• Nem Talált Eredményt

Dr. Beck Salamon: Kötelemvalósulás : a Polgári Jog könyvtára 2. füzete : [könyvismertetés]

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Dr. Beck Salamon: Kötelemvalósulás : a Polgári Jog könyvtára 2. füzete : [könyvismertetés]"

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

79

tási jogsegély két irányban kiterjesztessék, nevezetesen: 1. az 1.

cikk 4. pontjának kiegészítéseként a kényszeregyességi eljárás- ban hozott jóváhagyó végzés, illetve táblás kimutatás á l a p j á n végrehajtható egyességre; 2. az 1. cikk 5. pontjának kiegészítése- ként .a tőzsdebiróságok, illetve tőzsdei választott bíróságok Ítéle- tein kivül egyéb jogerős és a végrehajtható választott birói Íté- letekre.

Azt hiszem, bécsi kartársunk álláspontjának helyességé- hez szó sem férhet, nem lévén oly aggályos momentum,* mely a két szerződő állam között a célzott kiterjesztés ellen szólna. Hadd hozzam fel azonban e téma kapcsán a. következő konkrét esetet, amely kell, 'hogy gondolkozóba ejtsen aziránt, nem volna-e an- n a k érteiméhen egy további kiegészítésnek helye. A házastársak- utolsó közös lakhelye Budapest volt, a férj elköltözött Bécsbe és m i n t m á r ottani lakos, bontópert indított a budapesti törvény- széken. E bontóperben a bíróság alperesnő kérelmére nő- és gyer- mektartás tárgyában ideiglenes intézkedést tett és felperest jog- erőssé vált végzéssel kötelezte havi X korona ideiglenes nő- és gyermektartásdíj fizetésére. Á m Ausztria ezen jogerős végzést nem h a j t j a végre azért, mert az eljáró bíróságnak nincs, illetve nem volt meg a 3. cikk 1—15. pontjainak valamelyike szerinti illetékessége. Ez a végeredményben jogsegély nélkül maradás azonban a n n á l méltánytalanabb a tartáshoz jogosítottra, mert a törvény őt ezen helyzetben, vagyis a bontópernek esetleg évekig tartó folyama alatt jelzett igénye érvényesítésével ezen kizáróla- gosan illetékes bíróság elé, a bontóper bírósága elé utalja. Meg- fontolás tárgyává volna tehát teendő, hogy nem kellene-e a köl- csönös végrehajtási jogsegélyt oly birói határozatokra is kiter- jeszteni, amelyeket a másik szerződő államban lakó peres fél által igénybe vett belföldi bíróság az el által folyamatba tett el- járásban a külföldön lakó terhére hozott meg (mint. itt: tartási .intézkedés, anélkül, hogy viszontkereset volna, továbbá felperes elutasítása esetén költségekben marasztaltatása stb.) Dr. B. I.

Jogirodalom.

Dr. Beck Salamon: Kötelemvalósulás.

(A Polgári J o g k ö n y v t á r a 2. füzete.)

J o g i irodalmunk különös belső meghasonlásban szenved.

A z 'elmélet és a gyakorlat — a valóság és a gondolat dualiz- m u s á n a k eltorzulásában — m i n d messzebb távolodnak egy- mástól. Szórványosan jelentkező teoretikus müveinkben egy idegen dimenziókban lebegő' fogalmi v i l á g képe tárul elénk, amely semmi kapcsolattal nem fűződik a való élethez. Prakti- k u s könyveink ezzel szemben a törvény vagy birói gyakorlat

iparszerii ismertetésében, legfeljebb h a l v á n y glosszálásábait merülnek k i és még a látszatát sem k i v á n j á k ébreszteni annak, hogy a felmerülő problémák egységes rendszerbe helyezését íntencionálnék.

