%
N
\
Huszonharmadik évfolyam. 14. szám. Vác, 1909. február 21.
Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap.
Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. V idéken: egy évre 14 K, félévre 7 K.
Egyes szám ára 12 fillér.
Felelős szerkesztő és laptulajdonos:
D ercsényi D ezső.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6.
Hirdetések ára Q centhnéterenldrit 8 fillér.
Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17.
A váci takarékpénztárról.
Laptársunk, a Váci Közlöny talált egy kis pénzügyi szaklapot, a mely feltétlen elisme
réssel emlékezik meg a váci lakai ék pénztár
ról s hogy gyöngítse a mi adatainkat, a cik
kecskét le is közli. Nekünk nem kellett ke
resgélni, hanem kezünkbe vettük az ország legtekintélyesebb és legelterjedtebb pénzügyi szaklapját a Magyar Péneügy et, a melyben a mi állításaink megerősítésére a következőket olvassuk :
A Magjai' Pénzügy í. év i3 .számában »Sik
kasztás a váci takarékpénztárnál* címen k ö zölt cikkünk tárgyilagosan ismertette azt az esetet, melynek tárgyát a váci takarékpénz
tá r egyik könyvelőjének malverzációi képez
ték. Megírtuk a helyszínén beszerzett adatok alapján bogy a nyomtalanul eltűnt Rotten- biller.Sándor könyvelő hamis betétkönyvek gyártása és a betéti folyószámlák meghami
sítása útján — az akkor eruált adatok sze- ■ rint — 19.647 K erejéig károsította meg az intézetet, mely összeget a külön tartalék- számla terhére szándékoznak Írni. Valószínű
leg ez a közleményünk adott okot arra, hogy több oldalról a váci takarékpénztár 1908. évi mérlegének tüzetesebb ismertetésére szólítot
ták fel l&pwiUmt, ugynicxud r - 112 liir van elterjedve, hogy az intézetnek a sik
kasztás folytán bekövetkezett károsodása sokkal nagyobb és hogy ennek következté
ben az intézet 1908. évi mérlege jelentéke
nyen rosszabb.
E felszólalások folytán a váci takarékpénz
tár kezeinknél levő 1908. évi mérlegét tüze tesebben ismertetjük a következőkben:
A mi mindenekelőtt a hűtlen könyvelő ál
tal az intézetnek okozott kárt. a kárösszeg magasságát és annak mily módon való fede
zését illeti, erről sem az igazgatóság évi je- , lentése. sem a mérleg semmiféle telvilágosi-
tásl nem nyújt, sőt az egész eset az évi je
lentésben egy szóval sincs felemlítve. Pedig ez az eset az 1908. év történetéhez tarto zik ; ezen év folyamán lettek az üzelmek elkö
vetve és a könyvelő visszaélései az 1908. évi betétátlagot változtatták meg a fiktív betétek elkönyvelése által, minélfogva az évi jelen
tésben — az érdekelt közönség felvilágosí
tására és megnyugtatására — okvetlenül ki kellett volna tüntetni, hogy mekkora a va
lódi kárösszeg és annak fedezése céljából minő propozicióval lép az igazgatóság a köz gyűlés elé. Az eset teljes elhallgatásával azon
ban az igazgatóság mindenféle gyanú jogos felmerülésére ad okot, nevezetesen a baliga tás gyanittatni engedi, hogy a kezelés ren detlensége és az ellenőrzés lazasága tették lehetővé a sikkasztás elkövetését.
A mi pedig a kárösszeg elenyésztetését il
leti, erre nézve azt mondták annak idején kiküldött munkatársunknak, hogy a kárösz- szeget a tekintélyes külön tartalék terhére fogják írni. Ez azonban nem történt. A kü- löp tartalék és az osztalék-tartalék 1907 évi állaga az 1908. évi mérlegen is változatlan összegben szerepel, a rendes tartalék pedig szaporodást mutat, tehát az elsikkasztott összeggel ezen tartalékok egyike sem lett megterhelve Az intézet reputációjának meg- védhetése érdekében kérdést intéztünk az úgy mibcnúliá&a v uz, intézetben de at
tól csak azt a választ kaptuk, hogy a dolog rendben van; további kérdésünkre azonban, hogy miként hozatott rendbe, kitérő választ nyertünk. Kutattuk tehát a mérleg- és vesz
teség nyereségszámla tételeiben, hogy mily módon tüntették el a sikkasztás okozta kárt és alig hisszük, hogy csalódnánk, nndőn konstatálhatni véljük, hogy a kerek 20,000 korona elsikkasztott összeg a veszteség-nye
reség-számla »leírások« című veszteség-téte
lében rejtőzik. Ily cinien ugyanis az lí)07.
évi veszteség-nyeresépszámln csak 5067 ko
ronát mutat ki, mig az 1908. évi számlán a
Vác története 1 8 4 8 -4 9 -b en .
Mióta Tragor Ignác dr. vette alkotó kezébe a váci múzeum-egyesület ellankadt ügyét, minden évben monumentális munkával aján
dékozza meg a múzeumot, Vácot és tudo
mányt. Vác régi várai és a Váci Könyv után immár a városnak a szabadságharc idejében való történetének első részét vesszük terje
delmes díszes kötetben.
Tragor nagy szeretettel, hivatotlsággal, buz- galommal és áldozatkészséggel foglalkozik szülővárosa nevezetes történetének tanulmá
nyozásával és feldolgozásával, valamint szel
lemi és anyagi kultúrájának ielvirágoztatásá- val. Nagytervű, nagyszabású munkálkodás ez.
