Miroslavpekníkakolektív:pohľady nasloven- skú politiku po roku 1989, I–II. Bratislava, Ústav politických vied sav, vEda vydavateľ- stvosav,2016,1214p.
„A történelem interpretációja mindig része a kulturális hegemóniáért folytatott harcnak, akár a győzedelmes februárról, akár a győze- delmes novemberről van szó.” (Ladislav Hohoš, I. kötet, 347. p.)
szószerintnehéz,kétvaskoskötetbefoglalt tanulmánygyűjteményről szólnak a következő sorok. Előszavában a szerkesztő, Miroslav pekníkaztírja,hogyvannakkönyvek,amelyek aránylaggyorsankeletkeznek,devannakolya- nok is, amelyek hosszan, több szakaszban íródnak,mintpéldáulezis.nemcsoda,hiszen az első kötet 645 oldalas, a másik 564.
Mondhatni, egy könyvben több könyv van, hiszen rögtön az első tanulmány, amelyet Miroslavpekníkírt,295oldalas,devanmég ennél is hosszabb, mégpedig Ivan Laluháé, amely 420 oldalasra sikeredett. Folytatva a számszerű megközelítést: a két kötetben 30 szerző szerepel (nem irigylem a szerkesztőt, mert ennyi embert összefogni és beszerezni tőlük az írásaikat, bizony sziszifuszi munka lehetett).aszerzőkjavarésztpolitológusok,de van köztük történész, filozófus, szociológus, jogászésközgazdászis.Közülüktöbbenaktív részeseivoltakamamártörténelemnekminő- sülőgyengédforradalomnakésazaztkövető, akönyvbenistárgyalteseményeknek.
azelsőkötetben11tanulmányvan.Ezek kétnagytémakörécsoportosulnak:azegyik 1989.november17.ésazaztkövetőesemé- nyek,amásikazaztkövetőeseményekközül is elsődlegesen a szlovák Köztársaság meg- alakulása1993.januárelsején.
a bevezető tanulmányt Miroslav pekník írtaA szlovák politika változásaicímmel.1989 novemberétől az 1994-es parlamenti válasz- tásokig követi nagyon részletesen a politikai életalakulását,bőségesforrásanyagra,köztük akulcsszereplőkkorabelisajtóbanvalómeg- nyilatkozásairaalapozva.Ezsokkalmunkaigé- nyesebb,mintaz„elbeszélttörténelem”mód-
szere, viszont nem ad lehetőséget a múltat elferdítő emlékezésre, ami az oral historynál hanemismindigszándékosan,deazértelő- fordulhat.akorabelimédiábanmegjelenttar- talmakatviszontutólagnemlehetkiradírozni vagyátírni.aszerzőaprólékosmunkávalnyo- monkövetiatörténelmieseményeketéssze- replőik ténykedését, ugyanakkor tüzetesen foglalkozik a „menet közben” felbukkanó új jelenségek eredetének körülményeivel, ami azért fontos, mert ezek közül a jelenségek közül némelyek később olyan problémákká tornyosultak,amelyekmegoldásaamainapig húzódik.Ilyenpéldáulanemzetiségikérdésis, amelynekfontosságátavpn(nyilvánosságaz ErőszakEllen)sokegyébhezhasonlóanalulér- tékelte.Etekintetbenaz1990.januárharma- dikánsugárzottštúdiodialógnevűtévéműsor volt a gyutacs, amely fellobbantotta a lángot (22.p).
a következő tanulmány szerzője, oskar Krejčí aTitokzatos novemberről értekezik.
szerinte a novemberi eseményeket utólag három elmélettel próbálják magyarázni. az elsőa„hősöklegendája”,melyszerintazese- mények hősei „a bátor egyetemisták, akik a maroknyi disszidens vezetésével bevették a vérszomjasštB-tisztekésakommunistapárt karrieristáiáltalőrzöttbarikádokat”.amáso- dikaz„összeesküvés-elmélet”,melyszerinta titkosszolgálatok „hozták össze” a gyengéd forradalmat.aharmadika„törvényszerűválto- zások” elmélete (306. p.). Krejčí tagadja az elsőkettőt.szerinteabürokrataszocializmus sorsa nem 1989. november 17-én dőlt el, hanem sokkal korábban, még 1988 végén, vagyisadiákokésadisszidensekmárnyitott kapukatdöngettek,azügynökhálózatokpedig nemrendelkeztekolyankapacitásokkal,ame- lyeklehetővétettékvolnaegyilyennagymére- tűtársadalmiátalakuláslevezénylését.Krejčí szerintkéttörvényszerűokvezetettaszocia- lizmusbukásához.azantropológiaiokaleegy- szerűsített marxista emberideálban keresen- dő, amely ellentétben áll a valósággal. „az emberszemélyiségéneknagyrészétazöröklő- dés határozza meg, és az átalakulás sokkal lassúbb és tovább tart, mint azt az említett
Fó ru M Tár sadalo mtu domán yisze mle ,XX. évf oly am 20 18/2, somorja
Tanulmányok kÖnyVEk
koncepció feltételezte. az altruizmus sokkal ritkább,mintaztahumanistákvagyafelvilá- gosodottságképviselőihitték.smiveladolgo- zóknemváltakakollektívjavakfelelősségtel- jeskezelőivé,aközösjavakkezelésétazálla- mibürokráciavetteát.”Eltűntakezdetilelke- sedés és alkotókedv, maradt a hitevesztett- ség,abizalmatlanság,silyenpotenciállalcsak veszteni lehet. a szocializmus bukásának másodikokageopolitikai,ugyanis„azösszes szocialista államnak szüksége volt reformok- ra,sazegészKelet-Európábanzajlóváltozás- bólakicsikecsehszlovákiasemmaradhatott ki, nem válhatott a bürokrata szocializmus skanzenévé. Kezdetben még maga az ellen- zéksemsejtette,hogymilyenmélységesvál- ságbanvanarendszerésmilyengyengenem- zetköziháttérrelrendelkezik.agyengédforra- dalomalapvetőjellemzéseegyszerű:azellen- zék dialógust akart, és helyette hatalmat kapott.november17.utánahatalomazutcán hevert.akommunistapártésazállamvezeté- sefelbomlott–legalábbiselvesztetteapoliti- kai események irányításának vagy befolyáso- lásának képességét. az ellenzék viszont hamaralkalmazkodottahelyzethez,ésmagá- hozvetteahatalmat”(311–312.p.).
