KÖZLEMÉNYEK 55388

55388

Г ~

É R T E K E Z É S E K

A T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L .

Kia d j a a M agy a r Tudományos Ak a d ém ia.

A III. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É 15 Ö L

SZERKESZTI

SZABÓ JÓZSEF

OSZTÁLYTITKÁR.

X I. KÖTET. XXY. SZÁM. 1881.

KÖZLEMÉNYEK

- A Z

ÁLLATORVOSI TANINTÉZET VEGYTANI LABORATÓRIUMÁBÓL.

LIEBERMANN LEÓ-tol.

(B eterjesztette a III. osztály ülésén 1881. okt. 17. T han К. r. t.)

1. A kénessav kim utatása a borban és más folyadékban.

2. Egy készülék könnyen olvadó fémek és ötvények olvadási pontjának

meghatározására. Egy rajzzal. ,~

; /B U D A P E S T , 1881.

A M. TÖ tyÁ K A D ÉM IA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA'.' (Az Akadémia épületében.)

É R T E К E Z É S E К

a természettudományok köréből.

E ls ő K ötet. 1 8 6 7 —1 8 7 0 .

>I;isodik k ö te t. 1 8 7 0 —1871.

H a r m a d ik k ö te t. 1 8 7 2 .

I. A kapaszkodó h a jó z á sró l. K e n e s s e y . 20 к г. I I . Emlékezés N eilreich Á g o stró l. H a z s l i n s z k y 10 к г. I I I . F riv ald szk y Im re életrajza. N e n d t y i c b . 20 kr. IY. A d at a s z a ru h á rty a gyu rm ájáb a le ra k o d o tt festanyag ism ertetéséhez.

H i r s o h l e r . 20 kr. V. K özlem ények a m. k. eg y etem v eg y tan i intézetéből. IJr.

F le isc h e r és D r. S tein er részérő l. E lő te rje s z ti T h a n . 20 kr. — VI. K özlem ényei n m. k. egyetem v eg y tan i in tézetéb ő l, saját m ag a, v a la m in t D r. Lengyel és D r.

B o h rb ach részéről. E lő te rje s z ti T h a n . 10 kr. — V II. E m lékbeszéd F ló r E erencz fe le tt. D r. P ó o r . 10 k r. — V III. Az ásványok o lv ad ásán ak m eghatározása új m ódja. S z a b ó . 16 kr. — IX . A gom bák jellem e. H a z s l i n s z k y . 10 k r. — X.

A d ato k a zsirfelszivódáshos. T h a n h o f f e r . 60 k r. — X I. A datok a m adárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődéséhez. M i h á l k o v i c s . 25 k r. — X II. A vese v érk erin g ési viszonyairól. H ö g у e s. 50 kr. — X I I I . R h izid iu m E nglenae A lex.

B rau n . A dalék a C h ytridium félék ism eretéhez. D r. E n t z, 30 k r. — X IV . V izs­

g á la to k az em lősök fül csig ájáró l. D r. К 1 u g. 40 k r. — XV. A pesti egyetem á s ­ v á n y tá rá b a n levő fö ld p áto k je g ee zso ro zatai. A b t. 60 k r.

S o g y e d ik k ö te t. 1875Í.

I. A m ag y ar g o m b á sz a t fejlődéséről és je le n á lla p o tá r ó l. К a 1 c h b r e n ­ n e r. 25 kr. — II. Az A etliy lo x a lá tn a k h a tá s á ró l a N a p h ty la m in ra . В á l l ó . 10 k r. — I I I . A salvinia n a ta n s sp ó rá in a k kifejlődéséről. J u r á n y i 20 k r . — IV . H y r tl C orrosio-anatom iája. L e n h o s s e l i . 10 k r. — V. E g y új m ódszer a föld­

p á to k m e g h a tá ro z á s á ra k ő zete k b en . S z a b ó . 80 k r. — VI. A beocsini m á rg a fö ld ta n i kora. H a n t k e n . 10 k r .

Ö tö d ik k ö t e t . 1 8 7 4 .

