A KÖNYV ES KÖNYVTÁR
A MAGYAR TÁRSADALOM ÉLETÉBEN
IS4!)-TÓ1. 1 9 4 5 - I ( ;
önszPállítottu KOVÁCS M A T É
O O N D O L A T K I A D Ó 1970
OSZK KönyviL , ..^.nanyi
Szakkör. •••:•
Leitan,
.•„:M0i3jí
K/.l H kiadványt a budapesti l"",iit\ös Loránd Tiidoniányí'Kvrlein Könyv lárUidományi Tanszékénfk niiuikakiizössége készítette
összeállította, a bevezetést és a tanulmányokat írta, a szemelvényeket válogatta
KOVÁCS MÁTÉ
A szemelvényeket sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta
H A B I C Z K Y B É L A KOVÁCS M Á T É Ü É K M Á R I A KOVÁCS I L O N A
V O I T K R I S / T I NA
A bibliográfiát összeállította F Ü L Ö P G É Z A és S Z E L L E B É L A
A képeket válogatta és fényképezte B A B I C Z K Y B É L A
Lektorálta S I M O N P É T E R
F Ü L Ö P C É Z A KISS rSTVÁN
A bibliográfiát lektorálta
S Z K N T M l HÁLV I J Á N O S és V. KOVÁCS S Á N D O R
BEVEZETÉS
Ez a nyfijtciiény n/. írésboli közlés iniíJszerénck iniiiíviirurszági fojlfidÓHÓt ifíyukszik benmliitni az 1S48 - 1849-es l'onailaliini és szn- bacisághaic bukásától 1940-1^.'. a népi demokratikua átalakulás kt'Z- iletéij^. A kíilotből tehát a hazai írás- és olvasási, köiivv- és kön^ v- tári kultúra közel egy évszázudiiyi szakasza isuierhc-tő iiieí.' az (így- korú dokumeiituinok és a táiiíykörre vonatkozó biblioffráfiai ada
tok, valamint a korszerű szakkutatás szenaléletével készült tanul
mányok ós jegyzetek együttes tükrében. A fejlődés koi-ábbi, feudá
lis korszakairól a már előzőleg megjelent kötet nytijt tájékoztatást (A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében, Bp. 1 idill.
760 1.). Az 194ö-től kezdődő k^gt'ijabb időszak; a népi demokratikus átalakulás és a szocializmus építésének korszaka pedig külön lél- dülgozáat igényel.
E csaknem száz évnyi időszak írás- ós olvasási, könyv- és könyvtári kultiirájárol csak lígy nyerhetünk pontosabb kéf)et, ha azt egyszerre két összefüggésben szemléljük és értékeljük, egyfelől a korábbi hazai állapotokhoz, másfelől pedig az egykorti világszín
vonalhoz viszonyítjuk.
Kétségtelen, hogy a hazai feudális társadalom viszonyaihoz képest a fejlődés szembetűnő volt. Mindenekelőtt növekedett a népesség körében az írni-olvasni tudók aránya: a korszak kezdetén az iskoláskorú, ül. azon felüli népességnek csak 44,5%-a, a végén ennek csaknem kétszerese: 87,2% tudott írni-olvasni, üyai'apodott a könyvváfiárlók és könyvgyűjtők, továbbá a hírlap- ós folyóirat- előfizetők tábora. A közkönyvtári olvasók száma pl. a korszak első részében (1S85) 200 OOO-re, a vége felé pedig i millióra becsülhető.
Az olvasók számának és igényeinek emelkedésével párhuzamosan nőtt a kiadott könyvek, hírlapok, folyóiratok száma és példány-
BtTKZI'.l'ÉS
s z á m a it;. A knny\<^k s z á m a IÍSÖ'.I-KM li)42-i<.' i'\ i iS^iti-ról 5()5!J-rc n ö v e k e i l e t t . A hírlapok és lolyóinilok s/.áma 1S4S - l,S4U-bnii, ós á t m e n e t i csökkeiiós uláii IK(i7-b(>n is, HK'I; csak Sü, I'.)42-l)i_'ii [icilij.' m á r 1H79 volt. A h í r l a p o k b ó l ISTő-bcn IS,II millió, l!l42-bcM pi'ili;.' m á r 192,2 millió ])éliláiiy kós/iill. Az cmdkcíik'S \alójiilian IIKV iiauyobl) ariinyú volt, m i n t uhot;y azi a sziimok jelzik. Kózbun az i'lső v i l á g h á b o r ú vétxóii bi:kíi\ctkozctt Uiriili'ii \áltoziLsok során a szoniszéilos á l l a m o k b a , sől t á \ o l a b b i orszátxokbu is, s z á m o t t e \ ő matryar népessc'ii kei'iill. . \ z i t t e n i maL'yar oKasóközönstV' <'S a nia- t:yar k ö n y \ - , lajj-és lolyóiralkiailás ailalait hozzii kiíll sziimítaiii az ország mai trriilclc'o uz i<löszak véi;ér<' elért erelmiMiyekbez.
A fejlőilés límlíli.'ll ereilményei a z o n b a n me.ssze e l m a r a i l t a k az C'/i/kon'i ciliuisziiii-niHilhiiz k é p e s t . A hazai kiilluriilis ('let, ezen belül az olvasási k n l l i i r a ré-szbeii a tiirók lujiloltsiiu és llabsljnrf; u y a r - m a t i politika, neszben a n á l u n k é\ l izeilekkel h o s s z a b b r a nyúlt feudális viszonyok m i a t t a X I X . százail kíizepén is jóval s z ű k e b b körfi és a h u ' s o n y a b b s z í n \ ( ) n a l ú volt. mint a k a p i t a l i s t a fejlődés é l v o n a l á b u n h a l a d ó orsziitroké. F é k e z t e a felzárkózás ü t e m é t , hogy az 1S4S - 184!t-es poliíilri f o r r a d a l o m b u k á s a m i a t t a fendális h a u y o - ináiiyok felszámoliisa és a ka])italisla életviszonyok k i a l a k u l á s a ari'inylaL' l a s s a b b a n h a l a d t előre, m i n t uliogy az a különbségek ki- küszíiböléséhez szükséLres lett volna. A m í g pl. a X I X . század d e r e k á tól a X X . század közepéi.u az iskolás k o r ú lakosság k ö r é b e n M a g y a r országon az írni-olvasni t u d ó k s z á m a S T ^ - r a e m e l k e d e t t , a d d i g ez az a r á n y .\nL'liában ( m á r az első v i l á g h á b o r ú előtt) 1 0 0 % - r a , NyuL'at-F.urópa m á s o r s z á g a i b a n , pl. F r a n c i a o r s z á g b a n , N e m e t o r s z á g b a n , ü e l j í i u m b a n , ill. H o l l a n d i á b a n lí)40 körül 96 —98%-rn n ő t t . .Vz a r á n y o k s z á m s z e r ű összevetése m e l l e t t figyelembe kell v e n n i , az iskolázius minőségében mutatkozéj k ü l ö n b s é g e k e t is, a m i az olvasókíizoiiség k ö r é n e k a l a k u l á s á t befolyásolta.
-Mint k é s ő b b a t é n y e k és a d a t o k egész sorából l á t n i fogjuk, ennél is n a g y o b b m é r v ű volt a k ü l ö n b s é g a k ö n y v - és l a p k i a d á s és a k ö n y v t á r ü g y teifjn. .A vezető t ő k é s országok jóval t ö b b k ö n y v e t , h í r l a p o t és f o l y ó i r a t o t a d t a k ki, s viszonylag is n a g y o b b p é l d á n y s z á m b a n és j o b b m i n ő s é g b e n . A hazai k i a d ó i t e \ é k e n y s é g a<latai a fejlett k i s e b b t ő k é s országok, pl. Belgitun, H o l l a n d i a , Svájc, D á n i a v a g y a k e v é s b é fejlett n a g y o b b országok, pl. S p a n y o l o r s z á g h a s o n l ó a<latait k ö z e l í t e t t é k m e g . F->zeket is csak i n k á b b s z á m s z e r ű s é g ü k
ben. A h a z a i k i i u l v á n y o k a t a r t a l o m s z í n v o n a l á t illetően, v a l a m i n t a felhasznált a n y a g o k , az a l k a l m a z o t t t e c h n i k a és m ű v é s z i meg- olilások minő.ség<! t e k i n t e t é b e n t ö b b n y i r e elmara<ltak ezeknek az o r s z á g o k n a k a n y o m d a t o n i i é k e i h e z k é p e s t . Még ennél is szeinbe- l ű n ő b b a h a z a i k ö n y v t á r ü g y e l m a r a d á s a az e g y k o r ú n y u g a t i pol-
6
BHVEZETÍS
trári é h o r u d l i o z v i s z o n y í t v a . Többszörösen keveselib o l v a s ó n a k viszonyluL' is ki'\'(.'S(4jl) és kisebb k ö n y x t á i ' , jóval kevi-sel;)) ('•» IÚIÍ- i-s(inyal)l) s z í n v o n a l ú szolLráltatáí-.L riyi'ijtoll, m i n t a f e j l e t t e b b nag\' és kis orsz!ÍL,'ok korszerű k ö n y v t á r a i .
I^Liészébtin t e b á t a niau'yar írás- és olvasási, k ö n y v - és kíwiyv- (ari k u l t ú r a j e l e n t ő s előrelmluflása ellenére sem j u t o t t uz ofjj'korú
\iláu;szín\<)nal közelébe. Söt, eniK'k a közelii ésnuk, a Ma^^yar Tanái-s- k ö z t á r s a s á u forrndalrni k e z d e m é n y e z é s e i t l e s z á m í t v a , m é c a remé
nye sem \ o l t s n e m is k^betett med az a d o t t viszonyok k ö z ö t t . E k é t a l a p v e t ő viszonyításon túl a z o n b a n vilá<j;o8an kell lát
n u n k a z t is, hoiry a b a z a i inís- és o K a s á s i , k ö n y v - és k ö n y v t á r i kul- l ú r a >iem volt er/i/.ipges jdlei/ü. H á r o m e l l e n t é t e s ii-ányzat k e r ü l t etryniással s z e m b e . Kétségtelen, hoary az írásbeli közlés rendsze- i'("nek le.;rnairs'obb része az időszak etrészében jiulijári jelleijű \ olt.
