Anyai Magyar Nyelven

Kérdés.

Kell-é már a Reformátusok felsőbb

Oskoláiban némelly Tudományokat

Anyai Magyar Nyelven

tanítani?

1817.

KÉRDÉS.

Kell-é már a Reformátusok’felsőbb Os­

koláiban némelly Tudományokat, Anyai Magyar nyelven tanítani?

1. §•

H

^{ogy a’} józan Tudom ányok az emberi boldog­

ságnak k ú tfejei, és hogy mennél jobban kiter­

jed ezeknek jóltévő világa a’ N em zetekre, értel­

mek és akarattyok annál inkább m eg javul, és an­

nál nagyobb boldogságra em elkednek e z e k ; vala­

m int ezt már ma senki sem ta g ad h atty a ; úgy mi­

vel a zt is meg kell minden bőlts és világot es- m érő em bernek vallani 5 hogy a ’ tudom ányok tsak az Anyai n y elvekenn terjedhetnek-el szélessebbenn a’ N em zetekre) teh át ha ez elő tt száz esztendő­

vel tette volna is fel valaki ezen K é rd é s t) még is úgy ta rto m , hogy erre állíttásossan (affirm ative) k ellett volna fe le ln i; ho lo tt még akkor a’ Magyar nyelv igen pallérozatlan, id é tle n , és kivált a’ T u­

dományos mesterszókban (T erm ini T echnici) fe­

lette híjjános volt. Már ma p e d ig , midőn ezen örökös ig a ssá g o t:

hogy idegen nyel venn a’

Tudományoknak és józan megvilágo­

sodásnak felsőbb póltzára eljutni le­

hetetlen, és így nékünk is lassanként

a* Tudományokat Anyai nyelvünkönn

k e ll tan íttatn i,

és mind a’ Polgári kormá- n y o zást, mind a' Törvényes dolgokat Magyar nyel- venn kell folytatni;+ több Ország G yűlésein, nem tsak a ’Hazának Fő R endei ; hanem úgy mondván

a’ Nemzetnek java m egesm érte , e z t, kérdésbe te n­

ni majd képtelenségnek is látszik. De kéntelenek vagyunk mi ezzel) mert ám bár a’ Királyi Felség azt Kegyelmessen m e g en g ed te, hogy a ’ M agyar nyelv mind az alsóbb, mind felsőbb Oskolákban szorgalm atossan ta n ítta ssá k , h o g y így e z , mind a’

Tudom ányoknak elöl adására mind a’ korm ányo­

zásnak és Törvényes dolgoknak folytatására men­

nél elcbb alkalm atos lehessen) és a’ ta n u latlan em ber is , valamint P a p já t, úgy P rókátorát és Bí­

ráját is mindjárt: m eg érthesse, ám bár a* H azának m ajd minden V árm egyéiben a’ Polgári Igazgatás, és a’ Törvény folytatásban a’ Magyar nyelv szem­

betűnő haszonnal és bám ulásra méltó előm enetel­

lel gyakoroltatik ) ámbár a’ Magyar nyelv a' Hazá­

nak majd minden részeiben, a' Pesti és Kolosvári T h e á trum okonn és Túdóssainknak m ajd m inden tanuló-szobáikban, számos Románok , P o é tai mun­

k á k , tö rté n e te k , és effélék által, serényen p allé­

roztatok) sót a’ Tudom ányos írások is , m ind ere­

detes munkákban , mind kivált fordíttásokban szün­

telen szaporodnak, és a’ D ebretzenyi ’s P ataki Collégium okban , ném elly Tudom ányok már M a­

gyar nyelveim is ta n ítta tn a k , még is sokkal szá­

m osabban vagynak ollyan H azafia k , kik m int a*

r é g i’Sidók az Egyiptom i ugorkákra és dinnyékre , tsak a’ régi Deák nyelvenn való tan íttatásra vá­

gyakoznak, és máig is ebben h elyheztetik a’ böl­

tsességnek fundam entom át.