I. Em lékbeszéd K ovács G yula fö lö tt. G ö n c z y . 10 k r. — II. M a g y a ro r­

sz á g téhelyröpüinek futo n czféléi. F r i v a l d s z k y . 40 k r. — II I. B eryllium és a lu ­ m in iu m k ettős sók. W e 1 к о v. 10 k r. — IV. Je le n té s a C apronam id e lő á llítá s á ­ n a k egy m ó d járó l. F a b i n y i 10 k r. — V. Id ő já rá s i viszonyok M agyarországban 1871. é v b e n ; különös te k in te tte l a liőm érsékre és csapadékra. 7 tá b lá v a l.

S c h e n z 1. 50 k r . — V I. A N um m ulitok ré te g z e ti (stratig ra p h iai) jelentősége a d é ln y u g a ti k ö zép m a g y aro rszág i hegység ó -liarm ad k o ri képződm ényeiben. H a n t- k e n 20 k r. — V II. A vízből való élet- és v agyonm entés és eszközei. K e n e s s e y . 20 k r. — A datok a lá ta h á rty a -m a r a d v á n y k ó ro d a i ism eretéh ez. V III. H i r s c h - 1 e r. 15 kr. — IX . T anulm ány a rég i zsidók o rv o sta n á ró l. Dr. R ó z s a y . 25 k r.

— X. E m lékbeszéd A gassiz L ajo s k. ta g fö lö tt. M a r g ó . 15 k r . — XI. A ra k o - váci san id in trach y t (?) és fö ld p á tja in a k vegyelem zése. K o c h . 10 kr.

H a t o d ik k ö te t. 1 8 7 5 .

I. E m lékbeszéd gr. L á z á r K álm án felett. X á n t u s. 10 k r. — II. D o rn e r Jó z se f emléke. K a l c h b r e n n e r . 12 k r. — I I I . Em lékbeszéd T örök J á n o s 1.

t. felett. É r k ö v y . 12 k r. — IV . A súly- és a hő állító lag o s összefüggéséről- S c h u l l e r . 10 kr. — V. V iz sg á la to k a k o lo zsv ári m . k . tu d . egyetem v e g y ta n , in tézetéb ő l. D r. F l e i s c h e r . 20 k r. — VI. A k n y a liin a i m eteorkő m ennyilegel vegyelem zése. D r. T h a n . 10 k r. — VII. A szin érzésrő l in d ire c t látás m ellett. D r.

К 1 u g. 30 k r. — V III. E g y felszin ti H ypogaeus. H a z s l i n s z k y . 10 kr. — IX . A m a rg itsz ig e ti hévforrás vegyi elem zése. T h a n . 10 k r. — X. Öt közlem ény a m . k. E g y et, v eg y tan i in té z e té b ő l. E lő te rje s z ti T h a n . 20 k r. — X I. A kőzetek ta n u l­

m ány o zásán ak m ódszerei stb . D r. K o c h 30 k r. — X II. N yolcz közlem ény a m . к egyetem v eg y tan i in tézetéb ő l. E lő te rje s z ti T h a n . 30 k r.

KÖZLEMÉNYEK

A Z

LIE BERM ANN LKÓ-tól.

(B eterjesztette a III. osztály ülésén 1881. okt. 17. T han К. v. t.)

1. A kénessav kimutatása a borban és más folyadékban.

2. Egy készülék könnyen olvadó fémek és Stvények olvadási pontjának meghatározására. Egy rajzzal.

É U D A P E S Í , 1881.

A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ HIVATALA.

(A z A k a d é m ia é p ü le té b e n .)

ihidajest. 1881 .4: ,,Aitieuaeum:i r. t. könyvnyomdája.

I .

A kénessav kim utatása a borban és más folyadékokban.

A következőkben leirt eljárások ismeretes vegytani elve­

ken alapulnak ugyan, de mindazonáltal ily alakban eddig tud­

tommal nem alkalmaztattak. Ajánlhatom azokat nemcsak egy- szerüségök, de kiváló érzékenységeknél fogva is.

l-s ő m ó d s z e r.

Destilláljunk le a borból 15—20 CCm-t. A párlatot hígítsuk ugyanannyi vízzel, tegyünk hozzá nehány csepp jód-

a folyadék kénessavat tartalmaz, a chloroform a szabaddá lett jódtól violaszinüvé fog festetni. H a a kénessav mennyisége csak némileg jelentékeny, a folyadék mindjárt a jódsav hozzá­

tétele után, sárgás barna szint ölt.

