• Nem Talált Eredményt

Az Osztrák-Magyar-Monarchia : a 4. osztály számára

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az Osztrák-Magyar-Monarchia : a 4. osztály számára"

Copied!
170
0
0

Teljes szövegt

(1)

FÖLDRAJZ

A GYMNASIUMOK HASZNÁLATÁRA.

é

I R T A

S C H O L T Z A L B E R T

F Ő G Y M N A S IXJ M I T A N Á R .

NEGYEDIK RÉSZ.

A Z O S Z T R Á K - M A G Y A R M O N A R C H I A .

(A S Z Ö V E G B E N Y O M O T T 33 T É R K É P P E L . )

A N E G Y E D I K O S Z T Á L Y S Z Á M Á E A .

A M. K l i t . VALLÁS· KS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISTLIGUM ÁLTAL, 1880 AUG. 25-KS 24,007. SZÁM ALATT A J Á N L T A T O T T . '

M Á S O D I K J A V Í T O T T K I A D Á S .

B U D A P E S T .

F R A N K L I N - T Á R S U L A T

MAGYAR I R O D . I N T É Z E T É9 KÖNYVNYOMDA

1882.

(2)
(3)

A z o s z t r á k - m a g y a r m o n a r c h i a a l k a t r é s z e i .

Az osztrák-magyar monarchia két államcsoportból áll : A m a g y a r b i r o d a l o m , vagy S z . I s t v á n k o r o n á j a t e r ü l e t é b ő l és az osztrák örökös tartományok csoportjából.

A magyar birodalom', vagy Sz. István koronája területét teszik : M a g y a r o r s z á g , az 1848-ban és újból i868-ban vele szorosan egye- sült E r d é l y l y e l , az 1873-ban Magyarországhoz visszakapcsolt m a - g y a r k a t o n a i h a t á r ő r v i d é k k e l s végre az 1868-diki törvény

értelmében külön tagot képező F i u m e városával. — Mint társország csatlakozik ehhez H o r v á t - S z l a v o n - s D a l m á t o r s z á g * s a vele részben már egyesített, s részben még csak ezentúl egyesítendő h o r- v á t - s z l a v o n h a t á r ő r v i d é k . Az utóbbi viszonyát az anya- országhoz az 1868-diki, majd némi módosítással az 1873-ki törvények határozzák meg.

Az osztrák örökös tartományok a következők. Az E n n s a l a t t i o s z t r á k f ő h e r c z e g s é g , S z t i r i a herczegség, K r a i n a herczeg- ség, I s z t r i a határőrgrófság, T r i e s z t városa és kerülete, G r a- d i s k a és G ö r z fejedelmes grófságok, T i r o l és V o r a r l b e r g feje- delmes grófságok, K a r i n t h i a hercegség, S a l z b u r g hercegség, az E n n s f e l e t t i o s z t r . f ő h e r c e g s é g , C s e h királyság, M o r v a határőrgrófság, T r o p p a u és T e s e h e n sziléziai hercegségek, Z a t o r és O s v i e c i m hercegségek, K r a k k ó főhercegség, G a l i c i a és L o -

• d o m é r i a királyságok, B u k o v i n a hercegség.**

* Dalmátországnak Magyarországhoz való tartozását a kiegyezési törvény elismeri, nőt kiemeli, de mivel az Magyarországhoz még ez idő szerint nincs visszakapcsolva, s tényleg ausztriai kormányzat alatt áll, ezen tartományról mint olyanról kell majd szóla- nunk, mely j o g i l a g Magyarországhoz, de t é n y l e g Ausztriához tartozik,

** 'Ezekhez számítandó az 1878-ban közös liadsergiink által elfoglalt, s-ez idö

•óta megszállott: B o s z n i a , H e r z e g o v i n a és N a v i - B a z a r egy része, Mivel azonban ezek ez idö szerint még nem tekinthetők véglegesen a monarchia alkat- részeinek, a következőkben mindenütt figyelmen kívül vannak hagyva, s csak könyvünk végén szólunk rólok, mint oly területekről, melyek most az osztrák-magyar monarchia közös hadserege àltal'megszàllva tartatnak.

1*

(4)

A z o s z t r á k - m a g y a r m o n a r c h i a f e k v é s e , n a g y s á g a , h a t á r a i .

Az osztrák-magyar monarchia Közép-Európának déli részét foglalja el s fekszik a keleti hosszúság 27° 15'—44° 7', s az éjszaki szélesség 42° 10'—51° 3' fokai között. Hosszúsága keletról nyugatra 17°, szélessége éjszakról délre 9°. — Erdély legkeletibb s Tirol legnyugatibb pontja között a távolság 12747%; Dalmátország legdélibb s Csehország legéjszakibb pontja között a távolság 10407%. Ezen széles kiterjedése folytán a nap a monarchia keleti részén 1 óra s 8 perccel előbb kél, mint nyugati szélén s éjszaki Csehország lakóinak nyári leghosszabb napjuk s téli leghosszabb éjszakájuk 17i órával hosszabb, mint a Dalmátország déli csúcsán lakóknak.

Az osztrák-magyar monarchia n a g y s á g a 624,04407% (11,333 0 geogr. mfld) s így Európa tizenhatod részét foglalja el, s nagyságára nézve az európai államok között második helyen sorakozik, a mennyiben csak Oroszország nagyobb területű. *

Szárazföldi fekvésénél fogva az osztrák magyar monarchia h a t á r- v o n a l á n a k Vs vagyis 68707% szárazföld s csak Vb azaz 17067% tenger,

— H a t á r a i : éjszakról: Német- és Oroszország; keletről: Oroszország és Eumania; délről: Rumania, Szerbia, Törökország, Montenegro, az Adriai tenger és Olaszország ; nyugatról: Svájc és Németország.

A z o s z t r á k - m a g y a r m o n a r c h i a f ö l d j e .

H e g y e k . Az osztrák-magyar monarchia Svájc után Európa leghe- gyesebb tartománya, a mennyiben összes területének 72V2%, vagyis 446,000

• 7 % hegygyei van borítva. A monarchia begyei bárom hegyrendszerhez tartoznak : az Alpok, a Hercyni hegység és a Kárpátok hegyrendszerébe z.

Az A l p o k a monarchia délnyugati részét borítják s itt két részre oszlanak: a K ö z p o n t i A l p o k r a , melyek nyugatra húzódnak s a K e l e t i A l p o k r a , melyek az osztrák örökös tartományok déli részét

* Ha Svéd- és Norvégországot egy egészet képezőnek tekintjük, akkor nagyságra nézve az európai államok között ezt illeti a második hely s csak utána következik harma- dik helyen az osztrák-magyar monarchia.

Az európai nagyobb államok nagyságát tekintve, ezek következő rendben állanak Oroszország ... 9(5,852 geogr. • mfld.

Skandinavia _ _ . . . . . . . 13,771 . » t>

Az osztrák-magyar monarchia . . . . 11,-333 » » »

Németország _ . . _ _ _ . . . 9,888 » » »

Franciaország 9,59S » 1» *

Spanyolország 9,20S » № II

Anglia 5,702 »

Olaszország . . . . . . 5,370 » » » £ » ·

(5)

borítják s ágaikkal Magyarország azon részébe hatolnak, mely a Duna jobb partján elterül.

A H e r c y n i h e g y s é g a monarchia éjszaknyugati részén terül el, ágaival Csehországot, Morvát, a két Sziléziát s az osztrák főhercegsé- gek éjszaki részét borítva.

A K á r p á t o k a monarchia éjszak- és délkeleti részét foglalják el, ívalakban Magyarországot éjszak- és kelet-, részben dél- és nyugat felé

övezve, a Duna közép-folyásának kezdetétől, annak végéig, Dévénytől Orsováig húzódnak.

S í k s á g o k . Az osztrák-magyar monarchia területének 2772%, vagyis 178,OOOm7%, síkság, melynek legnagyobb része alföld. A legnagyobb s legfontosabb síkságok a Duna mentéhen terülnek e l a t u l n i - , b é c s i - , p o z s o n y i - és b u d a p e s t i - medencék nevezete alatt. A monarchia éjszakkeleti részét elfoglalja a nagy S z a r m á t a l f ö l d egy része, míg a déli részen a L o m b a r d - v e l e n c e i alföld egyes nyujtványai az Alpok közé nyúlnak.

Az osztrák-magyar monarchia vizei.

1. Á l l ó v i z e k . Az osztrák-magyar monarchiát 17067%»-nyi hosz- szúságban az A d r i a i t e n g e r érinti, a mihez még a szigetek mintegy 22507%»-nyi parthossza számítandó. De a part ezen tekintélyes hosszú- sága mellett, annak meredeksége s tenger alatti sziklák oly akadályokat gördítenek a hajózás útjába, hogy az számos kisebb jelentőségű kikötők mellett, kiválóan csak a t r i e s z t i s a quarnerói öbölben fekvő f i u m e i kikötőkre van utalva, melyeken át a monarchia Európa többi tartományai- val s más földrészekkel áll tengeri összeköttetésben.

N a g y o b b t a v a k b a n a monarchia nem bővelkedik, csak a B a l a t o n nagyobb kiterjedésű. A F e r t ő vize az utolsó évtized alatt annyira megfogyott, hogy száraz években helyenként egészen kiszárad ; a B o d e n s G a r d a tavak pedig csak kis részben érintik a monarchia határát. — K i s e b b t a v a k az alföldeken ép úgy, mint különösen az Alpok és Kárpátok között, nagy számmal fordulnak elő.

