt. Ezúttal Málnási Ferenc az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó 1994 és 2006 között megjelent nyelvművelő köteteit mutatja be.
Az Erdélyi Toll ötödik évfolyamának ne gyedik számából a filozófia — Albert-Lórincz Márton: A barátságról — és a művészettörténet — Burján E
mil: Fülep Lajos műbölcseleti alapelvei (IV.) — sem hiányzik. A Maradandó művészet című rovatban Ke- dei Zoltán festőművész lírai szépsé gű alkotói vallo
másai örvendeztetnek me g.
A finálé pedig huszadszorra is a gyermekvilág ön- feledtsé gét hozza. Talán ez a le gkisebb befo gadók-
nak szentelt tér az első számú biztosíték arra, ho gy öt, tíz, tizenöt év múlva is kívánt, keresett lesz az udvarhelyi Erdélyi Toll.
Népújság, Múzsa-melléklet, 2013. november 2.
Az id e i első E rd élyi T oll sz ín e i
(2014. 1. szám)
A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó gon
dozásában ne gyedévente me gszülető irodalmi-mű
velődési folyóirat, az Erdélyi Toll idei első számában is bőkezűen ajándékozza me g a szépirodalom kedve
lőit.
A Múzsa és lant rovatban ezúttal csaknem 30 al
kotói vilá g villan fel, me gjelenési sorrendben Buksa / Eva-Mária, Kiss Székely Zoltán, Ferenczi Enikő, Tar Károly, Pálffy Tamás Szabolcs, Jancsik Pál, Balázs/ Tibor, Csontos Márta, Na gy József Levente, T. Ágos
ton László, Hadna gy József, Elekes Ferenc, Beke Sándor, P. Buzo gány Árpád, Albert-Lőrincz Márton, Csávossy György, Komán János, Mester Györgyi, Csire Gabriella, Kiss Lehel, Benke Júlia, Fülöp Kál
mán, Mészely József, Ráduly János, Bartus Rozi, Bodó Márta, Szente B. Levente, Kozma László, illet
ve Farkas Szabolcs han gján szólnak a múzsák.
Amint az várható volt, folytatódnak az olvasót ismerős tájakra kísérő sorozatok.
Az írok a szülőföldről című rovatban Nagy Irén Nyikó mente című szonettkoszorúját találjuk, Mes
terszonettjének sorai mintha az Erdélyi Toll szerve
zőelvére rímelnének: „Helyén van itt minden, mind, ami van, / Ima va gy ének, mit dúdol a folyó”.
Az irodalomtörténeti fejezet színvonalát Pomo- gáts Béla a „továbbélő” erdélyisé gről, Bertha Zol
tán Lászlóffy Aladár írásművészetéről értekezve biztosítja, folytatódik Beke Sándornak a Székely Út
keresőt levelezés és dokumentumok tükrében bemu
tató sajtótörténeti munkája, illetve az Anyanyel
vű nk épségéért című rovat, amelyben Málnási Fe
renc erdélyi anyanyelvoktatásról szóló műve a XVI.
fejezethez érkezik.
A me gemlékezések a 185 éve született Orbán Ba
lázshoz kötődnek, akinek szellemét Tompa László, Józan Miklós, Málnási Ferenc, Beke Sándor alkotá
sa idézi me g.
A filozófiáról szóló rovatban Balázs Sándor Köz
napi filozófia című munkája folytatódik, ma is élő néphagyományokkal Ráduly János és Szőcs Katalin színesíti a Tollat.
A Maradandó művészet rovatban Kedei Zoltán festőművész osztja me g tavaszt idéző műtermi gon-/ dolatait az olvasóval, a hit üzenetét T. Ágoston Lász
ló és Kozma László tolmácsolja.
Az idei első Erdélyi Toll iz galmas színfoltja a Kul- túr-térkép rovat, amelyben Csontos Márta az erdélyi multikultúra fényében értekezik Octavian Go ga ro- mánsá gtudatáról és irodalomszemléletéről. U gyanitt Szilágyi Józsa Mária nyelvész édesapjára, Józsa J á nosra, a Bolyai Tudománye gyetem néhai neves taná
rára emlékezik, illetve az e gykori tanár székelyekről szóló, 1934-ben az Új Cimborában me gjelent írása is elolvasható, melynek zárómondata: „A székelyek az országnak legvallásosabb, legbecsületesebb és leg
munkásabb népe”.
Az udvarhelyi lap az elmúlt fél évtized gyakor
latához híven utolsó oldalain a jövendő, illetve az e gészen új olvasókhoz szól. A gyermekek Tollát a jól ismert szerzőcsapat, Beke Sándor, Bölöni Domokos, Csatáné Bartha Irénke, Kiss Lehel, Mészely József, Nagy Irén, Ráduly János és P. Buzo gány Árpád te
szi ezúttal is színessé és könnyű röptűvé.
Népújság, Múzsa-melléklet, 2014. május 17.