Értékes ritkaság ilyen körülmények között az olyan könyv, amely — mint Szászv Sbhwartz Gusztáv épen irónk egyik

(2)

Ml

jogászegylet! előadását jellemezte — elméleti munka, amennyi- ben közö- szempontok alá hoz otyan jelenségekei, amelyek rendkívül gyakoriak az életben, de amelyeket az elmélet a inai napig egységes nézőpont alá nem hozott; és mégis gyakorlati, mert mindkét lábbal benne áll a mindennapi élet tüneményei- ben. Alig ismerek az utóbbi évek iogi irodalmában könyvet, amely a gondolkodás mélysége, a felvetett problémák tudomá- nyos megvilágítása tekintetében Beck munkájával versenyre kelhetne, de egyszersmind minden sorával dokumentálná, hógy írója ügyvéd, aki az eleven jogot a bírósági termek levegőjével szívja magába és akinek tudományunkról való felfogását az el- méleti tehetség mellett erős, praktikus érzék irányítja.

Az a gyakorlati ér, amely írónk szemléletét átszövi, nem- csak előadásának módszerében jelentkezik, hanem a jogtudo- mányról való alapvető nézeteit is determinálja. Könyvünk első részében — mintegy praeludiumként, amelyből mind hangosab- ban csendülnek ki a fötéma hangjai — olyan megállapításokat találunk a jogászi gondolkodás céljáról és eszközeiről, amelyek éles impressziókban tesznek tudatossá sok gondolatot, amely az utóbbi évtizedekben formátlanul ott szállongott jogéletünk

¡levegőjében és jogászi gondolkodásunknak közhelyévé vált anélkül, hogy tudományosan meghatározott alakot öltött volna-

Ma már a legkonzervatívabb dogmatika sem tudja el- homályosítani azt az igazságot, hogy a jog, az élet viszonyait mozgató és rendező erö, amelynek próbaköve a gyakorlati hasz- navehetöség; másfelöl leghaladottabb theoretikusaink is e gya- korlati használhatóságot több vagy kevesebb sulival mérlege- lendő indoknak látják csupán, de sohasem tekintik azt a jog- tudomány legfőbb céljának. Beck azonban a gazdasági célsze- rűségét kiemeli a motívumok halványan elmosódó sorából és az a jogi szemlélet fókuszába helyezi. Amikor leplezetlen

őszinteséggel hirdeti, hogy a jog a gazdasági érdeket szolgálja és azt is kell szolgálnia, hogy fölösleges eröpazarlá's vagy ér- téktelen játék volna minden gondolati munka, amely a gyakor- lati élet jobbá és tökéletesebbé alakítására ki nem aknázható:

akkor egy csapással szabadul a jogászi gondolkodásnak — a bölcselkedés és metafizika által összekuszált — megkötöt- ségéböl és feltárja a jogalkotás és jogalkalmazás fejlődésének uj útjait.

Tudományunk azzal, hogy leválasztjuk róla a dogmati- kus fejlődés során reárakódott filozófiai és etikai rétegeket, bölcseleti értékéből semmit sem vészit. A tételes anyag feldol- gozásánál előtűnő jogpolitikai tapasztalatok rendszerbe süri- tése, az egyes jogtételekben jelentkező gondolati közösségek felfedezése és ezeknek mint tudományunk exact törvényeinek meghatározása: ez a -tiszta, sallangjaitól megtisztult iurispru- Vlerítia-. A z ilyen értelemben felópitett tudományos .rencfezci;

azonban munkásainak nagy kvalitásait feltételezi. A tételes rendelkezések kimerítő ismerete, azok gyakorlati funkcióinak éles megfigyelése kell ahhoz, hogy a részletes szabályok magját képező általános elveket felfedezze és rámutasson azokra a szálakra, amelyek a részletet az egészhez, a konkrét normát

(3)

81

a jogrend nagy egységéhez itizik. JJeek mind e tulajdonságok- jj-cal rendelkezik és amellett szemléletének csodálatos átfogó ereje rendszert fedez fel, visszatérő törvényszerűséget lát ott, ahol más legfeljebb véletlen hasanlóságokat talál. Legsajátabb fejtegetései voltak mindenkor azok, amelyekben — mini a ren- deltetéses javakról, a vétő fél védelméről, a kötelező kíméletlen- ségről szóló dolgozataiban vagy a Civiljogászok Vitatársaságá- ban tartott előadásaiban — a jog topografiailag egymástól tá- volesö vidékein tallózva, szed össze külsőleg merőben külön- böző színezéssel jelentkező tételeket és kihámozza a méliükben meghúzódó közös elvont magot, felfedezi a jelenségek törvény- szerű biztonsággal ismétlődő együtthatóit, sz.val uj fogalmi kategóriákat teremt azzal, hogy tudatossá tesz a jogélét leve- gőjében ködlö, eddig alig sejtett célszerűségeket és irányokat.