oľgaplávkováegy2003-banésegy2004- ben készített közvélemény-kutatás eredmé- nyein keresztül mutatja be, milyen volt a no- vemberiesemények–néhányévvelkésőbbi–
megítélése.Ezekbőlkiderül,hogyamegkérde- zettek46,5%-aszimpatizáltazakkoritörténé- sekkel, ebből 11,4% aktívan, 35,1% pedig csendes támogatóként. a megkérdezettek 12,6%közömbösvolt,10,2%ellenezteazese- ményeket.amegkérdezettekcsaknemegyhar- madaviszontnemtudottvéleménytnyilváníta- ni, mert az események idején még túl fiatal volt, külföldön tartózkodott stb. (341. p.).
novemberlegnagyobbhozadékánakazttekin- tették, hogy megerősödött az embernek a sajátéletévelszembenifelelőssége(73,4%).a megkérdezettek 71,4%-a a szabadságot és demokráciát tartotta a legfontosabb ered- ménynek, 67,6%-uk azt, hogy megnőtt a munkabecsülete,66,6%-ukamagántulajdon irántitiszteletújjáéledését,48,5%-ukahuma- nizmus elmélyülését, 48,3%-uk azt, hogy a tehetségesekésadolgosaktöbbesélyhezjut-
nak,35,4%-ukateljesítményésképességek igazságosabb jutalmazását, 17,1%-uk pedig azt,hogyapolitikaésapolitikusokazembe- rek érdekeit követik (344. p.). s mit vártak novembertől?Leginkább:demokráciátéssza- badságot(81,6%),azéletszínvonalemelkedé- sét(76,9%),anyugatiországokéletszínvona- lához való közeledést (69,4%), a korábban elkobzott tulajdon visszaszolgáltatását (49,3%). az Eu-tagságban a megkérdezettek 37,3%-a reménykedett, a naTo-tagságban 22,6%-uk.31,9%-ukszámoltazönállószlovák Köztársaság létrejöttével (347. p.). oľga plávková a másik kötetben is szerepel egy írással, amelyben a parlamenti választások eredményeitösszegziaz1990-eselsőszabad választásoktólegészena2012-esparlamenti választásokig.
akövetkezőszerző,Ladislavhohošaszlo- vákállamiságalakulásánaktörténelmiössze- függéseitésajelenkoriszlovákiávalkapcsola- tos,elsősorbanazA szlovák társadalom fejlő- désének stratégiái 2020-igdokumentumban felvázoltgazdaságivíziókatfejtegeti.azutób- bival kapcsolatban kockázatosnak tartja az autóiparba vetett bizalmat. szerinte nem az olaj,hanemavízaközeljövőstratégiaiténye- zője.„azegyesországokazökológiaineokolo- nializmus,avíz-éstermőföldmaffiamanipulá- ciójának céltáblájává fognak válni, vagy már mostisazok.akiválóvíz-éstalajkapacitások- kalrendelkezőszlovákialassan,debiztosana manipulált országok közé kerül. (…) a vízzel kapcsolatos beruházások stratégiája szlo- vákiabel-éskülpolitikájánakmetszetétképe- zi,akártudatosítjukezt,akárnem.akérdés, hogy képesek vagyunk-e ezt a lehetőséget kihasználnivagyegyszerűenegyoldalúanelve- szítjük.”(387.p.)Írásavégénhohošvisszatér a szlovák államiság kérdéséhez, mégpedig elutasítvaaztanézőpontot,melyszerintaglo- balizációidőszakábannincsszükségnemzet- államokra. Ehhez a következőket fűzi: „szlo- vákia jövője összekapcsolódik az európai integrációelmélyítésével,denemcsakaközös fizetőeszköztekintetében.”azonban:„némely politikusokkijelentései,melyekszerintamul- tikulturalizmus már idejétmúlt, mely nézetek meggondolatlanul nemrégiben szlovákiában is elhangzottak, ellentmondanak bolygónk
Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi sze mle ,XX. évf oly am 20 18/2, somorja
civilizációjaalapkérdésének,amelyakülönbö- ző modernitásokkal való együttéléssel való megbékélés. amennyiben erre nem vagyunk képesek,csakegyalternatívavan,avilághá- ború.”(388.p.).
az első kötetben van két memoárjellegű rövidebbírásis.azegyikbenvojtechčelkoa prágai szlovák ház (dom slovenskej kultúry) 1989-estevékenységétismerteti,amásikban Milančičemlékezikanovembertkövetőese- ményekre.novemberutánővoltazelsőszlo- vák kormányfő, 1992-ben a föderális cseh- szlovák kormány, az ún. nemzeti egyetértés kormánya alelnöke, s egészen 2012-ben bekövetkezett haláláig politikailag aktív volt.
Írása rövid, de tanulságos. azzal indít, hogy 1989novemberévelkapcsolatbansokafélre- tájékoztatás,vannak,akikasajátvéleményü- ket akarják tényként eladni, és ignorálják azoknak a tevékenységét, akik a novemberi eszmék valóra váltásán tevékenykedtek. az akkorikormánytevékenységétisalulértékelik, pedig„gyorskormányalakításnélkül,ésakor- mányprogramazonnalielkészítéseéselfoga- dása nélkül novembert belepte volna a de- cemberi hó” (330. p.). Felsorolja a legfonto- sabbterületeket,amelyekkelakormányfoglal- kozott,ugyanakkormegjegyzi,hogymagasem sejtette, mennyi problémával és ellentmon- dássalkellmajdszembenézni.azemberekis tele voltak elvárásokkal, problémamentes életetképzeltekelmaguknak,csakhogyasza- badságnak és a demokráciának ára is volt.