De ba kisebb m é r t é k l i e n is, jelen \ o l t a k e^ryfelő! a Icuri'ihhi ji-n- il'ilis m ú l t inara<lványai, má.sfelöl niepjeleiúek b e n n e a j()\ ő kez
d e t e i : az írásbeli kíizlés r(;ndszerének .iZ'>cvili.itii a l a p e l e m e i . A pol- uári fő rész s a m e l l e t t e fokozatosan esökkenŐ feudális m a r a d v á n y o k , v a l a m i n t a \-ele szemben erősödő s e l ő r e m u t a t ó szocialista k e z d e t e k efívütt a d j á k metr az időszak írásbidi közlési r e n d s z e r é n e k a z t a s a j á t o s a r e u l a t o t , a m e l y a fejlődés e s z a k a s z á t élesen meLíkü- líinbözteti és e l h a t á r o l j a a metrelőző és az u t á n a k ö v e t k e z ő korsza
k o k t ó l . É p p e n e többféle rétei; a r á n y a f-s kölcsönös viszonya teszi ezt az időszakot különálló k o r s z a k k á . Olyiui k o r s z a k k á , a m e l y e t p o n t o s a n ezek a belső e l l e n t m o n d á s o k , eltörő i r á n y z a t o k , éles íör-
l u l a t o k , e l k ü l ö n ü l ő s méjíis i-^yniásboz kapi'solódó s z a k a s z o k , t a r tós összefonódások, ill. szívós s z e m b e n á l l á s o k és k ü z d e l m e k jelle
m e z n e k . É p p e n e z é r t ezt a k o r s z a k o t e rétefíeken keresztül ezek a r á n y a i n a k ós v i s z o n y u l á s á n a k feltárá«á\ al l e h e t közelebbről me;,'- ismerni.
Az időszak z ö m é b e n /xjli/iíri jelleíifí írás- ós olva.sási, k ö n y v es k ö n y v t á r i k u l t ú r á j a eólkitűzéseivel, szemléletével, t a r t a l m i l - val ós h a t á s a i v a l az egyéni és közösségi t u d a t b a n u k a p i t a l i s t a t á r s a d a l m i , politikai, gazilasági és k u l t u r á l i s rendszert itívekezett szolgálni.
Az olvasótábor n a g y s á g á n a k , összetételének és s z í n v o n a l á n a k eu'yik l e g f o n t o s a b b meghatfirozó t é n y e z ő j é t : az iskoli'izási pl. úgy öj)ít«tték ki, hogj- az t a g o l ó d á ü á v a l , t e r ü l e t i elhelyezésével az ural
k o d ó f ö l d b i r t o k o s ós t ő k é s polgári o s z t á l y o k , l é t e g e k t á i s a d a l m i h e l y z e t é t erősítse. A dolgozó n é p széles t ö m e g e i s z á m á r a g a z d a s á g i okokból ós a települési viszonyok k ö v e t k e z t é b e n á l t a l á b a n csak a népiskola volt elérbi^lő. .Az is t ö b b n y i r e a l e g a l a c s o n y a b b s z i n t o n : egy- v a g y k é t l a n í t ó s f o r m á j á b a n , amely a h i v a t a l o s é r t é k e l é s szerint
is lefiliMiubb ar. írás-olvasiis ilfineiiKík HÍ ismeretét nyújthatta.
A inut_'asal)b íV'lUtís/.ültséget adó kö/.é])- ós fulsöfokú áltuláiios, illet\c szakképzésben tiirsatlahni és L'az.lasiÍ!.;i helyzetüknél foirva elsrism- 1)an a/, urulkodó osztályok és rélejíek vehettek részt, í^'v szükseL'- képpen közülük kerültek ki az olvasók natíyobl) ("s itjényesebli i'é- te^ei is.
A könys - és sajtókiadáíi és kereskeilelem L'azilasáiíi, szervezeti viszonyait és módszereit elsősoi'ban a befektetett tőke üzleti éide- kei szabályozták, lizek az üzleti ('rdekek háttérbe szorították az irodalmi, mí'uészi, tndományos k(>\-elelniényeket. A kiailványok között növekedtek a közepes és t;yeii'_re színvonalú uiű\ ek: a best
seller és a ponyva különféle \áitozatiii. \ alamint a siliiny szenzáeió- hajhászó va^y i>letykalapok. .\ könyv- és sajtókiadásban, tle a ke
reskedelembe!! is mi'üindull es fokozatosan erősö<lött a tókekon- e(."ntrá('ió. Kz i^lőször társulások formájában, pl. Landerer és lleeke- nast, a kieszvezés után pedÍL' több najíy kiadói részvénytársaság, ill. ny(andavállalat, pl. .\thrnaeum, Kranklin, Révai, Singer ós W'oliiiei' stb. mej^alakításiiban. ill. nagykereskedelmi vállalat pl. a Hévai léi i'eliDZiisában val('isnlt me;r. A nagyvállalat.ok mellett azon
ban sziimos közepes, méii löbb kis és löi'pe kiadó, nyomda és keres
kedés is működött. A kiailói, nyomdai és kereskedelmi szervezet tehát rn/i/ifs jeljetíi'í volt, s az i^'jyes \állalkozások ej^yre élesebb ver
senyben állottak OL'yniiíssal, hoirv az elérhető haszonból minél töb
bet meL-'szerezhessenek maguknak.
A közkönyvtáruk fejlesztéséről és nu'íködési feltételeiről az állam és más közületek (met;yék, városok, társulatok, egyletek stb.) az egész időszakban esak szükö.sen <jondoskodtak. Addig a mértékig, ametldiL' azt a hatalmon levő osztályok, rétegek érdekei megkíván
ták, amennyivel a saját, viszonylati fejletlen igényeiket kielégít
hették, vagy azt a többi társadalmi osztály, réteg befolyásolása szükségessé tenne. De még a viszonylag kevés, gyengén fejlesztett, hivatalosan feiuitartott közkönyvtár nagyobb része is inkább könyv múzeum (sőt neniritkiin csak könyvhalmaz) volt, s nem kor
szerű, világszinten működő, hatékony közművelődési intézmény, amit a társadalom széles rétegei használhattak volna általános niű- velődésük»ííjgjk'szté.séhoz vagy szakmai műveltségük és munkájuk segítéséhez. .";t,
A feudális rjfco/ií/ofc maradványai tovább éltek és érvényesí
tették a hatásukat az írásbeli kílzlés egész területe'n. Mindenekelőtt azzal, hogy a világi és egyházi nagy- és középbirtokok akadályoz
ták az ország fejlődését, különösen a |)araszlsáL' széli'S tömegeinek gazdasági és kulturális előhaladását, egyebek között iskolázását, ön
művelését, pohtikai szervezkedését és tudatosulását. A volt feudá- 8
BKVEZETÉS
lis osztályok kópvisíílfii részt vettek a kultiuális élet irányításában és ellenőrzésébi'ii. Szerepet vállaltak a könyv- és sajtókiadás jelen
tős vállalkozásainak vezető testületei>>en, pl. a kiarlői és nyomdai lészvénytársasáiíok ifíazj^atósápában. Meuc'iiizték befolyásukat, mint az alapítók utódai némely nagy könyvtárunk, pl. az Orszáfíos Széchényi Könyvtár vagy az Akadémiai Kön5-\ tár ügyeire. A köz
vetlen befolyásnál is nagyobb jelentőségű volt azonban a főrangúnk.
B más nagy- és középbirtokosok, egyházi vezető személyek látha
tatlan, de mindenütt érezhető hatalma, társadalmi súlya, ami konk
rét beavatkozás nélkül is lehetővé tette az énlekeik és felfogsísuk érvényesülését.
Az írásbeli közlés reníiszerénck nzocitilislit elemei egyrészt a forradalmi munkás- és j.)ara8ztmozgalmak körében, másrészt Szabó Ervin és munkatársai életművében kezdtek kialakulni, és a Maiiyur TiinácskiiztársiiKá/] könyvkiadási és könyvtári politikájában ezek egybefogásával formálódtak ki. .\ szocialista kezdeményezések a fejlődést gyökeresen új irányba indították cl. Ijcgfóbb céljuk a szé
les dolgozó tömegek általános és szakműveltségének bővítése, poli
tikai tudatának, szocialista világnézetének erősítése volt. A forra
dalmi munkás- és parasztmozgahnak támogatására, a haladó, ill.
forradahni értelmiség nevelésére készült könyvek, hírlapok és folyó
iratok kiadásában és terjesztésében az üzleti haszon háttérbe szo
rult. Sőt a közlendő közérdekű tartalom hozzáférhető\é tételéért és társadalmi hatásának tokozásáért még más forrásokból (pl. tag
díjakból, adományokból stb.) anyagi segítséget és szellemi támoga
tást is igyekeztek biztosítani. Külön mozgalmi könyv- és laj)kiadást és terjesztést létesítettek, olykor hivatásos kiadókat és terjesztő
ket is megnyertek. Szakszervezeti, pártszerxezeti könyvtárakat, agrárszocialista olvasóköröket, vári)si nyihános könyvtárat és könyvtári fiókokat szerveztek.
A Tanácsköztársa.'íág idején pedig mindezek országos méretű általánosításával és továbbfejlesztésével kialakult az írásbeli közlés egységes országos rendszere. Emiek egymiíssal szorosan kapcsolódó szervei a tőkés anarchiáx al szemben biztosították a szellemi alkotó tevékenységek államilag í'edezett anj-agi alapjait s a szellemi ter
melés mennyiségének ós minőségének központi irányítását. Egyben megteremtették a könyv- és lapkiadás, nyomdászat és a terjesztés államosításával és központi összefogásáv al, a könyvtárak köztulaj- donbavételével és a könyvtárügy országt)S szervezetének létrehozá
sával megvalósíthatóvá tették a közérdekű szellemi termékek terv- szeiű társadalmi felhasználását.