Könyvünk rapszodikus felépítésében is az alaptéma, a jogrend' egy ilyen uj tendenciájának és emellett ez uj fejlődés elemeinek felszínre hozása: hogyan mosódnak el a gazdasági szükséglet nyomása alatt a dologi és személyi igényele éles határvonalai, hogy szívnak magukba a kötelmi jogosítványok mind több és több' abszolút tartalmat és e tendencia lassú tu- datossá válása közben, miként jegeceseanek iki azok a szabá- lyok, amelyek a konkrét kötelmi igényt feltétlen megvalósításá- hoz juttatják. A fő tétel demonstrálására széttagolia, fölbontja

melléktémákkal böviti azt és közben végigszáguld a jogélet egjészéin, mialatt az alapgondolat centripetális erejével egy- mástól látszólag idegen intézményekel — kötbért, visszatar- tási jogot, a bérlő abszolút igényeit, a tartózásátvallás sza- bályait, rendeltetéses javak variációit — természetes könnyed-

séggel sodor mind élesebben kibontakozó tengelyére.

Vannak a könyvnek óldalai, amelyek a gondolatok olyan kincsesbányáját tárják fel, hogy abból egy kevésbbé mély, de rendszerezöbb elme köteteket Írhatott volna. Sok helyen a meg- figyelések és gondolatok szűkszavú, epigrammatikus élességü megrögzítése már nemcsak a stilus könnyedségének, hanem az eszmék kifejtésének rovására is érvényesül: az ötletek oly szorosan torlódnak egymás mellett, hogy nincsen helyük, nin- csen levegőjük, arra, hogy kibontakozzanak és befejezett plasz- tikus alakot 'öltsenek. írónk felröppent egy-egy. gondolatot, könnyen, játszva. — mint gyermek a papirossárkányt, — aztán nem törődik vele többel, játsszanak vele. formálják tovább azok.

akik a részletek szabatosságával, a kritikai rendszerezéssel pótolják az intuitiv eröt. És itt érdekes ellentmondást veszünk észre könyvünk célja és felhasznált eszközei közt. Igazságokat akar hirdetni, hatni kiván jogi meggyőződésünkre s eközben az eszmék oly gazdagságával, a stilus oly virtuozitásával lep meg, hogy előadásmódjának külső csillogása sokszor elhomá- lyosítja anyagának mélységeit. Nem egyszer történik meg, hogy érdeklődésünket nem az köti le, amit mond, hanem az, ahogy mondja. Ilyenkor aztán gondolatszővésének szálai könnyen kisiklanak kezünkből és merész analógiákon cikkázó ötletei, szines tételei inkább elkápráztatnak, mint meggyőznek, ugy-

o

(4)

82

h o g y végül is világosan körvonalazott és l o g i k a i l a g befejezett k é p "helyett, sokszor n y u g t a l a n , megzavart b e n y o m á s u n k m a r a d . A m i n t l á t j u k a m i k r i t i z á l h a t ó benne, a z is m á s i r á n y b a n értéke m a r a d k ö n y v ü n k n e k . Megtörténhetik, h o g y a z átlagos jo- gász nem f o g j a első olvasásra átérteni m o n d a n i v a l ó j á t , amelyet nem lehet a közhelyek, a m i n d e n n a p o s i g a z s á g o k röfjével fel- m é r n i : mert a j o g világát oly szines és gazdag eszmékben vetiti.

elénk, h o g y v a l ó b a n k i kell l é p n ü n k a megszokott jogászmester- ség s z ű k h o r i z ó n j a i k ö z ü l , h o g y minden összefüggésében és tel- jes szépségében felfoghassuk. D e h a lapjait a z z a l az elmélyedés- sel f o r g a t j u k , amelyet a n y a g a és formája m e g k i v á n , a k k o r iisry f o g j u k érezni, h o g y ez a k i s hatvanoldalas füzet a m a g y a r j o g i irodalom remekei közt fog világítani, m i k o r sok, t a l á n

„hasznavehetőbb", rendszerecebb és áttekinthetőbb m ű r e m á r régen h o m á l y borult. Dr. Varannai István.

