TÖRÉSEK GAZDASÁGI KIHATÁSAI

TÖRÉSEK GAZDASÁGI KIHATÁSAI

A

.È5(/(0=e6-(/(176e*(

,

MÓDSZERTANA

,

ESZKÖZEI

T ÓTH L ÁSZLÓ

Miskolci Egyetem, Bay Zoltán Intézet

M AGYAR Z OLÁN Miskolci Egyetem

L ÉVAY I STVÁN Miskolci Egyetem

Készült: a TEMPUS S_JEP_11271 projekt támogatásával Miskolc

- 1999 -

Példányszám: 40

Készült Colitó fóliáról az MSZ 5601-59 és 5602-55 szabványok szerint Miskolci Egyetem Sokszorosító Üzeme

$VRNV]RURVtWiVpUWIHOHOV Kovács Tiborné TB. - ‘99- - ME

A levonat sokszorosításba leadva: 1999. augusztus 12.

ELSZÓ

0LQGHQ W|UWpQHOPL NRUV]DN IHMOGpVpQHN PHJYDQ D PDJD KDMWyHUHMH 0tJ D ;,;

V]i]DGEDQ D WXGRPiQ\ HOUHKDODGiViW HJ\pUWHOP&HQ D YDV~WL N|]OHNHGpV UREEDQiVV]HU&

elterjedése hatotta át (évente átlagosan 10.000 km hosszágban építettek új vasútvonalakat), DGGLJMHOHQNRUXQNEDQDPLNURHOHNWURQLNDDGWDOHKHWVpJHNV]WWpNiWDPLQGHQQDSMDLQNDWtJ\

D P&V]DNL pOHWQNHW LV V]ROJiOWDWYD DQQDN IHMOGpVpKH] V]NVpJHV KDMWyHUW ( NpW SHULyGXV IHMOGpVpQHN VDMiWRVViJDL WHUPpV]HWHVHQ PHJPXWDWNR]WDN D WiUVDGDOPL VWUXNW~UD formálódásában is. Az elmúlt században kialakult a nagyüzemi munkásság, megvalósult a WNHNRQFHQWUiFLyMDpVOpWUHM|WWDUHiOGRPLQiQVDQDP&V]DNLWXGRPiQ\P&YHOLQHNQpSHV tábora. Ez utóbbiak kivívták maguknak a széles társadalmi elismertséget, hisz tevékenységük N|]YHWOHQO KR]]iMiUXOW D WiUVDGDORP OiWKDWy IHMOGpVpKH] 1DSMDLQN VDMiWRVViJD D]

információs társadalom NLDODNXOiVDDPHO\EHQDPLNURHOHNWURQLNDLHOHPHNIHMOGpVHiWV]|YLD PLQGHQQDSL pOHWQN WHYpNHQ\VpJQN OHKHWVpJHLW $ P&V]DNL pOHWEHQ H] W|EEHN N|]|WW D V]iPtWiVWHFKQLND UREEDQiVV]HU& HOWHUMHGpVpW D GLDJQRV]WLNDL YL]VJiODWRN HV]N|]SDUNMiQDN átalakulását, az anyagok viselkedésének, tulajdonságainak mélyebb megismerését szolgáló DQ\DJYL]VJiODWLPyGV]HUHNHV]N|]|NOpWUHM|WWpWHUHGPpQ\H]WpN$IHMOGpVWHPpWMyOWNU|]L az, hogy mindez az utóbbi 20 évben következett be (pl. a számítógépek mikroprocesszorainak P&YHOHWLVHEHVVpJHSHULyGXVEDQQDJ\ViJUHQGHWYiOWR]RWW

$ QDJ\ pUWpN& P&V]DNL OpWHVtWPpQ\HNHW V]HUNH]HWHNHW KLGDNDW HUP&YHNHW Ji]

olajfeldolgozó rendszereket, vegyipari üzemeket, tranzit energiaszállító vezetékeket, UHSOJpSHNHW KDMyNDW VWE pYHV ]HPHOWHWpVUH WHUYH]LN D] DGRWW periódusban pUYpQ\EHQOHYV]DEYiQ\RNP&V]DNLLUiQ\HOYHNILJ\HOHPEHYpWHOpYHO(]HNEHQSHGLJ D]D]W PHJHO] QpKiQ\ pY LVPHUHWV]LQWMH WHFKQROyJLDL V]tQYRQDOD WHVWHVHGLN PHJ $ PLNURHOHNWURQLND iOWDO GLNWiOW IHMOGpVL WHP OHKHWYp WHV]L D]W KRJ\ D QDJ\ pUWpN&

V]HUNH]HWHNOpWHVtWPpQ\HN]HPHOWHWKHWVpJLIHOWpWHOHLWPDUDGpNpOHWWDUWDPiWHJ\UHQDJ\REE megbízhatósággal becsüljük, azaz integritását egyre kisebb kockázattal ítéljük meg.

$]HO]NEODGyGyDQNLDODNXOWHJ\~MGLV]FLSOtQDD„szerkezetek integritása”, vagy

„szerkezetintegritás” IRJDOPD pV OpWUHM|WW LQWp]PpQ\UHQGV]HUH V]HUWH D YLOiJRQ $ G|QWHQ mérnöki ismereteket integráló tudományterület feladata annak eldöntése, hogy egy adott V]HUNH]HWOpWHVtWPpQ\PLO\HQIHOWpWHOHNPHOOHWW]HPHOWHWKHWDWRYiEELDNEDQ LOO PHQQ\L D PDUDGpNpOHWWDUWDPDpVH]PLO\HQPyGRQPHQHG]VHOKHW$KKR]DV]HUNH]HWiOODSRWiWDOHKHW OHJQDJ\REEEL]WRQViJJDOIHOPpUKHVVNHEEODGyGyDQDWRYiEEL]HPHOWHWKHWVpJIHOWpWHOHLW a legkisebb kockázattal megbecsüljük - elengedhetetlen az, hogy

• diagnosztikai vizsgálatokkal felmérjük a szerkezet állapotát,

• WLV]Wi]]XNDYDOyViJRV]HPLN|UOPpQ\HNUHMHOOHP]PHFKDQLNDLiOODSRWRW,

• megítéljük a beépített anyagok károsodásának folyamatát és mértékét az adott üzemeltetési feltételek mellett.

1\LOYiQYDOyHJ\UpV]WD]KRJ\D]HO]NEHQHPOtWHWWKiURPIWHUOHWPpUpVWHFKQLND PHFKDQLND DQ\DJ HJ\IRUPD MHOHQWVpJJHO EtU D V]HUNH]HW LQWHJULWiViQDN PHJtWpOpVpEHQ pV

NDWDV]WUyIiNKR]YH]HWKHW1\LOYiQYDOyPiVUpV]WD]KRJ\PLQGHQP&V]DNLG|QWpVEHQtJ\D]

]HPHOWHWKHWVpJ IHOWpWHOHLQHN PHJtWpOpVpEHQ LV EL]RQ\RV NRFNi]DW UHMOLN KLV] D WXGRPiQ\

adott szintjét hasznosítjuk és a rendelkezésre álló eszközpark maga is az adott kor színvonalát NpSYLVHOL (EEO DGyGyDQ PpUOHJHOQL NHOO D] HVHWOHJHV KLEiV G|QWpV P&V]DNL MRJL közgazdasági és környezetvédelmi következményeit. Ezek együttes figyelembevételével YLV]RQWPiUNLDODNtWKDWyND]pVV]HU&NRFNi]DWYiOODOiVIHOWpWHOL

A szerkezetintegritás tehát egy igen komplex terület. $NLN H]W P&YHOLN D]RNQDN NpSHVQHN NHOO OHQQLN DUUD KRJ\ D] ]HPHOWHKHWVpJJHO NDSFVRODWRV SUREOpPiNDW WHOMHV N|U&HQ iWOiVViN NLHPHOMpN D PHJKDWiUR]y SDUDPpWHUHNHW NpUGpVFVRSRUWRNDW pV DONDOPDVDN legyenek arra, hogy az érintett tudományterületek szakembereivel érdemben szakmailag konzultálni tudjanak.

A szerkezetek integritásának, reális állapotának, maradék élettartamának megítélése PLQG D] ]HPHOWHWN PLQG SHGLJ D EL]WRVtWyWiUVDViJRN DODSYHW pUGHNH $] ]HPHOWHW V]HPSRQWMiEyO D WXGDWRV WHUYH]pV IHMOHV]WpV PHJNHUOKHWHWOHQ VDURNSRQWMD D] ]HPEHQ OHY NpV]OpNHNP&V]DNLiOODSRWDEL]WRQViJDDV]NVpJHVEL]WRVtWiVWHNLQWHWpEHQSHGLJD]pVV]HU&

NRFNi]DWYiOODOiV EL]WRVtWiVL |VV]HJ DODSHOPH D UHiOLV iOODSRW LVPHUHWH (]HN MHOHQWVpJpW mérlegelve támogatta az Európai Unió a TEMPUS program keretében a „Teaching and Education in Structural Integrity in Hungary”FtPPHO|VV]HiOOtWRWWSiO\i]DWRWDPHO\QHNI FpONLW&]pVH H]HQ ~M GLV]FLSOtQD PHJKRQRVtWiViQ NtYO HJ\UpV]W D V]HUNH]HWLQWHJULWiV RNWDWiVL anyagainak kidolgozása, másrészt a Szerkezetintegritás - Biztosítási Mérnök Szakmérnöki SzakEHLQGtWiVD$QpJ\KD]DLLQWp]PpQ\0LVNROFL(J\HWHP%XGDSHVWL0&V]DNL(J\HWHP .RVVXWK /DMRV 7XGRPiQ\HJ\HWHP 0&V]DNL .DUD pV D 6]pFKHQ\L ,VWYiQ 0&V]DNL )LVNROD V]DNHPEHUHLQHN EHYRQiViYDO HOpUHQG FpORN PHJYDOyVtWiViW QDJ\EDQ VHJtWHWWpN D N|YHWNH]

külföldi partnereink:

• 3URI79DUJD%pFVL0&V]DNL(J\HWHP

• Prof. H. P. 5RVVPDQLWK%pFVL0&V]DNL(J\HWHP

• Dr. J. Blauel, Fraunhofer Institut für Werkstoffmechanik

• Prof. S. Reale, Universitá Degli Studi di Firenze

• Prof. G. Pluvinage, Universitz of 0HW]LOOHI]HWWiUVV]HU]MH

• S. Crutzen, Joint Research Centre, Petten.

Miskolc, 1998. június 15.

Tóth László

egyetemi tanár a projekt koordinátora

-HOHQ I]HW D NiUHOHP]pV MHOHQWVpJpYHO pV PyGV]HUWDQiYDO IRJODONR]LN YDODPLQW HJ\

gyakorlati példán keresztül bemutatásra kerül az a gondolkodásmód, amelynek következetes véghezvitele elvezethet egy káreset okának, okainak pontos megismeréséhez. A begyakorlást nagyban segítheti egyrészt a káresetek adatbankját tartalmazó szoftver, másrészt a tématerülethez tartozó folyóirat megismertetése.