T ragor nem elégszik meg töredékekkel, anyaggyűjtéssel. Alapvető,kimeri lő, lezáró nagy munkákat alkot. Nagybecsű tudományos monográfiákat, melyeknek összesége majdan e város egész életének, múltjának és jelené nek olyan teljes, szines, műképét fogja nyúj
tani a jövőnek, polgártársainak és a tudo
m ánynak, a milyennel más város nem di
csekedhetik széles e hazában. És e nagyér
demű és nagytekintélyű munkálkodás érde
mét nem foglalja le a maga számára, hanem a
•váci múzeum-egyesületnek szerez vele nimbuszt
és lendületet Vidéken nincs nálunk múzeum, a mely ilyen becses és tartalmas s olyan kitünően helyi érdekű kiadványokat adna tagjainak a szerény tagdíj fejében.
Az 1908-iki tagillelrpény egy díszes nagy
alakú 11 ives könyv, számos rendkívül érté
kes és érdekes illusztrációval. Első fele an
nak a nagy műnek, a mely Vác városrészét tárgyalja 1848—49-iki szabadságharcban.
E titáni harc a világtörténelemnek egyik legfenségesebb és legfényesebb küzdelme, a magyar nemzetnek a honfoglalás után leg
dicsőbb viadala, a bonszerzés vilá* renditő eposzának gyászos ellenképp, mert rettenetes tragédiával, majdnem lionvesztéssel végződött.
Ez a heroikus korszak most kezd a szemé
lyes emlékezések subjektmtásából átmenni a nagy történelmi tárgyiasságba. Két emberöltő kihámozta a tényekei az esetleges egyéni érdekekből és elfogultságból. Most az idő
pontja az anyag végleges tisztázásának, ren
dezésének.
Ezt az időpontot használta fel szerencsésen Tragor Ignác, hogy megírja azt a jelentős szerepet, a mely szülővárosának jutott a nagy nemzeti drámában. S hogy ez a szerep tel
jesen érthető legyen, szervesen beleillesztette az egész dráma keretébe. Tehette ezt annál
leírások már 29,926 koronával szerepelnek.
E tételnek több, mint 24,U0U koronával való emelkedése tehát nyíltan arra enged követ
keztetni, hogy az elsikkasztott összeg hallga
tag a leírások tételében van befoglalva. Ha ez igy van, azt hisszük, minden szakértő megállapíthatja, hogy helytelenül van. A le
írások veszteség-tételébe ugyanis a rendsze
res könyvelés csak az ingók és ingatlanok értékcsökkenését és a behajthatatlan követe
léseket, de ezeket is külön csoportosítva veszi fel, de nem a sikkasztás folytán előállott kárösszeget, melyet közgyűlési határozat nél
kül a leírások közé egyszerűen beállítani nem szabad.
A mi a mérlegnek egyéb szempontokból való értékelését illeti, kiemeljük a követke
zőket: A váltó-állomány 1908-ban 339,212, a jelzálog-állomány 280,417 koronával csők;
kent, ellenben a folyószámlakölcsön állomány 366.491 koronával növekedett. A folyószámla
adósok tétele 1907 évi mérlegben még csak 165,152 koronával szerepelt, honnét •fiz álló- ily nagymérvű emelkedése és minő követe
lések rejlenek a folyószámla-adósok cime alatt, fedezve vannak-e ezen követelések és*
milyen mértékben vagy egy részük biankó
hitelt képez, azt a jelentés nem mondja.
A »Váci Hírlap« is élesen megrójja az inté
zetet ezen üzleti politika folytatásáért és azt átirlja, hogy a Vácr takarékpónrtór a vákó—
hitel-üzletet szándékosan resztringálja, oly sajátos, jogellenes szokás inaugurálásával, mely a váltóhitelt igénylőket egyenesen el
ijeszti. Történik ez — a nevezett lap közlése szerint — oly módon, hogy az intézet a váltóhitel folyósítása előtt oly értelmű nyi
latkozat elfogadását követeli, mely szerint a váltóadós minden perbeli kifogásról és fel
lebbezésről lemond és magával szemben teljes bizonvitó erejűnek ismeri el a Váci takarék- pénztár könyvkivonatát is.
Szinte hihetetlen tartjuk, hogy a Váci ta
karékpénztár ilv Írásbeli nyilatkozatok be- ________.____ . ■ • » •• • • •.- •••
inkább, mert a nagy idő töbl} korszakos ese^
ménye, döntő fordulata épen Vúcho? fűződik.
Mint történetíró első sorban és révedezés nélkül az igazságra törekszik. A tények ig az
ságára s az eszme igazságára. Mert a feltét
len történelmi tárgyilagosságnak nincs rová
sára az, hogy a szerző ugyanazon eáMiénye- kért lelkesedik, mint ama korszak hősei.
Hiszen különben nem tudná megérteni cse
lekvésük indítékait, nem tudná megértetni a kor lelkét; krónikás volna és nem hi&ztorikus.
Biztos kritikával igazodik el a néha ellen
mondó adatok tömkelegében, az ellentétes felfogások dilemnáiban. Megvilágít, mond
hatni minden homályos pontot, eloszlat min
den kétséget, megcáfol minden valótlanságot, helyreigazít minden tévedést, legmegrögzöt- tebbet is. Nem tér ki a nehéz problémák elől, nem hallgat el semmit rokon, vagy el
lenszenvből, nemes bátorsággal szembeszáll minden elfogultsággal.
