Tanulmányok kÖnyVEk

Miroslav­pekník­a­kolektív:­pohľady ­na­sloven­- skú­ politiku­ po­ roku­ 1989,­ I–II.­ Bratislava, Ústav­ politických­ vied­ sav,­ vEda­ vydavateľ­- stvo­sav,­2016,­1214­p.

„A történelem interpretációja mindig része a kulturális hegemóniáért folytatott harcnak, akár a győzedelmes februárról, akár a győze- delmes novemberről van szó.” (Ladislav Hohoš, I. kötet, 347. p.)

szó­szerint­nehéz,­két­vaskos­kötetbe­foglalt tanulmánygyűjteményről­ szólnak­ a­ következő sorok.­ Előszavában­ a­ szerkesztő,­ Miroslav pekník­azt­írja,­hogy­vannak­könyvek,­amelyek aránylag­gyorsan­keletkeznek,­de­vannak­olya- nok­ is,­ amelyek­ hosszan,­ több­ szakaszban íródnak,­mint­például­ez­is.­nem­csoda,­hiszen az­ első­ kötet­ 645­ oldalas,­ a­ másik­ 564.

Mondhatni,­ egy­ könyvben­ több­ könyv­ van, hiszen­ rögtön­ az­ első­ tanulmány,­ amelyet Miroslav­pekník­írt,­295­oldalas,­de­van­még ennél­ is­ hosszabb,­ mégpedig­ Ivan­ Laluháé, amely­ 420­ oldalasra­ sikeredett.­ Folytatva­ a számszerű­ megközelítést:­ a­ két­ kötetben­ 30 szerző­ szerepel­ (nem­ irigylem­ a­ szerkesztőt, mert­ ennyi­ embert­ összefogni­ és­ beszerezni tőlük­ az­ írásaikat,­ bizony­ sziszifuszi­ munka lehetett).­a­szerzők­javarészt­politológusok,­de van­ köztük­ történész,­ filozófus,­ szociológus, jogász­és­közgazdász­is.­Közülük­többen­aktív részesei­voltak­a­ma­már­történelemnek­minő- sülő­gyengéd­forradalomnak­és­az­azt­követő, a­könyvben­is­tárgyalt­eseményeknek.

az­első­kötetben­11­tanulmány­van.­Ezek két­nagy­téma­köré­csoportosulnak:­az­egyik 1989.­november­17.­és­az­azt­követő­esemé- nyek,­a­másik­az­azt­követő­események­közül is­ elsődlegesen­ a­ szlovák­ Köztársaság­ meg- alakulása­1993.­január­elsején.

a­ bevezető­ tanulmányt­ Miroslav­ pekník írta­A szlovák politika változásaicímmel.­1989 novemberétől­ az­ 1994-es­ parlamenti­ válasz- tásokig­ követi­ nagyon­ részletesen­ a­ politikai élet­alakulását,­bőséges­forrásanyagra,­köztük a­kulcsszereplők­korabeli­sajtóban­való­meg- nyilatkozásaira­alapozva.­Ez­sokkal­munkaigé- nyesebb,­mint­az­„elbeszélt­történelem”­mód-

szere,­ viszont­ nem­ ad­ lehetőséget­ a­ múltat elferdítő­ emlékezésre,­ ami­ az­ oral­ historynál ha­nem­is­mindig­szándékosan,­de­azért­elő- fordulhat.­a­korabeli­médiában­megjelent­tar- talmakat­viszont­utólag­nem­lehet­kiradírozni vagy­átírni.­a­szerző­aprólékos­munkával­nyo- mon­követi­a­történelmi­eseményeket­és­sze- replőik­ ténykedését,­ ugyanakkor­ tüzetesen foglalkozik­ a­ „menet­ közben”­ felbukkanó­ új jelenségek­ eredetének­ körülményeivel,­ ami azért­ fontos,­ mert­ ezek­ közül­ a­ jelenségek közül­ némelyek­ később­ olyan­ problémákká tornyosultak,­amelyek­megoldása­a­mai­napig húzódik.­Ilyen­például­a­nemzetiségi­kérdés­is, amelynek­fontosságát­a­vpn­(nyilvánosság­az Erőszak­Ellen)­sok­egyébhez­hasonlóan­alulér- tékelte.­E­tekintetben­az­1990.­január­harma- dikán­sugárzott­štúdio­dialóg­nevű­tévéműsor volt­ a­ gyutacs,­ amely­ fellobbantotta­ a­ lángot (22.­p).

a­ következő­ tanulmány­ szerzője,­ oskar Krejčí­ a­Titokzatos novemberről­ értekezik.

szerinte­ a­ novemberi­ eseményeket­ utólag három­ elmélettel­ próbálják­ magyarázni.­ az első­a­„hősök­legendája”,­mely­szerint­az­ese- mények­ hősei­ „a­ bátor­ egyetemisták,­ akik­ a maroknyi­ disszidens­ vezetésével­ bevették­ a vérszomjas­štB-tisztek­és­a­kommunista­párt karrieristái­által­őrzött­barikádokat”.­a­máso- dik­az­„összeesküvés-elmélet”,­mely­szerint­a titkosszolgálatok­ „hozták­ össze”­ a­ gyengéd forradalmat.­a­harmadik­a­„törvényszerű­válto- zások”­ elmélete­ (306.­ p.).­ Krejčí­ tagadja­ az első­kettőt.­szerinte­a­bürokrata­szocializmus sorsa­ nem­ 1989.­ november­ 17-én­ dőlt­ el, hanem­ sokkal­ korábban,­ még­ 1988­ végén, vagyis­a­diákok­és­a­disszidensek­már­nyitott kapukat­döngettek,­az­ügynökhálózatok­pedig nem­rendelkeztek­olyan­kapacitásokkal,­ame- lyek­lehetővé­tették­volna­egy­ilyen­nagymére- tű­társadalmi­átalakulás­levezénylését.­Krejčí szerint­két­törvényszerű­ok­vezetett­a­szocia- lizmus­bukásához.­az­antropológiai­ok­a­leegy- szerűsített­ marxista­ emberideálban­ keresen- dő,­ amely­ ellentétben­ áll­ a­ valósággal.­ „az ember­személyiségének­nagy­részét­az­öröklő- dés­ határozza­ meg,­ és­ az­ átalakulás­ sokkal lassúbb­ és­ tovább­ tart,­ mint­ azt­ az­ említett

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

Tanulmányok kÖnyVEk

koncepció­ feltételezte.­ az­ altruizmus­ sokkal ritkább,­mint­azt­a­humanisták­vagy­a­felvilá- gosodottság­képviselői­hitték.­s­mivel­a­dolgo- zók­nem­váltak­a­kollektív­javak­felelősségtel- jes­kezelőivé,­a­közös­javak­kezelését­az­álla- mi­bürokrácia­vette­át.”­Eltűnt­a­kezdeti­lelke- sedés­ és­ alkotókedv,­ maradt­ a­ hitevesztett- ség,­a­bizalmatlanság,­s­ilyen­potenciállal­csak veszteni­ lehet.­ a­ szocializmus­ bukásának második­oka­geopolitikai,­ugyanis­„az­összes szocialista­ államnak­ szüksége­ volt­ reformok- ra,­s­az­egész­Kelet-Európában­zajló­változás- ból­a­kicsike­csehszlovákia­sem­maradhatott ki,­ nem­ válhatott­ a­ bürokrata­ szocializmus skanzenévé.­ Kezdetben­ még­ maga­ az­ ellen- zék­sem­sejtette,­hogy­milyen­mélységes­vál- ságban­van­a­rendszer­és­milyen­gyenge­nem- zetközi­háttérrel­rendelkezik.­a­gyengéd­forra- dalom­alapvető­jellemzése­egyszerű:­az­ellen- zék­ dialógust­ akart,­ és­ helyette­ hatalmat kapott.­november­17.­után­a­hatalom­az­utcán hevert.­a­kommunista­párt­és­az­állam­vezeté- se­felbomlott­–­legalábbis­elvesztette­a­politi- kai­ események­ irányításának­ vagy­ befolyáso- lásának­ képességét.­ az­ ellenzék­ viszont hamar­alkalmazkodott­a­helyzethez,­és­magá- hoz­vette­a­hatalmat”­(311–312.­p.).

