Szunyogh Xaver Ferenc Magyar latin misszale az ev minden napjra facsimile

NlhJl obstat. In S. Monte Pannoniae, dIe 10. DecembrIs t944.

Dr. Polycarpus Radó O. S. B., censor deputatus. tOI6/t9".

Imprimi permittltur. In S. Monte Pannoniae, die 10. Decembris 19H. Dr. Hadrianus Kál, O. S. B. prior, de mandato.

Nihil obstat. Dr. Michael Marczell, censor dioecesanus. Nr.

9081/19". lIIiprimatur. Strigonii, die 13. Dec. 19'4. Dr. Joannes Drahos, vicarius generalis.

KIadásért felelős: Dr. Takáts ErDŐ.

Stephaneum nyomda Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 28.

Felelős: Ketskés János.

A MI%EI\ÖNYV.

/ \

eljes római misekönyvet adjuk a magyar katolikus hivek kezébe, mégpedig úgy, amint azt az Egyház adja papjai kezébe. Tehát nemcsak minden miseszöveget. közlünk, melyet az egyetemes Egyház használ, hanem még a sorrenden, s a misekönyv beosztásán sem változtatunk semmit sem. Éppen ezért azonban legelőször a misekönyv kialakulásáról és beosztásá- ról kell néhány szót szólanunk.

A középkor derekáig csak énekes misét ismert a római Egyház és ebben az időben a szentmise isteni fölségű drámá- jában minden résztvevőnek megvolt a maga «szerepkönyve •. Az imádságokat, a prefációkat, a kánont - tehát a pap imádságait- tartalmazták az ú. n. sacramentarium-ok. A szentleckék és evan- géliumok ismét külön könyvekben, a lectionarium-okban és evan- geliarium-okban állottak a szerpapok használatára; mig az éneke- sek számára a Kyriale tartalmazta az állandó énekeket, amilyen pl. a Gloria, a Credo stb., a Oraduale pedig a nagymisében levő

négy felvonulás (körmenet) alatt énekelt változó részeket közölte.

Amikor a csendes szentmisék szokása elterjedt és a pap egye- düi maga végezte el azt is, amit azelőtt a szerpapok olvastak fel vagy a nép és az énekkar énekelt, akkor kezdették ezeket a külön-

böző könyveket egy könyvbe egyesíteni. Igy jött létre a mai mise- könyv, amelynek kialakulásában azonban a véletlen és a gyakor- latiasság js szerepet játszott. A mai misekönyv ugyanis a

következő részek ből áll :

Az egyházi év miséi (65-801. lapig). Tartalmazza a szent- miséket az év minden vasárnapjára ádvent első vasárnapjától kezdve a Pünkösd utáni utolsó vasárnapig. Itt vannak azok- nak az ünnepeknek és hétköznapoknak miséi is, amelyek a litur- gikus év két nagy ünnepkörével : a megtestesülés (karácsonyi) és a megváltás (húsvéti) ünnepkörével egybeesnek. Ezek általában a legrégibb misék (a IV. és X. század közt keletkeztek). Itt vannak végül a Karácsonytól jan. I4-ig terjedő időbe eső szentek miséi.

Gyakorlati okból (hogy t. i. a leggyakrabban használt rész a mise- könyv közepe tájára essék) ide iktatták be a Nagyszombat és a Húsvétvasárnap közé a második részt, ez a :

Szentmise rendje (548-586. lapig). Érdekes, hogy egyik felé- nek latín fölfrást adtak: ordo missae, a másik felének pedig

6 A MISEKÖNYV

görögöt, canon missae. Mind a két. szó pedig: ordo és canon, egy- formán sorrendet jehmt. Ez tartalmazza tehát a szentmise állandó részét és a szertartásokra vonatkozó legfontosabb utasltásokat.