Ezzel megvetették az alapjait a i n a k , hogy az írásbeli közlés új szueialista rendszere az új társadalom viszonyai között a maga
BEVEZETÉS
egészében a, társaflalrni közlés lörne</>néretií foi'tiiájává fejlőiljék, B ez etíyben magában liordta a lohetöséirct arni is, liogy a rnairvar ínís- ('•s olvasási, könyv-i3S könyvtári, \ahiininl tájékoztatási (Inblio;^- ráfiaiés(lokunientációs) knltiíi-a a iétn-liozó társaiiaUnnuiul Cfíyiitt a magyar nép történetében először az inibcíiség et/yeteinea lejlődcué- nek élvomdát is megközelítse.
Az írásbeli közlés rendszerének három rót<<ge azonban nem a közlésmódból magáljól adódott. Az ok mélyebben, inagáljun u l<ir- tiidalomhan volt. Annak a három tiirsadalmi (j»zl<U)/7uik, |)ontü8ab- l>an osztál-i/szüvelaégnek az erővisz')nyuiból következett, amelyek az íiásbeli közlés ekkori f<<rmáit a maguk szüksét-detfiinek és igényei
nek megfelelően kialakították, ós azokat a maguk érdekében fel
használták.
Természetesen a tíirsadalum egymással szemben álló három főereje, éspedis; eL'yfflől a földbirtokosok, nagytőké.sek és támoga
tóik, másfelől a jjolLrárság különböző rétegei, végül a munkásság és szegényparasztság tömegei nem egymástól függetlenül, hatiem egj'- mással többé-kevésbé éles küzdelemben, ill. lazább-szorosabb együtt
működésben élték az életüket. A/, osztályok közötti hare, ill. szö
vetség az élet más, fontos tartományai mellett az írás-olvasási, könyv- és köny\ tári kultúra területére is kihatott. Sőt valójában ennél jóval több történt. Az íráslieli közlés egyes formái: az írásmű, könyv, sajtó, könyvtár és bibliográfia maguk is az osztályharc fontos eszközévé váltak. Ez az oka és maLryarázata amiak a sokrétű és bonyolult .szerves összefüggésnek, amely az írásbeli közlés adott rendszerét elválaszthatatlanul ö.sszefűzi az azt létrehozó ós felhasz
náló társadalommal, ill. társadalmi osztállyal vagy réteggel.
Ezek az összefüggések idézték elő, hogy az írásművek, kiad
ványok így vagy úgy állást foglaltak, s a könyvtárak is részt vettek a társadahni osztályok küzdelmeiben. Ez magyarázza azt is, hogy a közölt diiknmetitumok jelentős része vitairatként keletkezett, s hogy a bevezető tanulmánj'ok is az osztályok érdekellentéteiről, harcairól adnak számot. Ebből következik az is, hogy a szemelvé
nyekben ós jegyzetekben, a bevezető tanulmányokban, sőt még a bibUográfiai adatokban is elevenen lüktet az egykori történelem.
Rajtuk keresztül a mai olvasó is tanúja, sőt részese lehet az egykori vitáknak, küzdelmeknek, s maga is nj'omon követheti az egykori események nemritkán máig ható következményeit. S ez az a legfőbb eredmény, amit mai életünk közvetlen előzményeinek tanulmányo
zása a számunkra nyújthat.
Végül i'á kell világítani arra is, hogy időnkónt az osztályerők arányaiban és küzdelmeiben lényeges változások, sőt gyökeres for
dulatok állottak be, így az írásbeli közlés rendszerének alakulásában 10
BKVEZKTÉP
Í9 sziikaégképpeii külöiibiiző hosszubb-rovideblj Hzakujszok \ iillották oL;yniást a t t ó l füjzgően, li()i;y >iz a d o t t s z a k a s z b a n iin'lyik tiirsadaltni osztály v a g y o s z t á l y s z ö v e t s é p oéljai, szükséfíletri és t()rck\é8('i Irttuk rimuh a t á r o z ó t é n y n z ő k k é boniie. S mintlioí^y e százailiiyi korszak rnjlődésóbeii lényetíes v á l t o z á s t , ill. i o n l i i l a t o t az 1ÍS4S - 1S49-(!S polgári foradaloin és s z a b a d s á g h a r c b u k á s a , a kiegyezés k'-ln-jötte, az 1 9 1 8 - 1919-es f o r r a d a l m a k i d ő s z a k a és a szocializnms alapozil- s á n a k m e g i n d u l á s a h o z o t t , az írásbeli kiizlés a l a k u l á s á n a k eg> us s z a k a s z a i t is u g y a n e z e k az e s e m é n y e k hatiirolják el egyméistól.
lízek tagolják e k o r s z a k o t négy s z a k a s z r a , s e n n e k megfelelően a <lokumentuni- és i s m e r e t a n y a g o t is négy fejezetre: az ö n k é n y u r a l o m c s a k n e m k é t évtizedére, a d u a l i z m u s lel évsziizadára, a/
1 9 1 8 - 1 9 1 9 - e s forra<ialmak röviil, de j e l e n t ő s i d ő s z a k á r a és a kél
\ i l á g h á b o r ú k ö z ö t t i ellenforradalom negved s z á z a d á r a . A nétív szakasz és a négy fejezet a z o n b a n csak elhatiirolódik, ile nem \ á l i k el e g y m á s t ó l . É p p e n ellenkezőleír, az írásbeli közlés e korbeli rend
szerének h a z a i fejlődési f o l y a m a t á t e négy s z a k a s z és téjezet csak e g y ü t t , e g y m á s s a l szoros íisszefiiggésben uuitaLliatja be i'igy, aho'_'\
az a n n a k idején a v a l ó s á g b a n v é g b e m e n t .
Kor,ím M'iló
I. AZ O N K RNYUllALOiVl KORA
( 1 8 4 9 - 1 8 6 7 ) Válogatta KOVÁCS MÁTÉ
A lidvozetést ÓB u jegyzeteket írta BABICZKY BÉLA
A K Ö N Y V K I A D Á S , A S A J T Ó É S A K Ö N Y V T A R A K AZ Ö N K É N Y U R A L O M K O R Á B A N
1. Polüil-'ii, lársndtilnii TÍ8zonyf)k
A szubadsághare bukása után .Magyarorezágon Haynau réiií- 'iralma és a Badi-korszak következett. A nemzet Icgjobljjait töme
gesen végezték ki, vetették börtönbe vagy sorozták be közkatoná
nak az osztrák hadseregbe. A hazafiak ezrei bujdoslak szerié az országban, vagy menekültek külföldre. Az otthonmaradtak sem érezliették magukat biztonságban. A legkisebb gyanú is elég volt ahhoz, hogy valakit meghureoljanak. Hazafias tartalinú levél, egy Kossuth-bankó, Kossuth-kép vagy a szabadságliarcról szóló újság- .szám ok lehetett arra, hogy valakit elfogjanak, haditörvényszék elé állítsanak ós elítéljenek.
Az osztrákok Magyarországon ismét abszolúl kormányzásra, nemzetiségi elnyomásra törekedtek, s ebben a reakciós magyar nagy- és közéjjbirtokosok voltak a segítségükre. Az uralkodó oszlá- lyok azonban már nem tudt^Jí az 1848 előtti helyzetet teljes egészé
ben visszaállítani. Érvényben maradt például az általános köz
teherviselés és a jobbágyfelszabadítás. Bár az osztrákok hazánk pol
gári fejlődését minden eszközzel fékezni igyekeztek, folytaiódolt az iparosodás, és megkezdődött a mitnkáasáij osztállyá szerveződése.
A forr-adalom és a szabadságharc alatt gazdaságilag és szellemileg erősödni kezdő paraszti rétegek is egyre öntudatosabbak lettek.
A hat^Sságok még a legkisebb szervezett megmozdulást is elfojtot
ták. Bach belügyminiszter minden lehetőt elkövetett, hüg^• a kül
földi szocialista mozgalmak ós a magyarországi munkások közötti kapcsolatot megakadályozza. Mindennek ellenére a magyar mun
kásság kivette a részét a nemzeti függetlenségi mozgalmakból.
IS
AZ íiNKlÍNYIIliAT.OM KOIH
Az I•Íny 1)11 ló icniIs/Cl' a ii('-|.i'k< ( iniiKlenül ( ))(ili1ikni jdL'fosztoU - sáj/ru k('ii liD/.lat la, i's nifgln.'niloi iii ,i s/i'llcnu ('•leld . l'V.t a célt Mzol- g á l l a az o s z t r á k o k inagyaroiszát;i n i í h ilc'nl(''Si)oli( ikája in. Kiini'k egyik eszköze az iskolák k ö z p o n l u s í i á s a viAi. lOkkorüian j ö t t létre az u r a l k o d ó osztályt kiszolgák'i lii\ a l a h i o k r é t e g u t á n p ó t l á s á t bizto
sító n y o l c o s z t á l y o s h u i n a n i s z t i k u s giuniáziuui. De t ö b b reáliskolát ,
„ m ű t a n o i l á t " is Bzervezti'k a termoszét t u i i o m á n y i ismeretek foko
z o t t a b b e l s a j á t í t á s á j a . Kzeket az ij)ari fejlődés t e t t e szüks(''ge8Ré.
Az egyeteuiekef is o s z t r á k mÍTilára szervezték á l . A n é p i s k o l á z t a tást azonljan e l h a n y a g o l t á k . Az új iskolarendszer Í6 eélkitfizése a tá reád almi ellentétek kiljékítése és a n é m e t e s í t é s volt.
