(7) A DICSÜLT GRÓF

Teljes szövegt

(1)^. •,^-«f**v. ^,..

(2) lO ÍO^'"^'.

(3) ^. ^ OA^^^^fl^^^^^^CuiU). ^.

(4)

(5)

(6) ^. Vy^.y/.. Jichn Pcs/cn. íÂí'^// /y. <. '^. -sar. >-•-. -/ÍC. t'i//. r<^. t.

(7) A DICSÜLT GRÓF. SZÉCHENYI ISTVÁN LETRAIEI.. Szép vagy óh hon! bercz, völgy változnak gazdag öledben. Téridet országos négy folyam árja szegi;. Ám. természettl mind ez. Nagygyá csak. lellíetlen. ajándék!. üaid szent akaratja tehet. Vörösmarit/.. EREDETI. KÚTFK UTÁN NÉPSZEREN ELADJA. BÜROSS MIHÁLY.. GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN AKCZKÉPÉVEL.. KIADJA. II. E. PEST. C KENA. S. MDCCCLX.. T GU. S Z. TÁV.

(8) Db '. 33 •3. Pest,. IfifiO.. Nyomatott Landcrcr. éa tlerkenastnál..

(9) TARTALOM. Lap 1.. Széchenyi gyermek és. 2.. Széchenyi István els föllépte. ifjú. kora s. 1. arróli. vélemény. .... ..... 4. 3.. Másik ellenvélemény Széchenyi pályakezdetérl. 4.. Széchenyi jellemzése. 5.. Széchenyi irodalmi. 6.. Széchenyi államférfiúi. 7.. Széchenyi mint élhalott. 34. 8.. Széchenyi a nemzet halottja. 3G. 9.. Mint. tiszteli a. 10 15. mködése s. 21. 25. politikai pályája. magyar nemzet elhunyt nagyjait. ..... 38.

(10)

(11) gondolkodva állapodik meg az eltte fekv<") becses kdaral) eltt s remegve veszi kezél)c a vésüt és kalapácsot és soká haboz, mig a kre teszi; félve. hogy Mint a. fiatal s. kezd. iiiiivcsz. miivészi szobor helyett, csak. trhet néma. alak fog keze alól. kikerülni ugy én is dobogó szívvel veszem fel tollamat s remegve ülök asztalonuuíl, midn gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar életrajzát akarom megirni, mert attól félek, hogy midn dicsiteni akarom t, fénytelen rajzommal levonok halhatlan érdemeibl. Es hogy e merész lépést mégis megteszem, azon remény biztat, hogy e szerény füzet olvasói nem az iró gyöngeségét csekélységét; hanem a dicsöitend nagy:. .s. ságát. s. átkarolhatlan erejét fogják latba vetni.. Széchenyi István, e hon njjáteremtjének. életét, tetteit, ér-. hün megírni, egyike a legnehezebb feladatoknak, azért nem is ígérem olvasómnak, hogy valami tökéletes kerekded képet fogok adni; hanem beérem azzal, ha a magyar nemzet kebelében állítandó örök emlékhez néhány porszemmel én is járnlhattam, demeit kellleg. rajzolni,. Sz('flienyi Islváii. 1.. ü:ynnieK- és ifjnkora.. Széchenyi István gróf, a legnagyobb az 1820 dec.. mányokat. múzeum. hn. .scpt.. I.. pártoló gróf Széchenyi Fcrencznek, a nemzeti. alapít(3jának s Festetics. élelr.. született. 21-dikén.. gicont alapító nagy Festetics Siechenyi. magyar,. Harmadik s legfiatalabb fia volt lo-dikán megluilálozolt magas mveltség s tudo-. Bécsben 1701. grófnnek, a keszthelyi Geor-. György gróf testvérének. X.

(12) Gróf Széchenyi Ferenoz honunk ügyét még tetemesebb anyagi áhlozatokkal segítette mint fia István, méltó, hogy a. nagy íiii, méltán nagynak mondliató néhány vonással.. Már József. atyját. megismertessük. is. császár alatt fényes hivatalokat viselt, de azok-. ról önként leköszönt, hihetleg, mert hazah lelke nem trhette, hogy József alkotmányellenesen, rendeletek által kormányoz.. [Meghalván József császár, utóda tett.. A József által. II.. Bécsbe vitetett. s. Lipót országgylést hirdea ritkaságok tárába szánt. szent koronát örömrivalgások közt tette uj uralkodója fejére a. nemzeti függetlenségét. majd tizenkét éven I.. alkotmányos jogait visszanyert nem-. 179%-diki hires országgylési terem. zet s az. a. s. Ferencz. falai. nagy. át visszavonulva élt. közt látta. hazafit.. alatt ismét fényes hivatalokra. emeltetett. szemeinek gyöngesége miatt hivatalairól másodszor dott. s. de. lemon-. is. minden. visszavonulván a hivatalos pályától,. ;. idejét. s. gondját gyermekei növeltctcsére forditá. A sok csalódás és reményvesztés által elkeserített öreg gróf — mint rendesen szoa vallásban keresett menedéket s természetes, kott történni. —. hogy gyermekeinek. is. Széchenyi István. vallásos nevelést igyekezett adni.. gyermekévei folytonos. imádkozás és. egykor a. kegyes könyvek olvasása közt folytak. le;. lion oszlopa s a trón kegyeltje. naponkint a lépcskön. volt,. atyját, ki. térdelve, tört szivvel imádkozni látta. így. gróf. s. alig tizennyolcz éves. rére, hol. még. magára. liagyatva,. regények válták. mint i'cndesen. —. korában nagy jövedelme, választott pályája,. Az imádságokat föl s a. liideg. István. fel. igy vettetek az élet tenge-. romlottal)b pajtásai és heves vére élvek és. r)rvényeil)C sodorták.. küli. serdlt. ers izgalmak. frivol s szépizlés nél-. gyermekévek. valhistahmság. valhisosságti lielyébe lépett.. (jróf Széchenyi Ferencz ugyanis ISóO-ben, midr»n. szik_aMjös egész Knrcipát [. megrázkódtatta. dalom sorsa a legkétségesebb koczkáni fiát. Lajost,. Pált,. honnan István Viîo-trv C'Crrx/. és Istvánt a. rövid. id("». s. az. volt téve,. a. osztr.ák. mind. a. korbiro-. három. fölkel nemes sereghez kldé,. mnlva. a. rcndi's. katonai. páhiíra.

(13) :. — lépett át. 181.5-ig a. s. 3. Napóleon. den nevezetesebb csatáiban. A. résztveít.. Lipcsénél. magát. tartott ütközetben különösen kitüntette. rósz tábornokhoz megbízatásokkal. s. bárom napig Bliiclier. })(>-. kUkletvcn. lényegesen be-. másokkal együtt a nagy. folyt az iilközet sorsára azáltal, hog\'. hír. háborúk inajd min-. ellen vnl(). porosz tábornokot rávette, hogy intézkedései által a kö-. zelg Bernadotte megérkezését. és. a. csatában. i. részvétét lehet-. ségessé tegye.. Legyzetvén. hs, a szövetséges hatalmak. a korszikai. szer vonultak Parisba;. majd összeült a. pa ügyei rendezése végett. s. két-. bécsi congressns Euró-. Széchenyi katonai élete fénykora. ezen idszakokra esik.. Az eltte. fölmerült jelenetek. nagyszersége, a katonai. dicsség mámora, a legfényesebb körökben töltött órák folytonos izgalomban tárták öt s tett után sóvárgó lelke kénytelen volt a szerelem, hír, fény és kaland tündérországaiban keresni. szórakozást. s kielégittetést.. Az európai béke örökre szétfoszlottak. helyreállításával mindezen tündérálmok s. a franczia sasnak szent Ilona bérczeihez. való lánczoltatásával a hadi. ragyogó kalászaínak aratása,. dicsség gazdag mezeje, nz. a. hír. elléptetés reménye végkép. megsemmisültek.. És mi maradt Széchenyi számára? Egy pár érdemjel, a a katonai állomások foglalkozás nélküli. huszárkapitányság,. magánya. s. a. rnámorbóli. kijózanodás. bünbán('>. napjai,. hetei. s évei.. Széchenyi tevékeny szelleme a sík tenger fölött szálló lani.. Üresnek. nem. vándormadár. találá szivét és agyát,. talált s. nyugpontot, mint. magába. kezdett szál-. untatónak a jelent. multat minden fénypontjával együtt nem elég nemesnek. s. s. a. nem. hozzá eléggé méltónak. Ezen érzés, ezen tudat jótékony hatással volt lelkére s lassankint ers, de. idézett. el. eredménydús rázkódást. nála.. Széchenyi átalakulásának idejét. nem. lehet meghatározni. de annyi bizonyos, hogy a bécsi congressns után csakhamar 1'. i'.