A szentek miséi (802-1243. Iaplg) a harmadik rész. Az egy- hAzl év miséihez képest ezek újabb misék j kialakulásuk napjainkig tart, mert például I 933-ban Isjárult Ide egy új mise febr. 27-ére, Szent Gáborról, melyet már szintén közlünk. De az egyházi naptárban előforduló minden széntnek nincs kiilön teljes szentmiséj e, hanem néha az egészet, néha csak egyes részeket a misekönyv negyedik részéből:

A kdz{Js misék csoportj ából kell vennünk (1244. Iaptól 1331. la- pig). Itt találhat juk meg az lt. n. fogadalmi miséket is (1332. Iaptól 1387 .Iapig). Ez utóbbiak egyes különleges alkalmakra szólnak,mint betegség, nászmise, halotti misék stb., vagy pedig akkor mondják

őket, ha valamelyik napon nincs megszabott miseszöveg. A nevük onnan van, hogy magánáhftatb61, buzgóságból vagy fogadalom- ból mondjuk öket.

A megfelel6 mIse klkeresése. Hogya három nagy csoportba osztott misék köziiI melyiket kell mondanunk, erre n~zve a papok- nak külön egyházi naptár (directorium) ad utasftást. De ha nincs ilyen naptárunk, akkor magunktól is ki tudjuk keresni a meg-

felelő misét, ha a következI! elveket tartjuk szem előtt:

l. A jelzőszalagok közül az egyiket az egyházi évnek, a másodikat áz állandó résznek, a harmadikat a szentek miséinek. a negyediket a·közös miséknek a jelzésére használjuk Ha találunk máshová utalást, oda otthon egy szentképet teszünk

2. Az álland6 részt egyszersmindenkorra megjegyezzük. Ezt vesszük alapul, eszerint mondjuk a szentmisét s ebbe iktat juk a megfelel6 változó részeket. A változ6 részeket általában véve csak két helyen kell megnéznünk: az egyházi év mls~i és a szentek miséi közt.

A szentek miséiről sz616 rész a polgári év számozása szerint halad, tehát ezt nézziik meg először, hogy a megfelelő nap- tári napon mond·e az Egyház valamilyen szentről szentmisét vagy megemlékezést. Ha a jelzőszalagot ebben a részben nap- r61-napra tovább vlssziik, akkor ezt mindig azonnal meg tudjuk mondani.

Másodszor megnézzük, hogy az egyházi év miséi közt van-e külön miseszöveg ugyanerre a napra. Ilyen van minden vas ár- napra, a kántorböjtökre, a karácsonyi időre (dec. 24-től jan. 14-ig), a nagyböjt hétköznapjaira, Húsvét és Pünkösd nyolcadára.

Ezeken kiviii nincs is több, tehát ezt a részt máskor nem is kell megnéznünk; ha a jelzőszalagot itt ls minden mise utAn tovább visszük, ezeket a szentmiséket ls mindig azonnal megtalál- hatjuk.

3. Ezután három eset lehetspges: vagy egyik helyen sincs kiilön szentmise, vagy csak egyIk helyen van, vagy mind a kettőn.

Vegyük sorra ezeket.

a) H a egyik helym sincs k{1[lJn szentmise, akkor valty az előző

vasárnap miséjét mondjuk, de O!orla és Credo nélkül, vagy tetszés

AZ EGYHÁZI éVRŐL 7

szerint választhatunk mi ls egy fogadalmi misét, mint ez a papnak is tetszésére van bizva.

b) Ha csak az egyik helyen van külön szen/mise, akkor ezt mond- juk el aznap, úgy, ahogya misekönyv jelzi.

c) Ha mind Q két helyen \'an misesz6vell, akkor megné1Zük, me- lyik a magasabbrendíí ünnep vagy· nap és arról vesszük a szent- misét és a mflsik szövegMI pedig megemlékezést ve&zünk. Utóbbi úgy történik, hogy az első mise könyörgése, Illetve csendes Imfld- sflga és f1ldozás utilni Imfldsflg után a második (elmaradó) miséMI is elmondjuk a könyörg~st; illetve csendes imAdsAgot és áldozAs utáni imádságot; ha az elmaradó szentmisének külön, saját evan- géliuma is van, akkor a rendes ut.olsó evangélium helyett azt mondjuk el. Ha a nap rangja duplexnél kisebb, akkor időszaki

könyörgéseket is kell mondanunk. (L. 1388-1410. I.) Az ünne- pek rangjáról a 17. lapon található naptár és az egyházi év alábbi magyarázata ad felvilágosltást.