A T oll m e le g é b e n (2014. 2. szám)
Őszi ködök ellen jó felfegyverkezni a Tollal. A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó irodalmi és művelődési folyóiratának idei második száma pár hónapja már me gjelent, ismertetését mé gis mostan
ra halasztottam, hogy hűvös, esős délutánokon ke
ríthessen mé g jobban hatalmába a csaknem 200 oldalon felvillanó szín- és han gzásvilág.
A nyár bőkezűsé gével árasztanak el a Múzsa és lant dallamai — Szerelmes vers a Niagara vízesésről (Beke Sándor), Majoranna a tenger mellől (Böször-/ ményi Zoltán), Pillangó szárnya (P. Buzo gány Ár
pád), Vásárhely fölött a naplemente (Kiss Székely Zoltán), Nyári párbeszéd, (Ráduly János) idézi vissza a nemré g múlt időt —, és aki a lírai magaslatokból/ / megpihenni vágyik, P. Buzo gány Árpád, T. Ágoston László, Ráduly János prózájából válo gathat, a hosszabb léle gzetű írások és Ráduly félperces törté
netei is alkalmasak a feltöltődésre.
Aki nem először tart a kezében Erdélyi Tollat, tudja, ho gy a folyóirat szerkesztői korábbi sorozatok folytatásával teszik otthonosabbá a lapoz gatás han
gulatát. Ezúttal Csire Gabriella Regélő napkelet és Kozma László A költészet világa című írása, az A nyanyelvünk épségéért rovatban Málnási Ferenc er
délyi anyanyelvoktatásról szóló tanulmánya olvas-
ható tovább, Elő néphagyományok cím alatt pedi g Ráduly János találós meséi folytatódnak.
A Könyveink világa rovatban Málnási Ferenc az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kiadó gondo
zásában megjelent 2009-es kiadásában a magyar, 2013-ban a román anyanyelvűek útmutatójaként szolgáló Román—magyar kulturális szótárra hívja fel a figyelmet, Márton Áron püspök szavaival tá /
masztva alá a hiánypótló kiadvány szüksé gessé gét:
„Aho gy Erdély földjén a he gyek völgyekkel, a mezők erdőkkel, hófödte bércek a síksággal váltakoznak, éppen ú gy váltakoznak a népek Erdély földjén, ahol három nyelven beszélnek és hatféle szertartás sze
rint imádják az Istent, de van a krisztusi evangéli
umnak ereje, amely hozzásegít ahhoz, ho gy külön
féle ellentétek összhan gba olvadjanak és testvéri e gyüttműködés útját e gyen gessék.”
Természetesen a visszatekintésre, emlékezésre is jut tér és idő a hatodik évfolyamához érkezett Erdé
lyi Toliban, a 125 éve született Nyirő József drámáit Bertha Zoltán hozza olvasóközeibe.
/
...Es ho gy nemcsak hátra és maga köré, hanem előre is képes tekinteni ez az igényes, minősé gile g és mennyisé gile g is sokat nyújtó folyóirat, mi sem bi
zonyítja jobban, mint a Toll-záró rovat, ahol többek
/
között Beke Sándor, P. Buzogány Árpád, Kriza J á nos, Bölöni Domokos, Kriza János, Benedek Elek érinti me g a le gkisebb hallgatósá got.
Népújság, Múzsa-melléklet, 2014. szeptember 27.
T oll-varázs ő ssz e l (2014. 3. szám)
Különle ges színfoltja az ősznek az idei harmadik Erdélyi Toll. E gy 80 évvel ezelőtti délutánt idéz fel: „Mellettem alszik a töl gy alatt Fanni, / s mióta alszik, annyi makk hullt a fáról...” (Radnóti Miklós:
Október, délután), és e gy hét évtizeddel ezelőtt szü
letett szerelmi vallomást, a munkaszol gálatos Rad
nóti Miklós Gyarmati Fannihoz írt sorait (Levél a hitveshez) me gvilá gítva (Málnási Ferenc: „... Fanni vár szőkén a rőt sövény e l ő t t . ”) emlékeztet a mú
zsára, aki ebben az évben követte a költőt az örök
kévalóságba vezető úton.
A nosztalgiázás évszakához illik hangulatában Beke Sándor Alom a Titanicon című elbeszélő köl
teménye, amelyet a szerző ezekkel a sorokkal ajánl olvasói figyelmébe: „Üzenem: az álom szárnyaló e
reje isteni erőt su gall és tovább éltet, ho gy elviseljük/ a szürke hétköznapokat életünkben. Es emlékezni/ szeretnék dr. Len gyel Árpádra is, aki a Carpathia orvosaként részt vett a Titanic több mint hétszáz túlélőjének a me gmentésében.” A Múzsa és lant ro
vatban dobbanásszerűen váltakoznak a Beke-költe- ményhez hasonló, hosszabb léle gzetű írások — ilyen Csire Gabriella Regélő napkelet, illetve Tar Károly Pánik című prózájának soron következő fejezete is
—, és a villanásnyi lírai me gmutatkozások, többek
között Ilyés András Zsolt, Elekes Ferenc, Albert- Lőrincz Márton tollából.