(14) —. -. 4. sokkal komolyabbá és ismeretek után sovárgóbbá. vált,. mint. bogy szabadságidejét utazásra használta, nevezetesen beutazta a német birodalmat, addig. volt.. Ennek. tulajdonitliató,. Franczia-, xVugol-, Olaszországot. Mulatott Konstantinápolyban. megjárta az. görög államot. uj. s. sat.. Utazásaiban eleinte élvet és szórakozást keresett,. késbb. inkább okulást és ismereteket gyjtött; ISlO-töl kezdve vas. minden akadályt leküzdö erélyl}'el a komolyabb tanulmányokra adta magát; 1820 év végén pedig, atyjának halála után, életének legmélyebb feladatául a magyar nemzet sorsávali foglalkozást tzte ki s komolyan ke? dett kémlelödni aziránt, hogy van-e még fajunk feltámadása körül remény, vagy nincs-e többe? szorgalommal. s. kitartással. 2.. s. SzécIiPiiyi István elsó füllépíe.. Széehenyi Istvánt méltán nevezhetjük. mert els föllépése ébredéséhez. s. hasoiüitott az. is. a. haza napjának,. liomályából. éj. eltör nap. nap pályafutása mele-. egész élet[)ályája, mint a. gített, éltetett és tenyésztett.. O. l. kora ifjúságát részint a katonaságnál. háborúkban, részint külföldön. tölte, a. hibásan l)eszélte és a tudományok csak kevés jelét adta.. midn a. az 1825-diki. közügyek. fölötti. Nem. s. s. a Napóleon clle-. magyar nyelvet csak. haza. iránti. szeretetének. csuda tehát, ha mindenkit meglepett,. országgylésen huszártiszti egyenruhában tanácskozásokba vegyült. Már els fcillé-. pése oly. megdöbbent hatású. németül. társalkod<'>. volt,. frjrendüek, a. hogy. a diákul szónokló s. magyar hangon. lelkes huszártisztl)en önkénytelenül a. inegszfdaló. haza szebb jövtijének re-. ménysugarát láták fellövelni. Arnd fol\ t ugyanis a tanácskozás, hogy a magyar nyelv s tudományosság nuivelésére hogyan lehetne eiíy tudós társasáiíoí. állítani s a. lehetne hgczélszerübben biztosítani.. felállitandot. liogN an. Ekkor ellép egy akkorig. csak a nagyok fény tereméiben ismert, de u közéletben egészen i-ímfreílcii llcsscn-Iííniiliurg liuszárezrtHli ka])it;ínv s. egész évi.

(15) ;. -. hatvanezer forintot a felállitandó akiidcmiára. jövüdelinét,. E. dozza.. ál-. csuda példa varázservel hatott a jelenvolt nagyokra,. számos követre alapitvány. talál s az. esakhamar. „legyen" szavára,. —. -. 5. lett. akadémia. ln. alá. felállítására meijkivántató. irva. mintegy. Széchenyi. s. magyar akadémia.. —. S miként fogsz egy évig elélni?. kérdek tle elámult. barátai.. —. Eltartotok. E percztl gondolata, ^. más. ti,. fogva. —. ez volt rövid felelete.. nem. törekvése,. volt. nagy. és. nemes lelkének más. más vágya, mint hogjâjna^yaiâjt. biztosH^^_azjeurópai^_polgárisod4s_ ö-^vényénj de. önállólag;. mindmindjôvál^ VQzes^ s^szelleniî tulajdonait _s^ tehetségeit minél nemesebb irányban fejthesse. Hogy ez volt Széciienyinek nagy és mindent alárendeli"* tíh'ekvése, annak l)ebizonvitására saját szavait idézem ,,A. viselni. magyar né[)nt k nincs csekélyebb hivatása, mint képEurpál)an egyedüli heterogén sarjadék ázsiai. —. —. bölcsjében rejtez, eddigelé sehol. nem. ségre. virult. ki. nem. sajátságait; sajátságait. mely, jóllehet mindent. fejlett,. sehol érett-. egy törzsökfajnak,. maga eltt ledönt dagályként már. több ízben gyászba boritá földgolyónk legkiképzettebb részeit s. fel-felböszülésében mint Isten ostora mindenütt vérrel járt,. bizonyosan annyi különöst. nemest. jót és. rejt. s. erejénél íogva^ bizonyosan jurnyi^. magában, mint. az. emberi nemnek akármely. ers családja. „Az emberiségnek egy nemzetet megtartani, sfijátsóf/ait mint ereklyét megrizni és szepltlen minségben kifejteni, nemesitni erit, erényeit s egészen uj, eddig nem ismrrl (dákoklelkes és. ban kiképezve^ végczéljához, az endêriség feldicsitéséhcz zetni. :. —. ez a föladat.. „Hivatásunk nem csekélyebb, mint zettel gazdagítani. érhetnénk. ve-. a világot. meg, mit azonban csak. egy. kitüzr>tt terv. uj. nem-. szerint. el.. „S minden jelenetek jövend fényt mutatnak, minek megjóslására egyeflíil fontolgatás,. más. nf-mzctí k kif'jhidésének. i«-.

(16) —. —. 6. nemzet iiiikkuli egybehasorilitása és semmivel több prófétai tulajdon nem kell, mint elörc megmondani, hogy a kisded makkból, ha nem romlott, idvel term tölgyfa lesz, merete. s. csak senki. el. ne. gázolja."'. Ezek Széchenyinek alapeszméje. s. szavai,. ezekbl. látható politikájának. változatlan sarkpontja.. Vannak számosan, kik Széchenyi reformátori szerepét t, midn feladatához kezdett, a közpályára. röo-tönzüttnek s. egészen készületlennek álliták.. Katona bajtársainak, kik a Napóleon elleni háborúban vele szolgáltak, még Hitel" czimli munkája megjelenése után sem ment fejkbe, hogy az a Széchenyi István idézlietett el tudós munkái által eszmeforradalmat, ki mindenkin túltett ,,. ugyan lovaglásban,. testi. gyakorlatban. nk. s. körüli szerencsé-. ben; de Guttenberg találmánya, a könyvnyomtatás mestersége iránt kevés elszeretetet tanúsított.. Dessewífy Aurél. azt jegyezte. is. meg. róla,. hogy egészen. ké-. születlenül lépett a törvényhozói terembe.. Wesselényi Miklós pedig szólván, állitá,. —. Széchenyiveli. utazásairól. hogy Széchenyi sok világtapasztalást. ugyan, de a gazdasági. s. államgazdászati rapsodistikus ismere-. teken kivül csak a szépirodalomban birt jártassággal. káról pedig keveset gondolkodott. hazáját. nem. — ha felteszszük róla,. szijl. volt. a. A. politi-. magyar. mások Széchen}^ els pedig fel kell tennünk, hogy is. ámította, akkor hinnünk kell a mit „Kelet népe'*. czimü munkájában mond magáról így. sem. hite. s. nemzet jövendje fell. Azonban bármint vélekedjenek föllépésérl. szerzett. meghatottan. búba merülve. s. -. még. már akkor. :. .,0h mily sokszor láíám. mint gyenge hú szegény atyámat villant. lelkemen keresztül, hogy. man:asbnak, valami sokkal naíívobb éi'dekünek kell hatni. mint családi vagy házéleti elveivel inegbiirátkozott. l)!ijok. férfi,. mosolylyal trt vala. Akkor. —. r:í,. keserségeinek. Mert Kpictetos. mint. vala, ilyféle gyötrelnu-ket. nem tudtam. nagyok lehettek azok! Kés])b tudám. s. felfogni uíost. bánatait.. tudom,. P»c. liogy.