Mégegy utolsó megjegyzést. A misekönyvet legalabb két-három éven át rendszeresen kell hasznAInunk, hogy igazán megszeressük.

De akkor nem tudnánk nála nélkül élni és akkor érezzük, hogy egyre mélyebben behatolunk szellemébe és egyre jObban gazda- godunk kincseivel. Megpróbáltuk a jegyzetekkel az első nehézsé- geket Athidalni és a későbbi megértést elösegiteni, hogy minél hamarabb, minél többen, minél több kincsre talflljanak benne. Ha nem is sikerült mindent elérnünk, szeretettel kérjük a kitartást és biztosithatunk mindenkit, hogy előbb-utóbb megtapasztalja, a szentség mily böséges forrfIsAt, Krisztus kegyelmének mily gaz- dagságát, a földi életben mily megnyugtatást, az örök életnek mily biztos zálogát rejti magában a szentmise és a misekönyv segitségével a szentmisén való tevékeny részvétel. Adja lsten, hogy ezt a könyv minden ImAdkoz6ja mt:gtapasztalja.

Az egyházi

Hogya misrkönyvet öntudatosan és igazi lelki haszonnal tud- juk használni, elsősorban meg kell ismerkednünk az egyházi évvel.

Ez az ünnepeknek egy esztendő forgfIsára elosztott és részben

összefüggő sorozata, amelyben misztériumos valóságként meg- jelenül az üdvösség történetének minden fontos eseménye, hogy mi részt véve benne, átél hess ük és magunkévá tehessük annak minden kegyelmét.

Az Egyház liturgikus éve nem készü/t, hanem lett. Azaz nem az emberi alkotásokhoz hasonlóan, előre megfogalmazott terv sze- rint megcsinAlt mü. hanem az élő szervezetekhez hasonlóan az Istent III adott magból nőtt és fejlődött ki.

Ebben az organikus fejlődésben hflrom-négy korszakot tudunk megkülönböztetni. Az első korszaknak vehetjük az egyházi év /Isi kezdetét, az apostoll eiyhú ,. a katakombak hivölnek ünnepeit,

8 AZ EGYHÁZI ÉVRŐL

amelyekben mAr megló1tszlk az egyházi évnek sok eleme,. de amely a fejlődésben megállt és ma csak töredékben maradt reánk. ilye_

nek a vasárnap, a keresztény hét, a stációk és vlgllió1k, ünne- pek és oktávák; továbbá a kántorböjtök.

A mó1sodik korszak az egyházi év derekának a kialakulása a IV. századtól kezdve a X II. századig. Ekkor alakul ki elöször a húsvéti ünnepkör, majd a karácsonyi ünnepkör és ezzel az Úr Jéz.us életének mp.gJelenltése a liturgiában. Az első a meg testesülés ünnepköre, a másik a meg váltás köre. Ez adja a misekönyv 16- részét: az egyházi év miséit.

A harmadik fejlildési fokozat, mely a vértanuk és egyes hit- vallók liturgikus tiszteleteként már a keresztény ókorban meg- volt, t. i. a szentek tisztelete, leginkább a középkornak jellemző

vonba. Ettlll kezdve gyarapodik napjainkig az egyházi év egyes szenteknek az ünnepével, amint a történelmi fejlődés kivánJa.

Ez adja a misekönyv második fllrészét, a szenttk miséit.

A keresztény hét.

Az egyház B zsidóktól örökölte a hét megszentelesét. Mózes l.