Az írói életművek iránt érdeklődök előtt Juhász Gyula költői vilá gát tárja fel Kozma László tanul
mánya, a sajtótörténeti útbaigazításra vágyóknak Csíki András Ütközés és folytonosság című, alcíme
iben is sokat í gérő — Az erdélyi ma gyar irodalmi sajtó harmadik újrakezdése, Az erdélyi magyar iro
dalom értelmezési lehetőségei, Küzdelem és épít
kezés a múlt hagyományaival/ból, A romániai sajtó
— a magyar kisebbsé g sajtója: harmadik újrakezdés (1920, 1945, 1989) — munkája kínál hasznos olvas
mányt. Az anyanyelvi rovatban Málnási Ferenc: Er
délyi anyanyelvoktatás — irodalmunk tükrében cí
mű, 18. fejezetéhez érkezett tanulmányát és Brauch Magda „terrorista” nyelvművelésről szóló iz galmas írását találjuk. Kedei Zoltán nyarat és őszt idéző műtermi gondolatai magukkal ragadják, fénnyel, de
rűvel ajándékozzák me g a sorok között kóborlót:
„Habzsolom magamba az őszi színeket, a vöröseket, a sárgákat, a rozsdabarnákat. A vörös tartja fenn bennem a forrongást. Nemcsak az energikusságot biztosítja bennem, de hozzáse gít az örömérzet bir
toklásához is. Az örömre nagy szüksé gem van.”
A Toll sokszínűsé gét fokozza az Elő tudomány és a Hit és üzenet rovat e gymásmellettisége, együtté
lése, előbbiben Zsigmond Enikő Lothar, Lator, Lotru hegység című írását, utóbbiban Sebestyén Péternek
/
az idei ökumenikus hét mottója alapján — „Éljetek mindnyájan egyetértésben, ne szakadjatok pár
tokra...” (1Kor1, 10-17), „Ti pedig választott nép, ki
rályi papság, szent nemzet, me gváltott nép vagy
tok...” (lPt2, 9-10) — született gondolatait, illetve Beke Sándor Molnos Zoltán festményéhez írt versét olvashatjuk.
Az ősz han gján szóló lapszám természetesen vic
ces arcát sem rejti el, Ráduly János irodalmi anek
dotái és találós meséi kínálnak vidám pillanatokat.
Ami pedig a le gkisebb Tollfor gatókat illeti, ezúttal is övék a vé gszó, Csíki András, Albert-Lőrincz Márton, Baricz Lajos versei, illetve Na gy Irén és Benedek Elek prózája emeli őket ma gasra az utolsó oldala
kon.
Népújság, Múzsa-melléklet, 2014. november 8.
A lélek m a d á r T olla (2014. 4. szám)
Téli pompában zárja hatodik esztendejét a szé
kelyudvarhelyi Erdélyi Toll. Hótalan, hide g estéken múzsák táncából rajzolódnak ki az ünnep díszletei, Beke Sándor és Kiss Székely Zoltán lírája, Ráduly János Hitem című haikuja is vá gyott fehérsé get te
remt, idéz vissza körénk. Persze, a Toll le gfőbb is
mertetőjele a színek sokszínűsé ge, talán éppen ezért villan fel a hótisztaság mellett a napfosztottság szürkéje (Albert-Lőrincz Márton), az őszpiros (Bar- tus Rozi), illetve a nyári hónapok pillanatfelvételei
ből utóhatásként maradt ra gyo gás (Kiss Lehel).
Prózájában is gazda g a kínálat, újra kézen fognak a folytatásban kibontakozó alkotások (Csire Gabri
ella: Regélő napkelet, Ferenczi Enikő: Harmat, Tar Károly: Pánik, Ráduly János: Félperces történetek), és ma gukkal ragadnak az erre az e gy találkozásra szólók (P. Buzo gány Árpád: Ló ajándékba, Elekes Ferenc: Mit kell megcélozni?, Molnos Ferenc: Kand úr). /
Az Elő néphagyományok rovat is olvasmányos
sá gával vonz magához, többek között Ráduly Találós meséi han gján. A folytonossá got biztosítja a korábbi Tollakban indított, anyanyelvi, illetve költői élet
művet bemutató tanulmányok soron következő rész
lete (Málnási Ferenc: Erdélyi anyanyelvoktatás —
irodalmunk tükrében, Kozma László: Juhász Gyula költői világa).
íz galmas olvasmányt kínál az 1916-18-as évek Adyját me gidéző Pomo gáts Béla a költő e gyik le gna- gyobb alkotásának — Ember az embertelenségben — címét viselő irodalomtörténeti munkával. Szintén fi
gyelemre méltó Bertha Zoltán Bálint Tiborról, a 60- as, 70 -es, 80-as évekbeli „erdélyi sors különleges szavú me görökítőjéről” szóló írása.
