V. Magyar Tájökológiai Konferencia Absztrakt kötet
Szerkesztette
Balázs Pál és Konkoly-Gyuró Éva
Sopron
2012
A kiadvány a 2012. augusztusában Sopronban a Nyugat-magyarországi Egyetemen megrendezett V. Magyar Tájökológiai Konferencián elhangzott elıadások összefoglalóit tartalmazza.
A KONFERENCIA TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA
Elnök: Prof. Konkoly-Gyuró Éva Tagok: Prof. Barczi Attila
Prof. Csemez Attila Prof. Csorba Péter
Dr. Kiss Gábor Prof. Csima Péter Prof. Szabó Mária
Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdımérnöki Kar, Erdıvagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet
Tájtudományi és Vidékfejlesztési Intézeti Tanszék
Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron Felelıs kiadó: Prof. Neményi Miklós
ISBN 978-963-334-075-2
Tartalom
PLENÁRIS ELİADÁSOK
ÁNGYÁN József: A vidékfejlesztés táji összefüggései ... 1 CSORBA Péter: Mérési lehetıségek a geográfiában, a tájökológiában ... 2 GÖNCZ Annamária, VASZÓCSIK Vilja, FARAGÓNÉ Huszár Szilvia, SCHNELLER Krisztián: A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények felhasználása és szintézise a területi tervezésben... 3 VIDA Gábor: Tájökológia egy forrongó, átalakuló világban ... 4 SZEKCIÓELİADÁSOK
BALÁZS Pál, KONKOLY-GYURÓ Éva, NAGY Dezsı, KIRÁLY Géza: Az országhatár szerepe az ırségi táj változásában ... 5 BARCZI Attila, BÁNFI Péter, CENTERI Csaba, JURÁK Péter, SCHELLENBERGER Judit: Löszterületek visszagyepesítésének talajtani háttere a Körös-Maros Nemzeti Park területén ... 6 BÁRCZINÉ KAPOVITS Judit: A zöldúttervezés tájépítészeti keretei a Zsámbéki-medence példáján ... 7 BEDE-FAZEKAS Ákos: A klímaváltozás növényföldrajzi hatásának modellezése és a mesterséges neuronhálók ... 8 BERKI Imre, MÓRICZ Norbert, RASZTOVITS Ervin: A klímaváltozás és légszennyezıdés hatására változó erdeink ... 9 BODNÁR Réka Kata: Aranyarány-vizsgálatok a tájban ... 10 BOROMISZA Zsombor: A Velencei-tó partjának tájökológiai szempontú vizsgálata és értékelése ... 11 BÜTTNER György, MAUCHA Gergely, KOSZTRA Barbara, GUNAWAN Márta, PATAKI Róbert, PETRIK
Ottó: Felszínborítás térképezés aktuális vonatkozásai Magyarországon és Európában ... 12 CSEMEZ Attila: Teljesítménytúra = honismeret és sport? ... 13 CSONKA Bernadett, MIKUS Gábor: Agro-ökológiai szempontból értékes tájelemek lehatárolása a Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer adatainak felhasználásával ... 14 CSÜLLÖG Gábor, HORVÁTH Gergely:Egykori ipari tájak degradációs folyamatai ... 15 CZELLÉR Krisztina, SZABÓ György: Mikroelemek transzportjának vizsgálata a talaj-növény rendszerben különbözı magyarországi tájtípusokon ... 16 DACZÓ Levente: Csernátoni kúriák és kúriakertek állapotfelmérése ... 17 DEÁK József Áron: A Körösszög élıhelymintázata Csongrád megyei mintaterületek alapján ... 18 DOBOS Anna: Periglaciális (geomorfológiai) egyedi tájértékek kataszterezése az egyes felvételezési metodikák alapján ... 19 DÓKA Richárd: A horizontális tájszerkezet stabilitásának térinformatikai vizsgálata és tartós elemeinek tájvédelmi jelentısége ... 20 DURAY Balázs, KOLLÁNYI László, JOMBACH Sándor: Tájváltozási forgatókönyvek a Nagyberekben ... 21 FAGGYAS Szabolcs: A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek természetvédelmi vonatkozása a Duna-Tisza közén ... 23 GERZÁNICS Annamária: A vörösiszap-katasztrófával érintett területeken létrehozott új városi közpark Devecser rehabilitációs területén ... 24 GÓLYA Szilvia: A természet ingyenes szolgáltatásai - A települési zöldfelületi rendszerek ökoszisztéma alapú megközelítése ... 25 HORVÁTH Adrienn, Szőcs Péter, Kámán Orsolya, Németh Eszter, Bidló András: Városi talajok jellemzésének lehetıségei Sopron példáján ... 26 ILLYÉS Eszter, MAGYAR Veronika, JUHÁSZ Bálint, KOMÁROMY Attila, MEZEI Tamás, İRI Zsuzsi:
Vágyak, kényszerek és lehetıségek - A természet és városiasodás ellentétei és egymásra épülése a mai Magyarországon ... 27 JÁGER László: A Natura 2000 erdık jelentısége tájformálásban ... 28 JAKAB Gergely, İRSI Anna, MADARÁSZ Balázs, SZALAI Zoltán, KERTÉSZ Ádám: Talajmővelés és degradáció ... 29
GOMBÁS Katalin: Földhasználat változások összehasonlító vizsgálata választott modell területeken
Kínai Népköztársaságban és Magyarországon ... 30
JAKAB Gergely, İRSI Anna, MADARÁSZ Balázs, SZALAI Zoltán, KERTÉSZ Ádám: Magyarország vízmosásai – sebek a tájban ... 31
KIRÁLY Géza, KONKOLY-GYURÓ Éva, MÁRKUS István, NAGY Dezsı, SÁGI Éva: A Fertı-táj felszínborításának változásai történeti térképek alapján ... 32
KISS Márton: Egy átfogó ökoszisztéma szolgáltatás értékelırendszer alapjai a Tiszai-Alföldön ... 33
KONKOLY-GYURÓ Éva, BACSÁRDI Valéria, Sylvi BIANCHIN, BALÁZS Pál, Anke HAHN, TIRÁSZI Ágnes, Gregor TORKAR, Sonja VÖLLER: A tájkarakter változás érzékelése határon átnyúló közép- európai térségekben ... 34
KOVÁCS Ferenc: Vizes élıhely változása a klímaváltozás ismeretében – térinformatikai esettanulmány a Felsı-Kiskunsági tavak területén ... 35
KRISTÓF Dániel: Állami téradatok felhasználása tájszerkezeti vizsgálatokban ... 36
KULCSÁR László: Vidékfejlesztés: tájjal, vagy táj nélkül? ... 37
KUSTÁR Rozália, BALÁZS Réka: Halmok az évszázadok sodrában – Halmok a Duna-Tisza közén ... 38
LÓCZY Dénes: Táji összekapcsoltság vizsgálata a Kapos völgyében ... 39
MARKOLT Ferenc, HERVAI András, SZEMETHY László, HELTAI Miklós: Az ız elütések tájökológiai aspektusai az M3-as autópálya mentén ... 40
MOLNÁR József László: Tájformáló terjeszkedés a fıvárosi agglomeráció településeinek térségében ... 41
NAGY Gergı Gábor, CZÚCZ Bálint: Élılények tájindikátorként való alkalmazhatósága a tájértékelésben ... 42
NAGY Gabriella Mária, HÉJJ Botond: Erdei közösségi terek értékelése egyes települési zöldfelületekben betöltött környezetgazdasági szerepük alapján ... 43
NAGY Richárd, BÁLO Borbála, ZSÓFI Zsolt: Degradációs folyamatok egy történelmi szılıtermı területen ... 44
NOVÁK Tibor József, TÓTH Csaba, INCZE József: Sziki élıhelyek változásai az elmúlt évtizedben dél-hortobágyi mintaterületeken... 45
NYILAS István, GYURECSKA Adrienn, KARAKÓ Ákos, TÓTH Csaba, BODNÁR Erika: A kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei ... 46
ORMOS Balázs: A ló szerepe a vidékfejlesztésben ... 47
PUSKÁS Lajos, GUTTMANN Eszter, BALÁZS Pál, KONKOLY-GYURÓ Éva: A TÉKA projekt Gyır- Moson Sopron megyei felmérésének tapasztalatai ... 48
SALLAY Ágnes, FILEPNÉ KOVÁCS Krisztina: EU-releváns oktatási anyagok a tájépítészetben... 49
SÁNDOR Renáta: Alternatív turizmus lehetıségei a fenntarthatóság jegyében... 50