oľga­plávková­egy­2003-ban­és­egy­2004- ben­ készített­ közvélemény-kutatás­ eredmé- nyein­ keresztül­ mutatja­ be,­ milyen­ volt­ a­ no­- vemberi­események­–­néhány­évvel­későbbi­–

megítélése.­Ezekből­kiderül,­hogy­a­megkérde- zettek­46,5%-a­szimpatizált­az­akkori­történé- sekkel,­ ebből­ 11,4%­ aktívan,­ 35,1%­ pedig csendes­ támogatóként.­ a­ megkérdezettek 12,6%­közömbös­volt,­10,2%­ellenezte­az­ese- ményeket.­a­megkérdezettek­csaknem­egyhar- mada­viszont­nem­tudott­véleményt­nyilváníta- ni,­ mert­ az­ események­ idején­ még­ túl­ fiatal volt,­ külföldön­ tartózkodott­ stb.­ (341.­ p.).

november­legnagyobb­hozadékának­azt­tekin- tették,­ hogy­ megerősödött­ az­ embernek­ a saját­életével­szembeni­felelőssége­(73,4%).­a megkérdezettek­ 71,4%-a­ a­ szabadságot­ és demokráciát­ tartotta­ a­ legfontosabb­ ered- ménynek,­ 67,6%-uk­ azt,­ hogy­ megnőtt­ a munka­becsülete,­66,6%-uk­a­magántulajdon iránti­tisztelet­újjáéledését,­48,5%-uk­a­huma- nizmus­ elmélyülését,­ 48,3%-uk­ azt,­ hogy­ a tehetségesek­és­a­dolgosak­több­esélyhez­jut-

nak,­35,4%-uk­a­teljesítmény­és­képességek igazságosabb­ jutalmazását,­ 17,1%-uk­ pedig azt,­hogy­a­politika­és­a­politikusok­az­embe­- rek­ érdekeit­ követik­ (344.­ p.).­ s­ mit­ vártak novembertől?­Leginkább:­demokráciát­és­sza- badságot­(81,6%),­az­életszínvonal­emelkedé- sét­(76,9%),­a­nyugati­országok­életszínvona- lához­ való­ közeledést­ (69,4%),­ a­ korábban elkobzott­ tulajdon­ visszaszolgáltatását (49,3%).­ az­ Eu-tagságban­ a­ megkérdezettek 37,3%-a­ reménykedett,­ a­ naTo-tagságban 22,6%-uk.­31,9%-uk­számolt­az­önálló­szlovák Köztársaság­ létrejöttével­ (347.­ p.).­ oľga plávková­ a­ másik­ kötetben­ is­ szerepel­ egy írással,­ amelyben­ a­ parlamenti­ választások eredményeit­összegzi­az­1990-es­első­szabad választásoktól­egészen­a­2012-es­parlamenti választásokig.

a­következő­szerző,­Ladislav­hohoš­a­szlo- vák­államiság­alakulásának­történelmi­össze- függéseit­és­a­jelenkori­szlovákiával­kapcsola- tos,­elsősorban­az­A szlovák társadalom fejlő- désének stratégiái 2020-igdokumentumban felvázolt­gazdasági­víziókat­fejtegeti.­az­utób- bival­ kapcsolatban­ kockázatosnak­ tartja­ az autóiparba­ vetett­ bizalmat.­ szerinte­ nem­ az olaj,­hanem­a­víz­a­közeljövő­stratégiai­ténye- zője.­„az­egyes­országok­az­ökológiai­neokolo- nializmus,­a­víz-­és­termőföldmaffia­manipulá- ciójának­ céltáblájává­ fognak­ válni,­ vagy­ már most­is­azok.­a­kiváló­víz-­és­talajkapacitások- kal­rendelkező­szlovákia­lassan,­de­biztosan­a manipulált­ országok­ közé­ kerül.­ (…)­ a­ vízzel kapcsolatos­ beruházások­ stratégiája­ szlo­- vákia­bel-­és­külpolitikájának­metszetét­képe- zi,­akár­tudatosítjuk­ezt,­akár­nem.­a­kérdés, hogy­ képesek­ vagyunk-e­ ezt­ a­ lehetőséget kihasználni­vagy­egyszerűen­egyoldalúan­elve- szítjük.”­(387.­p.)­Írása­végén­hohoš­visszatér a­ szlovák­ államiság­ kérdéséhez,­ mégpedig elutasítva­azt­a­nézőpontot,­mely­szerint­a­glo- balizáció­időszakában­nincs­szükség­nemzet- államokra.­ Ehhez­ a­ következőket­ fűzi:­ „szlo­- vákia­ jövője­ összekapcsolódik­ az­ európai integráció­elmélyítésével,­de­nemcsak­a­közös fizetőeszköz­tekintetében.”­azonban:­„némely politikusok­kijelentései,­melyek­szerint­a­mul- tikulturalizmus­ már­ idejétmúlt,­ mely­ nézetek meggondolatlanul­ nemrégiben­ szlovákiában is­ elhangzottak,­ ellentmondanak­ bolygónk

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

civilizációja­alapkérdésének,­amely­a­különbö- ző­ modernitásokkal­ való­ együttéléssel­ való megbékélés.­ amennyiben­ erre­ nem­ vagyunk képesek,­csak­egy­alternatíva­van,­a­világhá- ború.”­(388.­p.).

az­ első­ kötetben­ van­ két­ memoárjellegű rövidebb­írás­is.­az­egyikben­vojtech­čelko­a prágai­ szlovák­ ház­ (dom­ slovenskej­ kultúry) 1989-es­tevékenységét­ismerteti,­a­másikban Milan­čič­emlékezik­a­novembert­követő­ese- ményekre.­november­után­ő­volt­az­első­szlo- vák­ kormányfő,­ 1992-ben­ a­ föderális­ cseh- szlovák­ kormány,­ az­ ún.­ nemzeti­ egyetértés kormánya­ alelnöke,­ s­ egészen­ 2012-ben bekövetkezett­ haláláig­ politikailag­ aktív­ volt.

Írása­ rövid,­ de­ tanulságos.­ azzal­ indít,­ hogy 1989­novemberével­kapcsolatban­sok­a­félre- tájékoztatás,­vannak,­akik­a­saját­véleményü- ket­ akarják­ tényként­ eladni,­ és­ ignorálják azoknak­ a­ tevékenységét,­ akik­ a­ novemberi eszmék­ valóra­ váltásán­ tevékenykedtek.­ az akkori­kormány­tevékenységét­is­alulértékelik, pedig­„gyors­kormányalakítás­nélkül,­és­a­kor- mányprogram­azonnali­elkészítése­és­elfoga- dása­ nélkül­ novembert­ belepte­ volna­ a­ de­- cemberi­ hó”­ (330.­ p.).­ Felsorolja­ a­ legfonto- sabb­területeket,­amelyekkel­a­kormány­foglal- kozott,­ugyanakkor­megjegyzi,­hogy­maga­sem sejtette,­ mennyi­ problémával­ és­ ellentmon- dással­kell­majd­szembenézni.­az­emberek­is tele­ voltak­ elvárásokkal,­ problémamentes életet­képzeltek­el­maguknak,­csakhogy­a­sza- badságnak­ és­ a­ demokráciának­ ára­ is­ volt.

