P E S T Y FRIGYES II. ÉRTEKEZÉSEK

É R T E K E Z É S E K

A

T Á R S A D A L M I T U D O M . K Ö R É B Ő L .

K I A D J A

A M A G Y A R TUDOMÁNYOS AK A DÉ M IA .

H I L E B Í C Z E D I H K Ö T E T .

A

II.

S Z E R K E S Z T I

P E S T Y F RI GY E S

O S Z T Á L Y T I T K Á K ,

BUDAPEST, 1888 .

3 13S 02

» «a

Budapest, 1888. Aa Athonaeum r. társ. könyvnyorad.

T Á R T Á L 0 M.

n.

in.

ív.

y .

V I.

V II.

V III.

IX .

X .

i . szám. A z eu róp a i m o n a rch iá k rendszeres tö rv é n y e ir ő l, tek in tettel ezek n ek a lk o tm á n y -tö rté n e lm i előzm én y eire. S c h v a r c z G y u l a 1. ta g tó l.

» A z atlien ei á lla m és tá rsa d a lom .jelentősége az em beri h a la ­ dásra n é z v e K leistlien estől E p h ia lte sig . S c h v a r c z G y u l a 1. ta g tó l.

» A k ö z é p o k ta tá s h a zá n k b a n (1 8 6 7 — 1886). L á n g L a j o s 1. ta g tó l.

» L u ciu s C ornelius S u lla a ró m a i a lk o t m á n y jo g tö rté n e lm é ­ ben. S z é k fo g la ló értekezés. S c h v a r c z G y u l a r.

ta g tó l.

» D a n te, m in t p o litik a i ir ó . D o m a n o v s z k y E n d r e 1.

ta g tó l.

» F e g y h á z i ta n u lm á n y ok . A r a b m u n ka . T ó t h L ő r i n c * r. t a g tó l.

» A j o g - és á lla m -b ölcsés zet fela d a ta i. S z é k fo g la ló értekezés.

P u l s z k v Á g o s t 1. ta g tól.

» E g y é n i szaba dsá g és p a rla m en ta rizm u s A n g liá b a n . S zék ­ fo g la ló értekezés. C o n c h a G y ő z ő 1. ta g tó l.

» M a g y a ro rs zá g n é p m o zg a lm a 1 8 8 0 — 1885. L á n g L a j o s 1. ta g tó l.

» T u d o m á n y és tá rsa d a lom . S c h v a r c z G y u l a r. t a g tó l.

AZ

EURÓPAI MONARCHIÁK

RENDSZERES ALAPTÖRVÉNYEIRŐL

TEKINTETTEL EZEK

ALKOTMÁNYTÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEIRE.

S C H V A R C Z G Y U L A

L E V . T A G T Ó L .

(O lv asta tott a II. oszt. ü lésén 1887. ja n u á r 10.)

B U D A P E S T , 1887.

A z » alaptörvény* fog a lm á ról ad ott m eghatározások nagyon csekély tudom ányos értékkel bírtak egész a leg ú ja b b id ők ig az állam tudom ányi irodalom ban. N e csodálkozzunk ezen,— hisz még az egyes eu rópai állam ok tüzetes állam jogán ak nyelvén szólva sem bírtak m agok az állam tudósok sem oly m egállapodásra ju tn i még a m últ század végével, h ogy az egyes nemzeti állam jogok legelism ertebb szaktekintélyei képe­

sek lettek volna a saját nemzeti állam jogu k jogtu d om á n yi m éltatásában véget vetni az e részben nem csak a kü lön böző állam jogi szerzőknél, de még a k ü lön b öző törvények szövegei­

ben is m utatkozó ingadozásoknak. Csakis a m ióta az oceánon túl az »E g y e sü lt-A lla m o k « alk otm án yjogi alaptörvénye — az 1787-diki szeptem ber 17-dikén szentesített »C on stitu tion « — arra ösztönözte az 1789-diki franczia forradalom vezénylő szellem eit, h ogy hasonlóan az egész fran czia állam i a lk ot­

mány vezérelveit rendszeres egészbe fog la ljá k egybe, mintegy keretűi a jöv en d ő organikus törvényhozásának, — csakis az 1 7 9 1 -d ik i fran czia »C on stitu tion « létrejötte óta nyert az európai állam tudom ányban az alaptörvény fogalm a oly m eg­

határozást, a mely nem enged tö b b é sem az állam jogban, sem az állam tudom ányi irodalom ban semminemű félreértést. M a

» alaptörvén y« alatt oly törvényt érthetünk m ár csupán, a mely m agában fog la lja valam ely állam alkotm ányjogának le g ­ főbb fontosságú tételeit, m integy irán yadású l az összes azontúl létrehozandó törvények szellem ére nézve, és a mely törvényt sem eltörölni, sem egészben vagy részben m ódosítani nem ugyanazon m ódon van az illető törvényhozó-testület vagy az e czélra tüzetesen hivatott alkotm ányozó gyűlés — C onsti- tuante — jogosítva, a mely m ódon ugyancsak a rendes tö r­

vényhozó testület egyéb törvényeket eltörölni, egészben vagy részben m ódosítani, hatályon kivűl helyezni, felfüggeszteni

M. T . A K A I). ÉHT A T Á R S A D . T D D . KÖRÉBŐL. I X . K . 1 . SZ. 1 *

szokott törvényerejűleg, liauem oly m ódon csakis, a minőt m aga az illető alaptörvény a kérdés és az állami érdek n agy­

szerűségéhez képest e részben a saját záradékában előir. H a az alaptörvény annyira m agában fog la lja valam ely állam alkotm ányjogának összes főbb tételeit, h ogy ezen alaptörvény mellett, addig, a m eddig az érvényben van, ugyanazon állam­

ban m ég egy más vagy töb b » alaptörvény* a szó ezen értel­

mében érvényben nem le h e t : akkor ezen alaptörvény rendsze­

res alkotm ányjogi alaptörvénynek nevezhető. Jelen értekezésem tárgyát csakis az európai m onarchiákban jelen leg érvényben lévő ilyen rendszeres alaptörvények képezik. M iként a fönneb- biek b ől is érthető, az ily rendszeres alaptörvények csak 1787, illetőleg 1791 óta lépnek bele az európai alkotm ánytörté­

nelembe.

A z » E g y esült- Á lla m o k « »C onstitu tion «-ja volt az első rendszeres alkotm ányjogi alaptörvény, mely e boly g ó fölületén egyáltalán, s az 1791-diki franczia alkotm ány volt az első rendszeres alkotm ányjogi alaptörvény, a mely E urópában létrejött. B eszéltek 1787 és 1791 előtt is, sőt irtak is m eg­

lehetős sokat a la p törvén y ek ről: ám de ezek minden voltak inkább csak nem oly, a rendes köztörvénynél nagyobb jelen tő­

séggel fölruházott törvények, a melyek m agukban foglalták volna az illető állam adott időpontban érvényben volt alkot­

m ányának összes legfőbb fontosságú tételeit és vezérelveit.

N em is említve az ódon államéletnek egészen másnemű, e tekintetben nem is példázható rokonjelentőségű tüneteit, bát­

ran elm ondhatjuk, h ogy a történelm i fejlődés még a m odern századokból is alig szolgáltat oly jelenségeket, a m elyekből valaki arra következtethetett volna, h ogy már a X V I I I . szá­

zad vége felé m agok az állam i törvényhozások fogják ily rendszeres alkotm ányjogi alaptörvények m egalkotása által háttérbe szorítani a bölcsészek által k id olgozott alkotm ány­

javaslatokat. F ö le b b hátrafelé, a lelkiszegény középkorban még kevésbbé lehetett szó hasontörekvésű törvényhozási előz­

m ényekről. A z angolok »M a gn a C h a rtá «-ja éppen oly távol áll az akkori angol alkotm ányjog legfőbb m ozzanatainak egybefoglalásától, mint a mi I I . A ndrásu n k » A r a n y B u llá « -ja ; tartalm az ugyan m ár mindkettő, s kivált a » M a g n a C h arta«

A Z E UR Ó PA I MONARCHIÁK REN DSZERES A L A P T Ö R V É N Y E I. 5

alapvető a lk otm ányjogi m ozza n a tok a t: ámde ezek m ind ott, m ind em itt többé-kevésbbé fontos, és csakis az akkori id őp on t követelm ényeinek kielégítésére szánt h ű bérjogi, m a g á n jog i és k özszolgálati intézkedések töm kelegébe vannak becsúsztatva.

A » M a g n a C h a rtá «-b a n ott szerepelnek a fegyveres ellenállás m egszervezésére hivatott 25 tagú nagy b izottsá g és a szemé­

lyes szabadság és tu la jd on biztosítékai m ellett az alkotm ány­

jo g k örébe be nem illő d o lg o k töm egestül.

