A
PSZICHOLÓGIA JELEN ÁLLÁSA
IR T A
D£ K O RNIS GYULA.
2 8 2 4 7 1
A PSZICHOLÓGIA JELEN ÁLLÁSA.
Irta KORNIS GYULA.
I . Történeti visszapillantás. 2. Pszich. leírás. 3. Pszich. okság és magyarázat. 4. Pszich.
teleologizmus. 5. Pszich. törvény. 6. Pszich. folytonosság. 7. Módszer. 8. Alkalmazott pszichológia. 9. Néppszichológia. 10. Allatpszichológia. 11. Pszichofizikai okság és parallelizmus. Atomisztikus pszichológia. Voluntarizmus és intellektualizmus. Biológiai
irány. 12. Pszichologizmus és antipszichológizmus. Befejezés.
i. Minden tu d o m án y fejlődésének je le n állap o ta a csúcspontja;
nem é rd ek telen felad at e m ag aslatró l v isszapillantani a k ialak u lás ú tjára, egyszersm ind gondolóra venni a fejlődés eredm ényeit. De u g y an ek k o r új csúcsok tá ru ln a k elénk, új p ro b lém ák m ered n ek ránk, ezek m a g a sla ta ira való följutás az ú jab b cél: a tud o m án y jövőjének m ég hom ályos p e rsp ek tív ája bontakozik ki előttünk.
A pszichológia tö rté n e ti ú tja ren d k ív ü l hosszú, m in t önálló tudom ány azonban a sa já t ösvényét alig n éhány évtized óta t a possa. K ét évezrednél to v áb b sorsa a filozófiáéhoz v olt kötve, m e rt ez volt a szellem eg yetem es tu d o m án y a ; a pszichológia is csak ennek é rd ek eit szolgálta, nem volt ö n m ag áért m ű v elt tudom ány, a lelki élet ism erete nem v o lt külön cél. A pszichológia nem a la k u l
h a to tt ki m in t sajátos diszciplína s nem v á lh a to tt k i a filozófiá
ból, m int a tö b b i speciális term észeti és szellem i tudom ányok, m e rt nem volt, m in t ezeknek, szem beszökően elválasztható, h a tá ro z o tt k u tatási te rü le te ; neki az em b er egész lelki életével a m aga á lta lá nosságában k e lle tt volna foglalkoznia, m íg a m atem atik a, fizika, asztronóm ia, kém ia, tö rtén elem , jo g stb. m indm eg an n y i könnyen, szinte ön k én y t elkülönülő ism eretkörök. A lelki élet felfogása m in dig azon filozófiai ren d szer jelleg éh ez igazodott, m elybe beleillesz
te tték . íg y v o lt ez a gondolkodás ú ja b b tö rté n e té b e n is. Az angol em pirizm us pl. főkép az érzék ietek k el tö rő d ö tt s ezek em lékeinek kapcsolódását — m echanisztikus v ilágnézete alap ján — e x a k t fizi
kai tö rv én y ek m in tá já ra fogta fö l; külső ta p a sz ta la ti jelleg éh ez m érten tisztán in tellek tu alisztik u s volt. H e rb a rt pszichológiája szin-
MTA KIK
i
0 II 0 0004 65431 IH3
2
té n m echanisztikus bölcseleti álláspontjának tükre. A m aterializm us is m in t m etafizika a lk o to tt m eg egy pszichológiát, de ügyes te r m észettudom ányos leplezéssel; a pszichológiát elszakította ugyan a filozófiától, de a term észettudom ányok közé ik ta tta : fiziológiát, a g y m ech an ik át csinált belőle. A term észettudom ányos m ódszer a lk a l
m azásán ak e g y éb k én t érték es és te rm ék en y közössége elég jogcím v o lt a pszichológia és fiziológia tá rg y á n a k term észetéből folyó h a tá ro k törlésére. A tu d atjelen ség ek az idegrendszer funkciói, ezekkel pedig a fiziológia foglalkozik. Az utóbbi pedig három -négy évtizeddel ez
előtt szinte jelszóvá v á lt; alig volt az egyénre vagy a társad alo m ra vonatkozó k u tatás, m ely n ek nem le tt volna fiziológiai jelzője. Las- san k in t azonban épen azok részéről, akiknek főrészük volt a fizio lógiai jelszó p roklam álásában, in d u l ki a belátás, hogy a fiziológia m ag am ag áb an nem elég a lelki élet törvényszerűségének m eg álla
p ítására, sőt, h ogy a pszichológia és fiziológia jelenségei csak p á r huzam osak, de egyik a m ásik által nem h ely ettesíth ető sajátos tü n em én y so r : a közvetlen és a k özvetett tap asztalás egy m ásra visszavezethetetlen.
A pszichológiának a term észettudom ányokkal való szorosabb k ap cso lata módszerére nézve különösen rendkívül kedvezően h ato tt.
A term észeti és szellem i tényeknek összefüggésükben és együtt- fejlődésükben való vizsgálata a régebbi m eddő elm élkedések h e ly e tt fé n y t d e ríte tte k számos jelenségre. H ogy m égis a term észettu d o m ányoktól elszakadva s önállósodva, hosszú függetlenségi h arcán ak v ég et v e te tt, ab b an n agy része van a szellemi tudom ányok (tö rtén e
lem , filológia, jo g tu d o m án y , szociológia) 19. századbeli nagy fejlő
désének, a m ú lt és a je le n belső, szellem i állapotaiba való b e lá tá szükségessége tu d a tá n a k is. A ren g eteg pozitiv tö rtén elm i és n é p ra jz i an y ag nem v olt egyéb, m int épen az em beri szellem e re d m énye, m ely et m eg k e lle tt érten i s m elynek m ag y arázatát k e lle tt adni. Mit s e g íth e te tt ebben ném i érték telen analogizáláson kívül a fiziológia ? H o gyan tu d ta volna ez fölfedezni a tu d atjelen ség ek egyéni és tá rsa d a lm i tipikus fo rm á it? M indinkább érezhetővé v á lt egy tu d o m án y szükségessége, m ely a szellem i tudom ányoknak közös, a tu d a tje le n sé g e k n ek m in t ilyeneknek m ódszeres vizsgálatán nyugvó alap v etése legyen. íg y le tt a pszichológia a filozófiával, m ajd a fiziológiával való azonosítás korszaka u tán m a m á r külön, sa já t elvein alapuló autonóm tud o m án n y á s ju to tt a legterm észetesebb szövetségbe : a szellem i tudom ányokéba. Szoros kapcsolatban m a ra d t u g y an egyes filozófiai diszciplinákkal, m int a logika, etika és
esztétika té n y e k e t ta rta lm a z ó bevezetője, de szám os je l a rra m u tat, hogy m ég m a is sok te k in te tb e n boszút igyekszik állani a filozófián hosszú eln y o m atásáért, id eg en k ed ik tőle, lab o rató riu m o k b a vonul s onnan ki sem m ozdul, m e rt ak á rh á n y sz o r fél az egyetem es (filozó
fiai) szem potoktól ; ellenben sokszor tü n tető én k eresi a term észet- tudom ányok b a rátság át.* E zek ism eréseszközeit és m ódszerét tö re k szik számos esetben egyoldalúan utánozni.
A következőkben az a célunk, hogy am a k iszab o tt terü leten , m ely ren d elk ezésü n k re áll, m egvizsgáljuk, vájjon m ely p ro b lém ák állan ak a m ai pszichológiai érdeklődés fővonalában ? Az ezen ten g ely k érd ések k el szem ben elfo g lalt álláspontok vázlatos jellem zése m egadja n ek ü n k a pszichológia m ai irá n y a in a k képét.
2. M inden tu d o m án y ily en k ö ltség v etésén ek első és le g te rm é szetesebb tá rg y a az illető tu d o m án y feladatának revíziója, m e rt hisz épen ez a k érd és a d ja m eg az öntudatos vizsgálódás in d íté k a it és h átte ré t, egyszersm ind igazolja az illető tu d o m án y autonóm j e l legét s részben a tu d o m án y o k h ie ra rc h iájá b a n elfoglalt h ely zetét.
A pszichológia tö rté n e te is azt m u ta tja , hogy épen felad ata világos m eg h atáro zásán ak h ián y a a k ad ály o zta állandóan h alad ását. A m erev pozitivizm us nem ju tta to tt neki k ü lö n feladatot, hanem a biológia céljainak ren d elte a lá ; L azarus és S tein th al viszont a pszichológia felad atát a szellem i tudo m án y o k b an és a filozófiában a k a rta fel
oldani. V égre a k k o r születik m eg a m odern pszichológia, m ikor sajátos, önálló felad ato t nyer.