L á p és m o c s á r a monarchiában — sajnos— még igen nagy számmal található, különösen a nagyobb folyók mellett s a szélesen kiterülő alföldeken. Az évről-évre szaporodó c s a t o r n á k azonban mindinkább kevesbítik a mocsaras vidékek hasznavehetlen területeit. .

2. F o l y ó v i z e k . Az o=ztrák-magyar monarchia folyói által az É j s z a k i - (Német), K e l e t i - (Balti), A d r i a i - , de kiváltképen a F e k e t e - t e n g e r r e l áll összeköttetésben.

A F e k e t e - t e n g e r b e ömlő folyók :

a j a D u n a . Ez a monarchiának főfolyója, melyet Európában,

(6)

valamint hosszúságra, úgy vízbőségre nézve is csak a Volga múlja felül.

A Duna a Fekete erdő délkeleti lejtőin a B r é g és B r i g a c h patakok összefolyásából ered Donaueschingen városa mellett. A monarchia hatá- rait már mint tekintélyes s hajózható folyó lépi át Passau mellett s Orso- vánál hagyja azt el, miután annak legnagyobb s legtöbb folyóit magába fogadta.

b) A D n y e s z t e r forrása a Kárpátok éjszaki lejtőin a Sambori kerületben van, s miután a monarchián mintegy 4347%-t haladott, orosz területre ér s Akjerman mellett ömlik a Fekete tengerbe.

c) A D n y e p e r . A Fekete tengerbe ömlő folyók között a Duna után a legtekintélyesebb; nem érinti ugyan közvetlenül az osztrák-magyar monarchiát, de itt mégis azért említendő, mert a Galíciában eredő s azt 70 7%-nyi hosszúságban átfolyó S z t y r t fogadja magába.

A z A d r i a i t e n g e r b e ö m l ő f o l y ó k :

Az E t s c h 2107%-nyi útat tesz Tirolban s Borghetto falunál ér Olaszországba.

A P ó. Csak mellékfolyói által tartozik kis részben az osztrák-ma- gyar monarchia folyóvizei közé.

A Q u i e t o , A r z a , Z e r m a g n a , K e r k a , C e t i n a és Na- r e n t a , tengerparti folyók, a monarchia délnyugati részén.

A z É j s z a k i (Német) t e n g e r b e f o l y i k : .

A R a j n a , mely 42 nyi hosszúságban teszi a monarchia határát.

Az E l b ci>; az Óriási hegységből ered : a Moldva felvétele után lesz hajózható s Csehországot elhagyva, Szászország felé veszi ú t j á t .

A K e l e t i (Balti) t e n g e r b e f o l y n a k :

Az O d e r a . Ennek csak legfelsőbb folyása esik az osztrák-magyar monarchia területére.

A V i s z t u l a . Sziléziában ered, azután Galíciába érve, annak éjszak-keleti határvonalát képezi. **

A z o s z t r á k - m a g y a r m o n a r c h i a é g h a j l a t a .

Az osztrák-magyar monarchia éghajlata, a hóvonalon felül emelkedő hegyek s alig 100 m. magasságú alföldek szerint, nemkülönben széles kiterjedése folytán nagyon különböző. — A monarchia délkeleti része az ő s z i - t a v a s z i e s ő k vidékéhez tartozik, éjszak-nyugati része a nyári esők övébe esik. Az évi középhőmérséklet s kiváló növényfajok szerint három részre osztható: é j s z a k i , k ö z é p - és d é l i t á j r a .

* A Duna 2756 «fe-nyi hosszából 1935 KU s 805,000 •Vm-nyi rendszeréből 437,000 mVi» esik az osztrák-magyar monarchiára.

** Az osztrák-magyar monarchia, a felsorolt folyóvizeken kívül, igen gazdag hév- vizekben s ásványvizes forrásokban, melyeknek száma a 3000-et meghaladja.

(7)

D é l i t á j alatt értjük a monarchia azon részeit, a hol az évi közép- hőmérséklet 14—17° C. s a hol a déli gyümölcs a szabadban is megterem.

K ö z é p t á j alatt a monarchia azon része értendő, a hol a szőllő s búza megterem, s melynek évi középhőmérséklete 10-—14° C.

A monarchia é j s z a k i t á j a a zab és árpa hazája, évi 9—10° C.

középhőmérséklettel.

A z o s z t r á k - m a g y a r m o n a r c h i a l a k o s a i s v a l l á s u k .

Az osztfák-magyar monarchia a legkülönbözőbb néptörzsök hazája.

A monarchia physikai minéműségének megfelelőleg vannak e népek is elosztva úgy, hogy Európa három íőnéptörzse a germán, szláv és román a monarchiát nyugat, éjszak, kelet és délfelől körülövedző hegyvidékeken, a magyarok.pedig az ezek között elterülő, nagyobb kiterjedésű dunai síksá- gokon lakoznak. A monarchia két államcsoportja szerint az osztrák örö- kös tartományokban a német, a magyar birodalomban pedig a magyar, az államalkotó nép. — Mind a két rész lakosságának nagy részét teszik a szlávok s azután a románok.

A monarchia lakosainak száma megközelíti a 38 milliót, úgy hogy e tekintetben csak Orosz-, Német- és Franciaország múlja felül. *

A lakosok 49% férfi s 51% nő. Yallásra'nézve pedig a róm. katho- likusok teszik az összes lakosságnak ... ... 66.65°/«

görög-kath. 10.90 » protestáns ... --. ... ... ... 9.50 » görög-keleti... ... ... ... ... 8.52 » zsidó... ... ... ... ... ... ... 3.85 »

A megnevezett vallásfelekezeteken kívül vannak még számos kisebb keresztény és nem keresztény felekezetek, melyek a lakosság 0.19% teszik.

A z o s z t r á k - m a g y a r m o n a r c h i a l a k ó i n a k f o g l a l k o z á s a .

A monarchia lakosainak foglalkozása igen különböző, a mint a monarchia széles kiterjedése, a föld minősége, a lakosság különféle nem- zetisége mellett nem is lehet máskép. A lakosság nagy része őstermelés- sel foglalkozik, mások az ipar és kereskedelem terén működnek. Nem

* Az európai orosz birtokok lakóinak száma . . . . . . 71 millió.

Németerszág . . . . . . 42 » Franciaország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 » Az osztrák-magyar monarchia... . . . . . . . . . 37Vs » Anglia 31'/a » Olaszország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26'/a » Spanyolország.__· . . . . . . . . . __i . . . . . . . . . 16'/= » stb.

(8)

csekély az állam és egyház szolgálatában állók száma s azoké, kik szemé- lyes szolgálat után élnek.

A s z e l l e m i m ű v e l t s é g .

A szellemi művelség nevezete alatt összefoglaljuk a nép vallási, erkölcsi s értelmi fejlődését. — Ez a nevelés és oktatás gyümölcse s mu- tatkozik a nép műveltségi fokában. — Azon mutató, mely a nép vallási fejlődését feltünteti: az egyházi szervezet; az erkölcsi állapotok, egyes közintézetekből s a felebaráti szeretet alkotta intézetekből itélendők meg ; az értelmi fejlődés mutatói végre az iskolák, a tudomány és művészet székhelyei, muzeumok, gyűjtemények, könyvtárak stb. *

Az osztrák-magyar monarchia lakóinak nemzetiségi különfélesége, e nemzetiségek legkülönfélébb adományai és sajátságai, a vallásfelekezetek sokfélesége, a monarchia egyes területeinek fekvése, sík vagy begyes volta, mind megannyi tényező, mely a lakosság szellemi műveltségére behatással s befolyással bír, a minek alapján a monarchia lakosainak szellemi művelt-

ségéről egy egységes képet nyújtani igen bajos, egységes Ítéletet alkotni lehetetlen. A nyugat-európai műveltség magaslatán álló elemek mellett itt még gyakran a műveltség legalsóbb fokán álló néptöredékekkel találko- zunk ; virágzó tudományos intézetekkel, szép számú középiskolákkal s kifejlett népoktatással biró tartományok mellett olyanokkal, melyekben e téren még sok a kívánni való ; értelmes, szellemi kiképzésre felette alkal- mas s a nyugati eivilisatióhoz hajló nemzetiségek mellett, a baladást ride- gen visszautasító elemekkel. Ezek folytán e helyen elég lesz általánosság- ban megemlíteni, hogy a közműveltségben s tudományban az osztrák-ma- gyar monarchia területén eddig legnagyobb haladást tettek a németek és magyarok, azután a lengyelek és csehek. Az osztrák-magyar monarchia tudományosságának és művészetének székhelyei: Bécs és Budapest, ezek- hez csatlakozik Prága, Lemberg s azután részben a többi tartományok főhelyei.

Az osztrák-magyar monarchia állami szervezete.

Az osztrák-magyar monarchia alkotmányos állam, dualisztikus ala- pokon. Az alaptörvények értelmében a monarchia két egymástól függet- len s önálló államcsoportból áll, melyek azonban az uralkodó személye s mindkét államot közösen érdeklő úgynevezett közös ügyek által egymás-

* A felsoroltakból — a mint az a dolog természetében rejlik — nem alkotható ugyan biztos, de legalább a valóságot megközelítő ítélet a nép szellemi műveltségéről.

De mivel azt — a lakosság összegét tekintve — önmagában megítélni nem lehet, mivel az továbbá eredményeiben gyakran a megitélhetés körén kívül esik : nem marad egyéb hátra, mint az alapok és források feltüntetése által megközelítő következtetést vonni azon eredményekre, melyeket azok előidézhetnek.