A mi »A r a n y B u llá n k «-b a n p ed ig az évenként m egtar­

tatni rendelt országgyűlések, s a várispánok feleletre vonat­

hatása, m eg a n ádornak állam bírói tiszte m ellett ott szerepel­

nek, hasonlóan kiilön és nem kevésbbé nyom atékos szerkezetben, a király vadászebvezetői, sólym ászai, a kiknek m eghagyatik, h ogy ne szállj anak meg a királyi szabad szolgák falvaiban, és a király sertései, a m elyekről az m ondatik, h og y ne legelhes­

senek a nemesek erdőiben, az ő rétjeiken az ő engedelm ök n é lk ü l.x) L én yeges átdolgozásban adta ki I I . A n d rá su n k az 1222-diki » A r a n y B u llá t« 1231-ben, ám de azért ez utóbbin ak tartalm a m ég m indig oly távol m aradt a m agyar állam jog akkori leg főb b m ozzanatainak rendszeres egybefoglalásától, m int ah ogy távol m aradtak az an gol állam jogra nézve azon királyi m egerősítő levelek szerkezetei, a melyek az angol nép­

nek 38-szor ism ételt kívánságára 3 8-szor ú jították és erősí­

tették m eg az 1215-diki » M a g n a C harta* szövegét, B unym ede n apjától le egész a k özépk or v é g é ig .2) N em is lehetett ez még m ásként a X I I I . században, az akkori közm űvelődési viszo­

nyokhoz képest. J ó v a l m űveltebb lehetett az a L a n gton , a ki a Grneist hite szerint a M agn a C harta egyes czikkeit valószinű- leg m egform ulázta, a mi 1222-d ik i és 1 2 3 1 -d ik i A ra n y B u l­

lánk szerk esztőjén él, m eg e n g ed em : ám de m ind a M a g n a Charta, m ind az A r a n y B u lla ezélj át tévesztette volna, ha oly elvont állam jogi műnyelven akart volna az akkori M a g y a r­

ország, meg az akkori A n g lia p olitik a i jo g o k a t gyakorló nemzettestéhez szólani, mint a m inőt a rendszeres egybefogla ­ lás tekintetei vontak volna szükségkép m agok u tá n ; h ogy czélt érjenek, m ellőzlietlenűl az akkori viszonyok con cret nyelvén

J) A r a n y B u lla 15., 2 2 . ; h sl. e. M a g n a C harta, il. hh.

s) G n e is t : V e r fg és V e rw . I., 282. H sl. ö. E n g l. P ari. i. h.

kellett azoknak az akkori nemzethez szólam ok. H o z z á tehet­

jü k , h ogy nem is akartak különben sem 1215-ben a papsággal és L on d on város lakosságával szövetkezett angol bárók, sem 1222-ben a m agyar rendek olyasm it létrehozni, a minek föl­

adata lett volna az állam jog minden követelm ényét felölelő keretben nyújtani od a az alapot a jö v ő id ők összes törvény­

hozási fejlődésének. A lig volt k özöttök kortárs, a ki, még ha olvasni talált volna is valam it a S olon m eg a V aleriu s P op li- cola törvényeiről, még helyesebben ezek tú láradozó comm en- tatorairól, föl birt volna emelkedni egy ily gon dolat m agasla­

táig. N e m ; ők a X I I I . század gyerm ekei voltak és lehettek is csupán m inden iz ö k b e n : nem lehetett és nem is volt egyéb intentiójok, mint m odus vivendit találni szemben a királyi h a ta lom m a l, a melyet a körülm ények nagyon m eggyen­

gítettek.

H a son ló tekintetekből kell m egítélni azon aragoniai, különben örökre emlékezetes privilégium okat — a nagy p ri­

vilégium ot, meg az unió privilégium át — is, a m elyek az an gol M agn a Chartát létrehozott idők be fölnyúlnak.V alam int az angol »M a g n a C harta« sok tekintetben csak az E dw ard király törvényeiben *) lerakott saxon szabadságokat eleveníté föl a k or pillanatnyi szükségleteihez mért szerk ezetben : szint- így az aragoniai nagy privilégium is k orábbi id ők m egérlelt rendi szabadságait eleveníti föl korszerűbb m ódosítások által a pillanatnyi helyzet követelm ényeihez a lk a lm a zv a : oly alkot­

mánytörténelm i tények, a m elyek m ár egym agokban is kim a­

gyarázhatják, h ogy m ért nem törekedtek az aragoniai törvény­

hozók ez esetben még rendszerességre. U gyanezen tekintetek

') G neist szerin t »H e in r ich I. b e g in n t allerd in g s seine R eg ieru n g m it einer v ielv ersp rech en d en C harte, d eren K e r n in den W o rte n l i e g t : Ic h gebe E u c li w ied er d ie G esetze m eines V aters, d. h. d ie G esetze E duards, m it den A bán d eru n gen , ■welclie m ein V a te r m it Z u stim m u n g dér M ann en g e m a ch t hat, — w o r in g era d e d ér einseitige C haracter dér P ro c la m a tio n b estim m t h e r v o r tr itt.« E . V erf. I., 127. — E g y é b k é n t nem is szükség b őv eb b en fe jteg etn i az a n g ol a lk o tm á n y jo g i törv én yek , ch a rterek stb. e részb en i term észetét, m id őn S ir E d w a r d Coke m ég a m o ­ d ern p a rlia m en tről is íg y n y ila t k o z ik : » T h e p o w e r and ju r is d io tio n o f P a rlia m en t is so transcendent and ab solute th a t it ca n n ot be confin ed eith er fó r causes o r persons, w ith in an y bonnds. < Hsl. P a lg r a v e il. h.

A Z E UR Ó PA I M ONARCHIÁK REN DSZERES A LA P T Ö R V É N Y E I.

voltak irán yad ók egyfelől a k orá b b i olasz város-állam ok, m ás­

felől a schweizi őskantonok alkotm ányjogi okiratainak m eg­

szerkesztésénél is.

A n g liá b a n nevezetes a lk otm ányjogi m ozzanatot képezett ugyan a » P etition o f E ig h ts « 1 6 2 8 -b a n ; ámde m aga az okm ány m ár kérvényezési alakjára való tekintetből sem h a­

sonlítható még csak tá v olról sem a la p tö rv é n y h ez; m időn pedig I. K á r o ly 1629. m árczius havában »a z ő franczia és spanyol véreinek sikerűit p é ld á já t* utánzandó a parliam entet m int állam testet teljesen m ellőzni, soha töb b é egybe nem Inni tökélte el m agában, a személyes uralom rendszerét, a m elyet m egállandósítani óh ajtott, nem egy egységes állam ­ okm ány közrebocsátása által, hanem az állam egyház k or­

m ányzatának, a P riv y cou ncil törvénykiegészítő jog á n a k és a birodalm i törvényszékek b írá i kinevezési jo g á n a k külön- külön tüzetes rendeletekkeli életbeléptetése által igyekezett elérni. l) A C rom w ell alatti a n gol köztársaság G neist szerint 7 — 8 alkotm ányjogi phasison ment k eresztü l; de ezek közöl egyik sem válhatott törvény alapján oly m egállapított ren d­

szerré, — settled establishm ent — mint a m inőt a L o r d P rote c- tor az 1654-diki szeptem ber 3-dikán egybehívott parliam entet

— csakis egy k am rából állót — m egnyitó beszédében kilá­

tásba helyezett v o lt .2) A rá n y la g legközelebb jö n egy rendsze­

res alkotm ányjogi alaptörvény eszméjéhez az 1689. jan u ár 22-dikén keltezett »D ecla ra tion o f Ilig h ts,« melyet, miután február 13-dikán I II.V ilm o s királylyá proclam áltatott, ugyan­

csak e »D ecla ra tion o f R ig h ts « 3) elfogadásának alapján — a

J) L . G n e is t : E n g l. V e r fg . és V e r w . I. 5 4 2 — 5. T. K á r o ly e k ezd e­

m ényezése b ele v á g a. tö r v é n y a la p já n á lla n d ó it a u ta rc h ia i á lla m fo rm á k tan á ba, b á r e részb en az á lla m tu d o m á n y által m é g n em igen lett m él­

tatva . A n n y i tény, lio g y az a n g o l a lk o tm á n y jo g ez id é tt m ég, ép pen ren d ­ szeres a la p tö rv é n y nem létében, szám os rést ta rtott n y itv a a k oron a ö n ­ kénykedésén ek. H sl. H unié és M a c a u la y il. 111.

2) L. A D ia r y o f T h om a s B u rto n E sq. b y J olin T o w e ll K u tt, L o n ­ don, 1828 ; G n eist i. m.