(17) nemzetünk alacsony létet gyászolta. A magyarnak napról napra mélyebben sülyedése és azon reménynélküli nézet, miszerint nemsokára és elkerülhetlenül fogna életünk végórája ütni, okozá oly sokszori keser epedéseit. Felfogta- e, bogy ránkjiézve csak ngy lehet jn^g_üdy^Îia^_nemzejis^gün^ még alkotmányunk szeplötlensége elébe teszszük^ nem tudom.. Tán nem. 'v. ert. ^0. és életet halálos álmaiból kibontakoznia. S mióta annyi polgá-. ^4l. ri. tulajdonított a mindinkáljb lankadó testnek elég. erényekkel fényl atyám,. ltt. mint „magyar" reménytelen. meg nem szünleg. sírjába, azóta. szál-. ^"^. hasonlitgatám más nem-. ^ ". magyarnak életfonalával. mikép kiismerném van-e még feltámadása körül remény, vagy nincs-e többé. Eletem legmélijehb feladása ez vala. S mindenben tapasztalám, hogy e keleti rajnak, de épen virága, _iner^salakja_e zetek életjeleit a. össze,. :. ^. legnemesbnek is van, mármár kétségbeesik, mély melánkholiában eped mindig valami után. mi. nenizetn_ekj^ miiit a. búban. s. eltte ismeretlen. Mig más nemzetek a jelenben látszanak s. jellemzetök megelégedés és jó kedv, mintha. már. élni,. elérték vol-. na a nagy természetbeni állásukat, osztályrészüknek már. bir-. a magyar, kinek egész létét oly sötét titok vagy nem remél többé semmit, s a múltban hiszi örökre eltemetve hír s nevét, vagy a nagy idk folyamától vár lelki. tokában volnának. :. fedi,. sebeire. dben. írt,. sejti. s. néha, de csak átfutó csillámként, a messze jöven-. nemzeti fényét. s látja. megnyílni egét.. — Figyelmezz. a németek társasági szellemére, figyelmezz zenéjének jellemére,. a zenének,. melybl. legbelsbb érzelme,. oly valódilag tükrözik ki a külön nemzetek s. fogod-e tagadliatni, hogy a német a jelen-. ben él, a jelennek szedi virágit, soha nem epedvén a jövendnek koczka játéka körül. Halljad zenéjét s akaratod ellen vígalomra gerjedsz, az utóls(í Inir olliangzása uí:in azonban vége a varázsnak, lelkedben nem marad semmi nyom. Laktam sokat németek közt, természetüket magamra alkalmazni i]>arkodván, s köztük a napnak, az tígyébként kellemesen töltött napnak bezártával elvágva érzem a jövendt, míg a jöv 24 óra végével. minden jövend])eli vágy nélkül.szinte megint. ott állék, hol. ^. "^^. Í j*.

(18) Mit érzek viszont magyarok. -. teo'nap.. nem bélyegzé még meg. kiknek lelkét. kiJzt,. magyarok. közt,. az elkorcsosulás szégye-. ne; mit érzek messze a világ zajától magamba visszavonulva? Bánatot és reményt! Zenditsd meg a nemzeti dal gyászhúrjait s. a múlt kor mélyeibe sülyedve édes kínok. elsírom bús elegiámat,. magyar nemzet. hoo-y a. s ki. közt Berzsenyivel. semmi azon hiedelembl, Fel-felhasad ismét elttem az ég. nem. „volt.". vesz. és édeni kéjjel reppen lelkemen keresztül ily szózat: „Epedéseid nem holtakat illetnek, bús hangjaid nem halotti zene, a jövend. Oh mennyei öröm S ime sötétre idk folyama megint, s (iriilt gyanánt,. lehet korod.". eltt az. !. borul szemeim. kínok és kéjek. fogyasztom magamat, életemnek nagy része bánat, a reménynek sugarai vajmi gyéren öntnek pályámra. közt hánykódva. fényt.". Fentebb idézett töredékbl. kiviláglik,. miként Széehenyi-. nek els belépése a pozsonyi országterembe, els megszólandása a közügyek tárgyai felett, hosszú elkészület után, kifzött terv szerint, st a mester önérzetével s épen nem rögtönzésbl történt.. Ha. lelkem fölmelegül, szivem. Széchenyi müveit olvasom,. feldobog, gondolataim a múltba szállnak vissza. mintha a dicsültet hallanám szónokolni. ve,. hogy minden. lioníitársaTn,. dobog, hasonlóan érez velem,. s. s. ugy. tetszik,. Meg vagyok gyzd-. kinek kebelében magyar szív. kedvesen. veszi,. ha Széchenyi. melyek világosan lerombolják azon ellene emelt vádat, hogy els föllépése pillanatnyi fellobbanás és vallomásait folytatom,. nem. kiszámított megfontolás ,,. Mióta élek. —. müve. :. igy folytatja vallomásait. —. kimondhatlan. vágy létezik lelkemben Magyarország kifejtésére. A magyar nemzet fldicsitése él minden csepp véremben. Azon remény azonban, miként nem csak költi képzelgés, de száraz felfogás szerint,. lehetségét,. tésünknek,. nem. fel.. tomáinak. st hihotségét. csuk kési'ibb,. j<'>lh>hot. is. hitám nemzeti újjászüle-. hosszú évek eltt. d<^riil l)en-. Hideg, csalhat lan számuk, mert u m!mz(^ti élet sympis. vannak. csaliiatlan számai, azt miitatják,. liogy mi-.

(19) —. 9. —. dön Európáiuik, vagy jobban mondva, a civilisált világnak, szinte minden népei elérték már tetöpontjnkat s véniilésnek indulnak, a. magyar népnek esak most derül hajnala. s. oly fénye fog bekövetkezni, amilyent a 24 órai ész,. oly nyara, t.. i.. az ész. magyar nem is képzelhet, a magj'ar spherálxU kiesett német-magyar pedig gúnykaczajjal illet. Minden jelenetiík jövend fényt mutatnak nemzetünknek, minek jövendölésére semmivel több jóslói tulajdon nem kell. mint elre megmondani, hogy a kisded többsége csak távolról sem. makkb<U, ha el. .. .. a rozsdáiban elsülyedt. idvel term tölgyfa lesz, csak senki S igy lön, hogy vagy 16 évvel ezeltt (1825-. nem. ne gázolja.. ben). sejt,. roiidott,. .. kiniondhatlan. s. több napi bels küzdések után, és csak. mikor látám, hogy senki azon tán egy kissé magasb nézpontról nem fogja fel nemzetünk állását, mint én, vagy ha igen, nem mer s újraöntés helyett mindig csak nyomorult foltozás van napi renden, bizonyos órában megesküdtem magamnak, liogy miután világosan inutatkozának lelkem eltt nem csak a feltámadásnak, de nemzetünk egykori nagy kifejthetségének is legbiztosabb jelei, mindent el fogok követni, habár magam maradok is, habár vesznem kell is, mit e ketts czélnak elérésére lelkem sugal. És ekkor léptem fejedelmemhez legakkor,. hbb. 17 évi katonáskodás után, hátramaradó életemet a hazának szentelvén, a nyilvános élet tövises mezejére s itt meg kell. vallanom azon komol}' elhatározottsággal, hogy én fognám, ha senki más, nemzetünk egykori fényének megvetni alapját, vagy. legalább azon czélnak szentelni véglehelésemig földi pályámat.. A. nemzeti testben egy parányi, alacsony helyen álló kapitány. nem. csekélyebbet. senki, s. remélem. tztem. ez. ki. majd. magamnak, valóban nem. ki fog. ;. jóllehet. tnni, senki nem tekinte mé-. lyebben a szándéklott kivitelnek lehetetlenséggel határos tömkelegébe, fel. mint. én.. És. ez. mennyire. igaz, s. én mennyire fogam. szövevényes körülményeink közt a teendk. sorát. és. czél-. jaimhiz mily kesfTves utakon közelgetek, mind ezt most, és. eladom. jíJvend, mehlyel érzem, hogy. más alkalommal minden állitás;iÍ!nról a. lepleg nélkül. ítéljen földi. itteni. pályám. s.