SCHIBERNA Endre, STARK Magdolna, SZABÓ Zsófia, HARTL Éva: Az erdıpedagógia mint az erdészeti politika eszköze ... 51
SCHNELLER Krisztián, GÖNCZ Annamária: Az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység térségi különbségeinek elemzése az ESPON 2013 program keretében ... 52
SULYOK Judit: A táj szerepe a vízparti utazás során – egy lakossági megkérdezés eredményei ... 53
SZABÓ Krisztina, FORRAI Mihály, HROTKÓ Károly: Yucca fajok fotoszintetikusan aktív levélfelületeinek elızetes értékelése ... 54
SZALAI Zoltán, HORVÁTH-SZABÓ Kata, JAKAB Gergely, KISS Klaudia, MÉSZÁROS Erzsébet, NÉMETH Tibor, BALÁZS Réka, SIPOS Péter, MADARÁSZ Balázs: A Haber-féle γ-diverzitás hatása a szerves szén és nitrogén forgalomra ... 55
SZILASSI Péter, BATA Teodóra, MOLNÁr Zsolt, CZÚCZ Bálint: Magyarországi kistájak hemeróbiaszintjének értékelése a tájmetriai mutatók és a Természeti Tıke Index közti kapcsolat elemzésével ... 56
SZILVÁCSKU Zsolt: Értékközpontú és eredményes térségfejlesztés a natúrparkok példáján ... 57
TANÁCS Eszter, KEVEINÉ BÁRÁNY Ilona: Erdıállományok vegetációs index értékeinek alakulása az idıjárás függvényében magyarországi karsztos mintaterületeken ... 58
TIRÁSZI Ágnes, TERPÓ Veronika: Tájváltozási folyamatok vizualizációja ... 59
TÓTH Tádé Dániel, SZIJÁRTÓ Ágnes: A Magyarországon élı kisebbségek önidentifikációja táji értékeiken keresztül ... 60
TÓTH Szilvia, SZIJÁRTÓ Ágnes, KISS Gábor, DÓSA Henrietta: Egyedi tájértékek a számok tükrében... 61
VÁRALLYAY György: Tájökológia és fenntartható földhasználat... 62
VARGA Ádám, SZABÓ Mária: A vizes élıhelyek szerepe dél-kiskunsági mintaterületeken ... 63
VASZÓCSIK Vilja, GÖNCZ Annamária, CSERNI Tímea, Hedwig VAN DELDEN: TICAD SDSS – Tájhasználat és tájszerkezet alakulásának hosszú távú modellezése ... 64
VIDÉKI Róbert, CSERVENKA Judit: Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó természetvédelmi kezelési tervek megalapozását célzó tájtörténeti kutatások a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kiemelt fontosságú vizes élıhelyein ... 65
WETTSTEIN Domonkos: A Balaton-part urbánus beépítési formái a lassú turizmus új nézıpontjaiból ... 66
POSZTER SZEKCIÓ BARCZI Attila, JOÓ Katalin, PENKSZA Károly, HORVÁTH Tünde, DANI János, PETİ Ákos, BUCSI Tamás, M.TÓTH Tivadar, CSANÁDI Attila: A Lyukas-halom komplex talajtani, botanikai, paleoökológia és régészeti feltárása és rekultivációja ... 67
BOLLA Bence: Csongrád megyei hulladéklerakók rekultivációja ... 68
FAGGYAS Szabolcs: Természetvédelmi célú szempontrendszer kialakítása szélerımővek telepítéséhez ... 69
FARAGÓNÉ HUSZÁR Szilvia, BOROS Szilárd, HAMAR József, KENYERES Zoltán, MUNKÁCSI Zsolt, PATAKI Zsolt, TUBA Lajos: Táji-természeti adottságokon alapuló, kétoldalú, közösségi turisztikai stratégia-alkotás az Alsó-Ipoly mentén ... 70
FÖLDI Zsófia: Településszegélyek ökológiai szempontú tipizálása ... 71
KIRÁLY Géza, BURAI Péter, CZIMBER Kornél: Sopron és közvetlen környezete zöldfelületeinek értékelése távérzékelt felvételek alapján ... 72
İRSI Anna, KERTÉSZ Ádám: Az éghajlatváltozásra legérzékenyebb területek lehatárolása a Homokhátság területén ... 73
PENKSZA Károly, FALUSI Eszter, PINTÉR Orsolya, ZIMMERMANN Zita, SZABÓ Gábor, NAGY Anita, SIRA Márk, BALÁZS Katalin, PODMANICZKY László: Élıhelydiverzitás-vizsgálatok életforma alapú térképezési módszerrel kiskunsági mintaterületeken ... 74
SALÁTA Dénes: Tájváltozás vizsgálata történeti térképek alapján a Körös-Maros Nemzeti Park három kis-sárréti területrészén: Kisgyanté, Kisvátyon és Szı-rét ... 75
SZALAI Zoltán, HORVÁTH-SZABÓ Kata, JAKAB Gergely, KISS Klaudia, MÉSZÁROS Erzsébet, NÉMETH Tibor, BALÁZS Réka, SIPOS Péter, MADARÁSZ Balázs: Az oxidációs-redukciós viszonyok térbeli mintázatai és idıbeli dinamikája vizes élıhelyeken ... 76
SZŐCS Linda, Renate BÜRGER-ARNDT: Tájváltozások elemzése és érzékelése a 18. század végétıl napjainkig Göttingen város területén ... 77
TAMÁS László: Az ipar keltette tájhasználati konfliktusok egy Duna menti mintaterületen ... 78
TÓBER Márta: Írott források jelentısége a középkori Homokhátság fásszárú vegetációjának kutatásában... 79
VALÁNSZKI István: Fenntartható gazdálkodás Abaúj-Hegyalján ... 80
1
A vidékfejlesztés táji összefüggései
Ángyán József1
Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Gödöllı, H-2100, Magyarország
angyan.jozsef@kti.szie.hu
A jelenlegi - mennyiségi növekedésre alapozott - gazdasági és társadalmi berendezkedésnek, a természet ökológiai kapacitását, regenerálódó képességét meghaladó erıforrás-használatnak a környezetre, de egyúttal a helyi gazdaságra és társadalomra, a vidékre gyakorolt kedvezıtlen hatásai évtizedek óta egyre nyilvánvalóbbak, a rendszer nem fenntartható. Be kell látnunk, hogy az ökológiai, táji adottságok meghatározzák az adott környezetben lehetséges funkciók és tevékenységek körét, azok intenzitását és formáját, a tájban megvalósuló tevékenységek ugyanakkor visszahatnak a környezeti rendszerek, a tájak állapotára. Hosszú távon csakis azok a környezethasználati rendszerek lehetnek mőködıképesek, fenntarthatók, amelyek e szoros kölcsönhatást a lehetı legnagyobb mértékben figyelembe veszik.
E környezethasználati rendszerek között döntı szerepe van a mezı- és erdıgazdálkodásnak, amely - Magyarországon is a terület több mint 80 %-ával közvetlenül érintkezve - alapvetıen meghatározza az ökológiai rendszerek, a tájak állapotát. Nem véletlen tehát, hogy a Nemzeti Vidékstratégia is jövıképét olyan - a szerves fejlıdésben kialakult, a tájak adottságaihoz alkalmazkodó, évezredes tapasztalatokra, gazdálkodási hagyományokra alapuló - mezıgazdaságra építi, amelyben a termelési, gazdasági teljesítmények javítására való törekvés a környezeti és társadalmi hatásokkal összhangban és azok figyelembe vételével, a környezet- és tájgazdálkodás elve alapján valósul meg.
Ez olyan - a vidékfejlesztés célrendszerét figyelembe vevı - tájhasználatot jelent, amelyben a termelési célok a népességmegtartó, társadalmi, kulturális és természetvédelmi feladatokkal összehangoltan, a táj természetes mőködésének rendszerére épülve valósulnak meg. E gazdálkodást a védelmi, valamint a termelési és fogyasztási térfunkciók harmóniájára törekvı földhasználat és térstruktúra kialakítása, az ágazati arányok és gazdálkodási módok ökológiai harmonizációja, a táji adottságokhoz igazodó üzem- és táblaméretek, az emberléptékő, tájba illı térszerkezet, az ökológiai körfolyamatok üzemi és táji szintő fenntartása jellemzi.