$VRNV]RUHPEHULpOHWHNVRNDViJiWNLROWyNDWDV]WUyIiNDYDJ\D]]HPV]HU&IHOKDV]QiOiVWJiWOy káresetek pontos okainak feltárása komplex ismeretek követel. A mérnöki szerkezeteknél maradva ezen okok minden esetben vagy a tágabb értelemben vett tervezési (beleértve a funkcionális elemzést, a szilárdsági, esetleg dinamikai méretezést és kivitelezési technológiai VDMiWRVViJDLWLVILJ\HOHPEHYHYDQ\DJYiODV]WiVWYDJ\Dgyártási technológia hibáira, vagy üzemeltetési SUREOpPiNUD YH]HWKHWN YLVV]D $] HO]NEO N|YHWNH]HQ VLNHUHV NiUHOHP]pV FVDN NHOO V]tQYRQDO~ PpUQ|NL LVPHUHWHN ELUWRNiEDQ OHKHWVpJHV KLV] HJ\HJ\ NRQNUpW károsodás pontos okának (okainak) feltárásához mindenképpen szükség van

• DPHJIHOHOYL]VJiODWLPyGV]HUHNNLYiODV]WiViUDD]RNQ\RPR]iVKR]

• anyagtudományi ismeretekre egyrészt a vizsgálati eredmények értékeléséhez, másrészt az anyagválasztás helyességének mérlegeléséhez,

• gyártás- és szereléstechnológiai ismertekre,

• a mechanikai számításokban való jártasságra,

• az üzemeltetéssel, annak körülményeivel kapcsolatos ismeretekre, azokra vonatkozó HOtUiVRNLVPHUHWpNUH

$IHQWLHNEOYLV]RQWHJ\pUWHOP&HQN|YHWNH]LND]KRJ\DJpSpV]PpUQ|NLgraduális képzésben FVDND,99pYHVKDOOJDWyNQiORNWDWKDWyHWiUJ\NHOOV]tQYRQDORQpVHUHGPpQ\HVVpJJHO$]

„Anyagtudományi Szak” hallgatóinál a „Komplex Tervezés” c. tantárgy oktatása kapcsán V]HU]HWW WDSDV]WDODWRN DGWDN |V]W|Q]pVW DUUD KRJ\ D] pUGHNOG V]DNHPEHUHN UpV]pUH RO\DQ PDJ\DU Q\HOY& V]DNLURGDOPDW DGMXQN DPHO\ HJ\UpV]W UiPXWDW D SUREOpPDN|U MHOHQWVpJpUH másrészt metodológiai kérdésekkel foglakozik felhasználva mindazt, ami a nemzetközi V]DNLURGDORPEDQIHOOHKHW

A témakör fontosságát jellemezheti az is, hogy az ASM (Amerikai Anyagtudományi Társaság) kézikönyvet adott ki 1992-ben „Káresetek kézikönyve a kárelemzésben” (Handbook of Case Histories in Failure Analysis) címmel, 15 kazettából álló VIDEO tanfolyamot jelentett meg mintegy 12-13 óra terjedelemben, „Kárelemzési Könyvtár” (Failure Analysis Library) címmel CD-t jelentett meg 1997-ben, amely tartalmazza az ASM kézikönyveinek 11. és 12.

köteteitD]HO]NEHQPiUemlített „Káresetek kézikönyve a kárelemzésben” mindkét kötetét, a „Káresetek a kárelemzésben” és a „Szerkezeti elemek károsodásának megértése” c.

könyveket. Az ElsevierNLDGyWO„Mérnöki Kárelemzés” (Engineering Failure Analysis) címmel folyóiratot indított.

&pOXQNNHWWV(J\UpV]WD7(0386WiPRJDWiVVDOD„Teaching and Education in Structural Integrity in Hungary” SURJUDPEDQ D V]HUNH]HWHN LQWHJULWiVD WHUOHWpQ PHJYDOyVtWDQGy HOV KD]DLSRV]WJUDGXiOLVNpS]pVKH]RO\DQ PDJ\DU Q\HOY& V]DNLURGDOPDW DGMXQN DPHO\ VHJtWL D]

HOVGOHJHV tájékozódást és a hasznosan hozzájárulhat a kitekintéshez. Másik nem titkolt célunk pedig az, hogy érzékeltessük a kárelemzés fontosságát a graduális gépészmérnöki képzésben, annak utolsó szemesztereinek valamelyikében.

7XGRPiVXO YpYH D]W KRJ\ PDJ\DU Q\HOY& V]DNLURGDORP H WHUOHWHQ QLQFV MHJ\]HWQNNHO WiPRJDWQL NtYiQMXN D Q\HOYWDQXOiVW LV RO\ PyGRQ KRJ\ HONpV]tWMN D UpV]EO iOOy DQJRO Q\HOY& 9,'(2 WDQIRO\DP U|YLGleírását¹ DPHO\ NHOOHQ VHJtWL D] HJ\HV UpV]HN WDUWDOPL megértését. Jól bevált pedagógiai gyakorlat az, hogy egy-egy hallgató egy adott témakör 9,'(2 DQ\DJiW PHJQp]YH |QiOOyDQ NpV]O IHO HODGiV WDUWiViUD NLKDV]QiOYD QDSMDLQN DXGLRYL]XiOLV OHKHWVpJHLW $ WDSDV]WDODW D] KRJ\ IpOpYHQWH NpWKiURP HODGiVW PHJWDUWYD OpQ\HJHVHQ MDYXO D KDOOJDWyN UHQGV]HUH] pV NRPPXQLNiFLyV NpV]VpJH (QQHN HOVHJtWpVpW szolgálja az, hogy a „Nyomástartó edények károsodása” FWpPDN|UEOHJ\RO\DQLVPHUWHWpVW készítünk a kárelemezéshez, amelynek váza más területeken is alkalmazható.

Ugyancsak a nyelvtanulásra való serkentés érdekében közreadjuk az „Engineering Failure Analisys”FIRO\yLUDWEDQHGGLJSXEOLNiOWNiUHVHWHNDQJROpVPDJ\DUQ\HOY&FtPOHtUiVDLWH]]HO LVVHJtWYHÄWDQXOQLDNiUHVHWHNEO´learning from failures) elv megvalósulását.

Napjaink informatikai robbanása biztosítja azt, hogy az információk eljuthassanak mindazon szakemberekhez, akik igénylik azokat. Ezt kívánjuk segíteni egyrészt azzal, hogy a TEMPUS program keretében elkészítettük a káresetek adatbankját tartalmazó szoftvert, másrészt azzal, hogy a kárelemzéssel kapcsolatos anyagokat (így e jegyzetet is) folyamatosan megjelentetjük az INTERNET hálózaton.

(]~WRQ V]HUHWQpP PHJN|V]|QQL V]HU]WiUVDLPQDN Magyar Zoltán és Lévay István volt tanítványaimnak az anyag összeállításában, a szoftver elkészítésében és az INTERNET

hálózaton való megjelentetésében nyújtott segítségét.

Külön köszönettel tartozom Dr. H. J. Blauel úrnak, az Fraunhofer Instirtut für Werkstoff- mechanik, )UHLEXUJPXQNDWiUViQDNDNLHJ\UpV]WKiURPKyQDSRVLGWDUWDPUDIRJDGWD0DJ\DU Zoltánt, másrészt igen hathatósan segítette a káresetek adatbankját tartalmazó szoftver elkészítését.

Miskolc, 1998. július 20

Tóth László egyetemi tanár

1 Lenkeyné Biró Gyöngvér: (ODGiVRN D NiUHOHP]pV HOYHLUOASM videó sorozat A TEMPUS S_JEP_11271 sorozat kiadványa. 1999.

TARTALOMJEGYZÉK

(OV]y... 1

.iUHOHP]pVMHOHQWVpJH... 6

3. Nyomástartó edények károsodása ... 12

3.1. ASM VIDEO a nyomástartó edények károsodásáról... 12

3.2. Esettanulmány a nyomástartó edények károsodásáról ... 14

4. Károsodási esettanulmányok adatbankja... 24

4.1. Bevezetés ... 24

4.2. Általános ismertetés... 24

$V]HUNHV]WpVWYpJ]SURJUDP... 27

4. 4. Az HVHWWDQXOPiQ\RNPHJMHOHQtWpVpWYpJ]SURJUDP... 44

4. 5. Az adatbank tartalma ... 46

5. Mérnöki kárelemzés (tartalomjegyzék)... 48

PHOOpNOHW$NLHJpV]tWDGDWEi]LVMHOHQOHJLWDUWDOPD... 61

2. melléklet (formanyomtatvány a káresetek feldolgozásához) ... 63

3. mellékelt: az adatbank jelenlegi tartalma ... 69

2. .iUHOHP]pVMHOHQWVpJH

A kárelemzés olyan hosszú múltra tekint vissza, mint maga az emberiség, hisz ha PHJVpUOW YDJ\ HOW|UW YDODPL PLQGLJ IHOYHWG|WW D ^MIÉRT kérdése? A válasz LVPHUHWpEHQ SHGLJ |QNpQW DGyGRWW D] LO\HQ MHOOHJ& NiUHVHW PHJHO]pVpQHN NLNV]|E|OpVpQHN OHKHWVpJH DPHO\ HJ\EHQ D IHMOGpV KRUGR]yMD LV ,O\HQ V]HPSRQWEyO WHKiW D]W PRQGKDWMXN KRJ\ D NiUHOHP]pV D IHMOGpV HJ\LN KDMWyHUHMH DQQDNPR]JDWyUXJyMD$]LSDULIRUUDGDORPPHJLQGXOiViYDOpVD]]HPV]HU&WHUPHOpV megszervezésével, a tömeges közlekedés elterjedésével a káresetek, a katasztrófák, törések száma és az ezzel együtt járó gazdasági veszteségek rohamosan növekedtek VRNV]RU MHOHQWV HPEHUiOGR]DWRW N|YHWHOYH $ P~OW V]i]DG IHMOGpVpQHN WHPpW jellemezze a hazai vasúti hálózat hosszának növekedése. Az 1846. július 15.-én Pest és Vác között a Magyar Középponti Vasút Társaság által megnyitott 33.9 km hosszúságú szakasz a századfordulóra, azaz 54 év alatt 17.245 km-re gyarapodott. Ezt DIHMOGpVWV]HPOpOWHWLD]iEUDDPHO\HQOiWKDWyKRJ\DNLHJ\H]pVHOWWpYHQWHtübb mint 100 km, a kiegyezés után pedig évente mintegy 450 km hosszban fektettek le új vasútvonalat.

(]HUNP

1. ábra. Magyarország vasúti hálózatának hossza

A világ vasúti hálózata is hasonló ütemben változott, azaz kb. a századfordulóig URKDPRVDQQ|YHNHGHWWPDMGDIHMOGpVWUHQGMHOHODVVXOW*RQGROMXNFVDNPHJDYDV~WL N|]OHNHGpV PHJLQGXOiViWyO V]HSWHPEHU WO D] DQJOLDL Stockton és Darlington között megnyitott szakasztól a századfordulóig mintegy 800.000 km hosszúságban fektették le a vasútvonalat. Ez még átlagosan több mint 10.000 km/év YDV~WpStWpVW MHOHQW D KR]]iWDUWR]y FVDWODNR]y P&WiUJ\DNNDO KLGDN iOORPiVRN VWE együtt! A korlátozott ismeretek, az adott technológiai színvonal következtében a

Területre korrigált

Magyarország

káresetek sorozata következett be. Érzékeltesse ezt az észak-amerikai vasutakon bekövetkezett hídkatasztrófák száma¹ alapján rajzolt 2.ábra.

2. ábra. Hídkatasztrófák száma az észak-amerikai

vasutakon

Az ábrán látható, hogy évente 28±8 híd szakadt le az 1878-1895 periódusban. Hasonló GLDJUDPRN UDM]ROKDWyN D ND]iQUREEDQiVRNNDO NDSFVRODWEDQ LV (QQHN MHOHQWVpJpW pU]pNHOWHVVHDN|YHWNH]DGDWVRU

• Angliában 1800-1870 között 936 kazánrobbanás 1615 emberéletet követelt,

• Németországban 1875-1905 között 500 kazánrobbanás kb. 300 ember életét oltotta ki.