Külőnössen a’ R eform átusoknak Pápai Collé­

gium ában a ’ T h eolog ia, és az ehez tartozó T u­

dományok már majd tizenhat esztendőktől fogva nagy haszonnal Anyai Magyar nyelven ta n ítta t­

ta k ) az egyéb Philosophica , M athem atica, H isto­

ric a , Physica , és ezekkel atyafiságos Tudom ányok pedig a’ Hazabeli kornyűlállásokra nézve a’ F el­

sőség á lta l, Deák nyelven ta n ítta tn i ren d eltettek $

a ' múlt 1815-dik esztendőben p ed ig , ámbár a’ Du­

nántúli Superintendentiában lévő Tudományos De­

p u tá tio , ezen ta n íttá s m ódját tovább is megha­

g yatni javallottá ; m indazáltal némelly régi P rin ­ cipium u U raknak erőlködése azt tselekedte ; hogy azon G yülésbenn az végeztetnék, hogy az emlí­

t e t t Oskolában ennekutánna minden Tudományok Deák nye lvenn ta n ítta s sa n a k ! —

V alóba sajnállom sőt tsudállo m , hogy még ezen k in y iltt szemű l 9-dik Században is illyen tü­

nem ényt kell lá tn u n k , és nékem is ollyan T árgy­

ra kell intéznem B eszédem et, melly más palléro­

zo ttab b N em zetek között , minden kérdésen fel­

lyül em elkedett igazság, de m égis könnyen meg­

engedek én az illyen Hazafiaknak , ha m eggondo­

lom ; melly nehéz az em bereknek p. o. a’ bor it a lt, a ' p ip á zást, és a’ régi m egrögzött balvélekedése­

k e t , ’s szokásokat elh ag y n i, ’s lev etk ő zn i! Sok o lvasás, elm élkedés, és nagy lelki erő kívántatik erre !

2. §. De hogy közelebb lépjek a' dolo g hoz:

Az életnek m estere, e ’ világ tö r té n e te i, és a' min­

denkori tapasztalás azt m u tatják ;

hogy az ég alatt soha még egy Nemzet is idegen nyelvenn a’ Tudományoknak és a’ jó­

zan Megvilágosodásnak felsőbb mér

^­

té kére nem juthatott, éstsak az Anyai nyelvenn való tanulás az az egyedül való Ország útja, mellyen ezen tzélt elérni lehettséges.

— Ha a’ legrégibb Nem­

zeteknek homályos kezdeményeibe nem merülünk is ; már a’ Görögök és Rómaiak történetei nyilván m u ta tjá k , hogy ám bár amazok T udom ányaikat, a ' Cháldeusoktól és E gyiptom iaktól, ezek pedig a ’ G örögöktől v ették ; de mind addig a’ Tudom á­

nyoknak felsőbb póltzára nem juthattak , míg eze­

k e t a ’ magok saját Anyai nyelvekenn nem gya*

korlották. Ugyan ezt tanuljuk az O laszok, F ran ­ tz iá k , Anglusok és N ém etek példáikból i s , kik mind addig a' pallérozódásnak tsak alatsonyabb gráditsain h ev ertek , míg a’ Tudom ányokat D eák nyelven ta n ú ltá k , és tsak azután em elkedtek ezek­

nek magassabb és fényessebb p ó ltz á ra , midönn N em zeteiket az Anyai nyelveken k ezdették ta n ít­

ta tn i, és a’ Tudom ányos könyveket is a ’ Köznép között ezen kezdették terjeszteni. De az okosság is nyilván m u ta tja , hogy tsak ez az egyedül való m ó d , mellyen ezen tzéltt elérni lehettséges. —*

Ugyan is a n n a k , ki az

esmé rétién Tudo­

mányokat, esméretlen nyelven tanúl

^­

ja,

egyszersmind nyelvet és dolgot is kell ta n u l­

ni , és így ennek bizonyossan k é t , ’s bárom an­

nyi idő kívántatik a’ Tudom ányoknak m egtanulá­

s á ra , m int a’ ki ezeket A nyai n y elv en n , m ellyet a ’ term észet és sz o k ta tá s, a ’ gyerm ekeknek m in d ­ já rt az Anyai emlők u tán szájokba á d , gyakorolt­

ja. A’ ki te h át a* T udom ányokat idegen nyelvenn akarja tökélletességre v in n i, az éppert úgy tselek- szik , mint a ’ ki a ’ maga örökségét m iveletlen hagy­

j a , és más távol lévő jószágot veszen b é rb e , hogy gazdaságát azon folytassa ; h o lo tt a ’ ki a’ maga örökségénn nem tud jól gazdálkodni ; az a’ b é rle tt jószágonn még roszszabb gazda lészen. Midőn te­