Mi a pszichológia felad ata ? M int m inden té n y k u tatáso n a la puló tu dom ánynak, első so rb an a té n y e k leírása. L eírni pedig annyi, m in t egy jele n sé g e t közölni elem ei által. T erm észetesen a pontos
ságnak az a foka, m ellyel az elem ek et k iv álasztju k és m e g h atáro z
zuk, nagyon különböző leh et. Az e m b e rt le írh a tju k külső tu la jd o n ságainak m in t elem einek közlése által, de le írh a tju k gondosabban anatóm iai szerkezete szerin t s a te s t elem eiül szöveteket, sejteket, sőt ezeknek is bizonyos m ikroszkópiái részeit v eh etjü k . A tu d a t
jelenségek, jó lle h e t teljesen m ás te rm észetű ek — m in t látn i fog
ju k — hasonlókép többé-kevésbbé leírh ató k . A fizikai leírás finom sága attól függ, m ilyen kisebb és kisebb elem ek et tu d u n k elválasz
tani s így k im u ta tn i; a pszichológiáé attól, vájjo n a tu d atfo ly am a-
* Jellemző külső tény erre a viszonyra pl. az American Psychological Associa
tion eljárása, mely elvből évi közgyűlését nem az American Philosophical Association- nel tartja Cornellben, hanem az American Society of Naturalists-szel Chicagóban. 1. I M. Sterett : The proper affiliation of Psychology. Psychol. Review. 1909. p. 89.
I'
4
to k á t m ennyire tu d ju k figyelm ünk szegzésével a többitől elkülöní
teni. A k isérletes vizsgálatok is a fö ltételek válto ztatásáv al és kom binálásával ennek az elkülönítésnek pontosságát célozzák ; így m indig elem ibb je le n sé g re b u k k an u n k , m elyek egyébként csak a tu d atállap o to k k om plexusában fordulnak elő.
V an azonban egy rad ik ális különbség a fizikai és pszicholó
giai leírás között az előbbi előnyére. Míg ugyanis a fizikai tá rg y elem ei d ire k t m ódon közölhetők, m e rt egy m indn y áju n k n ak közös valam ire vonatkoznak, addig a lelki folyam at teljesen egyéni, d irek t közlése leh etetlen . Az én gondolatom egyedül csak hozzám tarto zik és sohasem le h e t egyszerre m ásnak is lelki tárg y a. Münsterberg ebben lá tja a fizikum és pszichikum k ü lö n b ség ét: fizikainak n e vezi azt, am i tö b b ü n k lehetséges ta p asztalatán ak tá rg y a és pszichi
k ain ak azt, am i c?ak eg y etlenegynek hozzáférhető. Minden egyéb k ü lönbség ez alapvető, k iv ételt nem ism erő elv m ásodlagos k ö v et
kezm énye. E gy m olekula sincs a világon, m ely ne lehetne v a la m en n y iü n k tap a sz ta la tán a k tárgya, de egy érzet sem keletkezik a tu d a tb a n , m elyben egy m ásik tu d at is osztozhatnék.
E bből a m egkülönböztetésből folyik a fizikai és pszichológiai leírás különbsége is. A fizikai tá rg y m in dnyájunk közös tá rg y a ; elem ei m e g találh ató k a közös tap asztalatb an . Sőt, ha a tá rg y nincs is közvetlenül előttünk, az elem ek által közölhető. Pl. teg y ü k fel, hogy v alaki a ra n y a t sohasem látott, de egy-két fém et ism er ; ak k o r az a ra n y a t tu lajd o n ság ain ak (elem einek) felsorolása által le írh a tju k és m e g é rte th e tjü k . Ez egészen más, m intha valakinek azt akarom leírni, m i az öröm , félelem , harag, rem ény, lelkesedés. E zek a j e len ség ek a m ag u k egyéni közvetlenségéből ki nem m ozdíthatók, d irek te közölhetetlenek, teljesen egyéniek. De ak k o r hogyan lehet-
* séges pszichológia? H a a lelki tü n em én y ek m indig csak egy tu d a t tá rg y a i is és így közvetlenül le nem írh ató k : hozzáférhetők köz
v e te tt úton, fizikai jeleik , külső előzm ényeik és következm ényeik által. Ez az oka annak, hogy m égis közösen nevezünk bizonyos lelki je le n sé g e t félelem nek, egy m ásik at h aragnak, lelkesedésnek stb. Az érzék ietek s ezek em lékei sokkal szorosabb, válto zatlan ab b viszonyban v an n ak bizonyos fizikai jelen ség ek k el, m int a k ed é ly m ozgalm ak. Az érzett fény, az érzett h an g a fénylő vagy hangzó tá rg y ra való v o n atk o ztatása által közvetve közölhető. Az érzék ietek elem ei az érzetek, m elyek fizikai elem ek re vonatkoztathatók, ezek pedig m á r közös tap asztalás tárgyai. A pszichológiai leírás le g te r
m észetesebb ten denciája te h á t az, hogy valam ennyi lelki je le n sé g e t
érzeteknek, m in t a fizikai világ elem eivel legszorosabb viszonyban álló, te h á t leginkább ((érthető» s közölhető lelk i elem ek k o m p lex u sá
nak ta rtso n . E n n ek a ten d en cián ak igazolása a pszichológia egész tö rtén ete, m ely alap jáb an in tellek tu alisztik u s je lle g ű ; a lé le k b ú v á rok a 19. század közepéig úgyszólván m ással sem foglalkoztak, m int az értelem v izsgálatával. T u d atu n k b an u gyanis csak a tárg y , az o b jek tiv álh ató m ozzanat világos, ezt m agam m al szem be állít
hatom , m ás tá rg y a k k a l is összehasonlíthatom ; de a szu b jek tív m oz
zanatok (érzelem - és ak aratfo ly am ato k ) hom ályosak, csak ak k o r ad h atu n k ró lu k szám ot, h a a gondolkodás tá rg y a iv á lesznek ; hogy eg y általán közölhetők legyenek, gondolatokká kell tran szfo rm áln u n k s így írn u n k le őket.
3. A té n y ek k el foglalkozó tu d o m án y o k leírják a je le n ség ek et, azaz elem eikre bontva, közlik ők et s egyszersm ind, am ennyiben lehetséges, m agyarázatot is ad n ak róluk. N em azt kérdezzük, hogy eg y általán m agyarázhatók-e v agy sem, hanem , h a m á r adva v a n nak, elm énk term észete követeli leg aláb b ideiglenes m a g y a rá z a tu kat. K érdés, m ilyen a pszichológiai m a g ya rá za t? M ilyen a te rm é szete a fizikai m a g y a rá z atta l szem ben ? Ki lehet-e egészítenünk a deszkriptiv pszichológiát a m agyarázóval és genetikussal ?
A fizikai m a g y a rá z at azon összefüggés k im u tatása, m elyből egy té n y érth ető . Az egyest m in t egy nagyobb összefüggés ta g já t fogjuk föl, azaz a té n y e k e t okviszonyba á llítju k : h a a b e k ö v e tk e zik, ü-nek is be kell következnie. Az okság annyiban, hogy m i á l
ta láb an oko k at teszü n k fel és p osztulálunk, a ta p a sz ta la to t feldol
gozó gondolkodás ered eti tö rv én y szerű ség én alapul, a priori jelleg ű (m indennek m egvan a m aga oka) ; m it te k in tsü n k azonban oknak, az függ tap asztalatain k tó l, m ódszereinktől, a szellem i fejlődés h a la dási fokától. Az egyetem es Ítéletbe ö n tö tt okviszony a törvény.
A tudom ány célja főkép tö rv én y ek m eg állap ítása. T örvényről o tt leh et szó, ahol okság állap íth ató m eg. Most te h á t az a kérdés, v á j
jo n alkalm azható-e a pszichikai je le n sé g e k re az okság k a teg ó riája s ez alapon m ennyiben leh et szó pszichológiai törvényszerűségről ? A fizikai világ tö rvényei végelem zésben m ech an ik ai tö rv é nyek, azaz kauzális egyenletek. A tu d o m án y alapföltevése szerin t a világ atom okból áll ; innen az az ideális feladat, hogy az összes, m ég q u alitativ jelleg ű okságokat is lehetőleg q u a n tita tiv jelleg ű , m echanikai tö rv én y ek re vezessük vissza (causa æ q u a t effectum).
Az összes fizikai folyam atokról föltesszük, hogy kauzális egyenle
tek b e állíthatók, azaz, hogy m inden jelen ség a m aga okaiból e x a k t
6
m ódon kiszám ítható. Ezen alapszik a term észeti tö rv én y szükség- képisége, egyszersm ind m agyarázó jellege. Ilyesm iről azonban nem leh et szó a pszichikai v ilá g b a n ; a lelki jele n sé g e k nem állíthatók q u a n tita tiv viszonyba, ta p a sz ta la ti szabályszerűségei nem a la k ít
h ató k á t oksági egyen letek k é, soha sincsen szükségképi je lle g ü k . A term észeti okság abszolút, a víznek o°-on (bizonyos nyom ás alatt) a világon m in d e n ü tt m eg kell fagynia, a víznek nincsen egyénisége, a term észet im perszonális ; de egy lelki jelen ség , pl. érzelem átlag ugyan o ly an lelk i kom plexus folyom ányakép nem következik be föltétlenül, szükségképen. Sziikségképiségről o tt leh et szó, ahol oki eg yenlet van, a lelki je le n sé g e k pedig v aló ju k n ál fogva m é rh e te t
len m ennyiségek, abszolút m é rték eg y ség ü k m eg nem állapítható.