(20) ;. —. 10. —. némileg egybeszöve van. Addig is azonban annyit mondhatok, és ezt eldönthetlen bizonysággal mutathatom be, ittlétem. semmit sem tettem rögtönzésként, vagy pilla nati fellievüde ^minden lépteim, minden tetteim egy elre kiszámított messzeható tervnek szüleményei. Vérem meg]io£^y. lés kövejtkezésében,. gondolatlanul. kitzött elveimmel ellenkezöleor soha. el. nem. ra-. nem szenvedelembl léptem. a nyilvános élet me-. de kötelesség utáni elszántságból;. minthogy véremnek. gadott, mert zejére,. s. felette keveset tudtam becsülni több évvel ezeltt,. ve a magyar nemzetet inkább a jövendben. átalán vé-. s. szeretem, mint a. jelenben.". azon véle-. Kell-e ezen szavaknál csattanósabb bizonyság. mény. lerontására,. A. zött volt?. hogy Széchenyi 1825-diki. hang, melylyel Széchenyi. föllépése rögtön-. fényes pályájának kez-. magas fokára van emelve, hogy a kétkedésnek legparányibb árnyéka sem férhet hozzá a nélkül, hogy a legnagyobb magyar szinte, szívbl fakadt hazafiúi detérl. szól,. az önérzet oly. vallomásait hiú kérkedékeny seggé ne törpitse.. 3.. Másik ellenvélemény Széchenyi pályakezdetéröl. mivel azon vélemény, hogy Széchenyi els csak pillanati felhevülés szüleménye s rögtönzött volt,. Talán fcillépése. azért,. nagy liazafi vallomásai által tökéletesen romba döntetett mások, kik a nagy reformátor földi dicsségére minden áron némi liomályt szerettek volna önzés vagy félreértés miatt borítani, megvallottak ugyan hogy Széchenyi els föllépésekor nem volt készületlen de azt állították, hogy JMagyarország az <) föllépésekor a reformkérdésekkel annyira megbarátkozott és az átalakulás útjaival annyira ismeretes volt, hogy a Uitel. a. ;. Írója. nem. fölél)redt. a nemzetet rázta. álmailxil a lialadásra,. fel. nemzetnek volt egyik. röpt közvélemény teremtje ve, hirdetíijc s eszköze lett.. lialadó tagja;. volt,. nem. a. iianeni. a. szabadabb. hanem a közvélemény. nyel-.

(21) — Ha. —. 11. ez állítás bebizori} itható,. akkor Széchcjnyi homlokáról. eltnik azon fénykör, mely most oly tiszteletreragadólag gyogja körül,. s. ö a másodrangú szerepluk sorába törpül. ra-. nevét. s. a történet múzsája csak átfutólag fogja megemlíteni.. Szükség ennélfogva tisztába jüni. e. részben. is,. mert kü-. lönben alkalmas kulcsunk nem Icend, sem Széchenyinek, sem ellenfeleinek megértésére.. Alidon Széchenyi,. mint monda „a nyilvános. i. élet. tövises. hogy ö fogná, ha senki más, nemzetünk egykori fényének megvetni alapját" tüstént a legkeserbb giinynyal támadta meg korának gyöngeségeit, bneit, elítéleteit, kinövéseit. Hangja éles és verdes, momezejére azon komoly eltökéléssel. lépett,. dora ostromló, politikája felforgató^yolt^régijtén^'ek és tanok irányiban.. Széchenyit agitátornak, izgatónak nevezték,. s. is. volt ö. azért,. hogy. az. bizonyos értelemben. a rombolásban találta gyönyörét,. de. nem. maga O nem. a lerombolt épületek recsegése által zajt üssön, a világot. körül csdítse. s. magát. a. tudott foltozni, tatarozni,. bámész tömeg. által csudáitassa.. hanem lerombolt mindent, hogy. alkossa, csupán a haszonvehetó. anyagokat kímélve meg; ö a. könyvek könyvének utasítását követte; tált,. ujjá-. rontott, épített, plán-. gyomlált, sebesített és gyógyított.. Hogy milyennek képzelte ^Magyarországot, midn a reformálás nagy munkájához készült, ez iránti nyilatkozatai el vannak szórva „Hitel", „Világ" és „Kelet népe" cziraü munkáiban. „Alomkórságban dermedez nemzetünk; de még van id a. fölébredéshez,. sok. azonban többé nincs.". Ezt mondja. a. ,,Hítel"ljen.. Hideg megfontolás s férfiúi érett elhatározás után közpályámat oly hangulatban kezdem meg, mint mikor hajó-. ,,. életi. törésnek induló szerencsétlen család megmentése végett, látván, liogy. másunnan jobb. segítség. nem j,. erejében nem, de egye-. dül tiszta szándékában bízó hajós ül gyenge csólnakára." nyilatkozik a „Kelet népében.". így.

(22) — „Muiikássági. körmet. a messze. hogy bármily sokszor voltam haladását tapasztalván. ,. -. 12. jövendbe tztem,. mint-. elmenetelünk. csiga-. közel,. is. béketiirelmetlenségemben. brömbl. mindig volt valami bennem, mi nemzeti sülyedésiinket olyannak szemlélteté, melybl mint lassít nyavahjábul. pattanni,. ismét csak lassan lehetne kiemelkedni. s. ekkép szellemem pa-. rancsára, ha kelletf, mindig hallgiitott az ész." így szól a „Kelet. népében.". „Közleményeim darabosak valának,. s. természetesen, mert. nem tartam tanácsosnak a bennem tökéletes egyhangzásban lev tervvel, roskadozó hazánkba úgyszólván kapustól rohanni be." Ezeket vallja n „Kelet népében." Szinte a „Kelet népében". tiz. re visszagondolva, igy kiált fel. küzdelem-. :. „Mennyivel édesb jelenünk búsun di. és ei'cdménydiis év-. leélt. napjainknál! Való-. elemünket megismertük, íjyáva öníjvilkolás. szünk többé. Hála, üdvözlet!. ámitson. el,. által el. Örömünk azonban bár. nem. ve-. méltó, ne. mint diadalos hadat a gyzelem, Istenért ne. !. Mert. valamint ez ismét elvesztheti a diadal legszebl) gyümölcseit,. st. m"6. szerencse, ha minden jjonugy mi is elveszthetjük még mind azt, mit eddigi elmeneteleink után biztosan várhatánk. Igen, ezt mind elveszthetjük, st hihetleg el is vesztjük, ha a legmélyebb bölcseséggel nem folytatjuk diadalmi pályánkat. Mert valamint csuda volt nemzetünket oly közel a sírhoz, ismét az élk közé visszalépni látni ugy nem távol esik a csudától, nemzetünket oly felette szövevényes körülményei közt, gordiusi csomóként egybebonyolitott mivoltában alkotmányos ícrhúságra emelni. S ha istenek nem könyörülnek, halandó ilyest soha nem visz végbe. Az, istenek azonbiui megunják érdemtelen buta csoportokat boldogságra ugy szólván szüntelen. méof ellene. dóktól. id. is. fordulhat az. eltt kibontakozik:. ;. kényszeríteni s végkép egyedül azokat veszik pártolás alá, kik legszf'])]). tudják,. dos. s. ajánflékukat, az elmebeli tehetséget bcGsUlni, kifejteni n(;m vakon,. vagy. szenv('d('ly<'ikt<"»l. chircláti'iss;!! ('lik életökct.''. ostorozva.. d(* ixon-.