(9)

hoz kapcsolvák úgy, hogy a külállamokkal szemben egy egységes államot képviselnek.

A két állam közötti kapcsot eredetileg csak az uralkodó személye képezte ; de a hosszas együttlét s az ebből származott hasonérdekek idővel megteremtették az úgynevezett k ö z ö s ü g y e k e t , azaz olyanokat, me- lyek mindkét államfelet közösen érdekelvén — csakis a két állam együttes és egyértelmű határozata szerint elintézhetök.

Ilyen közös, azaz mindkét államfelet egyaránt érdeklő ügy a monar- chiának külképviseltetése, továbbá a közös védelem s végre az ezekből folyó költségek fedezése vagyis más szavakkal a k ü l ü g y , h a d ü g y és p é n z ü g y.

Az utóbbi kettő ugyan csak részben közös ügy — mindkét államnak saját pénz- és hadügye lévén — s a külképviseltetésre is mindkét államfél befolyást gyakorol, mindazonáltal e három s még azonkívül számos kisebb jelentőségű dologban a két államfél érdekei annyira egymásba vágók, hogy az osztrák-magyar monarchia két államfelének ebbeli viszonyait külön- külön tárgyalni s az egyiknél a másiknak hasonviszonyaira tekintettel nem .lenni — a tárgy világosságának hátrányára volna.

Ez okból a hazánkról és Ausztriáról szóló külön-külön részekhez még egy harmadik részt is csatolunk, mely a monarchia mindkét állam- felét közösen érdeklő ügyekről szól. — Az utóbbiban bő alkalmunk lesz arról is szólani: mennyiben közösek ez ügyek s ha közösek, mennyiben és mi módon érvényesíti a két államfél befolyását azoknak elintézésében.

(10)
(11)

A MAGYAR BIRODALOM FÖLDRAJZA.

(12)
(13)

A m a g y a r b i r o d a l o m physikai f ö l d r a j z a .

I. F E J E Z E T .

A m a g y a r b i r o d a l o m a l k a t r é s z e i , f e k v é s e , n a g y s á g a és h a t á r a i .

A magyar birodalom, vagyis Sz. István koronájának területe két részre osztható : a szó szoros értelmében vett Magyarország és a társorszá- gok, vagyis a Drávántúli terület. *

A magyar birodalom fekszik az éjszaki szélesség 44° 9'—49° 33' s a keleti hosszúság 32°4'—44° 16' között; hosszúsága tehát 12°, szélessége 5° s külalakzatára hosszúkás négyszöget képez, melynek tömör s helyesen kikerekített területébe csak itt-ott nyúlnak be idegen földterületek, a sza- bályosságban némi megszakasztást okozva.

A magyar birodalom nagysága 323.853-99d7%, miből Magyaror- szágra 280.409-23D'?%, a társországokra pedig 43.444-67C№% esik. Ha ennek alapján a magyar területet összehasonlítjuk az osztrák tartományok- kal, úgy találjuk, hogy a magyar birodalom az egész monarchiának na- gyobb fele s területileg az európai államok között a hatodik helyet fog- lalja el. -f*

Ha már feljebb az egész osztrák-magyar monarchiát szárazföldinek mondtuk, annálinkább kell azt még a magyar birodalomról mondauunk, a mennyiben (itt sem tekintve Dalmátiát) csak kis részben érinti az Adriai tenger, határvonalának többi része szárazföldi.

A magyar birodalom határait, nyugat-éjszak s részben kelet felé az osztrák örökös tartományok képezik; kelet felé azonkívül mégOláhország ; délre: Oláhország, Szerbia, Bosznia, Dalmátia és az Adriai tenger 150

•K%-nyi hosszúságban.

* Ezen területhez — mint már láttuk — Dalmátország is tartoznék jog és törvény szerint, de mivel ez tényleg még nincs az országhoz visszakapcsolva, a következőkben netalán előforduló számokba Dalmátország nem lesz befoglalva.

** Nagyság tekintetében az európai nagyobb államok következőleg sorakoznak : 1. Oroszország, 2. Skandinávia, 3. Németország, 4. Franciaország, 5. Spanyolország 6. Magyarország.

(14)
(15)

A magyar birodalom földrajzi fekvése, mely azt Európa közepébe helyezi, a míveltségben előhaladott nyugat s még csak fejlődő kelet közé, jelzi annak világtörténelmi missióját.

II. F E J E Z E T .

A m a g y a r birodalom földje.

A magyar birodalom a messze terjedő lapályok dacára, melyek köze-' pét elfoglalják, hegyrajzi tekintetben meglehetős változatos képet nyújt.

A messze terjedő lapályok domboktól vannak körülvéve, a melyek az ország határai felé terjedve, mindinkább emelkednek, hegyvidékké válnak, míg az ország határvonalának nagy részén a fellegekbe nyúló, felbó'koszo- rúzott hegyóriásokká válnak. A birodalom fele része sík, fele része hegyes.

A ) Hegyek.

A magyar birodalom begyei a K á r p á t o k s az A l p o k begy- rendszeréhez tartoznak, melyeket a Duna választ el egymástól.

I . K á r p á t o k .

Egy hatalmas délnyugat felé nyitott ívben húzódnak a közép Duná- tól az al-Dunáig, az éjsz. szél. 4479—50° s a kel. hosz. 352/s—46° között,

16007% hosszúságban egy 180 ezer •7%-nyi területet borítva.

A Kárpát az Alpok után Európa leghatalmasabb hegysége, melynek egyes csúcsai a hóvonalon felül emelkednek. E csúcsokat azonban nem borítja örök hó, a mi leginkább szabad fekvésöknek, a fögerinc csekély szélességének, de kiválólag a déli lejtön a napsugarak akadálytalan hatá- sának tulajdonítható.

Az Alpokon kívül alig nyújt Európában valamely hegység oly válto- zatos képet, mint a Kárpátok; felhőkbe burkolt hegysorok, 500—600 méterig emelkedő zord és kopár sziklafalak, a magasságból nagy zúgással a mélységbe rohanó hegyi patakok s a természeterők rombolásából kelet- kezett sziklatöredékekkel borított területek mellett — szélesen elterülő legelőket, a legszebb virágokkal díszlő területeket s ünnepélyes csendet rejtő fenyveseket találunk. A gránitkövek óriásai soha nem sejtett szépségű

gyepszigeteket s valóságos virágkerteket rejtenek el s védik meg a hideg vihar romboló erejétől; a hegyi patakok zúgásába belevegyül a mormota éles füttye, szikláról-sziklára teszi bámulatos merészségű ugrásait az üldö- zött zerge, s a magasságban kering a bérci sas, keresve áldozatát s arra minden percben lecsapni kész.

A Kárpátok egyes vidékeinek természetes szépségei, a közlekedési eszközök szaporodtával mindinkább tágabb körbenj ismeretesekké lévén,

(16)
(17)

évről-évre nő úgy a honi, mint a külföldi litazók, természetbúvárok s a szabad természet barátainak száma, kik e hegységben szórakozást, okta- tást s a tiszta egészséges levegőben üdülést keresnek és találnak.

A Kárpátokat, jóllehet egy összefüggő egészet képeznek, mégis könnyebb áttekintés végett azokat három főrészre szokás felosztani. Ezen főrészek : az éjszaknyugati, az éjszakkeleti és a délkeleti Kárpátok.

a) Az éjszale-nyugati Kárpátok.

A Kárpátok ezen része Dévénynél veszi kezdetét, ott, hol a Duna az országba lép, mely őket az Alpoktól elágazó Lajtha hegységtől elválasztja, s elfoglalja a Dunától éjszakra s éjszakkeletre fekvő területet egészen a Hernád-Tarca völgyéig. * A Kárpátok ezen része az egész hegység, vala - mint legmagasabb csúcsait, úgy a legnagyobb tömegességét is tünteti fel s következő kisebb csoportokra osztható :

1. A K i s K á r p á t o k , a dévényi és pozsonyi hegyfokokkal kez- dődnek s merevélyesen emelkedve 7—157^-nyi szélességben s 6Q7f/m hosz- szúsághan húzódnak éjszak felé a Miava völgyéig, a kis magyar alföldet a Morva-mezőtől elválasztva s gerincétől szép kilátást nyújtva mindkettőre.

Inkább hegysornak nevezhető a Kárpátok ezen része, mint hegycsoport- nak, a mennyiben sem kelet, sem nyugat felé nem ágaznak el tőle más hegy ágak. E hegység különben eltekintve némely a magasba nyúló sziklás ormoktól, erdőkkel van borítva, lejtőin gyümölcsösök s szőllők terülnek el, 2. A F e h é r h e g y s é g ; a Morva völgyétől éjszakkelet felé húzó- dik az ország határán — a miért Morva Határhegységnek is nevezik — egészen a Jablonkai hágóig. Morvaország felé messze terjedő hegyláncola- tok ágaznak el tőle, Magyarország felé azonban meredeken emelkedik a Vág völgyéből 400—900 m.-nyi magasságra. Legmagasabb csúcsai, déli részén a J á v o r i n a , éjszaki részén a V i s z o k a és a J á v o r n i k.