Az elıadás e táji, környezeti meghatározottságú vidékfejlesztés, valamint az azt megalapozó mezı- és erdıgazdálkodás környezeti, gazdasági és társadalmi összefüggéseit körvonalazza.
1Az elıadó: okl. agrármérnök, az MTA doktora, a SZIE egyetemi tanára, országgyőlési képviselı.
2
Mérési lehetıségek a geográfiában, a tájökológiában
Csorba Péter
Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1
csorba.peter@science.unideb.hu
A természet- és a társadalomtudományok határán álló geográfiának a természetföldrajzi része is gyakran szembesül a mérhetıség, a kvantitativitás problémájával. A természeti környezet nagyfokú térbeli és idıbeli változatossága miatt sokszor nincs lehetıség a geográfiai jelenségek és folyamatok laboratóriumi pontosságú, ismételhetı mérésére. A geográfiai kutatásokból többnyire „csak”
valószínőségi, sztohasztikus jellegő következtetéseket lehet levonni.
A geográfia alapvetıen tértudomány, ezért nehézséget jelent, hogy már magának a vizsgálati helyszínnek; pl. táj, ökotop, ökoton stb. lehatárolása is többnyire a tervezıi munka számára elégtelen pontossággal lehetséges.
Másik komoly probléma, az átlagmintavétel technikája, ill. az átlagnak tekintett adatok extrapolálása szomszédos, vagy hasonló területekre. A geográfiai-környezeti folyamatok tekintetében jelentıs évszakos eltérések is lehetnek, az idıbeli tendenciák sok esetben irányt váltanak, de legalább is gyorsulnak, lassulnak. A globális klímaváltozás kapcsán ma már egyértelmő jelei vannak az idıjárás szélsıségre való hajlamának erısödésére.
A környezetföldrajzi mérések viszonya a határértékekhez szintén problematikus. A határértékeket elég sőrőn változtatják, az egészségügyi határérték pedig lényegében statisztikai átlag, amivel szemben az egyéni érzékenység sok unikális esetet produkál.
A mérési lehetıségek terén a tájmetria 15-20 éve új fejezetet nyitott, mert sikerült szignifikáns kapcsolatot kimutatni néhány fontos ökológiai folyamat és a folt-folyosó-mátrix mintázat térbeli, ill.
geometriai tulajdonságai között. Persze hamar kiderült, hogy egyrészt a tájmetriai indexek használhatósága is korlátozott, másrészt lényeges elırelépést a kvantitativitásban csak olyan ökológiai jelenségek kapcsán jelentett, amikor az ökológiai jelenség, folyamat komoly mértékben függ a területiségtıl. A komplex táji anyag- és energia folyamatok kapcsán pl. ma még alig vannak szakmai sikereink.
A mérhetıségre való erıs törekvést jól jellemzi, hogy néhány tájmetriai mutató alkalmazása megjelent olyan hagyományosan szubjektív szakterületen is, mint a tájesztétika.
A mérések, az adatszerőség erısítésének végsı célja a folyamatok pontosabb megértése, és ezáltal a környezeti, ökológiai, geográfiai törvényszerőségek felismerése, modellezése, elırejelzése.
3
A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények felhasználása és szintézise a területi tervezésben
Göncz Annamária, Vaszócsik Vilja, Faragóné Huszár Szilvia, Schneller Krisztián VÁTI Nonprofit Kft. Térségi Tervezés és Területrendezési Osztály
Budapest, 1016. Gellérthegy u. 30-32.
agoncz@vati.hu
A területi tervezés sajátossága, hogy integráltan kezeli egy adott térség társadalmi, gazdasági, környezeti illetve fizikai adottságait, lehetıségeit, illetve a különbözı szakpolitikákat térben összehangolja. A területi tervezés léptékétıl függıen lehet országos, regionális vagy települési szintő, folyamata pedig a stratégiai tervezési ciklus egészét (helyzetértékelés, jövıkép-alkotás, cél- és prioritás- meghatározás, stratégiai és operatív tervezési lépések, visszacsatolás, értékelés, monitoring) felöleli. E folyamatban jelentıs szerep jut azoknak a szakpolitikai elhatározásoknak, amelyek összehangolására a területi tervezés keretében nyílik lehetıség. Ebbıl a szempontból meghatározóak az egy-egy szakpolitikai döntés területi következményeit feltáró kutatások és tervek, illetve ágazati koncepciók, szakági tervek.
A tervezési folyamatba beépülı szakmapolitikai tervek és kutatások közül a természet- és tájvédelemmel, valamint a termıföld megırzésével kapcsolatos kutatások kifejezetten az ágazati szempontok területi tervekben (elsısorban az Országos Területrendezési Tervben) történı integrálásához készültek. Az elıadás során ezek rövid bemutatására kerül a hangsúly.
Az országos ökológiai hálózat kijelölése - amelynek szükségessége ugyan természetvédelmi törvényben fogalmazódott meg - az Országos Területrendezési Tervrıl (OTrT) szóló törvény megalapozásához, majd módosításához kapcsolódott. Ekkor a természetvédelemért felelıs szaktárca a nemzeti park igazgatóságokkal együttmőködve határolta le a hálózatba tartozó területeket azok természetességi állapota és a hálózatba betöltött szerepe alapján. A hálózat kijelölésének majd területi tervekbe történı integrálásának alapvetı célja a természetes és természetközeli területek beépítéssel szembeni védelme volt.
A tájképvédelmi terület egységes módszertan szerint történı lehatárolása az OTrT 2008. évi módosításához kötıdött. A Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékének munkatársai az egész országra kiterjedıen azonosították a tájképet meghatározó legfontosabb rurális és urbánus elemeket, majd a két „külön szálon futó” feldolgozás eredményeinek összesítésével, súlyozásával és értékelésével határolták le a tájképvédelmi terület országos övezetét. Ez esetben a lehatárolás célja a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek hosszú távú megırzése volt.
A termıföldvédelmi szempontok már a 2003-ban elfogadott Országos Területrendezési Tervben is megjelentek. Ekkor került kijelölésre a kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezete, amelyhez a övezet védelmét biztosító szabály a 2008-as törvény módosítás során fogalmazódott meg.
Ugyancsak elırelépés volt a kiváló termıhelyi adottságú erdıterületek övezetének 2008-as bevezetése és a védelmét biztosító szabályozás kidolgozása. Az övezet kijelölésének módszertanát az akkori Állami Erdészeti Szolgálat végezte.
A területi tervekben szereplı szakmapolitikai döntések következményeinek modellezése kiemelten fontos feladat. A tájhasználat alakulásának modellezéssel történı prognosztizálása lehetıséget ad különbözı területi és szakmapolitikai döntési alternatívák összehasonlításra, majd a leginkább megfelelı intézkedések azonosítására, területi következményeik bemutatására.
4
Tájökológia egy forrongó, átalakuló világban
Vida Gábor vid6952@ella.hu
Napjainkra az emberi hatások Földünk felszínén oly mértékővé váltak, hogy indokolttá vált jelen világunkat a Holocéntıl elkülönített új földtörténeti korként megnevezni. Ez az Antropocén. E korra jellemzı a biodiverzitás jelentıs csökkenése, az ember és domesztikált élılényeinek növekvı dominanciája és az anyagciklusok felborulása. Mindezek hátterében a bioszféra korábban elraktározott fosszilis energiakészletének használatával megvalósított létszámbeli és fogyasztásbeli növekedésünk áll.
E folyamat fenntarthatatlan. Erre utalnak a 21. századra egyre erısödı válságok, melyek a társadalmi, gazdasági és környezeti téren egyszerre, és egymást erısítve jelentkeznek. Bár a gondok felismerésében nincs hiány, ezek kezelése a tudomány és az intézményi rendszerek szakosodása folytán lényegében hatástalan. Ezt jelzi a biodiverzitás csökkenés vagy a klímaváltozás megállításának eredménytelensége.