A politikai r a b s á g , a g a z d a s á g i e l m a r a d o t t s á g , a k u l t u r á l i s élet g ú z s b a k ö t é s e g á t o l t a a m i n z e t iiremtőerejéncík k i b o n t a k o z á s á t . A legjobbak a p o l i t i k a i , irodalmi, t u d o m á n y o s élet t e r ü l e t é n ü l d ö z ö t t e k k é v á l t a k . Kőként azok, a k i k bangót a d t a k a s z a b a d s á g h a r c előtt és alatt a m a g y a r n é p igazi töi-ek\ éseiiiek.' A r e f o r m k o r s z a k t e r e m t e t t e k u l t u r á l i s i n t é z m é n y i k mííködése jó időre m e g b é n u l t . í g y a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i á t , a Kisfalud\ T á r s a s á g o t
1849-ben b e t i l t o t t á k , és éveken át nem m ű k ö d h e t t e k . 2. Sajtóüyy én könip-k-iarlá/i
Az abszoliit h a t a l o m a nai)isajt<''( és a k í i n y v k i a d á s t is gúzslia k ö t ö t t e . A f o r r a d a l o m és a szabadsiighare alatt \ irágzásnak indult s z a b a d sajtót üldözőbe v e t t é k . " .Az ú j s á g o k a t , k ö n y \ eket elsősor
ban szigorú u t ó l a g o s c e n z ú r á n a k v e t e t t é k alá, d e g y a k r a n a l k a l m a z t á k az előzetes cenziíiát i s ; ha i)edig egy s z a b a d a b b g o n d o l a t o t fel
v e t ő írásmíi v a l a h o g y mégis metrjelenlietett, azt lefoglalták, és az írót, s z e r k e s z t ő t felelősségre xcintíik. í g y ])1. T o m p a Mihályt A gó
lyához c. k ö l t e m é n y e m i a t t . Nagy szerepük \ o l t t e h á t az abszolu
t i z m u s idején a hazafias szellemű Tiiagyar k ö l t ő k n e k és í r ó k n a k , akik b á t r a n felvették a h a r c o t . ('S a lojl fegyverével e r ő s í t e t t é k a n e m z e t ellenálló erejét. M i n t h o g \ nem \(ilt lehetőség a r r a , hogy a n e m z e t súlyos h e l \ z e t é t , fájdalmát n v í l t a n feltárják, burkolt formá
b a n írtak róla. E korszak nlletrorikus politikai költészf tének a leg
k i e m e l k e d ő b b példái .Aran\ .lános X a g y i d a i cigányok e. elbeszélő k ö l t e m é n y e és A walesi b á r d o k e. lialladája, to\áV)bá T o m p a MUiály m á r e m l í t e t t A g ó l y á h o z és A m a d á r fiaihoz e. k ö l t e m é n y e i . í r ó i n k egy része a r r a k é n y s z e r ü l t , hogy m ű v e i t külföldön a d j a ki (Jósika, E ö t v ö s , PulBzky s t b . ) .
A s z a b a d s á g h a r c időjén megjelent újságok n a g y részét meg
s z ü n t e t t é k , és az o s z t r á k k o r m á n y M a g y a r o r s z á g o n olyan n i a g v a r óe n é m e t n y e l v ű l a p o k a t indítóitt, m e l y e k n e k szellemi i r á n y í t á -
16
t E V E Z E T É S
eát kezében tartotta. A lapok szerkesztését konzervatív szerkesz
tőkre bízlak, (k' ínég ezeknek is sok bajuk akadt a cenzúi'ával és a rendőriiatóságokkak l'jnipk a koi'szaknak napy befolyású magyar nyelvű napilapja, a Pesti Napló is esak i'icy indulbalott meg (1850), ha a fennálló rendszeirel szemben lojális volt. A lap szerkesztői sorában 1855-től ott találjuli Kemény Zsigmondot, a neves regény
írót és publicistát. Kemény a szabadságbarc alatt a békepárt híve volt, és Világos után nyíltan szembefordult a forradalom eszméivel.
Forradalom után c. munkájában (1850) élesein támadta Kossuthot, elítélte a forradalmi törekvéseket.
Kossuth és a többi emigráns igen jelentős lijságírói és irodalmi tevékenységet fejtett ki. Ezzel nemesak a magyar forradalomról kívántak helyes képe( adni, de igytíkeztek szövelségeseket szerezni a magyar függetlenség ügyének a megváltozott polilikai viszonyok között. Az angol és uz ainerikoi burzsoá kormány és III. Napóleon fel is akarta haszmUni Kossuth működéséi Ausztria ellen, bár Ma
gyarország függetlenségét nem kívánták. Az emigráns iroddlornnak nagy hatása volt nemesak külföldön, hanem itthon is. Azokat a röpii'atokat, melyeket külföldön nyomtattak az emigránsok, a leg
különfélébb fortélyokkal juttatták el hazánkba, és a hatalmon levők félelmét mutatják a szabadságharccal és az emigrációval fogjalkozó kiadványok ellen hozott rendelkezések.^
Érdekes jelenség, hogy az elnyomatás elleneié hamarosan meg
nőtt hazánkban a könyvhiadúfi, és emelkedett a könyv\ásárlók szá
ma is. De az oKasóközönség megváltozott. Az arisztokrácia nem pártolja a magyar irodalmat úgy, mint régen tette. Az olvasók új társadalmi rétegekből kerülnek ki. Egyre többen olvaíjnak a kispol
gárság, a gyarapodó értelmiségi rétegek, a parasztság és a munkásság köréből.* A magyar könyvkiadásnak elvben a szakaszában fokozot
tan előtérbe kerül az író ('S az olvasóközönség kölcsönhatásának kérdése.
Nagy hatásuk volt egyes könyveknek is, így példáid Széchenyi István névtelenül miígjelent Ein Hlickjenek (1859), melyet Bach
1857-ben kiadott Uüekliliek e. röpirafára írt \álaszid, s melyben maró gúnnyal le])lezte le a 13aeh-ren<lsz(>rt. Ugyancsak nagy hatá
súak voltak Táncsics Mihály írá.sai is. Táncsics 1857-b(!n az egyik aninesztiarendelet. megjelenése után elhagyta rejtekhelyét, és sza
bad mozgási lehetőségét arra használta föl, hogy foiradalmi íráso
k a t terjesztett a nép között. Ebben az időben kézről kézre adták a Forradalmi katekizmust, melyben a Habsburgok elleni szabadság
harc feltétlen jogosultságát fejtette ki. A hét nemzetiség szövetsége c. írásában a magyarság és a környező népek szövetségét, szorgal
mazta a reakciós hatalmak ellen. írásaiért és az 18C0. március l^lik^
• • ftst-"
AZ ÖNKKNYl'nALOM KOHA
tiinletétí (ílőküszítósébcn való ívs/Attclóóil törvóiiyszék v\6 úllítot- lák, ús l)ör(önbn vclcllók.
A Bzabadsághtti'C biikása u(án v^\ iilőrc ii(ig\<in nngcsuppttiit a nyomdák munkája.^ A korezak i-^yik legnagyobb nyoinilája, a
Lanilcier ós Heckcnasl-féle is jó ideig kuk'iKláriiiinok ós más kisebb kiadványok nyoiiitaiásából tengődött. A nyonnla lSj4-től kezdve ismét fellendült. Itt nyomtatták J'ákh Albert szerkesztésében a g a z - (lag(jn illusztrált Vasárnapi Újságol. Kg\' é\vel később Vas (jereben szerkesztésében a néj) számára l'ulusi Esték, majd Vasáinapi Könyvtár eínunel ismerelterjeszlő képes folyóiratot aflott ki. I t t készült Jókai Nagy 'J'iikör e. bumorisztikus i'íjsága, melyből később a Kakas Márton Albuma, mujd az Üsiökös leli. Sok száz kiadványa között szépirodalmi, történeti és más tudományos folyóiralok egész sora találliató, mint a Képes Újság (18t)4 —(i7), a Hazánk (1857 — 00), Arany János Szépirodalmi Figyelője (18130- 02) stb.
A kor másik nagy nyomdalulajdonosa és könyvkiaxiója Einich Gusztáv. Emieli eredetileg könyvkereskedő voll,de a szabadságharc után Eisenfels kis njomdájával tái-siilt. Ez a nyomda vállalat gyoi-san nőtt, gyorssajtókat szerzett be, és a hatvanas eszleiidök elején már Magyarorezág legnagyobb sokszorosíló műhelyévé vált. Több mint kétszáz alkalmazottal dolgozott. Egész sor t'tjságot, széjjirodalmi és tudományos folyóiialot ailotL ki (Magyar Hírlap, később Buda
pesti Hírlap, J'esti Napló, Jókai szerkesztéséljen a Hon, Arany Já
nos Koszorúja, Gyulai Pál —l'ákh Albert szerkesztésében a Szép
irodalmi Lapok, Valiol Inne szerkesztésében a Budapesti Képes Újság, az Akadémiai Értesítő, az Új Magyar Múzeum stb.).
Ebben a korban kezdi meg könyvkereskedői n)űködésél Káth Mór, aki a század második felének egyik legjelentősebb kiadója lesz.
Említést érdemel Kozma Vazul nyomdája is. Ö nyomtat la a szabail- sághare alatt a Márezius Tizenötödikéi, Kossuth Hírlaj)jál, a Nép Barátját és a Munkások újságának több száiuát. A szabadságharc után a magyar iroilalom életre keltése érdekében önzetlenül támo
gatta az írók egész sorát műveik kiadtlsában. Iiodalonipártolása végül is 18lj',j-ban csődbe juttatta.
