• Nem Talált Eredményt

Nyelvelmélet és kontaktológia 4

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Nyelvelmélet és kontaktológia 4"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

Nyelvelmélet és kontaktológia 4

(2)
(3)

Nyelvelmélet és kontaktológia 4

Szerkesztette:

É.KISS KATALIN

HEGEDŰS ATTILA

PINTÉR LILLA

PPKE BTK

Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvészeti Tanszék Budapest – Piliscsaba

2019

(4)

A kiadvány a Pázmány Péter Katolikus Egyetem támogatása keretében valósult meg: Központi Alapok Program KAP19-14023-1.8-BTK.

A kötet tanulmányait lektorálták:

Agyagási Klára Csepregi Márta Csirmaz Anikó Dékány Éva Ekaterina Georgieva

Gerstner Károly Gugán Katalin

Gyuris Beáta Hoffmann István

Ivanics Mária Lanstyák István

Németh Boglárka Péntek János

Rácz Anita Sipőcz Katalin

Siptár Péter Tánczos Orsolya

Varga László Wagner-Nagy Beáta

Zelliger Erzsébet Zoltán András

© A szerzők, 2019 A borítót Zétényi Zsófia tervezte

Dabis Balázs Silvius fényképének felhasználásával ISBN 978-963-308-361-1

Felelős kiadó: Szuromi Anzelm Nyomdai előkészítés: Balogné Bérces Katalin

(5)

Tartalomjegyzék

Előszó 9

Benő Attila – Lanstyák István:

Megőrzött régiség és kontaktushatás

13

Csató Éva Á.:

Török nyelvkapcsolati jelenségek elemzése a Kódmásolási Modellben

27

Agyagási Klára – Dékány Éva:

Ótörök hatás a magyar osztályozószók kialakulásában

41

Csepregi Márta:

Kontaktusjelenségek az északnyugat-szibériai nyelvi areában

77

Sipos Mária:

Belső fejlemény vagy orosz hatás? A kazimi hanti śit névmás újabb funkciójáról

103

Szeverényi Sándor – Sipőcz Katalin:

Szibériai uráli nyelvek idéző szerkezetei

127

Speshilova Yulia:

Egy feltételezett morfológiai változó a mai udmurt nyelvben

147

(6)

Fejes László:

Mari hatás a krasznoufimszki udmurt nyelvjárás magán- hangzó-harmóniájában?

167

Benő Attila – Hegedűs Attila:

Román hatás és nyelvjárási jelenség párhuzama egy adott szerkezet érvényesülésében: a hogy törlése a lehet után

189

Halm Tamás – Bende-Farkas Ágnes:

A vaegy az erdélyi magyarban: kontaktusjelenség és/vagy belső fejlemény?

201

Pelczéder Katalin:

A szláv-magyar nyelvi kontaktus vizsgálata a Bakonybéli összeírás szláv eredetű szórványainak tükrében

217

Piukovics Ágnes – Üstöki Klaudia:

Az angol szóhangsúlymintázatok észlelésének és

produkciójának tényezői magyar nyelvtanulók esetében:

egy próbakísérlet tanulságai

237

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

írásában az olvasható, hogy Eurázsia jelentős része (a mondatrészek szórendjének jellemzői szerint legalábbis) egy nagy nyelvi areának tekinthető,

Ez azt jelenti, hogy a čto megtartja ugyan legfőbb szerkezeti tulajdonságát, de elveszti egyéb szintaktikai és szemantikai jegyét, és az udmurtban már csak

Igazságtalanság lenne azt mondani, hogy a nyelvemlékes kort megelőző időszak, azaz az ősmagyar kor hangtörténeti feldolgozása terén semmi nem történt a

Más szavakkal, csak akkor feltételezhetjük, hogy a luvi és a hettita között megfigyelt párhuzam a luvi nyelv hatása, ha minden egyéb lehetőséget (pl. jól

PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék – Magyar Nyelvé- szeti

A szerző a négy bibliafordítás jellemző fordítói megoldásait a Jónás könyve szövegén vizsgálja (a négy fordítás: Huszita Biblia, Gyulai István–Heltai

gyenge és félgyenge, fonológiai helyzet között: a hangsúlyos magánhangzóhoz közelebbi pozícióban erősebb leníciós tendencia tapasztalható (gyenge helyzet:

Itt csak annyit említek meg, hogy a többalakú tövek (családi tövek és VTMR-tövek) az ikonicitás szempontjából természetesebbek, mint az egyalakú