Amint az ilyen monográfia megkívánja, kimentő teljességre törekszik. Ismeri és fel
használja a tengernyi
irodalmat,
de emellett sok és fontos újat nyújt. Megszólaltatja és megrostálja a hagyományt, kimeríti a helyi forrásokat, de hatvány nyomokon éleselméjű, kitartó, akadályt nem ismerő kutatással el-2
követelésével üldözi el a nagyobb hitelt igénylőket. Hiszen a váltókölcsönnél nem a könyvkivoaat, liánéin a váltó beszél, de kü
lönben is efféle kicsikart nyilatkozatnak nincs semmi joghatálya az esetben, ha a váltókö
telezett a fizetést elrendelő végzés ellen helyt
álló kifogásokat nyújt be.
A váltó- és jelzálogkölcsön-állomány csök
kenésével szemben feltűnő a betétállomány jelentékeny növekvése. A betétállomány 191)8.
év végén 6.52*2,871 ív volt, 788,471 koroná
val több, mint 1907. év végén. Annál ke- vésbbé érthető tehát a váltó- és jelzálogköl
csön csökkentésére irányult üzleti politika, mely az intézetet a nagy betétállomány nagy részének csekély nyereségei, vagy vesztesé
get eredményező módon való elhelyezésére kényszeritette. így többek közt azt látjuk a mérlegből, hogy az intézet 1908 év végén 1,233,000 K névértékű értékpapír állomány
nak volt birtokában, melyen 26,358 K vesz
tesége volt. A mérlegen »elhelyezett tőke«
címen egy 336,410 K összegű vagyontétel szerepel. Hol és minő kamatozás melleit van e tőke elhelyezve, arról a - jelentés semmit sem szól, kétségf elen azonban, hogy ezen tőkének más pénzintézeteknél, vagy fővárosi bankoknál való elhelyezését a betétállomány szertelen megnövekvése és ezzel szemben az intézet célszerűtlen liiteluz\eti politikája idézte elő.
Bizonyos azonban, hogy az eként elhelye
zett tőkék az intézetnek a saját betétkam at
lábánál kisebb kamatot hajtanak, vagyis e réven szintén veszteség áll be. Kitűnik ez abból is, hogy ezen elhelyezett tőkék kamat
hozama fejében a veszteség-nyereségszámla csak 4399 K nyereséggel számol be, holott a kerek 336,000 K elhelyezett tőkének évi k a
matja, 4°/0-ot véve, 14,440 koronát tenne ki.
A veszteség- és nyereség-számla már em
lített tételein kivid kifogásokra ad okot a lombard kölcsön 13,858 és a visszleszámito- lási hitel 3314 K passzív kamatja. Joggal kérdezheti mindenki, hogy mi célból vette igénybe a pénzintézet a lombard- és vissz- leszámitolási hitelt, holott a saját betétállo
mányával sem tudott mit csinálni, annyira, hogy abból 336,000 koronát más pénzinté
zeteknél csekély kamathozam ellenében he
lyezett el ? De fontosabb ennél, hogy az összesen 570.599 K értéket képviselő négy különböző tartalékalap kamathozama a vesz
teség nyereség-számlán nincs külön kitün
tetve, vagyis beolvasztatott a 360,915 koro
nával kitüntetett kamathozam összegébe. A kerek 570,000 K értéket képviselő, az év kezdetétől fogva fennállott tartalékok 4®/0 os
V A C l H l R L A V
kamata 22,800 K volna, ennyit kellene tehát a tartalékok javára a 360,915 K összkamat- hozamból leütni. Feltűnő továbbá, hogy á t
meneti, vagyis az 1909. évet illető kamatok a veszteség-nyereség számlán egyáltalán nem szerepelnek, holott bizonyos, hogy7 az év utolsó negyedében eszközölt prolongációk és megszavazott uj kölcsönök előrefizetett kamataiból jelentékeny összeg hárul át 1909-re, amely 1908-ban fel nem osztható.
Mennyit tesz ki az átmeneti kamatok ösz- szege, természetesen nem tudhatjuk, de a fent kitüntetett évi kamatösszeg aiapul véte
lével az átmeneti kamatok összegét legalább 40—50 ezer koronára bátran tehetjük.
A végeredmény az, hogy a mérleg az 1903-ban elért tiszta üzleti hasznot 40,995 K 86 fillérben mutatja ki,mely az előző évi 14.220K 19 fillér nyereség áthozatal hozzáütésével 55,216 K 05 fillérre emelkedik. Az 1907. évi nyereség, szintén az előző évi nyereségátho zatallal együtt 70,343 K volt és így a nye
reség csökkenés 15,127 korona. A nyereség bői a részvényesek részvényenként 6 )—60 koronát kapnak, mig 14,239 korona a tar
talékalap dotálására, jutalékokra és jótékony
célokra fordittatik, 4825 korona pedig uj számlára vitetik át. Ez igy számszerűleg rendben volna, de ha figyelembe vesszük, hogy a tartalékalapok 22,800 K kamathozama és az átmeneti kamatok mintegy 40,000 K összege, tehát összesen kerek 62,000 K, a 360,915 K összes kamathozamból, a re n d szeres ügyvitelnek és pontos mérlegezésnek megfelelően leütendő volna, akkor az inté
zetnek az 1908-iki üzletévet nem nyereség
gel, hanem mintegy 7000 K veszteséggel kel
lene zárni.