A tájökológia különbözı léptékben ugyan, de komplex hatásokat tanulmányoz, melyek hátterében a társadalmi, gazdasági és környezeti tényezık együtthatása szerepel. Ennek eredményes vizsgálata – legtöbb más tudományterülettıl eltérıen – roppant sokrétő, komplex látásmódot követel, ami az alapszintő „multidiszciplináris” tájékozódás mellett a különbözı tudományterületek mővelıinek csoportmunkájával valósítható csak meg. Ugyanakkor e látásmóddal a problémák mélyebb hátterére is fény derülhet, ami egyben komoly felelısséget is jelent a kutatógárda számára. E háttér ismeretében tud(ná)nak ugyanis tanácsot adni a döntéshozók számára a hosszabb távú, fenntarthatóbb irányok megjelölésével. Sajnos sok esetben ez ellentétes lehet a rövid távú érdekekkel.
A fosszilis energiaforrás-készletek kitermelési költségei századunkban jelentısen növekednek.
Következésképpen a korábbi olcsó energiára épülı globalizált kereskedelem a szállítási költségek drágulásával átalakulóban van. A helyi megoldások várható elıtérbe kerülése tovább növeli a tájökológiai kutatások fontosságát.
5
Az országhatár szerepe az ırségi táj változásában
Balázs Pál1, Konkoly-Gyuró Éva1, Nagy Dezsı1, Király Géza2 Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 9400 Bajcsy-Zsilinszky utca 4.
1Erdıvagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet, Tájtudományi és Vidékfejlesztési Intézeti Tanszék
2Geomatikai, Erdıfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet, Földmérési és Távérzékelési Tanszék balazsp@emk.nyme.hu
A nyugati határvidéken fekvı İrség hazánk egyik különleges tája, amely karakterében mind a mai napig jellemzıen hagyományos elemeket hordoz. A korabeli adománylevelek alapján egyértelmően lehatárolható, úgynevezett történeti İrség, eredetileg 18 települést foglalt magába (Beluszky 2005).
Ezeknek a településeknek egy részét azonban az I. világháborút lezáró trianoni békeszerzıdés értelmében elcsatolták Magyarországtól. Az új határvonal megosztotta a tájat, ahol ezt követıen az eltérı politikai rendszer következtében más-más változási folyamatoknak lehettünk tanúi a határ két oldalán. Ezeket a tendenciákat történeti térképek és a helyi lakosok körében készült kérdıíves felmérés segítségével vizsgáltuk magyar és szlovén területen.
A történeti térképek a 18. század végétıl szolgálnak információkkal a terület egykori tájhasználatáról és tájszerkezetérıl. A kutatás során feldolgozott történeti térképállományok a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák Magyar Monarchia katonai felmérései: I. 1784-85; II.1852-55; III.1878-79, valamint a II.
világháborút követıen készült „Új Felmérés”az 1953-59 évekbıl. A jelen állapot felszínborítási térképét egy a magyar területekrıl 2008-ban készített ortofotó, a külföldi területek esetében pedig Google Earth felvételek alapján állítottuk elı. Így összesen egy öt idısíkot mutató térképsorozat jött létre, amelyben 40 felszínborítás típus fordul elı. Ezeket 9 felszínborítás kategóriába vontuk össze (Konkoly-Gyuró et al. 2011) majd változásaikat elemeztük statisztikai módszerekkel.
Emellett a tájváltozás érzékelésérıl a helyi döntéshozók és lakosok körében kérdıíves felmérést végeztünk. Ezáltal megismerhettük a térképek alapján és az emberek által említett jellemzı tendenciákat, amelyek elemzése során a határ két oldalán jelentkezı különbségek bemutatására helyeztük a hangsúlyt.
A kutatás a TransEcoNet (Transnational Ecological Network) projekt részeként, a CENTRAL EUROPE program keretein belül, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában valósult meg.
Hivatkozások
Beluszky, P., 2005; İrség-Vendvidék Felsı-Rába-völgy Szentgotthárd és környéke, Dialógus Kiadó Konkoly-Gyuró É., Nagy D., Balázs P., Király G., 2011; Assessment of land cover change in western
Hungarian landscapes. In: Balázs P., Konkoly-Gyuró É. (editors) 2011: TransEcoNet Workshop on Landscape History Proceedings. University of West Hungary Press, Sopron, 75-89. pages. ISBN 978- 963-334-029-5
6
Löszterületek visszagyepesítésének talajtani háttere a Körös-Maros Nemzeti Park területén
Barczi Attila1, Bánfi Péter2, Centeri Csaba1, Jurák Péter1, Schellenberger Judit1
1Szent István Egyetem, 2103 Gödöllı, Páter K. u. 1. Magyarország
2Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, 5540 Szarvas, Anna-liget 1. Magyarország barczi.attila@mkk.szie.hu
Országos viszonylatban - és a Körös-Maros Nemzeti Park esetében is - kiemelt jelentıséggel bír a löszpusztarét (Salvio nemorosae - Festucetum rupcolae) társulás. Eredeti állapotban a Nemzeti Park területén kis kiterjedésben és rendkívül fragmentáltan maradtak fenn ilyen területek. A Nemzeti Parkon belül azonban találhatók olyan területek, amelyek eredeti növényzete a löszpusztarét lehetett, de ezeket az elmúlt idıszakban - elsısorban talajtani adottságaikat (csernozjom, réti csernozjom talajok) kihasználva - szántóként használták. Ma a termıhelyi, valamint a tulajdonviszonyok (nemzeti parki vagyonkezelés) alapján mintegy 1000 hektár visszagyepesedett, vagy visszagyepesedés alatt álló potenciális terület áll rendelkezésre. Ezek közül kerülnek kiválasztásra a visszagyepesítésre legalkalmasabb területek. A kiválasztás több szempont figyelembe vételével történik, amelyek közül kiemelt jelentıséggel bír a területek talajtani vizsgálata. A talajtani vizsgálat célja a potenciális, valamint eredeti állapotukban megmaradt löszpusztagyepek vizsgálatának bevonásával az volt, hogy megállapítsuk, a potenciális területek közül melyek azok, amelyek a fel nem szántott gyepterületekhez talajadottságaik alapján a legközelebb állnak. Egyúttal lehetıség nyílt arra is, hogy felmérjük a szántóföldi mővelés hatásait, a talajokban esetlegesen jelentkezı károsodásokat (porosodás, szerkezetvesztés, káros tömıdöttség, erózió, defláció). Ugyancsak kiemelt figyelmet fordítottunk a szikesedés hatásainak figyelembe vételére, hiszen a táji adottságok folytán a sófelhalmozódás a talaj mélyebb rétegeiben nem ritka jelenség.
Munkánk során a léptéknek megfelelı részletességgel (kb. 10 ha/fúrás, 5-10 ha/átlagminta) feltártuk a nemzeti park visszagyepesítendı területeinek talajviszonyait. Kontroll területként már védett gyepek, valamint egyes esetekben a telepítendı területtıl eltérı (pl. szikes) talajait is felvételeztük. A genetikus talajtípus megállapítása mellett részletes morfológiai adatbázist készítettünk. Az átlagminták fizikai és kémiai tulajdonságait akkreditált laborvizsgálatokkal ellenıriztük. Adataink alapján egyszerő statisztikai elemzést, valamint tematikus térképeket és adatbázisokat készítettünk.
Mindezek segítségével elkészült a terület jelenlegi állapotát rögzítı térképi és adatbázis, ami egyrészt lehetıséget kínál az összevetésre (telepítendı területek – már védett területek – kontroll, más talajú parcellák vonatkozásában), másrészt igazi értékét egy késıbbi monitoring tevékenység során is megmutathatja. Az állapotrögzítést tehát monitoring tevékenységgel javasoljuk kiegészíteni. A monitoring az alábbi kérdésekre adhat választ:
változnak-e a talajtulajdonságok a jelenlegitıl eltérı kezelés hatására;
a várttól eltérı növényzeti kép kialakulása esetén a lehetséges edafikus okok feltárása;
talajtulajdonságok idıbeni változásának elemzése.
A kutatás folytatásaként a Nemzeti Parkkal egyeztetett mintatereken részletes talajtérképezést javasolunk, amelyhez a kíméletes talajfúrások mellett néhány szelvényfeltárást és részletes morfológiai elemzést is érdemes lenne elvégezni.
7
A zöldúttervezés tájépítészeti keretei a Zsámbéki-medence példáján
Bárcziné Kapovits Judit
Budapesti Corvinus Egyetem, Tájtervezési és Területfejlesztészi Tanszék, Budapest kapovits.judit@gmail.com
A Zsámbéki-medence területén alakuló Budavidék Zöldút programot a helyi társadalom egészséges életmódra és a táji örökség védelmére irányuló igénye indította el. A program civil keretek között megkezdett kidolgozása közben körvonalazódtak a zöldúthálózat (mint gyalogos, kerékpáros és lehetıség szerint lovas használatra alkalmas lineáris zöldfelületi rendszer) létesítéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó tájépítészeti feladatok.