3. A N y u g a t i B e s z k i d e k , vagy a B a b j a g u r a h e g y c s o - p o r t , a Jablonkai hágótól húzódik éjszak-keletre, fögerincével Magyar- ország határát képezve Szilézia és Galícia felé. Legmagasabb csúcsai e hegycsoportnak a B e s z k i d , P i l s z k o és B a b j a g u r a (1722 m.).·

A Kárpiátoknak ezen vadregényes, számos hegyi patakoktól szelt vidéke, egészen erdőkkel van borítva, melyekből csak imitt-amott emelkednek ki egyes kopár hegyormok. Ettől délnyugati irányban ágazik el

4. Az A r v a i M a g u r a (Kriván). Ez egy szélesen kiterjedő hegy -

* Az éjszak-nyugati Kárpátok területének magyarországi határvonalai: nyugat- és éjszak felé az ország határa, kelet felé a Tarca- és Hernád völgye, dél felé egy Miskolctól Budapest felé képzelt egyenes vonal s a Duna Váctól Dévényig.

Természetes, hogy a Duna és Tisza közötti emelkedést, melynek déli végpontja a titeli emelkedés, s a mely szinte az éjszak-nyugati Kárpátok folytatásának tekinthető, itt tekintetbe nem veszszük, hanem azt — a szó szoros értelmében nem lévén hegy, de még dombvidék sem — a nagy magyar alföldhöz számítjuk.

S c h o l t z . F ö l d r a j z . I V . 2

(18)

v i s z o k a

• s z t k , j a v o l t n i k

OCHWALD,

JAVORINA

Z1)JÁB

" · n ? IVANEi

(19)

csoport a Fehér-Árva mindkét oldalán, mely legnagyobb magasságát déli csúcsán éri el, a Yág jobb partján emelkedő M a g u r a hegycsúcsban.

Ezen hegység folytatásának tekinthető azon begyláncolat, mely a S z t r ecs- n ó i s z o r o s által emettől elválasztva a Turóc és Yág, majd a Nyitra és Yág közötti területet borítja. Ezen hegység éjszaki részét K i s - F á t r á- n a k , dél felé húzódó folytatását G a l g ó c i h e g y e k n e k nevezik.

Rengeteg erdőkkel borított hegyláncolat az, déli végpontjának az I v a n e c hegycsúcs tekinthető, a honnan kezdve a hegyek dombokká törpülnek, míg ezek is a kis magyar alföldben elenyésznek. A Zdjári hegynyereg által áll ezen hegységgel összeköttetésben

5. A M a g a s F á t r a , mely a Turóc folyó felső folyását megke- rülve, éjszakra a Turóc és Revúca, dél felé pedig a Nyitra és Garam közti területet borítja. Az éjszaki rész zord és vadregényes, szakadozott begy- vidék ; a déli rész bonunknak ércekben igen gazdag területe. Ezen begy- csoportnak legmagasabb emelkedése a K r i z n a (1570 m.). A Magas Fátrához csatlakozik a S t u r e c i liágó által

6. Az A l a c s o n y T á t r a . Ez Magyarországnak egyik legzordo- nabb hegyvidéke, mely tömegességére s az általa borított terület nagysá- gára nézve az éjszaknyugati Kárpátok begy csoportjai között az első helyet elfoglalja. Legmagasabb p o n t j a : a G y ö m b é r (204-3 m.), legszélesebb alapokon nyugvó a K i r á l y h e g y (1940 m.), a Vág, Garam és Hernád forrásaival. Legkeletibb nyujtványa e hegységnek a H o c b w a l d fensík.

mely válaszfalat képez a Fekete- és Keleti tenger között s egyszersmind az Alacsony Tátrának összekötő kapcsa

7. A M a g a s T á t r á v a l , mely az egész Kárpáthegységnek nem- csak legmagasabb, de egyszersmind legfelségesebb s legregényesebb részét képezi. Ezen sok tekintetben páratlan s a mi merész emelkedését illeti, még az Alpokat is felülmúló hegység, 800 m.-nyi magas alapon, délről a Yág és Poprád, nyugatról a Fekete-Árva, éjszakról a Dunajec s kelet felől a Zdjári horpadás által határolva, egy 1477% bosszú és 437% 6zélés terü- letet borít. A főgerinc 207% széles és 537% bosszú. Ezt főbb csúcsaival rajzunk tünteti fel.

A Magas Tátra, mely rögtön, semmi előhegységtől sem környezve, mint magas hegygerinc, négy mélyen vájt völgykatlanból kiemelkedik, ma- gas védfalnak látszik — különösen a szepesi fensíktól tekintve, — melynek magas ormai a fellegekbe nyúlnak. A Tátra csúcsai éles élekben emelke- dők és kopárak, mély hasadékokkal, melyekből gyakran nyáron is a fehér hó letekint a síkság érő gabonájára s gyakran történik, hogy míg a Poprád völgyében a munkás a nyár forró hevében aratási munkáját végzi, a Tátra magas csúcsain havazik. Általában bővelkedik a Magas Tátra rémítőeii szakadozott, szűk s a kifejlettséget nélkülöző völgyekben, mély hasadékok- ban, melyeket kis liegyi tavak töltenek be, ezeknek száma 58. A hegység alja fenyvesekkel van borítva, melyek 1330 m.-nyi magasságig emelkednek.

(20)

Ezentúl következik a törpe fenyő vidéke 1800 m.-nyi magasságig; feljebb csak alpesi ftívek és mohok találhatók, a legmagasabb csúcsokon azonban minden vegetatió megszűnik.

A Magas Tátra szemlélete — különösen a Poprád völgyéből tekintve ezt — kimondhatatlan meglepő s mély benyomást tesz a szemlélőre.

A természet fenségének és erejének szemlélete mellett, eltörpül az ember az első pillanatban s csak akkor emelkedik ismét benne emberi önérzete, ha látja s tapasztalja, hogy e zord vidéket is meg tudá magának hódítani az emberi erős akarat és szorgalmas kéz, ha a Tátra alatt elterülő vidék virágzó városkáit s azok lakóit tekinti, kik az ellentétek e hazájában is szorgalom, munka, tervszerű gazdálkodás és takarékosság által jobb mó- dúak, mint sok helyütt a termékeny rónák lakói.

8. A S z e p e s i M a g u r a. Ez a Magas Tátra kelet felé való foly- tatásának tekinthető ; a zdjári horpadástól húzódik azon pontig, hol a Po- prád folyó az ország határát átlépi.

9. A S á r o s - S z e p e s i h e g y s é g ; az előbbitől a Poprád vá- lasztja el. E hegység messze terjedő ágaival Magyarország azon részét borítja, mely a Tarca, Hernád és Poprád között elterül. Ezen hegycsoport közepe táján van az utolsó szabadságharcunkban történelmi jelentőségre emelkedett B r a n y i s z k ó i h e g y n y e r e g , melyen egy kitűnő műút vezet keresztül.

10. A G ö m ö r - S z e p e s i é r c h e g y s é g nevezete alatt összefog- laljuk mindazon hegyláncokat, melyek a Hernád-Sajó rendszeréhez tartozó számos mellékpatak felett emelkednek. Ezen hegység ércekben igen gazdag s számos barlang is található benne, melyek között különösen a B a r a d l a , a Dobsinai és Szilicei jégbarlangok érdemelnek kiváló említést. *

A Sajó és Barnától jobbra, tehát a Garam bal partján, s délebbre az Ipoly és Garam között húzódik

11. A V e p o r és O s z t r o v s z k i hegység; ércekben igen gazdag hegyláncolat ez, a miért M a g y a r - É r c h e g y s é g n e k is nevezik. Az Ipoly bal partján, tehát a Zagyva felső folyása mellett húzódnak

* A Baradla vagy Aggteleki csepegőkő-barlang nemcsak Magyarországnak, de egész Európának legnagyobb barlangja, csodálatos szépségű csepegőkő-alakzatokkal, messze terjedő folyosókkal, nagy üregekkel, a barlang belsejében egész hegyeket képező szikla- töredékekkel, s egy a barlangot egész hosszában átfolyó patakkal. Egyes kiváló részei:

a virágkert, a táncterem, a nagy templom, a paradicsom, a pokol, denevér-, viaszk- és retek-barlang, mely utóbbi nehezen hozzáférhető, s azért különösen igen szép, mert a fáklyák füstje eredeti szép fehérségét még nem kormositá be.

Az éjszak-nyugati Kárpátoknak többi említésre méltó barlangjai: A S á r k á n y b a r l a n g az Alacsony Tátrában, nem messze L.-Sz.-Miklóstól. Közelében a B e n i - k o v a , O k n o és V o d i v i v j e r o m j a , melyek közül az utóbbi számos vizerei és földalatti tavai által kitűnik. — Az A r a n y - R ó z s a - és S á r k á n y l y u k a Hernád felső völgyében. Az A l a b a s t r o m barlang a Magas Tátrában s a F a l u c s k a i csepegökő-barlang Tornamegyében.

(21)

2 4 3 3 m 2 3 1 0 m 2 5 3 3 m.

2 4 3 3 m.

KRIVAN SZEPESI-MAGUIÎA

SZOLISZKO. KONC8I8ZTA. BIBIRCS. KÖZÉPOROM. KÉSMÁRKI-CSÚCS.

(22)

12. A N ó g r á d i h e g y e k á g a i , melyeket 13. a B ü k k h á t összeköt

14·. a M á t r á v a l , mely az éjszak-nyugati Kárpátok legdélibb hegycsoportja. A Mátra vulkanikus eredetének számos jeleit tünteti fel.

Déli lejtői igen alkalmasak a szőllő- és gyümölcstermesztésre. Keleti részén kiágazik ebból a C s e r h á t.*

b) Az éjszakkeleti Kárpátok.