A párlatot csak akkor szükséges vízzel hígítani, ha alko- holikus folyadékot destillálunk, ama czélból, hogy az utólag hozzátett chloroform képes legyen kiválni.

Kísérleteim kim utatták, hogy egy oldatból, mely 500,000 részben egy rész kénessavat tartalmaz, 2 CCm. elég, hogy abban a kénessavat világosan kimutassuk.

*) E re a c tió t m ár 1860. T h a n alkalm azta a kénessav térfogati m eghatározására. (T erm észettudom ányi társu lat közlönye, 1860-ik

év. p. 67.) у

M. T. ЛК. ÉR T. A TERMÉSZET TUD. KÖRÉRŐL. 1881. X I. K. 25. SZ. 1

4 L IE B E R M A N N J,EO

Néha elegendő mindjárt az eredeti borba jodsavat adui, és chloroformmal rázni. Hogyha a kénessav mennyisége nem fölötte csekély, akkor a reactió igy is beáll.

Kísérleteim kim utatták, hogy illő szerves anyagok (savak, aldehydek *) nem képesek a jodsavat ily körülmények között reducálni, még melegítésnél sem. De miután a bor min­

den alkatrészét még nem ismerjük, ez alkatrészek pedig különböző boroknál különbözők lehetnek, és mert itt végre nemcsak bor, hanem más folyadék is tekintetbejön, ajánlom még a következő módszert, mely ép oly érzékeny és mennyi­

leges meghatározásokra is alkalmas.

2 - i l c m ó d s z e r .

D estilláljuk le óvatosan a bort egy lombikba (az alkohol eltávolításáig, ha mennyileges a vizsgálat **). A párlathoz tegyünk dest. vizet, kevés sósavat és chlorbariumot, hogy meg­

győződjünk arról, vájjon nem frecscsent-e át valami a kénsa­

vat tartalmazó folyadékból. H a a párlat tiszta marad, tegyünk hozzá kevés concentrált légenysavat, és melegítsük gyengén.

Ha a kénessav mennyisége csak némileg jelentékeny, a folyadék a képződött kénsavas báriumtól mindjárt megzavarodik; ha nagyon kevés volt a kénessav, akkor okvetlenül megzavarödik rövidebb vagy hosszabb állás után.

A kénessav kimutatására borban sokan alkalmazzák az is­

mert Fordos és Gélis-Ше reactiót. Czélszerű ennek használatá­

nál nem Z in k-et és sósavat, (mert a Zink sokszor kéntartalmú), hanem, a mint azt a komlónál ajánlják, 'natrium-a m a hja m о t és sósavat alkalmazni. A fejlődő kénhydrogent azután vagy ólom-resp. ezüstpapirral mutathatjuk ki, a mint szokás; vagy

*) A z aeth y lald eh y d et legelőször Laheus m u ta tta k i a borban.

(Journ. f. p rao t. Cliemie LXV , 312.)

**) K önnyen m eg leliet ism erni vájjon megy e m ég a lk o h o l a p á r­

latba, a g y ű rű k ö n , m elyek a göreb nyakán láth ató k . A francziák ezeket könyeknek — lármás — hivják, m ert oly lassan folynak m in t az ember arczán a könyek.

л К í;N K8SA V KIMl TATÁSA A BÓKBAN KS MAS FOLYADÉKOKBAN. 5

pedig, mint a Wagner-Шь komlópróbánál *) úgy, bogy a fej­

lődő kénliydrogént, nitropi ussidnatrium kali-val ellátott olda­

tába vezetjük. A képződő violaszinü f'elhőcskék kénhydro- génra mutatnak.

A fenn elsorolt valamennyi kénessav-próbánál szükséges megemlékezni arról, bogy a kénhydrogén is mind adja e reactiókat; annak távollétéről tehát mindig meg kell győződ­

nünk. — Ez a borra nézve is áll, mert tudjuk, hogy néha abban is előfordúl a kénhydrogén. — A kénhydrogén kimuta­

tására elég, hogy ha a párlat egy részét alkalicus nitropro- nidnatriumoldatba öntjük. —- Ha azonban az első próba, júd-

győződve, hogy nincs jelen sem kénhydrogén sem kénessav.

*) Wagner's Jahresbericlit í. cliem. Teelm ol. 1 (1855), 204.

6 U E B E U M A N N I , E0

II.

