Kérdés.
Kell-é már a Reformátusok felsőbb
Oskoláiban némelly Tudományokat
Anyai Magyar Nyelven
tanítani?
1817.
KÉRDÉS.
Kell-é már a Reformátusok’felsőbb Os
koláiban némelly Tudományokat, Anyai Magyar nyelven tanítani?
1. §•
H
ogy a’ józan Tudom ányok az emberi boldogságnak k ú tfejei, és hogy mennél jobban kiter
jed ezeknek jóltévő világa a’ N em zetekre, értel
mek és akarattyok annál inkább m eg javul, és an
nál nagyobb boldogságra em elkednek e z e k ; vala
m int ezt már ma senki sem ta g ad h atty a ; úgy mi
vel a zt is meg kell minden bőlts és világot es- m érő em bernek vallani 5 hogy a ’ tudom ányok tsak az Anyai n y elvekenn terjedhetnek-el szélessebbenn a’ N em zetekre) teh át ha ez elő tt száz esztendő
vel tette volna is fel valaki ezen K é rd é s t) még is úgy ta rto m , hogy erre állíttásossan (affirm ative) k ellett volna fe le ln i; ho lo tt még akkor a’ Magyar nyelv igen pallérozatlan, id é tle n , és kivált a’ T u
dományos mesterszókban (T erm ini T echnici) fe
lette híjjános volt. Már ma p e d ig , midőn ezen örökös ig a ssá g o t:
hogy idegen nyel venn a’
Tudományoknak és józan megvilágo
sodásnak felsőbb póltzára eljutni le
hetetlen, és így nékünk is lassanként
a* Tudományokat Anyai nyelvünkönn
k e ll tan íttatn i,
és mind a’ Polgári kormá- n y o zást, mind a' Törvényes dolgokat Magyar nyel- venn kell folytatni;+ több Ország G yűlésein, nem tsak a ’Hazának Fő R endei ; hanem úgy mondvána’ Nemzetnek java m egesm érte , e z t, kérdésbe te n
ni majd képtelenségnek is látszik. De kéntelenek vagyunk mi ezzel) mert ám bár a’ Királyi Felség azt Kegyelmessen m e g en g ed te, hogy a ’ M agyar nyelv mind az alsóbb, mind felsőbb Oskolákban szorgalm atossan ta n ítta ssá k , h o g y így e z , mind a’
Tudom ányoknak elöl adására mind a’ korm ányo
zásnak és Törvényes dolgoknak folytatására men
nél elcbb alkalm atos lehessen) és a’ ta n u latlan em ber is , valamint P a p já t, úgy P rókátorát és Bí
ráját is mindjárt: m eg érthesse, ám bár a* H azának m ajd minden V árm egyéiben a’ Polgári Igazgatás, és a’ Törvény folytatásban a’ Magyar nyelv szem
betűnő haszonnal és bám ulásra méltó előm enetel
lel gyakoroltatik ) ámbár a’ Magyar nyelv a' Hazá
nak majd minden részeiben, a' Pesti és Kolosvári T h e á trum okonn és Túdóssainknak m ajd m inden tanuló-szobáikban, számos Románok , P o é tai mun
k á k , tö rté n e te k , és effélék által, serényen p allé
roztatok) sót a’ Tudom ányos írások is , m ind ere
detes munkákban , mind kivált fordíttásokban szün
telen szaporodnak, és a’ D ebretzenyi ’s P ataki Collégium okban , ném elly Tudom ányok már M a
gyar nyelveim is ta n ítta tn a k , még is sokkal szá
m osabban vagynak ollyan H azafia k , kik m int a*
r é g i’Sidók az Egyiptom i ugorkákra és dinnyékre , tsak a’ régi Deák nyelvenn való tan íttatásra vá
gyakoznak, és máig is ebben h elyheztetik a’ böl
tsességnek fundam entom át.