„ami­engem­személyesen­is­bánt,­az­az­erköl- csi­ hanyatlás,­ a­ neurózisok,­ a­ társadalmi feszültség,­az­emberi­viszonyok­megtépázása, az­önzés,­profitéhesség­és­a­mindenáron­való erőszak.­ Elveszett­ a­ biztonság,­ a­ tapintatos- ság,­ amit­ az­ idősebb­ nemzedékek­ természe- tesnek­tartottak.­az­élet­változás,­de­előfordul, hogy­ nem­ mindig­ azonnal­ és­ nem­ mindig­ jó irányban.”­(330.­p.).

a­ novemberi­ eseményektől­ 1993-ig­ terje- dő­ történésekhez­ kötődik­ Eleonóra petrovičová­és­peter­pollák­tanulmánya,­amely a­nemzeti­egyetértés­kormányáról­szól,­arról, amelynek­ az­ előbb­ említett­ Milan­ čič­ volt­ az alelnöke.­ Ismertetik­ a­ kormány­ létrejöttének nem­könnyű­folyamatát­(hiszen­a­vpn­perszo- nálisan­nem­volt­felkészülve­egy­kormány­fel-

állítására,­ ezért­ is­ állított­ volt­ kommunista jelölteket,­aminek­köszönhetően­megnyerte­a választásokat­ az­ egyébként­ esélyes­ Keresz­- ténydemokrata­Mozgalommal­–­Kdh­–­szem- ben),­majd­áttekintik­a­kormány­egyes­feladat- köreit­és­tevékenységét.­Írásuk­végén­leszöge- zik,­hogy­ez­a­kormány­pozitív­értelemben­író- dott­be­az­újkori­szlovák­történelembe,­mert teljesítette­a­feladatát,­ami­nem­mondható­el az­összes­azt­követő­kormányról­(426.­p.).

a­ kötet­ második­ nagy­ témakörét,­ a szlovák­ Köztársaság­ létrejöttét,­ Ivan­ Laluha nagylélegzetű­ tanulmánya,­ vagy­ mondhatni monográfiája­vezeti­be­A Szlovák Köztársaság 1993-as létrejöttének kiindulópontjai és útjai.

A föderációtól az önálló Szlovák és Cseh Köztársaságok létrejöttéigcímmel.­a­kötet­egy másik­ szerzője,­ svetozár­ Krno­ szerint­ 1993.

január­ elsejéhez­ a­ mai­ napig­ kétféleképpen viszonyulnak­ az­ emberek:­ vagy­ azt­ mondják, hogy­létrejött­az­önálló­szlovákia,­vagy­pedig azt,­ hogy­ felbomlott­ csehszlovákia­ (teszem hozzá,­ ez­ a­ félig­ üres­ vagy­ félig­ teli­ pohár esete).­Laluha­is­így­látja:­„vannak­körök­–­és főleg­olyan­cselekvők,­akiknek­nem­jött­be­a számításuk­–,­akik­a­mai­napig­megkérdőjele- zik­ a­ szlovák­ Köztársaság­ létrejöttét.­ ahogy mondani­szokás,­eső­után­köpönyeg.­némely kételyek­ azonban­ nem­ csupán­ nosztalgiából születtek,­hanem­az­állam­létrejöttének­aktu- sával­és­az­alapítóival­szembeni­támadás­jele- ként.­(…)­a­demokratikus­szlovák­állam­létre- jöttével­rehabilitáltuk­magunkat­önmagunkkal és­a­történelmünkkel­szemben.­Megmutattuk magunkat­ mint­ államalkotó­ nemzet.­ hason­- lóan­Európa­nemzeteinek­abszolút­többségé- hez,­még­ha­kicsit­később­is.”­(547.­p.).

a­következő­tanulmányban­vladimír­srb­a két­ ország­ szétválásának­ legitimitásáról­ ír, majd­zdeněk­veselý­a­két­utódállam­viszonyá- nak­alakulását­boncolgatja­egészen­2009-ig.

az­ első­ kötet­ utolsó­ tanulmánya­ peter dinuš­tollából­a­november­utáni­politikai­gon- dolkodás­ alapáramlatairól­ szól,­ a­ jobboldal- baloldal­ dichotómiából­ kiindulva.­ a­ szerző leginkább­ a­ jobboldal­ jellemzésével­ foglalko- zik.­a­jobboldalra­a­„kommunizmus”­kategori- kus­ elutasítása­ volt­ jellemző,­ s­ a­ kommuniz- musnak­mint­totalitárius­ideológiának­a­náciz- mus­mellé­sorolása.­Már­a­novemberi­esemé-

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

nyek­idején­elkezdődött­az­emberek­kategori- zálása.­ a­ jobboldali­ antikommunisták­ magu- kat­tartották­a­demokrácia­és­szabadság­kép- viselőinek,­ a­ többieket­ meg­ öreg­ struktúrák- nak,­az­új­rendszerre­nézve­veszélyes­posztto- tális­ maradványoknak­ bélyegezték.­ a­ gazda- ság­terén­a­sokkterápiát­hirdették,­az­1992-es szlovák­ alkotmányt­ a­ szlovák­ szeparatizmus jelének­ tartották,­ a­ gazdasági­ és­ jogi­ szféra átalakításánál­kritikátlanul­követték­az­ameri- kai­példát,­és­elutasították­az­európai­szociális piacgazdaság­ modelljét­ (589.­ p.).­ dinuš­ sze- rint­ törvényszerű,­ hogy­ manapság­ egyre nagyobb­ igény­ van­ Marx­ kapitalizmus-diskur- zusára,­már­csak­a­dolgok­valós­megnevezése miatt­is,­hiszen­a­valóság­lényegét­olyan­kifeje- zésekkel­szokás­kendőzni,­mint­a­„szabadság és­ demokrácia”,­ illetve­ a­ „piacgazdaság”

(599.­ p.).­ a­ kapitalizmus­ kritikája­ magában hordozza­az­új­alternatívák­vízióját.

a­második­kötetben­19­tanulmány­kapott helyet.­Jozef­Beňa­Az alkotmány 20 éves törté- netecímű­írásában­1998.­július­14-től­2010-ig követi­ nagyon­ alaposan­ a­ szlovák­ alkotmány változásait,­ a­ jelzett­ időszakban­ összesen tízet.­ peter­ horváth­ és­ pavol­ Juhás­ az­A Szlovák Köztársaság elnöke című­ tanulmá- nyukban­részletesen­ismertetik­az­államelnök jogköreit.

svetozár­ Krno­ és­ Marcela­ slobodníková Szlovákia politikai pártjai és mozgalmaicímű írásukban­a­szlovákiai­pártstruktúrák­fő­fejlő- dési­ vonalait­ tárgyalják­ stein­ rokkan,­ s.M.