Egy készülék könnyen olvadó fém ek és ötvények olva­

dási pontjának m eghatározására.

(E gy rajzzal.)

Tudjuk, hogy eddig nem bírunk oly módszerrel, melynek segítségével a könnyen olvadó fémek vagy ötvények olvadási pontját biztosan meg tudnánk határozni. Inkább sikerül az még a tiszta fémeknél, hogy ha nem azon pontot figyeljük meg, melynél a fém meg kezd lágyulni, hanem az olvadt fém szilárdulási pontját, a mikor ugyanis a bemártott hőmérő hosszabb ideig egy ponton állandóan marad. Otvényeknél ez sem használható azért, mert a kihűlés alkalmával különféle

nyos, hanem sok különféle ponton állapodik meg hosszabb vagy rövidebb időre.

Szerkesztettem egy kis készüléket, mely igen jó szolgá­

latokat tesz, úgy a fémek, mint az ötvények olvadási pontjá­

nak meghatározásánál. E g y parafa lapba ugyanis két kis sárga rézből készült rúd van beeresztve. Mindegyik rúd mind­

két végén hossztengelyében ki van fúrva és oldalt kis csavar­

ral ellátva. Mindegyik rúd alsó végébe vastag platindrót van illesztve (D. E.) és úgy hajlítva, a mint az az ábrán látható.

A platin drótok a és h végüknél ki vannak szélesítve és czél-

szerüen kis graphit lemezkékkel (e— d) ellátva, melyek kivájt

oldalukkal egymás felé néznek. E két lemez közé állítjuk füg-

F.0Y K É SZ Ü LÍ; ív KÖNNYEN OLY. F É M E K STB. M E C U A TAROZÁSÁRA. 7

gőlegesen a körülbelül egy centimeter bosszú és 1— 2 milli­

meter vastag fémrudacskát. (Könnyen előállítható, úgy, ha az olvadt fémet agyagmintákba öntjük.) A rudak felső végét hu­

zalok segítségével összekötjük, egyrészt a kis 6? teleppel, más­

részt a villanyos csengetyüvel, melyek egymás közt К huzallal vannak összekötve. A parafa lapon L hőmérő megy keresztül.

M egy nyilás a gőzök számára.

A készüléket bemártjuk N főzőpohárba, mely p-ig ola­

jat tartalmaz, egy háromlábon áll és alátett lánggal melegit- tetik. Addig, mig a fémrudacska meg nem olvad, a villamos áramot vezeti és a csengő folyton működni fo g ; azon pillanat­

ban, midőn a fémrúd olvad, megszakittatik D és E platin sod­

ronyok összeköttetése és a csengés megszűnik.

E pillanatban leolvassuk a hőmérő fokát.

Következő kísérletek tegyenek tanúságot eszközöm hasz- navehetőségéről:

K í s é r l e t e k

(O lajfürdőben.)

Olvadási pont meghatározása I = 228 0 О

» » » I I = 228 »

» » » I I I = 227 »

» » » _{IV =} 228 »

» » » _{V = 228} »

» » V I - 2 2 7 5 »

» » _{V II = 228}

Ugyanez On olvadási pontját 228— 230 °C körül találtam, ha a bemártott hőmérőn a szilárdulási pontot figyel­

tem meg.

Ugyanez ón olvadási pontját meghatároztam készülé­

kemmel levegőben és szénsaváramban is. A mint a következő táblázatok mutatják, itt az eredmények már nem olyan össze­

vágok, mint az olajfürdőben.

Ó n o l v a d á s i p o n t j a s z é n s a v b a n : I = 227

I I = 227 I I I = 229 I Y = 230-5

O n o l v a d á s i p o n t j a l e v e g ő i m n : I = 227

I I = 229 I I I = 227 I Y = 230

E g y ó n a m a l g a m o l v a d á s i p o n t j a :

olajban: szénsavban:

I = 98 I = 96 I I = 98 I I = 94

8 L I E I5E R M A N X L. EGY KÉSZ. K. 01. V. F É M . É S ÖTV. 0LV. P. MEGII.

l i e b e r m a n n : Eg készdlékе и ж и olvadó fém et s a t .

Df Thanhoffer L 1861 Ny. P a tak i J adv Tiiümt. Budapesté».