Ezzel befejezzük a Váci takarékpénztár mérlegének ismertetését, mire azon okból helyeztünk nagyobb súlyt, mert a fönt köz
lőitekből levonható tanulmányok esetleg más vidéki pénzintézet mérlegeinek felállításánál is hasznosíthatók. Nem szenved kétséget az elmondottak figyelembe vétele után, hogy a Váci takarékpénztár vezetésében igen ósdi felfogás érvényesül, a^kezelés nem Telel meg a modern követelményeknek, az ellenőrzés pedig — amint az lapunk f. évi 3. számá
ban közlőitekből is eléggé kitűnik — m in
den kritikának alatta áll. Uj szellemet kel
lene tehát behozni ezen nagy vidéki pénz
intézet ügyvitelébe, a könyvvezetés techniká
jának modern követelményeit alkalmazni képes tisztviselőkre volna az intézetnek szük
sége és olyan vezérigazgatóra, aki a kiváló pénzügyi kapacitások ismereteinek és gya • korlati szakképzettségének színvonalán áll.
jut a legtávolabb és legrejtettebb kútfőkhöz is. Néha jelentéktelen, de jellemző epizódok
kal és detailokkal, lokális kolorittal tarkítja a tárgyalást. Lezárja ezt a témát. Az ezutáni buvárlat csak lényegtelen részleteket told
hat hozzá.
Már említettem, hogy a szerzőben él a dicső korszak szelleme. Ihletés kegyelettel leborul a nemzet nagysága előtt. Jogos önér
zettel hirdeti, hogy szeretett szülővárosa e válságos időkben is méltó volt múltjához és a magasztos korszakhoz.
A mű szerkezete szerves és szabatos, be
osztása áttekinthető és világos.
Az előadás tiszta nyelvű és folyékony, biztos és meggyőző. lelkes és emelkedett. A nagyszámú jegyzet pontosan számot ad min
den forrásról és megvilágít némely részletet.
Sajtóhiba alig van, talán csak egy-két latin idézetben.
A könyv értékét rendkívül epieli a fölötte értékes illusztrációk nagy száma. A legneve
zetesebb eseményeket, tényezőket és iratokat ábrázolják. Köztük több egészen uj, eddig ismeretlen, fontos kép. Tragor Ignácnak va
lóságos speciálitása, hogy áldozatot és fárad
ságot nem kímélő kutatással s a Szerencsé- tői támogatott leleménnyel sikerül neki
bármi rejtekből előteremteni a nagykoncep- cióju műveihez való ismeretlen és ritka ké
peket, melyeknek sikerült reprodukciója igen szemléletessé és konkrétté teszi Tra- gornak úgyis nagyon világos előadását.
Már jeleztem, hogy a jelen kötet a nagy műnek csak első fele. A mű egységes, egész és nem bontható részekre. De bibliográfiái és tipográfiái szempontból talán mégis he
lyesebb lett volna, ha a könyv utolsó levele üresen marad és a IV. rész két lapja a II.
kötetre megy át, akár folytatólagos, akár uj lapszámozással. Igen meglepő e csonkaság, annál inkább, mert a folytatás sehol sincs jelezve.
A váci muzeum-egyesület és Vác városa méltán büszke lehet e kiadványokra. Ezek kiválósága azonban egyenesen kötelezi a várost és közönségét, hogy lelkesen és buz
gón pártolják a múzeumot, mely midőn megmenti, feltárja és a nemzeti kultúra köz
kincsévé teszi a dicső és viszontagságos m úl
tak emlékeit, ezzel a város számára egyúttal egy szebb jövő szellemi alapjait rakja le és erkölcsi biztosítékait szerzi meo.O
Dr. Herrmann Antal.
Hogy ezeken kívül a részvénytőke feleme
lése is szükséges, inért a 129,099 K alap
tőke semmi arányban sem áll a 6 6 millió K betéttel, azt, mint a mérlegbirálathoz nem tartozó észrevételt, csak futólag említjük fel
H í r e k .
— V árföldi Elek jubileum a. Kedves és szép ünnepség színhelye volt tegnap délelőtt a váci posta és táviró hivatal. Varföldi Elek posta és táviró főtiszt, a kiváló zeneszerző szombaton töltötte be állami szolgálatának 25 ik esztendejét. Ezt az alkalm it a nagy hi
vatal tisztikara és alkalmazottai felhasználták arra, hogy szereteti!k és tiszteletük látható kifejezéséről biztosítsák a jubilánst. Ünnepi díszben várta őt szombaton reggel az egész posta. Lelkes éljenzésekkel köszöntötték a belépő Várföldit, kit a tisztikar nevében Oszusko Károly postatiszt üdvözölt, jubileuma napján. Utána Bercsényi János posta- és táv
iró főfelügyelő mondott meleghangú beszédet és átadta Várföldi Eleknek a postaigazgatóság dicsérő okmányát. Ebben az elismerésben ki
emelik Várföldi kiváló zenei tudását, a zenei téren szerzett hírnevét s nagy elismeréssel szól a felsőbbség a jubiláns hivatali működé
séről. Ezután az altisztek nevében Dezsöfi József, a szolgák nevében Demeter Ferenc köszöntötték tiszteletteljes szóval Várföldit, a ki mind e szavakra megható szép beszéd
ben fejezte ki a köszönetét. A jubileum al
kalmából mi is szívélyesen üdvözöljük V ár
föld i E leket!
— Dr. Hőrl felolvasása. Az elmúlt csü
törtökön ismét megtelt a Kúria nagyterme, élénk érdeklődéssel várták a múzeum felol
vasó ülésének kezdetét. Ez alkalom m al d r.
Bori Péter lépett a felolvasó asztal elé és tudományos buvárlatainak gazdag eredmé
nyeiről számolt be.Ismertette a mai társadalom két kegyetlen pusztítóját; az alkoholt és a tuberkolózist. Igen szép előadás keretében magyarázta, miként lehet, sőt kell ellenük védekezni. Kimutatta, hogy mily hatalmas pusztilást visz véghez az emberiség e k é t el
lensége. A hallgatóság mindvégig a legna
gyobb érdeklődéssel hallgatta a minden te
kintetben hasznos, tanulságos és élvezetes előadást. A legközelebbi felolvasó ülés f. hó 25-én csütörtökön délután hat órakor lesz.