A zöldútprogram tájépítészeti megalapozása céljából tudományos kutatómunkát kezdtem, melynek során gyakorlati tapasztalataimat és egyeztetéseim eredményeit rendszerbe foglaltam, majd kiegészítettem
- a zöldutak tervezéstörténeti hátterének vizsgálatával, - megvalósult zöldutak értékelésével,
- más nemmotoros útvonalhálózatok értékelésével,
- a zöldutak területi tervezésbe való integrálási lehetıségének vizsgálatával, - a zöldutak ökológiai hálózatokkal való összehangolásának vizsgálatával.
Zöldutak megvalósításának lehetıségét és várható eredményeit tekintve megállapítottam, hogy civil kezdeményezéssel elérhetı egy "minimális" színvonalú zöldúthálózat kijelölése, tájépítészeti tervezéssel pedig "optimális" megoldás dolgozható ki. Az optimális megoldás eléréséhez
- a tájépítészeti cél pontos megfogalmazására, - szintetizáló és integráló tervezési módszerre és - különbözı léptékő kidolgozásra van szükség.
Kutatásom eddigi eredményei alapján javaslatot teszek
- a zöldút, mint önálló tervezési kategória definíciójának megfogalmazására és - a hazai zöldúttervezés metodikájának megalapozására.
Elıadásomban bemutatom a zöldúttervezés potenciális jelentıségét - a térségi rekreációs lehetıségek bıvítésében,
- a természeti és a kulturális örökségünk megırzésében, - a zöldfelületi rendszerek bıvítésében és
- a helyi társadalom véleményének megjelenítésében.
Fıbb publikációk
Bárcziné Kapovits, J., Csemez, A., Sallay Á; 2009; Tájépítészeti kutatási feladatok a magyarországi zöldutak fejlesztésénél. Tájökológiai Lapok, Gödöllı
Bárcziné Kapovits, Judit: Zöldutak lehetséges szerepe a táj- és településtervezésben, a zöldútfogalom
tervezéstörténeti áttekintése alapján. 4D Tájépítészeti és kertmővészeti folyóirat, Budapest 24/2011, 2-17.
8
A klímaváltozás növényföldrajzi hatásának modellezése és a mesterséges neuronhálók
Bede-Fazekas Ákos
Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 1118, Magyarország;
bfakos@gmail.com
A regionális éghajlat-változási modellek napjainkra már kellıen megbízható és nagy horizontális felbontású adatokat szolgáltatnak, melyek alapján a növények jövıbeli elterjedési területe (és a dísznövények telepíthetıségi területe) jól nyomon követhetı. A várhatóan melegebb, szárazabb és a melegebb félévben extrém csapadékokat gyakrabban hozó éghajlatunk (Bartholy, Pongrácz és Gelybó 2007) nem csak a növények elterjedési területét fogja északi irányba tolni az elkövetkezı évszázadban, hanem a több növény areáját összefoglalóan jellemzı flóraválasztókat is, mint például a Moesz-vonalat (Bede-Fazekas in press). A tájépítészek és botanikusok számára nagy jelentıséggel bírhatnak a modellezés eredményeként elıálló térképlapok, melyek jól szemléltetik a klímaváltozás mértékét, irányát (Czinkóczky és Bede-Fazekas in press).
A különbözı léptékő növényföldrajzi egységek és a flóraválasztók várható elmozdulásának modellezésére számos módszer adódik. Mindegyik alapja az, hogy térinformatikai szoftver segítségével (kutatásunkban ESRI ArcGIS-t alkalmaztam) az adott terület/vonal és a múltbeli klímaadatsorok (szokásos referencia-idıszak: 1961-1990) alapján a területre/vonalra jellemzı éghajlati paramétereket kilistázzuk, majd a számos paraméter közül néhányat kiválasztunk és e paraméterek együttállását keressük a jövıbeli klímaadatsorokban. A dísznövények telepíthetıségi területe hasonló módon modellezhetı, azonban a növényföldrajzi egységek követése jóval összetettebb kutatást igényel, és pontosabb eredményeket követel.
A modellezési módszer gyengesége a szubjektív választás a számos éghajlati paraméter közül. Túl sok paraméter esetén a kutatás nem ad eredményt, túl kevés paraméter esetén pedig túl megengedı eredmény (túl nagy területeket kirajzoló modell) születik. A két véglet közti optimum kiválasztása pedig a felhasznált meteorológia adatsor összetettsége és a kívánt eredmény alapján szubjektíven történik, mely a módszer értékelhetıségét aláássa. Ezért szükséges emberi tényezıktıl független módszerrel kiválasztani a véges számú éghajlati paraméter végtelen kombinációs lehetıségei közül az optimálisat, melyben a mesterséges intelligencia eszközei állnak rendelkezésünkre. Ezek közül a döntési fák, az evolúciós (vagy genetikai) algoritmusok és a mesterséges neuronhálók tőnnek megfelelınek, kutatásunkban a mesterséges neuronháló alkalmazási lehetıségeit vizsgáltuk.
Hivatkozások
Bartholy J., Pongrácz R., Gelybó Gy., 2007: A 21. század végén várható éghajlatváltozás Magyarországon.
Földrajzi Értesítı, 51(3-4):147–168
Bede-Fazekas, Á. in press: Methods of modeling the future shift of the so called Moesz-line. Applied Ecology and Environmental Research
Czinkóczky, A., Bede-Fazekas, Á. (in press): Visualization of the climate change with the shift of the so called Moesz-line. 13th International Conference on Information Technology in Landscape Architecture
9
A klímaváltozás és légszennyezıdés hatására változó erdeink
Berki Imre1, Móricz Norbert1, Rasztovits Ervin1
1Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdımérnöki Kar, Ökológiai és Bioklímatológiai Tanszék Sopron, 9400, Magyarország
iberki@emk.nyme.hu
Hazánk felszínének 20 %-át borítják erdık, amiknek még jelentıs része természetközeli állapotú. Ez egyben azt is jelenti, hogy a természetközeli erdık a Magyarországon megmaradt vegetáció döntı hányadát teszi ki. Ezek az erdık a fák tekintélyes kora és az erdık viszonylagos bolygatatlansága miatt jól jelzik a globális és a táji léptékő környezet terheléseket is. Az erdıkben tehát nyomon követhetı a környezet – és benne az emberi tevékenység – akár száz évre visszanyúló változása, hiszen erre módot ad pl. az évgyőrő analízis, vagy az állományszerkezeti jellemzı vizsgálata stb.
Nagy sajtó visszhangot világszerte a légszennyezés akkor kapott, amikor az 1970-es években (elsısorban a savas ülepedés miatt) tömeges erdıpusztulások kezdıdtek, illetve ezt követıen a 80-es években a kevésbé iparosodott régiókban is tömegesé vált a pusztulás, az ekkor még kevésbé
„rendszeres” szárazságok következtében. A 90-es években kezdte észrevenni a tudomány a globális melegedést, és fı kiváltójának megnevezte a fosszilis energia hordozók felhasználásából keletkezı szén-dioxidot. E többlet széndioxid egyben növeli a növényzet (pl. erdı) produkcióját, legalábbis ott, ahol a klímaváltozás következtében nem szárazodik a klíma. Európán belül északon és nyugaton jelentıs növedék többletet regisztrálnak, Közép-, Dél- és Délkelet-Európában ilyen megállapítást nem lehet egyértelmően tenni. Az ipari és közlekedési eredető nitrogén többlet szintén fokozza a fák produkcióját, viszont gyomosítja az erdı aljnövényzetét.
Ma már tudjuk, hogy a 70-es évek óta fellépett három nagy száraz idıszak volt a fı oka tölgyeseink fenyveseink és a dunántúli bükkösök tömeges pusztulásának. A klíma melegedése és szárazodása elısegíti a Mediterránum felıl érkezı invazív növény- és rovarfajok kolonizációját, ami csökkenti a szárazságok miatt egyébként is meggyengült erdeink stabilitását.