M T. Ak.Ért.a Természettud. köréből. 1881XI. к. 2§ sz.

H e te d ik k ö te t. 1 8 7 6 .

I. V izsgálatok a k o lo zsv ári m. k. tud. egyetem v e g y ta n i intézetéből. K özli Юг. F l e i s c h e r . 20 кг. — II. B áró P rónay G ábor em léke. H a b e r e r n . 12 k r,

— III. A légnyom ás v á lto z á sa in a k pontos m eg h atáro zásáró l. S c h u l l e r 10 k r.

— IV . Négy közlem ény a m. k ir. orvosi ta n in tézetb ő l. B e m u ta tja Юг. T l i a n h o f- f e r. 50 kr. — V. P ó ly a József emléke. Юг. T ö r ő k. 10 k r. — V I. T anulm ányok a ta la j absorbtiója fölött. Юг. P i 11 i t z. 20 k r. — V II. A szőlő öbölye. H a z s - 1 i n s z к y. 10 k r. — V III. Az agy féltekéinek és a k is a g y n a k m űködéséről.

B a l o g h . 40 k r.— IX . K ry stá ly ta n i vizsgálatok a b e tlé ri w olnynon. 3 k é p tá b lá v a l.

S z ó c s k a y . 30 k r. — X. Az agy befolyásáról a szívm ozgásokra. B a l o g h 10 k r.

- X I. K ét isom ér M onobrom itvonaplithalinról. Юг. F a b i n y i . 10 k r. — X II.

K u b in y i Ferencz és Á goston életrajzuk. N e n d t v i c h. 10 k r. — X III. Je le n té s G örögországba t e t t g eo ló g iai u tazásairó l. Юг. S z a b ó . 10 k r . — X IV . A felső­

bányái tra c liit w o lfra m itja . 1 táblával. Юг. K r e u n e r . 10 k r. — XV. V izsgálatok a kolozsvári m. k . tu d . egyetem vegytanintézetéből. 6) A cyansav vegyületek szö v eti a lk a tá ró l. Юг. F l e i s c h e r . 10 k r. — X V I. A villanyosság kiegyenlődése a szikrában és a szig etelő k oldalinfluentiája. К o n t . 10 k r.

V y o lc za d ilí k ö te t. 1 8 7 7 .

I. Az isogonok ren d h ag y ó m enetéről M ag y aro rszág erdélyi részeiben S c h e n z l . 40 k r. — II. A h ortobágyi keserfiviz elem zése. Юг. S o h v a r c z e r .

10 kr. — II I. A d ato k a járu lék o s gyökerek fejlődéséhez. S c h u c U. 10 k r. — IV.

V izsgálatok a fu lm in áto k (dursavvegyek) v eg y alk a ta fe le tt. D r. S t e i n e r . 20 k r.

— V. Az em beri vese M alpighi-féle lobrai. L e n h ő s s é к József. 20 kr. — V I.

A dalékok a k á rp á to k földtani ism eretéhez. H a n t k e n M iksa. 10 kr. — V II.

T anulm ányok az ald eh y d ek vegyűleteiről p h en o lo k k al. (Első értekezés.) D i- hydroxyplienyl-aethan és vegyűletei. Юг. F a b i n y i R udolf. 10 kr. — V III.

M agyarhoni A nglesitek. Székfoglaló értekezés Юг. K r e n n e r J ó z s e f S á n ­ d o r t ó 1. (9 tá b lá v a l.) 20 kr. — IX. A vas cbem iai a lk a ta és kem énysége k ö z ö tti vonatkozások. K e r p e l y A n t a l t ó l . K ét tá b lá v a l és tö b b rajzzal a szöveg k ö zö tt. 20 kr. — X . Á svány- és k ő zettan i közlem én y ek Erd.élyből. Юг. K o c h A n t a l lev. ta g tó l. 20 k r. — X I. Einlékbeszéd Юг. E n tz F erencz a m. tud. ak a d é ­ m ia levelező ta g ja fö lö tt. G a l g ó c z y K á r o l y , lev . ta g tó l. 10 kr. — X II.

H őm ennyiség-m érések. S c h u l l e r Á lajos és d r. W a r t h a Vincze ta n á ro k tó l.