h á t a1 H azának Fő R en d ei, és jobb jobb Hazafiai ezen Örökös igazságot már töb b Ország Gyűlésein m egesm érték, és m unkába is vették 5 h á t mi len­

nénk-é azok a' m éltatlan és háláadatlan H azafiak, kik betses A nyai-nyelvünket Oskoláinkból k itilta­

n á n k , kik idegen nyelvnek talmátssága által ju t­

nánk a' Tudom ányoknak értelm ére, m indenkor más szájával en nénk, és az idegen Ízlésben gyö­

n y ö rk ö d v én , soha se juthatnánk arra a’ Nemzeti boldogságra 5 hogy é re z h e tn é n k , minémü kellem e­

tes iz x minémü hathatós erő vagyon Anyai nyel*

vünkben elrejtve ? Mi lennénk-é E urópában az az utolsó N e m z e t, melly egy id eg en , felette nehéz , és h ólt nyelvet tsak azért ta n u ln á n k , hogy azon tudom ányokat lehessen tan u ln i, m ellyeket Anyai nyelvenn sokkal kevesebb fáradsággal, k é t, ’s három annyira is lehetne vinni? Mi lennénk-é azok a1 bóldogtalanok kik az idegen nyelvnek se­

gedelme á lta l, mindég a’ zavaros folyam atokból m e ríte n é n k poshadt vizeket, soha sem az ered e­

tes tiszta forrásból a’ Tudom ányoknak élő vizét?

Már m ajd m inden E urópai N em zetek, A nglusok, D án u so k , S vékusok, N ém etek, P o rtu g allu so k , S pan y o lo k , F ran tziák , Olaszok , H elvétusok, Hol­

landusok , Anyai nyelveken tan íttatják a* T udo­

m á n y o k a t, só t még a’ Lengyelek és Oroszok is A nyai nyelvekenn kezdik ezeket ta n ítta tn i ; h á t mi lennénk-é Európában az utolsó N emzet a' Tu­

dom ányos pallérozódásra nézv e? — Azt m ondja am a nagy hirü Berlini T udós D oktor Jen isch U r ; a ’

Geist und charachter des Achtze­

hen Jahrhunderts

nevű m unkájában: Egy mivóltos ( essentialis ) akadállyá a* Tudom ányos pallérozódásnak volt az az uralkodó szokások a' Tudósoknak , hogy ők az ő szóbeli ta n ítá s a ik b a n , annál is inkább pedig az ő írásaikb an, a* Deák nyel­

vel éltek , melly m ellett az Ű jjabb E urópai nyelvekt nek kimivelése e lm u la sz ta to tt, és a’ T udom ányok­

nak T em p lo m a, m int valamclly majd által-törh etet­

len tövis k e ríté s s e l körül v étetett. Maga a* L é le k , egy idegen nyelvnek békóiba verethetvén, nem tu ­ d o tt olly bátran fe lre p ü ln i, mint a' mennyire a’ ma­

ga Anyai nyelvén szerentséssen rep ü lt volna. Sok tárgyakról nem is írtt senki, mivel a’ Deák nyelvenn arra szók sem találtattak. De ez a’ Deák nyél vei ki­

rekesztőképpen való élésnek szem re-hányása , ki­

váltképpen érdekli N ém et O rszágot, és az éjszaki N em zetek et; m ert már a’ V esztfáliai békesség előtt,

O lasz, F ran tzía, é s Ánglus Országokban a’ Tudo­

mányos dolgokról Anyai nyelvekenn írtak. — Majd hasonlóképpen ír Fessm ayer L andshuti Profes­

sor Úr is , a ’ maga

Grundrisz der Histori

^­

schen Hilfsvissenschaften

nevű munká­

já b a n : Még későbben ho zattattak -b é, úgym ond, a ’ Nemzeti nyelvek a K antzelláriákba. Már a’ hete­

dik százban ad o tt Fókás Császár egy p éld át , m in t­

hogy ő napkeletenn az addig uralkodó D eák nyel­

v e t a* K antzelláriákból k itilto tta , és e* h e ly e tt a*

Hazai nyelvnek használását parantsolta, — E zu tán vétetett-fel ez a’ Görög nyelv N eápolyban és Szicí­

liában is a’ C anczelláriákba. — E zen kivül az Ánglu­

s ok v o ltak , E urópában elsők, kik a’ 8-dik Század­

tó l fogva a’ Deák m ellett , a’ magok A nyai nyelvek­

kel is é lte k , könyveikben és Leveleikben. Még a’