Könyve a teremtes történeté! hat napra osztja és azt követi a hete- dik nap, a nyugalomnak a napja. Ez a hetes szám többször ismét-

lődik a zsidók kalendáriumában. Igy tehát valóban azt mond- hatJuk, hogy az Ószövetség hete és a belőle származó liturgikus hét ls lsten rendelésére vezethetIl vissza. Mig azonban a zsidók szent napja a hetedik nap, 'i sabbat volt, addig a keresztények szent napja az első nap, a prima sabbati (a Szentlrás Igy emlegeti) : a vasárnap. Már Szent Pál apostol nál megtaláljuk ennek nyomait (I. Kor. 16, 2.) Az apostolok cselekedeteiből tudjuk, hogy pl.

Troasban, ahol olyan hosszú ideig prédikált, a szent áldozatot prima sabbatl, a hét első napján mutatta be. SlIt a vasárnap keresz- tény neve (dies Dominica = az Úr napja) is megtaltllható már a Szentlrásban, mert az Apokalipszis I, 10 már ezen a néven emlegeti.

A VUirDlp.

l. jellege. Minthogy vasárnapon az uralkodó gondolat a fel- támadás, azért e nap fll jellemvonása a remény. Barnabás levelé- ben van: cE napot örömben töltjük el, Ime, ez az a nap, mit az Úr alkotott, örvendezzünk és vigadjunk !> Ez pedig Húsvét zsoltárá- nak az éneke. Épp az öröm miatt még nagyböjtben is kivétel nekünk a vasárnap. Szinte szokatlan szigorúsággal mondja Ter- tulliánus: cSzentségtörésnek tekintjük, ha valaki vasárnap böjt~1 vagy térdel>. Minálunk egy-két maradványa van meg ennek az ősi

szokásnak, hogy vasárnap állva Imádkoztak, főként, hogy Ange- lus-ra és a Mária-antifonára szombat este és egész vasárnap állva maradunk.

2. A vasárnap a Szentháromság ünnepe. A vasárnap szoros vonatkozása a háromszemélyü lsten müklldésére, liturgIájából ls kItetszik, valahányszor az nem a megváltás egy bizonyos titká-

AZ EGYHÁZI ÉVRŐL 9 nak emlékére szolgAI. Ezt mutatja a szentmisében a SzenthArorri- sAg tiszteletéről sz616 PrefAci6 és a Credo, és:. hogy vasArnap ünneplik mindig a SzenthAromság ünnepét is.

3. A vasdrnapok rangsorozala. Minthogy a liturgikus év szer- kezetében a vasárnapnak az a rendeltetés is jutott, hogy az egy- házi f/!ünnepek liturgikus eszméjét az eit!- és ut6ünnepekb~n, vala- mint az egész ünnepkllrben érvényesltse, némely vasárnapoknak mások előtt elsőbbség iutott. Vannak egyszeríl vasArnapok (Domi- nicae per annum) és vannak kiváltsll~olt vasárnapok. Ut6bblak Ismét lehetnek: elsclos%ldlyll klvdltsdgolt vasdrnapok, vagyis olya- nok, melyeket minden évben meg kell ünnepelni és amelyeket se'llmi más ugyanerre a vasArnapra eső ünnep miatt nem szabad elejteni (ezek: advent első vasArnapja, blljt összes vasárnapjal, Húsvétvasllrnap, Fehérvasllrnap és a PünkösdvasArnap) és mdsodos%ldlyú kivdltsdgos vasdrnapok, vagyis olyanok, melyek helyüket csak elsőrangú ünnepeknek adják át. (Ezek a 2., 3. és 4.

adventvasárnap és a vizkereszt utAnl vasArnapok.) Az tgyszera vasdrnapok az egyhilzi év tObbi vasárnapjal ; ezek a helyüket csak az első- és másodrangú ünnepeknek és az Úr ünnepelnek engedik At.