A hídleszakadások, kazánrobbanások okainak feltárása igen nagymértékben hozzájárult az anyagtudomány, anyagvizsgálat, a tervezési módszerek, a szilárdsági V]iPtWiVRNpVH]]HODV]LOiUGViJWDQIHMOGpVpKH]

$ ;; V]i]DG P&V]DNL IHMOGpVpQHN KDMWyHUHMH D V]i]DG HV pYHLLJ D] DXWyLSDU D UHSO pV &UKDMy]iV pV D] DWRPHQHUJLDL OpWHVtWPpQ\HN HOVVRUEDQ D] HUP&YHN építése volt. Nyilvánvaló, hogy az e területeken bekövetkezett káresetek, katasztrófák RNDLQDNPHJLVPHUpVHHJ\EHQKDMyHUHMHYROWDWRYiEELIHMOGpVQHN

$ NiUHOHP]pVHN MHOHQWVpJH D] HOP~OW NpW pYWL]HGEHQ D]RQEDQ IRNR]DWRVDQ Q|YHNHGHWW (QQHN NHWWV RND YDQ (J\UpV]W D PLNURHOHNWURQLND IHMOGpVH következtében a káresetek bekövetkezésének tényleges okai egyre nagyobb PHJEt]KDWyViJJDOIHOWiUKDWyNKLV]D]HOYpJH]KHWYL]VJiODWRNN|UHHJ\UHQDJ\REEpV nagyobb, másrészt a világ globalizálódása következtében ezen információk egyre több KHO\UH HOMXWKDWQDN N|YHWNH]pVNpSSHQ QDJ\W|PHJ& LQIRUPiFLy NRQFHQWUiOyGKDW HJ\LGHM&OHJW|EEKHO\HQ$],QWHUQHWDGWDOHKHWVpJHNN|YHWNH]WpEHQH]HQLQIRUPiFLyN SHGLJ D PLQGHQQDSL NiUHOHP] PXQND HJ\LN HV]N|]H OHKHW (]HQ NHUHV]WO SHGLJ PHJYDOyVtWKDWy D ÄWDQXOQL D NiUHVHWHNEO´ learning from failures”). Hogy milyen

WHP&QDSMDLQNEDQDPLNURHOHNWURQLNDIHMOGpVHD]WMHOOHPH]]HD],QWHOSURFHVV]RURN P&YHOHWL VHEHVVpJpQHN YiOWR]iVD D] SHULyGXVEDQ (]W V]HPOpOWHWL D iEUD Az ábrán látható tendencia nyilvánvalóan érvényesül a vizsgálati technika minden területén. Ezt jól pU]pNHOWHWL SO D] KRJ\ PtJ D] HOV DQDOyJV]iPtWyJpSSHO összekapcsolt anyagvizsgáló rendszert 1964-ben építették és 1967-ben megjelent a V]HUYRKLGUDXOLNXV EHUHQGH]pV DGGLJ NE pYYHO NpVEE PiU ÄFVXSiQ´ V]HPpO\L számítógépekkel üzemeltetik a lényegesen nagyobb információtartalmú vizsgáló

1 Hídkatasztrófák az Észak-amerikai vasutakon. Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye. 1897.

(XXXI. Kötet, VIII. füzet) p. 363-364

+tGNDWDV]WUyIiNV]iPD

UHQGV]HUHNHW $ URQFVROiVPHQWHV YL]VJiODWRN WHUOHWpQ YpJEHPHQW IHMOGpV HJ\LN példája lehet az, hogy 1994-ben a .UXWNUlPHU FpJ IRUJDORPED KR]WD D KHO\HWWHVtW hibanagyság automatikus kijelzését szolgáltató készülékét, biztosítva ezzel a W|UpVPHFKDQLNDLPyGV]HUHNN|]YHWOHQDONDOPD]iVLOHKHWVpJpW

3. ábra. Az Intel processzorok az P&YHOHWLVHEHVVpJpQHNYiOWR]iVDD]

1978-95-es periódusban

A törések, káresetek tényleges okainak megismerését, feltárását természetesen QDJ\EDQVHJtWLND]DONDOPD]RWWWXGRPiQ\RNIHMOGpVHpVPLQGHQQDSLKDV]QiODWDËJ\D W|UpVPHFKDQLNDLLVPHUHWHNV]pOHVN|U&DONDOPD]iVDQHPNHUOKHWPHJKLV]DW|UpVHN minden esetben a repedés terjedésével következnek be. A terjedés feltételeit pedig mind mechanikai, mind pedig anyagtudományi szempontból elemezni kell. A mechanikai elemzés a repedésterjedés hajtóerejét, az anyagtudományi elemzés pedig DQQDNHOOHQiOOiViWDUHSHGpVWHUMHGpVVHOV]HPEHQLHOOHQiOOiVWWNU|]DQ\DJMHOOHP]W V]ROJiOWDWMD $] DONDOPD]RWW PHFKDQLNDL WHUOHW IHMOGpVpW pU]pNHOWHVVH D V]RIWYHUUHQGV]HUHNHOWHUMHGpVpQHNWHPHD]DQ\DJWXGRPiQ\LWSHGLJD]KRJ\D]HOV szabvány csupán 1970-ben jelent meg az anyagok repedésterjedéssel szembeni ellenállásnak meghatározására (ASTM E-399-70). Az anyagok fáradásos repedésterjedéssel szembeni ellenállásának meghatározására vonatkozó szabvány SHGLJW|EEPLQWpYYHONpVEEEDQMHOHQWPHJ(ASTM E 647-83).

$MHOHQWVIHMOGpVHOOHQpUHLVD]LJHQMHOHQWVJD]GDViJLN|YHWNH]PpQ\HNNHOLVMiUy NiURVRGiVRN W|UpVHN QDSMDLQNEDQ LV IRO\WDWyGQDN (] MyO pU]pNHOWHWKHW D N|YHWNH]

ábrasorozattal. A 4. ábrán a NYi]LVWDWLNXV pV LVPpWOG WHUKHOpV RNR]WD W|UpVHN részaránya látható összesen 242 káreset² EHN|YHWNH]pVpEHQ $ W|UpVW HOLGp] RNRN

2SHIN-ICHI NISHIDA: Failure Analysis in Engineering Applications. Butter-worth. 1990. 215 p.

3HQWLXP

3

0LOOLy P&YHOHW PiVRGSHUF

V]HUHSpW V]HPOpOWHL D] iEUD $ NO|QE|] V]HUNH]HWL HOHPHN PHJKLEiVRGiViQDN törésének részarányát a 6. ábra foglalja össze.

4. ábra. A NYi]LVWDWLNXVpVLVPpWOG terhelés okozta törések részaránya

5. ábra.$W|UpVWHOLGp]RNRN megoszlása a terhelés sajátosságai szerint

6. ábra.$NO|QE|]

szerkezeti elemek törésének gyakorisága

(J\pE W|UpVHN

)iUDGiV

Normál fáradás 59%

Kisciklusú fáradás 8%

Hõfáradás, korróziós fáradás,

kontakt fáradás 12%

Feszültségkorrózió 5%

Statikus törés 13%

Korróziós lyukadás 3%

Tengelyek csapok 24%

Csavarok 13%

Csigák, csigakerekek 11%

Drótkötelek 2% Egyebek

4%

Hegesztett szerkezet 33%

Fogaskerekek 7%

Öntött alkatrészek

6%

$iEUDDWHUYH]pVDJ\iUWiVpVD]]HPEHiOOtWiVMHOHQWVV]HUHSpWKDQJV~O\R]]DD károsodások, törések alakulásában, rámutatva arra, hogy az üzemeltetés, a NDUEDQWDUWiV pV D] iWDODNtWiV KDWiVD FVXSiQ NE UpV]H D] HO]NQHN $ iEUiQ HJ\pUWHOP&HQ NLW&QLN D] KRJ\ IHV]OWVpJJ\&MW KHO\HN V]HUHSH D W|UpVHN szempontjából meghatározó.

7. ábra. A törést kiváltó okok megoszlása 8. ábra. A törés kiindulási helyeinek megoszlása

A 4.-8. ábrákat áttekintve megállapítható, hogy a káresetek, törések bekövetkezésének OHJIEEVDMiWRVViJDLDN|YHWNH]NEHQIRJODOKDWyN|VV]H

• IHV]OWVpJJ\&MWKHO\UOLQGXO

• folyáshatár alatti feszültségeken következik be,

• DN|]YHWOHQNLYiOWyRNDODSYHWHQDNLIiUDGiVDPHO\HQEHOOD normál mechanikai fáradás,

• a legveszélyesebbek a hegesztett szerkezetek (33%), ill. a bordákat, hornyokat tartalmazó tengelyek (24%) és a csavarkötések (13%),

• tervezés, gyártás, ill. üzembeállítás során elkövetett hiányosságokra YH]HWKHWYLVV]D

$IHQWLDGDWRNDWUpV]DUiQ\RNDWWHNLQWYH D N|YHWNH] NpW LJHQ OpQ\HJHV PHJiOODStWiV WHKHW

• DNiUHVHWHNV]LQWHNL]iUyODJRVDQD]DQ\DJRNIRO\iVKDWiUDDODWWEHN|YHWNH]

törések, lyukadások következményei, és ezen belül

• a kifáradás meghatározó súllyal jelentkezik.

(] XWyEEL YLV]RQW HJ\pUWHOP&HQ UiPXWDW D NLIiUDGiV MHOHQVpJpQHN ERQ\ROXOW YROWiUD Érzékeltesse ezt a kifáradással foglalkozó publikációk száma. A kifáradással foglalkozó cikkek bibliográfiája szerint 1950-ig 4080 darab közleményt regisztráltak³ D] EDQ PHJMHOHQW HOV N|]OHPpQ\WO⁴., ill. a „kifáradás” (fatigue) fogalmának

3MANN J. Y. (1970) Bibliography on the Fatigue of Materials, Components and Structures 1838-1950.

Prgamon Press, Oxford.

4 ALBERT W. A.: Über Treibseile am Harz. Archiv für Minerologie, Geognostic, Bergbau und Hüttenkunde. Vol.10., 1838. p.215-234.

)HV]OWVpJJ\&MW hely

Egyéb hely

Tervezés, gyártás, üzembeállítás Üzemeltetés, karbantartás, átalakítás

EHYH]HWpVpWO⁵ kezdve. Ennél nyilvánvalóan több közlemény jelent meg, hisz a ELEOLRJUiILD MyV]HULYHO FVDN D] DQJRO Q\HOY& N|]OHPpQ\HNHW WDUWDOPD]]D 1DSMDLQN tendenciáját jól tükrözi az, hogy pl. a DIALOGE adatbázisban 41.849 cikk foglakozik a kifáradással (adattartalma 2-3 millió rekord). A COMPENDEX adatbázisban az

• 1988-89 évben 3726 cikket,

• 1990-91 évben 3056 publikációt és

• 1992-93-as periódusban 3205 közleményt regisztráltak.

Ezen adatok szerint naponta átlagosan mintegy 10 közleményt publikáltak a szakemberek. A közlemények számának szaporodási tendenciáját érzékelteti 8. ábra.