Lipset,­ arend­ Lijphart­ és­ Klaus­ von­ Beyme politikai­ törésvonal-elméleteiből­ kiindulva.

részletesen­ foglalkoznak­ az­ egyes­ politikai mozgalmak­ és­ pártok­ létrejöttének­ körülmé- nyeivel,­beleértve­a­Független­Magyar­Kezde­- ményezést,­ a­ Magyar­ Keresztény­demok­rata Mozgalmat­ és­ az­ Együttélést.­ a­ társadalmi átalakulás­ kezdetén­ a­ politikai­ törésvonal­ a

„volt­állampárt­és­az­összes­többi­között­húzó- dott.­az­1990­júniusában­lezajlott­választások elsősorban­a­kommunista­párt­elleni­referen- dumként­értelmezhetők,­s­csak­másodsorban a­hatalomért­folytatott­harcként­a­nem­kom- munista­politikai­alakulatok­között.­ugyanis­a vpn­és­a­Kdh­is­deklarálták,­hogy­ők­a­kom- munista­párttal­versenyeznek.­azonban­a­vpn, amelynek­azután­tavasszal­csökkenni­kezdtek

a­ preferenciái,­ végül­ paradox­ módon­ annak köszönhetően­is­nyerte­meg­akkora­előnnyel­a választásokat,­hogy­a­választási­listája­elejére volt­ kommunistákat­ jelölt.­ a­ hagyományos jobboldal-baloldal­ törésvonal­ csak­ később kristályosodott­ki”­(74.­p.).­a­tanulmány­végig- követi­ ezt­ a­ későbbi­ időszakot­ is,­ egészen­ a 2012-es­parlamenti­választásokig,­majd­a­fő törésvonalak­mentén­kialakult­párttipológiák- kal­zárul.­a­fő­törésvonalak­a­következők:­az egyik­a­társadalmi-gazdasági­törésvonal,­amit az­állam-egyház­törésvonal­keresztez,­a­másik pedig­ a­ posztkommunizmus-antikommuniz- mus­és­az­azt­keresztező­modernizmus-tradi- cionalizmus­törésvonal­(108–109.­p.).

Marcela­gbúrová­a­demokrácia­és­a­párt- uralom­ kapcsolatáról­ írott­ tanulmányában abból­indul­ki,­hogy­az­ország­lakossága­egyre kevésbé­érdeklődik­a­közügyek­iránt,­amit­az is­bizonyít,­hogy­egyre­kevesebben­szavaznak, legyen­szó­bármilyen­választásokról.­szerinte ennek­ egyik­ oka­ a­ pártokráciának­ nevezett jelenség,­azaz­párturalom,­amikor­is­a­pártér- dekeket­ a­ társadalmi­ érdekek­ fölé­ helyezik.

(130.­ p.)­ Ezt­ elkerülendő­ a­ szlovákiai­ párt- rendszer­reformjára­lenne­szükség;­ennek­öt lépését­ vázolja­ fel­ a­ szerző,­ ahhoz­ viszont, hogy­ ezeket­ meg­ lehessen­ lépni,­ szükséges- nek­ tartja­ a­ választási­ rendszer­ reformját­ is.

szerinte­a­kombinált­választási­modell­lenne­a legmegfelelőbb­ (mint­ például­ Magyarorszá­- gon),­ amelyben­ benne­ foglaltatnak­ mind­ a többségi­elven­alapuló,­mind­az­arányos­képvi- selet­elvén­alapuló­modellek­elemei.­(140.­p.).

Juraj­Marušiak­írása­is­a­szlovákiai­politi- kai­pártokról­szól,­de­ő­az­unióba­való­belépés előtt­és­után,­egészen­a­2013-ig­terjedő­idő- szakban­foglalkozik­az­egyes­pártok­uniós­atti- tűdjeivel,­illetve­azok­változásaival.

norbert­Kmeť­az­1993­utáni­szlovák–cseh kapcsolatokról­ ír­ nagyon­ részletesen.­ Ezek­ a kapcsolatok­valamennyi­érintett­szerint­inten- zívek,­kiválóak­vagy­átlagon­felüliek,­s­minden szinten,­kezdve­a­két­ország­lakosságától­egé- szen­a­legfelső­képviseletekig­természetesnek tartják,­hogy­ez­így­van.­(220.­p.)

Jozef­schwartz­az­1989–1993­közötti­idő- szak­ szlovák–magyar­ kapcsolatait­ elemzi.

Ezen­ kapcsolatok­ alakulását­ a­ kezdetektől fogva­meghatározták­a­következő­kérdésekre

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

adott­ válaszok:­ „a­ szlovák­ és­ magyar­ fél milyen­mértékben­respektálta­az­európai­civi- lizáció­ alapvető­ értékeit?­ Képes­ volt-e­ a magyar­fél­pozitív­értelemben­túllépni­a­törté- nelmileg­ beágyazott­ nagy­ nemzet-tudaton, amelyet­ kellő­ adag­ sovinizmus­ kísért,­ és képes­ volt-e­ respektálni­ a­ szlovák­ nemzet önállóságát­és­egyenjogúságát­annak­ellené- re,­hogy­az­utóbbi­hosszú­ideig­nem­rendelke- zett­saját­állammal?­Képes­volt-e­a­szlovák­fél túllépni­a­szűk­nemzeti­nézőponton­és­a­törté- nelmi­ kisebbrendűség­ érzésén,­ amit­ ódivatú viselkedéssel­kompenzált?”­(221.­p.).­a­jelzett időszak­ szlovák–magyar­ államközi­ kapcsola- tait­mindenképpen­befolyásolta­az­is,­hogy­a magyar­diplomáciának­már­hosszú­tapasztala- ta­volt­a­nemzeti-állami­érdekek­érvényesíté- sében,­míg­a­szlovák­diplomácia­egyenesen­a mélypontról­indult.­ugyanakkor­a­kölcsönös­jó viszonyhoz­szükséges,­hogy­mindkét­fél­felad- ja­ szűk­ nemzeti­ nézőpontját,­ és­ mindkét ország­a­saját­polgárai­komplex­életfeltételei- nek­(beleértve­a­nemzeti­lét­feltételeit­is)­javí- tására­ összpontosítson,­ a­ nemzetiségükre való­tekintet­nélkül.­(255.­p.)

zuzana­ poláčková­ a­ szlovákiában­ élő kisebbségek­ problematikáját­ vizsgálja­ nem- zetközi­ kontextusban,­ főleg­ a­ nemzetiségi jogok­vetületén­keresztül.­szerinte­ezen­prob- lémakörök­ kezelése­ és­ megoldása­ nagymér- tékben­ az­ Eu­ fejlődésének­ függvénye,­ más- részt­ a­ belpolitikai­ demokrácia­ fejlődése­ is befolyásolja.­a­szlovák­szakembereknek­aktí- vabban­részt­kell­venniük­e­folyamatok­elem- zésében,­mert­„az­európaivá­válás­nem­egyol- dalú­folyamat:­nemcsak­azt­jelenti,­hogy­az­Eu befolyásolja­ az­ szK­ problémáinak­ megoldá- sát,­ hanem­ ellenkező­ irányban­ is­ működik, lentről­ felfelé:­ tehát­ e­ kérdések­ megoldása tekintetében­ az­ innovatív­ szlovák­ projektek hatásának­figyelembevételét­is­jelenti­európai viszonylatban”­(274.­p.).

számomra­ különösen­ érdekes­ Mojmír Benža­és­Michal­Kaľavský­Nemzeti identitás, államidentitás és európai identitás c.­ tanul- mánya.­a­szerzők­egyebek­mellett­a­felsorolt identitások­ egymáshoz­ való­ viszonyát,­ egy- másra­épülésének­„rendjét”­boncolgatva­arra a­következtetésre­jutnak,­hogy­mindig­a­polgá- ri­ identitás/államidentitás­ kellene,­ hogy­ az

első­legyen.­ugyanakkor:­„a­modern­demokra- tikus­államban­a­nemzeti,­polgári­és­európai identitás­ ilyen­ elrendeződése­ nem­ jelentheti azt,­hogy­bármelyiknek­is­kisebb,­alacsonyabb értéke­ van,­ mint­ a­ másik­ kettőnek.

Mindhárom­értéket­kell,­hogy­jelentsen­a­tár- sadalom­ számára,­ fejlesztésre­ és­ védelemre szoruló­pozitív­értékeket.”­(324.­p.).