E gy táblával. 20 k r. — X III. Folyékony cyánsó vas-nagyolvasztóból. K özli K e r p e l y A n t a l 1. ta g . 10 kr. — X IV . D o lg o zato k a k. m. tud. egyetem é le tta n i intézetéből. K özli J e n d r á s s i k J e n ő 1. ta g . 50 k r. — XV. L ázas b án talm ak egyik o kbeli tényezőjéről. Székfoglaló értekezés. B a l o g h K á l ­ m á n t ó l . 2u k r. — X V I. Szibériai és délam erikai gom bák (F ungi e S ibiria et America A ustrali.) K a l c h b r e n n e r K ároly r. ta g tó l. N égy táblával. 60 kr.

I tilc n c z c d ik k ö te t. 1 8 7 8 —1876.

I. A datok a d e u tin fo g a k finomabb szerkezetének ism eretéhez. T e s c h l e r G yörgy reáliskolai ta n á rtó l K örm öczbányán. 7 tá b lá n ra jz o lt 28 ábrával. 60 k r. — II. A ditroi syenittöm zs k ő zettan i és hegyszerkezeti viszonyairól. К о с h. 1 tá b la rajzzal. 30 kr. — H l. A gyuladásról. T l i a n h o f f e r . 3 táb la rajzzal. 40 k r. — IV. N ehány gázkeverék szinképi vizsgálata. L e n g у e 1. 1 táb la rajzzal. 10 k r. — V. TJj adatok M agyarhon kryptogam virányálioz az 1878. évből. H a z s l i n s z k y 10 kr. — V I. Agy sző veti vizsgálatok. L a u f e n a u e r . 2 tá b la rajzzal. 10 k r. — VH. Einlékbeszéd B a lia K. felett. G a l g ó c z y . 10 k r. — V III. Az érv esró rő l T h a n k o f f e r . 64 fam etszvény és 1 tábla. 50 kr. — IX . U rvölgyit egy u j ré z ­ ásvány. S z a b ó . 1 tá b la rajzzal. 10 kr. — X. A P in g u ic u la alpina m in t ro v arev ő növény. K l e i n G y u l á t ó l . 2 tábla rajzzal. 20 k r. — X I. Az aczól m eg k ü lö n ­ böztető jelei. (In d íto tt töm ecsü állapot, m eleg tö rő próba.)K e r p e l y A n t a l t ú l . 30 kr. — X II. H é b e rt és M unier Clialmas közlem ényei a m agyarországi ó h a r ­ m adkori képződm ényekről. H a n t k e n M i k s á t ó l . K é t tá b la rajzzal. 20 k r. — X III. Fouqué m u n k ája S antorin vulkáni szigetről, m eg ism erteti és jegyzetekkel kiséri dr. S z a b ó J ó z s e f . 20 kr. — X IV . E m lékbeszéd néhai dr. Kovács- Sebestyén E n d re lev. ta g fölött. Dr. E ó z s a y J ó z s e f t ő l . 10 k r. — XV. F lo ris- tic a i adatok, különös tek in tettel a R oripákra. B o r b á s V i n c z é t ő l . 40 k r. —

X VI. A hazai epilobium ok ism eretéhez. B o r b á s V i n c z é t ő l . 20 kr. — X V II. A s z a ru h á rty a szalagszeréi elhom ályosodásáról. (Bundförm ige H o rn h a u ttrü - bung.) R ajzzal egy tá b lá n . D r. G o I d z i e h e r V i l m o s t ó l . 10 kr. — X V III

vizsgálatok az agy corticalis látóm ezőjéről. Dr. L a u f e n a u e r K á r o l y t ó l 20 k r . — X IX . Ú jabb ad ato k a te n g e ri m oszatok krystalloidjairól. K l e i n G y u ­ l á t ó l . E gy táb láv al. 30 k r. — X X . A m agas hőm érsék és karbolsavgőz h a tá s a szerves testekre. T h a n K á r o l y t ó l . 10 k r. — X X I. Az alsó-kékedi g y ó g y fo rrás cliem iai elemzése. S t o l l á r G y u l á t ó l . A felső-rákosi savanyúviz, v a la m in t a székely-udvarhelyi hideg sós fürdő chem iai elemzése. Dr. S o l y m o s i L a j o s ­ t ó l 20 kr. — X X II. A felső-ruszbaehi ásványvíz vegyelemzése. S c h e r f e l W . A a r é 11 6 l.lO k r.—X X III. A g rá n á t és C ordierit (D itroit) szereplése a m agyarországi T ra c h y to k h a n D r. S z a b ó J ó z s e f t ő l . 80 k r — X XIV . M egemlékezés B e m a rd Claude fölött. B a l o g h K á l m á n t ó l . 20 kr. — X X V . R eg n au lt H . V icto r em lékezete. D r. T h a n K á r o l y t ó l . 10 k r.