12-dik Századnak közepe u tá n , hozták -bé a ’ több E urópai N em zetek az ő A nyai nyelveknek haszná­

lását. — De hogy több külső vagy belső író k a t el- h algassak: azt m ondja M árton Professor Úr a ’ ma­

ga Morálja Élőbeszédének 59-dik ó ld a lá n :

Tudd- meg Magyar, hogy midőn nyelvedet eltemeted^ Gyászos estét Nemzeted­

nek te magad sietteted.

Ha valaha M árton U r igazat m o n d o tt, it t valóban ollyan igasságot ál­

lí to tt , mellynek sem a’ józan o k o sság , sem a’ ta­

pasztalás ellene nem m ondhat. — Ugyan is a' D e­

ák nyelvet Hazánkba régi jám bor E leinknek tu d a t­

lansága hozta-bé , és hogy az idegen mesterek álta l m inden tudom ányok ezen a' nyelvenn ta n ítta tta k , az is te tte ezt szükségessé. —

3- §. Nem mondom én a z t, hogy nintsenek n á­

lunk némelly derék tudós em berek, kik a* D eák nyelvenn jutottak a’ Tudom ányoknak azon póltzára m ellyen tündöklenek $ hanem azt bátrann merem állítan i, hogy nálunk a ’ T udom ányokra vezető ú t olly keskeny és olly tö re tle n , hogy míg nem azokra^

édes Anyai nyelvünk segedelmével v ezettetü n k , azokhoz igen kevesen juthatu nk , és N em zetünknek

n ag y o b b

ré sz e , m indenkor tudatlanságban és dur­

vaságban m a ra d ; sőt azt is bátorkodom erősítteni,

hogy mega’ mostani tudós embereink is, sokkal tiidóssabbak volnának, ha a’ Tudományokat Magyarúl tanulták vólna,

mivel azon idő a l a tt, míg a’ Tudom ányo­

k a t D eák nyelvenn ta n ú ittá k , Magyar nyelven két három annyit és nyomossabban is tanultak volna.

-— P éld á t adnak erre a’ F ran tziák , Á nglusok, Né­

m etek , és eg y e b e k , kik a’ Tudom ányokat Anyai nyelveken ta n u ljá k , és annak segedelmével 20* 21.

22. esztendős k o ro k b a n , a* magok oskolai pállyájo­

h a tm á r elszoktál; v ég ezni, és ren d szerén t a’ böl- tsességnek nem tsak sokkal nagyobb m értékére, de a ’ közönséges megvilágosodásra i s , sokkal számos­

babban jutnak. S őt ezen kívül h áro m , négy eszten­

dők a la tt jó M ethodus által a ’ Deák nyelvet is an­

n yira m eg tan u lják , hogy a’ D eák könyvek értésé­

ben és a’ Conceptusok formálásában nékünk meste­

reink lehetnek.

4. §. Azt sem m ondom , hogy a’ Deák nyelvet O skoláinkból egészen ki kell zárni. Jól tudom ugyan is minémü környülállások és viszonosságokban (re­

la tio ) vagyunk mi ezen Magyar Hazában. Tudom a z t, hogy ezen Országban a’ sokféle N em zeteknek külöm bsége, a’ R. C atholica és Evangelica Osko­

láknak in té z e te , m ellyekben még minden Tudom á­

nyok Deák nyelven taníttatnak^ mivel tanulóik, Ma­

gyar , Németh , és T óth N em zetekből valók j Privi­

légium ainknak és Törvényeinknek D eák nyelven le tt kiadása , a ’ Felső Dicasterium oknak eddig gya­

ko rlo tt szokása ’s a’ régi Deák könyveknek é rté s e , szorossan megkívánnyák tőlünk, hogy a’ Deák nyel­

vet is gyakoroljuk ; de mig N em zetünk hajnala na­

gyobb világosságra d e rü l, míg minden Tudomány o-

k a t, Törvénykezéseket és P olgári Kórmányozásra tartozó dolgokat Anyai nyelvünkönn fo ly tath at­