(23) — Az áUaliink. -. 13. klézott helyekben van felmntatva hazánk ak-. midn. vagy. leg-. alább Széehci.iyi leHoííása szerint a nemzeti fejldés ezen. stá-. kori álhipota,. diumán. Széclicnyi a tett terére lépett. állott,. Széchenyi ezen állitásainak megezáíolására, 1)()1. ;. saját müvei-. ezeket idézik az ellenvéleményüek.. Boldogok mi, hogy köztünk inkább a fiatalság jelei s hiláthatók, hocy még távol töliink a vénség s koporsó." ,,. bái. (Hitel.). tal,. z. „Magyarország íejedelme nagy hatalmú úr, mert él s fianem vén s megholt nemzeten uralkodik." (Világ.) Az elsorolt idézetekben elbb ,,álondvórságl)an dermede-. nemzet, hajótörésnek induhj szcrenesétlen családhoz hason-. lító ország,. roskadó haza,. nemzeti siilyedés, és a. visszalép nemzet emlittetvén;. Széchenyi. saival összeférlietlennek találták. u. másik. sír. szélérl. ellenesei ezen leírá-. állítást, hoíjv. „nálunk. magyar el s fiatal, nem vén s megholt faj." S ezen ellentétes mondatokbiU azt akarták következtetni, hogy Széchenyi nincs magával tisztíilian saját a fiatalság jelei láthatók" és hogj- „a. politikájára nézve.. Egyik ellenese azt. hogy Széchenyit 1825-ben. állította,. nem a rothadás szaga vonta a nemzethez; hanem inkább varázservel azon szellem ragadta meg, mely jelcsen a nemzetiség ügyében az akkori országgylésen annyi erélyl}cl lépett fel. Hogy mindazon eszmék, melyek Széchenyiben régóta felhalmozva voltak, s a nemzet javára gyümölcsöztek, csak egy ihle-. t. szikrára vártak. nem számíthattak. ;. de a nemzet fogékonysága nélkül hatásra. volna.. „A magyar nemzet, midn meirkezdettc, nem volt sír szélén álló. Másik ellenese így n) ilatkozik a íiróf nvilvános életét. :. vén beteg, ezt mutatja azon visszahatás, melyet az alkotmányához hün ragaszkodó nemzet. II.. József önkényes kormánya ellen. gyakorolt; ezt mutatja az 1790-díkí országgylés melyen anynyi felvilágosodás annyi mélt('>sággal.. türelemmel,. annyi lelkesedés,. annyi. annyi szabadságszeretet annyi tt»rvényességgel,.

(24) íiiinyi. ^. -. 14. körülményismeret amiyi elürelátó gondoskodással, any-. nyi engesztel szellem a jövendbe oly mély belátással párosultak, liogy ezen országgylés történetét évrajzaink legfényesebb lapjaihoz sorozliatnök. ezt mutatja az azon. ;. országgylésen. ki-. rendelt választmány munkálata, a lelkesedés, áldozatkészség, a nemzetiség érdekében kitüntetett buzgóság, a folytonosan uj 3*. erö-gyjtés,. J. s. mig majd elkövetkeztek. elkövetkezett az 1825-diki. az. 1823-diki események. országgylés.. Hogy nemzetünk. azon. bámulatos hatás,. í^. nem dermedett. !?. melyet Széchenyi munkái gyakoroltak a nemzetre, mi bizonyo-. ^. san elmarad, ha a nemzetbenmár elre kész fogékonyság nincs.". kornak üterére tévé és megértettél hogyl ezért mondható a legnagyobb magyarnak. „Gróf Széchenyi lüktetéseit és. tanusitja. a sír szélén,. ujjait a. ,. százados hatásra számított. lépései. sem korán, sem késn neni. érkeztek.". A. Széchenyi. a grófnak. nem. idézetekben. felhozott. (dlen. mely nem szándékosan. történt, s. van. elferdítés,. van félremagyarázás, mel}Te. egészen szabatos eladása adhatott alkalmat.. Hogy a nagy hazafi ellentéteseknek látszó mondásait érthetkké tegyük s kicgyenlitsk, gyakorlati hasonlattal élünk. Ha valamely uradalomról lehet mondani, hogy a gazdasági épületek. romlásnak indultak, az. investitio na])ról. napra ke-. vesedik, jövedelem semmi; liogy a hosszas elhanyagolás következté])en. nem. maga. a föld. is. szomorú alakban tnik. természetéhez illen. míveltctik;. legalsó fokára szállott alá,. javítások után lál)adozni,. s s. szóval. föl;. hogy. hogy a. föld. a sülyedés. csak most kezd némi; bár hiányos a sír szélérl visszalé})ni. Ezer sze-. hogy maga a föld termékeny s eszélyes szorgalom által paradicsommá var;izsolliat() s szerencse, liogy sem medd, sem kimerült. Mert lia kimerülve volna, ha nem mutatkoznának minden hanton a s/iiz ifjúság terméken}it() jelei; bizony kar lenne rája, ily mostoha elzmények után, id(>t és fárailságot vesztcf?etni. De mivel amivi eltemetett és méffsohaki nen» ásott rencse,. kincs hever keblében,. munkához. kell fogni bölcs. rendszerek..

(25) -. 15. —. gyakorlati tapintattal és meleg ügyszeretettel és hn ez megtörténend, akkor az az uradalom. Ha mondom,. nem. „volt". hanem. „lesz.". igy szc'dunk valamely gazdaságról és senki-. nek sem iut eszébe minket következetlenséíjííel vádolni: mi kövétkezetlenség van abban, zólag ezeket írta:. désünk. ha Széchenyi a magyarra vonatko„álomkórságban dermedez nemzetünk, sülye-. ntigy, a sír elöl. reményre biztatólag igy. de szintén. igyekezet által szép iíjii,. ki. menekültünk meg a semmivé léteitl",. nem merült. kiáltott:. „még. jövend van elttünk," mert és. gazdag visszapótló ervel. eszély és. Istennek hála,. nemzet. bin'). vaíívunk ?". Hogy. Széchenyi a magyar nemzet reformátora volt-e, azt. tetteibl lehet megítélni, fejezetet. melyek elsorolásának majd egy. uj. fogunk szentelni.. t.. Ha. utazási. Széchenyi jellemzése.. leirást. olvasunk,. kívánjuk legalább ismerni. azon tájakat, melyeken az utazó átvonnlt, hogy annál könnyeb-. ben beláthassuk a távolságokat, melyeken bizonyos áthaladt. ;. alatt. olvassuk, figyelemmel. aka-. ha csaták, ütközetek. dályokat, mel}'ekkel küzdenie kellett; írását. id. annál könnyebben felfoghassuk a nehézségeket,. szeretjük. le-. kisérni a íoldabroszt,. hogy láthassuk az ellenséges táborok álláspontját, elrenyomuha világtörténetet olvasunk, kelását, vagy hátravonulását zünkbe veszszük az országok ó és új térképeit, hogy azokból megismerhessük, micsoda változásokon mentek át az országok, ;. hol. határaik tei-jedtek vagy szükültek-e,. keletkeztek új váro-. vagy hol enyésztek el a régiek nagyon természetesnek találom, ha életleirásoknál óhíijtjuk ismerni hsünket rajz vagy leírás után, s kívánunk megismerkedni annak modora s aprólékos szokásaival, hogy a kép egész kerekdedségében álljon sok,. :. szemünk eltt.. Hogy. tehát olvasóim kívánságának e tekintetben. is. eleget.