8. ábra. A kifáradással foglalkozó publikáció szánmának növekedése

$]HO]HNEHQLVPHUWHWHWWiEUiNRQNtYODW|UpVHNJD]GDViJL kihatásait is feltétlenül mérlegelni kell. Egy, az European Structural Integrity Society keretében koordinált, 1991-ben befejezett felmérés szerint⁶, amennyiben az Európai Unió tagországai kb. 2x10⁸ (&8W N|OWHQpQHN pYHQWH D W|UpVHN PHJHO]pVpW FpO]y kutatásokra, akkor a be nem következett törések várható haszna (8±2)x10¹⁰ ECU/év lenne. A korábbi (1978-ban készített) amerikai felmérések azt mutatták⁷, hogy az USA-ban is a nemzeti össztermék (GDP) kb. 4%-a törések következtében semmisül PHJ(EEONEPHJHO]KHWOHQQHDV]HUNH]HWLLQWHJULWiVUDDW|UpVHNNiURVRGiVRN NLNV]|E|OpVpUHLUiQ\XOyNXWDWiVRNHUVtWpVpYHO$]HPOtWHWWWDQXOPiQ\RNDWN|YHWHQ sorra alakultak a törési estek elemzésére specializált intézmények, egyesületek (Failure Analysis Society ( WHQGHQFLD SHGLJ Q\RPRQ N|YHWKHW D WpPiUD specializálódott folyóirat megjelenésével (Failure $QDO\VLV pYWO LOO szakkönyvek és CD publikált kiadványok, kézikönyvek és VIDEO tanfolyamok NLDGiViYDO(]XWyEELDNNDODMHJ\]HWN|YHWNH]IHMH]HWHLPpJUpV]OHWHVHQIRJODNR]QDN

5RANKIE W. J. M.: On the Causes of Fracture of the Axles of Railway Carriages. Min. Proc. Inst. Civ.

Eng. Vol. 3. Session 1843. 1842-1843.

6 The Economic Effects of Fracture in Europe. Final Report. Commission of the European Communities. 1991. Project leader: L. FARIA

7 The Economic Effects of Fracture in United States. U.S. Department of Commerce. National Bureau of Standards. Special Publication 647-1, 647-2. 1978.

Közlemények száma

3. Nyomástartó edények károsodása

(IHMH]HWKiUPDVFpOHOpUpVpWNLYiMQDHOVHJtWHQL(J\UpV]WDnyelvtanulást azzal, hogy az ASM VIDEO sorozatában a nyomástartó edények károsodásához kapcsolódó filmet PHJWHNLQWMNPiVUpV]WDV]|YHJHWPHJpUWpVHD]HONpV]tWHWWPDJ\DUQ\HOY&LVPHUWHW iWROYDViVDXWiQHJ\U|YLGHODGiVYi]ODWRW|VV]HiOOtWYDDUHQGV]HUH]NpSHVVpJHW lehet fejleszteni, harmadrészt pedig egy nyomástartó edény törésének, károsodásának kapcsán részletesen kifejtve a lehetséges okokat olyan szakmai ismeretekre lehet szert tenni, amely szinte minden változtatás nélkül alkalmazható egy-egy ipari káreset okának, okainak feltárásánál.

3.1. ASM VIDEO a nyomástartó edények károsodásáról

Ebben az HODGiVEDQ¹ RO\DQ Q\RPiVWDUWy HGpQ\HNUO pV Q\RPiV DODWW ]HPHO FV|YHNUO OHV] V]y DPHO\HN HUP&YHNEHQ ILQRPtWyNEDQ pV YHJ\L ]HPHNEHQ használatosak. Ezek a berendezések igen változatos körülmények között üzemelnek a KPpUVpNOHWDQ\RPiVpVDNpPLDLN|UQ\H]HWWHNLQWHWpEHQ

$]HODGiVPHJKDOOJDWiVDXWiQDKDOOJDWy

− PHJpUWL D NO|QE|] WtSXV~ Q\RPiVWDUWy HGpQ\HN NiURVRGiViQDN VRNIpOH okát,

− megismeri a nyomástartó edények károsodás-elemzésének eljárásait,

− megérti a tervezés, a kötési technológiák, a metallurgiai folytonossági hibák és a gyártási eljárások hatását a károsodási folyamatokra,

− megismeri az üzemeléssel kapcsolatos sokféle károsodást és az üzemelés N|]EHQEHN|YHWNH]W|QNUHPHQHWHOOHKHWVpJHLW

− PHJLVPHUL D Q\RPiVWDUWy HGpQ\HN NiURVRGiVDLQDN MHOOHP]LW ~J\PLQW D környezet, a nyomás vagy az üzemelés közben okozott sérülések által befolyásolt a szívós, rideg vagy fáradásos törés.

$]HODGiVDN|YHWNH]WpPDN|U|NHWpULQWL

A károsodások okai

Lehetséges okok: gyártási eljárások, szállítási és tárolási körülmények, környezeti DWPRV]IpUDKDWiVD]HPHOpVLKPpUVpNOHWKDWiVD]HPHOpVLQ\RPiVKDWiVDFLNOLNXV

]HPHOpVWHUYH]pVVHO|VV]HIJJSUREOpPiN.iUHOHP]pVHOMiUiVDL

1 Lenkeyné Biró Gyöngvér: (ODGiVRN D NiUHOHP]pV HOYHLUO ASM videó sorozat A TEMPUS S_JEP_11271 sorozat kiadványa. 1999

Hegesztés hatása

Hegesztési hibák. Esettanulmányok.

Metallurgiai folytonossági hibák hatása

.RYiFVROWpV|QW|WWDONDWUpV]HNEHQHOIRUGXOyKLEiN(VHWWDQXOPiQ\

Gyártási eljárások hatása

+NH]HOpV7~OKHYtWpV1HPHJ\HQOHWHVK&WpVKDWiVD9L]VJiODWLUXWLQKDWiVD .RPSR]LWIpPHNEOJ\iUWRWWND]iQRN

Többféle fémötvözet alkalmazása. Gyártási technikák. Károsodási okok.

Esettanulmányok.

h]HPHOpVVHO|VV]HIJJNiURVRGiVRN

Korrózió. Feszültség-korrózió. Hidrogén-elridegedés. Esettanulmányok.

Ridegtörés

Alacsony széntartalmú acélok bemetszés-érzékenysége. Elridegedés lehetséges okai.

Esettanulmány.

Szívós törés

6]tYyVW|UpVRNDLpVMHOOHP]L

Kúszás és mechanikai feszültség okozta törés .~V]iVRVW|UpVMHOOHP]L)iUDGiV(VHWWDQXOPiQ\RN

További tanulmányozásra javasolt irodalmak:

1. „Failures of Pressure Vessels“, Metals Handbook, 9. kiadás, Vol. 11., „Failure Analysis and Prevention“, American Society for Metals, 1986.

2. ASME Pressure Vessel &RGHYDJ\NpVEELiWGROJR]RWWNLDGiV

3.2. Esettanulmány a nyomástartó edények károsodásról

Jól bevált pedagógiai gyakorlat az, hogy az ASM VIDEO anyagának megtekintését N|YHWHQHJ\HJ\KDOOJDWyD]DGRWWWpPDN|UEOHJ\U|YLGHEEpVHJ\KRVV]DEEHODGiVW tart. Ezekhez bármilyen segédeszköz (segédszoftverek pl. PowerPoint, VIDEO, tUiVYHWtWVWEIHOKDV]QiOKDWy

$ U|YLGHEE HODGiV D]W D Yi]DW IRJODOMD PDJiED DPHO\UH HJ\ NiUHOHP]pV NDSFViQ PLQGHQNpSSHQ JRQGROQL NHOO (] HONpV]tWKHW D WpPDN|UK|] WDUWR]y 9,'(2 ILOP megtekintése után a hozzá kapcsolódó rövid leírás áttanulmányozás alapján. A KRVV]DEE HODGiV SHGLJ PiU RO\DQ P&V]DNL UpV]OHWHNHW LV WDUWDOPD] DPHO\HNHW mérlegelve közelebb juthatunk - vagy teljesen megérthetjük - a törés, károsodás okát, okait.

$ Q\RPiVWDUWy HGpQ\HN NiURVRGiViQDN W|UpVpQHN HOHP]pVH NDSFViQ N|YHWHQG JRQGRODWPHQHW U|YLG HODGiV NHUHWpEHQ YDOy |VV]HIRJODOiViUD WHNLQWVN D N|YHWNH]

SpOGiW PLQW HODGiVYi]ODWRW (] D Yi]ODW PLQG tUiVYHWtW IyOLiQ mind pedig pl.

3RZHU3RLQWYHU]LyEDQHONpV]tWKHW

NYOMÁSTARTÓ EDÉNYEK KÁROSODÁSA (Failures of Pressure Vessels)

1) $Q\RPiVWDUWyHGpQ\HNpVFVYH]HWpNHNNiURVRGiVLW|UpVLVWDWLV]WLNiL

D] DGRWW W|UpV NiURVRGiV MHOHQWVpJpQHN PpUOHJHOpVpKH]

•

károsodás részarány egyéb szerkezetek károsodásához viszonyítva

•

a kár költség kihatásai,

•

károsodási típusok szerinti megoszlás.

1\RPiVWDUWyHGpQ\HNFVYH]HWpNHNMHOOHJ]HWHVWHUKHOpVH

PLO\HQ MHOOHJ& WHUKHOpV PLO\HQ WtSXV~ NiURVRGiVKR] W|UpVKH] vezethet ?)

•

EHOVQ\RPiV

•

^rezgés,

•

KPpUVpNOHWLKDWiV

•

korróziós hatás.

1\RPiVWDUWyHGpQ\HNFVYH]HWpNHNMHOOHJ]HWHVDQ\DJDL

D] DGRWW ]HPL FpOUD PHJIHOHO DQ\DJ OHWW NLYiODV]WYD YDJ\ sem ?)

•

fémes anyagok,

•

^acélok,

•

N|QQ\&IpPHN

•

nem fémes anyagok.

4) Méretezés módszerei, tervezett biztonság

PHJIHOHO YROWH D] DONDOPD]RWW PpUHWH]pVL HOMiUiV"

•

méretezési módszerek,

•

EL]WRQViJLWpQ\H]QDJ\ViJDPHJYiODV]WiViQDNV]HPSRQWMDL 5) Jellegzetes szerelési technológiák, jellegzetes hibák

(a meghibásodás, törés közvetlen kapcsolatban van-e a szerelés, gyártás technológiai sajátosságaival ?)

•

^hegesztés,

•

tekercselés.

1\RPiVWDUWyHGpQ\HNFVYH]HWpNHNIHOOYL]VJiODWD

(az üzembeállítás, az üzemeltetés során betartották-e a vonatkozó HOtUiVRNDW "

•

a felülvizsgálatok célja, gyakorisága,

•

a felülvizsgálatoknál alkalmazható vizsgálati módszerek, kiválasztásának szempontjai.

7) Jellegzetes károsodási típusok

gyártási hiba⇔üzemeltetési hiba (eldöntésének fontossága)

•

ridegtörés,

•

^kúszás,

•

^korrózió,

¾ általános korrózió,

¾ feszültségkorrózió,

•

^kifáradás,

•

hidrogénes elridegedés.

8) Kárelemzésnél használható vizsgálati módszerek

(milyen vizsgálati módszert, miért, minek a kimutatására kell választani?)

•

^vizuális,

•

mikroszkópos,

•

elektronmikroszkópos,

•

mechanikai vizsgálatok,

•

keménységmérés,

•

vegyelemzés.

9) IRODALOM

(mivel foglakozó irodalmakat kell áttekinteni ahhoz, hogy a törés, káreset okát megismerhessük ?)

•

károsodási statisztikák,

•

jellegzetes károsodások,

•

anyagmegválasztás,

•

^méretezés,

•

kárelemzés,

•

gyártás, szerelés,

•

felülvizsgálat,

•

roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálat.

$ NiUHOHP]pV HO] PHWRGLNiMiQDN |VV]HiOOtWiViW N|YHWHQ HJ\ Q\RPiVWDUWy HGpQ\

konkrét károsodási, törési okainak elemzése kapcsán mindenképpen részletesen IRJODNR]QLNHOOPLQGD]RNNDODPHO\HNDN|YHWNH]NESHUFLGWDUWDP~HODGiVEDQ

|VV]HIRJODOKDWyN(UUHQp]YHV]ROJiOMRQSpOGiQDNDN|YHWNH]HODGiVYi]ODW

NYOMÁSTARTÓ EDÉNYEK KÁROSODÁSA (Failures of Pressure Vessels)

1) $Q\RPiVWDUWyHGpQ\HNpVFVYH]HWpNHNNiURVRGiVLW|UpVLVWDWLV]WLNiL

•

károsodás részaránya egyéb szerkezetek károsodásához viszonyítva megegyezik a hegesztett szerkezetek arányával,

•

a kár költség kihatásai  a törések, káresetek a nemzeti jövedelem kb.