Ezen hegység, melynek főgerince a Tarca vizétől a Tisza forrásáig keleti, és délkeleti irányban húzódik — két főágra osztható :

1. Az é j s z a k i h a t á r l á n c o l a t az ország határát képezi Ga- lícia és Bukovina felé. Főbb csúcsai: a R u s z k i - p u t , J a v o r n i k , C s o r n a - R é p a , B i s z t r a stb., melyek 1500—1800 m. magasságra emelkednek. E hegységet rengeteg erdők borítják, a miért ezt az E r d ő s- K á r p á t o k nevével is szokás jelölni. Erdei a hazai nagyobb ragadozók- nak ép úgy, mint számos más vadaknak is kedvenc tartózkodási helyei.

2. A S ó v á r - S i m o n k a - H e g y a l j . a i hegyláncolat, a Tarca- Hernád és Topla-Bodrog közötti területen. Éjszaki részén találjuk hazánk legszebb opáljait, délebbre a hegység sóban bővelkedik, legdélibb nyúlvá- nyait gyümölcsösök és szőllök boritják. A T o k a j i h e g y (e láncolatnak legdélibb pontja) szőllőkertjei boraink javát szolgáltatják. A Bodrog mel- letti hegygerincek köveiből kitűnő malomköveket készítenek.

Az éjszaki határláncolat főgerincétől a Bodrog mellékvizeit elvá- lasztó több hegylánc húzódik déli irányban, meredeken leesve a Nagy- Magyar-Alföld ide legéjszakabbra nyúló sík területére. E hegyláncolatot a V i h o r 1 a t (3) hegység nevével szokás jelölni. A Vihorlat főbb csúcsai : a P o l o n i n a - R o v n a és a S t o j , melytől déli irányban a B e r e g - s z á s z i h e g y e k elágaznak. **

* Az éjszak-nyugati Kárpátok fontosabb hegyszorosai és hágói a következők : A s z i k á n y i szoros a Vág és Morva között.

A h r a z i n k ó i szoros Magyar-Bród és Trencsén között.

• A v l á r i és l i s s a i szorosok szinte a Morva határhegységben.

A j a b l o n k a i hágó Szilézia és Morvaország között. A kassa-oderbergi vasút ezen úton van keresztül vezetve.

A Magas Tátra hágói közül némelyek igen jó karban tartott országútakkal bírnak, melyek a közlekedést közvetítik Galícia és Magyarország között. Különösen kiemelendők a Neumarkt és Alsó-Kubin s a Neumarkt és Késmárk közötti müútak. — Az országban az egyes völgyeket elválasztó hegyvonalokon keresztül is igen sok, gyakran igen merész és költséges müútak léteznek ; ezek közül különösen említést érdemelnek a Királyhegy alatt, a Branyiszkón, a Sturecen, a Zdjári hegyjármon, a Szoroskön épült köútak. — A M a g a s P á t r á n keresztül menő magyar államvasút pedig sok tekintetben a Semmeringen s Brennereu keresztül vitt híres vasutakkal vetekedik.

** Az éjszakkeleti Kárpátok főbb szorosai és hágói: A D u k l a i . A Laborca és Islava közötti begynyergen vezet át az első magyar-gácsországi vasút. — Keletre az Ung és Sztry között az Uszoki szoros. A Buszky-Put és Javornik közötti mélyedés neve V e- r e c k e i szoros. A Fekete-Tisza és Prut között emelkedik a K ö r ö s m e z e i hágó.

(23)
(24)

c) A délkeleti Kárpátok.

A Tisza forrásai és a Yisó közötti hegylánc képezi az összekötő kap- csot az éjszakkeleti és délkeleti Kárpátok között.

Ezen hegylánc legmagasabb csúcsai: a két P i e t r o s és a Z i m - b r o g l a v a . Az utóbbitól délkeletre emelkedő S z e s s u 1 képezi azon pontot, hol a hegygerinc két részre oszlik; az egyik délre, a másik nyugat felé húzódik ; az előbbi az ország legdélkeletibb pontját elérve, nyugatra, az utóbbi pedig a Szamosig haladva, délre kanyarodik. Ennek folytán a délkeleti Kárpátokban négy főgerinc megkülönböztethető, melyek, mivel az erdélyi fenföld határait képezik, é j s z a k i , d é l i , k e l e t i és n y u - g a t i h a t á r l á n c o l a t nevet viselnek.

1. A z é j s z a k i h a t á r l á n c o l a t . A Yisó és Iza, másrészről a Nagy-Szamos déli irányban folyó mellékpatakjai között magas sziklafalat képez, melynek legmagasb csúcsai a M u n c s e l és a P o j á n a R o t u n d a ; az utóbbitól éjszaknyugati irányban húzódó hegység a G u t i n i hegycso- port, mely az Iza, Túr és Tisza közötti vidéket borítja ágaival; a Lápos és Szamos közötti hegységnek legmagasabb csúcsa a C z i b l e s , melytől az egész hegycsoport nevét nyerte. Ezen hegység nyugati része gazdag mindennemű ércekben s rengeteg erdőségekkel van borítva.

2. A k e l e t i h a t á r l á n c o l a t . Az előbbitől dél-keleti irányban húzódik Magyarország legdélkeletibb csúcsáig, szakadatlan hegygerincet képezve. Éjszaki része R a d n a i- és B o r g ó i-, középrésze G y e r g y ó i- és C s i k i -, déli része H á r o m s z é k i - h a v a s n a k neveztetik. A B i s z t r i c s o r a nevű csúcstól ágazik el azon hegyláncolat, mely nyugati irányban húzódva, elválasztja a Szamos- és Marosvidéket s S z a m o s - m e l l é k i hegységnek neveztetik. Az O l t f ő k ö z pedig, mely a Maros és Olt közötti válaszfalat képezi, csatlakozik a Csíkmányos közvetítése által a H a r g i t a h e g y s é g , melyből kiinduló hegyek elfoglaljak a két Küküllő vidékét s elválasztják azt az Olttól, míg nyugati végágaik a v u l k á n i hegységhez csatlakóznak.

A Hargitából kiinduló ezen belföldi hegységek, mint a fentebb emlí- tett Szamosmelléki s a Küküllő és Maros mentében húzódó Küküllő- és Marosmelléki hegyek kifogyhatlan sókincset rejtenek magukban.

3. A d é l i h a t á r l á n c o l a t . Határt képez Magyarország s Oláh- ország között, eleinte egyenesen nyugat felé húzódik, azután hét részre oszlik, az egyik ág déli irányban húzódik Orsováig, a második délnyugati irányban Versecig. — Ezen határláncolat keleti részét C s u k a s i havas- nak nevezik; a Tömös- és Törcsvári hágók közötti legmagasabb emelke- dés a B u c s e s , ettől kezdve a- vöröstoronyi szorosig, melyen át az Olt az országot elhagyja, a hegység neve F o g a r a s i h a v a s . A vöröstoronyi szorostól nyugatra vannak a hegyláncolatnak legmagasabb csúcsai, az

(25)
(26)

úgynevezett V u l k á n i h e g y s é g b e n , mely a Zsil vidékét borítja;

ezen főbb csúcsok a B e t y e z á t és a N e g o i . — Ezentúl nyugat felé húzódva a hegység mindinkább elveszti vad és havasi jellegét. Legnyuga- tibb része, mely a B á n s á g i h e g y e k nevezete alatt ismeretes, Magyar- országnak vasban egyik leggazdagabb vidékét képezi.

4. A ' n y u g a t i h a t á r l á n c o l a t vagy az E r d é l y i - É r c - b e g y s é g a Maros és Szamos közötti vidéken húzódik s nyugat felé a Bihari, éjszak felé az Érmelléki dombokban enyészik el. *

I I . A z A l p o k .

Az Alpok nynjtványai Magyarország a Duna jobb partján fekvő területét borítják, de legmagasabb pontjaikban csak kivételesen haladván felül a 600 métert, a Duna jobbparti része nem hegyvidék, hanem inkább szőllő s gyümölcsösöktől szegélyzett dombvidéknek mondható'. Főbb ágai következők :

1. A L a j t h a h e g y s é g , mely az éjszak-sztiriai Alpoktól el- ágazva, a hasonnevű folyó mentében húzódik a Dunáig, mely azt a Kis- Kárpátoktól elválasztja; a Duna völgye e két hegység között p o r t a h u n g a r i c a-nak neveztetik.

2. A K ő s z e g i h e g y e k , a rábaközi Alpoktól éjszakkelet felé húzódnak Kőszeg vidékéig, majdnem 800 m.-nyi magas csúcsokkal.

3. A B a l a t o n m e l l é k i b a z a l t h e g y e k , az előbbiekkel ösz- szeköttetésben a Balaton nyugati végétől éjszakkelet felé húzódnak. Kúp- alakú csúcsaikkal nem kis mértékben emelik a különben is szép vidéket.

E hegykúpok alja egészen szőllőkkel van borítva, tetejűket pedig várromok ékesítik, melyek a Balaton sík tükrébe tekintenek. E vidéket Kisfaludy Sándor classikus földdé avatott, s nemzeti irodalmunk új ébre- dése szakában az innen vett tárgyak által nem kis mertékben hozzájárult az olvasó közönség szaporításához. E várromok Szigliget·, Badacsony, Csobánc, Haláp, Hegyesd, Somlyó, Ságh, Tátika és Bezi.