„amiengemszemélyesenisbánt,azazerköl- csi hanyatlás, a neurózisok, a társadalmi feszültség,azemberiviszonyokmegtépázása, azönzés,profitéhességésamindenáronvaló erőszak. Elveszett a biztonság, a tapintatos- ság, amit az idősebb nemzedékek természe- tesnektartottak.azéletváltozás,deelőfordul, hogy nem mindig azonnal és nem mindig jó irányban.”(330.p.).
a novemberi eseményektől 1993-ig terje- dő történésekhez kötődik Eleonóra petrovičováéspeterpolláktanulmánya,amely anemzetiegyetértéskormányárólszól,arról, amelynek az előbb említett Milan čič volt az alelnöke. Ismertetik a kormány létrejöttének nemkönnyűfolyamatát(hiszenavpnperszo- nálisannemvoltfelkészülveegykormányfel-
állítására, ezért is állított volt kommunista jelölteket,aminekköszönhetőenmegnyertea választásokat az egyébként esélyes Keresz- ténydemokrataMozgalommal–Kdh–szem- ben),majdáttekintikakormányegyesfeladat- köreitéstevékenységét.Írásukvégénleszöge- zik,hogyezakormánypozitívértelembeníró- dottbeazújkoriszlováktörténelembe,mert teljesítetteafeladatát,aminemmondhatóel azösszesaztkövetőkormányról(426.p.).
a kötet második nagy témakörét, a szlovák Köztársaság létrejöttét, Ivan Laluha nagylélegzetű tanulmánya, vagy mondhatni monográfiájavezetibeA Szlovák Köztársaság 1993-as létrejöttének kiindulópontjai és útjai.
A föderációtól az önálló Szlovák és Cseh Köztársaságok létrejöttéigcímmel.akötetegy másik szerzője, svetozár Krno szerint 1993.
január elsejéhez a mai napig kétféleképpen viszonyulnak az emberek: vagy azt mondják, hogylétrejöttazönállószlovákia,vagypedig azt, hogy felbomlott csehszlovákia (teszem hozzá, ez a félig üres vagy félig teli pohár esete).Laluhaisígylátja:„vannakkörök–és főlegolyancselekvők,akikneknemjöttbea számításuk–,akikamainapigmegkérdőjele- zik a szlovák Köztársaság létrejöttét. ahogy mondaniszokás,esőutánköpönyeg.némely kételyek azonban nem csupán nosztalgiából születtek,hanemazállamlétrejötténekaktu- sávalésazalapítóivalszembenitámadásjele- ként.(…)ademokratikusszlovákállamlétre- jöttévelrehabilitáltukmagunkatönmagunkkal ésatörténelmünkkelszemben.Megmutattuk magunkat mint államalkotó nemzet. hason- lóanEurópanemzeteinekabszolúttöbbségé- hez,méghakicsitkésőbbis.”(547.p.).
akövetkezőtanulmánybanvladimírsrba két ország szétválásának legitimitásáról ír, majdzdeněkveselýakétutódállamviszonyá- nakalakulásátboncolgatjaegészen2009-ig.
az első kötet utolsó tanulmánya peter dinuštollábólanovemberutánipolitikaigon- dolkodás alapáramlatairól szól, a jobboldal- baloldal dichotómiából kiindulva. a szerző leginkább a jobboldal jellemzésével foglalko- zik.ajobboldalraa„kommunizmus”kategori- kus elutasítása volt jellemző, s a kommuniz- musnakminttotalitáriusideológiánakanáciz- musmellésorolása.Máranovemberiesemé-
Fó ru M Tár sadalo mtu domán yisze mle ,XX. évf oly am 20 18/2, somorja
nyekidejénelkezdődöttazemberekkategori- zálása. a jobboldali antikommunisták magu- kattartottákademokráciaésszabadságkép- viselőinek, a többieket meg öreg struktúrák- nak,azújrendszerrenézveveszélyesposztto- tális maradványoknak bélyegezték. a gazda- ságterénasokkterápiáthirdették,az1992-es szlovák alkotmányt a szlovák szeparatizmus jelének tartották, a gazdasági és jogi szféra átalakításánálkritikátlanulkövettékazameri- kaipéldát,éselutasítottákazeurópaiszociális piacgazdaság modelljét (589. p.). dinuš sze- rint törvényszerű, hogy manapság egyre nagyobb igény van Marx kapitalizmus-diskur- zusára,márcsakadolgokvalósmegnevezése miattis,hiszenavalóságlényegétolyankifeje- zésekkelszokáskendőzni,minta„szabadság és demokrácia”, illetve a „piacgazdaság”
(599. p.). a kapitalizmus kritikája magában hordozzaazújalternatívákvízióját.
amásodikkötetben19tanulmánykapott helyet.JozefBeňaAz alkotmány 20 éves törté- netecíműírásában1998.július14-től2010-ig követi nagyon alaposan a szlovák alkotmány változásait, a jelzett időszakban összesen tízet. peter horváth és pavol Juhás azA Szlovák Köztársaság elnöke című tanulmá- nyukbanrészletesenismertetikazállamelnök jogköreit.
svetozár Krno és Marcela slobodníková Szlovákia politikai pártjai és mozgalmaicímű írásukbanaszlovákiaipártstruktúrákfőfejlő- dési vonalait tárgyalják stein rokkan, s.M.
Lipset, arend Lijphart és Klaus von Beyme politikai törésvonal-elméleteiből kiindulva.
részletesen foglalkoznak az egyes politikai mozgalmak és pártok létrejöttének körülmé- nyeivel,beleértveaFüggetlenMagyarKezde- ményezést, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat és az Együttélést. a társadalmi átalakulás kezdetén a politikai törésvonal a
„voltállampártésazösszestöbbiközötthúzó- dott.az1990júniusábanlezajlottválasztások elsősorbanakommunistapártellenireferen- dumkéntértelmezhetők,scsakmásodsorban ahatalomértfolytatottharckéntanemkom- munistapolitikaialakulatokközött.ugyanisa vpnésaKdhisdeklarálták,hogyőkakom- munistapárttalversenyeznek.azonbanavpn, amelynekazutántavasszalcsökkennikezdtek
a preferenciái, végül paradox módon annak köszönhetőenisnyertemegakkoraelőnnyela választásokat,hogyaválasztásilistájaelejére volt kommunistákat jelölt. a hagyományos jobboldal-baloldal törésvonal csak később kristályosodottki”(74.p.).atanulmányvégig- követi ezt a későbbi időszakot is, egészen a 2012-esparlamentiválasztásokig,majdafő törésvonalakmenténkialakultpárttipológiák- kalzárul.afőtörésvonalakakövetkezők:az egyikatársadalmi-gazdaságitörésvonal,amit azállam-egyháztörésvonalkeresztez,amásik pedig a posztkommunizmus-antikommuniz- musésazaztkeresztezőmodernizmus-tradi- cionalizmustörésvonal(108–109.p.).