T iz e d ik k ü te t. 1880.

I. Közlem ények a m. k. egyetem v eg y tan i intézetéből. I. A datok a carb o n y l- sulfid phisikai sajátságaihoz. D r 1 1 о s v а у L ajostól. — A budapesti v ilág itó gáz chem iai analysise. — U gyanattól. — E g y fö ld p át m ennyiségi analysise. L o c z i a J ó z s e f t ő 1. — II. G róf Vass Sam u em lékezete. D e á k F a r k a s t ó l . — II I. A m agyarországi dunaszigetek fö ld ira ti csoportosulása s képződésük tényezői. D r.

O r t v a y T i v a d a r t ó l . E g y m ellék lettel. — IV . A datok a M artin-aczél tu la j­

donságainak ism ertetéséhez. K e r p e l y A n t a l t ó l . — V. A viz-elvonó testek behatásáról a kám forsavra és am id jaira. B a l l ó M á t y á s t ó l . — V I. A vad- gesztenye gyökereinek ism ertetéséhez. K l e i n G y u l á t ó l és S z a b ó P e ­ r e n e z t ő i . E gy táb láv al. — V II. Az u tó v ilág itásró l Geissler-féle csövekben.

D r. L e n g y e l B é l á t ó l . — V III. A ran k -h erlein i és szejkei ásványvizek c h e ­ m iai elemzése. D r. L e n g y e l B é l á t ó l . — IX . A városligeti a rtézi k ú t h é v fo r­

rásán ak vegyi elemzése. T h a n К á г о 1 у t ó 1. — X . A datok a M ecsekhegység és dom bvidéke Ju ra k o rb e ii lerak o d ásán ak ism ertetéséhez. I. S tra tig ra p h ia i rész.

B ö c k l i J á n o s t ó l . — X I. M yelin és idegvelő. (Szövettani tanulm ány.) P e r t ik O t t ó t ó l . 16 rajzzal. — X II. K özlem ények a m. k. egyetem v eg y tan i in tézetéb ő l.

I. A durranó lég sűrűségének m eghatároása. K a l e c s i n s z k y S á n d o r t ó l .

— II. A nitrosylsav néh án y sójáról. D r. C s u 1 а к Lajostól. — X III. A m ag y ar te n g e rp a rt szivacsfaunája. I. közlem ény. D r. D e z s ő B é l á t ó l . — X IV . A bábolnai m eleg »M átyás-forrás« és a szovátai »Fekete-tó« hideg sósforrás chem iai elemzése. D r. H a n k ó V i l m o s t ó l . — XV. K özlem ények a kolozsvári egyetem élet- és kórvegytani intézetéből. Dr. O s s i k o v s z k y J ó z s e f t ő l . I. A d alék a hyro sin és a skatol vegyi szerkezetéhez. II. A rsenkéneg m in t m éreg s a n n a k sze­

rep e törvényszéki kérdésekben. III. A te llu rn a k előállítása a nagyági a ra n y te llu r érczekből és a nyers tellurból. — X V I. Az ág y ék i és gerinczagyi dúczok többszö- rösségéről. D r. D a v i d a L e ó t ó l . E g y táb láv al. — X V II. Uj vagy kevesbbé i sm ert szöm örcsögfélék. (Phalloidei nö v i vei m inus cogniti.) K a l c h b r e n n e r K á r o l y t ó l . H árom táblával. — X V III. Az associált szem mozgások idegm echa- nism usáról. D r. H ő g y e s E n d r é t ő l . I. közlem ény. 2 kőnyom atú és 3 egyszerű ny o m atú táblával. (Bevezetés. I. rész. A fej- és testm ozgásokat kisérő asso ciált szem mozgások tünem ényei em lősöknél és az em bereknél.)

B u d a p e s t, 188T. A a A t h e n a e u m г. tá r s . k ö n y v n y o m d á ja .