A fontosabb klímaindikátor fafajokra alapozott erdészeti klímakategóriák mindössze 5 kategóriából állnak, mégis megfelelı részletességgel jellemzik az egyes tájakat, sıt a tájakon belül a különbözı domborzati adottságú termıhelyeket. A klímaváltozás hatására az ország területének nagyobbik hányadán klímakategória váltás történt. A legfeltőnıbb változás, hogy az erdıssztepp kategória jelentıs teret hódított és helyenként jelentısen „átlépte” az Alföld földrajzi határait.
10
Aranyarány-vizsgálatok a tájban
Bodnár Réka Kata
Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Debrecen, 4032, Magyarország
fyp444@gmail.com
Napjaink tudományos igényő vizsgálatainak egyik típusára jellemzı a kognitív szemlélet (Pléh 1998), melynek terjedése nem csak a pszichológia területén hódít, de a hagyományosnak nevezhetı természettudományok egyre több képviselıjét is elgondolkodtatja (Pléh 2003; Kérdı 2006). E folyamat révén újabb és újabb összefüggések kerülnek felszínre, illetve tisztulnak le korábban egymástól távolinak vélt tudományterületek vonatkozásában is. Ebben a tanulmányban hasonlóra teszünk kísérletet; a tájökológiai alapokon nyugvó tájkutatás és az – elsısorban a mővészetekben testet öltı – esztétikum kapcsolatát vesszük górcsı alá, melyhez a matematika adja az optikát, de végsı soron a turizmus fölözi le a hasznát.
Már az ókori népek által is ismert és gyakran használt aranymetszés vagy aranyarány (angolul Golden Ratio, latinul Sectio Aurea) – jele a görög Φ – elgondolkodtatóan sokszor jelenik meg az emberek által esztétikusnak tartott mőalkotásokban (festmények, szobrok, zenemővek, irodalmi mővek, épületek stb.) éppúgy, mint a természet folyamataiban (pl. növekedés, phyllotaxis stb.) (Hemenway 2009; Stewart 1997). Az aranymetszés tulajdonképpen olyan aránymérték, ami matematikai úton – azaz objektív mutatóval – fejezi ki, hogy a látvány szintjén mit tartunk esztétikusnak.
Így adódott az ötlet, hogy a természeti turizmussal szoros kapcsolatban álló tájesztétika kutatási területén belül végezzünk olyan matematikai számításokat, melyekkel az aranyarány feltételezett jelenlétét és érvényesülésének mértékét tudjuk megvizsgálni az adott (kis)tájban. E számítások elvégzéséhez kidolgoztunk két módszert, amelyek külön-külön és együtt is alkalmasak arra, hogy matematikai eljárással keressük meg egy adott (kis)tájban, vagy a róla készült tájképen azokat a pontokat, ahol az esztétika szempontjából lényeges harmónia – ami alapvetıen a szimmetria és az aszimmetria egyensúlyán nyugszik – a leginkább érvényre jut.
A szóban forgó módszerekkel a (kis)tájakra, (kis)tájrészletekre kiszámított GR-indexek és GRS-indexek szerint összehasonlíthatjuk, illetve rangsorolhatjuk is a (kis)tájainkat. Ezeket a tájesztétikai mutatószámokat a tájvédelmi és/vagy turisztikai szakemberek eszközként hasznosíthatják a döntéshozatali folyamatban, de a marketingszakemberek is alkalmazhatják a turisták felé irányuló marketingkommunikációban, ily módon (is) segítve a turisták úticél-választását.
Hivatkozások
Hemenway, P. 2009: A titkos kód – A mővészetet, a természetet és a tudományt szabályozó rejtélyes képlet (Divine Proportion. Phi in Art, Nature and Science). Vince Kiadó, Budapest, 203 p.
Kérdı, K. 2006: Természet, természetleírás, matematika. LINOSoft Alapítvány, Debr., 27 p.
Pléh, Cs. 1998: Bevezetés a megismeréstudományba. Typotex Kft. Elektronikus Kiadó, Budapest Pléh, Cs. 2003: A természet és a lélek – A naturalista megközelítés a pszichológiában. Osiris Kiadó, Bp.,
404p.
Stewart, I. 1997: A természet számai – A matematikai képzelet irreális realitása. Kulturtrade Kiadó, Bp., 140p.
11
A Velencei-tó partjának tájökológiai szempontú vizsgálata és értékelése
Boromisza Zsombor
Budapest Corvinus Egyetem,Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, Budapest, 1118, Magyarország zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu
A közepes és nagy tavak számos – tájökológiai és tájhasználati szempontból meghatározó – funkciót látnak el. A tavak fokozódó igénybevétele a világ számos pontján a környezeti állapotuk kedvezıtlen irányú megváltozását eredményezte. A tavak megfelelı kezelését sok esetben az állapotukkal kapcsolatos információ- és ismerethiány akadályozza. Ez fokozottan érvényes a tavak legérzékenyebb része, a tópart esetében (Ostendorp 2004, Schmieder 2004, Sebestyén 1943). A Velencei-tó hazánk egyik legnagyobb, elsıdlegesen üdülési célra hasznosított, jelentıs természeti értékekkel rendelkezı tava, ahol a folyamatos fejlesztési elképzelések mellett nem ismert pontosan a tópart jelenlegi állapota.
A Velencei-tavi vizsgálat, értékelés célja a tájsáv további építési szabályozási, tájrendezési, tájgondozási folyamatainak megalapozása. A kutatás elsı lépéseként feldolgoztam a Velencei-tó partjának tájalakulás történetét a XIX. századtól, az adatokat tájökológiai és tájhasználati megközelítéssel értékeltem. Megállapítottam, hogy a természetközeli állapotú tópart megváltozásának hatásai egyaránt megfigyelhetıek ökológiai, part-morfológiai, környezetvédelmi, tájképi, területhasználati szempontból. A tópart jelenlegi állapotának vizsgálata a kidolgozott módszernek megfelelıen (351 db, 100 x 100 m-es vizsgálati kvadrátra osztva, 17 vizsgálati szempont, szőkített térbeni lehatárolás), elsıdlegesen terepi helyszínelésre, valamint ortofotó elemzésre épült. A vizsgálati eredmények segítségével a tópartot értékeltem a terheltség, a természetesség, a puffer-képesség és a partbiztosítás átalakíthatósága szempontjából.
Megállapítottam, hogy az erısen átalakított, vagy módosított partszakaszok jellemzıen közepes, vagy gyenge puffer-képességőek, ugyanakkor a jó puffer-képességő területek nem feltétlenül természetközeliek. A csónakkikötık környezetében a tópart jellemzıen erısen átalakított és gyenge puffer-képességő Az eredmények alapján a sukorói evezıspályától nyugatra elhelyezkedı félsziget, illetve a Velence közigazgatási területének nyugati részén található partszakasz alkalmas leginkább a partbiztosítás átalakítására. A kutatás eredményei a tájépítészeti gyakorlat számára több ponton is hasznosíthatóak.
Hivatkozások
Ostendorp, W., 2004; New approaches to integrated quality assessment of lakeshores. Limnologica 34, pp.
160-166.
Schmieder, K., 2004; European lakeshores in danger – concepts for a sustainable development. Limnologica 34, pp. 3-14.
Sebestyén, O., 1943; A parti öv jelentısége a tó életében. pp. 301-308. In. Entz Géza (szerk.): A Magyar Biológiai Kutatóintézet munkái. XV. Kötet. Magyar Biológiai Kutatóintézet, Tihany.
12
Felszínborítás térképezés aktuális vonatkozásai Magyarországon és Európában
Büttner György, Maucha Gergely, Kosztra Barbara, Gunawan Márta, Pataki Róbert, Petrik Ottó Földmérési és Távérzékelési Intézet, Budapest, 1149, Magyarország
maucha.gergely@fomi.hu, kosztra.barbara@fomi.hu
A FÖMI a hazai felhasználók számára a CORINE felszínborítás adatbázisok felelıseként ismert. A nemzeti, nagyfelbontású felszínborítás térkép (CLC50) és az európai szintő felszínborítás-(CLC1990, CLC2000 és CLC2006) és felszínborítás-változás adatbázisok alapvetı fontosságúak a hazai és nemzetközi földfelszín-monitorozás és számos szektorális alkalmazás (az élıhelymonitorozástól a távközlésen át az üvegházhatású gáz kibocsátás modellezésig) számára.