De a z é rt nem csak a fizikai je len ség ek függnek össze egym ás
sal, h an em a pszichikaiak is, csakhogy nem külső, hanem belső összefü g g ésb en ; ta g a d h a ta tla n , hogy a lelki jelen ség ek sem foly
n a k le m inden k apcsolat nélkül, nem tű n n e k föl m inden rendet, összefüggést nélkülöző k o n g lo m erátu m k én t. A lelk i folyam atokat is úgy te k in tjü k , m in t am elyek eg y m ást föltételezik, egym ástól b e l
sőleg függnek, m in t egym ás k ö vetkezm ényeit, legalább relative állandó k ap csolatait. E gyik tu d a tá lla p o t a m ásik n ak folytatása, te h á t az utóbbi tö rté n é s az előbbi «hatása». Bizonyos m eteorológiai feltételek b ő l előáll a v ih a r; bizonyos tu d atállap o to k , pl. sértő sza
v ak felfogása u tá n je le n tk e z ik a pszichikai vihar, a h arag . E nnek okául jo g g al te k in th e tjü k az im pulziv term észetű előzm ényeket.
Az okság kifürkészése m in d in k áb b egységes tapasztalatösszefüggé
sekre vezet. M inden tö rté n é sn e k m eg v an az oka, ez elm énk a p rio ri elve, m ely et k é n y te le n e k v a g y u n k alk alm azn i a pszichikai jelen ség ek re is. A fizikai nem q u a n tita tiv okm egállapítások, m elyek te h á t eg y en letb e nem foglalhatók, m indig provizóriusak ; a ma tu d o m án y a szerin t b jele n sé g n e k a az oka, am en n y ire m ódszereink tökéletességi foka a v álto zatlan eg y m ásu tán való bekövetkezés m eg állap ítását m egengedi. U gyanez az elv érvényes a pszichológiai összefüggésekre nézve is. A különbség azonban főkép az, hogy a tu d a ttü n em én y ek h a tá rta la n u l bonyolódottak, a föltételek, h a m ind
j á r t alk alm azh ató is a k ísérleti m ódszer, nem szigetelhetők el pon
tosan, to v áb b á egy-egy lelki je le n sé g é rték e nem abszolút, hanem m inden ízében függ a többi tag játó l azon lelki állapotnak, m elyben előfordul, te ljesen relativ . N agyon nehéz, szinte le h etetlen a lelki elem ek et m egállapítani, a tu d atállap o to k egyes ta g ja it kiem elni s a többitől elvonni. Azonfelül k önnyen beleesü n k a pszichológiai aló-
m izm us tévedésébe, hogy t. i. ez elem ek et önálló, sua sponte m ű ködő, eg y m ásra önállóan ható tényező k n ek te k in tjü k s ezek k a p csolataiból k o n stru k tiv m ódon a lelki élet egész összefüggését m a- g y arázh ató n ak véljük. A lelki elem eknek pedig épúgy nincsen realitásu k , m in t a fizikus a to m ja in a k ; ezek csak ideális elv o n t se
g édfogalm ak az összefüggés regresszív m egállapítására. N ekünk csak eg ym ásután lefolyó tu d atá lla p o ta in k v annak, nem p ed ig külön érzeteink, gondolataink, érzelm eink s a k a ra tfo ly am a ta in k ; ezek volta- kép az egységes tu d a t m ódosulásai. A lelki elem ek te h á t nem h a t
n ak önállóan eg y m ásra s nem így alk o tn ak oki összefüggést, han em csak m in t az egységes tu d a t m ódosulásai. A tu d a t élm ények re n d szere, m ely bizonyos szabályszerűséggel nyilatkozik m eg, lép a k cióba és reakcióba ; bizonyos következetességgel és nem össze-vissza tö rtén n ek ez élm én y ren d szer m ódosulásai.
E gy m ásik n ag y különbség az okság k ate g ó riá já n ak a fizikai és a lelki je le n sé g e k re való alk alm azásáb an az, hogy a pszichikai okság m inden okság előképe, m e rt közvetlen ; az összefüggést m a g unkban éljük át, a m i sa já t lelki tev ék en y ség ü n k az összes fizi
kai, közvetett, külső tev ék en y ség ek (hatások) m intája. É n ü n k nem diszkurzive v o n atk o ztatja élm én y eit egym ásra, hanem belső szem léletben tap asztalja azok eg y m ásu tán való fö llép ését; én ü n k rá- elm élh et a rra, hogy v a n n a k tu d atjelen ség ek , m ely ek re egész köz
v etlen ü l szabályszerűen egy m ásik élm ény következik b e ; pl. egy tá rg y érzékletének bizonyos tu d atk o m p lex u sb an m egváltozik t a r talm a, erőssége s h a n g u la té rté k e ; bizonyos érzelem n ek h ajlan d ó sága v an ilyen és ilyen jelen ség ek k el k ap cso latb an állan d ó su lásra;
k u ta th a tju k , m elyek azon folyam atok, m elyek a figyelm et, íté le t
a lk o tá st m egelőzik, vele e g y ü ttjá rn a k és k ö v e tik ; m ilyen fö ltételek között áll be tö rv én y szerű en az illúzió, hallucináció v ag y a fan tázia csapongása ; m ily lelki állap o to k at k ö v et a legélesebb apper- cepció ; m ely tu d atállap o to k a leg alk alm asab b ak egy ak ara tfo ly am a t k iv á ltá sá ra stb. H a nem is tu d ju k egy lelki té n y föllépését az elő
zőkből m egokolni, föltesszük, sőt posztuláljuk, hogy m egvan az oka, csakhogy ez pl. tu d a ta la tti, vagy nem tu d u n k ráelm élni.
Mint em lítettü k , a fizikai nem q u a n tita tiv je lleg ű okm egállapítások provizóriusak, m e rt nincs m ás ism ertetőjelük, m in t a v álto zatlan egym ásután. A pszichikai okságnál az okm egállapítás m ég sokkal nehezebb és provizóriusabb term észetű a lelki élet ren d k ív ü li bonyolódottsága, állandó fejlődése, tünékenysége s nem fixálható volta, a külső v ilág n ak folytonos rá h a tá sa m iatt. A pszichológiában
8
te h á t m ég jo b b a n érth ető k az okok téves, később felületesnek bizo
nyuló m egállapításai, m in t a fizikában. É pen ezért a hipotézisnek a pszichológia sokkal term é k e n y e b b talaja, m in t a term észettudo
m á n y ; egyik hipotézis lehetősége a m ásik ét nem zárja ki oly könnyen, m in t a term észeti ism erésben. A hipotézisnek a pszicho
lógiában m ás szerepe van, m e rt itt m inden lelki jelen ség csak belső, eredeti összefüggésben, állandó átélésben van adva, az egyes fo lyam atot a közvetlen élm ényben a lelki élet to talitása hordozza, az egyes gondolatot, érzelm et s a k a ra tfo ly am ato t m indig csak az egészből é rth e tjü k s így a lelki tén y ek nem h atározhatók m eg e x a k t pontossággal, m ely szükséges a hipotézis próbájához a kö
v etk ezm én y ek n ek a tén y ek k el való összem érése ú tjá n ; a többi hipotézis feltétlen k izárása szinte lehetetlen. I t t van a pszichológia re n g e te g irá n y á n a k gyökere, m elyek v alam ennyien a saját alap
hipotézisük szerin t nagyon tetszetősen tu d já k levezetni egymásból a lelki je le n ség ek et. E zért leh et a pszichológiának ink áb b csak leiró és analitikus, m in t magyarázó és konstruktiv jelleg e ; a lelki élet összefüggéséből, to talitásáb ó l kell kiindulnia, nem pedig azt elem i folyam atokból levezetnie. Ki kell k u ta tn ia s le kell írnia az összefüggések egyes alkotórészeit s ezek kapcsolatait, am ennyire teh eti, de a tu d atállap o to k telj es oki összefüggésének konstrukciójára tá rg y a term észetén él fogva nem vállalkozhatik, ez csak ideálja m arad.
4. B onyolítja a pszichológiai m agyarázatot, hogy az em ber célkitüző lény, te h á t az oksági m ag y arázato t ki kell egészíteni a teleológiai m a g y arázattal. A term észettu d o m án y o k b an szereplő te le ológiai m a g y a rá z at v oltakép a jelen ség ek regresszív oksági fel
fogása : az okozat a cél, az okok eszközök e cél elérésére. Ez azon
b an teljesen szubjektív célfogalom , csupán form ális szem pont, az ob jek tiv alak u lásn ak nem reális term észeti tényezője, m ely a tü n e m é n y t érth ető b b é teszi. A term észeti folyam atokat csak okokkal le h e t m agyarázni, a cél pedig csak a fo ly am at végének gondolati anticipálása, m ely azonban, jó lle h e t hasznos heurisztikus szolgála
to t te h e t az összetartozó jelen ség ek könnyebb csoportosítására, a valóságos összefüggés ism e re té t m eg nem adja. A lelki életben azon
b an a cél m in t ak ara tk a teg ó ria szerepel, m elyre cselek ed etein k et v o n atk o ztatju k , irá n y ítju k s m ellyel cselekvésünket m otiváljuk.