Az Egyetemi Nyomda a szabadságharc alall mint „Állami nyomda" működött, és felszerelésével együtt követte a kormányt a világosi fegyverletételig. A szabadságharc után a nyomda meg
bízottja hosszas kutatás után találta meg a gépeket, szétszedeti állapotban Lippán, \'ilágoson, Aradon és Lúgoson, ahol a császári katonaság tartotta azokat lefoglalva. Csak 18öü márciusában adták vissza az EgyeUiuii Nyomdának, de még ezután is hosszú utánjárás
ba keriilL a hiányzó alkatrészek beszi izi-si^ és a gépek újbóli üzembe .helyezése. Az abszolutizmus korában királyi biztost állítottak a
18
i i r . v K Z K T i : ?
n y o m d a ('Oric. S/.iibaflaliiiai( IDÍIUI nicgs/.ünloHék. Kiilöníiscn a l a n - líönyvkitiilúfii Kznlnnlalom clNCK/.tÓBc (''rinlcKn Ki'ilyosan, i n c i t ez \oU U(irál)ljaii f(") jfi\ i'ilelmi í'o; ívi^ii. A/DrKzá^'iit Hi'cshnl l á l t á l i i ' l t a n - l<()iiyv('kUil. A nyoindániik i li-őf m hun lii\Hlalos n y o i n ( a ( \ á i i y ( ) k ö/,(")iii'l ki'lli'tl clkószílciii. ISIil-liiii hal ki'zisajlón kívül hu( g y o r s - sajlója is \<)1( m á r .
A n y o m d á k s z á m a az i s m é t növi'kodő k ö n y v k i a d á s szolgála! á- lian ú j i a s z a j i o r o d o t t . 1807-ben P e s t n e k m á r l ő k ö n y v n y o m d á j a v o l l . A s a j l ó és a k ö n y v k i a d á s h e l y z e t e t e r m é s z e t e s e n h a t á s s a l \ o l l a nyomdni muiikásxáf/ szoc-iális v i s z o n y a i r a is. A szaljailságliare elfoj
tása u t á n m e g g y é r ü l t e k a n y o m d a i m i m k á k . Az 1848 —4!)-hen m é g i'itka gyoresajtók s z á m a g y o r s a n m e g n ö v e k e d o t t , s e m i a t t a i)esli n y o m d á k személyz(^te n e g y e d é r e c s ö k k e n t . Sok n y o m d á s z a m u n k a nélküliség elől külföldre m e n t , azok pedig, a k i k \ a l a m i l y e n m ó d o n részt v e t t e k a forra<ialomhan, Ijujilosni k é n y s z e r ü l t e k . Mindiv.
hozzájárult a n y o m d a i m u n k á s s á g s z e r v e z k e d é s é n e k meggyoi'sulá- sához.^ J e l e n t ő s m e g m o z d u l á s volt a pesti n j o m d á s z o k s z t r á j k j a
1 8 0 l - b e n . L é p é s e k e t t e t t e k az 1853-ban feloszlatott segélyegyletük e n g e d é l y e z t e t é s é r e i s . ' K é r é s ü k e t először e l u t a s í t o t t á k , de 1862-ben a jjesti f ő p o l g á r m e s t e r m á r j a v a s o l t a , és 1801í-ban az a l a p s z a b á l y o k a t a h e l y t a r t ó t a n á c s j ó v á h a g y t a . A k k o r i b a n a p e s t - b u d a i n y o i n - dászsegédek s z á m a 2!)5 v o l l , s u g y a n a n n y i a n lelietlek \ i d é k e n is.
Tízek a t i s z t á n a segélyezést célzó egyesületek a z o n b a n m á r n e m elé
g í t e t t é k ki a n y o m d á s z o k a t . 180()-ban m e g a l a k í t o t t á k m ű v e l ő d é s i e g y e s ü l e t ü k e i , a B u d a p e s t i N y o m d á s z o k Ö n k é p z ő E g y l e t é t . Az egy
let k ö n y v t á r á n a k á l l o m á n y a a d a k o z á s b ó l n é h á n y hét alatt ö t s z á z k ö t e t r e e m e l k e d e t t , s h ú s z jjolitikai, 8zéj)irodalini és l u d o m á n y o s l a p , v a l a m i n t folyóirat állt a tagok rendelkezésére. Az Ö n k é p z ő K g y l e t b e n r e n d s z e r e s előa<lásokat t a r t o t t a k . ISOá-l)en felvetődött egy m a g y a r n y o m d á s z folyóirat m e g i n d í t á s á n a k t e r v e . Az első s i k e r t e l e n k í s é r l e t u t á n m é g ez év őszén m e g i n d u l t T ó t h I s t \ á n egri n y o m d á s z ü u t e n b e i g c í m ű , h a v o n l a k é t s z e r megjelenő lajjja, mely k é t é v i f ö n n á l l á s a alatt s o k a t tett a n y o m d á s z o k s z a k k é p z é s é é r t .
5. KOnyilárdk
Nagy könyrlántink a z a b s z o l u t i z m u s k o r á b a n erősen e l m a r a d o t t a k v o l t a k . H e l y z e t ü k r e jellemző K u b i n y i Á g o s t o n n a k , a N e m zeti M ú z e u m i g a z g a t ó j á n a k felhívása az 1801. é\ i orezággyűlés- riez a m ú z e u m és a k ö n y v t á r é r d e k é b e n . " E b b e n t u l a j d o n k é p p e n a z 1848. évi országgyűléshez i n t é z e t t felhívását i s m é t e l t e m e g , k i egészítve azzal, hogy a közben eltelt 12 válságos é\- alal t a m ú z e u m ö R a k ö n y \ ' l á r viszonyiiiban senmii JH\iilás sem lörh'-iil, i'S inűköd(''-
AZ ÍJNKliNVfllALOM K O H A
séliez nincsenek meg a sziikHéges fellélelek. Számol levő fejlődés egyedül a Magyar 'rudoinányos Akadémia könyvtálának lielyzclé- ben következett be. Az ISIiO-tis (''VCUIK ii nemzeti közadakozásból felépítí^tték az AJíudémia új palotáját, és benne jelentős helyei ka
pott a könyvtár."
Míg nagy köny\fáraink általában alig fejlődtek, újabb könyv
tárak keletkeztek új igények kielégítésére, régebbi alapításúak pe
dig átalakultak és tovább fejlődtek. 1851-ben keletkezett a Keres
kedelmi ós Iparkamara könyvtáia, 1800-ban az Oi'szágos Krdészeli Egyesület könyvtára s a Kereskedő Ifjak Társulatának könyviára
Budapesten.
Az Európa-szeri(• kibontakozó néphimyvlári mazgalommal pár
huzamosan hazánkban is hallatszanak olyan hangok, melyek gazda
sági, községi és megyei könyvtárak felállítását sürget ik a széles nép
rétegek művelődése érdekében.'" Az abszolutizmus viszonyai kö
zött érthető, liogy a kormány a kölcsönkönyvtárakat, olvasókabi
neteket, falusi olvasóköröket és munkáfikönyvtárakat gyanakvó szemmel nézte és működésüketigyekezettmegakadályozni." A rend
őrhatóságok írásbeli jelentéseket küldenek és kimutatásokat készí
tenek az olvasókörökről. Egy 1802-ből származó kimutatás például Békés \áii)sában 5 oh asókfirt sorol fel, melyeknek összesen 422 lagja volt, i's eéljuknak az önképzést és a földművelő osztály föl
világosít á.sát tartották. Más jelentések szerint az olvasókörökben rendszerint 1801-es radikális szellemű volt hivatalnokok olvaslak föl a jelenlevőknek az újságokat, és állítólag helyiségeikben a forra
dalom főszereplőinek arcképei voltuk kifüggesztve. Ilyen olvasó
egyletek nu'íköiltek Kiskőrösön, Dunapalajon, Kecskeméten is. Az olvasókörölc célja általában hírlapok olvasása és a napi politikai hírek megvilalása. Legtöbbjük alapszabállyal, de érvényes enge
dély nélkül működött, s bár tevékenységük nem mindig esett poli
tikailag kifogá.s alá, mégis bet illáit ták őket. Ennek ellenére 1804- ben a helytartótanáes felterjesztést intézel t az lu'alkodóhoz „a Magyarországban fennálk) egyletek levékcn\sége s a közönségrei hatása ügyében". Ilivalliozik az 1852. évi ún. egyleti törvényre, mely igyekszik meggátolni alakításukat, de különbséget tesz az
„önmagában jó ügy szolgálatában állók" és azok közt, melyeknek pMDiitikai célkitűzéseik vannak. Kívánatosnak tekinti az egyházak által fenntartott egyesületek működését." Megállapítja, hogy a művelődési egyletekc^t a \agyonos és mívelt polgári rend irányítja, vidéken főleg a birtokos osztály, és bennük az iparűző és földmívelö osztály igen gyéren van képviselve, az cgvletek körében kifejtett tevékenység az azokban képviselt osztályok korlátai között marad.
A haladó kezdeményezéseket tehát sikerült már lefékezni, illetve
nrvKznriÍ!;
velük szemhi'ii o l y a n Jnlézméiiyfk Dicgli^icnitésr'l k c z i l r i n é n y c z n i , melyek Imsonló e s z k ö z ö k k e l , a z olvusiifi és infivelfiHéR eszközcivi'l i g y e k e z t e k b i z t o s í t a n i a fennálló l á r s a í l a l m i r e n d e t .
U j helyzet á l l t elő a inüvel(5flés (ei'én, m i d ő n D e á k F e r e n c h ú s v é t i c i k k é b o n f e l v e t e t t e a kiegyezés lehetőségét, e n g e d m é n y e k e t t é v e a 4 8 - a s á l l á s p o n t b ó l . A porosz—oszt r á k h á b o r ú k e d v e z ő t l e n k i m e n e t e l e és A u s z t r i a v á l s á g o s h e l y z e t e lehetőséí^ct n y ú j t h a t o t t v o l n a a m a g y a r függetlenség k i \ í v á 8 á i ' a , a m a g y a r b i i t o k o s osztály a z o n b a n n e m r a g a d t a m e g ezt a z a l k a l m a t , h a n e m u r a l m a biztosí
t á s a és a z a g r á r p r o l e t a r i á t u s és a m u n k á s o s z t á l y t o v á b b i k i z s á k m á n y o l á s a é r d e k é b e n k i e g y e z e t t A u s z t r i á v a l . A kiegyezéssel t á r s a d a l m i , p o l i t i k a i , g a z d a s á g i éa m ű v e l ő d é s i téren e g y a r á n t a h a z a i k a p i t a l i z m u s k i b o n t a k o z á s á n a k új s z a k a s z a k e z d ő d ö t t el.