4%-át emésztik fel évente,

•

károsodási típusok szerinti megoszlás

VEGYIPARI ÜZEMEK SZERKEZETI ELEMEINEK KÁROSODÁSA

• nyomástartó edények, reaktorok 18%

• KFVHUpON 14%

• kemencék 14%

• WiUROyWDUWiO\RNV]&UN 9%

• NRORQQiNK&WWRUQ\RN 9%

• egyéb berendezések 6%

• szállító eszközök 4%

• gépek 8%

• FVYH]HWpNHN 12%

• DFpOV]HUNH]HWHNFVKtGVWE 3%

• PpUpVHOHNWURPRVHV]N|]|N 3%

A KÁRESETEK OKAI

• szerelési hiba 21%

• tervezési hiba 12%

• gyártási hiba 6%

• anyaghiba 4%

• üzemeltetés hiba 28%

• karbantartási hiba 4%

• YpGUHQGV]HUKLEiMD 4%

• NOVRNRN 18%

• felderítetlen hibák 3%

TÒ/+(9Ë7., +&6(5e/., VEGYIPARI ÜZEMEK NYOMÁSTARTÓ EDÉNYEI,

OLAJ- ÉS GÁZIPARI BERENDEZÉSEK KÁROSODÁSA (229 eset)

• UHSHGpVMHOOHJ&KLED

• KKDWiV|YH]HW A KÁRESETEK OKAI

• 24 % fáradás

• 14 % korrózió

• 29 % technológiai hiba

• 33 % üzemeltetetési hiba

A720(50%9(. 1$*<1<20È6Ò 5(1'6=(5(,1(. .È5262'È6È1$.

OKAI

• 41 % mechanikai, termikus fáradás

• 18 % gyártási hibák

$Q\RPiVWDUWyHGpQ\HNpVFVYH]HWpNHNNiURVRGiVLW|UpVLVWDWLV]WLNiQDNiWWHNLQWpVH alapján levonható következtetés:

DKKDWiV|YH]HWHNYL]VJiODWDG|QWIRQWRVViJ~PLQGDJ\iUWiV mind pedig az üzemeltetés során.

1\RPiVWDUWyHGpQ\HNFVYH]HWpNHNMHOOHJ]HWHVWHUKHOpVH

•

EHOVQ\RPiVÂ tartomány: vákuum - néhány ezer MPa,

•

^rezgés,

•

KPpUVpNOHWLKDWiVÂ tartomány: kriogén - ezer °C,

•

korróziós hatás  közeg (maró, kén, hidrogén, H₂S, stb.).

1\RPiVWDUWyHGpQ\HNFVYH]HWpNHNMHOOHJ]HWHVDQ\DJDL

•

fémes anyagok,

•

^acélok,

•

N|QQ\&IpPHN

•

nem fémes anyagok.

)V]HPSRQW

Adott CÉLRA MÉG MEGFELEL és a LEGOLCSÓBB

Anyagmegválasztás szempontjai:

1. Üzemi körülmények

• KPpUVpNOHW

• közeg

2. Technológiai szerep (üzemvitel) és 3. Gyárthatóság (hegesztés, stb.)

1\RPiVWDUWyHGpQ\HNMDYDVROWDQ\DJDLD]]HPLKPpUVpNOHWIJJYpQ\pEHQ Üzemi

KPpUVpNOHWƒ& Javasolt anyag Megjegyzés

-100 alatt Al, acél 9% Ni austenites acél

-100÷-50 acél 3,5% Ni 5%Ni⇒-120°C,

2.5%Ni⇒-60°C

-50÷0 finomszemcsés acél ACÉKIVÁLASZTÁS ridegtörés elkerülésére

0÷20 szerkezeti acél ACÉKIVÁLASZTÁS ridegtörés

elkerülésére

20÷500 szerkezeti acél

500÷550 1%Cr és 0,5 %Mo stabil szövetszerkezet 550÷600 2.25% Cr és 1%Mo stabil szövetszerkezet 600÷800 18 %Cr és 8%Ni 9%Cr és 1%Mo, ill. 13%Cr 700

°C-ig

800÷1050 25%Cr és 12%Ni egyéb anyagok

1050÷1100 25%Cr és 20%Ni egyéb anyagok

1\RPiVWDUWyHGpQ\HNFVYH]HWpNHNDQ\DJDLQDNPHJYiODV]WiVDDODSMiQOHYRQKDWy következtetés:

D]DGRWWFpOUDPpJPHJIHOHOGHDOHJROFVyEEDQ\DJRWNHOO választani.

4) Méretezés módszerei, tervezett biztonság

•

méretezési módszerek,

•

EL]WRQViJLWpQ\H]QDJ\ViJDPHJYiODV]WiViQDNV]HPSRQWMDL

0pUHWH]pVQpOILJ\HOHPEHYHKHWIHV]OWVpJHN KVÁZISTATIKUS TERHELÉS

Szabvány 0HJHQJHGKHWIHV]OWVpJ

Kúszás nincs Kúszás

ASME ReH/1.6 Rm/4 Rk/1.67

BS ReH/1.5 Rm/2.35 Rk/1.5

ISO ReH/1.5 Rk/1.5

,60e7/'7(5+(/e6

HVWpQDIHV]OWVpJJ\&MWpVLWpQ\H]Kt) figyelembevételével

Helyi Szénacél Ötvözött acél

Kt σa MPa N, ciklus σa MPa N, ciklus

1.00 120 30.000 180 8.000

1.25 150 14.000 225 4.300

1.50 180 8.000 270 2.500

1.75 210 5.000 315 1.500

2.00 240 3.500 360 1.200

Méretezés módszerei, tervezett biztonság alapján levonható következtetés:

helyes volt-e méretezési módszer, jól választották-e meg a EL]WRQViJLWpQ\H]W"

5) Jellegzetes szerelési technológiák, jellegzetes hibák

•

^hegesztés

•

tekercselés MIRE kell figyelni?

• OHPH]HOOHQU]pVH

• PpUHWHNHONpV]tWpVOHpOH]pV

• hengerítés,

• hossz-és körvarratok (melyik a veszélyesebb ?) hegesztési eljárásai, paraméterei,

• készülékezés,

• KNH]HOpV TEKERCSELT edények

Lényege:YpNRQ\OHPH]EOHOiOOtWKDWyQDJ\Q\RPiV~HGpQ\

(OQ\H: ULGHJW|UpVNL]iUYDPHWDOOXUJLDLHOQ\|N Hátránya: szalagok tompakötése, csonkok kialakítása,

NRUOiWR]RWW]HPLKPpUVpNOHWƒ&

A szerelési gyártástechnológiai sajátosságok alapján levonható következtetés:

az észlelt károsodás, törés mennyiben hordozza magán a gyártástechnológiai jegyeket.

1\RPiVWDUWyHGpQ\HNFVYH]HWpNHNIHOOYL]VJiODWD

•

a felülvizsgálatok célja, gyakorisága,

•

a felülvizsgálatoknál alkalmazható vizsgálati módszerek, azok kiválasztásának szempontjai.

6.1. FELÜLVIZSGÁLAT típusai

• Gyártás engedélyezése,

• *\iUWyP&L

• Használatbavételi,

• Üzemközi periodikus.

A HASZNÁLATBAVÉTELI és ÜZEMKÖZI vizsgálat terjedelme, módszere függ az edény VESZÉLYESSÉGI osztályától

Veszélyességi MUTATÓ:

Y=V.p.k.(c+f+t)

• V - térfogat [m³],

• p - nyomás [Mpa],

• k - korróziós hatás (k=1, 5, 10, 15 és 20).

• c - töltet fizikai állapota (c=1, 2 és 3).

• IW&]YHV]pO\HVVpJI pV

• WPpUJH]KDWiVW pV VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK:

• NLVYHV]pO\HVVpJ& 4 < Y ≤ 100

• N|]pSYHV]pO\HVVpJ& 100 < Y ≤ 10.000

• QDJ\YHV]pO\HVVpJ& Y > 10.000 HASZNÁLATBAVÉTELI, A FELÁLLÍTOTT EDÉNY VIZSGÁLATA

• J\iUWiVLGRNXPHQWiFLyNHOOHQU]pVH⇒ GÉPKÖNYV,

• hidraulikus nyomáspróba,

• különleges vizsgálatok (tömörség).

6.2. FELÜLVIZSGÁLATOKNÁL ALKALMAZHATÓ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK,

KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI

Roncsolásmentes vizsgálati módszerek

• Optikai,

• Kapilláris hatáson alapuló,

• Akusztikus,

• Mágneses,

• Örvényáramos,

• Radiológia.

Vizsgálati módszer megválasztásának szempontjai

• hibák kimutathatósága (pl. radiológiai, ultrahangos. mágneses, örvényáramos, stb.),

• eredmények reprodukálhatósága,

• szubjektivitás – objektivitás,

• vizsgálati költség/információ aránya,

• D]DGRWWN|UOPpQ\HNN|]|WWHOYpJH]KHWOHJ\HQ

A felülvizsgálati periódusok és az alkalmazott módszerek alapján levonható következtetés:

az észlelt károsodás, törés mennyben hozható kapcsolatba a felülvizsgálat hiányosságaival?

7) Jellegzetes károsodási típusok

gyártási hiba ⇔üzemeltetési hiba (eldöntésének fontossága)

KÁROSODÁSI, 7g5e6, 7Ë3862. e6 $11$. (/,'e=,

•

^ridegtörés

0 helytelen anyagmegválasztás, üzemeltetési hiba, gyártástechnológiai hiba,

•

^kúszás

0 helytelen anyagmegválasztás, üzemeltetési hiba, gyártástechnológiai hiba,

•

^korrózió

0 helytelen anyagmegválasztás

•

általános korrózió

0 helytelen anyagmegválasztás

•

feszültségkorrózió

0 helytelen anyagmegválasztás, helytelen szerelés,

•

^kifáradás

0 helytelen anyagmegválasztás hibás mértezés, üzemeltetési hiba, helytelen gyártás,

•

hidrogénes elridegedés

0 helytelen anyagmegválasztás.

8) Kárelemzésnél használható vizsgálati módszerek

•

^vizuális nagyon fontos,

•

mikroszkópos  szövetszerkezet, repedések vizsgálata,

•

elektronmikroszkópos ÂNLYiOiVRNROGyGiVRNUHJNpS]GpV töret jellegének vizsgálata,

•

mechanikai vizsgálatok  globális anyagtulajdonságok vizsgálata, XWyODJRVHOOHQU]pV

•

keménységmérés  globális anyag-tulajdonságok BECSLÉSE, XWyODJRVHOOHQU]pV

•

vegyelemzés ÂXWyODJRVHOOHQU]pV

9. IRODALOM

[1] MSZ 13833/1-5. Nyomástartó edények gyártása és vizsgálata.

1 - Általános követelmények 2 - Szerkezeti kialakítás

3 - Hegesztett kötések technológiai vizsgálata +HJHV]WHWWN|WpVHNYL]VJiODWDpVPLQVtWpVH +NH]HOpV

[2] MSZ 13822/1... Nyomástartó edények szilárdsági számítása ÈOWDOiQRVHOtUiVRN

2- Vékonyfalú hengeres köpenyek

6 - Sík fenekek, fedelek és merevtett falak 7 - Gömbsüveg alakú fenekek és fedelek .

