• Nem Talált Eredményt

Arad, a vértanúk városa

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Arad, a vértanúk városa"

Copied!
7
0
0

Teljes szövegt

(1)

ÜL évfolyam. 10. szám. 1947 október hó

KATONAI FOLYOIRAT

MEGJELENIK HAVONTA EGYSZER.

ARAD, A VÉRTANUK VÁROSA

Z év elején levéltári munkám közben egy aktacsomó került ke- zembe: „Az-aradi vértanuk és ereklyéik". Végigolvasva; ennek nyomán, elevenítem fel emléküket.

1932 tavaszán még az erdélyi hegyekben is ritkán látott hótömeg hirtelen olvadni, kezdett. A Maros kiáradt. Aradnál két helyen is átsza- kította a védőgátakat s nemcsak Ujarad környékét és Arad egy részét, -de a magasabban fekvő vesztőhelyet is elöntötte. Amint a víz kissé le-, apadt, újabb árvíz megakadályozására gátakat • építettek s a földet ehez jórészben a vesztőhelyről hordták össze. Munka közben csont- maradványokra akadtak. Ennek nyomán futótűzként terjedt el a hír:

„.Megtalálták a vértanuk sírjait."

Az árvíz után lelkes aradi emberek hozzáláttak a sírok fel- tárásához.

A hamvak azonosságát a kivégzési sorrend alapján állapították meg. Csontokon és bitófa maradványokon kívül egyéb ereklye tárgyak

is előkerültek.

A 13 tábornok közül 9: Pölienberg, Török, Lahner, Knézich, Nagy, Xeiningen, Aulich, Damjanich és Vécsey bitófán fejezte be életét, míg négyüket: Kisst, Dessewffyt, Lázárt és Sclnveidelt a vár északkeleti sáncárkában lőtték agyon.

A bitófán kivégzettek közül az ítélet végrehajtását követő éjsza-'

"kán Damjanichot, Lahnert, Leiningent és Vécseyt hozzátartozóik a vesztőhelyről elszállították. Damjanich és Láhner holttestét Mácsán

•/helyezték örök nyugalomra. Leiningent családja Borosjenőn temettette el. Vécseyt hozzátartozói az aradi ótemetőben tették sírba, ahonnan a lemető kiürítésekor az aradi ereklye múzeumba került.

A golyó által: kivégzettek" közül Kiss Ernőt Németelemérre, /Dessewffyt pedig Margonyára vitette cs.aládja..

Lázár és Schweidel hamvait* 1913-ban agnoszkálták és a kiásott ereklyéket Vécsey mellé az ereklye múzeumban helyezték el. ,

Az 1932 és 33-ban végzett ásatások felszínre hozták Aulich, Nagy és Knézich, később Török tábornok fö'di maradványait. Pöltenberg sír- j á t feltárni nem lelhetett, mert az egy magántulajdonban lévő telekre

(2)

;2 HONVÉD 8. SZÁM'

esett s,a tulajdonos a kutatást nem engedte meg. Később egy kerítés, oszlop leásásakor napvilágra került Pöltenberg koponyája. A sír többi része még ma is érintetlen.

Pár hetet töltöttem nemrég Aradon. Alkalmam volt végigjárni azokat a helyeket, ahol a vértanuk raboskodtak, ahol utolsó útjuk a.

vesztőhelyre vezetett s megnézhettem azokat az ereklyéket, ámik hozzá- juk fűződnek.

Első útam a Kultúr-palotában elhelyezett ereklye múzeumba vitt..

Itt több ezer emléktárgyat néztem végig. Ott találtam Vécsey, Lázár és, és Schweidel tábornokok lepecsételt tölgyfa ládába helyezett hamvait, az ezüst urnát, melyben Leiningen szíve volt, mielőtt felesége sírjába helyezték volna, a szekeret, melyen Damjanichot a vesztőhelyre vitték,.