Külőnössen a’ R eform átusoknak Pápai Collé
gium ában a ’ T h eolog ia, és az ehez tartozó T u
dományok már majd tizenhat esztendőktől fogva nagy haszonnal Anyai Magyar nyelven ta n ítta t
ta k ) az egyéb Philosophica , M athem atica, H isto
ric a , Physica , és ezekkel atyafiságos Tudom ányok pedig a’ Hazabeli kornyűlállásokra nézve a’ F el
sőség á lta l, Deák nyelven ta n ítta tn i ren d eltettek $
a ' múlt 1815-dik esztendőben p ed ig , ámbár a’ Du
nántúli Superintendentiában lévő Tudományos De
p u tá tio , ezen ta n íttá s m ódját tovább is megha
g yatni javallottá ; m indazáltal némelly régi P rin cipium u U raknak erőlködése azt tselekedte ; hogy azon G yülésbenn az végeztetnék, hogy az emlí
t e t t Oskolában ennekutánna minden Tudományok Deák nye lvenn ta n ítta s sa n a k ! —
V alóba sajnállom sőt tsudállo m , hogy még ezen k in y iltt szemű l 9-dik Században is illyen tü
nem ényt kell lá tn u n k , és nékem is ollyan T árgy
ra kell intéznem B eszédem et, melly más palléro
zo ttab b N em zetek között , minden kérdésen fel
lyül em elkedett igazság, de m égis könnyen meg
engedek én az illyen Hazafiaknak , ha m eggondo
lom ; melly nehéz az em bereknek p. o. a’ bor it a lt, a ' p ip á zást, és a’ régi m egrögzött balvélekedése
k e t , ’s szokásokat elh ag y n i, ’s lev etk ő zn i! Sok o lvasás, elm élkedés, és nagy lelki erő kívántatik erre !
2. §. De hogy közelebb lépjek a' dolo g hoz:
Az életnek m estere, e ’ világ tö r té n e te i, és a' min
denkori tapasztalás azt m u tatják ;
hogy az ég alatt soha még egy Nemzet is idegen nyelvenn a’ Tudományoknak és a’ jó
zan Megvilágosodásnak felsőbb mér
té kére nem juthatott, éstsak az Anyai nyelvenn való tanulás az az egyedül való Ország útja, mellyen ezen tzélt elérni lehettséges.
— Ha a’ legrégibb Nemzeteknek homályos kezdeményeibe nem merülünk is ; már a’ Görögök és Rómaiak történetei nyilván m u ta tjá k , hogy ám bár amazok T udom ányaikat, a ' Cháldeusoktól és E gyiptom iaktól, ezek pedig a ’ G örögöktől v ették ; de mind addig a’ Tudom á
nyoknak felsőbb póltzára nem juthattak , míg eze
k e t a ’ magok saját Anyai nyelvekenn nem gya*
korlották. Ugyan ezt tanuljuk az O laszok, F ran tz iá k , Anglusok és N ém etek példáikból i s , kik mind addig a' pallérozódásnak tsak alatsonyabb gráditsain h ev ertek , míg a’ Tudom ányokat D eák nyelven ta n ú ltá k , és tsak azután em elkedtek ezek
nek magassabb és fényessebb p ó ltz á ra , midönn N em zeteiket az Anyai nyelveken k ezdették ta n ít
ta tn i, és a’ Tudom ányos könyveket is a ’ Köznép között ezen kezdették terjeszteni. De az okosság is nyilván m u ta tja , hogy tsak ez az egyedül való m ó d , mellyen ezen tzéltt elérni lehettséges. —*
Ugyan is a n n a k , ki az
esmé rétién Tudo
mányokat, esméretlen nyelven tanúl
ja,
egyszersmind nyelvet és dolgot is kell ta n u lni , és így ennek bizonyossan k é t , ’s bárom an
nyi idő kívántatik a’ Tudom ányoknak m egtanulá
s á ra , m int a’ ki ezeket A nyai n y elv en n , m ellyet a ’ term észet és sz o k ta tá s, a ’ gyerm ekeknek m in d já rt az Anyai emlők u tán szájokba á d , gyakorolt
ja. A’ ki te h át a* T udom ányokat idegen nyelvenn akarja tökélletességre v in n i, az éppert úgy tselek- szik , mint a ’ ki a ’ maga örökségét m iveletlen hagy
j a , és más távol lévő jószágot veszen b é rb e , hogy gazdaságát azon folytassa ; h o lo tt a ’ ki a’ maga örökségénn nem tud jól gazdálkodni ; az a’ b é rle tt jószágonn még roszszabb gazda lészen. Midőn te
h á t a1 H azának Fő R en d ei, és jobb jobb Hazafiai ezen Örökös igazságot már töb b Ország Gyűlésein m egesm érték, és m unkába is vették 5 h á t mi len