A lelki életb en a cél nem p usztán a cselekvés eredm ényének a n ti
cipálása, hanem egyszersm ind reális tényező. I t t nem csak a po ste
rio ri nézek v alam it célnak és eszköznek, hanem tu d ato san a cse-
lekvés m egindítása elő tt is. A lelki élet kauzális m a g y arázata azon
ban nem ellenkezik a teleológiaival : itt a célt is, m int az a k a ra t ta rta lm á t a lelki folyam atok valóságos okán ak kell ta rta n u n k ; a cél a cselekvés egy objektív, reális m ozzanata, a tö rtén és té n y e zője. Az a k a ra t a cselekvés oka, az ak arath o z pedig hozzá tarto zik annak ta rta lm a , célja is; a cél az a k a ra tb a n és a k a ra t á lta l h a t, a cél m agukhoz a tény ék h ez tartozik, a célt a cselekvés okán ak te k in tjü k s így a k au zalitás szem pontja alá helyezzük. A term észet- tudom ányok m ech an ik ai kau zalitásáv al szem ben a lelki élet teleológiai kauzalitást m u tat. A cél teh át, m inthogy m ag áb a a lelk i tén y ek sorába tarto zik , a pszichológiában m agyarázó érték ű , egy
szersm ind n élk ü le a szellem i tudom án y o k teljesen egyoldalúak m aradnak. Ism e ré sm ó d u n k a t a tü n e m é n y e k term észetéh ez k ell alkalm aznunk. N em a z által h a t a term észettu d o m án y term ék en y en a pszichológiára, h a ez m inden ízében, te h á t a m echanisztikus fel
fogásban is, utánozza, han em h a ú g y idom ul a m aga tárgyához, m int a term észettu d o m án y . Az u tó b b in ak tá rg y a közvetett, külső, a szellem i tu d o m án y o k é belső, közvetlen összefüggés ; am azt te h á t m echanikai okokból m agyarázzuk, em ezeket pedig in k áb b célokból megértjük. H a m eg a k a rju k érte n i pl. a k o llek tiv szellem i fejlődést, vájjon m ié rt tö rté n t egy szellem i m ozgalom , nem n élk ü lö zh etjü k a célfo g alm at; a tö rté n e lm e t s a je le n tá rsa d a lm i tü n em én y ek et is úgy leh et csak m egérteni, h a azt k u ta tju k , hogy az egyének m ilyen viszonyok között, m ilyen célokból cselek ed tek és cselekszenek.
P uszta term észeti feltételek b ő l a szellem i tén y ek le nem vezethetők s m eg nem m agyarázh ató k .
5. A zért foglalkoztunk ily bőven a pszichikai oksággal, m in t a pszichológia elsőrangú problém ájával, m e rt ezzel a legbensőbben függ össze a pszichológiai törvény fogalm a. Az te h á t a kérdés, van-e pszichikai tö rv én y szerű ség ?
A term észettu d o m án y o k b an a tö rv é n y fogalm a a n n y it je le n t, hogy valam ely tü n em én y ugyanazon fe lté te le k között u g y an o ly an módon té rb e n és időben m indig előáll, — a m in t k ü lö n b en ez az összes tö rvényszerűségek logikai, a priori alapjából, az azonosság elvéből következik. A term észeti tö rv én y ek egyetem es Ítéletbe ön
tö tt okviszonyok ; fö ltétien egym ásutánok, állandó viszonyok for- m ulázásai. Lehet-e ilyen tö rv én y ek et, állandó okviszonyokat for- m ulázni a pszichológiában s általán o sab b an a szellem i tu d o m á
nyokban is ?
Már jeleztü k , hogy a lelki élet sem folyik szabálytalanul,
I o
m inden ren d nélkül, teljes összevisszaságban. A lelki életb en foly
tonos m ódosulása és változása m e lle tt is m eg állap íth atu n k állandó viszonyokat, a tö rtén ésn ek k onstans ren d jét, az összefüggések bizo
nyos szabályszerűségét, m ely et jo g g a l n ev ezh etü n k törvényszerűség nek is, h a m in d já rt nem a term észettu d o m án y o k állandó és felfüg- g eszth etetlen okviszonyt jelző tö rv én y én ek értelm éb en is. A te rm é szeti okság feltétlen , k v a n tita tív eg y enletbe állítható ; a pszichikai okság m é rté k re nem vehető, k v a lita tív jelleg ű , nem nagyságérték e- ket, hanem értékn agy Ságokat fejez ki, m elyeknél m ennyiségi törvény- form ulázás leh etetlen . Jó lle h e t a pszichikum ot k étségkívül állandóan befolyásolja a fizikum, m égis v an egy belső, közvetlen és autonóm pszichikai kauzalitás, m ely azonban a lelk i életn ek a fizikaihoz k é
p est h a tá rta la n bonyolultsága, összetettsége és változékonysága m ia tt eddig m ég csak kevéssé v olt m egközelíthető s k o n k ré t m ódon igazolható. De az é rt nem tagadható, hogy a lelk i élet bizonyos önm agához való hűséggel, állandó módon lép föl, h a nem is a te r m észeti fo lyam atok v ak m echanizm usával ; tag a d h a ta tla n , hogy a lelk i folyam atok keletk ezésén ek és fejlődésének m egvan a m ag a közös, tipikus, h a nem is teljes egyform asága. A pszichológia m in t önálló tud o m án y fejlődésének m ég csak m ethodikai stád iu m áb an van, szám ára a lelk i é let autonóm tö rvényszerűsége m ég csak cse
k ély m é rté k b e n hozzáférhető. A 18. századbeli angol em pirizm us a fizikai tö rv én y ek m in tá já ra fölállított pszichikai tö rv é n y e k e t (asz- szociáció-törvények) ; A. Comte, J. St. Mill és H. S pencer m in t eg y oldalú in tellek tu alisztik u s lélek b ú v áro k azt h itték , hogy a pszichikai tö rtén és szám ára époly e x a k t tö rv én y ek et találn ak , m in t a te rm é szeti je len ség ek szám ára; tö rek v ésü k azonban h ajó tö rést sz e n v ed ett a lelki élet atom isztikus felfogásán. Mill szerint a pszichológia e x a k t tu d o m án n y á való k ia la k u lásán ak ugyanazon ak ad ály a van, m in t a m eteorológiáénak, t. i. a ro p p an t b o n y o lu ltság ; de rem éli, hogy az em b eri term é sz e t részleteseb b ism erete m eg ad ja m ajd a leh ető ség et hogy a tö rté n e ti és társad alm i jelen ség ek et, legalább főbb v onásai
ban, előre biztosan m egm ondhassuk. Majd Weber s később Fechner pszichofizikai törvénye k e lte tt m é rték telen re m é n y t arra, hogy a tu d atjelen ség ek épen úgy, m in t a fizikai jelenségek, m a tem atik ai fo rm u lák b a szoríthatók. De bizony egy érzetet sem le h e te tt a nagy rem én y k ed ő k n ek a tö b b i szám ára abszolút m érték eg y ség ü l fölvenni ; h a ez nem sik e rü lt az érzetekre, m ég kevésbbé az összetettebb te r m észetű bonyolult, tisztán in traszu b jek tív érzelm i és ak a ra tfo ly a m ato k ra. L assan k in t k ia la k u lt a m eggyőződés, hogy a pszichikai
jelen ség ek összefüggései teljesen különböznek azon form áktól, m e
lyekben a fizikai okság ism erhető fel ; hogy a pszichikai okság m ás jellegű, m in t a külső m echanikai, a lelki é let tö rv én y ein ek te rm é szete lényegében elü t a fizikai törvényekétől. W u n d t m á r figye
lem be v ette a lelki folyam atok sajátos te rm é sz e tét a pszichikai resultánsok, relációk és ko n traszto k tö rv én y ein ek form ulázásában, de ezek a «törvények» is k ritik a i revízióra szorulnak. H a nem is m u ta th a t e te k in te tb e n a pszichológia szilárd ered m én y ek re, azért gondolhatjuk-e, hogy a lelk i tén y ek n ek , a tö rté n e ti esem ényeknek, a társadalm i, vallási és politikai b eren d ezések n ek és in tézm én y ek nek, az irodalm i és m űvészeti term ék ek n ek , szóval a szellem m ű veinek te rü le te sohasem von h ató sem m iféle pontosabb m e g h a tá ro zás, tipikus szabályszerűség alá, hogy te h á t sohasem le h e t a szűkebb értelem ben v e tt tudom ányos k u ta tá s tá r g y a ?