4. E bazalthegyekből indul ki a B a k o n y . Bengeteg erdőkkel borí- tott hegység, melynek legmagasabb csúcsa a K ö r ö s h e g y (707 m.).

5. A V é r t e s a Bakonytól éjszakra húzódik egészen a Dunáig s ennek partjain mint

* A délkeleti Kárpátok történelmi nevezetességű hágói és szorosai, melyek Oláh- ország felé közvetítik közlekedésünket: a r a d n a i , b o r g ó i , g i m e s i , o j t o z i , t ö m ö s i , t ö r c s v á r i , v ö r ö s k a p u i és v u l k á n i hágók és szorosok. Emlí- tendő ezek mellett még a t e r e g o v i hágó, melyen át az osztr. állami vasút vezet és a v a s k a p u i hágó, a Temes és Hátszeg vidékét összekötő jó országúttal.

Az ország ezen délkeleti részét borító hegység barlangjai között különösen emlí- tést érdemelnek a Büdös hegyben levő, mérges gázokat kilehelő barlangok.

(27)
(28)

6. P i l i s - G e r e c s i hegység egészen Buda környékére hatol, az egész dunántúli rész egyik legmagasabb csúcsával a P i l i s s e l (755 m.).

7. A b u d a i h e g y e k az előbbiek folytatásai az 527 méter magas J á n o s - és 235 méternyi G e l l é r t h e g y g y e i .

8. A Balatonmelléki dombvidék a sztiriai dombvidék folytatásának tekinthető. Legnagyobb magasságát a M e c s e k h á t b a n éri el (671 m.), mely Pécs és Mohács környékén elterül.

9. A M u r a k ö z i d o m b v i d é k .

10. A H o r v á t - s z l a v o n o r s z á g i h e g y e k , melyek a Dráva és Száva közt majdnem 300 hosszúságban vonulnak végig. Ide tartoz- nak a m a c s e l i , i v a n e c i , k á l n i k i , t e p l i c i , z á g r á b i , m o s z - l a v i n a i , b r ó d i hegyek és a F r u s k a - G o r a , mely az Alpoknak legkeletibb nyújtványa.

Az Alpok és a balkáni félsziget hegységei között összekötő kapocs gyanánt szolgál Fiume városa és a felső Kulpa között elterülő hegysor, melynek R i s z n y á k csúcsa, a polgári Horvátországnak legmagasabb pontja. Ehhez csatlakozik délre a Dalmátország felé határt képező 1357%i hosszú, kopár és szakadozott Y e l l e b i t s a vele párhuzamosan haladó 82 Hn hosszú V e l i k a - K a p e l l a .

B) Síkságok.

A kis magyar alföld vagy a Pozsonyi medence.

Ott, a hol a Kis Kárpátok legdélibb s a Lajtha hegység legéjszakibb csúcsai találkoznak, lép be a Duna magyar területre, balról a Morvát, jobbról a Lajtha folyót magába fogadva s ugyanott kezdődik a kis magyar

alföld vagy pozsonyi medence, mely a Duna mentében egészen Párkányig terjed, éjszak és dél felé a hegyekbe küldvén nyújtványait. E síkság nagy- sága több mint 10,000Ü«L s átlagos magassága 126 m. a tenger színe fö- lött. Három részre osztható : 1. a Duna szétágazása által képezett szige- tekre, melyek között kiemelendő a K i s - és N a g y - C s a l l ó k ö z . Az utóbbi 100 helységgel 1540UHn borít, 82 %fm hosszú s 22 széles, dél- keleti csúcsán van a bevehetetlennek tartott komáromi erősség. A kis Csallóköz 275D^m-t foglal ei.

2. A Dunától éjszakra fekvő rész, Pozsony-, Nyitra-, Komárom-, Bars- és Esztergommegyékben. Igen termékeny terület, melynek Vágparti éjszaki nyújtványa Nagy-Szombat felett, trencséni Csák Máté után, Mátyus földjének neveztetik.

3. A Dunától délre eső rész, a Hanság mocsárral, a Rába mentén délre egészen a Bakonyig és Balatonig húzódik. Kevésbbé termékeny ugyan, mint az előbbi, de azért sokat tett a lakosok szorgalma a vidék szépítésére ép úgy, mint termékenységének fokozására is. A Rába és Mar- cal közt elterülő rész K e m e n e s - a l j á n a k neveztetik.

(29)

A nagy magyar alföld.

Ott, a hol a Duna az Alpok és Kárpátok egyesülését hazánk terüle- tén másodízben akadályozta meg, s a hol az a szűk völgyből kilépve, eddigi keleti folyását megváltoztatva, dél felé indul, — kezdődik a nagy magyar alföld, vagy Budapesti medence — innen az erdélyi Kárpátokig, a Mátra hegységtől s Yihorláttól a Duna alsó folyásáig elhúzódva. A nagy magyar alföld egy 100,000 D ^ - n y i tért foglal el, vagyis nagyobb mint Galícia, Lodoméria, Bukovina, Krakkó, Zator, Osviecim és a két Szilézia együtt véve. Tenger feletti magassága 155 és 75 méter között váltakozik.

Különféle magassága szerint e táj arculata is változik, vannak egé- szen sík s termő vidékek, majd homokdombok, mocsáros ingoványok, lápok, sziksavas mélyedések stb. Erdők, mezők, rétek és messze terjedő legelők váltakoznak egymással, némi változatosságot hozva a különben egyhangú vidékre.

Az erdélyi fensík. .

Hogy az erdélyi medence, síknak a szó szoros értelmében nem mond- ható, már feljebb jeleztük. De a hóvonalig emelkedő határhegységek közt a Szamos, Maros és Olt által szelt vidék csekélyebb emelkedésével meden - cét képez, mely 3—4-szer nagyobb átlagos magassággal bír, mint akár a magyar-, akár a délre fekvő oláh alföld, úgy hogy Erdély a környező sík- ságokból kiemelkedő felföld gyanánt jelentkezik.

Az elősoroltakon kívül említést kell még tenni az egyes folyók men- tében messze a hegyekbe nyúló szűkebb rónákról, valamint arról is, hogy a Morva folyó völgye, melynek balpartja, Szakolcától Dévényig Magyar- országhoz tartozik, a Bécsi medencének egy része, úgy hogy Magyarország a Duna mentében az egész monarchia területén elterülő alföld között — csak a Tulniból (mely különben is a legkisebb) nem bír részt.

I I I . F E J E Z E T . A magyar birodalom vizei.

/ Í j Á l l ó v i z e t . I. A tenger.

Ha már az osztrák-magyar monarchiáról el volt mondva, hogy cse- kély a tengerpartja, annál inkább kell azt Magyarországról állítani, mely- nek tengerpartja ·— Dalmátország tényleges birtoka nélkül— csak 150Tíjm hosszú. E tengerpart az Adriai tenger partja.

Az Adriai tenger a Földközi tengernek egy része ; vizének színe, a hol mély, sötétkék, csekélyebb mélységnél világos zöld. Só-tartalma na- gyon tetemes, a mi részint abból magyarázható, hogy a Földközi tenger az afrikai forró szelek folytán jobban kipárolog, másrészről onnan, hogy a

(30)

magyar tengerpartokon nagyobb folyó nem ömlik a tengerbe. A magyar tengerpart sziklás voltánál fogva azonban nem aknázható ki a teDger ezen sógazdagsága. Az apály és dagály e tengerben nagyon csekély, a mi a ha- józásnak csak előnyére lenne, ha a tengerpart sziklás volta mellett, a gya- kori szelek — különösen őszszel és tavaszszal — nem tennék azt veszé- lyessé, néha lehetetlenné. A magyar tengerpart főkikötője F i u m e , mely- nek kiépítésére és jó karban tartására óriási összegeket fordít az ország, hogy innen terményeit s más iparcikkeit a világkereskedelembe bocsáthassa.

A szuezi csatorna megnyitása óta e kikötőnk még nagyobb fontossá- got nyert, a mennyiben terményeink szállítási útja az ázsiai déli tartomá- nyok felé most sokkal rövidebb, mint akár a Fekete-tengerről Oroszor- szágé, akár a francia és spanyol partoké.

Ezen cél elérésére t. i. terményeink nagyobb értékesítése szempont- jából épült az alföld-fiumei vasút is, mely Magyarország legtermékenyebb

vidékeit egyenes összeköttetésbe hozta a tengerrel.

H . T a v a k .

1. A B a l a t o n ; nemcsak Magyarország, de egész Dél-Európa egyik legnagyobb tava. Magassága a tenger színe felett 130 m., bosszúsága éjszakkeletről délnyugat felé S2 7%, szélessége 11—15 7%; területe 600

• 4 % . Vizének színe derült időben kékes-zöld, szél és vihar alkalmával sö- tét-zölddé lesz. Nevezetes az, hogy a Balaton gyakran még szélcsendben is háborogni kezd. A tó a tihanyi félsziget által két részre van osztva ; partjai éjszak felé szőllőkkel beültetett begyekkel és dombokkal vannak koszorúzva, dél felé azonban nagyobb emelkedések nem levén, mocsaras.

Mélysége az év különféle szakaszai szerint változik, a Sió-csatorna víztükrét 1 méterrel szállította alá. A Balaton nagyon gazdag halakban, s az ízletes fogas legnagyobb része innen kerül ki.