3) A D e cla ra tio n o f R ig h ts a lk o tm á n y jo g ila g n a g y h o rd e re jű 13 p on tja íg y h a n g zik : 1. T h a t th e p reten d ed p o w e r o f su spen din g o f law s, o r the ex ecu tion o f law s, b y r e g a l a u th ority , w ith o u t con sen t o f p a r lia - m ent, is illeg a l. 2. T lia t th e p reten d ed p o w e r o f d ispen sin g w itli law s o r

parliam enti szerkezet szerint némi m ódosítással az törvény­

erőre emeltetvén — »B ill o f R igh ts « néven ismer a világ.

Igen, aránylag, m ár t. i. az angol alkotm ány történelemben legk özelebb jö n egy alaptörvény fogalm ához a B ili o f R igh ts a D eclaration o f R ig h ts a la p já n : ámde ezzel csak az van mondva, h ogy ennyi jo g á t a parliam entnek szemben a király- lyal, s ennyi jo g á t az angol állam polgárnak szemben a végre­

h ajtó hatalom közegeivel egyetlen egy an gol törvény sem hal­

m ozta m ég együvé. H o g y nem szabad a törvényt felfüggeszteni királyi hatalom nál fogva, a parliam ent beleegyezése n é lk ü l; — h ogy nem szabad adót behajtani a királyi praerogativa czi- mén a parliam ent beleegyezése nélkül, és h ogy csak azon h atáridőig szabad behajtani, a m eddig a parliam enti fölhatal­

mazás terjed ; — h ogy az angol alattvalókat m egilleti az a jo g , h ogy kérvényezhessenek a királyhoz s h ogy törvénytelenek a kérvényezés elnyom ására alkalm azott rendszabályok és ü ld ö­

zések ; — h ogy törvénytelenséget követ el a király, ha béke idején állandó hadsereget tart az országban a parliam ent föl­

tlie e x e c u tio n o f law s, b y re g a l a u th ority , as it h a tli b een assum ed and ex ercised o f laté, is illeg a l. 3. T h a t tlie com m ission fó r crea tin g th e laté eou rt o f con u n ission ers fó r e c c le s ia c tic a l causes, and a ll oth er com m is- sions and cou rts o f th e lik e natúré, are ille g a l and p ern iciou s. 4. T h a t le v y in g m o n e y fó r o r to th e use o f the cro w n , b y p retence o f p rerog ative, w ith o u t g ra n t o f parliam en t, fó r lo n g e r tim e, o r in otlier m ann er, tlian th e sam e is or sh all be gran ted, is illeg a l. 5. T h a t it is the r ig h t o f the su bjects to p etition the k in g , an d a ll th e com m itm en ts an d p rosecu tion s fó r su ch p e titio n in g are illeg a l. 6. T h a t the raisin g o r k eep in g o f a stan­

d in g a r m y w ith in the k in g d o m in tim e o f peace, unless it b e w ith eon - sent o f p arliam en t, is a g ain st la w . 7. T h a t the su bjects w h ic h are P r o - testants m a y h a v e a m is fó r th e ir d efenee, sn itab le to th e ir co n d itio n , and as a llow ed b y la w. 8. T h a t th e e le c tio n o f th e nieinbers o f p arliam en t o n g h t to b e free. 9. T h a t the freed om o f speech, an d debates o r p ro - ceedin gs in parliam en t, on g h t n ő t to be im p ea ch ed o r question ed in an y c o u r t or p ia c é ou t o f p arliam en t. 10. T h a t excessive b a il ou g h t n ő t be requ ired n or ex cessives fines im posed. n or cru el and unusual punishm enta inflicted. 11. T h a t ju i’ors ou g h t to b e d u ly em pannelled and retui'ned, an d ju r o rs w h ic h pass u p on m én in tria ls fó r h ig h trea son ou g h t to be freeh old ers. 12. T h a t a ll grants and prom ises o f fines and forfeitn res o f p a rticu la r persons, b efore co n v ictio n , are ille g a l an d v oid . 13. A n d that fó r redress o f a ll griev a n ces, an d fó r th e am ending, stren gth en in g and p reserv in g o f the law s, p arliam en t ough t to b e h eld frequ en tly.

A Z E U R Ó PA I M ONARCHIÁK R E N D SZE R E S A L A PTÖ R V É N Y E I, 9

hatalm azása n é lk ü l; — h ogy a protestáns alattvalóknak tö r ­ v én ybiztosította jo g u k b a n áll fegyvert h ordani a saját szemé­

lyük v é d e lm é re ; — h og y a királynak nem szabad senkit fölold a n ia azon kötelezettségek alól, a m elyeket a törvények rón a k bárm ely a la ttv a ló r a ; — h og y törvénytelenséget követ el a király, ha korm án ybiztosok ból alakít b írósá g ot egyházi ügyekben, miként csak im ént t ö r t é n t; —• h og y a szólássza­

b a d sá got tiszteletben kell tartania bárm ely bíróságnak, és semmiféle hatóságnak nem szabad azt elnyomni, valam int a parliam enti szabad vitatkozás jo g á t sem, hanem csakis a par- liam entnek m agának áll jo g á b a n bárm ely keblében ejtett nyi­

latkozat fö lö tt b írósá g ot ülni, — s h ogy a ju r o ro k , a kik fel- ségárulási perekben Ítélnek, freeholderek le g y e n e k : — hát mindez oly határozottan m eg van form ulázva a »D ecla ra tion o f R ig h ts«-b e n , h ogy beleillenék m int részlet akár egy a la p ­ törvény k e re té b e ; kevésbbé határozottak azon pontok, a me­

lyek a »tú lságosan n a g y « bírságok , kegyetlen büntetések alkalm azását s egyéb törvénykezési visszaélések tilalm át ta r­

talm azzák ; a legkevésbbé illenék bele azonban egy a la p tör­

vénybe a 13-dik pont, a m ely azt rendeli, h ogy a sérelmek orvosolhatása, törvények m ódosítása, m egerősítése és föntar- tása végett parliam ent »g y a k ra n « - frequ en tly — tartassék.«

D e m ég ha határozottabban lenne is m egform ulázva m ind e részlet, m ég akkor is m erő részlete lenne csupán egy alap­

törvénynek. és, a m i a fő, a »D ecla i'a tion o f R ig h ts « egész szövege csakis jo g o k a t vindikál, de nem tesz egy szó említést sem az állam hatalom szervezetéről. É s éppen ebben lényegi­

leg különbözik nem csak a m odern rendszeres alkotm ányjogi alaptörvényektől, de m ég — m iként látni fo g ju k — azon svéd »k orm án yform a-törvén yek«-től is, a m elyek jó v a l a fran­

czia forrad alom kitörése előtt nem csak az állam testek jo g ­ körét, de nagyjában az állam hatalom szervezetének alap gon ­ dolatát is törvénybe iktatták.

Csakis az an gol alkotm ányosság történelm i folyton os­

sága által m egedzett nemzeti jogérzékn ek, a m ilitarism us hiányának, a felsőbb osztály, valam int a középosztály arány­

la g nagy m űveltségének és m ég n agyobb vagyonosságának, valam int TIT. V ilm os óta részint k itű n ő , részint egészen

beszám íthatatlan, mert gyenge tehetségű uralkodók egym ásra következésének tu la jd on íth a tó, ha az angol szabadság az angol állam polgári a la p jogok és alkotm ánybiztosítékok ily gyarló és hiányos szövegezésű törvényszerkezete daczára is oly bám ulatos fok ra fejlődhetett a legu tób b i két század folya­

mában, minden visszazökkenés nélkül, foly ton előre haladva és m egszilárdulva a nemzet jo g é rz é k é b e n , miként eddigelé m ég másutt s o h a !