1. Horváth Sándor: Miért szegények többnyire a magyar írók? Vasár
napi TJjság, 1855. 45. sz. — Memorandum a magyar írók segélyegy
lete ügyében. Magyar Sajtó, 1862. 294. sz. — Eötvös József beszéde a magyar írói segélyegylet első közgyíjlésén. Vasárnapi Újság, 1861.
48. sz. — Ot/ulai Pái: A inagvar írók segőlyegylete. Pesti Napló," 1862.
224., 242. sz. •
2. Ferenczy József: A magyar hírlapirodalom története 1780-tól 1867- ig. B p . 1887. 4 8 8 - 5 0 6 . 1.
3. Reizner János: Adalékok a szabadságharc és az emigráció könyvé
szetéhez. Magyar Könyvszemle, 1882. 114—121.1.
4. Friebeisz István: A magyar könyvek kelendőségének akadályairól.
Pesti Napló, 1856. 486. sz. — Zlinszky István: Az irodalom terjesztése ügyében. Pesti Napló, 1856. 495. sz.
5. Nóvák Lríszló: A nyomdászat tíirténete. V. 1 8 0 1 - 1867. Bp. 1928. - Firtinger Károly: Ötven esztendő a magyarországi k ö n y v n y o m t a t á s közelmúltjálxJl. B p . 1900. — Ballagi Aladár: A magyar nyomdászat történelmi fejlődése 1 4 7 2 - 1877. B p . 1878.
6. — n és Imreh Sándor: A vándor és beteg könvvnvomdilszokat segé
lyező egylet Pesten. Gutenberg, 1866. 1 - 2 . . " l l . ' s z . , 1867. 9. sz. - Novitzky N. László: Egyesült erővel. A magyar könyvnyomdászat ötvenévi szakszeíjvezeti tevékenységének története. Bp. 1912.
7. Nóvák László: id. m ű . 9 3 - 9 6 . 1.
8. Kuhinyi Ágoston: A magyar nemzeti múzeum. Pest 1861.
9. Emlékkönyv a Magyar Akadémia palotájának megnyitási ünne
pélyére. Pest, 1865. 17 1. — Angyal Dávid: A Magyar Tudományos Akadémia ós az önkényuralom. Budapesti Szemle, 1903. 1 — 33. 1.
— Fráter Jánosné: ..Nemzeti részvét emelt«". 100 évvel ezelőtt kezd
ték építeni az Akadémia jialotáját. Magyar Tudomán v, 1962.450- 59.1.
(Klny. is.)
' 0 . Török J-íito.i: K:izségi könyvi inik. P(>sli Napló, I.S."):i. jiiniu.s 2 2 . - SzKberényi lyijo-i: Községi könyvi,árak. Vasániajá IJjság. 1855. 1. sz.
— Boros Miklón: Községi könyvtiirak. Vasárnapi IJjság, 1856, 82..
92. I. — Török János: Községi könyvtárak. Magyar Sajtó, 1857.
55. az. - Megjrei könyvtárak. Magyar Sajtó, 1864. 197. s z . SÍ
A Z I I N K K N V r i l \ l , n \ I K ' I K \
11. MuiikíisoU és para«zU)k niozgaliimi ílnKyaroi'szi'iKun i^i'^' • 1H()7.
Szerk. Sashegyi Oszkár. Bp. 1959.
12. iSzociAlis tevékenysóg, casinók, községi könyvtárak. MaRvar Sajtó, 1856. 40, 41, 43, sz. (A cikk a kaszinók politikai ollenőrzését, a nó]i- könyvtárak lelkészi irányítiis alatti működé.sét szorgalmazza.)
*SV/ jtóvif^zonyok
1
-A Z 1 8 5 2. ló V I S A ,1TÓ K 1-: N 11T A U TÁS K Ó1.
Pest, 1852. június 5.
(Részlet) •
Az 1852. iiuijiis 27-ről kell esás/.úri nyílt j)aranes által kiiiiidet- totett a/, i'ij Hajlórendlartás, melynek érvényessége a birodalom min
den részeire, a katonai határőrvidék kivételével, egyiránl kiterjed, s mely 1852. szeptember 1-vel lépend életbe. K^yszeremiiid érvé
nyen kívül helyezleti^tt a biioilaloin több részeiben fennállott 1840.
máreins Ki-i sajtótörvény.
Az új sajtótörvény liatározatai, egylx^vonva, következők:
Az első szakaszban általános hulározalok foglaltatnak. Jlinden nyomtatvány ellátandó a nyomtaté), kiadótulajdonos (Verloger), s ha külön kia<lé) (Herauspeber) van, ennek is nevével, továbbá megjelölendő a nyomtatás helye, s szokott módon a megjelenés ideje. Ugyanez áll az időszaki nyomtatványok minden számára, azon hozzáadással, hogy itt még a szerkesztő neve is megkívántató.
Ha nem volna, \ a g y hamisan \olna a kiadó megnevezve, az erre rótt kötelezettségekért a nyomtató felelős. Az időszaki nyomtat
vány minden számáliól egy példány — a feleVís szerkesztő aláírá
sával ellátva — , legalább egy óráx'al a inegjelenés helyéni kiadás vagy szétküldés előtt, a közbátorsági hatóságnál, s liol állodalmi ügyész létezik, ennél is leteendő. A sajtót elhagyó minden más nyom
tatványokból a nyomtató által, kiadása vagy szétküldése előtt leg
alább három nappal, ugyanott leteendő. S az említett időhatárok eltelte előtt minden kiosztás, kiadás vagy szétküldés tiltatik. A ki
adó köteles minden nyomtatványból meghatározott köteles.ségi pél
dányokat - a belügyminisztériumhoz, a legfőbb rendőrhatósághoz, a cs[ászári] k[irályi] udvari könyvtárhoz s egy különösen rneghatá- rozaiídó egyetorai nagy országos könyvtárhoz - ingyen küldeni;
. 2Z
-AJ l n \ l ^ / o , \ V ( I K
azoiiliuii nagyon !•;öl(BÚ(_'<'K kitillítÚKi'i iiiíU i'knf'I u bolli ár — illcinlő lovoni'iB mellett — iiugléríKctik.
A niásorlik Pzakasza n\()m(at\án; o k 1-('szílétíérril s az azokkali foigaloniiól szól. Az ipari örvények lialároz/.úk niep, kinek van jopi nyomlatványok készítésére, kiailásíiia s áiulására; ugyanezen sza
bály áli !iz illőszaki iralokal illetőleg is. Nyoinla(\ány()k terjesztési' (áruláíu) csak nyoiiilat\ áiiyokkali kereskeilésre törxény szerint fil- jogosílol lak által, csiipéin n'niles elailási lielyökön (holtjukban) töi- lénlielik. N\()mtat ványokkali házalás, azoknak elailás \égetli kíiiii- lása, kikiáltásaskiosztása az elailási )iel\en kívül — liltalik. Plakii- lok kiratrasztása a közbátoi-sági hatiWig engeilelnie nélkül — tilta- tik. E tilalom nem terjeil ki azonhan csiii)án helyi énli^kkel híró közzétételekre, pl. színlapol-i'a, i löailások, hérbeadások, mulatságok stb. hiriletésére. Előfizet ők vagy aláírások gyűjtése oly személyek által, kik nincsenek cngeiléll\el a közbátorsági hatóság részéről el
látva, nyomtat ványokkali házalással egyenlőnek vétetik. Bizonyos feltételek alatt eg> es helyek s nyomtatványokra nézve a helytarló vagy a különös remlőrhatóságolí részéiől (i hónapra árulási szabadé
kok állathatnak.
A harmarlik szakasz az iilőszaki nyomtatványok iránt foglal magában határozatokat. Jljenek kiailhalására különös engedély (koncesBzii)) kívántatik. Ezen engedélyek adásának joga l)izfosílck- pénz letételére kötelezett időszaki nyomtatványoknál a legfőbb rendőrhatóságot, másoknál a helytartót illeti. A koncessziók hatá
rozatlan ifiőre is adhatók, de az engedélyező hatóság engedi Íme nélkül másnak át nem engedhetők. Az időszaki nyomtatványok fele
lős szerkesztőiben megkívántatI'J lörvény(>s tulajdonságok: hogv a megjelenés helyén lakjék, legalálib 24 éves és ausztriai állampolgár legyen; azonkívül rendelkezés jogával kell Ijírnia saját személye s vagyona felett, valamint bírnia feddhet len eikölesiséggel s egy iro
dalmi vállalat vezetéséri' megkívántató ludomiínyos képzettséggel.
Allodalmi hivatalnoki)!: a szerkesztésben csak úgy vehetnek részt, ha erre [az] elöljái'ó luilóságoklól előlegesen engedelmet kaptak.
Vizsgálati vagy büntetési fogságban létező személyek ennek tartási ideje alatt időszaki nyomtatványok kiadávSa s szerkeszt ésé))őr ki vannak zárva. Minden időszaki nyomtatványéit, mely a politikai napitörténettel foglalkozik, s politikai, vallási vagy társodalmi kér
déseket vitat, vagy általában ])oIitikai természetű, a kiszabott biz- tosítéki)énz leteendő. Ez pedig tesz oly helyeken, melyek 00 000- nél nagyobb népességgel bírnak, vagv ezeknek kíirnyékében két mértföldnyire, 10 000 pengő forint, 30000-nél nagyobb népességgel bíró helyeken 7000 pft-ol, minden más helyeken 5000 pft-ot. Oly időszaki iratokért, rnolyek hetenkint hároinszornál kevesebbszer
SS
AZ ÖNKÉNYURALOM KORA
jelennek, a kiszabott illető biztoKÍtókpénz fele leteendő. E biztoBÍ- tékpénz áll jót minden büntetési pénzbíiiíágok B vizsgálati költsége
kért, tekintet nélkül az elítélt személyére. Az időszaki iratokba a közlött tények hivatalos helyreigazítása ingyen felveendő. Érdekel
tek részérőli más lielyreipazílások hasonlóképpen, de csak annyiban ingyen felveendők, mennyiben a viszonzás kiterjedése nem múlja felül kétszeresen azon cikk kiterjedését, melyre vonatkozik. Midőn valamely időszaki nyomtatvány ellen büntető eljárás kezdetik, az ennek folytán kiadott rendeletek - a hatóság meghagyásából — teljesen s változatlanul felveendők, s a felvettflket nem szabad sem
minemű megjegyzésekkel, sem azon, sem későbbi számokban, kísér
ni. H a valamely időszaki nyomtatványnál állhatatosan a trón, a monarchiái kormányformára, a birodalom álladalmi egysége s épsé
gére, a monarchiái elvre, a vallásra, közerkölcsiségre vagy általában az álladalom s társadalom alapjaira nézve ellenséges, vagy általában a közcsend és rend fenntartásával egybeférhétlen irány követtetik, úgy az kétszeri megintés után a helytartó által 3 hónapra betiltat- hatik. Hosszabb időre vagy végképpeni betiltás csak a legfőbb rend
őrhatóság által mondathatik ki.