A FÖMI közel egy évtizede jelentıs szerepet vállal az európai földfelszín-monitorozás megvalósításában, koordinálásában és tervezésében is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) Téradat Témaközpontjának tagjaként felelısek voltunk a CLC2000 és CLC2006 projektek szakmai koordinálásáért, aminek részét képezte a 39 résztvevı ország nemzeti csoportjainak oktatása és ellenırzése, a szakmai dokumentáció elkészítése és az elkészült adatok validálása (Steenmans és Büttner 2006). Ajánlást dolgoztunk ki felszínborítás adatbázisok kvantitatív minıségellenırzésére, és a módszereket sikerrel alkalmaztuk a GMES program és több FP7-es kutatási projekt keretében (Maucha, Büttner és Kosztra 2011). Aktív résztvevıi vagyunk több európai projektnek és szakértıi csoportnak (INSPIRE, HELM, EAGLE), melyek az európai közösség földfelszín-monitorozása jövıbeli stratégiájának, módszertanának, elméleti kereteinek megalapozásáért felelısek.
Nemzetközi szerepvállalásunknak köszönhetıen rálátással bírunk az európai földfelszín-monitorozás helyzetére, aktuális stratégiai kérdéseire és várható jövıbeli alakulására. Ezekrıl szeretnénk áttekintést nyújtani a konferencia résztvevıi által képviselt jelentıs felhasználói csoport részére, az alábbi témakörökben:
- az európai földfelszín monitorozás aktuális helyzete, folyamatban lévı projektek
- a GMES Initial Operations (GIO) által 2012-2014 között 39 országra elıállítandó és ingyenesen rendelkezésre álló adatbázisok (CLC2012, nagyfelbontású tematikus rétegek)
- az európai földfelszín monitorozás legfontosabb aktuális kérdései, felhasználói igények - az európai földfelszín monitorozás várható iránya (stratégia, adatmodellek)
Hivatkozások
Steenmans, C. and Büttner, G: Mapping land cover of Europe for 2006 under GMES. Proceedings of the 2nd workshop of the EARSeL SIG on land use and land cover, Bonn, Germany, 28-30 September, 2006 pp.
202-207.
Maucha, G., Büttner, Gy. and Kosztra, B.: European Validation of GMES FTS Soil Sealing Enhancement Data. Proceedings of the 31st EARSeL Symposium, Prague, Czech Republic, 30 May – 2 June September, 2011 pp. 223-228.
13
Teljesítménytúra = honismeret és sport?
Csemez Attila
Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 1118, Magyarország attila.csemez@uni-corvinus.hu
A hazai teljesítménytúrázás 1981-ben az ún. Kinizsi 100-as meghirdetésével kezdıdött. Az elsı idıszakban évente mindössze öt-hat túra került megrendezésre. Napjainkban több mint 300 helyszínen, az ország valamennyi részén és különbözı távolságokra szerveznek teljesítménytúrákat.
2011-ben 310 helyszínen közel 100 000 résztvevıje (96 629) volt a teljesítménytúráknak. Sok vagy kevés ez a szám? Megítélés kérdése. Számszerően az ország lakosságának 1%-a, bár igen sokan rendszeresen vesznek részt a szervezett túrákon. Minden esetre valamennyi résztvevı erejének, idejének, lakóhelyének, mobilitásának függvényében kiválaszthatja a számára legmegfelelıbb helyszínt és távolságot, amelyet biztonságosan(!) végigjárhat.
Túra vagy teljesítménytúra? Két évtizeddel ezelıtt el sem tudtam volna képzelni olyan túrán történı részvételt, amelyet nem én szerveztem volna. Családi, osztálytársi, rokoni, baráti és hallgatói körben egyaránt jártuk az országot és elsısorban az Alpokat, a Kárpátokat és a Tátrát. Napjainkban már én is a teljesítménytúrákat preferálom. Miért?
A teljesítúra útvonalát úgy állítják össze, hogy az a jelentıs természeti értékeket, kilátási lehetıségeket, kilátókat, barlangokat, a kastélyokat, a várakat és a várromokat egyaránt érinti.
Természetesen áthalad falun és városon, erdın és szántóföldön, ültetvények között, a történelmi borvidékeken egyaránt. Szinte nincsen az országnak olyan zuga, a Hortobágytól az İrségig, az árvédelmi töltésen vezetett szakasztól a felhagyott vasúti töltésig ahová ne lehetne eljutni, a tájkaraktert megismerni.
A túlkínálatnak köszönhetıen mára igen nagy lett a választék. Ugyanis minden valamit magára adó természetjáró szakosztály, egyesület rendez túrákat. Magától értetıdıen a hegyvidéki helyszínek változatlanul a legkedveltebbek. A hegy- és dombvidékeken a legsőrőbb a jelzett túraútvonal-hálózat is, de a szakosztályok saját központjaik körül az Alföldön, a Mezıföldön, a Szigetközben éppúgy jelöltek ki túraútvonalakat.
A túrák rendezésének számában a legismertebb, a leglátogatottabb „hegyek” vezetnek. A 2011-ben tíznél több teljesítménytúrát rendezı helyszíneket a rendezés számának zárójeles feltüntetésével felsorolom. A legtöbbet a Budai-hegyekben (31) rendeztek, amelyet a Balaton-felvidék (21), a Börzsöny (20), a Pilis (18), a Bükk (15), a Bakony (14), a Mátra (13), valamint a Gerecse (11) és a Mecsek (11) követ.
A rendezési helyszínek az országot lefedik, amelyre szolgáljon néhány példa. Egy-egy túrát rendeznek pl. Albertirsán, Baján, Debrecenben, Dunaújvárosban, Létavértesen, Lentiben, Makón, Martfőn, Hézvízgyörkön, Pakson, Simontornyán, Siófokon, Vásárosdombón…
Hivatkozások
Teljesítménytúrák itthon és külföldön 2012, Túrastatisztika 2011 (pp. 449-471), Teljesítménytúrázók Társasága, 2012-05-03
14
Agro-ökológiai szempontból értékes tájelemek lehatárolása a Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer adatainak felhasználásával
Csonka Bernadett1, Mikus Gábor2
1Földmérési és Távérzékelési Intézet, Távérzékelési Igazgatóság, Budapest, 1149, Magyarország
1csdetti@invitel.hu, 2 mikus.gabor@fomi.hu
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája újabb jelentıs átalakulás elıtt áll. A 2013 utáni periódus jogcímeinek összeállításakor és az egységes feltételrendszer meghatározásakor, erısödnek az agrár- környezeti szempontok. A fenntarthatóság és környezettudatos fejlesztés igényével megfogalmazott elıírásokat a támogatások szabályozásának több szintjén kívánja az EU érvényesíteni: a jelenleg is szabályozott Helyes Mezıgazdasági és Környezeti Állapot feltételrendszerének átalakításával, a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek emelésével. Ezen kívül, a közvetlen terület alapú támogatás alap-szintő csomagját, egy agrár-környezetgazdálkodási célú, úgynevezett „Zöld” intézkedéscsomag egészítené ki.
Az Európai Bizottság által készített tervezetek az ökológiai hálózat szempontjából kívánatos, mozaikos tájszerkezet fenntartásának és fejlesztésének fókuszába a tájelemeket teszik. Egy gazdálkodó által mővelt szántó- és gyepterület 7%-ának megfelelı területen fenn kell tartani ökológiailag értékes területeket, tájelemeket, mint pl.: teraszok, védısávok, bokorcsoportok, sövények, fasorok, facsoportok, teraszok stb.
Az új szabályozás kialakítása két alapvetı kérdést vet fel:
hogyan tudjuk lehatárolni a megtartandó tájelemeket, értékes területeket – erre keressük a választ a meglevı országos vektoros és raszteres adatbázisaink elemzésével és az elektronikus kérelem adatbeviteli lehetıségeivel;
meg kell határoznunk a fenntartás minimális gyakorlatát, úgy hogy ezzel a gazdálkodókat a kifizetéssel arányos módon terheljük.
A Mezıgazdasági Parcella Azonosító Rendszer adja a terület alapú agrártámogatási rendszer térinformatikai alapját, mely adatból adatbázis-szőrési technikákkal leválogathatók különbözı, a SAPS rendszerben nem támogathatónak minısített természetes és természet-közeli területek. A felszínborítási adatbázis, a MePAR egyes tematikus fedvényei és a kérelmezett adatok geometriai vizsgálatával szőrhetıek tájelemek, méret, alak, és szomszédsági paraméterek alapján. Az elıadás ez irányú kutatásaink elsı eredményeit foglalja majd össze.