nánk , elég lészen n é k ü n k , ha különössen azokat a* Tudom ányokat tanuljuk D eák ny elvenn, mel­

lyek a ’ Törvényes és Politica tárgyakkal nagyobb viszonosságban és öszveköttetésben vagyn a k ; azo­

k a t pedig mellyek a’ népnek m egvilágosíttására, és az erköltsi értelem nek ’s a' szívnek jav íttására ta r­

toznak Anyai nyelvünkönn taníttatjuk. Az első rendbeliek közé tartoznak a’ Philosophia , M athe­

sis , Jus N aturae, Historia U niversalis, P h y s ic a , S tatistica 5 — az utóbbiak közé pedig szám iáltat­

nak a' Dogm atica és Moralis T heologia , T erm észe­

ti és Erköltsi Vallás 5 E rk ö lts-T u d o m án y , Homile­

tik a , Cura P asto ralis, L yturg ica, Exegesis, és az Ekklésiai-H istória. — Ugyan is ezen utóbbi T u d o ­ m ányok , leginkább a’ nép értelm én ek és szívének form álására tarto zn ak j nagyon szükséges dolog te­

h á t , hogy ezek a’ nép jövendő T anító in ak ugyan azon a' nyelvenn taníttassanak , a ’ mellyen ő k a ’ né­

p et taníttani fogják ; mert így ezen T udom ányokat mind magok ham arább és jobban megfogják ; mind pedig a népnek elméjébe is könnyebben és világo­

sabban belé önthetik. — A z igaz böltsesség az il- lyen nagy haszonnak és kéntelenségnek Öszve ütkö­

zésében abban á l l, ha a' két végsöséget (extrem a) elkerüljük , és a’ közép u tat m egtartjuk. Az is káros lenne m inékünk, a ’ m ostani állap o tu n k ra n é z v e , h a egyszerre m inden Tudom ányok M agyarul ta n ít­

tatnának 5 az p ed ig , ha m inden Tudom ányok to ­ vább is Deákul ta n ítta tn á n a k , éppen veszedel­

münkre szolgálna.

Hogy nekünk a ’ Tudom ányokat még most rész szerént D eák u l, rész szerént pedig Magyarul kell ta n íttatn u n k , ez a’ környülállás is h ath ató ssan ja­

vasolja ; hogy a’ Philosophica és Physica Tudomás nyokra nintsenek is még alkalm atos Mesterszava^

ínk (te rm in i te c h n ic i) és Magyar K önyveink, a' Theologiára p ed ig , mivel ezen Tudom ány a’ P ré­

dikátziókban és oskolai o k tatáso k b an , már régtől fogva Magyarul g yakoroltatik, már kézi könyvein k , és alkalm atos M esterszavaink is vagynak , mellyek a ’ Tudom ányoknak értelm ét, nagyon könnyebbí­

tik. Hát ugyan ezen oskolai Magyar Könyveket kel­

lene-é ismét D eákra fo rd ítta n i, és ez által é rth e te t­

lenebbekké te n n i? Ugyan is nem az a’ fő tzélunk nékünk , hogy a’ Magyar taníttás által jobb Magya­

rok légyünk 5 m ert ez abból önként fog következ­

ni ; hanem hogy az Anyai nyelvenn a’ Tudom ányok­

b an sokkal nagyobb előm enetelt tégyünk.

5. §. Azt mondják ugyan ezekre a ’ Deák nyelv­

nek mód nélkül való tisztelői ;

hogy zavarodás és Bábel

lészen O skoláinkból, ha ném elly T u­

dom ányokat D e á k u l, ném ellyeket pedig Magyarul tan íttatu n k . — De m iért nem lészen hát Bábel Os­

k oláin k b ó l, midőn ezekben 10.15 20. féle Tudo­

m á n y o k at is ta n ítta tu n k , és m iért nem lészen Bá­

b e l, m időn a ’ Deák nyelv m ellett, N ém et, Görög*

és Sidó nyelveket is taníttatunk. — E* világnak és a ’ Tudom ányoknak ősz ve illése, hárm oniája, nem az E gyenlőségben, hanem az egy tzélra, a ’ tökélle­

tességre in té z e tt külöm bözésben á ll, és a’ ki azt egyform aságnak princípium a s z e ré n t, e’ világ hár­

m óniáját meg akarná ig a z ítta n i, az bizonyossan az Istennek és a’ Term észetnek egész tzélját elron ta­

n á ! — Tsak a’ P o litica Igazgatásban , a,' H adi-T a­

cticában és ném elly M athem atica, Physica intéze­

tekben vagyon helye az egyform aságnak •, az é rte ­ lem nek pedig legközönségesebb régulája ez :

M i n­

dent megpróbáljatok és a’ mi jó azt megtartsátok.