(26) menjünk. tegyek,. Ifi. -. át a nyilvános pályáról a. magánkörbe, a. gokról a személyre és Széchenyi jellemének kifejtését. jük tovább, mindaddig, mig a tárgyak. nem vonja. itt. dol-. sz-. ismét más felé. érdeke. figyelmünket.. Széchenyi annyira sajátságos, annyira eredeti lény, miként. semmi rámába, melyet n nagyságról, vagy középszerségrl formálunk, be. nem. illesztethetik.. Külalakját azon. midn népszerségének állott midn hitték, hogy. idrl. vázoljuk,. sülyed és erejének tetpontján kezdi magát lejárni, mert kombinátioi gyengülnek, és ü hitte, hogy azért kezd csökkenni hatása, mert a haza izgatók által ;. veszél3ajek. sodortatik. midn. ;. epedéssel sajnálkoztak az. a sújtó némely kezeli siralmas viszont, a közelít. hanyatlásán, és. vihar sejtelme miatt álmatlan. éjeket. virasztott át a haza bo-. rongó láthatáráért, Széchenyi ers, de. nem. athletai,. magas de nem túlemelt. alakú férfiú volt, a legaranyosabb növéssel, hajlékony tagokkal, jól. formált. nu.'llel,. izmos, edzett karral és közép-nagyságu. napsütött kezekkel. Arcza miatt, mely széles. s. eléggé. telt vala,. inkább látszék testesnek, mint szikárnak. Arcza sötét-sárga, vörös színezettel az arcz közepétl fogva. a száj. és. réz-. szem vona-. lai közt.. Homloka. njagas,. széles,. g(jüdolkodó és. méltóságos, de sötét homloknak jellemét. redkbe. vont,. E. kiegészítette a sürü,. nagy szálú szögletes ívü és egymásba folyti két szemöld, mely annyira komor, annyira kivcfeles vala, liog\- maga a gróí" is élezeket csinált reá, s népszersége egyik akadályának monda. Széchenyi tekintete. niíjst. fürkész, éles és akebel titkaiba ható;. majd andalgó, borult s a szellemélet és eszmevilág tévegeibe merülendí") volt. Orra vastagtöv, merész hajlású és tágnyilatu volt. Sürü, nyirott, fekete bajusz fedte a középszernél nag) obb szájat.. AUa. álhiti élet és s. oly ers, oly csontos, oly széles és tömör, liogy az. a nyers. férfias. volt. iui. kinyomatát, a szigorú. akarat daczát. veté az arcz alsó részére.. Hangja ers,. erei. majdnem durvaságát emelni. nem. akarta,. de a. magasabb fokon.

(27) —. —. 17. vékonynyá, sipító vá, rekedtté vált. Koponyája nagy volt, de a kiformált hátulsó és küzép rész fölött uralkodott az elöagy tanyája a széles átméröü, magas, doinljorú liomlokkal. s. az emel-. kedett felsü íöcsontokkal.. Ha nyugalomban. képzeljük az izgékony reformátort,. midn semmi terv, semmi a ha-. azon állapotban nézte az ember,. zára vonatkozó remény vagy agály volt hideg. lángesze. gyzdni. Élnkbe lép egy erben lev nagy ur.. vasakarata. s. nem. foglalkodtatá, lehetlen. tökéletesen. felöl. szabályos testalkatú,. A. fekete hajjal körözve, a. széles s. komor. ért. meg nem. korú de. színével, a törzses és. les száj az. sötétszürke szemek, a szokatla-. ers. hajlású orr, a. az. ver-. s. majdnem. szé-. ajkszögleteken a gunyor és fásultság kinyomatával,. a szilárd és rendkívüli erélyt tanúsító derék,. teljes. redkbe vont homlok, göndör. nul dús és összevont szemöldök, az epés arcz sötétsárga. henyeg. ha. áll,. az egyenesen tartott. elegáns, de kiválólag kényelmes. öltözék,. melyhez. mindig valami badar s felötl vegyül: ezek együtt tették a jellemzt Széohenyiben ama gyéren elkerül perezek alatt, mikor sem elméje, sem érzése nem volt felhangolva. Megtört s eldobott. szenvedélyek, a világtól. lönczködési. hajlam,. elfordult. mély gondolkodás. érzés, s. egy kevés kü-. tetter. ;. ebbl. áll. Széchenyi nyugodt alakjának kifejezése.. Azonban vessünk Széchenyire egy nak gépezetét élénkebb forgásba ven hangulatát visszanyeré. Kisérjük egy gazdasági,. egy kereskedelmi, egy város lésbe, hol a. de. nem. A. is. szokott ele-. egy. vagy épen megyei. ipari,. gy-. sznyegen lev tárgyak nem különösen ingerlk, bár nálánál több valóságos kényelmet kevesen. Már. lágnak minden. reggeli tiz óráig,. nem. és. detöket szokták vonni, I.. midn. egy tudós társasági,. szépitési. tudtak majTuk körül teremteni,. Sitchenyi. indította,. agyá-. érdektelenek.. gróf,. radságot.. midn. pillanatot,. élet li.. szerette a testi és szellemi fá-. midn. a. magyar. táblabírói vi-. minden irányú tanácskozmányai köz és magán. foglalkozásaiból. kez-. sokat.

(28) elintézett,. noha. éttermében. éjfélig. barátaival,. 18. -. s késbb vagy a kasino vagy Íróasztala mellett munkái közt. társaságban volt. töltött pár órát.. Palotája lépcsjén találjuk czcl,. t. tiz. óra után néhány percz-. arczán azon sötét erély és féllankadt kinyomattál, melyet. imént rajzolánk Öltözéke, aztán hintóba. le.. ha nincs szükség a kardra veti. magát. s. atillára,. s. midn. ugy robog a gylésbe, rendesen. kék frakk, a divatosnál valamivel rövidebb gallérral, kékföldü. nyakkend, nedves idben egy nagy shwallal. eltakarva,. kocz-. kás kelméü mellény, bszabásu nadrág, a szokottnál szélesebb. karimájú és törpébb kalap. Derekán néha vörös szövet vékony. midn nyugodtan társalog vagy Kezén majd soha nincs keztyü, mert annyira szereti a fizikai munkát, annyira szeret valamit megvizsgálni, megragadni, valamin erejét és ügyességét próbára tenni, hogy örökké szabadon kivánja hagyni a kezet, mely jártas és ügyes volt az alsóbb foglalkozásokl)an, ugy mint a lovanagy fekete gias gyakorlatokban. Bal lióna alatt fekete tárcza van, tömve levelezésekkel miután idejét annyifelé szervián öv látható, mely közé, értekezik, ujjait dugja.. br. ;. osztotta. el,. hogy. széles összeköttetéseit mellékesen, a. gylések. és társulati összejövetelek alatt kénytelen intézni, másként folyamban alig tarthatná. Mig Széchenyi a lépcskön alább száll, már több rendeletet vagy megbízást intézett a körüle levkhöz, néhány fokon. gyorsan haladva, aztán megállva és visszatekintve. ismeri t. A raim- és foîlalatossác:, tudomány, vagyon és születés képviselivel, szóval min-. Az utczán mindenki ipar,. denféle osztály embereivel sokszoi'i érintkezésben lévén,. mást felváltva találkozik egyénekkel, kikkel. egy-. szót cserélni, a. dolgok fölött értekezni, tervekrl, vállalatokról, vagy a napi kérdésekrl kell beszélni. Ezalatt rendre élénkülnek mozdulatai,. most. mében. az. öröm, majd a szenvedély szikrái gyuladoznak szevagy alakítják át a gondokba merült arez. és szelídítik. hidegségét.. A. mint. a. gylésterem ajtajához. ér,. minden szem.