Ebben­a­kötetben­kaptak­helyet­az­egyes politikai­ ágazatokkal­ foglalkozó­ tanulmányok is:­peter­Juza­szlovákia­külpolitikájával,­Fran­- tišek­škvrnda­az­ország­biztonságpolitikai­as­- pektusaival,­Milan­šikula­az­önálló­szlo­vákia gazdasági­ fejlődésével,­ stanislav­ Mičev­ az 1989­és­2012­közötti­kultúrpolitikával,­Milena sokolová­ az­ egyházpolitikai­ szférával,­ Ivan dubnička­pedig­a­környezetvédelem­területén tett­lépésekkel­foglalkozik.­a­tanulmányoknak ebbe­a­csoportjába­tartozik­Ľuboš­Bláha­írása Szlovákia és a szociális állam kérdésecímmel.

az­ utolsó­ két­ írást­ az­ előző­ kötet­ végén szereplő­dinuš-tanulmánnyal­együtt­az­egész terjedelmes­mű­befejező­üzeneteként­is­értel- mezhetjük.­ Jozef­ Lysý­ politikai­ reflexiójában arról­értekezik,­hogy­manapság­az­individuali- záció­ elterjedését­ és­ a­ társadalom­ intézmé- nyének­oly­mértékű­erózióját­tapasztalhatjuk, mint­200­évvel­ezelőtt,­amikor­elkezdődött­a modernizáció.­gyengül­az­állam­és­a­közszfé- ra,­ a­ jelen­ helyzet­ a­ bizonytalanság­ helyzete (470.­p.).­„a­közeljövő­nagy­problémájává­vál- hat­a­lakosság­történelmi­tudatának­gyengülé- se,­ami­oda­vezethet,­hogy­felbomlanak­a­tár- sadalmat­ összetartó­ erők.”­ (480.­ p.) amennyiben­nem­sikerül­átadni­értékeinket­és szabadságainkat­a­következő­nemzedéknek­–

Bertalanffy­szavaival­élve­–­visszafordíthatat- lan­ és­ hosszú­ távú­ következményekkel­ járó menticídium­ (tudatgyilkolás­ –­ Lzs)­ tanúi leszünk.­ Egyelőre­ még­ dacol­ a­ történelmi emlékezetünk,­de­a­pszichológiai­manipuláció a­megváltoztatására­törekszik.­(482.­p.).

Kristína­šabíková­a­jövő­lehetséges­forga- tókönyveiről­ elmélkedik.­ az­ elmúlt­ évtizedek vezérmotívuma­ a­ szabadság­ volt.­ a­ 2008-as gazdasági­ válság­ azonban­ ráébreszthetett bennünket­arra,­hogy­a­szabadság­mint­a­neo- liberalizmus­domináns­kategóriája,­ábránd.­s bár­korábban­arról­próbáltak­bennünket­meg- győzni,­hogy­a­fejlődés­a­kapitalizmussal­véget

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

ér,­ nincs­ tovább,­ nincs­ több­ alternatíva,­ úgy tűnik,­mégis­kell,­hogy­legyen.­Ezen­alternatí- vák­ keresésében­ a­ szlovákiai­ tudományos műhelyek­ újra­ leporolják­ Marx­ műveit.­ (495.

p.)­a­szerző­szerint­a­fő­probléma­nem­a­társa- dalmi­egyenlőtlenségben­rejlik,­mert­az­teljes mértékben­ nem­ küszöbölhető­ ki,­ hanem abban,­ hogy­ ez­ az­ egyenlőtlenség­ hatalmas méreteket­ öltött­ nálunk­ is.­ a­ néhány­ ember kezében­ koncentrált­ hatalmas­ vagyon­ azt­ is jelenti,­hogy­a­politikai­hatalom­is­az­ő­kezük- ben­ van.­ épp­ ezért­ a­ liberális­ demokrácia alaptétele,­miszerint­mindenki­szava/szavaza- ta­ egyformán­ számít,­ a­ globális­ kapitalizmus érájában­már­nem­érvényesülhet.­a­nemzetál- lamok­szintjén­már­hosszabb­ideje­tapasztal- ható,­ hogy­ a­ lakosság­ elvesztette­ a­ kormá- nyok,­sőt­egészében­véve­a­politika­iránti­bizal- mát.­globálisan­érvényes,­hogy­egyre­erőseb- ben­érzékelik:­a­világot­nem­a­kormányok­és­a politikusok­ irányítják,­ hanem­ a­ pénzügyi­ lob- bik.­ a­ média,­ amely­ az­ esetek­ többségében magánkézben­van,­többé­már­nem­a­demok- rácia­ őrzője,­ hanem­ a­ közvélemény­ antide- mokratikus­ manipulációjának­ eszköze.­ (497.

p.)­šabíková­a­megoldást­a­gazdasági­demok- rácia­ növelésében,­ a­ közvetlen­ demokráciá- ban,­illetve­a­polgárok­magasabb­fokú­politikai részvételében­ látja,­ ami­ azonban­ pillanatnyi- lag­elég­problematikus,­épp­azért,­mert­a­fen- tebb­ említett­ okok­ miatt­ az­ embereket­ nem érdekli­a­politikai­részvétel.­(499.­p.).

Mindkét­kötet­végén­található­névmutató és­az­egyes­tanulmányok­angol­nyelvű­össze- foglalása.

Lampl Zsuzsanna vladimír­ srb:­ proměny­ politických­ systémů Evropských­ mikrostátů.­ praha,­ Machiavelli press,­2017,­291­p.

a­cseh­nyelven­megjelent­kötet­egy­méltatla- nul­ mellőzött­ problémakörrel­ foglalkozik.­ az Európai­unió­ugyanis­nemcsak­nagy­államok- ból­áll,­hanem­egészen­kicsikből­is.­az­ő­tagsá- gi­viszonyuk­ugyan­gyakran­eltér­az­úgyneve- zett­nagyokétól,­ám­az­unió­jelenéről­és­jövőjé- ről­ történő­ gondolkodás­ és­ viták­ során­ hiba

elfelejtkezni­róluk.­a­szerző­ezt­a­hibát­igyek- szik­helyre­ütni.­a­tanulmány­sorolja­azokat­az elméleteket,­amelyek­megadják,­mi­tekinthető törpeállamnak.

a­szerző­állítása­szerint­a­kicsik­több­kér- désben­jelentős­szerepet­játszanak­az­Eu­éle­- tében,­és­jó­néhány­döntésére­is­hatással­van- nak.­de­azt­is­hozzátehetjük,­hogy­a­kicsiknek, az­ úgynevezett­ törpeállamoknak­ is­ lehetnek, sőt­bizonyára­vannak­is­olyan­tapasztalataik, sajátos­ismereteik,­tudásuk,­amelyek­értéke- sek­ lehetnek­ a­ többiek­ számára.­ Megje­- gyezhetjük,­ hogy­ ez­ a­ szempont­ csak­ akkor válik­fontossá,­ha­az­Európai­unióra­nem­csu- pán­ a­ hatalom­ és­ érdekek­ szemüvegén­ ke­- resztül­tekintünk,­hanem­a­fejlődés­fő­motor- ját­jelentő­ismeretekén­és­tudásén.

a­ mikroállamok­ ugyanúgy­ értékes­ részei Európának,­mint­a­nagyobbak.­csak­azt­kelle- ne­ tudatosítanunk,­ hogy­ egyes­ átvehető­ és hasznosítható­sajátosságok­nem­a­nagyságtól függenek,­hanem­a­helyiek­eredeti­gondolata- itól,­ megismételhetetlen­ egyedi­ adottságaik- tól.­ éppen­ ezekre­ volna­ érdemes­ odafigyel- nünk.

az­ egészen­ kis­ államok­ keletkezése­ és fenn­maradása­is­olyan­kérdés,­amely­minden valamivel­ nagyobb,­ de­ nagyhatalomnak­ nem számító­ tagállam­ számára­ érdekes­ lehet,­ s nemkülönben,­hogy­milyen­módon­érik­el­cél- jaikat­az­Európai­unión­belül,­hiszen­a­nagyob- bakhoz­ hasonló­ képviseletük­ nincsen­ az­ Eu szerveiben.­nekik­más­utakat­kell­keresniük.