— A ref. iskolának. A váci takarékpénz
tár e hó 7-én tartott közgyűlésén a helybeli ref. iskola céljaira 40 koronát, ugyancsak e célra Rostetter János kereskedő 19 koronát adom ányozott Az adakozók fogadjákez utón is az iskolaszék elnökségének köszönetét.
— A munkások nyugdijegyletének far
sangja. A Magy. Munkások R. Nyugdíj Egylet 149 ik váci fiókjának mulatsága a Kúria termében e hó 13-án igen szépen, e r kölcsi és anyagi tekintetben egyaránt sike
rült. Úgy az egyletet pártoló közönség, mint tagjai nagy számbau voltak együtt. Sok szép asszony és leány gyűlt a Kúriára, hogy ki- táncolja magát kedvére, a mi az estén sike
rült is. A francia-uégyest 80 pár táncolta.
Alábbiakban közöljük a feiülfizetők n é v so rát;
Neugebauer Sándor védnök 60 lí, Hitzigrad Lájos 19 K, Holczer Dezső 5 K 29 fül., Somló S., Klapati J., Schrött J., Fekete József, Meisz- ner Rudolf 5 —5 K, Péteri János 4 K, Soly- mosy L. 3 K 89 fill., Steiner Henrik, H. 1.
3 —3 K, Simon Sándor, Vogel József, Kopu- necz József, Weinberger I., Herzfeld G. B. I., Strasser I., Bokor Margit, Farkas Hedvig, Bokros Helén, Nagy Gizella, Radó Vilmos*
V Á C I H Í R L A P
3
-Metséri Gizella, Kutsnik M. Poros Orbán, X. Y. 2 —2 K, özv. Kovács Lajosné 1 60 fill., Meisznér..'Rudolf ¡.egyek elárusitásnál 1 Ív 20 fii!., Mende N , Szőllősy 1., Ratulovszky Nán
dor, Cseresznyék István, N. N., Nyári Bálint, Nagy Mihály, Hayer József, Bottlik András, Reiser I., Schwartz M., Hühschl Kálmán, Gá- gyor János 1 — 1 K, Hollósi Rezső, (irosz Bertalan, Szebek Gizella 80—80 fill., Pénzes István, Szikora Ferenc, Vida Géza, Tóth Ilona 60—60 fill., Szlabák István 50 fill, Haris La
jos, Lestár Béla, Prasák János, Fleischmann I. 40—40 fill, Rostetter János jegyek eláru- si fásánál, Csery István, Levócz N. 20—20 fill.
Összesen 169 K 30 fill. A felnifizetőknek há
lás köszönetét mond a váci fiók vezetősége.
— V acsora a hölgyekkel. A 1 ¡-ára ter
vezett vacsorát 17-én tartotta meg a Sport
egyesület. A halasztás nem volt kárára az est sikerének. A résztvevők száma megha
ladta az ötvenet, a kik mind — az egész es
tén át — kitűnő hangulatban voltak. Ha egy szóval kellene jellemezni az estélyt, úgy erre a »kedélyesség« elnevezés a legtalálóbb. S ez úgy a vacsorára, mint az ezt követő tánco
lásra, szórakozásra is vonatkozik. A vacsora folyamán az uj elnök megragadta az alkalmat, hogy programmját kifejtse. Igen kedvesen fogadták dr. Matolcsy eme formás beszédét.
Ezután Göndör dr. beszélt, a ki a triumvi
rátus éltetésével — Matolcsy, Hübschl, Váró
— végezte mondanivalóját. A szónokok a a házirend értelmében lefizették a koroná
kat. de azzal ügyes üzleti szellemről tettek tanúságot, hogy a »szónoklási szabadságot«
ki is használták. Nem fizettek hiába! Asztal
bontás után átvonult a társaság a társalgóba s egy kis »cercle« után most már a tánc
teremmé vedlett nagyteremben úgy táncol
tak, a hogy a Karcsi cigány muzsikált. A hölgyek mind jól mulattak és mindnyájan sokszor és sokat táncoltak. A történeti hűség kedvéért meg kell említenünk, kogy ez nem a »fiatal emberek«, — a kik csak igen-igen kevesen táncoltak, — hanem a »fiatal házas emberek« dicséretére írandó. Mindnyájan fáradhatlanok voltak, a kik példaként áll
hatnak a váci táncos fiatalság előtt. Szinte 'megérdemelnék a tánc iránt oly kevés érzé
ket mutató fiatalok, hogy ezentúl a báltudó- sitók a résztvevő hölgyek névsora mintájára, azoknak a férfiaknak a nevét is leközöljék, a kik ezt: megérdemlik. A mulatság különben hajnali 6 óráig tartott. Jelen volt asszonyok:
özv. Dobó Istvánná, dr. Dobó Lászlóné, Huf- nágel Imréné, özv. dr. Hudák Jánosné, dr.
Huber Józsefné, dr. Matolcsy Sándorné, iPreszly Gyuláné, Tragor Jánosné és dr. Tra- gor Ignácné. Leányok: Dobó Kató, Hufnagel Pisti, Vali és Gizi, Lencsó Mariska és Sári, Prcszly Lincsi és Olga és Tragor Mariska.