9 - Kolonnák szél és szeizmikus terhelése 10 - Kolonnák.

[3] MI 13802/1- Nyomástartó edények tervezése ÈOWDOiQRVHOtUiVRN

Anyagmegválasztás

Hegesztett kötések élkiképzése és szerkezeti kialakítása [4] BS 1500. Pressure Vessels

[5] Nichols R.W.: Pressure Vessel Engineering Technology, ELSEVIER, Amsterdam, 1971. 464 p. (orosz ford.Masinosztroenie, Moszkva 1975) [6] Kazarov G.P., Leonov V.P., Timofeev B.T.: Svarnie sosudi visokogo

davlenia. Masinosztroenie. Moszkva. 1982. 287 p.

[7] The Economic Effects of Fracture in Europe. Final Report. L. FARRIA, Comission of the European Communities. 1991.

[8] Shin-Ichi-Nishida: Failure Analysis in Engineering Applications. Butter- worth. 1990. 215 p.

[9] Boving K. G. NDE Handbook. Butterworths.1989. 418.p.

[10] Hale, A., Wilpert B., Freitag M.: After the Event. From Accident to Organisational Learning. Pergamon.1997. 250 p.

[11] Halmshaw R.: Introduction to the Non-destructive Testing of Welded Joints. Abington Publishing. 1996. 126 p.

[12] Carrtz L.: Nondestructive Testing. Radiography, Ultrasonics, Liquid Penetrant, Magnetic Particle, eddy Current. ASM International. 1995. 229 p.

[13] ASM Handbook. Engineering Aspects of Failure and Failure Analysis.

1992.

[14] ASM Handbook Vol. 12. Fractography.

[15] ASM Handbook. Vol. 19. Fatigue and Fracture. 1996. 1057 p.

[16] ASM Handbook. Vol. 20. Material Selection and Design. 1997. 901 p.

[17] Failures and Law. Structural Failure, Product Liability and Technical Insurance. Ed. H.P.Rossmaith. E and Spon. 1996. 561 p.

[18] Case Histories in failure Analysis. ASM International. 1996. Vol. 1. and Vol. 2.

[19] Understanding How Components Fail. ASM International.

[20] Rossmanith P., Tóth L0&V]DNLKLEiNpVDW|UYpQ\V]pNLP&V]DNL tudományok

4. KÁROSODÁSI ESETTANULMÁNYOK ADATBANKJA

4.1. Bevezetés

A károsodási esettanulmányok megtörtént káresetek okának megállapítása során NpV]O GRNXPHQWXPRN DPHO\HN D] HVHW OHtUiViW D KLED RNiQDN IHOWiUiVD VRUiQ elvég]HWWP&YHOHWHNGRNXPHQWiFLyMiWpVDPHJiOODStWRWWNiURVRGiVLRNRWWDUWDOPD]]iN részletes indoklással és esetleges megoldási javaslattal. Ezek a dokumentumok eleinte FVDN Q\LOYiQWDUWiVL FpORNDW V]ROJiOWDN D] NHW HOiOOtWy DQ\DJYL]VJiOy ODERUDWyULXPRNQiO GH D] XWyEEL LGEHQ PiV LUiQ\~ KDV]QiODWXN LV NH]G HOWpUEH NHUOQL (QQHN RND KRJ\ QDJ\ PHQQ\LVpJ& HVHWWDQXOPiQ\ ELUWRNiEDQ D NiUHOHP]pV IRO\DPDWDMHOHQWVPpUWpNEHQOHHJ\V]HU&V|GKHWDPHJOpYHVHWHNN|]|WWDYL]VJiOWKR]

hasonlót találva. A hasonló esetek ismeretében az egyes lépések és következtetések gyorsabban és nagyobb biztonsággal állapíthatók meg megkönnyítve ezzel az HOHP]pVWYpJ]V]HPpO\PXQNiMiW$PRGHUQNiUHOHP]pVHJ\LNLJHQ IRQWRVHV]N|]H ez az úgynevezett „hasonló esetek keresése” módszer. Mindezek mellett az HVHWWDQXOPiQ\RND]RNWDWiVLFpORNDWLVNLW&QHQV]ROJiOMiNPLYHOD]HJ\HVNiURVRGiVL RNRN MHOOHP]L pV IHOLVPHUpVN PyGMD LJHQ MyO HOVDMiWtWKDWy EHOOH $] LO\HQ LUiQ\~

IHOKDV]QiOiVWNRUiEEDQPHJDNDGiO\R]WDD]KRJ\DQDJ\PHQQ\LVpJ&HVHWWDQXOPiQ\W felhalmozó szervezeteknél - oktatási intézményeknél, anyagvizsgáló laboratóriumok- nál - ezen dokumentumok nyomtatott formában voltak megtalálhatók, ami bennük YpJH]KHWNHUHVpVWpVtJ\DIHOKDV]QiOKDWyViJRWQDJ\Pprtékben csökkentette.

(]WHOMHVPpUWpNEHQNLNV]|E|OKHWV]iPtWyJpSIHOKDV]QiOiViYDO,O\HQUHQGV]HUUHOD]

HVHWWDQXOPiQ\RN HUHGHWL IRUPiMXN PHJWDUWiViYDO U|J]tWKHWN pV HOWiUROiVXN XWiQ EHQQNHJ\V]HU&HQpVJ\RUVDQNHUHVKHWQNWHWV]OHJHVIHOWpWHOV]erint.

4.2. Általános ismertetés

$ SURJUDP NH]HOpVpKH] pV OHKHWVpJHLQHN NLKDV]QiOiViKR] HOHQJHGKHWHWOHQO szükVpJHV D P&N|GpVpQHN pV D] DGDWRNDW WiUROy DGDWEi]LV IHOpStWpVpQHN PLQLPiOLV V]LQW&LVPHUHWHPHO\HNHEEHQDIHMH]HWEHQNHUOQHNLVPHUWHWpVUH

4.2.1 Az adatbázis felépítése

$ SURJUDP FpOMD D] HVHWWDQXOPiQ\RN HUHGHWL IRUPiMXNEDQ V]iPtWyJpSHQ W|UWpQ táUROiVDpVDN|]|WWNW|UWpQJ\RUVNHUHVpVPHJROGiVD(QQHNHOpUpVHpUGHNpEHQD]

HVHWWDQXOPiQ\ WiUROiVD UpV]HNUH RV]WYD W|UWpQLN (OV V]LQWHQ D] DOiEEL QDJ\

csoportokat különböztethetjük meg:

„ DNHUHVpVWVHJtW

„ az adminisztrációs, illetve

„ DGRNXPHQWXPWDUWDOPiWOHtUyPH]N

4.2.1.1 $NHUHVpVWVHJtWPH]N

$NHUHVpVWVHJtWPH]NFpOMDD]HOVGOHJHVNHUHVpVLV]HPSRQWRNJ\RUVpVHJ\V]HU&

NH]HOpVH (]HN D] HOVGOHJHV NHUHVpVL V]HPSRQWRN D] HVHWWDQXOPiQ\RNQiO D N|YHWNH]NOHKHWQHN

„ a károsodott szerkezeti elem,

„ a szerkezet anyaga,

„ a károsodás oka.

Az esetleges ismétlések elkerülése, illetve a strukturált felépítés érdekében ezeket az DGDWRNDWHOUHU|J]tWHQLNHOOD]DONDOPD]iVLWHUOHWQHNPHJIHOHOHQ$]tJ\ U|J]tWHWW DGDWRNDW D SURJUDP WiEOi]DWEDQ WiUROMD D NpVEEL PyGRVtWiV OHKHWVpJpYHO $]

esettaQXOPiQ\RN U|J]tWpVHNRU H]HNEO D OLVWiNEyO OHKHW YiODV]WDQL (J\ iOWDOiQRV felhasználási területhez készített listát mutat az 1. ábra, melynek fordítása az 1.

mellékletben található.

A keresést segítik még a megadható kulcsszavak. Minden esettanulmányhoz tetV]OHJHV V]iPEDQ PHJDGKDWyDN D WDUWDOPXNDW OHtUy NXOFVV]DYDN LV $ SURJUDP H]HNHWV]LQWpQWiEOi]DWEDQJ\&MWLFV|NNHQWYHD]LVPpWOpVHNEOUDJRNEyOpVDV]DYDN különbö]DODNMDLEyODGyGyDNHUHVpVQpOIHOPHUOSUREOpPiNDW

4$GPLQLV]WUiFLyVPH]N

(]HNDPH]ND]HVHWWDQXOPiQ\U|J]tWpVpYHONDSFVRODWRVLQIRUPiFLyNDWWDUWDOPDzzák, PHO\HNDN|YHWNH]NOHKHWQHN

„ a rögzítés dátuma,

„ DU|J]tWpVWYpJ]

1. ábra

(OVGOHJHVNHUHVpVLV]HPSRQWRN

„ a leírás nyelve,

„ a dokumentum forrása.

4.2.1.3 $GRNXPHQWXPWDUWDOPiWOHtUyPH]N

(J\ HVHWWDQXOPiQ\ W|EE NO|QE|] WtSXV~ LQIRUPiFLyW WDUWDOPD]KDW (]HN N|]O D SURJUDP OHKHWVpJHW DG V]|YHJHV EORNNRN WiEOi]DWRN pV NpSHN WiUROiViUD PHO\HN segítségével az esettanulmányok jól leírhatók¹ (]HNQHN D PH]NQHN NpW FVRSRUWMD YDQD]HOUHU|J]tWHWWpVD]XWyODJOpWUHKR]KDWyPHO\HNEOWHWV]OHJHVV]iP~I&]KHW HJ\GRNXPHQWXPKR](OUHU|J]tWHWWHND]DOiEELV]|YeJHVPH]N

„ az esettanulmány címe,

„ az eset leírása,

„ DYpJVN|YHWNH]WHWpV

$ WHWV]OHJHV V]iPEDQ OpWUHKR]KDWy PH]N iOWDOiEDQ |VV]HWHWWHN YHJ\HVHQ tartalPD]KDWQDNV]|YHJHVpVNpSLLQIRUPiFLyWLV (]HNHW D] DGDWWtSXVRNDW pV D]NHW IHOpStWPH]NHWV]HPOpOWHWLD]WiEOi]DW

1. táblázat

4.2.2 Dokumentumok

0LQW D] NLGHUOW D] DGDWV]HUNH]HW LVPHUWHWpVpEO D] HVHWWDQXOPiQ\RN U|J]tWpVH adattípusokra bontva, kis darabokban történik. Ez hatékony segítség a keresési kritériumok megadásánál, viszont többletmunkát jelent a feltöltés során, mivel a darabokban megadott esettanulmányt utólag kell egységes dokumentummá alakítani.

(]WDP&Yeletet nevezzük a dokumentum kialakításának.

4.2.2.1 Dokumentumok kialakítása

$ GRNXPHQWXP NLDODNtWiVD VRUiQ D IHOW|OW|WW PH]N PHJMHOHQpVL VRUUHQGMpW LOOHWYH D megjelenés stílusát kell megadnunk. A sorrendet és a stílust a program táblázatban tárolja és a dokumentum megjelenítése során ezt a táblázatot visszaolvasva hozza létre az esettanulmány nyomtatható képét.

1 3UREOpPD FVDN D]RNNDO D GRNXPHQWXPRNNDO OHKHW PHO\HN HJ\V]HU& V]|YHJNpQW QHP OHtUKDWy egyenOHWHNHW WDUWDOPD]QDN GH H]HN WiUROiVD LV PHJROGKDWy KD NpSNpQW U|J]tWMN NHW

2$] HOYpJ]HWW YL]VJiODWRN PH] WDUWDOPiQDN IHOW|OWpVpUH V]ROJiOy pUWpNHN D NHUHVpVW VHJtW PH]NQpO OHtUW PyGRQ NLHJpV]tW DGDWWiEOában vannak eltárolva.