A negyedik szakasz külföldi nyomtatványokról szól. Ezek a legfőbb rendőrhatóság által a birodalom egész területére nézve el
tilthatok.
Az ötödik szakasz meghatározza a nyomtatványoknak bünte
tés alá eső terjesztését.
A hatodik szakasz a lefoglalásról szól. A közbátorsági hatóság
nak joga van minden tiltott vagy a sajtórendtartás határozatai figyelembe nem vételével kiadott, vagv tartalmára nézve büntetés alá eső nyomtatványt lefoglalni. S a lefoglalás megszüntetése csak politikai úton eszközíilliető.
A hetedik szakasz a sajtórcnd áthágásaira szab büntetéseket, miután egyéb sajtóvétségek liiintetését a közönséges büntet,ő tör
vénykönyv határozza meg.
A nyolcadik szakasz a nyomtatványok büntetés alá eső tartal- máérti felelősséget határozza meg, mely tcrmészetí^sen elsőrendben a szerzőt, s időszaki nyomtatványoknál a felelős szerkesztőt illeti.
S különösen óvások ('a nyilatkozatok a szerkesztőség részéről felvett igtatványok tartalma ellen vagy más személyek által elvállalt jót
állás ama törvényes felelősséget meg nem szünteti.
Kilom^ülik szaka-!/.: a hatóságok illetőségéről .sajtóügyekben.
A sajtó-fegyelmi áthágások ügyében az eljárás, vi'sgzés és végrehaj
tás a közbátorsági hatóságokat illeti.
A tizeíjik szakasz az iparjogosítvány visszavételét határozza Í4
SAJrÓVIPZONVOR
oly iparűző ellen, ki kéls/.cr cliléltclí'tl, a sajlávlKszaólc's elleni (ör
vény áthágása mial (,.
A tizenegyedik szakasz véixrv az elé\'üléniől szól.
Ez egybevonva, lartahiia ezen, a l)iiO(laloni minden részeire egyiránt kiterjedi, s határozalaiban valóban célszerűnek elisme
rendő törvénynek, mely a saj(ó\isz()nyol<at végre állandón rendezi.
A azövegközlés alapja: Pesli Napló, líil)2. júniti-s 5.
2
A Z Ü J H Í R L A P I B É L Y K O A D Ó ' Pest, 1857. november 2.
(Részlet)
A magyar nemzeti hírlapii'odalom sor.sa új fázisba lépett.
A tisztelt közönség már lapunk tegnapi számában olvíista azon legfőbb rendeletet, melynek folytán jövő évi január első napjától kezdve mindazok a lapok, melyeknek megindíthatására a fennálló sajtótörvény szerint kezességi tőke letétele kívántatik — tehát min
denekelőtt a politikai hírlapok - , új bélyegadó alá vettetnek, s minden számért, minden példány után, egy pengő krajcárt fizetni tartoznak.
ugyanezen bélyegadó alá esnek minilazon nem politikai tar
talmú, tehát akár szépirodalmi, akár tudományos lapok, melyek hirdetésekel vesznek fel.
Szintén bélyegadót. fizetnek a puszián hirdiítésre szánt nyom
t a t vánj'ok.
Végre a fennálló császári taksa minden egyes hirdetmény után 10 krajcárról 15 krajcárra emelleiiU.
Az előleges hírek t+ihát, melyek a bélyegad(') felől már liavak óta keringlek, valósul ván és be\ égzet t tény gjanánl á l h á n előttünk a legfelsőbb rendeletben —{valamint meddő munkának lartanók ez intézkedé.snek indokait s alapját most már fejtegetni, úgy nagy hibát követnénk el, ha elniulasztanók az oKasóközönséget ezen eseménynél fogva figyelmeztetni, hogy nemzetiségünk egyik lénye
ges tényezőjének, a magyar politikai hírlapirodalomnak soisa most már inkább, mint valaha, a közönség politikai érettségétől s áldo
zatra kész hazafiúságától függ. . .
A megyei és j)arlanientáris élet okozta azt, hogy 1S48 előli a magyar politikai hírlapoknak íilször-lialszor (öbli előfizetője volt hazánkban, mint a bécsi lapoknak.
Ez a politikai és társailahui fejlel tség magasb fokának ere<lmé- nye volt,
2-i
AZ O.NKliN V r U A L U M KOiIA
A nagy iiicfírcniliilüslu'il IcIcsz'iiéKc, ISö2 uliui ÍMIHÓI fclólcilt az Dhiisá.si kedv, B ctíyiiár 6\i\^ a ])()lilikai liírlapiiDdaloin, liabúr töl)))é nem a i'égi, mogs/.oUol 1 léicn m(j/.go(t, mégis előfizetőkben lűrhelő gyarapodásnak íirvcMtlol I.
De a folyó óv eleje óla (\alljuk meg őszinlén) a jjolilikai liírlap- irodalom irán(i részvét érezlií^lő lianyallásnak indult, s évnegyed
ről évnegyedre fogylak az előfizetők.
S ismerve a magyar közönség géniuszai, liízv ásl állít hal juk, liogy az ohasók számának ez a])a(iása sokkal kevésbé a reményik szétfoszlása ulán beállott politikai apátiának, mint inkáljb a napról najjra érezhető dszcí/éni/cdéfoicl: tulajdonítliató.
Nem t(^rmészetes-e léhát aggodalmunk, hogy most, miután a naponta megjelenő politikai la])ok az új bélyegadó miatt szükség
képp öt pengő forinttal drágábbak lesznek évenkint - azon esetre, ha politikai érettség és hazafiság a nagyközönséget erömegfeszítésre és kitűrésre nem ösztönzi - , oly csekély számra le fog olvadni az előfizetők száma, hogy lehel cl len leond a ])olilikai liírlapokat a kia
dóknak fenntartani?. . .
Természetesen, a hi\atalos jjolilikai lapokat mindezen intéz
kedések nem teihelik. Azok nem fizetnek V)élyega(lé)t, nem posla- bért, nem hirdfítési taksát, vagy ha fiz<'tnek is, az állam magamagá
nak fizeti, míg viszont a nem hivatalos lapok, ha a hivatalossal egyenlő árra, például 21 pengő forintra szabják is ezentúl elöfizelé- seiket - körülbelől í) pengő forintot, vagyis több mint 40%-ot kény
telenek a bruttó jövedelemből az aeráriumnak [kincstárnak] áten
gedni, aminő adót, mint a bécsi Ostdeuische l'ost még pontosab
ban kiszámítja, semminemű ijiarüzlet a birodalomban nem visel, s csak úgy magyarázható meg, hogy e magas adó a xzellemi tőkének az anyagi és pénz feletti hasonlíthatatlan értékét akarja megköze
lítőleg kifejezni, s annak óvatos és takari'kíjs használatát biztosítani.
Anélkül, hogy ezúttal azon nehézsé'gek és rövidségek fejtegeté
sére kiterjeszkednénk, melyekkel csekély \éleményünk szerint a jelen törvény c/i/akoflati alkalmazása, ha a végrehajtás részleteiben változtatás nem történik, inúlhatlaiiul jáini fog, most egyedül azt akarjuk kimondani, hogy a bécsi lapok nagy kapóssága melleit hazánkban a nem hivatalos nagy jHílitikai lapjaink további fenii- tarthatása a leliet^ legnehezebb j)róbára van téve, mit ha óhajtá
sunk s reményünk szerint diadalmasan kiállunk - nemzeti élel- erőnk s politikai érettségünl\ gyarapodásának ismét i'ijabb záloga gyanánt fogunk üdvözölni.
A azöveghözlés alapja: Magyar Sajtó, 1SÖ7. november 2.
26
- M I c i V I S Z I i N VI
Jicli/('t/(i(íó — a .sajlóUTiiu'-krk rni'LradíJztatása a pí)stai lrrj(-s/t(''H Hüráii azzal, liogy a jrastai díjszaliiison fi-lül liírlapl)('>lyt')íi;k felrajfasziását is olőírtAk. A [lostai száilíl;'is költsÚKBÍt a lapkiadók az előfizetési díj niogemolósévo;l ellensúlyozták.
F A L K i M l K S A ' A S Z A B A D S A J T ( ) K (') ív Pest, l.SliO. október líl.
(Részlet)
A k i k a/,( iíllít j á k , iniszoiiiil Maj:yíirois/.iigiinU ( ) k a \ a i i ..liljcseii iiicgelógedvcí" lenni, ós h o g y a , , l i á l á l l a n s á g " s/.einreliányiísál von
n á m a g á r a , h a m é g ( ö b b e l v á r n a v a g y - lioiiihilc d i e d i [ k i m o n d a n i is Bzörnyfi]! — m é g k í v á n n a is, a/.ok elé egy kéiilósl b á l o r k o d n á n k terjeszteni.