Ezek­alapos­és­részletes­megismerése,­eset- leg­bejárása­kiterjesztheti­azoknak­a­módoza- toknak­a­körét,­amelyekkel­saját­elképzelése- iknek­ próbálnak­ érvényt­ szerezni.­ nem­ szé- gyen­ a­ kisebbektől­ tanulni,­ főként­ ha­ az ember­maga­sem­túl­nagy.

vladimír­ srb­ mindenekelőtt­ david­ Easton és­niklas­Luhmann,­továbbá­giovanni­sartori és­arend­Lijphart­szempontjai­alapján­elemez és­értékel.­de­azzal­kezdi,­hogy­ezek­az­álla- mok­ keletkezésüket­ tekintve­ abból­ a­ korból származnak,­amikor­Európa­egy­része­még­kis államokból­ált.­Egy­részük­mindmáig­megőriz- te­ államiságát­ és­ így­ vagy­ úgy­ integrálódott napjaink­ struktúráiba.­ ugyanakkor­ középkori vonásaik­több­elemét­is­megtartották.­például monarchikus­ berendezkedésüket.­ de­ akad

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

köztük­köztársaság­is.­ám­ebben­az­esetben­is megmaradt­a­középkor­politikai­elképzelései- nek­ néhány­ eleme.­ a­ szerző­ azonban­ nem- csak­ statikusan­ vizsgálódik.­ dinamikusan, tehát­változásában­vizsgálja­az­egyes­törpeál- lamokat,­ azaz­ igyekszik­ bemutatni­ mindazo- kat­a­fontos­változásokat,­amelyek­végbemen- tek­a­vizsgált­országok­politikai­rendszereiben.

a­huszadik­század­viharai­és­az­Európai­unió megszületésének­folyamata­az­ő­politikai­éle­- tüket­sem­hagyta­érintetlenül.

a­ szerző­ a­ sorba­ veszi­ őket,­ és­ államról államra­ halad.­ Mindegyiküket­ külön­ fejezet- ben­ mutatja­ be,­ nevezetesen­ a­ vatikán,­ san Marino,­ andorra,­ Monaco­ és­ Liechtenstein politikai­ rendszerét.­ Majd­ két­ teljes­ jogú­ Eu- tagállamét­ is,­ Luxemburgét­ és­ Máltáét.

Mindegyiküknél­ a­ sajátosságaikra­ helyezi­ a hangsúlyt,­tehát­az­olvasó­világosan­láthatja­a köztük­ meglévő­ nem­ kis­ különbségeket.

részletesen­ bemutatja,­ hogyan­ működnek azok,­ amelyek­ államformája­ monarchia.

Közben­ nem­ feledkezik­ el­ az­ államközi­ kap- csolataikról­sem.­Ezekkel­az­államokkal­kap- csolatban­annyi­mítosz,­történet­él­az­európai, sőt­ az­ egész­ világ­ közvéleményében,­ minde- nekelőtt­a­bulvársajtónak­köszönhetően,­hogy nem­árt­pontos­ismeretekre­szert­tenni­arról, milyen­ hatáskörei­ vannak­ például­ Monaco uralkodójának,­vagy­éppen­a­pápának.­Milyen a­politikai­döntéshozatal­az­Európai­uniónak az­egy­polgárra­eső­gdp­tekintetében­leggaz- dagabb­rendes­tagállamában,­Luxemburgban, és­hogyan­működik­az­ország­pártrendszere.

vagy­ miként­ billent­ meg­ az­ alkotmányos monarchia­ a­ még­ gazdagabb­ Liechten­stein­- ben,­ méghozzá­ a­ nép­ támogatásával.­ az összehasonlítás­ kedvéért­ ez­ 2009-ben 139  100­ dollár­ volt­ Liechtensteinben,­ 2016- ban­ 102  000­ dollár­ volt­ Luxemburgban,­ az Európai­unió­átlaga­pedig­39 200­dollár­volt.

de­a­többi­állam­sem­áll­rosszul­az­egy­Málta kivételével.­ Egyszóval­ gazdasági­ befolyásuk méretüknél­jóval­nagyobb.

politikai­befolyásukról­nem­is­beszélve.­az Európai­unió­érvényes­szabályai­szerint­a­két rendes­ tag,­ Málta­ és­ Luxemburg­ jelentősen felülreprezentált­az­unió­szerveiben.­arról­nem is­beszélve,­hogy­az­Európai­Bizottság­elnöke jelenleg­luxemburgi­politikus.

a­szerző­arról­a­szempontról­sem­feledke- zik­meg,­hogy­milyen­a­mikroállamok­egymás- hoz­ fűződő­ kapcsolata,­ így­ azt­ a­ kérdést­ is megvizsgálja,­hogy­miként­működnek­együtt­a törpeállamok,­hogyan­koordinálják­lépéseiket.

Elemzi­fontosabb­találkozóikat,­és­az­azokon született­egyezségeiket.

a­szerző­szerint­az­a­törpeállamok­együtt- működése­ túlmutat­ az­ Európai­ unión,­ sőt­ a politikán­is.­Még­közös­sportrendezvényük­is van,­amelybe­ciprust­és­Izlandot­is­bekapcsol- ták.­ Itt­ tehát­ nemcsak­ közös­ érdekekről, hanem­nyilvánvalóan­egyfajta­sajátos­csoport­- identitásról­is­szó­van.­a­kicsik,­ha­összefog- nak,­nem­is­olyan­kicsik,­s­közben­többen­a nagyság­nyomása­és­a­nagy­állam­túlhatalma nélkül­őrizhetik­meg­államaikban­azt­az­ottho- nosságot,­ami­csak­kisebb­emberi­csoportok- ban­ létezhet.­ a­ kicsiséggel­ együtt­ járó­ érde- kesség,­különlegesség­kulturális­és­turisztikai vonzerejéről,­ sajátos­ adózási­ lehetőségeiről nem­is­beszélve.­a­tanulmány­emellett­egyen- ként­is­bemutatja,­miként­próbálják­elérni­cél- jaikat.

a­ kötet­ témájának­ jelentősége­ sokkal nagyobb,­ mint­ amekkora­ érdeklődés­ övezi napjainkban.­ a­ tanulmány­ színvonala­ és­ a téma­fontossága­okán­mindenkinek­ajánljuk, akit­ a­ sajtóhíreknél­ mélyebben­ érdekel­ az Európai­unió.

Öllös László Kovács­ László:­ Márka­ és­ márkanév (Márkanévkutatás­ és­ nyelvészet­ –­ metszés- pontok,­ lehetőségek,­ kihívások).­ Budapest, Tinta­Könyvkiadó,­2017,­358­p.