O lyan előkelő lé le k b ú v á r is, m in t №. James, arró l panaszkodik, hogy eg yetlen pszichológiai tö rv é n y ü n k sincs olyan értelem b en , am ilyenben a fizika ad n ek ü n k tö rv én y ek et, hogy nevetséges new psychology-n ujjongani, m ikor v alójában a pszichológia o tt van, ahol a fizika G alilei s a m ozgástörvények felfedezése előtt, v agy ahol a kém ia Lavoisier és az an y ag m eg m arad ása tö rv én y e előtt; a pszichológia is term észettudom ány, m ely n ek azonban G alileije és L avoisierje h a fel fog lépni, csak «m etafizikus» leh et. The psychology i$ no science ; only th e hope o f a science. Ja m e s reményt em leget, de ez valójában pszichológiai szkepszis, hogy ne m ondjuk pesszim izm us, m elynek egy m ásik pszichológus (Möbius) m á r n y ilt m egvallója, m ik o r nem sokkal h a lá la elő tt k ö n y v et ír ilyen rad ik ális cím m el : Die Hoffnungs
losigkeit aller Psychologie (1907), m elyben m inden ta p asztalati pszicholó
giát rem én y telen n ek k iá lt ki ; csodálkozik a v ilág buzg alm án ak n ag y sá
gán, m ely sok pszichológiai lab o rató riu m o t á llít fel, a lelki té n y e k m é r
h etetlen sta tisztik áját űzi, a pszichológiát á tte k in th e te tle n iro d a
lom m á d ag asztja; a belső tap asztalás szak ad ék ait azonban a v ég telenig k ite rje sz te tt részletm u n k a sem tu d ja k itö lte n i: a pszichológia vagy felületes m arad , v ag y a m etafizikába m enekül.
A pszichológiai okság és tö rv én y előbb vázolt fogalm a s a pszichológiának a term észettudom ányokéitól eltérő specifikus s a já t
ságai nem jo g o sítan ak fel b e n n ü n k e t a pszichológia G alileijének és Lavoisier-jének v á rá sá ra ;* m inden ilyen pszichológiai Messiás
* Még Ribot is a mai pszichológiáról ezt mondja : une masse immense de faits qui attende encore son Kepler ou son Newton. (La psychologie contemporaine? p. 33.)
12
hozsannája csak a fizikai és pszichikai jelen ség ek toto cœlo e llen tétes term észetén ek , elvi különb ség én ek félreism erői, a fizika és a pszichológia azonosítói ajkairól fog elhangzani. A pszichológus m indig m eghajol a term észeti tö rv én y ek e x a k t je lle g e e lő tt; de ez a szerénység nem tom pa rezignációból, hanem m indenha a pszi
chikai tá rg y ism eretelm életi term észetén ek tu d atáb ó l fakad.
A sok m egfigyelés, a k isérleti m ódszer alkalm azása, a n ép pszichológiai adatok, a szellem i tudom ányok eredm ényei többé- kevésbbé m eg fogják adni a m odern pszichológiának a lehetőséget, hogy kielégítő pontossággal m eg állap ítsa azon szabályszerűségeket, m elyek szerin t a tu d atfo ly am ato k k eletkeznek és kifejlődnek. H iá n y zik te rm észetesen belőle a term észettu d o m án y o k nagy előnye, a biz
tos «előrelátás» képessége, az ok h atásán ak m atem atik ai pontossággal előre való kiszám ítása. A term észettudom ányok progresszív je lle gűek, az okból n ag y részt m egszerk eszth etik az okozatot, a pszicho
lógia és a szellem i tudom ányok azonban regresszívek, vagyis csak a hatáso k b ó l k e re sh e tik inkább az okokat.
6. U gyancsak a pszichikai okság k érdésével függ össze a pszi
chológia filozófiájának egy m ásik fontos kérdése, vájjon van-e ko n tinuitás a lelki életben, felfogható-e ez, m in t egy külön kis világ, to ta litá s v ag y sem ?
A le lk i je le n sé g e k elem zése bárm ily en m ikroszkópiái pontos
ság o t is ér el, sohasem le h e t bizonyos abban, hogy té n y leg végső elem re b u k k a n t. Még az érzetek is, m ely ek et m in teg y pszichikai ato m o k n ak szokás tek in ten i, az ú jab b k u ta tá s elő tt az ö sszetettség nyom ait m u ta tjá k (H öffding: P sychologie3. V. A. 2.). De a pszichikai m egfigyelés nem csak e te k in te tb e n m u ta t szakadékokat, han em v a n n a k a tu d atállap o to k között tu d a tta la n időközök is (ájulás, al
vás) ; szám os tu d a tá lla p o t v agy ezek k v a lita tív különbsége viszont úg y tű n ik fel, m in th a a sem m iből keletk ezn ék (diszkontinuitás).
P edig hogy egy je le n sé g e t teljesen m eg értsü n k s m agyarázhassunk, ahhoz szükséges, hogy a vizsg ált folyam at k o n tin u itását bizonyít
h assuk. E gy ideális pszichológia ak k o r volna lehetséges, h a — m in t Höffding m ondja — a változó tu d atállap o to k különbségei oly e g y szerű fo rm ák ra v o ln án ak red u k álh ato k , hogy a bekövetkező folya
m a to k m in t az előzők fo ly tatásai vagy átalak u lásai lépnének föl.
Ily en eszm ényi pszichológiának ú tjá t v ág ja azonban a fe n tje lz e tt diszkontinuitás.
A fizikai okság, m in t lá ttu k , k v a n tita tív je lleg ű , az okviszonyt alkotó je le n sé g e k eg y enletbe állíth ató k , sőt a k v a lita tív kiilönbsé-
g ek et is az anyag és energia m eg m arad ásán ak elve alapján m int k v an titás-k ü lö n b ség ek et fogjuk fel. A pszichikai okságnál ez nem lehetséges, m e rt tisztán k v a lita tív term észetű. M inden agyvelőfolya- m at az agyvelő előbbi állap o táb an ta lá lja okát, innen m ag y arázh ató s így fiziológiai té re n a szerves fo lyam atoknak m indig pontosabb kontinuitása m u ta th a tó ki. É rth e tő n e k tű n ik fel te h á t a m odern pszichológia m egszületésétől folyton h an g o ztato tt elv : m inden pszi
chológiai definíciót fiziológiaival kell pótolni, m inden k v a lita tív m e g h atáro zást k v an tita tív v e i k ell h elyettesíteni, am i á lta l szigorúbb oki összefüggés állap íth ató m eg ; m in t Avenarius fo rm u lázta : a függő (pszichikai) vitális sorokat a fü ggetlen (fiziológiai) vitális so ro k ra kell visszavezetni. A m aterializm us szerin t szó sem leh et igazi au to nóm pszichikai okságról ; h a a lelk i je le n sé g e k csak agyvelőfolya- m atok, ak k o r az összes lelki összefüggések fiziológiailag v an n ak determ inálva, s csakis igy m ag y arázh ató k . De a pszichofizikai p a rallelizm us szám os képviselője is á tjátssza a pszichikai okságot a fiziológia te rü le té re. E szerin t h a m inden egyes lelki fo ly am at fizio
lógiaival van összekapcsolva, ak k o r v o ltak ép a m egfelelő fiziológiai folyam atok v a n n a k k auzálisán egybekapcsolva s a lelk i je len ség ek csak in d irek t úton, m in t az egyedül reális fiziológiai fo lyam atok k ísé rő je le n sé g e i, epifenom enonjai ; a lelki életb en azonban nincs sajátos, d ire k t k a u z a litá s.1
Ez a felfogás azonban voltak ép m egsem m isíti a pszichológiát, hogy tu d o m án y t alkosson belőle. H öffding2 h elyesen m u ta t rá, hogy ak k o r volnának a pszichológiai definíciók fiziológiaiakkal h e ly e tte síthetők, ha készen volnának. A m íg ez m eg nem tö rtén ik , addig a fiziológia nem tu d h atja, vájjon m i szám ára k ell az agy velőben m a g y arázato t keresnie. A pszichológia önállósága te h á t m á r azáltal is b iztosítva van, hogy ő szo lg áltatja folyton a fiziológiának a feladatot. A pszichológia m ég egészen új tu d o m án y ; h a hosszú is a m últja, rövid a történ ete, a leg táv o lab b ró l sem m ondható befejezettnek, sőt tá rg y á n a k h a tá rta la n egyéni bonyolultsága ösz- szes lehető definícióinak v ég érv én y esség ét nagyon kétségessé teszi.
A fiziológusok azonban k önnyen k ap h ató k arra, hogy bonyolult, többszörösen összetett lelki fu nkciókat egyszerű elem eknek te k in tv e , a nekik m egfelelő a g y c en tru m o k at keressék. íg y in d u lta k k i az asszociáció m ég igen tö k életlen fogalm ából ; e nagyon is összetett
1 L. pl. H Münsterberg : Psychology and Life, Boston, p. 65—68, 127.
1 H. Höffding: Philosophische Probleme. S. 19.
ч
folyam atot elem nek fogva fel, azt h itték , hogy egy-egy a g y a n a tó m iai elem ben lokalizálható, holott egy asszociáció annyi pszichikai elem b onyolult kapcsolata, hogy lokalizálásához nem egy-egy id eg szál, han em egész m in iature-agyvelő volna szükséges ; pszichológiai ab sztrak ció k k al dolgoztak s nem valóságos pszichológiai definíciókkal.