Kiss Ernő vérfoltos s golyóktól átlyukasztott mellényét, amit agyon- lövetésekor viselt, a világosi Bohus kastélyból származó asztalt, ame- lyen a fegyverletételt aláírták. Több 48-as zászlót, a szabadságharc- nagyértékű sajtóirodalmi gyűjteményét, .ezenfelül a szabadságharcot követő önkényuralom idejéből származó pótolhatatlan értékű gyűjte- ményt. A könyvtárban mintegy 230 darab 48-as vonatkozású munkát.

Elődeink kegyelete állította fel Aradon Zala „Szabadság" és Huszár- ,,Kossuth" szobrát. Az elmúlt idők szellemét sértették a szobrok. Le- bontották. Kővágó Mihály a Magyar Népi Szövetség aradvármegyei el- nökének közbenjárására megtekinthettem a tüzoiltó laktanya raktárá- ban. A szobor alakokat szinte sértetlen állapotban találtam. Geren- dákra vannak helyezve fekvő állapotban s még így is lenyűgöző hatásúak. Önkénytelenül tör fel az emberből a gondolat: Ezeket a>

szobrokat újra fel ke'.l állítani!

Következő útam a vesztőhelyre vezetett. Régi aradi lakos volt a>

kísérőm, aki résztvett az ásatásokban. Elmondta, hogy a bitófákat nagyapja, — Finszer újaradi ácsmester — készítetté a maros-parti romokban heverő sóházak tetőgerendázatából. Az osztrák várparancs- nok intézkedésére a szokásos fordított L alakú bitófa helyett, csak.

kampósszeggel ellátott oszlopokat faraghatott. Mikor a kivégzési meneti a bitófákhoz, érkezett Vécsey fel is kiáltott: „Ilyen bitófákat készítettek, nekünk?" Maga a veszíőhely területe szemétlerakodó telep volt. Ezért találták a csontmaradványokat igen rossz állapotban. A víz hatására a:

szemétből keletkezett lúgos anyag s z é l b oml asz tolta.

1881-ben az aradi ifjúság közadakozásból a vesztőhely közelében emlékművet építtetett, ahova minderi október 6-án tízezrek zarándo- koltak. 1943-ban román soviniszták ledöntötték talpazatáról. Nemrég"

a Magyar Népi Szövetség ifjú munkásai állították fel újra.

Megható-réz a féltő gondosság, amivef Arad lakossága a vértanuk, emlékének áldoz. A centenáris év alkalmából a magyarországi ünnep- ségekkel összhangban nagyszabású megemlékezésre készülnek. A 48-as kultúsz ápolásának szép pédája a Magyar Népi Szövetség aradi alelnö- kének következő elbeszélése: „1947. szeptember 2-án meglátogattam- Mácsán a Károlyi parkban az ott eltemetett Damjanich és Láhner- tábornokok sírját. A park egyik sűrű fás részén magas vasrács övezi ai

(3)

N E O G R Á D Y LÁSZLÓ: ARAI) A VÉRTANUK VÁROSA 3

sírokat. Középen négyszögletes szürke m á r v á n y sírkő áll, — Damja- nich, Láhner 1849. október 6. — felírással.

A két holttestet a kivégzés utáni napon Károlyi István hozatta el az aradi vesztőhelyről két megbízható cselédjével. A tetemekért egy osztrák tisztnek 25 arany tallért fizetett. Minden vértanút el akart ho-

zatni, de nem sikerült. Hazaérve a hoilttesteket eltemették a parádés istálló jászola alá, ahol 10 évig pihentek. Közben két ízben is volt kint Mácsán osztrák katonaság, hogy a sírokat felkutassa, de nem talál- ták meg. Ez a történet csak a kiegyezés után. került nyilvánosságra."

Az aradi tizenhárom vértanú

Alulról balról jobbrai: Lázár Vilmos, Láhner György, Westeríleng Károly, Schweidelt József, Kiss Ernő, Török Ignác, Pöltenberg Ernő, Dessewffy Arisztid, Nagy Sándor

József, Knézich Károly, gr. Vécsey Károly, Aulich Lajos, Damjanich János.