Marcelagbúrováademokráciaésapárt- uralom kapcsolatáról írott tanulmányában abbólindulki,hogyazországlakosságaegyre kevésbéérdeklődikaközügyekiránt,amitaz isbizonyít,hogyegyrekevesebbenszavaznak, legyenszóbármilyenválasztásokról.szerinte ennek egyik oka a pártokráciának nevezett jelenség,azazpárturalom,amikorisapártér- dekeket a társadalmi érdekek fölé helyezik.
(130. p.) Ezt elkerülendő a szlovákiai párt- rendszerreformjáralenneszükség;enneköt lépését vázolja fel a szerző, ahhoz viszont, hogy ezeket meg lehessen lépni, szükséges- nek tartja a választási rendszer reformját is.
szerinteakombináltválasztásimodelllennea legmegfelelőbb (mint például Magyarorszá- gon), amelyben benne foglaltatnak mind a többségielvenalapuló,mindazarányosképvi- seletelvénalapulómodellekelemei.(140.p.).
JurajMarušiakírásaisaszlovákiaipoliti- kaipártokrólszól,deőazunióbavalóbelépés előttésután,egészena2013-igterjedőidő- szakbanfoglalkozikazegyespártokuniósatti- tűdjeivel,illetveazokváltozásaival.
norbertKmeťaz1993utániszlovák–cseh kapcsolatokról ír nagyon részletesen. Ezek a kapcsolatokvalamennyiérintettszerintinten- zívek,kiválóakvagyátlagonfelüliek,sminden szinten,kezdveakétországlakosságátólegé- szenalegfelsőképviseletekigtermészetesnek tartják,hogyezígyvan.(220.p.)
Jozefschwartzaz1989–1993közöttiidő- szak szlovák–magyar kapcsolatait elemzi.
Ezen kapcsolatok alakulását a kezdetektől fogvameghatároztákakövetkezőkérdésekre
Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi sze mle ,XX. évf oly am 20 18/2, somorja
adott válaszok: „a szlovák és magyar fél milyenmértékbenrespektáltaazeurópaicivi- lizáció alapvető értékeit? Képes volt-e a magyarfélpozitívértelembentúllépniatörté- nelmileg beágyazott nagy nemzet-tudaton, amelyet kellő adag sovinizmus kísért, és képes volt-e respektálni a szlovák nemzet önállóságátésegyenjogúságátannakellené- re,hogyazutóbbihosszúideignemrendelke- zettsajátállammal?Képesvolt-easzlovákfél túllépniaszűknemzetinézőpontonésatörté- nelmi kisebbrendűség érzésén, amit ódivatú viselkedésselkompenzált?”(221.p.).ajelzett időszak szlovák–magyar államközi kapcsola- taitmindenképpenbefolyásoltaazis,hogya magyardiplomáciánakmárhosszútapasztala- tavoltanemzeti-államiérdekekérvényesíté- sében,mígaszlovákdiplomáciaegyenesena mélypontrólindult.ugyanakkorakölcsönösjó viszonyhozszükséges,hogymindkétfélfelad- ja szűk nemzeti nézőpontját, és mindkét országasajátpolgáraikomplexéletfeltételei- nek(beleértveanemzetilétfeltételeitis)javí- tására összpontosítson, a nemzetiségükre valótekintetnélkül.(255.p.)
zuzana poláčková a szlovákiában élő kisebbségek problematikáját vizsgálja nem- zetközi kontextusban, főleg a nemzetiségi jogokvetületénkeresztül.szerinteezenprob- lémakörök kezelése és megoldása nagymér- tékben az Eu fejlődésének függvénye, más- részt a belpolitikai demokrácia fejlődése is befolyásolja.aszlovákszakembereknekaktí- vabbanrésztkellvenniükefolyamatokelem- zésében,mert„azeurópaiváválásnemegyol- dalúfolyamat:nemcsakaztjelenti,hogyazEu befolyásolja az szK problémáinak megoldá- sát, hanem ellenkező irányban is működik, lentről felfelé: tehát e kérdések megoldása tekintetében az innovatív szlovák projektek hatásánakfigyelembevételétisjelentieurópai viszonylatban”(274.p.).
számomra különösen érdekes Mojmír BenžaésMichalKaľavskýNemzeti identitás, államidentitás és európai identitás c. tanul- mánya.aszerzőkegyebekmellettafelsorolt identitások egymáshoz való viszonyát, egy- másraépülésének„rendjét”boncolgatvaarra akövetkeztetésrejutnak,hogymindigapolgá- ri identitás/államidentitás kellene, hogy az
elsőlegyen.ugyanakkor:„amoderndemokra- tikusállambananemzeti,polgáriéseurópai identitás ilyen elrendeződése nem jelentheti azt,hogybármelyiknekiskisebb,alacsonyabb értéke van, mint a másik kettőnek.
Mindháromértéketkell,hogyjelentsenatár- sadalom számára, fejlesztésre és védelemre szorulópozitívértékeket.”(324.p.).