Vadász Lipót beszédei. Budapest, Franklin, 1926.

„Ügyvédi gyakorlat, milyen az övé volt és újságírói praxis: ez a két különböző neme a gyémántköszörülés- nek. Természetesen nem kavicsnak, hanem nyers gyé- mántnak kell lennie, hogy a köszörűs-műhelyből — Va-

dász. Lipót kerüljön ki". Rákosi Jenőnek e klasszikus szavai — az ő tollából eredt 0 magas szárnyalású előszó legszebb gyöngyei — méltón jellemzik azt a nemes és ideális lelkületü férfiút, aki oly korán költözött el soraink- ból és akiben a magyar jog is oly sokat veszített. Próféta- lelke messze előre szorongón érezte meg, hogy „itt nem maradj kő kövön", s közelebbi környezete tudja, mily sú- lyos része volt elmúlásában az e fölött érzett fájdalom- nak. Mint politikust, mint hazafit és mint kulturembert:

hármas érzékenységében sxxjtották a ránk szakadt sze- rencsétlen idők. Nem csoda, ba szenzitív, kifinomodott énje Összeroppant a vihar brutális ereje alatt. A z előt- tünk fekvő kötet tartalma lényegileg közjogi és közigaz- gatásjogi érdekű. De megjelenése alkalmából ne feled- kezzünk meg. arról, hogy Vadász Lipót rövid államtit- kárságának ideje alatt elévülhetetlen érdemeket szerzett a magán- és hiteljog terén is: neki jutott osztályrészül, hogy a különböző moratórium-rendeleteket tető alá hozza s az ő kezdeményezésének és jogalkotó geniejének kö- szönhetjük a esődönkivüli kényszeregyezségről szóló első rendelet megszületését, valamint a Pénzintézeti Köz- pontnak a pénzintézetek önkéntes és kényszerfelszámo- lása körül juttatott szerepet, amelynek nagy része van abban, hogy pénzintézeteink a válságuk sorozatát épen és gazdasági életünk teljes összeomlása nélkül tudták meg- úszni. Megilletődéssel lapozunk e diszes kiállítású kötet- ben és emlékezünk vissza arra az időre, amikor Magyar-

országnak még lehettek Vadász Lipótjai. M.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

De —• míg kirakatok jegére dermedtek rá a városok — otthonunk búvóhely-homálya megszelídült s hozzánk szokott.. Azt hittük, hogy a dzsungelek

Polgári Jog 1937.. a szállítás és munka elnyerését oélozzák, és kifejezett pályázatot nem tartalmaznak, hanem csupán a felszólító 'közhatóság, vagy hivatal

A jövőbeli kár megtérítése. A Polgári Jog előző számában ifj. dr, Nagy Dezső és dr. Kelemen Sándor fenti címen megjelent cikkei. kiegészítéséül ajánlatos reámutatni

volna azt, amit „A szabadalmi bíróság" címen mondani kívánt, akkor.. helyesebb lett volna a címzés. A tartalom egyaránt kitűnő és látszik,, hogy szerző itt

„normálperben" azzal védekezik, hogy a felperessel nincsen jogviszonyban, (lásd: Dr. Beck Salamon cikkét: „Nem vagyok jogviszonyban." P. oldal) és a bíróság ezt meg

A munka, mely látszólag semmi más, mint rend- szeres összeállítás, sokkal több, mint amit a cime sejtet, mert az irók sokszor maguk teszik tudatossá azokat az alapgondo-

• esetleg a kielégítési végrehajtás folyamán az adós a perújítási eljárás mellőzésével megállapítási keresetet indít annak kimon- dása iránt, hogy az

Beck Salamonnál nemcsupán új szavakat, hanem új felfo- gást, új szemléletet és problémák megoldását is jelentette. Beck Salamon a polgári jog tanításának és tanulásának