K ülönben is, am in t nem érth e tő k az egyes lelki elem ek tisz tá n fiziológiából, épen oly kevéssé k apcsolataik sem ; am in t az egyes lelki elem ek nem m ag y arázh ató k az agy velőatom ok m echanikájából v agy biokém iájából, ép oly kevéssé a gondolatok, érzelm ek s a k a ra ti ak tu so k összefüggései s okszerűségei sem. A közvetlen tap asztalás tén y ei csak m in t ilyenek, m in t pszichikum ok m ag yarázhatók, azaz csak egy m ásik pszichikai tö rté n é sre v o n atk o ztath ató k és v ezeth e
tő k vissza, am in t a fizikai je len ség ek is csak fizikaiakból érthetők.
A pszichológust m in t ilyent kevéssé é rd ek elh eti azon különös agy- velőfolyam at, m ely ad o tt lelki fo ly am ato t k is é r; az a fiziológia, a külső tap asztalás tá rg y a s ebből a pszichológia m in t ilyen sem m it sem tanul. H ogy egy tudós m ié rt tö ri fejét bizonyos p roblém án, en n ek pszichológiai m a g y a rá z a tá ra teljesen közömbös, vájjo n az ezen lelk i tén n y el kapcsolatos fiziológiai folyam at a corticalis vagy subcorticalis központokban, a V arolius-hídjában vagy a d e n d rite k ben, a g y ru s frontalis superior-ban v ag y a g y ru s occipitalis inferior- ban m egy-e végbe.
De teg y ü k fel, hogy sikerülne a pszichológiát a fiziológiára redukálni, a k k o r is rá n k m ered n ek to v á b b ra is az ősproblém ák : hogyan lehetséges az, hogy a fiziológiai je le n sé g e k e t pszichikaiak k isérik ? H ogyan felelnek m eg a pszichikai oldal kv alitatív k ü lö n b ségei a fizikai oldal különbségeinek ? Továbbá, h a a fiziológiai je le n ségek k o n tin u u m o t alkotnak, honnan a lelki élet diszkontinuitása ? H onnan a tu d a t s ennek p á ra tla n egysége ?* E k érd ések a pszicho
lógia önállóságát örökre biztosítják.
A lelki életn ek az előzőkben k iem elt diszkontinuitása m e lle tt nem ta g ad h ato k a k o n tin u itás nyom ai sem. G yakran, ahol sz ak a
dék, pszichikai vacuum tű n ik fel, a pontosabb ráelm élés m eg tu d ja ta lá ln i az előbb észre nem v e tt tu d a tta rta lm a t, m ely a szakadékot kitölti. A lelki elem eknek m indig csak ak tu ális é rté k ü k van, m eg v a n n a k h atáro zv a a tu d a t összefüggése által. A lelki elem eknek elszigeteltsége term észetellen es ; m indig érvényesül a kapcsolódás,
kiegészülés tendenciája. A tu d atfo ly am ato k k özvetlenül egy belső f
* V. ö. Höffding: Phil. Probi. S. 20.
egységbe, összefüggésbe záródnak, m ely ek et a pszichológiai elem zés csak m esterséges m ódon old fel elem eire; sokszor, ahol ez nem sikerül, hajlan d ó k v ag y u n k «pszichikai ü res teret» felvenni, ok nélküliséget, szakadékot m egállapítani, a lelki je le n sé g e k k v a lita tív különbségeit a sem m iből előállónak feltü n tetn i. Az elem eknek és a to talitásn ak viszonya sokszor irracionális m a ra d előttünk, de vájjon racionalizálható-e m a ra d é k nélkül a fizikai jele n sé g e k viszonya, hogy egyik je le n sé g m enn y ib en befolyásolja a m ásik at ?
7. A pszichológiának ab b an a m u n k ájáb an , hogy a tu d a tá lla potok elem eit le írja s ezek k ap cso latait m eg állap ítsa és m agyarázza, a d ire k t ráelm élés m e lle tt legfontosabb seg ítő társa a kísérleti m ód
szer. W eber, m ajd F e c h n e r k ísérletein ek in k áb b m ethodikai, m in t tárgyi szem pontból é rté k e s ered m én y ei voltak. T örv én y ü k érv én y ét a finom abb m eth o d ik a jó ré sz t m egd ö n tö tte s csak tö rté n e ti érté k ű v é te tte ; sokkal tö b b e «törvény» kivétele, sem m inthogy tén y leg tö r v én y k én t volna form ulázható. A k ísé rle t gondolata azonban m in t módszeré b enyom ult a pszichológia egész körébe. J ó ideig u g y an a «kísérleti pszichológiát» m in t külön, az in tro sp ek tiv pszichológiával m elléren d elt viszonyban álló tu d o m án y n ak te k in te tté k , de m a m á r egyetem es a belátás, hogy ez csak a pszichológiának egy érték es módszere, m ely a p u szta k v a lita tív elem zést a k v an títa tiv v e l egé
szíti ki. Introspekció és k ísé rle t (m int m ások lelk i állap o tain ak ob- jektí -, terv szerű feltételválboztató m egfigyelése) kölcsönösen tá m o g a tjá k egym ást. Igaz ugyan, hogy a pszichológiai k ísé rle te k v é g elem zésben sohasem ju th a tn a k k i az objektív, külső viszonyokból ; csak a fizikai ta g já t v izsg álh atják azon függésviszony oknak, m elyek inger és érzet v agy érzetkom plexus, k ép zet s m ás k ép zet v ag y in dulat- s ak aratreak ció stb. k ö zö tt fen n állan ak , m ag át a lelki je le n séget azonban közvetlenül, a m aga lényegében, nem te h e tik vizsgá
lódása tá rg y á v á ; a lelki fo ly am at m in t ilyen külsőleg hozzáférhe
tetlen. De épen e te k in te tb e n n é lk ü lö zh etetlen a k ísé rle tn e k k a p csolata az in tro sp ek tiv m ódszerrel, m ely et gondosabbá tesz, eg y szersm ind egyéni je lle g é t a m ásokon való ta p a sz ta la t alap ján ob
jektive kiegészíti.
K étségtelen, hogy a lelki je len ség ek k ísérletes v izsgálatam inden- esetre h atá rta la n u l nagyobb nehézségekkel küzd, m in t a fizikai jelenségeké. íg y , hogy csak eg y et em eljü n k ki, a lelki je len ség ek relativitásával. Minden tu d a tá lla p o tn a k ak tu ális érték e van, m ely függ az előző tud atállap o ttó l, a v izsg ált lelki elem nek az össze
függéshez, a tudategészhez való viszonyától. U gyanazon in g er k ü
i ß
lönböző időben s helyen, m ás összefüggésben m ind m ennyiségileg, m ind m inőségileg m ás lelki fo ly am ato k at v á lth a t k i s m ás id ő tartam a la tt ; a lelk i fö ltételek kom binációinak szám a pedig k im eríth etetlen . A zonfelül a bon y o lu lt fizikai je len ség ek objektíve n ag y részt ele
m eik re szedhetők és fixálhatok, de a k o m p lik ált lelki összefüggések a pszichológiai ab sztrakciónak csak nagyon feltételesen hozzáférhe
tő k ; elem eik k isérleti elszigetelése és rögzítése m eg épen leh etetlen , különösen olyan folyam atoknál, m ely ek n ek okai nem adhatók m eg külső feltételek b en , hanem teljesen belső (centrális) ered etű ek , in tra sz u b je k tív term észetű ek (erkölcsi, v allási érzelem , egy eszme stb.). L eg ú jab b an a k isé rle ti pszichológia m égis kilép az é rz e tte rü le te k vizsgálódása köréből s az ö sszetetteb b gondolkodási folyam a
to k k u ta tá sa is több-kevesebb sik errel m eg in d u l.1
A n ag y o n is subtilis lelki je le n sé g e k re vonatkozó k ísé rle te k ered m én y ére nézve sok függ a «laboratórium i atm oszférá»-tól, azaz a lab o rato riu m -v ezető n ek ta n ítv á n y a ira ö n k én y telen ü l su g g erált elm életi felfogásától. In n en a pszichológiai «iskolák» eredm ényeinek k ö v etk ezetes kü lö n b ség e.2 A zonfelül az ered m én y a m ódszer fu n k ció ján ak te k in th e tő ; ad v a lévén a m ódszer, az ered m én y m agától folyik ; m ás m ódszerrel u. a. je le n sé g re nézve m ás ered m én y re ju tu n k .