Adattípus Elvégzett vizsgálatok Táblázatok Szöveges blokkok Képek )HOpStW vizsgálat típusa² táblázat címe blokk címe képfelirat me]N leírás és eredmény táblázat elemei szöveg kép

megjegyzés

4.2.2.2 Dokumentum mentése

1DJ\ PpUHW& GRNXPHQWXPRN HVHWpQ D OHtUW PHJMHOHQtWpVL PyGV]HU NpQ\HOPHWOHQO lassú lehet, ezért a program a kész dokumentum oldalainak képét tömörített formában WiUROMD (] D] DGDWEi]LV PpUHWpQHN NLVPpUWpN& Q|YHNHGpVpYHO MiU HQQHN HOOHQpUH D YpJOHJHV GRNXPHQWXP NLDODNtWiVD XWiQ FpOV]HU& H]W D WiUROiVL IRUPiW LV DONDOPD]QL miYHO HQQHN HOKtYiVD OpQ\HJHVHQ J\RUVDEE LOOHWYH D NHUHVpVW YpJ] FacsView program csak ezt a formátumot kezeli³.

4$V]HUNHV]WpVWYpJ]SURJUDP 4.3.1 Bejelentkezés

A program indításakor D]iEUiQOiWKDWyEHMHOHQWNH]NpSHUQ\MHOHQLNPHJ(bben az ablakban adható meg a programot futtató felhasználó neve, illetve választható a felhasználási mód.

A program indítása a rögzített adatok védelme érdekében jelszóhoz kötött. Az ablak IHOV VRUiEDQ OpY OHJ|UGO OLVWiEyO YiODV]WKDWy NL D SURJUDPRW LQGtWy IHOKDV]QiOy neve. Alatta a jelszó adható meg, melynek helyessége esetén a ‘Login’ gomb segítségével indítható a program. Ha a program jogosult felhasználójaként indítjuk a SURJUDPRW DNNRU OHKHWVpJQN YDQ D] |VV]HV H]]HO D QpYYHO OpWUHKR]RWW dokumentumot módosíthatjuk és a mások által létrehozottakat megtekinthetjük.

2. ábra

$SURJUDPEHMHOHQWNH]

NpSHUQ\MH

Helytelen jelszó esetén a program nem indítható. Ha módosításra nincs felhasználói jogosultságunk⁴, a ‘Cancel’ gomb segítségével megszakíthatjuk a bejelentkezést és kiléphetünk a programból, illetve a ‘For view’ gomb segítségével elindíthatjuk a progUDPRW FVDN PHJWHNLQW ]HPPyGEDQ (NNRU D SURJUDP VHPPLIpOH PyGRVtWiVW nem engedélyez, csak a rögzített dokumentumokat tekinthetjük meg.

3$] HEEHQ D IRUPiWXPEDQ HO QHP PHQWHWW HVHWWDQXOPiQ\RN PHJWHNLQWpVH FVDN D V]HUNHV]WpVW YpJ]

FacsEdit programmal lehetséges.

4 Új felhasználó létrehozására csak az Expert felhasználó jogosult.

Az ‘Expert mode’ gomb segítségével kiemelt felhasználóként indíthatjuk el a programot. Ehhez szükséges az ehhez tartozó jelszó ismerete, amit a gomb PHJQ\RPiVDXWiQPHJMHOHQDEODNEDQNHOOPHJDGQXQN$PHQQ\LEHQH]HQDPyGRQ LQGtWMXN HO D SURJUDPRW KR]]iIpUQN D] |VV]HV HOYpJH]KHW P&YHOHWKH] LOOHWYH módosíthatjuk az összes rögzített esettanulmányt.

4.3.2 $SURJUDPIDEODND

$ SURJUDP I DEODNiQDN NpSH OiWKDWy D iEUiQ D IRQWRVDEE NH]HOV]HUYHN megjelölésével.

3. ábra

$SURJUDPIDEODND 4.3.2.1 Menüsor

$ SURJUDP IXQNFLy pUKHWHN HO D] HJ\HV PHQSRQWRN VHJtWVpJpYHO (]HN OHtUiViUD D N|YHWNH]IHMH]HWEHQNHUOVRU

4.3.2.2 Táblázatos megjelenítés be/ki

$]DGDWEi]LViOWDOWDUWDOPD]RWWHVHWWDQXOPiQ\RNPHJMHOHQtWKHWHNWiEOi]DWRVIRUPában (3. ábra). Ez a gomb ezt a táblázatot jeleníti meg illetve tünteti el. A táblázat

7iEOi]DWRV

PHJMHOHQtWpVEHNL 0HQVRU

$NWXiOLV HVHWWDQXOPiQ\

(O]N|YHWNH]

HVHWWDQXOPiQ\

ÈOODSRWMHO]

7iEOi]DWPpUHWH]YRQDOD

7|UOpV

segítVpJpYHO D] DNWXiOLV HVHWWDQXOPiQ\ LV NLYiODV]WKDWy D NtYiQW VRUUD W|UWpQ kattintással.

47iEOi]DWPpUHWH]YRQDOD

A táblázat alatt látható szürke vonalra pozícionálva az egérrel a mutató átváltozik.

Ekkor az egér bal gombját folyamatosan nyomva tartva a táblázat átPpUHWH]KHW 4.3.2.4 Aktuális esettanulmány

Az aktuális esettanulmány a táblázatban egy kis fekete háromszöggel van jelölve, LOOHWYHDFtPHDMREEIHOVVDURNEDQOpYPH]EHQLVROYDVKDWy

4(O]N|YHWNH]HVHWWDQXOPiQ\JRPE

Ezeknek a gomboknak a segítségével lapozhatunk az HO] LOOHWYH D N|YHWNH]

esettanulmányra.

4.3.2.6 Törlés gomb

A program indításakor a táblázatban az összes esettanulmány látható, keresések után viszont csak az eredményként megkapott esettanulmányok. Ekkor a ‘Clear’ gomb PHJQ\RPiViYDOW|U|OKHWDNHUHVpVLHUHGPpQ\HNHWWDUWDOPD]yOLVWDpVMHOHQtWKHWPHJ ismét a teljes adatbázis.

4ÈOODSRWMHO]

+RVV]DEE LGHLJ WDUWy P&YHOHWHN GRNXPHQWXP OpWUHKR]iVD +70/ iOORPiQ\

geneUiOiVDHVHWpQD]LWWPHJMHOHQDEODNEDQOiWKDWyDYpJUHKDMWiVDODWWiOOyP&YHOHWpV a már teljesített hányad.

4.3.3 A File menü

$] LWW HOpUKHW PHQSRQWRN iEUD VHJtWVpJpYHO iOWDOiQRV EHiOOtWiVRNDW KDMWKDWXQN végre.

4.3.3.1 Expert mode

Amennyiben a program indításakor normál felhasználóként jelentkezünk be és a használat során olyan P&YHOHWHW V]HUHWQpQN YpJH]QL DPHO\KH] V]NVpJHV D]Expert felhasználói mód (pl. más által rögzített adatok módosítása), akkor ennek a menüpontnak a segítségével válthatunk át erre az üzemmódra. Az Expert felhasználói mód elinGtWiViKR]V]NVpJHVMHOV]yWDPHJMHOHQiEUDDEODNEDQNHOOPHJDGQL$

jelszó megadása után az ‘O.K.’ gombbal indíthatjuk az Expert módot, illetve a

‘Cancel’ gombbal felhasználói mód váltása nélkül léphetünk ki az ablakból.

4.3.3.2 Change user password

A programot futtató felhasználóhoz tartozó jelszó változtatható meg a menüpont VHJtWVpJpYHO (] FVDN QRUPiO IHOKDV]QiOyNpQW EHMHOHQWNH]YH pUKHW HO $ PHJMHOHQ DEODNEDQ iEUD HOVNpQW D UpJL MHOV]yW NHOO PHJDGQL PDMG NpWV]HU D] ~MDW D másoGLNUD HOOHQU]pV FpOMiEyO YDQ V]NVpJ (]XWiQ D MHOV]yYiOWR]WDWiVW D] µO.K.’

gomb segítségével fogadhatjuk el, illetve a ‘Cancel’ gombbal vethetjük el.

4.3.3.3 Change Expert password

Ennek a menüpontnak a segítségével az Expert felhasználó jelszava változtatható meg. Ez a menüpont csak a programot ([SHUWIHOKDV]QiOyLPyGEDQIXWWDWYDpUKHWHO A jelszó megváltoztatása azonos a felhasználói jelszó módosításával (3.3.2 fejezet).

4.3.3.4 Page setup

A nyomtatásnál használt lap tulajdonságait állíthatjuk be a menüpont segítségével. A PHJMHOHQ DEODN iEUD HOV NHUHWpEHQ D ODS PDUJyLW iOOtWKDWMXN $ PDUJyN méretének értékét PLOOLPpWHUEHQN|]YHWOHQOPHJDGKDWMXND]LWWV]HUHSOPH]NEHQ illetve a me]NPHOOHWWOpYQ\RPyJRPERNVHJtWVpJpYHODPHJDGRWWpUWpNHJ\HVpYHOLV változtatható.

$N|]pSVNHUHWEHQDODSKHO\]HWHiOOtWKDWyEH-DYDVROWD]iOOyKHO\]HWDONDOPD]iVD mivel az itt beállított értékek az összes dokumentumra vonatkozik.

A harmadik keretben a többoldalas dokumentumok esetén alkalmazott lapszámozás helyzetét állíthatjuk.

4.3.3.5 Printer Setup

A szabványos Windows nyomtató-beállító ablakot (5. ábra) jeleníti meg a menüpont.

(] D] DEODN D :LQGRZV YHU]LyMiQDN IJJYpQ\pEHQ D N|]|OW iEUiWyO HOWpU OHKHW ,WW hajthatjuk végre a rendszerhez telepített nyomtatók konfigurálását illetve állíthatjuk be a nyomtatás minségét⁵.

5$ Q\RPWDWyEHiOOtWiVQiO J\HOMQN DUUD KRJ\ D] HJ\ DGDWEi]LVEDQ V]HUHSO GRNXPHQWXPRN Qp]HWH D]RQRV Q\RPWDWiVL IHOERQWiV PHOOHWW OHJ\HQHN HOPHQWYH (OOHQNH] HVHWEHQ PHJMHOHQtWpVL SUREOpPiN léphetnek fel.

Fontos: D SURJUDP P&N|GpVpKH] IHOWpWOHQO V]NVpJHV OHJDOiEE HJ\ WHOHStWHWW nyomtató!

5. ábra

A nyomtatóbeállító ablak 4.3.3.6 Generate each HTML

$PHQSRQWPHJKtYiVDHVHWpQD]DGDWEi]LVEDQOpYPLQGHQHJ\HVHVHWWDQXOPiQ\KR]

OpWUHKR]]DDSURJUDPD] ,QWHUQHWHQW|UWpQSXEOLNiOiVKR]V]NVpJHV +70/scriptet.

Ezeket a program \HTML könyvtárában helyezi el.

4.3.3.7 Save as HTML

A menüpont hatására a program generálja az esettanulmány HTML leírását, a 3.3.6 pontban leírtakhoz hasonlóan, azzal a különbséggel, hogy a végeredményt a megadott néven tárolja és nem jeleníti meg szerkesztésre.