Kovács­László­márkanevekről­szóló­kiadványa magyar­nyelven­egyedülálló,­hisz­a­márkákkal foglalkozó­ szakirodalom­ Magyarországon­ fő­- ként­a­marketing­és­gazdaságtudomány­szem- szögéből­közelíti­meg­a­témát,­míg­jelen­szer- ző­nyelvtudományi­módszerek­alkalmazásával vizsgálja­a­márkák­és­márkanevek­összefüg- géseit.­a­szerző­az­előszóban­így­ír­erről:­„Jelen kötet­célja,­hogy­–­magyar­nyelven­elsőként­–

bemutassa,­ milyen­ (alkalmazott)­ nyelvészeti eszközök­ milyen­ formában­ használhatóak­ a

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

márkák­ és­ a­ márkanevek­ vizsgálatában­ és hogy­ a(z)­ (alkalmazott)­ nyelvtudomány­ mivel tud­hozzájárulni­egyrészt­a­márkák­pontosabb megismeréséhez,­másrészt­a­márkák­értéké- nek­növeléséhez.”­(9.­p.)

a­Bevezetéscímű,­első­fejezetben­a­szerző a­márkák­és­márkanevek­kutatásának­aktua- litását­ hangsúlyozza,­ majd­ kiemeli­ annak interdiszciplináris­jellegét.­a­témával­ugyanis­a gazdaságtudomány­(azon­belül­a­marketingtu- domány)­mellett­a­jogtudomány­is­foglalkozik –­ véleménye­ szerint­ a­ nyelvtudomány­ szem- pontjaival­ kiegészülve­ hasznos­ új­ felismeré- sek­tehetők­a­márkák­és­márkanevek­kutatá- sában.­a­kötet­céljait­konkretizálva­a­szerző­a következő­témakörök­körbejárását­vetíti­előre:

1.­ „a­ márkakutatás­ és­ a(z)­ alkalmazott nyelvészeti­kutatások­kapcsolódási­pontjainak bemutatása­(…)

2.­ a­ márkanevek­ komplex­ rendszerezési lehetőségeinek­bemutatása­(…)

3.­ Márkanevek­ kognitív­ reprezentációjá- nak­vizsgálata­(…)

4.­Márkaasszociációk­vizsgálatának­mód- szertani­útmutatója­(…)

5.­ Kutatási­ perspektívák­ felmutatása”

(17–19.­p.)

a­ bevezető­ fejezet­ további­ részeiben­ a szerző­ ismerteti­ a­ kötet­ felépítését,­ illetve bemutatja­ a­ kötet­ módszertani­ megközelíté- sét,­melyet­kommendatív(javasló)­megközelí- tésnek­nevez.

a­kötet­második­fejezete­–­A márka szere- pe a gazdaságban(23–44.­p.)­–­a­márkákat gazdasági­szempontból­mutatja­be,­így­mutat rá­azok­gazdasági­kontextusának­fontosságá- ra,­miközben­a­bőséges­nemzetközi­szakiroda- lom­ jól­ áttekinthető­ összefoglalását­ adja.

Elsőként­a­termékek­és­márkák­fogalmát­tisz- tázza,­majd­a­márkák­fajtáit­és­tulajdonságait mutatja­ be­ különböző­ megközelítések­ alap- ján.­a­szerző­kitér­még­a­márkaérték­vizsgála- tának­lehetőségeire,­illetve­a­márkák­szerepé- re­a­fogyasztói­társadalomban.­Kovács­a­már- kanév­ marketingszempontból­ való­ vizsgálati lehetőségeinek­vázolását­a­márkák­és­márka- nevek­ történeti­ szempontú­ bemutatásával kezdi,­majd­a­márkanévadás­gyakorlatára­tér ki.­ a­ gazdasági­ megközelítés­ után­ a­ kötet következő­ fejezeteiben­ a­ nyelvészeti­ szem-

pont­érvényesül,­a­márkaneveket­mint­nyelvi jeleket­vizsgálja­a­szerző.

a­harmadik­rész­–­A márka és a márkanév mint nyelvészeti kutatások tárgya (45–148.

p.)­–­a­kötet­egyik­leghosszabb­fejezete,­mely- ben­a­szerző­a­márkanevek­névtani­kategóri- ákba­való­besorolhatóságát­vizsgálja,­illetve­a márkanevek­ különféle­ szempontok­ alapján történő­ kategorizálási­ lehetőségeit­ mutatja be.­a­szerző­felvázolja­a­márkanevek­termino- lógiájával­és­helyesírásával­kapcsolatos­prob- lematikus­kérdéseket,­majd­bemutatja,­hogy­a márkanevek­tulajdonságai­miben­esnek­egybe a­ tulajdonnevek­ jellemzőivel,­ illetve­ hogy milyen­eltérések­figyelhetők­meg,­melyek­meg- nehezítik­a­kategóriába­sorolást.­a­következő alfejezetben­a­szerző­a­márkaneveket­külön- böző­ szempontok­ szerint­ kategorizálja,­ a bemutatott­ csoportosítások­ pedig­ egyfajta eszköztárat­adnak­új­márkanevek­megalkotá- sára.­ Miután­ részletes­ áttekintést­ kapunk­ a szakirodalomban­ fellelhető­ kategorizálások- ról,­a­szerző­egy­komplex­rendszerezési­lehe- tőséget­ mutat­ be,­ és­ különféle­ szempontok alapján­csoportosítja­a­márkaneveket­–­a­ter- mék­fajtája­szerint,­szófaj­szerint,­morfológiai, szintaktikai­szempontok­szerint,­a­keletkezés nyelve­ alapján,­ stilisztikai­ eszközök­ szerint, szemantikai­ és­ asszociációs­ motiváltság szempontjából.­a­szerző­a­komplex­rendszere- zés­kialakításával­arra­mutat­rá,­hogy­egy-egy márkanév­nem­csak­egy­kategóriába­sorolha- tó­be,­és­azok­megalkotása­során­ezt­a­sokré- tűséget­érdemes­figyelembe­a­venni­és­kihasz- nálni.­Miután­a­szerző­röviden­vázolja­a­továb- bi­névtani­vizsgálatok­lehetőségeit­–­közneve- sülés,­ egyediség,­ félrevezető­ márkanevek­ –, részletesebben­ kitér­ a­ márkaneveket­ érintő más­nyelvészeti­problémakörökre.­a­követke- ző­alfejezetek­tárgyalják­a­márkanevek­helyes- írási­lehetőségeit,­azok­fonetikai,­morfológiai, szemantikai,­ szintaktikai,­ neurolingvisztikai, fordítástudományi­ vetületeit,­ valamint­ a­ már- kanevek­ kapcsolatát­ a­ nyelvi­ tervezés,­ szak- nyelvkutatás,­ lexikológia,­ lexikográfia,­ szocio- lingvisztika­ és­ a­ kétnyelvűség­ vizsgálataival.

Külön­ kiemelem,­ hogy­ a­ szlovákiai­ magyar olvasó­számára­érdekes­lehet­a­szlovák­már- kanevek­magyarra­fordításával­foglalkozó­rész (127–129.­ p.).­ a­ szerző­ a­ nyelvtudomány

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

nagyon­ sok­ szegmensének­ márkanevekkel összefüggő­ aspektusait­ tárgyalja,­ így­ ezek inkább­ problémafelvetésnek­ tekinthetők, rámutatva­a­jelenség­komplexitására­–­éppen ezért­fogalmaz­meg­a­szerző­minden­alfejezet végén­ az­ adott­ területhez­ kapcsolódó­ újabb kutatási­lehetőségeket­és­témákat.

a­kötet­negyedik­fejezetében­–­A márkák kognitív reprezentációja (149–193.­ p.) – a márka­kognitív­apparátusban­betöltött­szere- pét­ vizsgálja­ a­ szerző,­ egyrészt­ a­ kognitív nyelvtudomány,­másrészt­a­pszicholingvisztika szemszögéből.­ a­ kognitív­ megközelítés­ és­ a márkanevek­ kapcsolatát­ felvázolva­ a­ fejezet bemutatja­ a­ jelentésalkotást­ mint­ kognitív tevékenységet,­ valamint­ a­ horizontális­ és­ a vertikális­ kategorizálás­ lehetséges­ elméleti háttereit­bemutatva­jut­el­a­komplex­kognitív struktúrákig,­ melyek­ közül­ a­ fogalmi­ keretet (sémákat)­tárgyalja­részletesebben.­a­követke- ző­alfejezet­a­mentális­lexikont­és­a­márkaasz- szociációkat­vonja­be­a­márkanevek­kutatásá- ba­a­pszicholingvisztika­kutatási­területeiből.­a szerző­a­kulcsfogalmak­általános­bevezetése után­rátér­az­asszociációs­vizsgálatok­lehető- ségeire­a­márkakutatásban,­illetve­az­asszoci- ációs­ vizsgálatok­ lehetséges­ céljait­ és­ mód- szereit­vázolja.­a­márkanevek­asszociációinak eddigi­vizsgálatait­történeti­sorrendben­mutat- ja­be­a­kötet,­az­egyes­kutatási­módszerek­elő- nyeit­és­hátrányait­kiemelve.