nénk-é azok a' m éltatlan és háláadatlan H azafiak, kik betses A nyai-nyelvünket Oskoláinkból k itilta
n á n k , kik idegen nyelvnek talmátssága által ju t
nánk a' Tudom ányoknak értelm ére, m indenkor más szájával en nénk, és az idegen Ízlésben gyö
n y ö rk ö d v én , soha se juthatnánk arra a’ Nemzeti boldogságra 5 hogy é re z h e tn é n k , minémü kellem e
tes iz x minémü hathatós erő vagyon Anyai nyel*
vünkben elrejtve ? Mi lennénk-é E urópában az az utolsó N e m z e t, melly egy id eg en , felette nehéz , és h ólt nyelvet tsak azért ta n u ln á n k , hogy azon tudom ányokat lehessen tan u ln i, m ellyeket Anyai nyelvenn sokkal kevesebb fáradsággal, k é t, ’s három annyira is lehetne vinni? Mi lennénk-é azok a1 bóldogtalanok kik az idegen nyelvnek se
gedelme á lta l, mindég a’ zavaros folyam atokból m e ríte n é n k poshadt vizeket, soha sem az ered e
tes tiszta forrásból a’ Tudom ányoknak élő vizét?
Már m ajd m inden E urópai N em zetek, A nglusok, D án u so k , S vékusok, N ém etek, P o rtu g allu so k , S pan y o lo k , F ran tziák , Olaszok , H elvétusok, Hol
landusok , Anyai nyelveken tan íttatják a* T udo
m á n y o k a t, só t még a’ Lengyelek és Oroszok is A nyai nyelvekenn kezdik ezeket ta n ítta tn i ; h á t mi lennénk-é Európában az utolsó N emzet a' Tu
dom ányos pallérozódásra nézv e? — Azt m ondja am a nagy hirü Berlini T udós D oktor Jen isch U r ; a ’
Geist und charachter des Achtze
hen Jahrhunderts
nevű m unkájában: Egy mivóltos ( essentialis ) akadállyá a* Tudom ányos pallérozódásnak volt az az uralkodó szokások a' Tudósoknak , hogy ők az ő szóbeli ta n ítá s a ik b a n , annál is inkább pedig az ő írásaikb an, a* Deák nyelvel éltek , melly m ellett az Ű jjabb E urópai nyelvekt nek kimivelése e lm u la sz ta to tt, és a’ T udom ányok
nak T em p lo m a, m int valamclly majd által-törh etet
len tövis k e ríté s s e l körül v étetett. Maga a* L é le k , egy idegen nyelvnek békóiba verethetvén, nem tu d o tt olly bátran fe lre p ü ln i, mint a' mennyire a’ ma
ga Anyai nyelvén szerentséssen rep ü lt volna. Sok tárgyakról nem is írtt senki, mivel a’ Deák nyelvenn arra szók sem találtattak. De ez a’ Deák nyél vei ki
rekesztőképpen való élésnek szem re-hányása , ki
váltképpen érdekli N ém et O rszágot, és az éjszaki N em zetek et; m ert már a’ V esztfáliai békesség előtt,
O lasz, F ran tzía, é s Ánglus Országokban a’ Tudo
mányos dolgokról Anyai nyelvekenn írtak. — Majd hasonlóképpen ír Fessm ayer L andshuti Profes
sor Úr is , a ’ maga
Grundrisz der Histori
schen Hilfsvissenschaften
nevű munkájá b a n : Még későbben ho zattattak -b é, úgym ond, a ’ Nemzeti nyelvek a K antzelláriákba. Már a’ hete
dik százban ad o tt Fókás Császár egy p éld át , m in t
hogy ő napkeletenn az addig uralkodó D eák nyel
v e t a* K antzelláriákból k itilto tta , és e* h e ly e tt a*
Hazai nyelvnek használását parantsolta, — E zu tán vétetett-fel ez a’ Görög nyelv N eápolyban és Szicí
liában is a’ C anczelláriákba. — E zen kivül az Ánglu
s ok v o ltak , E urópában elsők, kik a’ 8-dik Század
tó l fogva a’ Deák m ellett , a’ magok A nyai nyelvek
kel is é lte k , könyveikben és Leveleikben. Még a’
12-dik Századnak közepe u tá n , hozták -bé a ’ több E urópai N em zetek az ő A nyai nyelveknek haszná
lását. — De hogy több külső vagy belső író k a t el- h algassak: azt m ondja M árton Professor Úr a ’ ma
ga Morálja Élőbeszédének 59-dik ó ld a lá n :
Tudd- meg Magyar, hogy midőn nyelvedet eltemeted^ Gyászos estét Nemzeted
nek te magad sietteted.