S Z E P T E M B E R 19-én érkeztem vissza Aradról s most a m i k o r összefoglalom az ott tapasztaltakat, gondolataim visszatérnek

1849 október 6-ra, s az azt megelőző időkre. 99 év telt el a m i ó t a a 13 vértanú Kossuth szavai szerint az aradi vesztő- helyet — a magyar Golgotává avatta.

Hogy teljesedett be 1849 október 6. végzete?

1849 augusztus 13-án a világosi síkon 30.000 honvéd tette le fegyverét. Ezzel a m a g y a r szabadság ügye elveszett.

A fegyverletétel u t á n a legénységet a Z a r á n d n á l kijelölt táborba kísérték. A tiszteleket Nagyváradra irányították, ahol Paskievics főhadiszállása volt. Azonban később Görgey kivételével az összes

(4)

4 H O N V É D f>. SZÁM

tiszteket Békés-Gyulára vitték s valamennyiüket átadták az osztrá- k o k n a k .

Egy hét alatt az aradi vár megtelt foglyokkal. Nemcsak katonák- kal, hanem polgáriakkal is. Az osztrákok a magyar szabadságharco- sokat nem tekintették hadifoglyoknak. „A Kossuth k u t y á k dögöljenek m e g ! " Ez volt jelszavuk.

Az aradi vár a várostól keletre a Maros b a l p a r t j á n áll. H á r o m oldalról a folyó kanyarulata övezi. Mária Terézia kezdte építtetni s I I . József fejeztette be. Annakidején Dél-Magyarország legerősebb vára volt, m a nem egyéb,egészségtelen laktanyánál és raktáraknál.

Az aradi tizenhárom a vérbíróság előszobájában

A vár déli oldalán helyezték el a k a z a m a t á k b a n a többszáz főre m e n ő foglyot. A 13 tábornok azonban n e m ide került, h a n e m a vár közepén épült nagy emeletes épületbe, melyet a k k o r i b a n főőrház- négyszögnek neveztek. E n n e k nyugati oldalán tartotta üléseit a hadi- törvényszék.

Míg a kihallgatások folytak a vádlottak hozzátartozói m i n d e n lehetőt elkövettek megmentésükre. Azonban hiába. Kiss E r n ő érde- kében a hannoveri udvar is tett lépéseket Bécsben, a h o n n a n azt felel- ték, hogy a hannoveri király „azon ezred tulajdonosa, melynek Kiss E r n ő volt a parancsnoka, ne k í v á n j a az ezred megbecstelenítését Kiss megkegyelmeztetésével". Leiningen tábornok kegyelemben részesítését saját nagybátyja Leiningen Keresztély császári tábornok ellenezte. Ter- mészetesnek tartotta, hogy „ á r u l ó " rokonát kivégezzék.

A törvényszék az ítélet k i m o n d á s á n á l H a y n a u parancsára várt-

(5)

NEOGRÁDY LÁSZLÓ: ARAI) A VÉRTANUK VÁROSA 5

Az ítéletet mindenképpen október 6-án Latour osztrák hadügyminiszter meggyilkoltatásának évfordulóján a k a r t á k végrehajtani.

A vértanuk a fogság napjait, a kihallgatások és vérbíróságok tár- gyalásainak poklát hősiesen viselték. Egyik sem alázta meg magát.

Egyik sem könyörgött kegyelemért. N é m á n tűrték a sok megaláztatást.

Szeptember 21-cn újra a haditörvényszék elé idézték őket.

Hosszú zöld asztalnál ültek a h a d b í r á k : katonatisztek, n é h á n y altiszt és közlegény. Az elnök Ernst ezredes volt. Még egyszer kihall- gatták a tábornokokat. A kérdésekre azok nyugodtan feleltek. A kihall- gatás befejezése után Ernst szemükre vetette, hogy hűtlenek lettek

Lázár, Schweidel, Dessewffy cs Kiss tábornokok agyonlövetése császárjukhoz s megtagadták azt a zászlót, melyre felesküdtek, miért is a haditörvényszék legszigorúbb ítéletét várhatják. A tábornokok szót- lanul hallgatták a kiíakadásokat. A tárgyalás befejezése után katoná- san köszöntek s azután őreik kíséretében visszatértek celláikba.