6» §. Azt mondják to v áb b á: Hogy ha a* Theo­

lógiát Istentudom ányt Deákul nem tanuljuk, nem tudunk a ’ külömbözőkkel a’ Vallásból Deákul dispu-,

tá ln i, vetekedni. — De ha a’ Vallásnak fő tzé l­

j á t , a 1 szívnek és akaratnak m egnem esítését gon­

d olóra veszszük; valóban ezen tek in tetb ő l kíván­

ni k e lle n e , hogy a’ disputálásnak és viszszálko­

dásnak minden eszközeit elfelejtenén k, és min­

d e n em bert az olvasgatásra az elm élkedésre , a’

tsendes visgálódásra, és így a’ maga értelm ére és meggyőződésére h a g y v á n , egymással tsak a’

V irtusokban v e te k e d n é n k , és tudom ányunk jósá­

g á t tsak életünknek ártatlanságával kívánnánk meg­

b izonyítani. M inthogy külöm ben is a’ szakadatlan tapasztalásból tu d ju k , hogy az illyen V allásos ve­

tem edések, majd soha sem világosítják meg az érte lm e t; hanem tsak a* gyűlöletes viszszálkodá­

sokat gyarapítják.

7. §. Még azt is m ondják némellyel^: Hogy h a edgyik Professor D eákul tanítja a1 maga tudo­

m ányát ; ta n íttsa te h á t a ’ másik is n mivel mind­

nyájoknak többnyire egyenlő a’ fizetések. — De ez igen dísztelen k öte k ed ős ellenvetés , melly sem az okosságon, sem a ’ közhasznonn nem fu n d áltatik , hanem tsak az alatsony irigységből származik.

U gyan is mindenik Professor jobban tud még m ost is nálunk Deákul m int M agyarul, és minthogy min­

den Tudom ányokban bővebb és jobb Deák Mes­

terszók vagyn ak , m int M agyarok; könnyebben is tanítana mindenik Professor D eákul mint Magya­

rul : hanem mivel a’ Tanúlók sokkal könnyebben m egértik a' Magyar m int a’ D eák nyelvenn te tt ta n íttá s o k a t; azért nagyon hasznos , sőt szük­

séges , hogy a ' m ennyire leh ettség es , némelly T u ­ dom ányok Magyarul taníttassanak.

8. §• Legfontosabb ellenvetés az, m ellyet a*

legböltsebb és jobb em berek te sz n e k : Hogy ha a ’ Nem zetnek valam clly része a’ D eák nyelvenn való tanulást félre té s z i, az kéttség kivül minden közönséges hivatalokból kim arad ? és Deákos Ha-

zánkfiaitól egészszen m egvettetik. — De ha a,’

dolgot nyomossan m egfontoljuk, még ezen ellen­

vetés sem fo rd íth atja-el előszször feltett állíttáso­

mát. — Nem mondom én a z t, hogy a’ Deák nyel­

vet O skoláinkból egészen k iirtsu k , távol legyen tőlem ez az idétlen gondolat ; sőt egész buzgóság­

gal azt állítom , hogy mind az alsóbb Classisok­

b a n n , mind a* felsőbb A uditórium okban a' Deák nyelvet szorgalm atossan kell gyakorolnunk , a' szükséges Tudom ányokat ezen taníttatnu n k 5 hogy így cl régi Róm aiaknak felséges bőltselkedései­

k e t és gondolat-m ódjaikat megtarthassuk , de hogy a ’ nagy buzgóság m iatt egészen Deák Respub­

licát formáljunk , ab b an , a’ mi k itett mázsás okok­

ra nézve, meg nem cggyezhetek. Nem a’ T ud o ­ mányos Deák kön yv ek bő l, hanem a’ régi Deák A uctorokból kell a’ Deák nyelvet m e rítte n i, és így tsak ezeket forgassuk mi szorgalm atossann , é s tanulóinkat kiváltképpen a’ Deák S tylusban, beszélgetésben és D eclam atiókban gyakoroljuk;

bizonyossan elérjük a’ tz élt, m ellyet olly fontos­

nak tartunk.