A Maradandó művészet terében ezúttal is Kedei Zoltán fogad. Különös egybeesés, ho gy telet idéző műtermi gondolatainak e gyik központi motívuma a lélekmadár, amely akár az udvarhelyi lap metaforá
jának is tekinthető: „Most a sötétben keresem a szí
nes tollú lélekmadarat. Várom a me gváltó pillana
tót, amikor a színes tollú lélekmadár bera gyo gja a barbárság viháncoló tereit.” Krisztus születéséhez kapcsolódnak a próza és líra hitbeli üzenetei (T. Ágos
ton László: Karácsonyi gondolatok, Czirják Edit:
Gondviselés, Fülöp Kálmán: Karácsonyesté).
A névje g gyé vált szerkezeti felépítésnek me gfe- lelóen a lapvé gi han gok ezúttal is a le gkisebbekhez szólnak. Beke Sándor, Tar Károly, Csíki András,
/
Jancsik Pál, P. Buzo gány Árpád versei, Na gy Irén, P. Buzo gány Árpád és Mester Györgyi prózája teszi számukra is simogató, kedves élménnyé az idei ne
gyedik Tollal való találkozást.
Népújság, Múzsa-melléklet, 2014. december 20.
T oliban a g y ö k ere k A Székely Útkereső
az Erdélyi Toliban (2015. 1. szám)
A székelyudvarhelyi Erdélyi Toll e gyik le gjellem- zőbb ismertetőjele a biztonsá got nyújtó, otthonszínű folytonosság. Eddi gi hat évfolyamát részletekben kö
zölt szépirodalmi művek és tanulmányok szőtték át, a visszatérő olvasó i gazi bennszülöttként kalandoz
hatott a hagyományos és újszülött szellemi termé
sek dzsun gelében.
Az idei év első számában a sűrűben rejlő gyöke
rek kitapo gatására, a rendszerváltás utáni időkbe hívó karok fonódnak körénk. A Beke Sándor főszer
kesztő által az útkeresés első esztendejében indított irodalmi és művelődési folyóirat, a Székely Útkereső tíz esztendejébe tekinthet most bele a Toll-for gató.
Brauch Magda átfo gó, tematikusan tagolt lapis
mertetése után a folyóirat anyagát felölelő Székely Útkereső Antoló giát m utatja be, majd ma gára ha gy- ja az olvasót az eléje táruló látvánnyal.
A pillanat ünnepélyessé gét az antoló giát is indító himnuszok, „a ma gyarsá g le gszebb, le gjelentősebb imádsá gai” (Brauch) teremtik me g (Boldogasszony anyánk — ré gi ma gyar himnusz, Lancsics Demeter pannonhalmi bencés szerzetes szerzeménye, Szent
István királyhoz — ismeretlen szerző alkotása, Csík- somlyói Mária-siralom — ősi székely himnusz, Szé
kely himnusz — az eredeti, illetve a közszájon forgó, majd a hosszú változat, Csángó himnusz). Ezt kö
vetően Kardalus János Mit jelent a székelyek útke-/ reséseM című, a Székely Útkereső hitvallását, hiva
tását tömören összefo glaló írása olvasható, melynek vé gkicsen gése: „Nem könnyű me gtalálni az utat. Vi
szont me gtalálható akkor is, ha több időt igényel.
Ebben se gít az írott és a kimondott szó”.
Az antoló gia lírai anyagából Apáczai Csere János, Aprily Lajos, Babits Mihály, Bartalis János, Beke /
Sándor, Na gy Irén, Reményik Sándor han gja vissz
hangzik a Tollban. Az Útkereső szépprózájából Be
nedek Elek {Édes anyaföldem — részlet) és Mikó Imre {Az utolsó erdélyi polihisztor — részlet) szólít
me g ismét. A me gemlékezések közül Imreh István Orbán Balázs életműve előtt tisztelgő, A példázatot termő élet című írását, illetve E gyed Ákos Széchenyi Istvánról szóló cikkét találjuk me g újra. Ezen a pon
ton találkozik, simul e gymáshoz a huszadik század vé gi és huszone gyedik század eleji szellemi műhely.
Mint e gyik szobából a másikba, ú gy lépünk át a Szé
kely Útkereső Antológia teréből az Erdélyi Tolléba, ahol Fülöp Lajos a 280 éve elhunyt II. Rákóczi Fe- rencre emlékezik, majd magát Rákóczit halljuk i
mádkozni.
Az Anyanyelvűnk épségéért rovatban Málnási Fe
renc Erdélyi anyanyelvoktatás — irodalmunk tük
rében című tanulmánya folytatódik, az életművek
nek szentelt fejezetnél Kozma László Juhász Gyula költői világában vezet tovább. Aztán újra Múzsa és lant bűvöl, ha ú gy kívánjuk, órákon át, majd a me g
szokott, kedvelt for gatókönyv szerint, a gyermekeké a (vé g)szó.
Népújság, Múzsa-melléklet, 2015. június 20.