Még aznap meghozta ítéletét a haditörvényszék: 9 bitó, 4 agyon- lövetés általi halál.

Október 5-én hirdették ki a hős vezérek előtt a H a y n a u által is megerősített ítéletet.

A vád mindegyiknél egyforma volt: felségárulás és eskűszegés.

Az ítélet kihirdetése u t á n a porkoláb nehéz láncokat rakott az elítéltekre. A fegyveres őröket, akik eddig ajtajuk előtt őrködtek, be- rendelték celláikba. A lelkészen kívül senkit sem bocsátottad be

hozzájuk.

(6)

6 H O N V É D f>. SZÁM

Elérkezett az utolsó h a j n a l . A várudvarra kivonult az egész hely- őrség. T o m p a dobpergés, zűrzavaros hangok hallatszottak, a tisztek k i a d t á k parancsaikat. Uthyka Antal főporkoláb kivezette Kiss, L á z á r , Dessewffy és Schweidel tábornokokat celláikból s átadta az örségnek.

A kivégzési menet elindult s a h . számú k a p u n kiérve, a közeli első sáncba bekanyarodva jobbra megállott. Zinner h a d b í r ó még- egyszer felolvasta az ítéletet. E z u t á n vezényszó hangzott fel. A tábor- nokokat a kivégző osztag előtt tizenöt lépésnyire s egymástól öt-öt

A kivégzés után

lépés távolságra felállították. A hősük levetették k a b á t j a i k a t , mellényei- ket és féltérdre ereszkedtek. Egyik sem akarta szemét beköttetni, de a vezénvlő tiszt csak Kiss Ernőnek engedte meg; hogy szembenézzen a halállal.

Az osztagból kilépett 12 katona s alig p á r lépésnyire megállt a tábornokok elölt.

A parancsnok kardja hirtelen felvillant, a fegyverek eldördültek.

H á r o m hős holtan borult a földre. Kiss E r n ő m o z d u l a t l a n u l térdelt, a golyó csak a vállát fúrta át. A tiszt parancsára egy gránátos oda- rohant s közvetlen közelről a fülébe lőtt.

Az osztag sorakozott s őrök hátrahagyásával a várba távozott.

Hat óra voflt, m i k o r ugyanez a csapat ú j r a megindult, hogy a hátralevő kilenc áldozatot a bitófákhoz kísérje.

Hat sorban haladtak egymás mögött a tábornokok. D a m j a n i c h o t törött Iába miatt szekér vitte.

(7)

NEOGRÁDY LÁSZLÓ: ARAD A VÉRTANUK VÁROSA 763

Kiérve a főkapun s áthaladva a közvetlen előtte lévő hídon, a anenet Ujarad felé tartott. Negyedórai út után balra kanyarodtak s az

•ottani térségen mindenki azonnal észrevette az egymás mellett sorakozó .bitófákat, vagyis inkább az egyszerűen, durván faragott facölöpöket.

Az oszlopok előtt mintegy tizenkét lépésre a katonák háromszög- b e n felállottak. Fél hétkor a lóhátról vezénylő Tichy őrnagy jelt adott .az ítélet felolvasására. '

„A leggyalázatosabb koholmányok,',— mondta Damjanich inge-

;rült hangon a lelkészhez fordulva, — miket itt -nekünk e'.őolvasnak."

Az ítélet felolvasása után- Uthyka főporkoláb Tichy vezénylő

•őrnagytól az elítéltek számára háromszor egymásután kegyelmet kért.

„Istennél a kegyelem" volt az őrnagy válasza mihdháromszor.