L eng y elorszá g alkotm ány történelme szerfölött ga zd a g volt válságokban és fejleményekben. M á r az a körülm ény is, h ogy választókirálysággá a la k u lt, k im agyarázh atja, hogy m ért találunk töb b alkotm ányjogi nyom ra az ő királyaik

»P a cta conventai«-ban, mint a róm ai német császárok capi- tulareiban. Á m d e ez a nyugtalan, lázas tevékenységű lengyel nemesség nem vesz magának, csak nagy ritkán időt, úgy vív­

mányainak mint törekvéseinek kom olyan m egirott beczikke- ly ezésére; töm egesen hozza az országgyűlési határozatokat, és jó lle h e t m ár 1347 óta divatba jö t t ezeket, valam int a király által szentesített statut-umokat és úgynevezett constitutiókat az irott jo g b a bekebelezni, később sajtó útján is hivatalosan k ö z re b o csá ta n i: a rendszeres alaptörvény eszm éjéig nemcsak h ogy nem küzdhette föl m agát a törvényhozás L engyelorszá­

gon, de sőt még csak nem is igyekezett ez irányban kísérletet tenni egész a leg ú ja b b időkig. V égzetes fontosságú volt a len­

gyel királyság további történelm ére nézve az 1573-diki con- foederatio a c t á ja ; ezt úgy nevezi H üppe, h ogy a lengyelek sD ecla ra tion o f rig h ts« - j e : J) és mégis alig tartalm azott az fontosabb alkotm ányjogi m ozzanatot, mint azt, mely minden egyes lengyel nemes em bert souverainné te tt, nemcsak a saját földbirtokán lakó job b á g y o k fölött, de úgy szólván az egész orszá g b a n ; és valam int az 1496-diki constitutio-tör- vény, mely a lengyel országgyűlés törvényhozási jo g á t első izben vindikálta volt tüzetes írásban, csak arra szorítkozott, h ogy az líj törvények kibocsátására és a hadüzenetre jo g o s í­

tott országgyűlés minden com m unitas által szabadon válasz­

tott országgyűlés legyen, de nem igyekezett egyúttal a k ö z ­

’ ) D r. S ieg fried H üppe : V erfa ssu n g d ér R ep ü ljü k P o le n , 32. 1.

AZ E U R Ó r.W MONARCHIÁK RENDSZERES A L A P T Ö R V É N Y E I. 1 ].

igazgatás és a bíráskodás, a véderő és a pénzügyek, az egy­

házak és a közoktatásügy, földm űvelés, ip ar és kereskedelem állam i a la p joga in a k kérdését együttleg m eg olda n i: szintígy az 1573-diki acta is csak egyoldalú vindicatiót czélozott az egyes lengyel nemes urak egyéni s politik ai jo g a in a k m érhet- len kitágításának irányában. A mit a mi m agyar 1 7 9 0 /1 -diki sarkalatos törvényczikkünk az állam, a m agyar állam önálló voltának vindicatiójának érdekében tett, m időn kijelenté, h ogy »n u lli regno ob n ox iu m «. — ugyanezt tette a lengyel 1573-diki acta a lengyel nemesség m inden egyes tagjának érdekében. T ö b b r e nem is akart k ite rje szk ed n i; így az állam ­ szervezetre, az állam hatalom gyakorlásának m ód oza ta ira v o­

natkozó egyetem legiesítő törvényhozási kísérlet koczkáztatá- sának viszketege épp oly kevéssé h á b org a tta az idétt m ég a lengyel törvényhozást, m int a h ogy nem ösztön özte az a m agyar törvényhozást külön új alkotm ánytörvény m egalkotására két évvel a nagy fran czia forra d a lom kitörése után.

A lengyelek mégis k özelebb ju totta k egy rendszeres alaptörvény eszméjéhez m ár a fran czia forradalom , sőt az E gy e sü lt-Á lla m o k alkotm ányának létrejötte előtt, mint a leg ­ töb b nemzet az európai szárazföldön. Igen , m ár 1768-ban o ly alkotm ánylevelet eszközölt ki a lengyel országgyűlés, a mely 24 pon tban a lengyel állam jogn ak számos sarktéte­

lét egyesítette egyetlenegy törvény-szerkezetben. V á jjo n mit fogla lt m agában e 24 p o n t ? A k övetkezőket: A z 1. pont vindikálja a király, senatus és a lovagi rend közös jo g á t a törvén yh ozásra; a 2. kim ondja a katholikus vallás u ra lm á t;

a 3. száműzi azokat, kik elhagyták a r. katholikus v a llá s t;

a 4. rendeli, h og y a király r. katholikus le g y e n ; az 5. rendeli, h ogy a király szabadon és átalános választáson választassák ; a 6. kim ondja minden egyes lengyel nemesre nézve a személy­

sza b a d sá g ot; a 7. kim ondja az összes tisztviselők és m éltósá­

gok elm ozdíth a tla n sá gá t; a 8. fön tartja az összes területi k ü lö n jo g o k a t; a 9 — 10. k im ondja a b irod a lom területi integri­

tásának sérthetetlenségét; a l l . az egyenlőséget a nemesség kebelén b e lü l; a 12. a dissidensek egyenjogosítását a polgári jo g b a n ; a 13., 14., 15., 16. p on tok a porosz, livon stb. lengyel részekre vonatkozólag tartalm aznak átalánosabb term észetű

intézkedéseket; a 17. pont fön tartja a »liberum v ető«-t, vagyis azon jo g á t m inden egyes lengyel nemesnek, a mely jog á n á l fogva minden egyes lengyel nemes, különösen pedig az ezek által tartom ányonként választott tartom ánygyűlési, föloldh a- tatlan utasítások betartására kötelezett követ jogosítva volt a m aga szavazatjogát az országgyűlésen szabadon gyakorolni, a hozott h atározatok ellen tiltakozni, ezek érvényességét meg­

semmisíteni, sőt már a tanácskozások menetét is m egaka­

d á ly o z n i; a 18— 20. pontok a birtokszerzés föltételei és a jo b b á g y o k állása fölötti határozatokat tartalm azzák ; a 21.

pont kim ondja az állam polgárok, azaz tulajdonkép csakis a lengyel nemesek azon jog á t, hogy esetleg a királynak az engedelm ességet fölm on d h a ssá k ; a 2 2 — 23. pontok a tu laj­

d on jog biztosítékait tartalm azzák, a 24. pont pedig azt ren­

deli, h ogy a rendes országgyűlések hat hétig, a rendkívü­

liek két hétig tartsanak és m egtiltja az országgyűlés elna­

polását.

E zen 24 pont képezte 1768-tól fogva a lengyel állam jog és alkotm ány kiszögellő alapvonásait. D e vájjon rendszerré ölelte-e fö l m ár ez által a lengyel alkotm ányt a m aga egészé­

ben ? N em liagyott-e fönn e 24 pont oly hézagokat, a melyek sokkal n a gyobbak voltak, m int a 24 pont által fedezett t é r ; hézagok, melyeket csak csekély részben lehetett az 1768 előtti törvények történelm i töm kelegéből nagy ü gygyel-bajjal, eset­

ről esetre előböngészhető törvényczikkekkel, túlnyom ó rész­

ben pedig csakis a szokásjog, a nem Írott jo g hagyom ányos m alasztjával lehetett volna szerves egészszé kikerekíteni. ?

V a lób a n , ha közelebb állott is a lengyelek ezen 1768-ki alkotm ánylevele a szó relatív értelmében egy m odern rendsze­

res alkotm ányjogi alaptörvény fogalm ához, mint akár az angol

>Bill o f R,ights« : nagyon távol állott az mégis egy ilyentől a szó absolut értelmében.

N em igen sokat javítottak ezen az alkotm ánylevél 1775-diki és 1 7 76-diki m ódosításai s e m . C s a k i s a franczia forradalom alatt létrejött alkotm ányjogi alaptörvények —

»C onstitu tion « — m intájára jöh etett létre L engyelországon

’ ) L . H iip pe : D ie Vtn-fass. cl. K ép. v. P olen 19— 21. 11.

is az 1791-diki lengyel »alkotm án y«, oly szerkezetben, mely m ár a rendszeres alaptörvény nevét m egérdem li.

S p an yolországon bám ulatram éltó sikereket küzdött ki m agának a k ora fejlődésű rendi alkotm ányosság m ég a közép­

korban. A ra g ó n ia u. n. » N a g y -p riv ilegiu m a « és az 1287-diki U n ió privilégium a, hírnévben m éltán vetekedhettek az angol M a g n a Charta dicsőségével; ámde sem ezek, sem az aragoniai törvénykönyv nem öleltek tol m agok ba oly alkotm ányjogi kezdeményezést, a mely csak annyira is k iterjedt volna az egész állam szervezetre és az állam hatalom gyakorlásának legfőbb m ozzanataira, m int az angol »P e titio n «, »D e cla ra tio n « vagy

» B ili o f R ig h ts.« D e nem h ozott létre rendszeres alaptörvényt a k ésőb b i spanyol alkotm ányfejlődés sem a franczia fo rra d a ­ lom előtt. I I . F ü lö p 1567-ben adatta ki a »N u ev a R ecop ila - cion «-t, vagyis azon törvények és törvén yerőre emelt nem- irott jog tételek gyűjtem ényét, a melyet az alkotm ányos spa­

nyol szabadság e nem kevésbbé elfogúlt m int nagyhatalm ú m egsem m isítője a spanyol m onarchia állam- és m a gá n jogi életének szabályozójáúl akart érvényre juttatni. T o v á b b mint két századon át m aradt e »N u eva R e co p ila cio n «, ha nem is a m aga egészében, hát mindenesetre jó ré sz t jo g i gyakorlatban.