(29) —. 19. -. feléje fordul,. vegyes indulatok villanyozzák át a tömeg kedé-. lyét, kiki vár,. vagy. ser. nagy. másik a kebenne, a pártok tekintélyei vagy közbe-. tart tle, egyik a. polemizálót látja. hazafit,. szlását vagy néma jelenlétét tartják alkalmatlannak, mihelyt a. tömeg közé. minden ajak esak róla beszél, s midn már a jelenlév népösszeg hangulatában. fúródik,. ülhelyéhez érkezett,. változást idézett el, a kíváncsiság, figyelem s találgatás összefolyik a. nagy. vagy a kétséges pártem-. hazafi iránti tisztelettel,. berre vonatkozó ellenszenv eltakart érzéseivel.. Székébe vetvén magát, kinyitja kulcsával a tárczát s mig az érkezett levelek borítékait felvagdalja, szomszédától az ülés irányáról. s. arczjátéka. részleteirl tudakozódik.. A. hírekre, melyeket hall,. már élénkebb mozgásba kezd jni. Ajkain már egy. keser gúnyt vagy pajzán mosolyt,. felvont szemöldein. s félig. hunyt szemén a történtek sokallását, vagy a modor hibáztatását lehet kiolvasni. Mintegy elégedetlenül nyúl tárczája tartalmához, olvassa a tudósításokat, a sürgetkre néhány sorral válaszol. De nem kell gondolni, hogy ezalatt figyelmét visszavonta a tanácskozmányoktól,. telen. cselekv. volt,. st. s. s. olvasás daczára. is. szün-. küzdött a tényekkel, szónokolt a szónokok-. kal, megbírálta, ledorongolta,. tárgyat. az irás. fiilmagasztalta a. sznyegen lév. a mellette vagy ellene használt eszméket.. Széchenyinek arcza minden érdekes tanácskozás alatt pro-. ment át, részint heves érzései, részint bizonyos színjátszói hajlama miatt, mely a tréfát s apró szinléseket gyakran czél nélkül, st saját kárára is zette vele. taeusi változásokon. Meglep, hogy sok nagy férfi szereti erejét, mint a gyermek a bábot, különböz jelmezekbe öltöztetni s i)cdig korántsem csak ravaszságból, st igen gyakran kedélyének titkos nyugtalansága miatt. Széchenyinél is a taglejtések és arcz változatok, ha nem örökké heves érzésbl eredtek is, de többnyire. azonnemü komediázásból támadtak, mely a kedély nyugtalanságára esik vissza.. Nála az élesen jellemzett arczon kivül, mely csekély elvonás által. már. tulságig felötl. lett,. igen segítette a mimika kül-. 2*.

(30) _ áü. —. 20. mecliíinismusát homlokbörének. Jclsö részekig emelni és. mozgékonysága, melyet a onnan a szempárkányokig le])ocsátani. oly könnyen tudott, liogy vastag. lokredöi a Icgtorzabb,. s. s. bozontos szemölde és liom-. néha a megható kifejezésekre. is. szeszé-. lye szerint va Iának alakithatók.. Ezen rövid megjegyzések után képzeljük magunkat ismét a gylésterembe, hol Széclienyi már a szónoklat és tanácskozás szellemét az ásitásoktól kezdve a komoly levélírásig, a mimika s tagiejtésektói kezdve pedig az éles epigrammai közbevágásokig minden szeszélyes vagy érzékeny eszközökkel kommentálta,. felvilágosította, megczáfolta,. Azonban mig. támogatta és kigúnyolta. dolgokkal és. a közönséges. eszmékkel. ily. csodálatos érintkezésben van, a tanácskozás sznyegére rögtön. vagy a. felmerül egy nagyobb eszme, kitünó. szónok.. Széchenyi egyszerre. vita. sorompóiba lép egy. felüti fejét,. komolyabb. s. élesebb szint vált arcza és arczjátéka. Húzogatni kezdi kezével felsó. öltönyének karját,. odahagyja,. s. mintha tusára készülne,. a mellette állókkal élénk. nélia. értekezésbe. székét. merül,. s. ilyenkor közli rendesen legelmésebb ötleteit a szónok és tárgy iránt. midón pedig a sor reá. ;. körül. s. sékelt. jobb kezével. kerül,. már. feje tetejét súrolva,. még. vázlatát. magát teljesen a perez ötleteinek eszméknek engedvén át. Mig beszél, gó ki,. hangja folyékonyabl) és ércziebb, netével. többnyire. ülhelye. igen mér-. hangon, de támadó és polemizáló modorban kezd rög-. tönzött szónoklatához, melynek re. tért nyitott. öszhangzóbb. lesz.. Ha. az. és az. sem csinálta elagyában csapon-. taglejtései emeltebbek,. arczjátéka a gondolatok me-. eladás fonalát. ülülielye körül nyitott téren fel és le kezd vonulni.. az. felvette,. Most szen-. vedélyesen csap az asztalra tenyerével, majd hidegen látszik közönségt()l s nyert jóviihagyástól elfordulni.. Midn nem. lyesl szavak és tompa mormogás követik nyilatkozatait,. a. he-. még. vagy a közvéleménytl még inkább elüt nézeteket lök a tömeg közé, s dacza az ellenhatással arányosan ni)vekedik mert az leigázhatlan s makacs jelleme, ha. fulánkosabb ötleteket,. ;. eszméi iránt idegenkedést lát. a. luiUgatókban, ritkán veszi igi'ny-.

(31) —. —. 21. be azon apró fogásokat, mclyt-k. által u. gyakorlott szónok a duz-. zadozó kedélyeket visszahóditja és az ingadozó. köztap-. csatát. sok közt nyeri meg. Széchenyi ügyes volt a salonokban, mester a rábeszélés taktikájában, szerété az irodalom által hatni a. közönségre, de követel tömeg eltt azért. most miután ismeri. Széflieiiyi. 5.. t. magán. az olvasó, bezárhatjuk e fejezetet.. élete. politikai. szükségesnek tartom irodalmi. ismertetéséhez fognék,. mködése. munka. idt csaknem minden. az ember, hol vehette a roppant. mcgiriísálioz azon ember, ki. közügyekért fáradott. Hogy. an-. mert valójában. közhasznú hazai vállalatnak megpenditóje, alkotója volt, ki a. hogy. rajzát adni,. inkább kitnjék élete óriás munkássága,. megdöbbenve gondolkodik ennyi jeles. életben,. és politikai. irodalmi és íáisiilati nniköüése.. Mieltt Széchenyi nál. tudott alázatos lenni,. hogy annak kegyét megnyerje. Ilyen volt Széchenyi István a. s. nem. s. utazott. s. fentartója. V. Széchenyi egy rövid eml)eri élet folyama alatt annyi. nagyszert volt képes létrehozni, onnan magyarázható, hogy rendet tartott mködésében, percznyi idt sem vesztegetett el, s helyesen, czélszeren tudta felosztani fellobbanás köidejét, semmit sem tett rögtönözve, pilhmatn} vetkeztében, kiszámitás nélkül, tehát mindenütt s mindig eredszépet,. dicst. es. i. ménynyel. tettei s. Els gondja. könyvei. által. mihelyt a politikai pályára lépett,. ban addig kopáron. Elször. is. az eszmékben, köz-. álhí mezején.. a niíigyar lótenyésztés elhanyagdlr. fordítván figyelmét,. már. 182G-]):in. társulatot alapitá, mel). t'venkinti díjak, versenyek által. ket idézettel;. jeszkedvén,. el("». institutiokban, gazdászat, ipar, váUalatnk hazánk-. szellemben,. nyészt. volt,. forradalmat idézni. Pozsonyban. 1827-ben. nem. is. a. lillapotára. iiiíi'j'}. ar. liite-. Pestre tétetett át. .s. reménylett <redmén}'e-. késljb azután az állatok más. magyar állattenyé.szt társasággá. fajaira. is. kiter-. alakult. 1828-ban.