A Balaton nagysága mellett s annak dacára, hogy azt a Sió-csatorna által a Dunával közvetlen összeköttetésbe hoztak, hajózás tekintetében nem is jöhet számba ; egyetlenegy gőzhajó szeli hullámait, mely a fürdő- vendégeket a siófoki vasútállomástól átszállítja Balaton-Eüredre.

2. A F e r t ő , azon nagy belföldi tenger maradványának tekinthető, mely évezredek előtt valószínűleg a jelenlegi kis magyar alföld területét borítá. 37 7% hossza és 7—10 7% szélessége mellett, egy 4-121117%-nyi területet borít, ha egészen megtelik, de nyári időben nagyon megfogy a vize, s volt eset rá, mikor, egyes mélyedések kivételével, egészen kiszáradt.

A magyar alföld többi tavai inkább mocsaraknak, mint tavaknak nevezhetők, ilyenek : a V e l e n c e i t ó , Székesfehérvártól éjszakkeletre ; a F e h é r t ó , Szegedtől éjszakra; a P a l i c s i t ó , keletre Szabadkától s számos pusztai kisebb tavak, melyeknek alig van jelentősége.

Említendők még itt a kárpáti tavak, úgynevezett tengerszemek, melyek kiváltképen a magas Tátrában 1500—1900 méternyi magasságban,

(31)
(32)

nagy számmal előfordulnak. A nép azt hiszi, hogy e tavak a tengerrel vannak összeköttetésben s hogy háborognak, ha a tengeren vihar dühöng, azért nevezi őket tengerszemeknek.

Ezen tavak száma a Magas Tátra magyar oldalán -34.

I I I . L á p o k és m o c s a r a k .

Valamint a kis-, úgy a nagy magyar alföld gazdag mocsarakban és lápokban, melyek még több száz DT^» területet borítanak, ámbár az utolsó időben részint védgátak által az áradások ellen, részint csatornák által a vizek lecsapolására, igen sok történt számuk és területük kevesbítésére.

Nagyobb területű lápok és mocsarak a következők:

A H a n s á g , délre a Dunától, a Fertő tavától keletre egy 330 területet borító láp. A S z e r n y e , Munkács alatt terül e l ; az E c s e d i 1 á p a Kraszna mentében ; a B e r e t t y ó - S á r r é t ; az A l i b u n a r i m o c s á r . Megemlítendők még a Duna, Tisza, Dráva és Száva, valamint a Nyitra és Zsitva mentében elterülő mocsarak, melyeknek nagysága a folyók foganatba vett szabályozása által napról-napra fogy.

B) Folyó vizek.

I . F o l y ó k .

A magyar birodalom folyói három tengerrendszerhez tartoznak, a Fekete-, Adriai- és Keleti-tenger rendszeréhez.

l . A F e k e t e - t e n g e r r e n d s z e r é h e z Magyarország a Duna által van kapcsolva, mely a Poprád és néhány tengerparti folyó kivételével Magyarország összes vizeit magába fogadja. Dévénynél — hol magyar területre lép — kezdődik annak középfolyása ; Orsovánál -— hol alsó fo- lyása veszi kezdetét — búcsút vesz Magyarországtól. Utja Dévénytől Orso- váig majdnem 1000 7%» s egész hosszában hajózható. Pozsonytól — hol több ágra szakad, a Kis· és Nagy-Csallóközt képezve — folyása délkeleti;

Komáromnál ágai ismét egyesülnek s innen egészen Vácig keleti az irá- nya ; Visegrád és Vác közt képezi a szt endrei szigetet, s innen mintegy megijedve a Duna-Tisza közt elterülő homoktengertől, mely őt elnyeléssel fenyegeti, délre csap át s ezen irányát megtartja egészen odáig, hol a belé ömlő Dráva őt délkelet felé tereli. Titelnél legnagyobb mellékfolyóját, a Tiszát fogadja magába, Belgrádnál pedig a Szávát s innen határfolyóvá lesz Magyar- és Szerbország között, míg Orsovánál, mielőtt még egyszer éjszakkelet felé kanyarodott, az országot a szűk vaskapui szoroson á t elhagyja.

Magyarországi útjában 3-szor érinti az Alpokat, s ugyanannyiszor a Kárpátokat, az ország déli határán pedig az utóbbiakat elválasztja a Bal- káni félsziget hegységeitől, a 127 7%» hosszú K1 i s s u r a szorosban, mely- nek a Vaskapu csak egy részét képezi.

(33)

A Duna esése Magyarország területrn Dévénytől Orsováig 375 mtr., szélessége és mélysége nagyon változó ; a hajózás csak a csallóközi ágak- ban s a Klissurában ütközik akadályokba, de itt is csak csekély 'vízállás alkalmával.

A Duna mellékfolyói Magyarország területén a következők : A hal parton:

a) A M o r v a , a Spieglitzi havas aljában a Mora, Rausch- és Gold- bach egyesüléséből ered. Szakolca közelében lép magyar területre, mely- nek azután határát képezi egészen Dévényig. A Morva nem hajózható, s alsó folyásán csak talpok járhatnak. Számos mellékfolyói közt Magyar- országból csak a M i a v á t é s R u d o v á t veszi magába. Folyása az ország határán déli.

b) A Y á g , a Fehér- és Fekete-Vág egyesüléséből ered. Az előbbi forrásai a Kis- és Nagy-Iíriván közötti mélyedésben vannak, az utóbbi a Király hegyről jön le. A Yág 375 hosszúságban ivalakban folyja körül Magyarország éjszaknyugati részét. Ezen folyása közben magába fogadja jobbról a B é i á t , Á r v á t és K i s z ú c á t , balról a R e v ú c á t és T ú- r ó c o t. Folyása Zsolnáig nyugati, itt délnyugatnak kanyarodik, egészen Yágújhelyig ; felső úgy, mint ezen folyása közben is magas hegyektől van körülövezve. Innen kezdve folyása egészen déli, majd délkeleti. A völgy kiszélesedik, Szered mellett pedig a hegyek egészen elmaradnak. Guta helységnél a Duna éjszaki ágával egyesül s mint Yág-Duna Komáromnál a Dunába ömlik, miután nem messze torkolatától a Z s i t v a vizével erősbö- dött N y i t r á t magába fogadta. Az utóbbinak folyása hasonló a vele pár- húzamosan haladó Yággal, csakhogy ennél jóval rövidebb. A Yág Magyar- országnak ezen egyik legsebesebb folyású, az ország regényes vidékein keresztül kígyózó vízere kedvező vízállás mellett F a r k a s d i g hajózható.

Éjszakabbra csak talpakkal közlekednek rajta, úgy hogy a fa és ércekben gazdag vidék — melynek ez, szilaj természetének némi fékezése mellett, legtermészetesebb közlekedési útja volna — csak faúsztatásra használhatja.

A Nyitra Naszvádig, a Zsitva pedig egyáltalában nem hajózható.

c) A G a r a m , a Királyhegy déli lejtőm ered s délnyugati, majd déli 270 7 ^ hosszú folyása után Párkánynál ömlik a Dunába. A hajózás- nak — mely kedvező vízállás mellett H e 1 p á i g terjed— sok akadálvlyal kell küzdeni. Legtekintélyesebb mellékfolyói jobbról a B e s z t e r c e , balról a S z l a t i n a és S z e k l e n c e .

d) Az I p o l y , a Yepor és Osztrovszky hegycsoportból kiindulva, déli, nyugati s majd ismét déli irányban, 195 hosszúságban termékeny vidéken folyik keresztül, míg Szobnál a Dunába ömlik. Sok jelentéktelen mellékfolyója közt említendő jobbról a L o s o n c - T u g a r , K o r p o n a és S e 1 m e c , balról a S z u h a. Az Ipoly folyón kedvező vízállás mel- lett talpakkal lehet közlekedni.

ej A T i s z a a Duna legnagyobb mellékfolyója. Magyarország

S c h o l t z . F S l d r a j z . l v . ' 3

(34)

illeti, az európai folyók között első helyen áll.

A Tisza a Fehér- és Fekete-Tisza összefolyásából ered ott, hol az éjszakkeleti Kárpátok a délkeleti csoporttal találkoznak. Innen kezdve Titelig hossza 1365 7%, tehát olyan hosszú, mint a Duna az egész monar- chia területén, ámbár egyenes hossza csak 720 7%-t teszen, úgy hogy szá- mos kanyarulatait, lassú folyását s rendkívüli áradási képességét tekintve, Európa egyik legsajátságosabb folyama. A Tisza felső folyása közben ren- des eséssel bír, de Naménytól Titehg esése csak 40 métert tesz, a mi 17%-re 0.03 méter, úgy hogy esése 7-szer kisebb, mint a Dunáé, annak alsó folyá- sában és 20—50-szer kisebb, mint Európa többi folyamának esése. A Tisza áradása IVa millió bektár földet bajt uralma alá, a mi a nálánál sokkal nagyobb eséssel bíró mellékfolyók tavaszi és őszi vízmennyiségének tulaj- donítandó. A Tisza ezen nagymérvű áradásainak meggátlására van hivatva a Tiszaszabályozás. Ezt már 1791-ben is megpendítették, azután egészen 1844-ig többször komoly megfontolás tárgyát képezte, de végre csak az 1845-ki rendkívüli árvíz folytán vétetett foganatba 1847-ben.