Ha valaha M árton U r igazat m o n d o tt, it t valóban ollyan igasságot állí to tt , mellynek sem a’ józan o k o sság , sem a’ ta
pasztalás ellene nem m ondhat. — Ugyan is a' D e
ák nyelvet Hazánkba régi jám bor E leinknek tu d a t
lansága hozta-bé , és hogy az idegen mesterek álta l m inden tudom ányok ezen a' nyelvenn ta n ítta tta k , az is te tte ezt szükségessé. —
3- §. Nem mondom én a z t, hogy nintsenek n á
lunk némelly derék tudós em berek, kik a* D eák nyelvenn jutottak a’ Tudom ányoknak azon póltzára m ellyen tündöklenek $ hanem azt bátrann merem állítan i, hogy nálunk a ’ T udom ányokra vezető ú t olly keskeny és olly tö re tle n , hogy míg nem azokra^
édes Anyai nyelvünk segedelmével v ezettetü n k , azokhoz igen kevesen juthatu nk , és N em zetünknek
n ag y o b b
ré sz e , m indenkor tudatlanságban és dur
vaságban m a ra d ; sőt azt is bátorkodom erősítteni,
hogy mega’ mostani tudós embereink is, sokkal tiidóssabbak volnának, ha a’ Tudományokat Magyarúl tanulták vólna,
mivel azon idő a l a tt, míg a’ Tudom ányok a t D eák nyelvenn ta n ú ittá k , Magyar nyelven két három annyit és nyomossabban is tanultak volna.
-— P éld á t adnak erre a’ F ran tziák , Á nglusok, Né
m etek , és eg y e b e k , kik a’ Tudom ányokat Anyai nyelveken ta n u ljá k , és annak segedelmével 20* 21.
22. esztendős k o ro k b a n , a* magok oskolai pállyájo
h a tm á r elszoktál; v ég ezni, és ren d szerén t a’ böl- tsességnek nem tsak sokkal nagyobb m értékére, de a ’ közönséges megvilágosodásra i s , sokkal számos
babban jutnak. S őt ezen kívül h áro m , négy eszten
dők a la tt jó M ethodus által a ’ Deák nyelvet is an
n yira m eg tan u lják , hogy a’ D eák könyvek értésé
ben és a’ Conceptusok formálásában nékünk meste
reink lehetnek.