Ebbenakötetbenkaptakhelyetazegyes politikai ágazatokkal foglalkozó tanulmányok is:peterJuzaszlovákiakülpolitikájával,Fran- tišekškvrndaazországbiztonságpolitikaias- pektusaival,Milanšikulaazönállószlovákia gazdasági fejlődésével, stanislav Mičev az 1989és2012közöttikultúrpolitikával,Milena sokolová az egyházpolitikai szférával, Ivan dubničkapedigakörnyezetvédelemterületén tettlépésekkelfoglalkozik.atanulmányoknak ebbeacsoportjábatartozikĽubošBláhaírása Szlovákia és a szociális állam kérdésecímmel.
az utolsó két írást az előző kötet végén szereplődinuš-tanulmánnyalegyüttazegész terjedelmesműbefejezőüzenetekéntisértel- mezhetjük. Jozef Lysý politikai reflexiójában arrólértekezik,hogymanapságazindividuali- záció elterjedését és a társadalom intézmé- nyénekolymértékűeróziójáttapasztalhatjuk, mint200évvelezelőtt,amikorelkezdődötta modernizáció.gyengülazállamésaközszfé- ra, a jelen helyzet a bizonytalanság helyzete (470.p.).„aközeljövőnagyproblémájávávál- hatalakosságtörténelmitudatánakgyengülé- se,amiodavezethet,hogyfelbomlanakatár- sadalmat összetartó erők.” (480. p.) amennyibennemsikerülátadniértékeinketés szabadságainkatakövetkezőnemzedéknek–
Bertalanffyszavaivalélve–visszafordíthatat- lan és hosszú távú következményekkel járó menticídium (tudatgyilkolás – Lzs) tanúi leszünk. Egyelőre még dacol a történelmi emlékezetünk,deapszichológiaimanipuláció amegváltoztatásáratörekszik.(482.p.).
Kristínašabíkováajövőlehetségesforga- tókönyveiről elmélkedik. az elmúlt évtizedek vezérmotívuma a szabadság volt. a 2008-as gazdasági válság azonban ráébreszthetett bennünketarra,hogyaszabadságmintaneo- liberalizmusdominánskategóriája,ábránd.s bárkorábbanarrólpróbáltakbennünketmeg- győzni,hogyafejlődésakapitalizmussalvéget
Fó ru M Tár sadalo mtu domán yisze mle ,XX. évf oly am 20 18/2, somorja
ér, nincs tovább, nincs több alternatíva, úgy tűnik,mégiskell,hogylegyen.Ezenalternatí- vák keresésében a szlovákiai tudományos műhelyek újra leporolják Marx műveit. (495.
p.)aszerzőszerintafőproblémanematársa- dalmiegyenlőtlenségbenrejlik,mertazteljes mértékben nem küszöbölhető ki, hanem abban, hogy ez az egyenlőtlenség hatalmas méreteket öltött nálunk is. a néhány ember kezében koncentrált hatalmas vagyon azt is jelenti,hogyapolitikaihatalomisazőkezük- ben van. épp ezért a liberális demokrácia alaptétele,miszerintmindenkiszava/szavaza- ta egyformán számít, a globális kapitalizmus érájábanmárnemérvényesülhet.anemzetál- lamokszintjénmárhosszabbidejetapasztal- ható, hogy a lakosság elvesztette a kormá- nyok,sőtegészébenvéveapolitikairántibizal- mát.globálisanérvényes,hogyegyreerőseb- benérzékelik:avilágotnemakormányokésa politikusok irányítják, hanem a pénzügyi lob- bik. a média, amely az esetek többségében magánkézbenvan,többémárnemademok- rácia őrzője, hanem a közvélemény antide- mokratikus manipulációjának eszköze. (497.
p.)šabíkováamegoldástagazdaságidemok- rácia növelésében, a közvetlen demokráciá- ban,illetveapolgárokmagasabbfokúpolitikai részvételében látja, ami azonban pillanatnyi- lagelégproblematikus,éppazért,mertafen- tebb említett okok miatt az embereket nem érdekliapolitikairészvétel.(499.p.).
Mindkétkötetvégéntalálhatónévmutató ésazegyestanulmányokangolnyelvűössze- foglalása.
Lampl Zsuzsanna vladimír srb: proměny politických systémů Evropských mikrostátů. praha, Machiavelli press,2017,291p.
acsehnyelvenmegjelentkötetegyméltatla- nul mellőzött problémakörrel foglalkozik. az Európaiunióugyanisnemcsaknagyállamok- bóláll,hanemegészenkicsikbőlis.azőtagsá- giviszonyukugyangyakraneltérazúgyneve- zettnagyokétól,ámazuniójelenérőlésjövőjé- ről történő gondolkodás és viták során hiba
elfelejtkezniróluk.aszerzőeztahibátigyek- szikhelyreütni.atanulmánysoroljaazokataz elméleteket,amelyekmegadják,mitekinthető törpeállamnak.
aszerzőállításaszerintakicsiktöbbkér- désbenjelentősszerepetjátszanakazEuéle- tében,ésjónéhánydöntéséreishatássalvan- nak.deaztishozzátehetjük,hogyakicsiknek, az úgynevezett törpeállamoknak is lehetnek, sőtbizonyáravannakisolyantapasztalataik, sajátosismereteik,tudásuk,amelyekértéke- sek lehetnek a többiek számára. Megje- gyezhetjük, hogy ez a szempont csak akkor válikfontossá,haazEurópaiunióranemcsu- pán a hatalom és érdekek szemüvegén ke- resztültekintünk,hanemafejlődésfőmotor- játjelentőismeretekénéstudásén.
a mikroállamok ugyanúgy értékes részei Európának,mintanagyobbak.csakaztkelle- ne tudatosítanunk, hogy egyes átvehető és hasznosíthatósajátosságoknemanagyságtól függenek,hanemahelyiekeredetigondolata- itól, megismételhetetlen egyedi adottságaik- tól. éppen ezekre volna érdemes odafigyel- nünk.
az egészen kis államok keletkezése és fennmaradásaisolyankérdés,amelyminden valamivel nagyobb, de nagyhatalomnak nem számító tagállam számára érdekes lehet, s nemkülönben,hogymilyenmódonérikelcél- jaikatazEurópaiuniónbelül,hiszenanagyob- bakhoz hasonló képviseletük nincsen az Eu szerveiben.nekikmásutakatkellkeresniük.