— E lőléptetés. A belügyminiszter dr. bora Sándor fővárosi rendőrségi segédfogalmazót magasabb rangosztályba léptette elő.
Az ip a rtá rs u la t m u latság a. Az idei farsang-idény sikerült mulatságául Ígérkezik az ipartársulat mulatsága. Évek óta ez a leg
látogatottabb bál. A táncot megelőző kabaret- szerű előadásból újdonság ingerével hat a három felvonásos helyi vonatkozású bohózat, melyet a dalárda tagjai adnak elő. Ezen al
kalommal használják először az ipartársulat uj, módéin színpadát. A műsor többi száma is élvezetesnek Ígérkezik. Az estély iránt igen nagy az érdeklődés. — A rendezőség tekintettel a hosszú műsorra, az előadást pont nyolc órakor fogja megkezdeni.
— T ársad alo m tu d o m án y i e lő ad áso k a K aszinóban. A Kaszinó-kör felbuzdolva a múltkori társadalomtudományi előadás sike
rén, mai napra újabb előadást hirdet meg
búvóján. Dr. Qtestvein Sándor országgyűlési képviselő és dr. Szemeny >y Kornél fővárosi fogalmazó jönnek ki és ‘/,11 órakor a m a
gyar társadalom szervezéséről fognak előadást tartani a Kaszinóban.
— Jaj a te jh a m isitó k n a k ! Kalló Antal rendőrkapitánynak a város közönsége való
színűleg hálás lesz most kiadott rendeletéért, ha azt nem csak most az elején, de követ
kezetesen végrehajtják. Arról van ugyanis szó, hogy a városba minden ellenőrzés nél
kül rossz tejet, hamis vajat és túrót hoznak be a falvakból és hónapok múlnak el az egyik piacvizsgálattól a másikig, a mely idő alatt az élelmiszerhamisitók vigan űzik gálád munkájukat. Most a rendőrkapitány a piac
vizsgálatot allandositóttá úgy, hogy köteles
ségévé tette a külső szolgálatot végző rendőr
biztosnak, hogy naponta, de különösen heti- vásáros napon a piacot vizsgálja fölül s ha hamisítóit élelmiszert talál, azonnal kobozza el, elárusítóját pedig megbüntetés végett azon
nal jelentse fel. A rendőrkapitány eme he
lyes és elismerést érdemlő rendeletéhez hoz
záfűzi, hogy ő maga is személyesen fogja ezentúl ellenőrizni a piacot, lapunk utján pedig felkéri a közönséget, hogyha hamisított élelmiszerre talál, jelentse be neki, kérlelhe
tetlen szigorúsággal fog eljárni az ember egészsége ellen merényletet elkövető élel- miszerhamisitók ellen.
— A szö v ő g y áriak m u latság a. Mait va
sárnap volt a Kúrián a szövőgyáriak m ulat
sága, melyet hangverseny előzött meg. A rendezők buzgóikodása Tiedves és szórakoz
tató bevezetőről gondoskodtak s a jelenvolt nagyszámú közönség úgy a váci műkedve
lőket, mint a Budapestről hozott szereplőket szívesen hallgatta és tapsolta meg. A m ulat
ság erkölcsileg és anyagilag jól sikerült. J e lenvoltak. A sszonyok: Giudrich Józsefné, Révész Béláné, Dr. Grósz Áriniuné, Biel J ó zsefné, Lampert Gusztávné, Dr. Tragor Ig
nácné, Sternfeld Zoltánné, Steiner Miksáné, Dr. Polgár Zsigmondné (Bpest), özv. Steiner Mónié (Bpest), Weisz Mórné (Bpest), Seeger Róbertné, Kremmer Józsefné, Nagy Józsefné, Kövessy Gyuláné, Bek Jánosné, Malonyai Emilné, Mayer Károlyné, özv. Bruta Jánosné, Singer Mórné, Steiner Regina, Walter Jó zsefné, Szűk Jánosné, özv. Orszetics Amália, Smirák Sándorné, Pokornyi Lajosné, Szalai Pálné, Kövesy Gyuláné, Lopos Jánosné, Weisz Adolfné, Pollacsek Istvánná, Cserve- nyák Lajosné, Marik Lajosné, Kolecz Jánosné, özv. Lehoczky berencné, Czechmeister Já nosné, özv. Pollák Jánosné, özv. Steller Már
tonná, Rosmár Jánosné, Madori Mihályné, Pollák Jánosné. Leányok : Bábi Annus, Fritz Katica, Neszli Margit, Diniek Paula, Klemér Anna és Tercsi, Lobi Margit és Elza, B ern- feld Szidi és Margitka, Lehoczky Ilona, Vincze Ilona. Marik Ilona, Herczegh Erzsi, Csery Giza, Benkert Ilonka, Huber Júlia, Czechmeister Mária és Jolán, Gindrich Ilonka, Saák Jolán, Andrekovics Klári, Hírős Anna, Szeller Juli, Mózes Mária, Prisánder Erzsi, Singer Ernesztin, Juriga Kati, Csennek Anna, Csákváry Borbála, Sahner Adél és Margit, Köller Mária, Orszetics Anna. Felülfizettek : Gindrich József, dr. Altér Béla, Biel József, dr. Tragor Ignác, Tragor Károly, Hornung Albert, dr. Révész Sándor, Kirschblaum Jenő, Stamberger Rezső, Reitter Ödön 10—10 K,
Gróf Csáky Károly Emánuel 5-20 K, Grün- stein Jakab, Schunacher Jenő, Zilzer Adolf, dr. Grósz Ármin, Kubinyi Géza. Fleischmann Ede, Váró Károly, Hochmayer Antal, Cser- venyák János, Iveme Ignác
5
—5
K, Steiner Regina, Zilzer Dávid, Gerstenberg Oszkár, Sommer Gyula 2—2 K, dr. Hörl Péter, Steiner Lipót, Pergner József, László Márton 3—3 K, Bróder József, Kollár Péterné, Korpás Lajos, Hekscli Zsigtnond, Schwartz Béla, Borbély Sándor 2—2 K. A gyárosok
tól tiszteletjegyek fejében befolyt 706 korona.