I V . K á r o ly ezen egész gyűjtem ény tartalm át beleolvasztotta az általa k ibocsátott »X o v ísim a R e co p ila cio n «-b a , azon mun­

kálat alapján, a melyet I I I . K á r o ly rendeletéből nyújtott vala még a hírneves spanyol állam jogtudós, D o n M an uel de L a rd i- zabal, és h abár csiszolt is, a két század leforgása után fölszín re ju to tt életszükségletek követelm ényeihez képest, az öröklött tartalom szerkezetén az állam férfiúi belátás : mégis azt lehet mondani, miszerint azon tényt, h ogy a »N ovísim a R e co p i- la cion « nagyon távol m aradt 1805-d ik i alakjában is a ren d­

szeres alaptörvény gon dolatától, m ár m aga ezen ú ja b b állam ­ jo g i törvénygyűjtem énynek tartalm ilag ö rök lött volta eléggé kim agyarázhatja. 1) M á r m aga egy pillantás ezen »N ovísim a

*) M u ro M artin ez, C ód ig os esp aü oles y c o lle c t io n le g is la t iv a : V , 5— 6. : »S a b ie n d o qu e la N u ev a E e c o p ila c io n p u b lica d a p o r F e lip e II, y refu n d id a resp ectiva m en te en la N ov ísim a de qu e a h ora tra tam os, le jo s de reg u la riza r y a rm on iza r las in co h e re n cia s y con tra d icion es de la le g isla cio n , y de re d u cir el c ú m u lo im m en so de d isp osicion es que la fó r -

AZ E UR Ó PA I M ONARCHIÁK R EN DSZERES A L A P T Ö R V É N Y E I. 1 3

B,ecopiIacion« tizenkét könyvének tartalm ára, m eggyőzhet bá r­

kit is ezen állításom kétségbevonhatlan volta felől. A z első könyv ugyanis az A nyászentegyházról, annak jog a iról, ja v a i­

ról, jövedelm eiről, a főp a p ok ról és az alárendeltjeikről, vala­

mint a királyi kegyuraságról s z ó l; a m ásodik könyv az egy­

házi bíráskodásról, a rendes és a vegyes biráskodásról, a törvényszékekről és egyéb bíróságokról, a m elyekben ezen bíráskodás gyakoroltatok; a harm adik könyv a k irályról, az ő k irályi házáról és u dvaráról - dél lie y , y de su R eá l Casa y Corte — vagyon czím ezv e; a negyedik könyv p ed ig a királyi jog szolg á lta tá s- és annak a Castilla legfőbb tanácsá- bani gyakorlásáról s z ó l; az ötödik a királyi kanczelláriákról, audiencziákról, a m iniszterekről és egyéb k özponti hivatalno­

k okról ; a hatodik a vazallokról, a rendek közti különbségről su distincion de estados a fuerokról, a rendek tagjain ak jo g a iró l, kötelezettségeiről, terlieiről; a hetedik a községekről és azok polgári, gazdasági meg politikai ig a z g a tá s á r ó l; a nyolczadik a tudom ányokról, m űvészetekről és m esterségek­

rő l ; a kilenczedik a kereskedelem ről, a pénznem ekről, azok értékéről, valam int a b á n y á k ró l; a tizedik a szerződésekről, kötelezvényekről, végrendeletekről és h a g y a ték ok ról; a tizen­

egyedik a polgári rendes birák ról és a v é g re h a jtó k ró l; a

m aban , au m en to la co u fu sio n y el d esórden , p or cu an to ese C ód ig o en- tra n a b a los m ism os d efectos de las C oleccion es legales que su cesivam en te y una v ez y otra se d e cia que se iba n á rem ed iar ; y sab ien d o adem ás qu e sin em b a rg ó de la n otoried a d de m ai, y dél cla m o r gen erál porque la reform a se verifica se, lo que se h iz o fű é sequ ir en cada unó de los rein ad os su cesivos, ba sta lleg a r á C arlos IV , legisla n d o en d etal y segun las n ecesid ad es d él m om en to, se p od rá saber ig u alm en te y co n o c e r á fo n d o , cu ál seria el d eseon cierto de esa m ism a leg isla cion , a l em pezar aquel rein ad o, ó sea á fines dél sig lo ú ltim o. D esde el an o 1567 en qu e la N ueva R e c o p ila c io n se p u b lic ó , h a b ia n tra n scu rrid o m ás de dós siglos, y b ien se entiende, lo que seria una leg isla cion que adem ás de los d e fe c ­ tos orig in a rios d él C ód igo que la r e co p ila b a , y que eran de una transcen- d en cia sum a, ten ia p o r ap én d ice m illa res v m illa res de disposicion es de in d ole y de ten d en cias m u y diversas, com o dadas en tiem pos m u y d ife- rentes tam bien, y que se liallab an p or otra parte dispersas ó sin re co p i- lar. H a bia, pues, lleg a d o realm ente el d escon cierto leg isla tivo á un p unto extrem o, cu a n d o se puso p o r o b ra la r e fu n d ic io n de este C ód ig o, d ando á lu z la N ov ísim a B e c o p ila c io n .

A Z E U R Ó PA I MONARCHIÁK KENDSZERES A L A P T Ö R V É N Y E I. 1 5

tizenkettedik a vétségekről, a bűntettekről és a fenyítő birák- ról. M á r m aga a könyvekben fog la lt anyagnak e tizenkét főczím alatti széttagolása sem vall kom olyan valam i allam tu- dom ányilag rendszeres gon dolk odásra, de legalább némi nagy- já b a n i baladást mutat azon beosztáshoz és sorrendhez képest, a m elyhez kötve találju k az alkotm ányjogi m ozzanatokat a rég ib b spanyol törvénykönyvekben - a F u e r o J u zg ób a n , a F u ero Y ie jo de Castillában, a F u ero R ealban , az E stiloban, az Ordenam iento de A lca lá b a u és a Siete P a rtid a s -b a n .x)

*) A F u e r o J u z g o csa k is a » P r e lim in a r « -b a n ta rta lm a z , m eg a

» L ib r o P r im e r o «-b a n a lk o t m á n y jo g i m o zz a n a to k a t. A » P r e lim in a r « ta r ­ ta lm á n a k czím é b e n ez á l l : D e la e le c c io n de los P rin cip e s, de lo que d eben saber p ara ju z g a r recta m en te y de la p ena de los qu e ju z g a n con tra d erech o ; a » L ib r o P rim e r o « p e d ig a k ö v e tk e ző k ét fe je z e tb ő l á ll : 1. »D e l L e g is la d o r « , 2. »D e las L e y e s «. Id á ig m ég ren d szeres ú to n lá tsz ik h a la d n i ez ő srég i tö rv é n y k ö n y v , de m ár a m á sod ik k ö n y v b e n , m e ly e t a b ir á k és az Ítéletek, perek, ü g y ész ek fejteg etésév el k ez d m eg, á tu g r ik n a g y h ir te ­ le n a v ég ren d eletek re, in n ét a 3 -d ik k ö n y v b e n a h á za sságra, s a n e g y e ­ d ik b en a csa lá d i j o g n ém i elem eit tá r g y a lv á n , az 5-d ik b en az A n y a - szen teg yh ázra , a 6 -d ik b a n p e d ig a bű n tettesek re és m eg is m arad ezentúl egész a 1 2 -d ik k ö n y v v ég éig, teh á t az egész » F u e r o J u z g o « v é g é ig , a b ü n tetőjog , m a g á n jo g és p e r jo g k öréb en . — A » F u e r o V ie jo de C a stilla « első k ö n y v é b e n az első fe je z e t á lla m jo g i fon tossá g ú u g y a n — » D e las cosas p erten ecien tes a l S e ü o r io d él B e y de C a stilla « — de m ár u g y a n ­ ezen első k ö n y v 7 -d ik tö rv é n y e a h id a lg ó k lo v a ir ó l s z ó l ; a m ásod ik k ö n y v I. czím e 5 -d ik tö rv é n y e a p o litik a i h a lá lb ü n tetésről, a 7 -d ik a csa lá d a ty á k felelősség éről, a 11. c zím 2. czím e a lia ja d o n o k o n elk öv etett erősza k tételről, a III. c z ím a m a d á r to lv a jo k ró l, a h a rm a d ik k ö n y v I. czím e 4 -d ik tö rv é n y e a b ír ó i illeték esség ről, a 8 -d ik tö rv é n y a h id a lg ó k és m unkásaik k ö z ti ta n ú b izon y sá g tételek n él b ek öv etk ezh ető b iz o n y íté ­ k o k r ó l, a I V . c z ím 10 -d ik tö rv é n y e az adós b eb örtön z éséről, a n eg y ed ik k ö n y v I. czím e 1 0 -d ik tö rv é n y e m eg a z on tá r g y a k r ó l szól, a m elyek et a m unkásnak nem szabad sem v á sá roln ia , sem ela d n ia ; a III. czím e 5-dik tö rv é n y e p e d ig az in a sok fizetéséről és felelősségéről, a V I. czím egészen a m a lm o k ró l és a h a lá sz a tról, m íg v ég re az ö tö d ik k ö n y v m a jd n em eg é­