Ezekalaposésrészletesmegismerése,eset- legbejárásakiterjeszthetiazoknakamódoza- toknakakörét,amelyekkelsajátelképzelése- iknek próbálnak érvényt szerezni. nem szé- gyen a kisebbektől tanulni, főként ha az embermagasemtúlnagy.
vladimír srb mindenekelőtt david Easton ésniklasLuhmann,továbbágiovannisartori ésarendLijphartszempontjaialapjánelemez ésértékel.deazzalkezdi,hogyezekazálla- mok keletkezésüket tekintve abból a korból származnak,amikorEurópaegyrészemégkis államokbólált.Egyrészükmindmáigmegőriz- te államiságát és így vagy úgy integrálódott napjaink struktúráiba. ugyanakkor középkori vonásaiktöbbelemétismegtartották.például monarchikus berendezkedésüket. de akad
Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi sze mle ,XX. évf oly am 20 18/2, somorja
köztükköztársaságis.ámebbenazesetbenis megmaradtaközépkorpolitikaielképzelései- nek néhány eleme. a szerző azonban nem- csak statikusan vizsgálódik. dinamikusan, tehátváltozásábanvizsgáljaazegyestörpeál- lamokat, azaz igyekszik bemutatni mindazo- katafontosváltozásokat,amelyekvégbemen- tekavizsgáltországokpolitikairendszereiben.
ahuszadikszázadviharaiésazEurópaiunió megszületésénekfolyamataazőpolitikaiéle- tüketsemhagytaérintetlenül.
a szerző a sorba veszi őket, és államról államra halad. Mindegyiküket külön fejezet- ben mutatja be, nevezetesen a vatikán, san Marino, andorra, Monaco és Liechtenstein politikai rendszerét. Majd két teljes jogú Eu- tagállamét is, Luxemburgét és Máltáét.
Mindegyiküknél a sajátosságaikra helyezi a hangsúlyt,tehátazolvasóvilágosanláthatjaa köztük meglévő nem kis különbségeket.
részletesen bemutatja, hogyan működnek azok, amelyek államformája monarchia.
Közben nem feledkezik el az államközi kap- csolataikrólsem.Ezekkelazállamokkalkap- csolatbanannyimítosz,történetélazeurópai, sőt az egész világ közvéleményében, minde- nekelőttabulvársajtónakköszönhetően,hogy nemártpontosismeretekreszerttenniarról, milyen hatáskörei vannak például Monaco uralkodójának,vagyéppenapápának.Milyen apolitikaidöntéshozatalazEurópaiuniónak azegypolgárraesőgdptekintetébenleggaz- dagabbrendestagállamában,Luxemburgban, éshogyanműködikazországpártrendszere.
vagy miként billent meg az alkotmányos monarchia a még gazdagabb Liechtenstein- ben, méghozzá a nép támogatásával. az összehasonlítás kedvéért ez 2009-ben 139 100 dollár volt Liechtensteinben, 2016- ban 102 000 dollár volt Luxemburgban, az Európaiunióátlagapedig39 200dollárvolt.
deatöbbiállamsemállrosszulazegyMálta kivételével. Egyszóval gazdasági befolyásuk méretüknéljóvalnagyobb.
politikaibefolyásukrólnemisbeszélve.az Európaiunióérvényesszabályaiszerintakét rendes tag, Málta és Luxemburg jelentősen felülreprezentáltazuniószerveiben.arrólnem isbeszélve,hogyazEurópaiBizottságelnöke jelenlegluxemburgipolitikus.
aszerzőarrólaszempontrólsemfeledke- zikmeg,hogymilyenamikroállamokegymás- hoz fűződő kapcsolata, így azt a kérdést is megvizsgálja,hogymikéntműködnekegyütta törpeállamok,hogyankoordináljáklépéseiket.
Elemzifontosabbtalálkozóikat,ésazazokon születettegyezségeiket.
aszerzőszerintazatörpeállamokegyütt- működése túlmutat az Európai unión, sőt a politikánis.Mégközössportrendezvényükis van,amelybeciprustésIzlandotisbekapcsol- ták. Itt tehát nemcsak közös érdekekről, hanemnyilvánvalóanegyfajtasajátoscsoport- identitásrólisszóvan.akicsik,haösszefog- nak,nemisolyankicsik,sközbentöbbena nagyságnyomásaésanagyállamtúlhatalma nélkülőrizhetikmegállamaikbanaztazottho- nosságot,amicsakkisebbembericsoportok- ban létezhet. a kicsiséggel együtt járó érde- kesség,különlegességkulturálisésturisztikai vonzerejéről, sajátos adózási lehetőségeiről nemisbeszélve.atanulmányemellettegyen- kéntisbemutatja,mikéntpróbáljákelérnicél- jaikat.
a kötet témájának jelentősége sokkal nagyobb, mint amekkora érdeklődés övezi napjainkban. a tanulmány színvonala és a témafontosságaokánmindenkinekajánljuk, akit a sajtóhíreknél mélyebben érdekel az Európaiunió.
Öllös László Kovács László: Márka és márkanév (Márkanévkutatás és nyelvészet – metszés- pontok, lehetőségek, kihívások). Budapest, TintaKönyvkiadó,2017,358p.
KovácsLászlómárkanevekrőlszólókiadványa magyarnyelvenegyedülálló,hiszamárkákkal foglalkozó szakirodalom Magyarországon fő- kéntamarketingésgazdaságtudományszem- szögébőlközelítimegatémát,mígjelenszer- zőnyelvtudományimódszerekalkalmazásával vizsgáljaamárkákésmárkanevekösszefüg- géseit.aszerzőazelőszóbanígyírerről:„Jelen kötetcélja,hogy–magyarnyelvenelsőként–
bemutassa, milyen (alkalmazott) nyelvészeti eszközök milyen formában használhatóak a
Fó ru M Tár sadalo mtu domán yisze mle ,XX. évf oly am 20 18/2, somorja
márkák és a márkanevek vizsgálatában és hogy a(z) (alkalmazott) nyelvtudomány mivel tudhozzájárulniegyrésztamárkákpontosabb megismeréséhez,másrésztamárkákértéké- neknöveléséhez.”(9.p.)