4.3.4 Edit menü

(EEODPHQEOiEUDpUKHWHNHOD]~MHVHWWDQXOPiQ\U|J]tWpVpKH]pVDPHJOéYN PyGRVtWiViKR] V]NVpJHV LOOHWYH D NLHJpV]tW DGDWRNDW WDUWDOPD]y DEODNRN $ PHJKtYRWWP&YHOHWHNPLQGHQHVHWEHQD]DNWXiOLVGRNXPHQWXPUDYRQDWNRznak.

6. ábra

$](GLWPHQEOHOpUKHW P&YHOHWHN

4.3.4.1 Add new study

A menüpont hatására a program létrehoz egy új üres esettanulmányt és megjeleníti az DEODNRWDPHO\EHQDIHOW|OWpVPHJNH]GKHW

4.3.4.2 Edit fields

$ PHJMHOHQ DEODNEDQ iEUD YpJH]KHWMN D V]HUNHV]WpVpW D] HVHWWDQXOPiQ\RN PH]LQHNLOOHWYHLWWKR]KDWXQNOpWUH~MHVHWWDQXOPiQ\WpVW|U|OKHWMND]DNWXiOLVDW(]

DPHQSRQWFVDNDEEDQD]HVHWEHQpUKHWHOKDD]DNWXiOLVHVHWWDQXOPiQ\WOpWUHKR]y és a jelenlegi felhasználó megegyezik, azaz a dokumentum módosítására csak az azt létrehozó személy jogosult. A nem általunk létrehozott dokumentumot csak az Expert jelszó ismeretében szerkeszthetjük.

Az ablak megjelenésekor minden esetben az aktuális dokumentum tartalmát mutatja, PHO\ WHWV]OHJHVHQ V]HUNHV]WKHW ÒM HVHWWDQXOPiQ\ D]‘Add new’ feliratú gomb megnyomásával adható az adatbázishoz. A létrehozás után szerkesztése az ablakban azonnal megNH]GKHW

A ‘Delete’ gomb segítségével az aktuális esettanulmány távolítható el az adatbázisból D]|VV]HVNLVHJtWDGDWiYDOpVNHUHV]WKLYDWNR]iViYDOHJ\WW

A ‘Close’ gomb az ablak bezárását és az adatok mentését végzi.

$]DEODNW|EEODSEyOiOOPHO\HNN|]|WWDIHOVVRUEDQOpYIOHNVHJtWVpJpYHOOHKHW ODSR]QL(]HNQHNDODSRNQDNDVHJtWVpJpYHOD]HVHWWDQXOPiQ\RNKR]WDUWR]yPH]N

7. ábra

A keresési kulcsszavak megadása

FVRSRUWUD ERQWYD WHNLQWKHWN PHJ (]HN D FVRSRUWRN VRUUD D NXOFVV]DYDN D] DODS me]ND]HOYpJ]HWWYL]VJiODWRNDMHJ\]HWHNDWiEOi]DWRNpVDNépek.

Kulcsszavak H]HQ D ODSRQ iEUD D NHUHVpV V]HPSRQWMiEyO IRQWRV PH]N találhatók. Itt adhatjuk meg a károsodás okát, a károsodott szerkezet típusát és a szerke]HWDQ\DJiW(]HNEOHJ\HVHWWDQXOPiQ\KR]W|EELVWDUWR]KDWPHO\HNDODS WHWHMpQOpYOLVWiNEDQOiWKDWyDN$OLVWiKR]~MHOHPHWDPHJIHOHOµAdd new’ gomb megQ\RPiVD XWiQ PHJMHOHQ DEODNEyO iEUD YiODV]WKDWXQN $ OLVWiEDQ OpY elem törlése az elem kijelölése utáni dupla kattintással történhet.

A lap bal alsó részén látható listában a keresés szempontjából lényeges kulcsszavak láthatók. Új kulcsszó adható a listához az ‘Add new keyword’

NHUHWEHQ OpY V]|YHJPH]EH W|UWpQ EHtUiV XWiQ D] µAdd’ gomb lenyomásával. Az ismétlések elkerülése érdekében a létrehozni kívánt szót FpOV]HU&PHJSUyEiOQLPHJNHUHVQLDPiUIHOKDV]QiOWDNN|]|WWDPLPHJWHKHW a ‘?¶ JRPE PHJQ\RPiViUD PHJMHOHQ DEODNEDQ iEUD $] DEODN WHWHMpQ OpYPH]EHDNHUHVHWWV]yWEHJpSHOYHDSURJUDPDXWomatikusan pozícionál a PHJIHOHO HOHPUH $ PHJIHOHO NXOFVV]y PHJWDOiOiVD HVHWpQ D] D µSelect’

gombbal csatolható az esettanulmányhoz, illetve a keresés sikertelensége esetén az ablak a ‘Cancel’ gombbal bezárható.

$ MREE DOVy VDURNEDQ OpY PH]EHQ D] HVHWWDQXOPiQ\ IRUUiVD DGKDWy PHJ D feOHWWHOpYOHJ|UGOOLVWiEyOSHGLJDQ\HOYH]HWHYiODV]WKDWyNL

$ODSPH]NH]HQDODSRQiEUDD]HVHWOHtUiViWV]ROJiOyPH]NWDOiOKDWyN,WW adhatjuk meg az esettanulmány címét, az eset leírását és a konklúziót. Erre a lapra került még NpWDGPLQLV]WUiFLyVMHOOHJ&PH]DU|J]tWpVWYpJ]PHO\DODSWHWHMpQ OpYOHJ|UGOOLVWiEyOYiODV]WKDWyNLpVDU|J]tWpVGiWXPDDPHO\DPHOOHWWHOpY PH]EHJpSHOKHWEH

8. ábra

$NiURVRGiVRNiQDNNLYiODV]WiViWVHJtWDblak 9. ábra

$NXOFVV]DYDNEYtWKHWOLstája

Elvégzett vizsgálatok - ezen a lapon a kárelemzés folyamán elvégzett vizsgálatok találhatók (11. ábra). A lap jobb szélén látható a vizsgálatok listája. Új vizsgálat az

‘Add new test’ gomb segítségével adható a listához. Az új vizsgálat létrehozása XWiQ D ODS MREE ROGDOiQ OpY NHUHWEHQ DGKDWMXN PHJ D YL]VJiODW DGDWDLW $ µTest type’ sorEDQOHJ|UGOOLVWiEyODYL]VJiODWWtSXViWYiODV]WKDWMXNNL$N|]pSHQOpY PH]EHQ D YL]VJiODW OHtUiViW pV HUHGPpQ\HL D] DOVyEDQ SHGLJ D] HVHWOHJHV megjegyzéseket (pl. vizsgálati körülmények, m&szerek) adhatjuk meg.

Vizsgálat törlése a ‘Remove test’ gombbal történhet, amely a listában kijelölt elemet távolítja el.

10.ábra

$NiUHVHWOHtUiViWWDUWDOPD]yPH]N

Jegyzetek - ezen a lapon a máshova nem besorolható szöveges részeket adhatjuk PHJ $ ORJLNDLODJ HONO|QO pV D PHJMHOHQpVQpO HOWpU VWtOXV~ V]|YHJHNHW D rögzítés megNH]GpVH HOWW FpOV]HU& NO|Q YiODV]WDQL pV H]HNHW NO|Q V]|YHJHV EORNNEDQWiUROQL(J\HVHWWDQXOPiQ\KR]W|EEV]|YHJHVPH]LVWDUWR]KDWPHO\HND IHOV VRUEDQ OpY OHJ|UGO OLVWiEyO iEUD QpY V]HULQW YiODV]WKDWyN NL szerkesztésre. A jegyzet megnevezése (PD[ NDUDNWHU D OHJ|UGO OLVWiEDQ D jegyzet szövege a ‘Text¶IHOLUDW~PH]EHQszerNHV]WKHW⁶.

6$ V]|YHJHW WDUWDOPD]y PH]N SO HVHW OHtUiVD YL]VJiODW OHtUiVD V]|YHJHV EORNNRN...stb.) a Windows vágólapján keresztül is IHOW|OWKHWN $ YiJyODSRQ OpY V]|YHJ D &75/9 ELOOHQW\&NRPELQiFLyYDO PiVROKDWy D PH]EH (] QDJ\ VHJtWVpJ OHKHW D feltöltés során, ha az esettanulmány már megvan elektronikus formában.

11. ábra

A kárelemzés során elvégzett vizsgálatok és leírásuk

Új szöveges blokk létrehozása az ‘Add new’ gomb segítségével történhet. Az tJ\OpWUHKR]RWWHOHPDOHJ|UGOOLVWiEyONLYiODV]WYDD]RQQDOV]HUNHV]tKHW

Az esettanulmányhoz tartozó szöveges blokkok közül a kijelölt az ‘Delete’

JRPEEDOW|U|OKHW

Táblázatok - az esettanulmányok opcionálisan tartalmazhatnak táblázatokat is (pl.

vegyelemzés eredményeinek összefoglalása). Ezek a táblázatok adhatók meg ezen DODSRQiEUD(J\HVHWWDQXOPiQ\KR]WHWV]OHJHVV]iP~WiEOi]DWWDUWR]KDW$

táblázatok maximálisan 15 oszlopot és korlátlan számú sort tartalmazhatnak.

$] HVHWWDQXOPiQ\KR] WDUWR]y WiEOi]DWRN N|]O D IHOV VRUEDQ OpY OHJ|UGO listából választhatjuk ki a szerkeszteni kívántat és a jegyzetekhez hasonlóan a tábla megnevezését is itt módosíthatjuk.

Új tábla létrehozása az ‘Add new table’, az aktuális tábla eltávolítása pedig a

‘Delete table’ gombbal történhet.

A tábla elemeinek megadása a lap alján található táblázatban történik. Az egyes FHOOiN WHWV]pV V]HULQW IHOW|OWKHWN ÒM VRU OpWUHKR]iVD D OHJDOVy µ∗’-al jelölt sor

felW|OWpVpYHOW|UWpQKHW$WiEOi]DWEDOV]pOpQOpYV]UNHFHOOiNVHJtWVpJpYHONLMHO|OW sor a ‘Del¶ELOOHQW\&VHJtWVpJpYHOW|U|OKHW

12. ábra

6]|YHJHVNLHJpV]tWPH]NOpWUHKR]iVDDµNotes’ oldalon

13. ábra

Táblázatok létrehozása a ‘Tables’ lapon

Képek - az esettanulmány opcionálisan tartalmazhat képeket is, melyek megadása történik ezen a lapon (14. ábra). A képek számára nincs korlátozás.

$]HVHWWDQXOPiQ\KR]WDUWR]yNpSHNN|]ODIHOVVRUEDQOpYOHJ|UGOOLVWiEyO választhatjuk ki az aktuálisat. A kép nevének szerkesztése is ebben a sorban történhet.

Új kép az ‘Add new picture’ gomb segítségével adható az esettanulmányhoz. A JRPE PHJQ\RPiVD XWiQ PHJMHOHQ DEODNEDQ D FVDWROQL NtYiQWkép⁷ nevét kell megadnunk. Csak a program ‘\PICTURES’ könyvtárában elhelyezett képek csatolhatók az esettanulmányhoz!!!

$]DNWXiOLVNpSFVDWROiVDPHJV]QWHWKHWDµDelete picture’ gomb segítségével DNpSIL]LNDLODJQHPW|UOGLN

14. ábra

Képek csatolása a ‘Pictures’ lapon 4.3.4.3 Edit order of fields

$]HVHWWDQXOPiQ\DGDWPH]LQHNIHOW|OWpVHXWiQHEEHQD]DEODNEDQiEUDDGKDtjuk meg a megjelenés sorrendjét és módját, azaz itt alakíthatjuk ki a nézetet (lásd 4.2.2).

7 A program a szabványos Windows Bitmap formátumot kezeli. Csatoláskor az adatbázisban csak a kép neve tárolódik, így a megjelenítéshez mindig szükséges a kép megléte is.