S zá rn y n ö v e sz tő ú tk e r e sé se k Az idei m ásodik
Erdélyi Toll ajándéka (2015. 2. szám)
A vázában őrzött júniusi, júliusi virágok ab g e gy hétig örvendeztettek me g szépsé gükkel az idei káni
kulában. Az íróasztalomon hetek óta várakozó hal
ványpiros „vendég” azonban vé gigkísérte a színek, szirmok vonulását, cseréjét, és most, nyár végére úgy simult a kezembe, mint a pillanatnyi varázs
latok elillanásáért kárpótoló ajándék. A székelyud
varhelyi Erdélyi Toll hetedik évfolyamának második számáról van szó, amely tartalmi, műfaji sokszínű- sé gével a korábbi számokhoz hasonlóan ragadott magával, és röpített vé gig tereken és korokon.
Rö gtön a le gelején, az írók a szülőföldről rovatban Nagy Pál szülőfaluja, Mezőkölpény világába enge
dett bepillantanom.
Az irodalomtörténetnek szentelt részben Bertha Zoltán a bölcselő Wass Albertról szólva idézte körém a huszadik század negyvenes éveinek Erdélyét.
„Mennél jobban sikerül embernek lennem, annál i- gazabb, tisztább és termékenyebb lesz ma gyarsá- gom is” — hangzott fel újra az 1940-ból származó Wass Albert-i gondolat, ho gy aztán a későbbi Hon
talanság hitvallása is me gérintsen: „Hontalan va-
gyök, / de vallom rendületlenül, ho gy O az út s az //
élet / és maradok ez úton, míg csak élek / töretlen hittel ember és ma gyar.” A 125 éve született Makkai Sándor alakját Pomogáts Béla Reformok szolgála
tában című írása idézi fel./
A Székely Útkereső évtizedét körvonalazó Brauch Magda-tanulmány első részét az idei első Erdélyi Tollban ismerhette me g az olvasó, az adatokban gazda g, időbeli és műfaji szempontok szerint tagolt lapismertetés, műelemzés ebben a második számban folytatódik és zárul. Ezt követően újra a kilencvenes évek irodalmi, művelődési lapjának anya gából szü
letett antológia szippant magába. Elsőként Róth András Lajos szólít me g Útkeresőben című publicisz
tikájával, amely a rendszerváltás utáni székelyföldi, erdélyi lapszerkesztés ars poeticájának is tekinthető.
„Az utat keressük, s nemcsak a nagyvilágban — minden látszat ellenére —, hanem főle g itthon. Me g- maradásunk útjait keressük, s ez nem lehetsé ges önfelmérésünk, önmegmérettetésünk nélkül. (...)”
Újból csak Ravasz Lászlót idézem, aki az erdélyi életszabályról így vélekedik: „Ha egyszer politikai és katonai hatalommal egy kis nemzet naggyá nem teheti önmagát, világos dolog, hogy belső kérdései
nek megoldására is ez a szabály: nem erővel, nem hatalommal, hanem az én lelkem által...” (1992). Az antológia prózai anyagából itt találjuk Makkai Sán
dor A született nagyság. Bevezető sorok egy Bethlen Gábor-tanulmányhoz című írását, Nyirő József A vén cigány című elbeszélését, Tamási Áron Szülőföldem című regényének részletét (Beszédes út hazafelé), Kozma Mária Makkai Sándorra emlékezve, Nagy
Olga Gyűjtsünk népi elbeszéléseket!, Benkő András Szabó András születésének 120. évfordulóján című írását. A líra Petőfi Sándor (A székelyek), Benedek Elek {Becsüld a népet!), Reményik Sándor (A leg
szebb szó), Bartalis János (Anyaföld), Beke Sándor (Erdélyi homály), Nagy Gáspár (Utazás. /.), Csíki László (A monológ), Jancsik Pál (Török rab Hunyad várában) han gján szól.
Az átlépés a két évtizeddel ezelőtti udvarhelyi lap világából a mostaniéba ezúttal is szinte észrevét
lenül történik, minte gy újabb bizonyítékaként a lap
szerkesztési elvek szilárdsá gának, az i gények, szem
léletmódok rendíthetetlenségének. A jól ismert ro
vatok terében találjuk ma gunkat, Anyanyelvűnk ép
ségéért Fülöp Lajos Bajzáról és a reformkori nyelv-
rol szóló értekezését és Málnási Ferenc Erdélyi a
nyanyelvoktatás — irodalmunk tükrében című ta nulmányának folytatását olvashatjuk, az Életmű
veknél Kozma László Juhász Gyula költői világába kalauzol tovább, élő népha gyományainkról Szőcs Katalin Fokos című írásának soron következő részé
ben, illetve Kiss Irén A mágusokról című előadásá
nak összefo glalójában oszt meg érdekes tudnivaló
kat.
A Maradandó művészet rovatban Kedei Zoltán világának prózában is élő, sajátos színei villannak újra elénk, a Hit és üzenet ezúttal többek között Fülöp Lajos versében ölt testet.
Az Erdélyi Toll folyamatosan leszáll a múlt sok
szor láthatatlanságba süllyedt értékeiért, olvasói elé tárja az elfeledett kincseket, ugyanakkor e gy pil
lanatra sem szakad el a jelentől. Ezt bizonyítja a Könyveink világa rovat kínálta újdonsá g, a Morfon- dír.ro internetes hetilap székelyföldi könyvkiadók
ról készült összeállításának közzététele. Ez az a pil
lanat, amikor hagyomány és modernitás a minősé g je gyében találkozik.