A főporkoláb ekkor sorban az elítéltek elé lépett. Először Pölten- berg tábornok elé. Tisztelgett s mondta: „Kérem kapitány úr!" Mind- egyik tábornokot azon a rendfokozatán szólította meg, amit annak- idején az osztrák hadseregben viselt.

Elővett egy csomag kulcsot. A tábornokok kezét és lábát a bilin-

•csektől megszabadította s a mellette álló bakó rendelkezésére bocsá- totta őket.

Midőn Pöltenjierget akarta átadni az egy percnyi halasztást kért.

'Odasietett Damjanich-hoz s annak kezét hevesen megszorította. Dam- janich Lehajolt hozzá és „Isten áldjon meg b a r á t o m " 'szavakkail meg^

•csókolta. Erre Pöltenberg többi társát sorban megcsókolta. Utána-oda- llépett a bakóhoz, aki kézenfogva-és az első bitófához vezette . . .

Néhány szörnyű perc s a magyar szabadságharc egyik legneme- sebb hőse befejezte földi életét. Öt követték a többiek* . . .

\ A bakó a kivégzés végrehajtását az őrnagynak jeléntette, aki Imára!" vezényszót adott. Ezután őrséget hátrahagyva embereivel visszavonult a várba.

így folyt le a magyar történelem Legdrámaibb napja. Embertöme- gek zarándokoltak napokon át vesztőhelyiikre és virágesővel borították

el azt. Az osztrák -gyűlölet hamarosan közbelépett s mindenkit eltávo- lított e helyről. Évek teltek' el s egész a kiegyezésig a magyarság csak titokban emlékezhetett meg október 6-árcl. A vár katonasága ezen a napon mindig fegyveres készültségben volt. De még a kiegyezés után is, amikor az érzések szabadabban nyilvánulhattak meg, a közös had-

seregbeli katonákat szigorúan távoltartották a szabadságharc ünnep- ségeitől.

Eljött az idő, amikor a vértanuk földje Románia birtokába került.

A letűnt román, rezsim, igyekezett elhomályosítani a szabadságharc em- lékeit. Szobrok, kerültek le talpazataikról. Az eszme hirdetőinek bör- tön járt.

Ma ú j világ van kialakulóban. Az- 1848/49-i szabadságharc em- léke, március 15., október 6. ú j életre kelt. A vértanuk' földjén szaba- don száll a magyar szó, a magyar dal s a hősök tiszteletére egymás

mellett hajlik meg a magyar és román zászló. Két nép keresi egymás

baráti kezét . . . ' v

Neográchj• László

/

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Károly, Balla Gyula, Balla László, Balla Teréz, Bartha Gusztáv, Cséka György, Dupka György, Ferenczi Tihamér, Fodor Géza, Horváth Sándor, Kecskés Béla, Kovács

csak gondolom, van, vagy volt közös ismerősünk, s csak így lehetett hogy ott találtál rám, de ebben semmi rossz nincsen igazán megírhattad

3 Amikor elkezdődtek azok a tárgyalások, amelyek Zsigmond magyar király és IV. (Türelmes) Albert, II. (Vas) Ernő, valamint II. (Becsvágyó) Vilmos osztrák hercegek

A csata javában folyt, a 3-ik zászlóalj már a sán- -czok felé rohant, a kartácsok záporának oda sem nézve : akkor a sereg bámulatára Kiss Ernő — talán

ca, Eötvös utca, Irányi Dániel utca, Kiss Ernő utca, Kossuth Lajos tér, Kossuth Lajos utca, Lenkei tér, Lenkei utca, Nagy-Sándor utca, Perczel utca,

A harmincas évek második felétől gyakori látogatója volt a szentendrei művésztelepnek, amelynek 1946-ban rendes tagja lett és nagy szerepet játszott a Régi

Egészen természetes volt, hogy az uralkodó dualizmus és miszticismus a két különböző világ ezen elismerését vágyva megra ­ gadta, hogy ezzel az ember kettős

1962 és1969 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola murális tanszékén, 1975-től a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított.. A P’Anno 2000 alkotóközösség és a