Ha az esztendő valamely vasárnapjá!l e szabályok alapján valamely ünnepet kell megünnepelni, a vasArnapr61 mindig meg kell emlékeznl,l vagyis az ünnepi szentmise három ImAdsága:

a könyörgés. a csendes és áldozás utAni Imlldság utAn kell elmon- dani a megemlékezett vasArnap megfelelt! imAjAt. Ilyenkor a pre- fácl6 is (a vasárnap miatt) a Szentháromságr61 sz61, ha csak 31 illető ünnepnek saját prefflciója nincs és avasllTnapi evangéliumot is elolvassuk, a szentmise végén, Szent János evangéliuma helyett.

A h6tkllznapok.

l. A

nw.

2. A kltmelktdcl napok. A hHköznapok közU\ a szerda, amely napon judás az Urat elárulta és a péntek, mint az Úr halIlIa napja, a többi hétk6znapokkal szemben már a régi keresztények óta elélnyben részesült. Ezek vezeklő napok voltak és a régi fegyelmi szabályzatban a hétf/!vel együtt a Feriat legilimae-hez tartoztak, vagyis azokhoz a napokhoz, melyeken a nyilvllnO$

veEekl6k a reájuk r6tt böjtöket voltak kötelesek megtartani. - l Két ünnep összeesésekor a kisebb ünnepnek ilyen megemll- tését, mely a jelentősebb ünnep IIturgllljába igy belekapcsol6dik, a liturgia nyelvén commemorati6nak (megernlékezésnek) nevezzük.

10 AZ BOVHÁZI "RŐL

A szombal a vasárnap el45napja, vigIlIfIJa. A vecsemyével meg-

kezdődött a munkaszünet és a vasflrnap vlgilial ünnepsége.

A szombat vlgilial böjt jére emlékeztetett az absztinencia, mely helyenkint a legújabb Időkig szokásban volt. Ezt a hét- köznapot már igen korfln a boldogságos Szűz tiszteletére szentel- ték az Úr halála és feltámadása közötti szent sabbat emlékére, melyen a hit egyedül Isten Anyjának szivében nem In!'(ott meg.

Ha szombatra nem esik valami liturgikus ünnep, a szentmisét még ma ls az Isten Anyjának tiszteletére szentelik.

4. Akiváltságolt httköznapok. A liturgikus év folyamfln olyan hétköznapok is vannak, melyek a többiekkel szemben előnyt élvez- nek, az Ú. n. Fer/ae majores (magasabbrangú hétköznapok). Ezek vagy olyanok (feriae maiores priVIleglatae), melyeket mfls ünnepek miatt nem szabad elejteni, mint Hamvazószerda és a nagyhét napJai, vagy olyanok (ferlae malores non prlvlleglatae). hogy csak

első- vagy másodrangú, továbbfl duplex maius ünnepnek vagy egy klvflltsflgos nyolcadnak adnak helyet, mint a böjt hétköz- napjai. a könyörgő hét hétfője, végül a kfIntorböjtök adventben és szeptemberben. Ezeknek a magasabbrangú hétköznapoknak mindig salát misijük van és vasárnap módjára commemoratiót, megemlékezést kapnak, ha ezen a napon magasabb ünnepet kell ülnI.

Ha olyan hétköznap van (Feria minor), melynek nincs saját mlseformulája és ugyanakkor más liturgikus ünnep sinc~, akkClr a vasárnap miséjét kell Ismételni, vagy pedig Ú. n. votiv = fogadalmi misét lehet mondani. Ezek olyan misék. melyeknek imái és olvas- mányai nem felelnek meg e napnak, vagy időszak liturgiájának, hanem valamely más liturgikus lmacélra szolgfIlnak. A misekönyv végén hétfőn a Szentháromság tiszteletére, kedden a szent angya- lok tiszteletére, szerdán Szent J6zsef és a szent apostolok tiszte- letére. csütörtökön a Szentlélek és az Oltáriszentség tiszteletére, pénteken a szent kereszt és Krisztus keserves kInszenvedésének tiszteletére, szomhaton lsten Anyjának tlszteletére szolgfll6 mise van. A misekönyv még ezenkIvül különböz!5 általános és magán-

természetű óhajok részére szolgál 6 vo tiv-misét ls tartalmaz. A leg- régibb és legtöbbször használt votiv-mlse az, melyet halottakért szolgálta tunk. Kezdete szerint Requiemnek nevezik.