N em le h e t e v ázlatb an célunk az, hogy a m odern pszicho
lógia kisérleti m ódszerének jo g o su ltsá g á t h osszasabban bizo n y ítg as
suk. Tény, hogy szám os kinövése van, sok fa n a tik u sa szinte m á r a sp o rt egy fa já t lá tja b e n n e ; kellő előism eret és technikai iskolázás n élk ü l ren g e te g szám ot halm oznak össze, m érésered m én y ek et je g y e z n e k föl s kom olyan sohasem k érd ik , hogy a szám ok m it jele n te n e k , k isérleti jegyzőkönyvek te rm é k e tle n töm egéből képzelik a lelk i élet k é p é t összeszerkeszthetőnek. W undt óvatosan odanyilatkozik, hogy a k iséri et csakis elem i folyam atok szétbontását célozhatja, vagyis egyes képzet-, a k arat- és em lékezéstények elem zését ; m ég ezen elem i folyam atok k ap cso latait is csak kis m é rté k b e n tu d ja figye
lem m el kisérni, m íg a voltaképi, bo n y o lu lt tu d atfo ly am ato k n ak , m ag asab b érzelm i és ösztö n alak u lato k n ak fejlődése el van zárva előle ; ezekre nézve legfeljebb a k ülső időbeli egy m ásu tán te k in te téb en tu d ném i m egfigyeléseket tenni. Ma a túlzó k isérleti irán n y al
1 V. ö. Messer : Empfindung und Denken. Leipzig, 1908, S. 93, ff.
2 L. erre példát E. Br. Titchener : Lectures on the elementary psychology of feeling and attention. New-York. 1908. p. 48., 51.
szemben, m ely a m ódszert szinte ö n m ag áért űzi, m indig tö b b és több h an g em elkedik fel az introspekció elhanyagolása ellen épen azok részéről, ak ik m aguk is elsőrangú k ísérletezők (W u n d t,1 J a m es,2 M ünsterberg,3 T itchener,4 Kiilpe stb.). Számos pszichológus ugyanis csak tech n ik áv al dolgozó m este re m b e rré v ált, ki folyton a fizikai fö ltételek táb lázatait, g ö rb éit stb. szerkeszti m eg, de ezek tényleges pszichológiai értékesítésével m á r nem so k at törődik. H a a régi pszichológia metaphysika volt, sok te k in te tb e n az új hypopsychiká- nak m ondható.
8. E ddig nag y részt a m ai pszichológiai k u ta tá s tá rg y á t, célját és m ódszereit elvi szem pontból tá rg y a ltu k ; a pszichológia je le n állásáról azonban hiányos k ép ü n k volna, h a nem té rn é n k k i azon k o n k rét vizsgálódási te rü le te k re, m elyeken a világ m inden részében néhány évtized óta a lélek b ú v áro k részéről a leg serén y eb b m u n k a folyik, különösen azóta, m ióta a k ísérleti pszichológia tisztán elm é
leti érdekköréből kiem elkedve, a gyakorlati élet szükségleteivel m indig szorosabb és szorosabb k ap csolatba j u t ; így a pedagógiával, pszichiátriával, igazságszolgáltatással stb .5 In n en érthető, hogy a kísérleti pszichológia kezd «népszerű» tud o m án n y á válni.
A k ísérleti m ódszernek a pedagógiában való alk alm azása ele
inte kevés bizalom m al találkozott. Preyer a gyerm ekm egfigyelő pszichológiát N ém etországban föllendítve, ez A m erik áb an n ag y arán y ú child stu d y -\é a la k u lt s az óvilágba visszajutva, experim en
tális pedagógiává fejlődött. Meumann h a talm as m ű v e6 végleg m eg a la p íto tta e k u tatáso k te k in té ly é t a g y erm ek testi és lelki fejlő
désére, szellem i képességeinek kibontakozására, a gyerm ek ek egyéni különbségeire, m u n k áju k term észetére s ezek típusaira, olvasásuknak, írásu k n ak és szám olásuknak a felnőttekétől k ü lönböző sajáto sság aira s m ás egyebekre nézve, m elyek m in t tények csakis terv szerű , m ódszeres tap asztalato k k al, nem pedig a pedagógia tek in tély én ek m ég m a is an n y it ártó m eddő elm élődés- sel oldhatók m eg. A pszichológiai k ísé rle te k n e k a pedagógiára v o n a t
1 Psychol. Studien. 1907. S. 344. ff.
2 Principies of Psych.2 p. 185.
3 Beiträge zur exper. Psychol. H. 2. S. 15.
4 Psychol. Review. 1909. p. 103.
5 Folyóirata is van már az alkalmazott pszichológiának : Zeitschr. f. angewandte Psychologie und psychologische Sammelforschung, herg. von Stern und Lipmann.
Leipzig. Barth.
6 E. Meumann : Vorlesungen zur Einführung in die experimentelle Pädagogik und ihre psychologische Grundlagen. 2 Bd. Leipzig 1907.
2
т8
kozólag egyik legfontosabb eredm énye a gazdaságos tanulás m ód
já ra , a tan u lás tech n ik á já ra és ökonóm iájára vonatkozik.1 K itű n t pl.
hogy a g yorsan tanuló tipus g y o rsab b an is felejt, továbbá, hogy az optikai tip u s lassúbb, de biztosabb m u n k á t végez, m in t az a k u sz
tikai, am i a m odern direkt, beszélgető n y elv tan ítási m ódszerbe való fe lté tle n bizalm at kissé csö k k en th eti (különben a d idaktikai köz
ta p a sz ta la t is ezt igazolja). A fiziológusok és p szichiáterek fárad ság m éréseiből kifejlő d ö tt az iskolásgyerm ek szellem i higiénéje, m ás k ísérletekből az egyéni differenciák tan a, m ely n ek a nevelő-tanító eljá rá sb a n való ren d k ív ü li h a sz n á t senki sem tag a d h a tja . L assan k in t a pszichológia önálló ág áv á ala k u lta k e vizsgálatok : gyerm ekpszi
chológiává. E n n ek leg érték eseb b eredm ényei a fogalom - és szókincs fejlődésére, az isk o lásg y erm ek felfogására és k ép zettársítására, hazudozásaira, já té k a ira , m ozgására, ra jz á n a k és írásán ak fejlődé
sére, figyelm ére és k ifárad ására, szellem i életének ren d ellen essé
g eire s zav a ra ira vonatkoznak. A gyerm ekpszichológia m a m ég re n g eteg k ritik á tla n an y ag o t hord össze, m ásrészt g y a k ra n téved m esszem enő spekulációba s ü res analogizálásba (1. pl. a biogenitikai alap tö rv én y n ek a g y erm ek n y elv fejlődésére való alk alm azását Ament-től).
A pedagógia és pszichológia viszonyának helyes m e g á lla p ítá sában főkép Münsterbergnek van n ag y érdem e, ki különösen a pszichológiának pedagógiai cé/kitűző jelleg e ellen küzd s a pszicho
lógiai ism eretek et tisztán m in t eszközöket k ív án ja te k in te n i.2 3 A leg ú jab b krim inálpszichológia főcélja nem a n n y ira a b ű n te tt, m in t in k áb b a bűnös és a ta n ú vizsgálata. Az utóbbi m ár külön ta n u lm án y i ággá, a tanúvallom ások pszichológiájává a la k u lt ki. Le B on, A. Binet, m ajd W. Stern3 in d íto tta m eg e vizsgálatokat, m elyek m ind nagyobb ará n y o k a t öltenek, b e ju tn a k m á r az egye
tem ek bü n tető jo g i szem inárium ába is. E k utatások, m in th o g y a helyes tan ú v allo m ás a ttő l függ, hogyan tu d v alak i pontosan fe l
fogni valam it, a rra h űen em lékezni s ezt a m egfelelő szavakkal kifejezni, főkép az észrevétel, em lékezet s a kifejező készség tényei körül forognak. A tan ú v allo m ás-k isérletek a szabályszerűen elő
forduló h ib afo rráso k felfedezésével szinte m egdöbbentően m u ta tjá k
1 E. Meumann : Ökonomie und Technik des Gedächtnisses. Leipzig 1908.
2 H. Münsterberg : Psychology and Teacher. New-York. 1910. p. 97. V. ö.
Grundz. d. Psychologie. Leipzig. 1900. S. 191.
3 Beiträge zur Psychologie der Aussage. 2 Bde. Leipzig. 1903—1906. Claparède Expériences sur le témoignage. Arch. f. Psych. 5. (20). 1906.
a tanúvallom ások m eg b ízh atatlan ság át, egyszersm ind azt, m en n y ire in g atag alapjai a bírói ítéletn ek . K itű n t a kérdés-feladás n y e lv tan i form ájának fontossága, m ely szuggesztiójával előre m eg h atáro z
h a tja a fe le le te t; to v áb b á a k v a n tita tív vallom ások (szám okról, idő
tartam ró l, té rn a g y ság ró l) teljes p o n ta tla n sá g a : az 5 p ercn él kisebb időt, az i m .-nél k isebb hosszúságot többre, a 10 p.-nél hosszabb időt, a 4 m .-nél n agyobb távolságot kev eseb b re becsüljük. A ham is tanúvallom ások főokai: a szokás (a je len ség ek et úgy írju k le, am in t őket tap asztaln i szoktuk; s a szag gesztió (em lékezetünk szakadékait h irtelen a szu g g erált tartalo m m al tö ltjü k ki). K ülönbség van a férfi és nő, a m ű v elt és m űveletlen, a fiatal s öreg em ber ta n ú v a llo m ása között s az egyéni differenciák szerint. U gyancsak a psycho- logia forensis szolgálatában állan ak a főkép Münsterberg m eg in d í
to tta s a tén y állad ék d iagnosztikájának m e g állap ítását célzó asszo
ciáció-kísérletek, m ely ek n ek term észetéből k ö v etk ezteti ki a pszicho
lógus a m édium hűnös v agy b ű n te le n voltát. E zt a célt szolgálják a bűn tén y re vonatkozó képzetk o m p lex u sra em lékeztető élm ényekkel kapcsolatos fiziológiai kisérő jele n sé g e k (pulzus-, lélekzésváltozás, rem egő m ozgások, vérn y o m ás ingadozások, az em beri te s t galva- nikus ellenállásának változása) m egfigyelései is.* E zek egyenlőre inkább elm életi érdekű, sem m in t a jo g i g y a k o rla tb a n alk alm azh ató kísérletek.