9. §. De azt is m ondhatná még v a la k i, hogy a* külső N em zetek, egy egy közönséges Anyai nyelven beszéllvénn, igen ltönnyenn és hasznos­

san le h e t azoknál a’ Tudom ányokat Anyai nyel­

venn ta n íttan ij de Magyar Országon a’ sokféle Nemzetek és nyelvek m ia tt, alig lehet a’ M agyar nyelvet közönséges Nemzeti nyelvvé te n n i, és ezenn a’ k ülömbféle Nemzeteknek a’ Tudom ányo­

kat Magyarul taníttatni. — De erre tsak az a’ fe­

lelet 5 hogy bizonyos az a’ Statisticából hogy Ma­

gyar és Erdély Országonn a’ Magyar N em zet, m int egy hat millióra mégyen ; a* N ém etek , T ó­

to k , és Görögök pedig mind külön k ülön, mind pedig e g g y ü tt is sokkal kevesebb számot tesznek | d e ezeknek is majd fele, érti a’ Magyar n y e lv e t.

és így még is a’ Haza boldogsága, és a’ Magyar N em zet méltósága azt kívánnya, hogy a’ nagyobb Oskolákban a’ T udom ányok, a’ legnagyobb Nem­

zetn ek nyelvén taníttassanak. A’ kissebb Oskolák­

ban pedig a’ hasznos Tudományok , m indenik N em­

zetnek saját nyelvén tan íttath atnak ugyan ; hanem e" m ellett a' M agyar nyelv is , szorgalm atossan ta n ítta s s é k , hogy így ez lehessen a’ főbb Osko­

lákban a' Tudom ányoknak közönséges kúltsa. — Rülönössen pedig 5 ha a’ R. Catholica és Evange­

lica O skolákban, a’ M agyar, N ém et és T óth Nem­

zetenn lévő tanulók m iatt, bé nem lehet is a1 Ma­

gyar nyelvenn való taníttást ham arjában hozni j bé le h et a' R eform átusok Oskoláikba , kik mind­

nyájan M agyar nyelvenn beszéílen ek , és így ezek k öteleztetne.k a’ Magyar nyelvenn való taníttást legelsőbenn is elkezdeni. —

Mind ezen m egtzáfolhatatlan okokra n é z v e , ideje teh át hogy mi is már valahára a’ régi meg­

rögzött balvéle kedéseket letégyü k , mellyek sze­

ré n t mind eddig m ajd minden bőltsességet a ’ D e­

ák nyelvben lenni ta rto ttu n k , és a’ legböltsebb N em zeteknek példáikat k ö v e tv é n , kezdjük-el már valahára a’ Tudom ányokat Anyai nyelvünkönn ta ­ n ítta tn i, és ez által a ’ józan világosságot közön­

ségessen te rjeszte n i; mert külöm benn N em zetünk nagyobb részének értelm e, soha meg nem vilá­

g o so d ik , és erköltsi érzése ’s ak aratja meg nem jobbul.

10. §. V égtére talám azt is kell egy két szó­

val említenem 3 hogy vagynak ugyan ezen elmél­

kedésben egynéhány érzékennyebb kim ondások, m ellyek némelly kényessebb füleket m egsérteni lá tta tn a k; de ha m egengedtetik az a’ testi O rvo­

so k n ak , hogy a’ régi megrögzött nyavalyákat ke­

serű és tsipős orvosságokkal, sőt néha mettzések­

k el is g y ó g y íts á k, bizonyossan meg kell azt eíi-

gedni a z értelem orvosinak is , hogy a' régi meg­

rö g zö tt balvélekedéseket, érzékenyebb kimon­

dásokkal is ostrom olják. — Én senkinek szemé­

ly ét sérteni nem k ívánom , hanem tsak a’ szembe­

tűnő , felette káros balvélekedéseket érdeklem , m ellyeket tsípőssebb kim ondásokkal is ostrom ol­

ni minden jó Hazafinak kötelessége. —- E. I. H.

Osváld Zsigmond,

T. Veszprém Vármegye Táblabírája.