4. §. Azt sem m ondom , hogy a’ Deák nyelvet O skoláinkból egészen ki kell zárni. Jól tudom ugyan is minémü környülállások és viszonosságokban (re
la tio ) vagyunk mi ezen Magyar Hazában. Tudom a z t, hogy ezen Országban a’ sokféle N em zeteknek külöm bsége, a’ R. C atholica és Evangelica Osko
láknak in té z e te , m ellyekben még minden Tudom á
nyok Deák nyelven taníttatnak^ mivel tanulóik, Ma
gyar , Németh , és T óth N em zetekből valók j Privi
légium ainknak és Törvényeinknek D eák nyelven le tt kiadása , a ’ Felső Dicasterium oknak eddig gya
ko rlo tt szokása ’s a’ régi Deák könyveknek é rté s e , szorossan megkívánnyák tőlünk, hogy a’ Deák nyel
vet is gyakoroljuk ; de mig N em zetünk hajnala na
gyobb világosságra d e rü l, míg minden Tudomány o-
k a t, Törvénykezéseket és P olgári Kórmányozásra tartozó dolgokat Anyai nyelvünkönn fo ly tath at
nánk , elég lészen n é k ü n k , ha különössen azokat a* Tudom ányokat tanuljuk D eák ny elvenn, mel
lyek a ’ Törvényes és Politica tárgyakkal nagyobb viszonosságban és öszveköttetésben vagyn a k ; azo
k a t pedig mellyek a’ népnek m egvilágosíttására, és az erköltsi értelem nek ’s a' szívnek jav íttására ta r
toznak Anyai nyelvünkönn taníttatjuk. Az első rendbeliek közé tartoznak a’ Philosophia , M athe
sis , Jus N aturae, Historia U niversalis, P h y s ic a , S tatistica 5 — az utóbbiak közé pedig szám iáltat
nak a' Dogm atica és Moralis T heologia , T erm észe
ti és Erköltsi Vallás 5 E rk ö lts-T u d o m án y , Homile
tik a , Cura P asto ralis, L yturg ica, Exegesis, és az Ekklésiai-H istória. — Ugyan is ezen utóbbi T u d o m ányok , leginkább a’ nép értelm én ek és szívének form álására tarto zn ak j nagyon szükséges dolog te
h á t , hogy ezek a’ nép jövendő T anító in ak ugyan azon a' nyelvenn taníttassanak , a ’ mellyen ő k a ’ né
p et taníttani fogják ; mert így ezen T udom ányokat mind magok ham arább és jobban megfogják ; mind pedig a népnek elméjébe is könnyebben és világo
sabban belé önthetik. — A z igaz böltsesség az il- lyen nagy haszonnak és kéntelenségnek Öszve ütkö
zésében abban á l l, ha a' két végsöséget (extrem a) elkerüljük , és a’ közép u tat m egtartjuk. Az is káros lenne m inékünk, a ’ m ostani állap o tu n k ra n é z v e , h a egyszerre m inden Tudom ányok M agyarul ta n ít
tatnának 5 az p ed ig , ha m inden Tudom ányok to vább is Deákul ta n ítta tn á n a k , éppen veszedel
münkre szolgálna.
Hogy nekünk a ’ Tudom ányokat még most rész szerént D eák u l, rész szerént pedig Magyarul kell ta n íttatn u n k , ez a’ környülállás is h ath ató ssan ja
vasolja ; hogy a’ Philosophica és Physica Tudomás nyokra nintsenek is még alkalm atos Mesterszava^
ínk (te rm in i te c h n ic i) és Magyar K önyveink, a' Theologiára p ed ig , mivel ezen Tudom ány a’ P ré
dikátziókban és oskolai o k tatáso k b an , már régtől fogva Magyarul g yakoroltatik, már kézi könyvein k , és alkalm atos M esterszavaink is vagynak , mellyek a ’ Tudom ányoknak értelm ét, nagyon könnyebbí
tik. Hát ugyan ezen oskolai Magyar Könyveket kel
lene-é ismét D eákra fo rd ítta n i, és ez által é rth e te t
lenebbekké te n n i? Ugyan is nem az a’ fő tzélunk nékünk , hogy a’ Magyar taníttás által jobb Magya
rok légyünk 5 m ert ez abból önként fog következ
ni ; hanem hogy az Anyai nyelvenn a’ Tudom ányok
b an sokkal nagyobb előm enetelt tégyünk.
5. §. Azt mondják ugyan ezekre a ’ Deák nyelv
nek mód nélkül való tisztelői ;
hogy zavarodás és Bábel
lészen O skoláinkból, ha ném elly T udom ányokat D e á k u l, ném ellyeket pedig Magyarul tan íttatu n k . — De m iért nem lészen hát Bábel Os
k oláin k b ó l, midőn ezekben 10.15 20. féle Tudo
m á n y o k at is ta n ítta tu n k , és m iért nem lészen Bá
b e l, m időn a ’ Deák nyelv m ellett, N ém et, Görög*
és Sidó nyelveket is taníttatunk. — E* világnak és a ’ Tudom ányoknak ősz ve illése, hárm oniája, nem az E gyenlőségben, hanem az egy tzélra, a ’ tökélle
tességre in té z e tt külöm bözésben á ll, és a’ ki azt egyform aságnak princípium a s z e ré n t, e’ világ hár
m óniáját meg akarná ig a z ítta n i, az bizonyossan az Istennek és a’ Term észetnek egész tzélját elron ta
n á ! — Tsak a’ P o litica Igazgatásban , a,' H adi-T a
cticában és ném elly M athem atica, Physica intéze
tekben vagyon helye az egyform aságnak •, az é rte lem nek pedig legközönségesebb régulája ez :
M i n
dent megpróbáljatok és a’ mi jó azt megtartsátok.