szen a család i, ille tő le g örök ö sö d é si jo g n a k v an ism ét szentelve. E n n y ire összevissza v an n ak e tö rv é n y k ö n y v b e n d o b á lv a az á lla m jo g i, m ag án -, b ü n tető- és p e r jo g i m ozz a n a tok . — A » F u e r o E e a l de E sp a n a « első k ö n y ­ v én ek 1-ső fejezete a k ath olik u s h itr ő l — de la Santa F é C a tólica — szól, a 2 -dik a k ir á ly testőrség éről, a 4 -d ik a z o k r ó l, a k ik n em en g ed elm esk ed ­ n ek a k ir á ly p aran csa in ak , a 7 -dik az a lc a ld o k h iv a ta lá ról, a 1 1 -d ik a szerződ ések érvén yes v a g y é rv én y telen v o ltá ró l, a m á sod ik k ö n y v 1-ső fe je z e te a b ir á k illeték esség ével fo g la lk o z ik , a h a rm a d ik k ö n y v 5. fejezete

H o g y mennyire nem akarta rendszeres állam jogi szer­

kezetben alapvonásait nyújtani a spanyol alkotmánynak ezen

» Novísim a Iie co p ila cio n « legalkotm án yjogibb tartalm ú könyve, említett harm adik könyv s e m : ez kitűnik m indjárt első pil-

a v ég ren d eletek k el, a n eg y ed ik k ö n y v 2. fejezete a zsid ók k a l, a 7-dik a házasságtöréssel, a 9 -dik a sod om itá k k a l, a 16-dik az orv osok k a l, a 17-dik az em beröléssel, a 2 2 -d ik az a d op tiók k a l, a 2 5 -d ik a h a jó k k a l. E szerént

^zen »F u e r o R e a l«-b a n , v a la m in t a » F u e r o Y ie jo de C a stilla «-b a n m ég csak a n n y i ren d szer sincs, m in t v o lt a m ég sokkal ré g ib b » F u e r o J u z g o « - ban. A »L a s L ey es dél E s tilo «-b a n a lig fo rd u l elő a lk o tm á n y jo g i m o z ­ zana t, A 12 5-d ik törv é n y a ju r is d ic tió n a k a k ir á ly v a g y a k irá ly n é á lta li gy a k o rlá sá ró l, a 13 5-d ik a k ir á ly n a k az a lc a ld o k ellen i p ereiről, a 2 3 2 -d ik a ca n cella ria jo g a ir ó l szól — D erech os de C h a n cilleria — a t ö b b r e n d b e li p r iv ilé g iu m o k b ó l ered ő előn y ök re nézv e. E z e n törv én y ek b elejá tsza n a k u g y a n az á lla m jo g b a , de a n n y ira szanaszét sz órv á k a le g ­ k ü lö n b ö z ő b b m a g á n jo g i, b ü n te tő jo g i és p e r jo g i törvények közé, m iszerin t szám ba sem jöh etn ek , ha csak le g tá v o la b b r ó l is rendszeres a la p tö rv é n y ­ r ő l v a g y o n a szó. — A z » O rden am iento de A lc a lá « -b a n az 1-ső törv é n y a k ir á ly i ca rtá k ról szól, a 3 -dik az ú g y n ev ezett a b o ga d ó k ró l, a 4 -d ik az (alantas) b ir á k ju r is d ic tió já r ó l, a 1 0 -d ik a b iz o n y íté k o k r ó l és a ta n ú v a l­

lom á sok erejéről, a 12 -d ik a zok bü n tetéséről, a k ik a k ir á ly i u d v a r tiszt­

v ise lő it m egsértik, a 2 1 -d ik a h á za ssá g törésről és a b u já lk od á s ról, a 27 -d ik a szavak értelm éről, a 3 1 -d ik a v a z a llo k sz olgá la ttételi k ötelessé­

g e irő l a k ir á ly és eg y é b úr irá n y á b a n stb. E n n y ire össze-visszaku szálvák itt is az á lla m jo g i, m ag án -, ú g y b ü n te tő jo g i s p e rjo g i m ozzan a tok .

A »L a s Siete P a rtid a s«-b a n , a m ely et p ed ig , m ik én t a P r o lo g ó -b a n m on d ja , X . A lfo n z, C astilla e v a ló b a n b ölcs és n a g yszerű k ir á ly a azért írt m eg és b ocsá tott k özre, h o g y ne csak a n ép ek békességben éljen ek egym ás között, de h o g y a k irá ly ok , szin tú g y m in t a la ttv a lóik , u g y a n a zon m ód on m eg tu d já k ism ern i m in d a zt, a m i »s za b a d «, m ind p e d ig azt, a m i »n em -sza b a d « — p aram os nuestra re fle x ió n sobre los m edios de h a cer que los p u eb los v iv a n en ju s tic ia y paz, que todos, R ey es y subditos, c o n o z ca n de un a m ism a m anera lo que es lic ito y lo que n o — ezen v ilá g ­ h írű »L a s Siete P a rtid a s«-b a n , a m elyn ek egyes jo g té te le i u tat törtek m a g ok n a k m essze tú l az oceá n on , m ég F lo rid a állam n a k je le n le g d ív ó t ö r ­ v én y k ö n y v é b e is, — m on d om , ezen »L a s Siete P a r tid a s«-b a n szintén m egleh etősen összeeleg y ítv ék m ég az a lk o tm á n y jo g i és eg y éb á lla m jo g i m ozza n a tok a m a g á n jog ia k k a l, b ü n te tő jo g ia k k a l és p e rjo g ia k k a l, a m int h o g y ez m áskén t m ég a lig is ig en lett v oln a eg y k ön n y en lehetséges eg y o ly á lla m törv én yh ozá sá ra nézve, a m ely m ég a n n y ira ben ne g y ö k e re z e tt a feu da lism u sban , összes in tézm én y eire és jo g é le té r e nézve. A »L a s Siete P a rtid a s* e ls ő k ön y v éb en az I. czímet. (» T it u lo « ) csa k u g y a n a tö rv é n y e k

— »la s le y e s« — fog a lm á n a k m egh atározá sára és a törv én y a lk otá s k é r ­ d éseinek fejtegetésére ir á n y ítja és eg y éb ezek k el rok on term észetű m ozza-

AZ E UR Ó PA I MONARCHIÁK R EN DSZERES A L A P T Ö R V É N Y E I. 1 7

lanatra ezen törvényköny azon fejezetéből, a melynek tüzetes tárgyát az országgyű lés vagyis a »C ortes« képezi. T á n vagyon szó ezen fejezetben a C ortes összes alkatelem eiről, ezek egybe­

állítása m ód járól, alkotm ányos jo g k ö r é r ő l és viszonyáról a

n a to k r ö v id fölv etésév el és s z in tily r ö v id m e g fejtésév el ig y e k szik ta n u l­