A Tisza forrásaitól egészen torkolatáig magyar területen folyik, úgy szinte mellékfolyói is mind tisztán magyar területet szelnek. Felső folyása nyugati egészen Yásáros-Naményig, hol a nálánál sokkal sebesebb és víz- gazdagabb Szamos éjszaki irányba tereli, melyet egészen Csap vidékéig m e g t a r t ; itt aztán délnyugatra változtatja folyását Szolnokig, innen pedig

•a Dunába való omlóséig délnek s csak közvetlenül torkolata előtt délkelet- nek folyik, úgy hogy nagyjában egészen megegyezik a Vág folyásával. — A Tisza felső folyása nagyon rövid, m á r Szigetnél kezd völgye szélesedni s Husztnál kilép a nagy magyar alföldre, melynek aztán mind végig híve marad, medrével ezt két részre osztva. — A Tisza Vásáros-Naménytól, sőt kedvező vízállás mellett kisebb hajókkal Tisza-Ujlaktól egész hosszában hajózható.

A Tisza hosszú folyásában több tekintélyes folyót vesz fel magába.

Mellékfolyói a következők:

Balról : A V i s ó és I z a jelentéktelen hegyi patakok.

A S z a m o s a Nagy- és Kis-Szamos egyesülése után, — melynek elseje a B e s z t e r c é v e l erősbödve keletről, az utóbbi a Meleg- és Hideg- Szamos összefolyása után nyugatról jön — Deéstől éjszaknyugatra folyik egészen az éjszaki határláncolatig. I t t a begyek között rövid időre délnyu- gati lesz folyása; Őrmező helységnél éjszaknak fordúl, majd egyenesen nyugatnak Szatmárig, innét egészen torkolatáig éjszaknyugati a folyása.—

A Szamos a foganatba vett szabályozás után Szatmárig lesz bajózható. — Közvetlenül a Tiszába való ömlése előtt magába fogadja a K r a s z n á t , mely7 az erdélyi Kárpátok nyugati liatárláncolata lejtőiről kiindúlva, csak- hamar a síkságba lép ; Király-Daróctól kezdve partjai mindinkább elmo- csarasodnak, majd Nagy-Károly közelében az Ecsedi lápba ömlik, melyből

(35)

C6ak Máté Szalka közelében jut ki, miután ezen 274 O ^ - t elfoglaló terü- letet vízzel ellátta. Vásáros-Naménynál a Szamosba ömlik. —- Lassú fo- lyása okozta eliszapodás folytán nem hajózható.

A K ö r ö s a Berettyó-, Ér- és Hortobágygyal erősbödött Sebes-, Fekete- és Fehér-Körös egyesülése után Csongrádnál ömlik a Tiszába. — Mind a három Körös az erdélyi Kárpátok nyugati határláncolatának lejtőin ered s nagyjából nyugati iránynyal lép a síkságba. A Tiszához hasonló kanyargós folyás után egyesül azzal.

A Körösök szabályozását a Tiszával együtt vették foganatba s eddig ennek folytán már mintegy 300,000 hektár föld lett vízmentes. — A Körös Gyomáig, sőt kedvező vízállás mellett egészen Csabáig hajózható.

A M a r o s . Ezen 895 hosszúságú folyó az ország legkeletibb részén ered, a keleti határláncolat liegycsoportozataiból nyervén első vizeit.

Erdélyt, forrásaitól Marosvásárhelyig délfelé nyitott ívben folyja á t ; Ma- rosvásárhelytől Felvincig nyugati az iránya. Ezen folyása közben magába fogadja a nyugatról jövő A r a n y o s t . Ezentúl folyása délnyugati Szász- város tájáig. — Ezen délnyugati folyása alatt belé ömlik a keletről jövő egyesült N a g y - é s K i s - K ü k ü l l ő s a délről éjszakra folyó S e b e s és Strygy. Szászvárostól egészen a Tiszába való ömléseig egyenesen nyugati a folyása, Aradig a Kárpátok végső nyújtványai közt, azután pedig sík vi- déken — 1854 óta szabályozott mederben. — A Maros Gyergyótól talpak- kal, Maros-Ujvárostól pedig hajókkal járható, s a rajta járó hajók tekinte- tében még a Tisza előtt, árúforgalom tekintetében pedig mindjárt a Tisza után sorakozik, árúforgalma nagyobb lévén, mint a Dráva és Száváé együtt véve.

A B é g a mocsaras és szabálytalan medre a Béga-csatorna által lett hajózhatóvá, úgy hogy az utóbbi csak a Béga szabályozott medrének tekintendő.

Jobbról:

A T a r a c k é , T a l a b o r és N a g y á g , a marmarosi határkegy - ségről dél felé törő hegyi patakok.

A B o d r o g . A Toplya, Ondova, Laborca, Ung, Latorca, Szemye és Borsova vizei, mellékpatakjaikkal s ereikkel együtt képezik a 277 hosszú Bodrog folyót, mely Sárospatakig hajózható.

Az egyesült H e r n á d - S a j ó 187 hossza dacára forgalmi tekin- tetben nem bír fontossággal, de annál nagyobb a jelentősége gazdasági szempontból. A Hernád az Alacsony Tátra éjszakkeleti lejtőiről kiindulva szűk s csak ritka helyeken némileg tágított völgyben keleti irányban folyik Margitfaluig, innen egy szűk hegyszoroson keresztül tör délkeleti folyással Kassáig; Kassa alatt az éjszakról jövő T á r c á t fogadja magába s mind- inkább szélesedő termékeny völgyben folyik dél felé, míg Önöd mellett több ágban a Sajóval egyesül. — A Sajó három főága a Gömöri-érchegység éj- szaki részeiből indul ki s délkeleti irányban folyik, míg a nyugatról jövő

3*

(36)

B í r n á v a l egyesül s evvel erősbülve keletnek tart Sajó-Szt-Péterig, hol az éjszakról jövő B o d v á t magába fogadja, — s így megerősbödve s a Her- náddal egyesülve délkeletnek folyik s Kesznyétennél a Tiszába ömlik.

Az E g e r és Z a g y v a részint a Mátra hegységből, részint a Nó- grádi hegyekből nyeri vizeit s délkeleti iránynyal folyik a Tisza felé.

f ) A T e m e s a Bánsági hegyekből kiindulva ívalakban szeli a Bán- ság termékeny rónáit. Lúgosnál hajózhatóvá lesz s Pancsovánál ömlik a Dunába. Hossza 4-35

<j) Palánkánál a Bánsági hegységből jövő K a r a c s és N é r a öm- lenek a Dunába s

h) Orsovánál amehádiai völgyből jövő B é l á v a l erősbödött C s e r n a . i) Az ország határain kívül ömlenek a Dunába az erdélyi déli határ- láncolatból keleti irányban kiinduló s hazánkat a Vulkáni szorosban elhagyó Z s i 1 s

k) az O l t , mely az erdélyi Kárpátok keleti határláncolatából indúl ki s déli irányban szeli a regényes székely földet, majd éjszaknak, azután nyugatnak fordul, míg végre ismét délnek kanyarodva a Vörös-toronyi szoroson át elhagyja az országot, miután abban 270 7%» hosszú útat tett.

•Jelentékenyebb mellékpatakjai a Fekete-Ügy, Törcs és Szeben.

A j o b b p a r t o n ö m l e n e k a D u n á b a :

a ) A L a j t h a a nyugatról jövő S c h w a r z a és az éjszakkeleti irányban folyó P i 11 e n egyesüléséből ered. Éjszakkeleti folyása két he- lyen képez határt Alsó-Ausztria és Magyarország közt, majd egészen ma- gyar területre lép s délkeleti folyással Magyar-Övár mellett a Dunába öml ik.

b) A B á b a , forrásai Sztiriában vannak. A sztiriai szűk völgyek el- hagyása után magyar területre lép, melyen a kis magyar alföld déli részét először keleti, majd éjszakkeleti ívben metszi. — Körmendnél két ágra szakad s Győr mellett egyesül a Duna déli ágával. — Bal oldalról magába felveszi a Sztiria és Magyarország közt határt képező L a p i n c s o t és P i n k á t , G y ö n g y ö s t és B é p c z é t , jobbról a Bakonyból jövő M a r c a l t . — A Bába Körmendnél lesz hajózhatóvá.

cJ.A S á r v í z , a Vértes és Bakony hegységből nyeri vizeit. Ma- gába fogadja a Balaton déli oldalán fekvő dombvidék folyóját a K a p ó s t s a Sió csatorna által, a Balaton — melybe a Z a 1 a ömlik — vizének egy részét.

d) A Dráva forrásai Tirolban vannak. Tirol, Karantánia és Sztirián át Magyarországba jön, hol keleti folyása határt képez a szoros értelemben vett Magyarország s Horvát-Szlavonország között; főmellékfolyója a salz- burgi havasokból kiinduló M u r a , mely Légrádnál ömlik belé s teszi ha- józhatóvá. A Mura és Dráva közt fekvő termékeny magyar terület Mura- köznek neveztetik.

e) A S z á v a . Krainából kiindulva, a Drávával párhuzamosan folyik a Duna felé. A K u l p a felvétele után hajózhatóvá lesz s további

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

* A levél Futakról van keltezve ; valószínűleg azért, mert onnan expecli áltatott. Fontes rerum Austricicainm.. kat gyilkosoknak bélyegezték volna; sőt a királyi iratokból

Soha nem tudjuk meg, hogy pontosan mi motiválta második házasságuk elıtt František Kabinát és Katona Sándort, de nem is ez a lényeges, hanem az, ahogy az unoka, Gábor

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ.. Az ország közepét a nagy Magyar Alföld foglalja el. Éjszak és kelet felől a Kárpátok határolják, délen a Balkán félsziget hegyrendszere képez