a­ következő­ rész­ –­Kognitív márkarepre- zentáció – empirikus eredmények (195–296.

p.)– tartalmazza­a­szerző­és­kutatócsoportja által­ végzett­ kutatások­ eredményeinek­ az összefoglalóját,­mely­az­előző­fejezetek­elmé- leti­összefüggéseiből­indul­ki.­a­kutatás­ered- ményeinek­ismertetése­előtt­a­szerző­részlete- sen­ megfogalmazott­ hipotéziseket­ vázol­ fel, majd­a­kutatás­módszertanát­mutatja­be.­az alfejezetekben­ ismerhetjük­ meg­ az­ egyes hipotézisekhez­kapcsolódó­konkrét­elemzése- ket,­ melyek­ nagyszámú­ adatközlő­ bevonásá- val­ zajlott­ és­ többféle­ adatgyűjtési­ módszer alkalmazásával­ végzett­ kutatás­ eredményein alapulnak.­a­szerző­statisztikai­módszereket­is bevon­ az­ adatok­ értelmezésébe.­ vizsgálja, hogy­a­magyar­márkanevek­könnyen­azonosít- hatóak-e,­ majd­ elemzi,­ hogy­ a­ márkanevek asszociációinak­kapcsolatai­mennyire­hasonlí-

tanak­a­közszavak­és­a­tulajdonnevek­kapcso- latainak­ eloszlására.­ a­ továbbiakban­ arról olvashatunk,­hogy­a­márkanevek­asszociáció- iban­ mennyiben­ jelennek­ meg­ használattal kapcsolatos­ asszociációk,­ a­ termék­ objektív és­szubjektív­jellemzői,­attitűdökkel­kapcsola- tos­információk,­illetve­hogy­a­marketingkom- munikációs­ tevékenység­ hatása­ mennyiben mutatható­ ki­ az­ asszociációkban.­ a­ szerzők vizsgálják­továbbá,­hogy­a­márkanevek­meny- nyire­ illeszkednek­ sajátosan­ a­ mentális­ lexi- konba­–­vajon­a­termékkategória-e­a­márka- név­ legerősebb­ asszociációja;­ elkülönülnek-e a­termék­és­a­márka­asszociációi­egymástól;

előhívja-e­ a­ márka­ neve­ egy­ másik­ márka megnevezését,­ képi­ asszociációkat;­ vajon­ a közszavakra­ vagy­ tulajdonnevekre­ hasonlító márkanevek­eredeti­jelentése­is­hív­elő­asszo- ciációkat;­ előhívhatnak­ a­ márkanevek­ foneti- kai­asszociációkat?­a­szerzők­ezekre­a­kérdé- sekre­ keresik­ a­ választ­ a­ részletes­ kutatási anyag­elemzésével,­melynek­módszertani­fel- építését­is­aprólékosan­ismertetik.­a­statiszti- kai­ módszerek­ bevonása­ a­ kutatásba­ még pontosabb­ kép­ kialakítását­ teszi­ lehetővé, illetve­a­táblázatok,­grafikonok­és­bőséges­pél- daanyag­ használata­ szemléletessé­ és­ átte- kinthetővé­teszi­az­olvasó­számára­az­eredmé- nyek­értelmezését.­a­szerző­minden­esetben hangsúlyozza,­hogy­alapkutatásról­van­szó,­így inkább­újabb­kérdések­felvetése­a­célja,­ezek pedig­ majd­ további­ hipotézisek­ felállítását teszik­lehetővé,­azonban­néhány­fontos­követ- keztetést­mégis­sikerül­levonnia­–­ezek­már- kanévalkotásban­ való­ gyakorlati­ jelentőségét elemelik­ki.­a­fejezet­zárásaként­–­a­kutatás eredményeire­támaszkodva­–­a­szerző­megfo- galmaz­ egy­ részletes­ márkanév-definíciót, majd­ összefoglalja­ a­ márkanév-asszociációk további­kutatásainak­lehetséges­irányvonalait.

a­kötet­hatodik­fejezete­–­Márkakutatás és (alkalmazott) nyelvtudomány – metszéspon- tok, lehetőségek, perspektívák (297–317.­ p.) –­azt­mutatja­be,­hogy­a­nyelvészeti­nézőpont hogyan­alkalmazható­egy­márkanév­„életútjá- nak”­ a­ különböző­ szakaszaiban.­ az­ adott

„életszakasz”­ bemutatása­ után­ felsorolja­ a végezhető­vizsgálatokat,­az­ezekhez­kapcsoló- dó­ diszciplínákat,­ illetve­ az­ együttműködés lehetséges­pozitív­hozadékait.­a­szerző­részle-

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja

tesebben­leírja,­hogy­a­nyelvtudományi­ered- mények­hogyan­alkalmazhatóak­a­márkanéva- dásban,­ névváltoztatásban,­ illetve­ a­ márkák és­márkanevek­menedzselésében.

az­Összefoglalás és kitekintés című,­utolsó fejezet­(319–321.­p.)­röviden­összegzi­a­kötet egyes­részeinek­mondanivalóját,­illetve­ismé- telten­felhívja­a­figyelmet­az­alkalmazott­nyel- vészet­ és­ a­ marketing­ interdiszciplináris együttműködésének­pozitív­vetületeire.

a­ részletes­ szakirodalmi­ jegyzéket­ (323–

347.­p.)­–­mely­minden­téma­iránt­érdeklődő számára­ megfelelő­ kiindulópontként­ szolgál- hat­ –­ a­Mellékletek (349–358.­ p.)­ követik, melyek­a­főszövegből­kimaradt­kategorizáció- kat­ tartalmazzák,­ valamint­ megtaláljuk­ itt­ a kutatás­ során­ használt­ márkaasszociációs kérdőívet,­illetve­a­márkaasszociációk­besoro- lását.

Jelen­ kötet­ részletes­ nemzetközi­ és magyar­ szakirodalmi­ ismeretből­ kiindulva­ – azokat­viszont­kritikai­hozzáállással­értelmez- ve­–­mutatja­be­a­márkanevek­elméleti­meg- közelítésének­a­lehetőségeit.­a­szerző­és­kuta- tótársai­ átgondolt­ és­ részletesen­ bemutatott módszertan­ alapján­ végezték­ vizsgálataikat, melyek­eredményeit­a­szerző­rendszerezve­és azok­ gyakorlati­ jelentőségét­ bemutatva­ tárja az­ olvasó­ elé.­ a­ kötet­ inspiráló­ lehet­ további kutatások­ tervezéséhez,­ mivel­ a­ szerző­ min- den­következtetés­mellé­újabb­felmerülő­kuta- tási­kérdéseket­társít.­a­bemutatott­kiadvány hiánypótló­ a­ magyar­ alkalmazott­ nyelvészet szakirodalmában,­ és­ kreatív­ ötleteket­ tartal- maz­ a­ marketing­ és­ a­ nyelvtudomány­ inter- diszciplináris­ együttműködésére,­ mely­ mind- két­tudományág­esetében­gyümölcsöző­lehet.

Simon Boglárka

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/2,­ somorja