H o n n a n v a n az, h o g y a h a z a i s a j t ó b a n , mely a |)ülilikai életnek h é v m é r ő j e , m é g n y o m a S(!m látszik a m e g v á l t o z o t t h e l y z e t n e k , h o g y m é g á r n y é k a S(!m téri vissza azon elevenségnek, mely h a j d a n (! t é r e n u r a l k o d ó t t, h o g y m é g m i n d i g <rsak h á r m a n - n é i ; y e n \ a g y u n k , kik fölszólalunk, infg ki-ki t u d j a , hogy h a z á n k b a n <'gy kis á r m á - d i á t l e h e t n e ös3z(!állílani a z o k b ó l , a k i k ügyesen foi-gatják a tollat, és a kellő i s m e r e t e k k e l is b í r n a k közügyeink s i t a t á s á r a ? ! H o n n a n v a n az, h o g y m é g az a k e v é s író is, ki a letelt évtized a l a t t sem riadt vissza a h í r l a p í r á s sziszifuszi m i m k á j á t ó l , Iiogy ezek m é g most is n régi óvatosságul f o l y t a t j á k , a t o j á s t á n e o t , és tíz szó közöl kilencet v i s s z a f o j t a n a k , a tizediket p e d i g csakis oly h a l k a n merik k i m o n d a n i , m i n t h a a z t a k a r n á k , h o g y m e n n é l k e v e s e b b e n h a l l j á k ? !
Az ok igen egyszerűen a z , h o g y — a s a j t ó m é g m i n d i g a régi t ö r \ é n y a l a t t , v a g y h e l y e s e b b e n a t ö r v é n y e n kívül áll.
E z e n m o s t a n i s a j t ó t ö r \ é n y t - , nevezetesen a n n a k f a m ó z u s 22.
cikkét^ m á r a m i n a p volt szerencsénk jellemezni, és ezen I )amoklész- k a r d m é g most is ú g y lóg fejünk fölíill, mint nijhány h é t t e l ezelőtt.
Az igaz, h o g y ennek a s a j t ó t ö r v é n y n e k is volt a m a g a j ó o l d a l a , ti., hogy m i n d az író, m i n d az o h a s ó ügyességét f o k o z t a t t a .
Az író m e g t a n u l t a a z t a m e s t e r s é g e t : á n g y o m a s s z o n y o m r ó l szólni a k k é n t , h o g y ki-ki m e g é r t e t t e , miszerint tulajdonlcóppen h ú g o m a s s z o n y o m r ó l volt s z ó ; az o h a s ó p e d i g m e g t a n u l t a a sorok k ö z t olvasni, és a látszólag l e g á r t a t l a n a b b megjegyzésre m o s o l y r a n y í l t a k ajkai, az a j k a k k ö z t pedig — elébb ó v a t o s a n k ö r ü l p i l l a n t \ a
- a z t m o r m o g t a : a h a , é r t e m , é r t e m !
A legközi'lebb fekvő íigyokről egyenesísn solia n e m szólni, a z o n b a n — t á v ü l a b b a k fölötti v i t a ü r ü g y e a l a t t — k ö z v e t v e m i n d i g
Z1
AZ ÖNKÉNYURALOM ROBA
amazokat is bolyííal.ni, <'/. iizoii mcHliMHÓf;, melyet (íz év óta gyako
rolnunk kellett.
Hanem önnek a mesterségnek is vannak ám liatárai. Ezen mesterséggel valamely ügyet népszerűileníthetni, ezzel le lehet- ron
tani, de építeni és egy új rendszert népszerűsíteni — nem!
Hypositio-hatáara [alapvető hatásra], az alkotásra és népszerű
sítésre mindenekelőtt szabadság kell, tökéletes szabadság, mely leg- föllebb egy szabatos, világos törvény által korlátol tátik.
A kérdés mármost az: kívánják-e azon férfiak, kik most az ügyek élére álltak, a sajfó pozitív gyámolítását, vagj' azt hiszik-i', hogy éneikül is ellehetni?
Az utóbbi esetben nincs mit mondanunk; ez esetben újra el fogunk némulni, vagy ismét azon félszavaki-a szorítkozni, mikkel báró Bach őexcellenciájának kormányát kísértük.
H a pedig tettleges gyámolításunkról van szó, ebbeli míiködé- Bünkre szilárd alapot, szabatos törvényt kívánunk, oly törvényt, mely nemcsak azt teszi lelietségessé, hogy a kormány minden intéz
kedését diadali himnuszokkal fogadjuk, és a bölcsesség netovábbjá
nak hirdessük, hanem mely arra is képesít, hogy eltérő nézeteinkel teljesen, őszintén és a lap lételének kockáztatása nélkül mondhas
suk ki, hogy ne legyünk kénytelenek mindig szordínókat [hangfo
gókat] föltenni, valahányszor a kormány valamely intézkedését megtámewijuk, míg fortLsszimót játszhatunk, lia — dicsérjük.
Milyen legyen ezen törvény? erről alig lehet kétség.
A msigyar író, ha általában valamit kívánnia szabad, ha nem kell némán megnyugodnia a lett dolgokban, csak azt kívánhatja, ami az anyatejjel beszívó! t alkohnányos goiidolkozásmóddal meg
fér, tehát csak oly törvényi, mely a koronás feje<lelem jóváliagyásá-
\ a l , orezággyűlés útján hozalolt.
A sajtó azon szerencsés helyzetl)en van, hogy ily törvény máris készen'létezik — az 1847-48-i sajtótörvény.
Ennek visszaállítása az, amit az összes magyar irodalom egj'- liangúlag sürget, ez az, melynek új országgyűlés életbeléptéig, ille
tőleg az alkotmányos útoni revízióig hatályba kell lépnie. . . A .izoverjközlés alapja: Pesti Napló, 1860. novemfier 1.
1. Falk Miksa (1S2S— 1908) — polilikiiF;, a Tudományos Akadémia tagja, konzervatív]X)lgári publicista. .\Schmerling-korszakban ennek ellenére sajtópert indítottak ellene, és elítélték. írúsaival részt veit a kiegyezés előkészítéseién.
2. Sajtójog t(;kintelél)en .Magyarországon az abszohili/.mus líorában az osztrák cs'iszdri rondeletok voltak érvényben. Az említett 1852. évi aajtórendtartás (vö. az 1. szemelvényt) szoros értelemben véve nem aevezhetó törvénynek. Ez az 1852. május 27-ón kelt osáazári Qyíjt
' SAJTÓVISZONYOK
parancs 1852. szeptember 1-én lépett életbe. A hivatalos lapok a sajtórendtartás szöveRÓt nom tettek közzé, hnnf^m azt külön kis kiadványban küldték meg az érdekelteknek. A/, 1S,52. évi sajtó
rendtartáshoz később töbl) kieRészitő rendelkezést lultak ki (vö. a 2.
szemelvényt). Az első magyar sajtótörvény az 1S4S. ('vi X V l l l . tör
vénycikk volt, amelyet a szabadságharc leverésekor osztrák császári paranccsal érvénj'telenitettek. Újból az 1867. évi kiegyezés léptette életbe. Magyarországon új sajtótörvény csak az 1914. évi X I V . t c - ben jött létre.
Az 18.'52. évi sajtórendtartás említett 22. cikke a trón, a monarchiái nralkodóforma, a közerkölcs stb. iránt ellenséges irány követése ese
tén kétszeri figyelmeztetés után az időszaki kiadványok 3 hónapra való betiltását tRtte lehetővé. E döntí'st az illető koronaország csá
szári helytartója hozhatta meg, de a legfőbb rendőri hatóság ennél hosszabb időre is betilthatta az időszalii sajtóterméket. A legfőbb rendőri hatóság a nem időszaki kiadványokat is Ijetilthatta, sürgető esetben azonban erre a koronaország helytartójának is joga volt.
Ez a rendelkezés a sajtó munkásai számára egzisztenciális veszélyt jelentett. (L. az 1. szemelvény 3. szakaszát.)
4
fi R E C Ü S S Á G O S T '
S Z R l í K E S Z T d T l ^ L M K N Y E K A P R O V I Z Ó ií H ^ ]\r A L A T T
IHCif). szeptemlx'r 11.
(Készlet)
. . .Midőn a p r o v i z ó r i u m [áliiieneli á l l a p o t ] — ISCl. évi n o v e m b e r elején — beköszöni i n t , az a k k o r P o m p é r v J á n o s * s z e r k e s z t e t t e M a g y a r o r s z á g b a n a belügyi r o v a t o t v e z e t t e m , é p p e n a z t a r o v a t o t , m e l y a b e k ö v e t k e z e t t szigornál fogva l e g t ö b b zaklatá.snak és n y o m á s n a k volt k i t é v e . S irigylésre n e m m é l t ó h e l y z e t e m m é g k e v é s b é irigylendővé v á l t o z o t t , m i d ő n , l'omjiéry elítéltetése R k é n y t e l e n á t k ö l t ö z é s e u t á n a buflavái'i J ó z s e f - k a s z á r n y á b a , 1862. évi m á j u s b a n m a g á t a l a p s z e r k e s z t é s é t kellet t ál v e n n e m . E z a z o n b a n szeren
csére n e m t a r t o t t sokáig, m e r t u k i a d ó v a l fejlődött e g y e n e t l e n s é g f o l y t á n j ú n i u s végével a z összes szerkesztőség vis.szalépett, h o g y az őszi é v n e g y e d b e n új és n a g y o b b p o l i t i k a i n a p i l a p körül c s o p o r t o suljon i s m é t . . .
A M a g y a r o r s z á g t ó l j ú n i u s végén v á l t u n k el, az O r s z á g o t o k t ó b e r elején k e l l e t t m e g i n d í t a n u n k : így h á r o m h a v i z s u r n a l i s z t i k á i Szünidőnk j u t o t t , s e n n e k eg>' részét a r r a f o r d í t o t t a m , h o g y r o k o - 1"n l á t o g a t á s á r a egy alföldi v á r o s b a r á n d u l t a m . T ö b b h e t i o t t - m u l a t á s u t á n P e s t r e visszatérx én, m e g t u d t a m , h o g y míg én A r k á -
29