— E zü stlak ad alo m . Korpás József szőlő- birtokos és neje Bezdek Rózsa e héten ta r
tották esküvőjük negyedszázados évforduló
ét. A kedves családi ünnep alkalmából a ro konság nagy serege kereste fel őket jókivána-
taikkat. <*»
— R obbanás a főúton. Szombatra hajló éjszakán menydörgésszerű robbanás zavarta fel éjjeli nyugalmából az alsó kaszárnya kö rül lakó város népét s első ijedelemben m in denki földrengésre gondolt. A robbanás a Szalay testvérek, házánál történt a szesz főzó
ben. Itt most éjjel-nappal folyik a szeszfőzése.
Pénteken este a főzőben alkalmazott m unká
sok túlhevitették a kazánt, a mely megbo- szulta magát és felrobbant. A tetőt szétvetette s az udvar és az utca tele lett cserepekkel.
A kazánban levő mintegy három méteruiázsa súlyú cefrét is kidobta az elemi erő az utcára.
Szerencsére senki sem sérült meg.
— Miniszteri köszönet. A vall. és közokL miniszter Bősz Emil jobbágyi esperes-plebá- noshoz a következő levelet intézte: »Nógrád- vármegye kir. tanfelügyelőjének jelentéséből örömmel értesültem, hogy a fótiszteleudősé- ged Jobbágyi község róm. kath. felekezeti elemi iskolájának építési költségeihez 3000 koronát adományozott. Kedves kötelességei teljesítek, midőn főtisztelendőségednek a n é p oktatás érdekében tanúsított ezen nagylelkű hazafias áldozatkészségéért őszinte elismeré
semet és köszönetéinél nyilvánítóin.«
— A váci hengermalom részvén ytársa
ság lisztárai 50 kgrmként. Bueaörlemény:
Asztali dara AB szám 21) K. 40 fill. — Asztali dara C szám 20 K 0J fill. — Királyliszt 0 sz.
20 K 20 fill. — Lángliszt 1 sz. 19 K 80 fill. —- Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz 19 K 40 fill. — Zsemlyeliszt 3. sz. 19 K00 fill. — Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 18 K 60 fill. Középkenyér- liszt
5.
sz. 18 K 00 fill. — Kenyérliszt 8. sz.17 K 60 fill.— Barnakenyérliszt 7. sz. 16 K 20 fill. 7'/,, sz. 14 K 20 fill.— 7*/*. sz. 12 K 40 fill. — Takarmányliszt 8. sz. 8 K 60 fillér
— Korpa finom F sz 6 K 50 finom — Korpa goromba G. sz. 6 K 50 fill. — Ocsu 7 K 00 fill.
Nyilt-tér.
Igen alk aim as u tazáso kn ál.
R övid h a s z n á la t u tá n ,n élk ü lö zh etetlen .
E gészségügyi hatóságok által m egvizsgálva.
nélkülözhetetlen
f o g t i s z t i t ó - s z e r .
A fogak tisztántartásához csupán szájv zek nem elég
ségesek. A foghúson mindig újólag keletkező ártalmas anyagok eltávolítása csakis nechanikus tisztítással kapcsolatban egy frissítőén és autiszeptikusin ható fogtisztitó-szérrel sikerülhet, minőnek a „Kalodont“
már az összes kultiirállamokban a legsikeresebb hasz
nálatra bizonyult.
4
VÁCI H Í R L A P
M E G H I Y á S .
.. * . AZ ELSŐ MAGYAR SZÖVŐ- ÉS KÖTŐGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG szavazatra jogosult t. c. részvényesei az 1909. évi február hó 25-én délután 3 órakor Vácon, a gyári iroda helyiségében tartandó
X X I I I . é v i r e n d e s k ö z g y ű l é s é r e
meghivatnak. . . . . . .
T á r g y s o r o z a t : 1. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése.
2. Az 1908-ik üzletév mérlegének előterjesztése, szám adások megvizsgálása, a mérleg m egállapítása; a nyereség felosztása iránti határozathozatal és az igazgatóság és felügyelő-bizottság részére adandó felmentvény feletti határozat.
Kivonat az alapszabályokból:
n . §. Tíz részvény tulajdona egy szavazatra jogosít. — 12. §. Részvényesek, kik szavazati jogukkal élni kívánnak, kötelesek a közgyűlés megtartása előtt legalább nyolc nappal részvényeiket, még le nem járt szelvényeikkel együtt, téritvény ellenében a társaság gyári pénztáránál Vácon letéteményezni.
Kelt. Budapesten, az Első magyar szövő- és kötőgyár részvénytársaság-nak 1909. évi február hó 1 -én tartott igaz
gatósági ülésében. Az igazgatóság.
(l M E R L E G - S Z A M L A .
VAGYON: Ingatlanok 320606*46 K. Gépek 641530*27 K. Szerszámok 63731 08 K. Pénztári készlet 475893 K.
Váltók 13210*42 K. Értékpapírok 1341*83 K. Óvadékok 28650*00 K. Árukészlet 653276*34 K. Adósok 702364*91 K, Utánvételek 2097*42 K. Selmecbányái és rohonci kötőipari munkatelepek 346611*33 K. Ö sszesen: 2778179 korona 74 f.