ságossá ten n i. E zen első k ö n y v I. czím én ek 1 2 -d ik tö rv é n y e a z on b a n e le jé t v esz i elv ben m a jd n e m m in d en t o v á b b i a lk o tm á n y p o litik a i t ö r v é n y ­ h oz á sn a k a szó jo g á lla m i értelm ében , a m id ő n a z t ren d eli, h o g y » t ö r v é ­ n y ek et csa k is a csá szá rok és k ir á ly o k a lk oth a tn a k az ő b ir o d a lm a ik terü letén é lő a la ttv a ló k szám ára, h a p e d ig m ások, az ő fölh a ta lm a zá su k n élk ü l, a lk o tn á n a k tö rv é n y e k e t, a k k or ezen tö rv é n y e k sem n em m ennek t ö rv é n y s zá m b a , sem p e d ig nem b írn a k tö rv é n y e r ő v e l. L a s S iete p artid as, I, T itu lo P rim e ro , 12 : P erson as q u e p u ed en h a ce r leyes. — S ólo los E m p era d ores y R ey es p u ed en h a ce r leyes p a ra los su bd itos de sus d om i- nios. Si otros las liic ie r e n sin la a u to r iz a cio n de ellos, ne ten d rá n n om bre n i v a lo r de le y e s .« A m á sod ik c z ím íg y h a n g z ik : D el uso, de la cos- tum bre, y fu e ro .« A z t h in n é az em ber, h o g y m ost á tm eg y az á lla m in téz ­ m én y ek re, n evezetesen a C ortesre, v a g y eg y é b k é n t a ren d ek re. L e g k e - vésbb é sem teszi ezt, h a n em a 3 -d ik fe je ze tb e n a S zen t-H á rom sá g ról és a r. kath. vallásról, a 4 -d ik b e n az A n y a s z e n te g y h á z b a n e lfo g a d o tt h ét szen tségről értek ezik , m a jd ezu tán áttér a főp a p ok ra , az alp ap ságra, a szerzetesekre, a tem etésekre, a k e g y ú r i jo g r a , a ja v a d a lm a k ra stb., és csakis a m á sod ik k ö n y v b e n (» P a r t id a S ecu n d a*) tér át á lla m jo g i m o z ­ za n a tok ra . J e lle m ző m ár e m á so d ik k ö n y v cz ím ira ta is : » P a r tid a S ecunda, que tra ta de los E m p era d ores y de los R e y e s, y de los otros grandes senores de la tierra, que la h a n de m an ten er en ju s t ic ia y v erd a d .« í g y h a n gzik a czím . T eh á t, ha a csá sz á rok on és k ir á ly o k o n k ív ü l m ég eg yéb n a g y u r a k r ó l«, v a g y fö ld i h a ta lm a s sá g ok ról leen d e m á sod ik k ö n y v b e n s z ó : ú g y ez lén y eg es m o zz a n a t a b b a n a sz erz ő t e rv r a jz a szerin t, h a p ed ig m ég eg y é b a la ttv a ló k is em líttetn ek e k ö n y v b e n , ú g y ez csak c o r o lla - r iu m a a b ö lc s k ir á ly i szerző a z o n törek v ésén ek , h o g y a k ir á ly o k » u g y a n ­ a zon m ód on tu d já k m eg« (1. f.), h o g y a k ir á ly o k n a k az ő a la ttv a ló ik k a l szem ben is m i » szabad és m i nem s z a b a d .« E m á sod ik k ö n y v az első c zím étől k ezd v e egész a h u sz o n e g y e d ik c z ím ig fo ly to n a császárok és k ir á ly o k d o lg a iv a l fo g la lk o z ik , a h u sz on eg y ed ik b en áttér a lo v a g o k ra

— ca b a lleros — m a jd a h u szon lia rm a d ik b a n a h a d v iselésre és ennek k ü lö n b ö z ő elem eit tá r g y a lja , m íg a 3 1 -d ik czím b e n a k öz ok ta tá sü g y re v o n a tk o z ó la g n3'ila tk o z ik ( X X X I : D e los estudios en qu e se ap ren d en los saberes, y de los M aestros y E scola res). A császárok és k ir á ly o k d o lg a iró l szóló fejezetek a z on b a n tú ln y o m ó k ig a k ö r ű i forog n a k , h o g y h o g y a n k ell e g y fe lő l a császárokna k, k ir á ly o k n a k a császárnék, k irá ly n ék , v a la ­ m in t gyerm ek eik , rok on a ik , u d v a rh ö lg y e ik , u d v a ri m éltósá ga ik , ala tt­

v a ló ik stb. ir á n y á b a n v iselk ed n iök , és h o g y m en n y ire em berszerető m ó d o n k ell eg y á ta lá n u ra lk od á si tisztük teljesítésében s e g y éb k én t g o n -

M. T . A K A D . É R T . A T Á R S A D . T Ű D . KÖRÉBŐL. I X . K . 1 . SZ. 2

végrehajtó és a b irói hatalom hoz ? M indenről vagyon henne szó, csak nem a spanyol alkotm ányjog ezen legfőbb kérdései­

ről. M erő toldás-foldás az egész, a mit e fejezet egyes czikkei elrendelnek. Csak a városok — ciudades y villás — által tanácstestületeikben szabadon választandó két-két »p rocu ra - d o r « m inősítvényéről, m ajd a választásnál előforduló vissza­

élések, illetőségi összeütközések m ódjáról, bizonyos hivatalos állom ásoknak a p rocu ra d orok általi betöltéséről, valam int a p rocu ra d orok mentessége föltételeiről vagyon itt, és hasonló kevésbbé lényeges m ozzanatokról, szó ; alkotm ányjogi fontos­

sággal csakis a 8-dik czikk birna, ha lenne sanctiója. Ezen czikk azt rendeli, h ogy a Cortesek berekesztése előtt a király tartozik — » d e b e « — a p rocu ra d orok által benyújtott átalá- nos, vagy részleges petitiókat ellátni. A r r ó l azonban, hogy kit kelljen felelősségre vonni azon esetben, ha a király nem

d o lk o d n io k , m á sfelől p e d ig a k ö r ű i forog n a k , h o g y h o g y a n k ell a népnek a császárt, k ir á ly t tiszte ln ie , szeretnie, féln ie stb. — C óm o d ebe ser el P u e b lo en c on ocer, h on rar, y g u a rd a r el R e y . — A lk o tm á n y jo g i in tézk e­

dések ezen m á sod ik k ö n y v b e n e g y á ta lá b a n nem , h a n em le g fó le b b oly a n ta n á cso k fog la lta tn a k , a m ely ek n a g y o n bölcsek , ren d k ív ü l em berszere­

tő k ren d szerén t ngj^an, de csakis eg y m in d en ízében au tok ratorú l óh a jtott m on a rch ia á llá sp on tjá ra vezetn ek vissza. A h a rm a d ik k ö n y v h a rm in cz - k é t czím é n át szak ad atlan u l jo g sz o lg á lta tá ssa l fo g la lk o z ik , a n eg y ed ik k ö n y v a csa lá d i jo g g a l egész a X X I . f e je z e t ig ; itt áttér a szolgá k ra (siervos) és a »s za b a d sá g «-ra (libertad ) (X X I I .), m a jd a k ü lö n b ö z ő ren ­ dekre, v a z a llok ra , h ű b érek re ( X X I I I — X X V I .) és a v ég ső » T it u lo « ism ét egészen p h ila n th ro p term észetű. (T . X X V I I : D e lo que se d eben los hom bres entre si p or r a z o n de am istad .) A lk o tm á n y jo g i fon tosságú ak ezen n eg y ed ik k ön y v b en a X X I ., X X n , X X I I I ., X X I V ., X X V . és X X V I .

» T it u lo k « fejezetein ek le g tö b b je i, m iu tá n ezekben a tizen h a rm a d ik szá­

za d b eli liű b é rjo g a z on m ozza n a ta i fö lö t t történ ik rendelkezés, a m elyek a n em zet egyes osz tá ly a in a k és ezek a losztá ly a in a k tag oza tát, h a b á r t ö b b n y ir e itt is tú ln y o m ó la g m a g á n jo g i k a p csolatban , de m égis ném i jo g i szaba tosságga l v in d ik á ljá k . — A z ö tö d ik k ö n y v az ad ásvevésről, a k öte- le z v é n y i j o g és a keresk ed elm i jo g t é t e l e i r ő l s z ó l ; a h a tod ik k ö n y v a v é g ­ ren d eletek ről és a h a g y a ték ok ról, a heted ik v é g ű i a b ü n tető eljá rá sról.

A lk o tm á n y jo g i szem p on tb ól teh á t m on d h atju k , h o g y a »L a s Siete P a r ti- d as« k ü lön b en n a g y b ecsű tö rv é n y k ö n y v m a g á n - és b ü n te tő jo g i tek in tet­

ben, de szóba sem jö h e t ott, h o l a rendszeres m od ern a la p törv én y ek történ elm i előzm én y eit k u tatju k. ífe m csod a tehát, h a eh h ez képest, ha lad ást kép ez a »N ov ísim a K e c o p ila c io n « is. (L . f.)