Mindezen elıírások megvalósítása új feladat elé állítja az agrár-szakigazgatást, és jelentıs felelısséget ró a döntéshozókra, mivel olyan eszközrendszer kerül a tagországok hatáskörébe, mellyel hosszú távra meghatározhatják az agrár-táj esztétikai, funkcionális és védelmi kapacitását.
Hivatkozások
Devos Wim. European Commission 2011. LPIS quality inspection: EU requirements and methodology JRC 65646.
The Commission proposal for the CAP post 2013 Cross compliance and Good Agricultural Environmental Conditions DG Agriculture and Rural Development European Commission, 2011. December.
15
Egykori ipari tájak degradációs folyamatai
Csüllög Gábor1, Horváth Gergely1
1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, Budapest, 1117, Magyarország
g.csullog@gmail.com, horvger@caesar.elte.hu
Közismert, hogy Magyarország gazdasági életében legalább olyan sorsdöntı változások zajlottak le a rendszerváltozáskor, mint a politikai viszonyokban és a közéletben. Ezek a változások bizonyos térségekben robbanásszerően játszódtak le, máig ható társadalmi feszültségeket, és – fıleg a korábbi ipari fellegvárakban, a korábban legfejlettebbnek tartott gazdasági körzetekben – többnyire számottevı hanyatlást eredményeztek. A gazdasági és társadalmi válságjelenségek hatásaként jóval kevésbé ismert, de ugyancsak nagymértékő változások játszódtak le a tájban is. Ezek részben vitathatatlanul pozitív folyamatok voltak, hiszen különösen a környezetszennyezı ágazatok visszaszorulásával a tájterhelés sok helyütt számottevıen csökkent, részben azonban újabb káros folyamatok beindulását is eredményezték. Társadalompolitikai szempontból is jól ismert az a jelenség, hogy a rend hiánya sokszor jóval károsabb, ment egy egyébként sok szempontból általános közmegegyezéssel rossznak és károsnak tartott rendszer a maga rendezettségével. Tájaink fejlıdését, állapotát ma alapvetıen éppen ez jellemzi:
volt egy kialakult rendszer, amely hosszú idın keresztül jelentıs negatív tájátalakulásokat eredményezett ugyan, de stabilizált és konzervált egy állapotot, majd jött egy elsöprı erejő változás, ami nyomán egyelıre egy rendezetlen és irányítatlan tájfejlıdés figyelhetı meg, számos, a korábbitól eltérı jellegő negatív hatást eredményezve. Az elıadás egyrészt ezeket a jelenségeket kívánja példákon keresztül elemezni és bemutatni, másrészt választ keres azokra a kérdésre, hogy megállíthatók-e, vagy még inkább hogy befolyásolhatók-e, esetleg irányíthatók-e ezek a folyamatok, illetve hogy milyen tájrehabilitációs tevékenységekre lenne szükség ezen újabb kelető másodlagos degradációk jelentette tájváltozások visszafordítására.
16
Mikroelemek transzportjának vizsgálata a talaj-növény rendszerben különbözı magyarországi tájtípusokon
Czellér Krisztina1, Szabó György2
Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1., Magyarország
1 czkrisztina5@gmail.com, 2gyszabo555@gmail.com
Kutatásunk során arra keressük a választ, hogy az eltérı táji adottságok és az ebbıl eredı eltérı talajtani adottságok hogyan befolyásolják az adott területen termesztett kultúr vegetáció nehézfém felvételét és a növényen belüli eloszlását. Különbözı matematikai-statisztikai vizsgálatokkal próbáljuk feltárni, hogy a talajok összes nehézfém-tartalma és alaptulajdonságai (pH, CaCO3-tartalom, humusztartalom, humuszminıség, szemcseösszetétel) közül melyek játsszák a legfontosabb szerepet az Al, Ba, Ca, Cd, Cr, Cu, Fe, K, Mg, Mn, Na, Ni, Pb és Zn, felvételének és a növényen belüli eloszlásának alakulásában.
A mintavételre 2011 nyarán került sor. A begyőjtött minták 6 különbözı tájtípusba sorolható területrıl származnak. Az elsı mintaterület az Egri-Bükkalján lévı Egerbakta településen található, ahol agyagbemosódásos barna erdıtalajról származtak a begyőjtött talaj- és növényminták. A második mintaterület a Hortobágyi kistájon fekvı Tiszavasvári határában található, ahol az eolikus löszön képzıdött mészlepedékes csernozjom az uralkodó talajtípus. A harmadik mintaterületet a hajdúháti Hajdúnánáson jelöltük ki, ahol szintén csernozjom talaj borítja a felszínt, azonban itt az alföldi mészlepedékes csernozjom az uralkodó talajtípus, amely magasabb iszap- és agyagtartalmú alföldi löszön képzıdött, ezért a mészlepedékes csernozjomhoz képest finomabb szemcseméret, s általában magasabb humusztartalom jellemzi. A negyedik mintaterületet Debrecen keleti részén jelöltük ki, amely már a Dél-Nyírséghez tartozik, uralkodó talajtípusa a humuszos homok. Az ötödik mintaterület Berettyóújfalu területén, a Berettyó egykori árterén található (Berettyó - Kálló-köze), ahol réti öntéstalaj borítja a felszínt. A hatodik mintaterület pedig a Szolnok - Túri-síkon lévı Karcag, ahol löszön valamint lösziszapon képzıdött réti csernozjom jellemzı.
A mintavétel során 4 konyhakerti növény begyőjtésére került sor. A növények vetése során egy helyrıl származó, azonos idıben vásárolt, egyforma vetımagokat használtunk. A vizsgált növények a fejes saláta (Lactuca sativa L. var. capitata), a fejes káposzta (Brassica oleracea convar. capitata var. alba), a zöldborsó (Pisum sativium L.) és a zöldbab (Phaseolus vulgaris N.). Mindegyik zöldség esetében a növény összes szerve begyőjtésre került.
Valamennyi mintaterületen hat, egymástól térben jól elkülönülı mintavételi helyrıl győjtöttünk talaj- és növénymintákat, növényenként tehát 36 db, összesen 216 db mintavételi helyet jelöltünk ki, ami már egy statisztikailag is jól értékelhetı adatbázist jelent.
17
Csernátoni kúriák és kúriakertek állapotfelmérése
Daczó Levente
Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar 1118 Budapest, Villányi út. 29-43.
daczolevy@yahoo.com
Székelyföldi viszonylatban Háromszéken épült a legtöbb kisnemesi udvarház, s habár az idık során sok az enyészet martalékává vált, mégis e térségben maradt fenn a legtöbb felbecsülhetetlen értékő udvarház.
Kutatásunk során kilenc Csernátoni kúriát és kúriakertet vizsgáltuk (Bernáld kúria, Damokos - Cseh kúria, Damakos Dénes kúria, Damokos - Eperjessy kúria, Damokos Gyula kúria, Damokos Mihály kúria, Farkas - Konnáth kúria, Molnár Sándor kúria, Végh kúria).
Helytörténeti kutatást végeztünk, majd könyvtári, levéltári dokumentumok tanulmányozása után, a terepmunka következett. Az épületeket és a hozzájuk tartozó kertrészeket, udvarokat egy elıre kidolgozott struktúra alapján értékeltük. Továbbá vizsgáltuk a még fellelhetı növényzet (fák, cserék és évelık) állapotát és meghatároztuk a növények fajtáját.
Kutatásunk eredményeként elmondható, hogy e térségben az udvarházak szép számban megtalálhatók, viszont a hozzájuk tartozó kertek, díszudvarok, gyümölcsösök, veteményes kertek nagy része az államosítás után tönkrement, vagy teljesen megsemmisült. A kúriakertek többségében csak néhány ıshonos gyümölcsfa, díszfa ırzi e kertek egykori pompáját.
Jelenleg a legjobb állapotban a Damokos Gyula kúria kertjét találtuk, ahol 1882-ben Jókai Mór emlékére ültetett Tilia tomentosa-t véltünk felfedezni. A Millenium emlékére parkosították, ekkor 2m- es fenyıket ültettek (Pinus silvestris és Picea abies). Virágos gruppokban bazsarózsa, liliom, rózsák találhatóak. Az udvar gyeppel borított.