Az idei második lapszámból természetesen a M ú
zsa és lant, illetve a gyermekrovat sem m aradt ki, a le gkisebb Toll-forgatókat többek között e gy i gazi iro
dalmi cseme ge, Csire Gabriella Mókus Pali vándor- úton című mesere gényének első része várja.
Népújság, Múzsa-melléklet, 2015. au gusztus 29.
F ia ta l to lla k sz ín v ilá g a
/
Uj ro v attal bővült az udvarhelyi folyóirat (2015. 3. szám)
Csupa dallam, zeneisé g az idei harmadik Erdélyi Toll. A székelyudvarhelyi irodalmi és művelődési folyóirat irodalomtörténetnek szentelt első oldalain ré gi ma gyar zsoltárok ölelnek körül (Pomo gáts Béla:
Magyar zsoltárhagyomány), majd áprilys könnyed- sé g, játékossá g ragad magával, miközben az összeté
veszthetetlen költői világot mélysé geiben is bejáró tanulmányt olvassuk (Bertha Zoltán: Az ember dal
lama. Aprily Lajosról). Az évfordulós me gemléke- zésben ezúttal Reményik Sándor alakja idéződik fel (Málnási Ferenc: A költő — „a lelkek építésze” és szintén Málnásitól: Anyanyelvűnket óvnunk, őriz
nünk kell! Emlékezés a 125 éve született költőre, az I ge című versére), vé gül pedig ma ga a költő is me g
szólal, újra halljuk a lírai parancsolatot: „...Vi gyáz- zatok: a nyelv ma szent kehely, / Ki borát issza: Elet borát i s s z a .”
A sajtótörténeti rovatban folytatódik Brauch Mag
dának a Székely Útkereső évtizedét nyomon követő tanulmánya. Ezúttal a 90-es években szerkesztett lap fogadtatását, hazai és külföldi sajtóvisszhang
ját, felkért szerzőinek viszonyulását, az e gyes írá
sokra érkezett visszajelzéseket ismerheti me g, illet
ve a Székely Útkereső és az Erdélyi Gondolat Könyv
kiadó szimbiózisát is me gértheti az olvasó. A vé g- következtetés pedi g: „A Székely Útkereső tíz éve te
hát folytonos küzdelemben telt el, de fenn tudott m a
radni a me glehetősen mostoha hazai ma gyar sajtó
viszonyok közepette is. Tíz év utáni me gszűnése nem kudarc, mivel közvetlenül és folytatólagosan átadja helyét a Székely Útkereső Kiadványok című ismeretterjesztő sorozatnak és a vele párhuzamosan fejlődött és belőle alakult sikeres könyvkiadónak, az Erdélyi Gondolatnak”.
A Toll-forgató a Székely Útkereső Antoló giából is újra ízelítőt kaphat. Verssel Reményik Sándor (Az álorcás magyar. Bethlen Gábor halálának három
századik évfordulójára Makkai Sándornak), Dsida Jenő (Psalmus Hungaricus — részlet), Beke Sándor (Tüntető magnóliák avagy Ima Erdélyországért), Tóth István (Senkiföldjén), Lendvay Éva (Alombeli séta apámmal), Szemlér Ferenc (Szerelem) ajándé
kozza me g, prózában Kölcsey (Parainesis — részlet), Kozma Mária (Párbeszédek — részlet) szól hozzá, rövidebb tanulmányt Balázs Gézától (A mai folklór
műfajok gyűjtéséről), ismertetőt Németh Júliától (Ötéves az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó), publicisz
tikai írást Jakobovits Miklóstól (A múzeumokról) ta lál.
Az Anyanyelvűnk épségéért rovatban Málnási Fe
renc Erdélyi anyanyelvoktatás — irodalmunk tük
rébe n című tanulmányát követhetjük tovább, az élet
művek bemutatásának szentelt oldalakon Kozma László Juhász Gyula költői világát körvonalazó írása folytatódik.
Tizennégy költő múzsája bűvöl, közben öt prózai alkotás, többnyire korábbi Toliakból ismert irodalmi művek soron következő részletei kínálnak pihenőt a szépirodalmi rovatban.
Képzőművészet és költészet rokonsá gáról ezúttal is Kedei Zoltán írásai biztosítanak, a hit üzeneteit/ pedig Sebestyén Péter prózában (Az Ur városa? /.), Csatáné Bartha Irénke és Péterffy Gyön gyi versben tolmácsolja.
Természetesen le gkisebb olvasóiról, hallgatóiról sem feledkezik meg az Erdélyi Toll. A gyermekek
nek szóló rovatban Csire Gabriella mesere génye, a Mókus Pali vándorúton folytatódik, u gyanitt P. Bu- zo gány Árpádtól és Márton Károlytól verseket ta lálunk, Beke Sándor pedig tovább építi az Abécéis- kolát.