6» §. Azt mondják to v áb b á: Hogy ha a* Theo
lógiát Istentudom ányt Deákul nem tanuljuk, nem tudunk a ’ külömbözőkkel a’ Vallásból Deákul dispu-,
tá ln i, vetekedni. — De ha a’ Vallásnak fő tzé l
j á t , a 1 szívnek és akaratnak m egnem esítését gon
d olóra veszszük; valóban ezen tek in tetb ő l kíván
ni k e lle n e , hogy a’ disputálásnak és viszszálko
dásnak minden eszközeit elfelejtenén k, és min
d e n em bert az olvasgatásra az elm élkedésre , a’
tsendes visgálódásra, és így a’ maga értelm ére és meggyőződésére h a g y v á n , egymással tsak a’
V irtusokban v e te k e d n é n k , és tudom ányunk jósá
g á t tsak életünknek ártatlanságával kívánnánk meg
b izonyítani. M inthogy külöm ben is a’ szakadatlan tapasztalásból tu d ju k , hogy az illyen V allásos ve
tem edések, majd soha sem világosítják meg az érte lm e t; hanem tsak a* gyűlöletes viszszálkodá
sokat gyarapítják.
7. §. Még azt is m ondják némellyel^: Hogy h a edgyik Professor D eákul tanítja a1 maga tudo
m ányát ; ta n íttsa te h á t a ’ másik is n mivel mind
nyájoknak többnyire egyenlő a’ fizetések. — De ez igen dísztelen k öte k ed ős ellenvetés , melly sem az okosságon, sem a ’ közhasznonn nem fu n d áltatik , hanem tsak az alatsony irigységből származik.
U gyan is mindenik Professor jobban tud még m ost is nálunk Deákul m int M agyarul, és minthogy min
den Tudom ányokban bővebb és jobb Deák Mes
terszók vagyn ak , m int M agyarok; könnyebben is tanítana mindenik Professor D eákul mint Magya
rul : hanem mivel a’ Tanúlók sokkal könnyebben m egértik a' Magyar m int a’ D eák nyelvenn te tt ta n íttá s o k a t; azért nagyon hasznos , sőt szük
séges , hogy a ' m ennyire leh ettség es , némelly T u dom ányok Magyarul taníttassanak.
8. §• Legfontosabb ellenvetés az, m ellyet a*
legböltsebb és jobb em berek te sz n e k : Hogy ha a ’ Nem zetnek valam clly része a’ D eák nyelvenn való tanulást félre té s z i, az kéttség kivül minden közönséges hivatalokból kim arad ? és Deákos Ha-
zánkfiaitól egészszen m egvettetik. — De ha a,’
dolgot nyomossan m egfontoljuk, még ezen ellen
vetés sem fo rd íth atja-el előszször feltett állíttáso
mát. — Nem mondom én a z t, hogy a’ Deák nyel
vet O skoláinkból egészen k iirtsu k , távol legyen tőlem ez az idétlen gondolat ; sőt egész buzgóság
gal azt állítom , hogy mind az alsóbb Classisok
b a n n , mind a* felsőbb A uditórium okban a' Deák nyelvet szorgalm atossan kell gyakorolnunk , a' szükséges Tudom ányokat ezen taníttatnu n k 5 hogy így cl régi Róm aiaknak felséges bőltselkedései
k e t és gondolat-m ódjaikat megtarthassuk , de hogy a ’ nagy buzgóság m iatt egészen Deák Respub
licát formáljunk , ab b an , a’ mi k itett mázsás okok
ra nézve, meg nem cggyezhetek. Nem a’ T ud o mányos Deák kön yv ek bő l, hanem a’ régi Deák A uctorokból kell a’ Deák nyelvet m e rítte n i, és így tsak ezeket forgassuk mi szorgalm atossann , é s tanulóinkat kiváltképpen a’ Deák S tylusban, beszélgetésben és D eclam atiókban gyakoroljuk;
bizonyossan elérjük a’ tz élt, m ellyet olly fontos
nak tartunk.