AZ E U R Ó PA I M ONARCHIÁK R EN D SZE R ES A LA P T Ö R V É N Y E I. 1 9

ta rtja be e törvén yt ? erről e törvényczikk éppen oly kevéssé gondoskodik, m int arról, h og y h ogyan szerezhessen érvényt az ő sürgető és ellen őrző tisztének az a két procu ra d or, a ki a 11 -dik törvényczikk rendeletéből a C ortes részéről a király udvarához volt szükség esetén a C ortes határozatai végreh aj­

tásának érdekében berendelendő.« ') A negyedik könyvben m eglehetős részlegességgel van m egállapítva a királyi jo g s z o l­

gáltatás legfelsői)!) fórum ainak eljárása, de m ár ezen forum ok szervezete, tüzetes egybeállítási m ódozata fölött hallgatnak, vagy legföleb b pót-intézkedéseiklien nyilatkoznak és rendel­

keznek az ezen negyedik könyvben fog la lt törvények. A z ötö ­ dik könyvben nem kevésbbé részleges tüzetességgel van szó a spanyol királyság k an czelláriáiról, au diencziáiról és egyéb fő b b állami, részben közigazgatási tisz tv ise lő k ről: ámde az e könyvben fog la lt törvények sem a szervezet alapvonásait, meg a k özigazgatási és törvén yvégreh ajtási jo g k ö r t igyekeznek m egállapítani, hanem csakis az ügyrend ném ely fon tosabb m ozzanatait és az eljárás form áit, — A hatodik könyv a nem ességi és h űbéri előjogok , kiváltságok, eljárások, valam int a rendek közt fönnálló különbözetek jo g i m éltatására fekteti a fősúlyt m ár a czíiniratában i s ; ez értelem ben ugyancsak a nemességi, m ajd pedig egyéb, pl. katonai, tengerészeti ra n gok ­ ról, jog czím ek ről, privilégiu m ok ról kezdi meg a m aga rendel­

kezéseit ; de nem ad tá v olról sem áttekintést az állam polgár­

ság rendi tagozatának összes ré sz le te ir ő l; sőt a X I I . T itu ló- ban átugrik egyszerre a szóval vagy Írásban elkövetett ra n g ­ sértésekre, innét a X l l l - b a n azon öltözetekre, a melyeket kü lön böző rangú egyéneknek viselniök szabad ünnepélyes és

*) N ovísim a B e c o p ila c io n , L ib r o H L , T it. 8., L e y 8 : C on testacion d él R e y a las p eticion es de las C órtes. A ntes d e c on clu irse las Córtes, d ebe el R e y con testa r a las p etition es asi gen erales c o m o esp eciales que h ic ie r e n los P rocu ra d ores, y d ar en r a z o n d e e llő las p rov ision es n ecesa - rias y convenien tes. — L e y 11 : R e sid e n cia en la C órte de dós P r o c u r a ­ dores de Córtes. R e sid a n en la C órte p or el tie m p o que sea n ecesa rio, dós de los P ro cu ra d o re s de Córtes, p ara la e je c u cio n de lo qu e las m ism as h a y a n o torg a d o a l R e3’ ; y los cu ales en ten d erán ig u a lm en te en lo toca n te a l ben eficio y ad m in istra cion d él en ca b eza m ien to gen erál. L os C ontadores R eales n o les im p id a n el e je r c ic io de diclvos carg os, y fa c ili- tendes los datos que les p id ieren p a ra tu desem peno.

2 *

egyéb alkalm akkor. Részletesen fö l van itt sorolva minden arany, ezüst stb. diszítvény is, a melylyel valakinek a m aga rangjához képest a m aga ruházatát szabályszerűleg földiszí- tenie s z a b a d .1) M e g van itt szabva még a tanulók ruházata is, 2) valam int m eg az is, h ogy milyen súlyú aranyat szabad egynek-m ásnak a lószerszám ok földiszítésére alkalmazni. A X V . fejezet m ár az öszvérek és a lovak használatának jo g á t sza b á ly o zza ,3) a X V I . fejezet m egszabja, h ogy hány díszinast tarthat egy spanyol grand s hányat egy csekélyebb rangú

spanyol a la ttv a ló .4)

A hetedik könyv tán a legrendszeresebb az egész g y ű j­

teményben. E z a községek polgári, gazdasági és politikai ü gyeiről és ezek ellátásáról szól, kétségtelenül leg n a g y ob b ­ részt tüzetes részlegezéssel, de m ég sem oly körültekintéssel, h ogy a spanyol állam jognak a községekre vonatkozó m ozza­

natait a m agok egészében, és még inkább a tartom ányi meg a k özponti hatóságok k al szemben ezen k önyvből m egérthetné az alkotm ánybúvár. M ég e könyv czím én, fejezetein is m eg­

látszik, h ogy nagyon kü lön böző időkben keletkezett törvények kiegyenlítetlen halm azát fog la lja az magában. A nyolczadik könyv a tudom ányok, művészetek, mesterségek fö lö tti; a kilen- czedik a kereskedelm i ügyek, a pénz, a bányák, a tizedik a szerződések, kötelezvények, végrendeletek, hagyatékok f ö l ö t t i;

a tizenegyedik a p olgá ri rendes birák és közegeik fölötti, m eg­

J) N ov ísim a R e c o p ila c io n , L ib r o V I., T itu lo 13., L e y 1 : N adie, sin o el R e y y sus h ijos, p od rá llev a r vestidos de b r o c a d o n i de tela de ovo ó de plata, tira d a ó de h ilo, n i se p od rá usar ta m p o co tela algu n a de seda con oro, plata , c o rd o n , p espunte, pasam an o, n i o tra cosa de ellő ; ni b o rd a d o , reca m a d o y esca rch a d o de o ro y plata, fino y fa lso, ó de perlas, a ljó fa r 6 p iedras, n i g u a rn icio n de a v a lorio, seda n i cosa h eclia en h a sti- dor. Se ex cep tú a de esta p ro h ib ic io n lo que se h iciese p a ra el cu lto d ivin o, pues p a ra él se p o d r á usar to d o cu a n to con v en g a sin lim ita cio n .

s) U . o. L e y 16.

3) U . o. X V : D e l uso de m ulas y caba llos.

*) L ib r o V I., T it. 16., L e y 3 : L o s G randes n o p odrán ten er inás de cu a tro la ca y os, m ozos de espuelas ó la ca y u elos, y l o s dem ás n o p od rá n ten er m ás que dós. — M ind ezen sz a b v á n y ok a t csak a kom ik u s o ld a lu k n á l fo g v a m éltatta ed d ig n éh án y álla m tu d om á n y i ír ó : p e d ig érdem es lenne a »N ov ísim a R e c o p ila c io n « -t k o m o lya b b , a lk otm á n y történ elm i szem p on ­ to k b ó l is átta n u lm án y ozn i.

A Z E U R Ó PA I M ONARCHIÁK R EN DSZERES A L A P T Ö R V É N Y E I. 2 1

lehetősen részleges intézkedéseket, és végűi a tizenkettedik a bűntető jog szolg á lta tá s szabványait foglalván m agában, semmi esetre sem egészíthetik ki a >>N ovísim aR ecopilacion«-t oly törvénykönyvvé, a m elyről azt lehetne mondani, hogy rendszeres alaprajzát vagy éppen corpu sát fog ta volna képez­

hetni bárm ely időpontban is a spanyol állam jognak. L egk e- vésbbé p ed ig az alkotm ányjognak. H asztalan h ivatkozott e törvénykönyv közrebocsátója, I V . K á r o ly király, a m aga 1 805-diki jú liu s 15-dikén kelt » R eá l C éd u la «-já b a n arra, h ogy most m ár szükség kellő renddel és kellő m ethodussal hozni létre egy ily törvénykönyvet — »la necesidad de reunir cou órden y m étodo en un solo cu erp o« — elérte ugyan azt, h ogy aránylag rendszeresebb egészet hozott ugyan létre a F u e r o J u zg ón á l, és a L a s Siető P artidasn ál tegyük hozzá, és a mi saját régi Corpu s J u ris-u n k n á l: de az ő törvénykönyve, már a franczia forradalom , sőt még az E g y e sü lt-Á lla m o k alkotm ányának létrejötte előtt térvrajzilag m egállapított g y ű j­

teménye, s k ésőb b törvénykönyve a saját tartalm ánál fogva soha sem h ozta volna még az eu rópai népek törvényhozásait a rra a gon dolatra, h o g y egy rendszeres alkotm ányjogi alap­

törvény m eghozatala követelm ényét képezheti egy kom olyan alkotm ányos nemzet államéletének. N em is nyújthatott volna ilyesm ire ösztönzetet a spanyolon kívül egyéb európai m on­

archia — értem , alkotm ányos m onarchia — alkotm ánytörté­

nelme sem.

L eg k özeleb b jö tte k egy rendszeres a lk otm ányjogi alap­

törvény alapgon dolatáh oz, az E gy esü lt-Á lla m ok alkotm ányá­

nak létrejöttét m egelőzött időkben, a svéd »R eg erin gsform en « czím ű nagyfontosságú a lk otm ányjogi törvények. M á r 1347-ben oly szerkezetben fog a d ta el az oreb roi országgyűlés a » király- törvén yt«, m iszerint ez jó v a l alkotm ányjogibb tartalm únak m ondható az angolok 1215-d ik i M agn a C harta-jánál.

'E g ész Svédországban csak egy em ber viselheti a k o ro­

nát. esak egy király lehet. A király választott király és nem örök lő király. Csak belföldiek választassanak királyivá és ugyan első ízben a király fiai közöl, ha ilyenek léteznek.

M inden kerület tizenkét tanúit és birtokos követet küld a M ora-rétre, a lagm ann vezetése alatt. E lő szö r adják szava­