aBevezetéscímű,elsőfejezetbenaszerző amárkákésmárkanevekkutatásánakaktua- litását hangsúlyozza, majd kiemeli annak interdiszciplinárisjellegét.atémávalugyanisa gazdaságtudomány(azonbelülamarketingtu- domány)mellettajogtudományisfoglalkozik – véleménye szerint a nyelvtudomány szem- pontjaival kiegészülve hasznos új felismeré- sektehetőkamárkákésmárkanevekkutatá- sában.akötetcéljaitkonkretizálvaaszerzőa következőtémakörökkörbejárásátvetítielőre:
1. „a márkakutatás és a(z) alkalmazott nyelvészetikutatásokkapcsolódásipontjainak bemutatása(…)
2. a márkanevek komplex rendszerezési lehetőségeinekbemutatása(…)
3. Márkanevek kognitív reprezentációjá- nakvizsgálata(…)
4.Márkaasszociációkvizsgálatánakmód- szertaniútmutatója(…)
5. Kutatási perspektívák felmutatása”
(17–19.p.)
a bevezető fejezet további részeiben a szerző ismerteti a kötet felépítését, illetve bemutatja a kötet módszertani megközelíté- sét,melyetkommendatív(javasló)megközelí- tésneknevez.
akötetmásodikfejezete–A márka szere- pe a gazdaságban(23–44.p.)–amárkákat gazdaságiszempontbólmutatjabe,ígymutat ráazokgazdaságikontextusánakfontosságá- ra,miközbenabőségesnemzetköziszakiroda- lom jól áttekinthető összefoglalását adja.
Elsőkéntatermékekésmárkákfogalmáttisz- tázza,majdamárkákfajtáitéstulajdonságait mutatja be különböző megközelítések alap- ján.aszerzőkitérmégamárkaértékvizsgála- tánaklehetőségeire,illetveamárkákszerepé- reafogyasztóitársadalomban.Kovácsamár- kanév marketingszempontból való vizsgálati lehetőségeinekvázolásátamárkákésmárka- nevek történeti szempontú bemutatásával kezdi,majdamárkanévadásgyakorlatáratér ki. a gazdasági megközelítés után a kötet következő fejezeteiben a nyelvészeti szem-
pontérvényesül,amárkaneveketmintnyelvi jeleketvizsgáljaaszerző.
aharmadikrész–A márka és a márkanév mint nyelvészeti kutatások tárgya (45–148.
p.)–akötetegyikleghosszabbfejezete,mely- benaszerzőamárkaneveknévtanikategóri- ákbavalóbesorolhatóságátvizsgálja,illetvea márkanevek különféle szempontok alapján történő kategorizálási lehetőségeit mutatja be.aszerzőfelvázoljaamárkanevektermino- lógiájávaléshelyesírásávalkapcsolatosprob- lematikuskérdéseket,majdbemutatja,hogya márkanevektulajdonságaimibenesnekegybe a tulajdonnevek jellemzőivel, illetve hogy milyeneltérésekfigyelhetőkmeg,melyekmeg- nehezítikakategóriábasorolást.akövetkező alfejezetbenaszerzőamárkaneveketkülön- böző szempontok szerint kategorizálja, a bemutatott csoportosítások pedig egyfajta eszköztáratadnakújmárkanevekmegalkotá- sára. Miután részletes áttekintést kapunk a szakirodalomban fellelhető kategorizálások- ról,aszerzőegykomplexrendszerezésilehe- tőséget mutat be, és különféle szempontok alapjáncsoportosítjaamárkaneveket–ater- mékfajtájaszerint,szófajszerint,morfológiai, szintaktikaiszempontokszerint,akeletkezés nyelve alapján, stilisztikai eszközök szerint, szemantikai és asszociációs motiváltság szempontjából.aszerzőakomplexrendszere- zéskialakításávalarramutatrá,hogyegy-egy márkanévnemcsakegykategóriábasorolha- tóbe,ésazokmegalkotásasoráneztasokré- tűségetérdemesfigyelembeavenniéskihasz- nálni.Miutánaszerzőrövidenvázoljaatováb- binévtanivizsgálatoklehetőségeit–közneve- sülés, egyediség, félrevezető márkanevek –, részletesebben kitér a márkaneveket érintő másnyelvészetiproblémakörökre.akövetke- zőalfejezetektárgyaljákamárkanevekhelyes- írásilehetőségeit,azokfonetikai,morfológiai, szemantikai, szintaktikai, neurolingvisztikai, fordítástudományi vetületeit, valamint a már- kanevek kapcsolatát a nyelvi tervezés, szak- nyelvkutatás, lexikológia, lexikográfia, szocio- lingvisztika és a kétnyelvűség vizsgálataival.
Külön kiemelem, hogy a szlovákiai magyar olvasószámáraérdekeslehetaszlovákmár- kanevekmagyarrafordításávalfoglalkozórész (127–129. p.). a szerző a nyelvtudomány
Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi sze mle ,XX. évf oly am 20 18/2, somorja
nagyon sok szegmensének márkanevekkel összefüggő aspektusait tárgyalja, így ezek inkább problémafelvetésnek tekinthetők, rámutatvaajelenségkomplexitására–éppen ezértfogalmazmegaszerzőmindenalfejezet végén az adott területhez kapcsolódó újabb kutatásilehetőségeketéstémákat.
akötetnegyedikfejezetében–A márkák kognitív reprezentációja (149–193. p.) – a márkakognitívapparátusbanbetöltöttszere- pét vizsgálja a szerző, egyrészt a kognitív nyelvtudomány,másrésztapszicholingvisztika szemszögéből. a kognitív megközelítés és a márkanevek kapcsolatát felvázolva a fejezet bemutatja a jelentésalkotást mint kognitív tevékenységet, valamint a horizontális és a vertikális kategorizálás lehetséges elméleti háttereitbemutatvajutelakomplexkognitív struktúrákig, melyek közül a fogalmi keretet (sémákat)tárgyaljarészletesebben.akövetke- zőalfejezetamentálislexikontésamárkaasz- szociációkatvonjabeamárkanevekkutatásá- baapszicholingvisztikakutatásiterületeiből.a szerzőakulcsfogalmakáltalánosbevezetése utánrátérazasszociációsvizsgálatoklehető- ségeireamárkakutatásban,illetveazasszoci- ációs vizsgálatok lehetséges céljait és mód- szereitvázolja.amárkanevekasszociációinak eddigivizsgálataittörténetisorrendbenmutat- jabeakötet,azegyeskutatásimódszerekelő- nyeitéshátrányaitkiemelve.