Talán nem véletlen, hogy az Erdélyi Toll újdon
ságát az utolsó oldalakon találjuk, ú gy, aho gy az i
gazi me glepetést is az ajándékozás vé gére szokás hagyni. A tematikáiban és alkotói csapatában is sok
színű lap új rovattal bővült, a tizenéves szárnybon- to gatóknak teret adó Fiatal tollákkal. Első szerzői Márton Tímea és Szakács Betty, mindketten mesei világukba kalauzolják a gyermek és felnőtt olvasót.
Gratulálunk nekik és várjuk a folytatást.
Népújság, Múzsa-melléklet, 2015. november 28.
U tak, ü n n e p e k a T ollb an (2015. 4. szám)
Tavalyi adósságot törlesztek, amikor 2015 ne
gyedik Erdélyi Tollát a kezembe veszem. Me g is bá
nom rö gtön a halo gatást, hiszen a székelyudvarhelyi irodalmi, művelődési folyóirat már a találkozás első pillanatában izgalmas témával láncol magához, Csontos Mária tolmácsolásában Reményik pályakez
déséről mesél... De az írott szó mestereinek múltját előhívó rovat másik olvasmánya, Bertha Zoltán Tár
sak a Gondban (Sütő András esszéi erdélyi írókról) című munkája is i gazi irodalomtörténeti cseme ge.
A sajtótörténetnek szentelt oldalakon a Székely Útkereső című folyóirat és a Székely Útkereső Kiad
ványok 1990 és 2007 közötti sajtóvisszhangjának me gtalálásához kapunk iránytűt, illetve Beke Sán
dor főszerkesztő válo gatásában me g is ismerhetünk jó párat ezekből a hangokból. Szintén itt vehetjük számba azt a 125 lapot, amelyekből a rendszerváltás után a romániai magyar sajtó új térképe körvo
nalazódott.
Természetesen nem marad el a Székely Útkereső évfolyamaiból nyújtott kóstoló sem, amellyel Beke Tollról Tollra me görvendezteti az olvasót. Ezúttal Kölcsey (A szabadsághoz), Reményik Sándor (Nagy magyar télben), Juhász Gyula (A Hymnus), Babits Mihály (Karácsonyi ének), József Attila (Karácsony), Benedek Elek (Mióta nagyapó lettem), Beke Sándor
{Tücsökszerenád) lírájában merítkezhetünk me g pár pillanatra, szépprózát Csire Gabriellától {Megszólal az arany csengő) és Na gy Zoltán Mihálytól / {Azo n a télen — részlet) kapunk. E gyed Ákos Mátyás király alakját idézi fel 1990-ben, a nagy uralkodó halálá
nak 500. évfordulóján kelt írásában, Kelemen Ka
talin Körösi Csoma Sándorra emlékezik. Prózai írást találunk ugyanakkor Bözödi György {Ahonnan el
indultunk), Beke György {Mosoly szaladt az arcom
ra a .), Domonkos János {Egy dal, mely meghódította a világot), Benkő András {Zenetörténetünk — Egy
házi zene. Középkor) és Penckófer János {A m ű
vészetnek szárnyalnia kell) tollából. Utóbbi cikkek, esszék, múltidézések a Székely Útkereső első évfolya
maiban jelentek me g, Kölcsey, Juhász, Babits versei pedig a le gelsőben kaptak helyet, bizonyára az in
dulás ünnepélyessé gének ösztönös kifejeződései
ként. „Szeress hát minket is, koldusokat! / Lelkűnk
ben gyujts pici gyertyát sokat. / Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk / törékeny játékunkat, a re
ményt” — üzenik az új életre éledő erdélyi magyar sajtó küldetéseként is értelmezhető Babits-sorok.
Az Anyanyelvűnk épségéért című rovatban Po- mogáts Béla az irodalmi nemzet, a nyolcvanas, ki
lencvenes évekbeli civilizációs átalakulás, illetve a személyiség és közössé g fo galmát járja körbe {Iro
dalom, nyelv — identitás), u gyanitt folytatódik Mál- nási Ferenc Erdélyi anyanyelvűnk — irodalmunk tükrében című tanulmánya.
Érdekes olvasmányt kínál az Élő néphagyomá
nyok rovatban Ráduly János Cselédlánynak nem süt a nap című, kibédi szolgálóleányok történeteit rö g-
zíto munkája. Ezúttal két visszatekintést olvasha
tunk, a vallomások, emlékezések az idei Toliakban folytatódnak.
A Hit és üzenet rovatban Péterffy Gyón gyi és Koz
ma László versben, Sebestyén Péter prózában köz
vetíti az é gi szót.
A Múzsa ezúttal is főként lírai alkotásokban mu
tatkozik meg, de folytatódnak a prózasorozatok is, Csire Gabriella Regélő napkelet című műve és Rá- duly János Félperces történetei.
Újdonsá gnak számít a Sors és pálya rovat és a benne szereplő interjú, amely az Erdélyi Toll műfaji/ gazda godását jelzi. Na gy L. Éva Csatáné Bartha I- rénke nyu galmazott magyar szakos tanárral, költő
vel családról, munkáról, művészetekről beszélget.