TEHER: Részvénytőke 1200000*00 K. Rendes tartalékalap 74397*12 K. Külön tartalékalap 69495*00 K. Selmec
bányái és rohonci telepek külön tartalékalapja 44000*00 K. Kétes követelések tartalékalapja 8110*62 K. Holitscher B.
Lipót alap 1000*00 K. Értékcsökkenési tartalékalapok: a) ingatlanoknál: az 1907. év végével 74713*40 K, idei leirás 6412*12 K, ö sszesen : 81125*52 K. b) gépeknél: az 1907. év végével 366082*25 K, idei leirás 51040*36 K, ö sszesen : 417122*61 K. c) szerszám oknál: az 1907. év végével 61183*31 K, idei leirás 2547*52 K, összesen: 63730*83 K. d) Sel
mecbányái és rohonci telepeknél: az 1907. év végével 125000*00 K, idei leirás 35000*00 K, összesen: 160000*00 K.
Hitelezők 418504*51 K. Adós óvadékok 28650*00 K. Fel nem vett osztalék 413*00 K. Átmeneti szánba 40500*00 K. Nye
reség- és veszteség-szám la: áthozat a múlt évről 14078*68 K, váci telep idei tiszta nyeresége 41243*03 K, Selmecbányái és rohonci telepek idei tiszta nyeresége 115808*82 K, összesen: 171130 53 K. Ö sszesen: 2778179 korona 74 fillér.
Lobi Ármin s. k. vezérigazgató. Vácon, 1908. decem ber 31-én. Stamberger Rezső s. k. irodafőnök.
W eiss Berthold s. k., elnök. AZ IGAZGATÓSÁG: Linczer Imre s. k., alelnök.
Ullmann Emil s k., Jolesch Gyula s. k., dr. Holitscher Pál s. k„ Singer Zsigmond s. k., Deutsch Antal s. k, Jelen mérleget a társaság fő- és mellékkönyveivel összehasonlítva, mindenben kifogástalannak találtuk,
i A «FELÜGYELŐ-BIZOTTSÁG: Tarcsay P á l 's . k., elnök, R évész Béla S. K Sebő Imre s. k.
Február b® 28-étél minden pP 5 «rnapon ualcdi
^ a j v a t e r - ^ ö r
.. <•> jj.'ú'-ü. tűi • i - ■
e$ap>GÍÓ 5 av a uárcsi nogy- Serfeézban. ,
Vácon, Burgundia-utca 28.
szárnu ház szabad kézből azonnal eladó.
Tudakozódni lehet a ház- tulajdonosnál.
Nélkülözhetetlen ! !
Öblítsük és fertőtlenítsük
minden reggel szájunkat,
igen sok bajt elkerülhetünk.
Erre legalkalmasabb a
S c h u m a c h e r - f é l e
antiszeptikus szájvíz.
SCHUMACHER-drogeriában Vácon,
S a e i - h e n j i - i i t c ’a 14.
Kérjünk m in ta-ü v eg et!
Uj kárpitos és diszitő üzlet Vácon
Van szerencsém Vác város és nagy vidéké
nek úri köznnségét értesíteni, hogy Vácon, a Konstantin-téren a Kúria épületében kárpi
tos üzletet nyitottam.
Minden időbep készen is tartok divánokat és ruganyos ágybetéteket, a melyek külön megrendelésre is legolcsóbb árban teljes meg
elégedésre készítek.
Elvállalok lakás, üzlet, táncterem stb. díszí
téseket, függönyök Ízléses felrakását.
Vidékre levélbeli felszólításra azonnal jövök.
Kérem a t. közönséget, hogy bizalmával és megrendeléseivel megtisztelni szíveskedjék.
Frisch Iván
' kárpitos és diszitő.
SZA LAY GÉZA
lakatos Vácon, Középvárosi-főút 4.
(Ipsrudvar.)
Miután Magyarország egyik elsőrangú gyárában, mint művezető hosszú időn át működtem, a modern gépészet terei) a legnagyobb gyakorlatra tettem szert.
hlvállalcm n ú rd errtm ú pépek, gépal
katrészek készítését, malomépitést, mä-
íonigépek, nnrdenféle gazdasági pépek szakszerű rzeretését és javítását szava tosság mellett, valamint jó karban tär-
tását. Úgyszintén váUa'ck vasesztergá
lyos munkákat is. — Szolid mvrkámat szaktudásom garantálja. — Gyári mtP- helyem villamos erőre van berendezve!
« 1 « E L A D Ó » 1 » a D U NAI U S ZO D A fele hét csónakkal és a hozzá
tartozó felszereléssel.
Értekezhetni Sörház-utca 2. sz. a.
Kitűnő fodrásznő újJ0“ “12á-
ajánlkozik m érsékelt díjazás sz e rint. — Cime: Silbermann Etel Vá
con, Szenthárom ság-tér 5. sz., 2. a.
Csak különlegességi tőzsdékben k aph ató!
Különlegesség.
L y s d e F r a n c é
szivarkahüvely egyedül kapható
Deutsch M. utóda cégnél.
Egy kiváló cég helybeli fióktelepéhez keres
tetik azonnal való belépésre
egy fiatal leány
szép Írással könnyebb írásbeli teendők ellátá
sára, kinek a magyar nyelven kívül a német nyelvet is ismernie kell. Ajánlatokat R. V. 100 jel alatt a Váci H írlap kiadóhivatala továbbit
Készült a Pestvidéki Nyomdában Vácon, 1909—2002.