(32) —. —. 22. Midn. munkája.. aföherczeg József pártfogója, annak alapitóit s akadémia magyar a mint nádor,. jelent. meg. a „Lovakéról. irt. több tudósból álló küldöttséget a szervezési munkálatok elkészitésére Pestre hivá, gróf Széchenyi is, akadémiai elnök gróf. Teleky Józseffel együtt, legnagyobb tevékenységet fejtett ki e nagy tárgy körül, s az igazgató tagok bizalma által 1830. nov. 17-dikén az akadémia. másod elnökévé. évrl évre megersíttetett. Széchenyi mint a politikai, ugy. választatott,. mely hiva-. talában. tudta az „egymásutánt" határozni,. ;. az irodalmi téren. meg. is. munkái mint lánczszemek. anyagi jólétet akart nemzetének terem-. folynak egymásból. teni s biztosítani. s. de a szellem fegyverével. Tudta, hogy minden. pénz. anyagi vállalat létrehozásához. pedig hitel az alapja,. 1830-ban jelent meg,. azért ,,. kell, a. pénzforgalomnak. els nagyobb irodalmi. miíve,. mely. Hitel" czimet visel homlokán. Széchenyi. „Hitel" czimü munkáját gróf Dessewffy József „Taglalat" czimü. munkával támadta meg s Széchenyi „Világ" czimü munkájával válaszolt rá 1831-ben, melyben a „Hitel"ben eladott nézeteit bvebben fejtegeti s magyarázza. Ugyan 1831-ben a „Magyar játékszínrl" bocsátott ki egy röpiratot, melyben egy Pesten a középponton felállítandó nemzeti szinház, conservatorium. létesítését indítványozta.. s. azzal. összekötött. 1833-ban gróf And-. hogy a Pest-Budát összekötend(") lánczhid tárgyában adatokat gyjtsön, s miután ott a legliiresel)b vizi épitészekkel értekezett, kiadta a Buda-. rásy. Györgygyei Angolországba. utazott,. ,,. Még ugyanmeg Lipcsében. pesti hid egyesülethez intézett jelentését" 1833-ban.. azon évben. készült,. de. késbb. csak. jelent. „Stádium" czimü munkájának els kötete. Ez idben történt, hogy a. Vaskapu. királyi. melletti. biztosnak. vizépitészeti. neveztetett. ismét Angolországba utazott, mellett. töltötte.. ki,. s. mükíidéseklicz. teljhatalmú. mely czélból 1834. olejt'u részét a Vaskapu. az év többi. Ez idtájra esnek a nuna-gzhaj()zá8t. s. a. Fekete-tengerreli összeköttetést tárgyazó számos, jtlcs liirlapi rzikkci, melyeket az általa. Társalkod<'>". ''zimii. orgánumul. j)oliflkai. l:ij)l)an. választott boosiítíUt. „Jelenkor és kítzönség. elé..

(33) — 1838-ban. „Néhány. irta. —. 23. szó a lóverseny körül". cziniü. munká-. melyet 1841-ben „A magyar akadémia körül" és az oly nagy irodalmi forradalmat elidézett „Kelet népe" czimü munka követett. Hogy lenne a magyar nemzetnek egy Mekkája, hová évenkint vagy naponkint elzarándokolhatna a tisztelet, hála és kegyelet adóját lefizetni, nagyszer nemzeti sírbolt fel-. ját,. állítását. indítványozta. s. kiadta. e czélból. „Üdvlelde" czimü. munkáját 1842-ben. 1843-ban jelent meg tle „Adó és kétgaras.'1845-ben „Magyarország kiváltságos lakosaihoz" Eszmetöredékek különösen a Tiszavölgy rendezését illetleg; 1846-ban írt a „Balatoni gzhaj* izásról." 1847-ben jelent meg tle a ;. programmtöredék" s a „Közlekedési ügy rendezésérl" szóló szakért jeles munka. „Politikai. Széchenyi fentebb elszámlált müveibl láthatja az olvasó,. melyben egy vagy több jeles munkájával nem adott volna lendületet az ébred, s folyvást emelked köz-. hogy. alig. múlt. szellemnek,. mon. s. el év,. mely. kívül,. óriás tevékenységét.. megítélheti az által oly. nagyszeren. volt azon kedvencz mezeje, melyet. mívelt, melyet legbíztosb sikerhez. annyi dics eredményt helyeinél sokszor. s. is. vívott. ki.. Az. irodal-. hatott, az egyesületi tér. legnagyobb elszeretettel vezetnek tartott, s melyen. A. polgáriasodás nagy tz-. huzamosan tartózkodván, csak magában An-. golországban tizenháromszor fordulván meg, a világkereskedés és ipar s gyakorlati ész ezen klassikus földérl. gazdag kincseket. hordott hazájába. Gyakori utazásaiban elször csak élvezetet szórakozást keresett, utóbb ismeretet a távol. országokban. is. s. mindig csak. s. tapasztalatokat gyjtött. imádott hazájára,. s. kelet. népére gondolva.. Midn utánt,. a hazaérti. melyen. mködés. terére lépett, a logikai. az érdekek íisszeolvasztása s a nemzeti. lése felé haladni szándékozott, okként állitá fel. tos birtok. lódás. ;. tétele a. ezt. ;. ezt megelz("». megelz. hazánnk,. s. j('). törvén}'. «'gyl)epontositás. ;. ;. ezt ezt. :. egymás-. er. „szabad. megelz. emes biz-. cszmesur-. megelzii kedvessé. teendk els lépcs.. a haza központjának. Nála tehát a. fokozatán Budapest érdekessé tétele volt nz alsó. é.s.

(34) — hogy azután. az anyagi. s. —. 24. értelmi. erk. innét vezéreltethessenek.. Ezért a lófuttatás, ezért a nemzeti kaszinó felállítása, Pest szépí-. mind meg annyi eszközök s csábszerek, hogy a tehets magyar furakat Pestre édesgesse, s azok, lemondva a külföltése,. A. fels. volt a birtok viszonyok feudális alakzatainak. meg-. dieskedésrl,. itt. lépcs pedig. töltsék az. évnek legalább egy. semmisítése, a szabad és biztos. mint az njabbkori pol-. birtok,. gáriasodás mellzhetlen kívánalma. részét.. s feltétele.. Az. egyletek a. társadalmi téren, a részvényes vállalatok, melyeket Széchenyi indítványozott vagy vezetett, mind ezen most mondott czélra az. eszmék. érlelésére, összpontosítására s. Budapestnek vagyoni,. szellemi és izlési felvirágoztatására voltak irányozva.. Széchenyi anyagisággal vádoltatott azon irányért, melyet. magas rosabb. czéljai s tervei kivitelére követett s. nem. felületes vizsgálódás után. ;. de mindezek alól szo-. kitnik a mély. szelle-. miség. Minden cselekvésének, egész rendszerének vezéreszméje az volt, „hogy csak. ugy reménlhetünk üdvöt, ha szellemi alapon nyugszik jelenünk s jövendnk, ha azon emelkedik anyagi. kiképzésünk és. nem. viszont." Széchenyi, mint mindenben,. e téren is sajátságos. egyéniség volt,. s. nem. csoda, ha. ugy. modora. miatt kortársai félreismerték. Királyi biztossá neveztetését a sérelmi politika emberei rosszalták,. pedig. nem. idegenkedett. mert kineveztetését eszközül tekintette tervei kivitelére. Ö minden elemet, minden módot felhasznált, mely által az ügyet, melyet keresztülvinni kivánt, elmozdíthatta, s minthogy poliattól,. tikai. els. embere. föllépése óta az utilisatio. s. A. erk. s. közvállalatok, eszmesurlódás. s. cUenzeni, mint alkotni törekedett.. eszmék egyesítése, assoeiatiok. nem annyira. volt,. tettek mezején az. összetalálkozó érdekek által kivánt hatni; a jogi reformok mezején annak. toztatások is. megmutatása. nem. hasznosak. ;. álfal izgatott,. csak a liazára,. hanem. a kormányiiyali. hogy a gyökeres. a jogait feláldozó. kormány. s. egyénre. érintkezés mezején igyckí-zett. az elleiitálhist lefegyvi'rzeni, l)ebizonyitván,. lépések a. vál-. birodalom érdekeit. Szóval, elvrokonait összpontosítani,. hogy. a. szándékolt. meg nem. támadják.. elvelleneit. okokkal meg-.

(7) A DICS&Uuml;LT GR&Oacute;F

(7) A DICSÜLT GRÓF