A tavalyi utolsó Toliból természetesen a gyerme
keknek szóló hangok, színek sem hiányoznak. A vers- és mesehallgatók, olvasók Csire Gabriella Mó
kus Palikát követhetik tovább a vándorúton és Beke Sándor Abécéiskolájába is újra beleshetnek.
A „szárnyaikat” próbálgatók rovatában, a Fiatal toliakban Márton Tímea derűs, fantáziadús írását olvashatjuk. Az Egy séta végeredménye talán az elő
ző lapszámban debütált tizenéves alkotó múltkori meséjénél is élvezetesebb, í géretesebb és minden
képpen méltó lezárása a 2015-ös évnek.
Népújság, Múzsa-melléklet, 2016. február 6.
A 300. k ön yv
Ne gyedszázados Erdélyi Gondolat Beke Sánd or:
Erdélyi Toll — az egyetem es magyar irodai om és m űvelődés sz olgálatában.
Beszél getés sajtómunkatársakkal, szerkesztőkkel, írókkal, költőkkel, irodalomtörténészekkel,
e gyetemi tanárokkal az Erdélyi Toll ötéves évfordulóján.
Erdélyi Gondolat Könyvkiadó —
Székely Útkereső Kiadványok — Erdélyi Toll.
Székelyudvarhely, 2016.
A szépirodalom alkotóit és őrzőit, költőket, írókat, irodalomtörténészeket, egyetemi tanárokat és nem utolsósorban sajtómunkatársakat ültetett e gy képze
letbeli asztal köré 300. kiadványában a székelyud
varhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó.
A küllemében is impozáns, borítója színvilá gával is sokatmondó kötet a kiadó ne gyedévente me gje
lenő, idén hétesztendős lapját, az Erdélyi Tollat a
jánlja az olvasók figyelmébe.
A Toll-szerzőkkel és értékelőkkel folytatott be
szélgetésekből ugyanakkor az irodalmi, művészeti lapok, mellékletek „prérijére”, a kultúrát szol gáló ki
adványok rendszerváltás utáni helyzetére, sorsának alakulására, jövőképére is rálátás nyílik.
A kötet a 18 beszélgetőtárs rövid bemutatásával indul, majd a 2009-ben alapított Erdélyi Toliról talál pontos könyvészeti leírást, e gyebek mellett a szer
kesztősé g ta gjairól, a szerzőkről, az állandó és al
kalmi rovatokról, az e gyes lapszámok oldalszámáról, a terjesztésről tájékozódhat az olvasó. A továbbiak
ban a lap sajtóvisszhan gjairól kapunk útmutatást. A számtalan újságcikk, hivatkozás, ismertetés, recen
zió időrendbe állítása mö gött hatalmas munka a Tol- lakban is maradéktalanul tetten érhető értékgyűjtő, -me gőrző szándék érezhető.
Az erdélyi lapokban, közöttük a Népújság Múzsa mellékletében is me gjelent írásokból csaknem het
ven oldalon szemelgethetünk, és csak ezután kez
dődik a tulajdonképpeni beszélgetés. Az érintett té
maköröket az eszmecserének szentelt fejezet alcímei is jelzik: Vélemények az 1989 utáni erdélyi sajtóter
mékekről, Az írói pályát alakító közlési lehetőségek
ről, A (...) média jelentősége a romániai magyar iro
dalom alakulásában, Erdélyi Toll — a mű, a fo
lyóirat, a fórum, a lehetőség, „az erdélyi magyar szel
lem új otthona”, Az Erdélyi Toll első öt évfolyamának (2009-2013) szakmai értékelése, Az Erdélyi Toll öt év óta „thesaurusa, kincsestára az erdélyi, székelyföldi gondolatnak” Erdélyi Toll — „karakteres profil, sa
játos értékrend”, „azt reprezentálja, ami végtelenül hiányoznék, ha nem jutna szóhoz”, Erdélyi Toll — a negyedévente megjelenő folyóirat mint szellemi ün
nep.
A beszélgetőtársak hozzászólásaikban mindenek
előtt az Erdélyi Toll műfaji, tematikai sokszínűsé
gét, szerkesztésben, formai kivitelezésben bizonyí
tott igényességét emelték ki. Beke Sándor főszer
kesztőnek a Toll jövőjére, ismertebbé tételére vonat
kozó kérdésére le gtöbben az olvasókkal való kapcso
lat erősítését, közönsé gtalálkozók szervezését java
solták. Kiss Lehel költő-lelkipásztor viszont így fo
galmazott: „Az, aki az Erdélyi Toll bármelyik lapszá
mát fellapozva nem jönne rá magától, ho gy »elide- genített vilá gunk-létünk hétköznapjai között e gy
»kis szellemi ünnepre« adódott lehetősé ge, megér
demli a sorsát! Nem magyaráznék neki semmit”. A számok viszont azt bizonyítják, ho gy sokan ráérez- tek a lap üzenetére. Ebben nagy szerepe lehetett an
nak, ho gy sikerült túllépni a „fizikai” terjesztés ne- hézsé gein, és a nyomdában ne gyedévről ne gyedévre