a következő rész –Kognitív márkarepre- zentáció – empirikus eredmények (195–296.
p.)– tartalmazzaaszerzőéskutatócsoportja által végzett kutatások eredményeinek az összefoglalóját,melyazelőzőfejezetekelmé- letiösszefüggéseibőlindulki.akutatásered- ményeinekismertetéseelőttaszerzőrészlete- sen megfogalmazott hipotéziseket vázol fel, majdakutatásmódszertanátmutatjabe.az alfejezetekben ismerhetjük meg az egyes hipotézisekhezkapcsolódókonkrételemzése- ket, melyek nagyszámú adatközlő bevonásá- val zajlott és többféle adatgyűjtési módszer alkalmazásával végzett kutatás eredményein alapulnak.aszerzőstatisztikaimódszereketis bevon az adatok értelmezésébe. vizsgálja, hogyamagyarmárkanevekkönnyenazonosít- hatóak-e, majd elemzi, hogy a márkanevek asszociációinakkapcsolataimennyirehasonlí-
tanakaközszavakésatulajdonnevekkapcso- latainak eloszlására. a továbbiakban arról olvashatunk,hogyamárkanevekasszociáció- iban mennyiben jelennek meg használattal kapcsolatos asszociációk, a termék objektív ésszubjektívjellemzői,attitűdökkelkapcsola- tosinformációk,illetvehogyamarketingkom- munikációs tevékenység hatása mennyiben mutatható ki az asszociációkban. a szerzők vizsgáljáktovábbá,hogyamárkanevekmeny- nyire illeszkednek sajátosan a mentális lexi- konba–vajonatermékkategória-eamárka- név legerősebb asszociációja; elkülönülnek-e atermékésamárkaasszociációiegymástól;
előhívja-e a márka neve egy másik márka megnevezését, képi asszociációkat; vajon a közszavakra vagy tulajdonnevekre hasonlító márkanevekeredetijelentéseishívelőasszo- ciációkat; előhívhatnak a márkanevek foneti- kaiasszociációkat?aszerzőkezekreakérdé- sekre keresik a választ a részletes kutatási anyagelemzésével,melynekmódszertanifel- építésétisaprólékosanismertetik.astatiszti- kai módszerek bevonása a kutatásba még pontosabb kép kialakítását teszi lehetővé, illetveatáblázatok,grafikonokésbőségespél- daanyag használata szemléletessé és átte- kinthetővétesziazolvasószámáraazeredmé- nyekértelmezését.aszerzőmindenesetben hangsúlyozza,hogyalapkutatásrólvanszó,így inkábbújabbkérdésekfelvetéseacélja,ezek pedig majd további hipotézisek felállítását tesziklehetővé,azonbannéhányfontoskövet- keztetéstmégissikerüllevonnia–ezekmár- kanévalkotásban való gyakorlati jelentőségét elemelikki.afejezetzárásaként–akutatás eredményeiretámaszkodva–aszerzőmegfo- galmaz egy részletes márkanév-definíciót, majd összefoglalja a márkanév-asszociációk továbbikutatásainaklehetségesirányvonalait.
akötethatodikfejezete–Márkakutatás és (alkalmazott) nyelvtudomány – metszéspon- tok, lehetőségek, perspektívák (297–317. p.) –aztmutatjabe,hogyanyelvészetinézőpont hogyanalkalmazhatóegymárkanév„életútjá- nak” a különböző szakaszaiban. az adott
„életszakasz” bemutatása után felsorolja a végezhetővizsgálatokat,azezekhezkapcsoló- dó diszciplínákat, illetve az együttműködés lehetségespozitívhozadékait.aszerzőrészle-
Fó ru M Tár sadalo mtu domán yisze mle ,XX. évf oly am 20 18/2, somorja
tesebbenleírja,hogyanyelvtudományiered- ményekhogyanalkalmazhatóakamárkanéva- dásban, névváltoztatásban, illetve a márkák ésmárkanevekmenedzselésében.
azÖsszefoglalás és kitekintés című,utolsó fejezet(319–321.p.)rövidenösszegziakötet egyesrészeinekmondanivalóját,illetveismé- teltenfelhívjaafigyelmetazalkalmazottnyel- vészet és a marketing interdiszciplináris együttműködésénekpozitívvetületeire.
a részletes szakirodalmi jegyzéket (323–
347.p.)–melymindentémairántérdeklődő számára megfelelő kiindulópontként szolgál- hat – aMellékletek (349–358. p.) követik, melyekafőszövegbőlkimaradtkategorizáció- kat tartalmazzák, valamint megtaláljuk itt a kutatás során használt márkaasszociációs kérdőívet,illetveamárkaasszociációkbesoro- lását.
Jelen kötet részletes nemzetközi és magyar szakirodalmi ismeretből kiindulva – azokatviszontkritikaihozzáállássalértelmez- ve–mutatjabeamárkanevekelméletimeg- közelítésénekalehetőségeit.aszerzőéskuta- tótársai átgondolt és részletesen bemutatott módszertan alapján végezték vizsgálataikat, melyekeredményeitaszerzőrendszerezveés azok gyakorlati jelentőségét bemutatva tárja az olvasó elé. a kötet inspiráló lehet további kutatások tervezéséhez, mivel a szerző min- denkövetkeztetésmelléújabbfelmerülőkuta- tásikérdésekettársít.abemutatottkiadvány hiánypótló a magyar alkalmazott nyelvészet szakirodalmában, és kreatív ötleteket tartal- maz a marketing és a nyelvtudomány inter- diszciplináris együttműködésére, mely mind- kéttudományágesetébengyümölcsözőlehet.
Simon Boglárka