9. §. De azt is m ondhatná még v a la k i, hogy a* külső N em zetek, egy egy közönséges Anyai nyelven beszéllvénn, igen ltönnyenn és hasznos
san le h e t azoknál a’ Tudom ányokat Anyai nyel
venn ta n íttan ij de Magyar Országon a’ sokféle Nemzetek és nyelvek m ia tt, alig lehet a’ M agyar nyelvet közönséges Nemzeti nyelvvé te n n i, és ezenn a’ k ülömbféle Nemzeteknek a’ Tudom ányo
kat Magyarul taníttatni. — De erre tsak az a’ fe
lelet 5 hogy bizonyos az a’ Statisticából hogy Ma
gyar és Erdély Országonn a’ Magyar N em zet, m int egy hat millióra mégyen ; a* N ém etek , T ó
to k , és Görögök pedig mind külön k ülön, mind pedig e g g y ü tt is sokkal kevesebb számot tesznek | d e ezeknek is majd fele, érti a’ Magyar n y e lv e t.
és így még is a’ Haza boldogsága, és a’ Magyar N em zet méltósága azt kívánnya, hogy a’ nagyobb Oskolákban a’ T udom ányok, a’ legnagyobb Nem
zetn ek nyelvén taníttassanak. A’ kissebb Oskolák
ban pedig a’ hasznos Tudományok , m indenik N em
zetnek saját nyelvén tan íttath atnak ugyan ; hanem e" m ellett a' M agyar nyelv is , szorgalm atossan ta n ítta s s é k , hogy így ez lehessen a’ főbb Osko
lákban a' Tudom ányoknak közönséges kúltsa. — Rülönössen pedig 5 ha a’ R. Catholica és Evange
lica O skolákban, a’ M agyar, N ém et és T óth Nem
zetenn lévő tanulók m iatt, bé nem lehet is a1 Ma
gyar nyelvenn való taníttást ham arjában hozni j bé le h et a' R eform átusok Oskoláikba , kik mind
nyájan M agyar nyelvenn beszéílen ek , és így ezek k öteleztetne.k a’ Magyar nyelvenn való taníttást legelsőbenn is elkezdeni. —
Mind ezen m egtzáfolhatatlan okokra n é z v e , ideje teh át hogy mi is már valahára a’ régi meg
rögzött balvéle kedéseket letégyü k , mellyek sze
ré n t mind eddig m ajd minden bőltsességet a ’ D e
ák nyelvben lenni ta rto ttu n k , és a’ legböltsebb N em zeteknek példáikat k ö v e tv é n , kezdjük-el már valahára a’ Tudom ányokat Anyai nyelvünkönn ta n ítta tn i, és ez által a ’ józan világosságot közön
ségessen te rjeszte n i; mert külöm benn N em zetünk nagyobb részének értelm e, soha meg nem vilá
g o so d ik , és erköltsi érzése ’s ak aratja meg nem jobbul.
10. §. V égtére talám azt is kell egy két szó
val említenem 3 hogy vagynak ugyan ezen elmél
kedésben egynéhány érzékennyebb kim ondások, m ellyek némelly kényessebb füleket m egsérteni lá tta tn a k; de ha m egengedtetik az a’ testi O rvo
so k n ak , hogy a’ régi megrögzött nyavalyákat ke
serű és tsipős orvosságokkal, sőt néha mettzések
k el is g y ó g y íts á k, bizonyossan meg kell azt eíi-
gedni a z értelem orvosinak is , hogy a' régi meg
rö g zö tt balvélekedéseket, érzékenyebb kimon
dásokkal is ostrom olják. — Én senkinek szemé
ly ét sérteni nem k ívánom , hanem tsak a’ szembe
tűnő , felette káros balvélekedéseket érdeklem , m ellyeket tsípőssebb kim ondásokkal is ostrom ol
ni minden jó Hazafinak kötelessége. —- E. I. H.
Osváld Zsigmond,
T. Veszprém Vármegye Táblabírája.