E gyes különösen osztrák pszichológusok az é rték érzelm ek elm életét a nemzetgazdasággal p ró b á ljá k összekapcsolni, a p szich i
áterek és orvosok diagnosztikai célra igyekszenek felhasználni a képzetreprodukciókra vonatkozó k ísé rle te k e t ; m ások a pszichikai típusok állandó, k a ra k te risz tik u s ism ertető je le it tö rek szen ek p o n tosan m egállapítani az értelm i, s erkölcsi h ajlam o k ra nézve tá rs a dalom pszichológiai szem pontból.
9. Az egyén kiszak ítv a a tá rsa s közösségből, egym ag áb an tekintve, csak absztrakció. Ami az egyén valóságban, azzá n a g y részt nem sa já t erejéből lett, hanem a k ö rn y ezet által. F ejlődésének s létének pszichikai fe ltételeit is épúgy kell a közösségben k e re s
nünk, m int az egyénben m agában. A 19. század közepén é re tt m eg a belátás, hogy az egyéni pszichológiát ki k e ll egészíteni nép
pszichológiával (Lazarus, S teinthal, Spencer). N apjaink enem ű pszi
chológiai tö rekvéseinek leg érték eseb b eredm énye W u n d t h atalm as m űve : Völkerpsychologie. E szerin t a néppszichológia nem az egyéni-
* O Lipmann : Grundriss der Psychologie für Juristen. Leipzig. 1908.
2 ’
2 0
nek a n ép iélek re való alkalm azása, egyszerű átvitele, hanem azon pszichikai folyam atok vizsgálata, m ely ek keletkezési és fejlődési feltételeik b en szellem i közösségekhez v a n n a k kötve. E zek et a lelki je le n sé g e k e t a nyelv, m ithosz és az erkölcs h árm as csoportjába osztja. A nyelvben ta lá lju k m eg a n épiélek k épzeteinek s ezek k a p csolódási tö rv én y ein ek leg általán o sab b fo rm áit ; a m ithosz ezen k é p zetek n ek az érzelm ek és ösztönök á lta l m eg h atáro zo tt ered eti t a r ta lm á t m u ta tja ; az erkölcs végül az ezen képzetekből és ösztönökből k e le tk e z e tt általán o s a k a ra tirá n y o k a t tartalm azza. Ma a néppszicho
lógia egész ta rta lm á n a k a nyelv-, m ithosz- és erkölcsfogalom szűk k e reteib e való beszorítása ellen m indig több ellenvetés h allatszik ; m ásrészt Sigw art kifogását, hogy m inden pszichológia csak egyéni leh et, m e rt a tu d a t csak egy egyénhez van kötve, a társa d a lm i je le n ségek bővebb elem zése tá rg y ta la n n á te tte : v a n n a k olyan szellem i jelen ség ek , m ely ek az egyéni tu d a tb ó l m arad ék n élk ü l m eg nem
érth ető k , van k o llek tív lélek, köztudat, szociális lelki közösség.
io. A gyerm ekpszichológia, m ely főkép a g y erm ek szellem i kifejlődésével foglalkozik, ontogenetikus je lleg ű . A néppszichológia a közösség szellem i evolúcióját tá rg y a lja s így m á r részben filoge
netikus term észetű . U gyancsak ilyen je lle g ű az állatpszichológia is.
Az o rganikus világ egységének, az evolúciónak go n d o lata u ralk o d ik a m ai állatpszichológián.1 Az érdeklődés középpontjában a plazm a m echanikája áll, m ellyel Háckel, Verworn s ú jab b an Jacques Loeb foglalkoztak. Loeb szerin t az elem i ak aratjelen ség ek , a tropizm usok tisztán fizikai s kém iai tö rv én y ek re vezethetők vissza.2 3 E llen tétes állásponton v an kezdettől fogva A. Binet és Jen n in g sf k ik szerin t a m ikroorganizm usok célszerű reakciói nem m ag y arázh ató k a sejtek in g erlék en y ség én ek egyszerű ténye által ; a protoplazm ában bizonyos in g erek s bizonyos m ozgások összefüggése van organizálva, m ely et pusztán fizikai-kém iai m ódon m agyarázni le h e te tle n ; egyenlőre á t
h id a lh a ta tla n különbség van a tech n ik ai gép és a vitális gép között.
A m ú lt évi VI. nem zetközi pszichológiai kongresszus egyik leg élén k ebb v itá ja e k érd és kö rü l fo rg o tt ; Loeb k én y telen volt m egengedni, hogy az a m ódszer, m ely et sik e rre l h a sz n á lt az állati é le t alsóbb
1 J . R. Angell : The influence of Darwin on Psychoiogy. Psych. Review. 1909.
Darwin-number. p. 151—170.
2 Die Bedeutung der Tropismen für die Psychologie. Genève. 1909. S. 3.
3 Contributions to the study of the behaviour of lower organisms 1904. p 256.
V. ö. Jennings írásbeli válaszát a VI. nemzetk. pszich. kongr. Psychol. Bulletin. 1909. p. 392.
form áinál, eg y általán nem alk alm azh ató a pszichikai tev ék en y ség m agasabb és kom plexebb form áira.
Az állatpszichológiai k u ta tá so k egyik n agy eredm énye az a m eggyőződés, hogy az eddigi m egfigyelők (Rom anes, B rehm , B ü ch ner, H äckel, K. K raepelin stb.) tú lz o tta n s k ritik á tla n u l anthropo- m orfizálták az állatok pszichikai tev ék en y ség eit s hogy m erész föl
tevéseiknek sokszor csak anekdotális alap v etése volt. V iszont szá
mos b ú v ár kétségbevonja, vájjon lehetséges-e e g y általán az állato k lelki élete fölött biztos Ítéletére ju tn i, vájjon lehet-e venni az össze
hasonlító em ber- és állatpszichológia szám ára közös m é rté k e t ? (U exküll, Bethe.)
M anapság m ég h ih etetlen n ek látszik, hogy v a la h a botanikai pszichológiáról beszélhessünk. E gondolat azonban m á r rég eb b en m egjelent F ech n ern él (Nana), ú jab b an Fr. Darwin e lev en ítette fel m int az organizm usok fejlődésének m nem ikus v ag y en g ram m atik u s elm életét.*
Fontos vizsgálatok in d u ltak k i a pszichopatológiából, különösen az em lék ezetfolyam atokra (em lékezetcsalódások, re tro g ra d am nesia), a szuggesztióra, a tu d a tn a k s tu d a ta la ttin a k term észetére, a lelki diszpozíciókra nézve (epilepsziás, hisztériás, hipnózises állapotok v iz s
gálata). Fontos ad alék a determ inizm us és indeterm inizm us h a rc á ban a lelk ib eteg ek objektíve d e te rm in á lt a k a ra tá v a l is kapcsolódó szabadságérzelem , m ely te h á t m inden cen trális a k a ra tfo ly am a t tö r vényszerűen kisérő jelen ség e. M inthogy a pszichopatológia a lelki h atárál lapotokkal, a rendes típustól való eltérések k el s elfaju láso k kal foglalkozik, ezek vizsgálatával számos esetben fé n y t d e rít a norm ális állapotokra is. Ú jabb időben m eg in d u lt a kiváló egy én i
ségek patografiai elem zése is (Rousseau, G oethe, Schopenhauer, Nietzsche).
i i. Röviden m ég je le z n ü n k kell azo k at az irán y o k at, m elyek a m ai pszichológiában az eddig feladat, m ódszer és tá rg y k ö r szerin t fe jteg etett irányokon kívül valam ely m ás elvi szem pontból m eg különböztethetők. Minden alap p ro b lém ára nézve főkép a k é t szélső álláspontot fogjuk m egjelölni, m e rt így a kérdés term észetére és jelentőségére élénkebb fény derül, de m eg különben is a fejlődés
ú tja ritm u sszerű en épen az e lle n té te k b e n mozog.
A testi és lelki je le n sé g e k viszonyára vonatkozó elm életek fejlődésében érdekes m ozzanat, hogy m íg eddig a pszichofizikai
* Nature. 1908. Sept. 3.