Kántomapok. (t!vszakos b/iJtök.)

l. A k6ntornapok k,lefkez!se. A kántornapok törvényes határ- napok, melyeken a papjelöltek a pappászentelés különböző foko- zataiban részesülnek. Oly napok teMt, melyeken a hlvl5knek böjt- tel és bünMnattal meger45sltett Imádságokat kell mondaniok, hogy méltó papokat nyerjünk. A kántorböjtnek célja ennélfogva elsl5- sorban az Imádság.

2. Az ivn/!f(yedes MIt tlJrUnne. Az évneltyl'des böjt Rómából zérmazlk és ott Nagy Szent Leó pflpa ^~40-461) Idejében mb égen szokásban volt. A leltelfogadhat6bb vélemény szerint úgy keletkezett, hogya keresztények részben vezekléssel j6vátennl,

AI EGYHÁZI ÉVRŐL II

részben pMolnl akarták a pogány ünnepeket, amelyeket a gabona, a ^~zőlő és az olaj mag aratás idejeben tartottak a pogányok. Tehát

először a római számltás szerint a IV. (jún.), VII. (szept.), X. (dec.) hónal'okra eső böjtök voltak. A VI. században a római első hó- napban, (márciusban) a vetés hbnapjában, még egy böjti nap ke- rült hozzá. Először VII. Gergely (1078) pápa tette azután a kántor- böjt határnapjait a négy évszak kezdetére. (Innen a latin nevük, quatuor temporum és ennek hangzásbeli utánzásából a magyar kántorböjt elnevezés. Ma advent harmadik hetében, a nagyböjt

első hetében, pünkösd hetében és a szept. 14-ére következő héten van szerdán, pénteken és szombaton kántorböjt.)

3. A papszentelés nap;ai. Az E/(yház tehilt ezekből az eredetileg aratóünnep ek ból fejlesztette ki lelki módon az évszakos böjt mai jelentését KrIsztus szaval szerint: .Az aratni való ugyan ~ok,

de a munkás kevés. Kérjéttk azért az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat vetésébe>. (Máté 9, 37.) A kántorböjtök Húsvét és Pünkösd mellett a római Egyház legrégebbI liturgikus .napjai közé tartoznak rs ünnepélyes stációs napok voltak, amiért ls a szombat- jaik papszentelések részére legalkalmasabb napoknak.mutatkoztak.

A papszentelést ugyanis apostoli hagyományok szerint általános böjttel kellett elókészlteni és a2 istentisztelet alatt a község jelen- létében és hozzájárulásával elvégezni. Igy Irják le ezt már az Apos- tolok Cselekedetei is.

4. A kántorböjti nap liturgic!ja. A kántorböjt napjai most ki- váltságolt hétköznapok. Mindegyiknek saját miseszövege van, ez azonban tartalmilag a megfelelő idő liturgiájához alkalmazkodik.

A szerdai misében az őskeresztény Sl'lkás szerint a .Kyrle eleisont után még egy olvasmány van. A szombati .mIse pedig tulajdon- képJlen vigilia és benne a <Kyrie ... ¹ után öt szentlecke van.

ötödik olvasmányul mindig a kemencébe dobott három Ifjú története szolgált. A papnövendékek pédaképel gyanánt emle- getik őket, akiket a kisértések tüzében készitenek elő a szent szol- gálatra.

A cr6mal püspöki szertartáskönyv. rendelkezései szerint a szenteléseket kántorböjt szombat jának miséjében abban a sorrendben kell végezni, amint ml a megfelell! misék nél meg- Jelöltük.

A kántorböjtök liturgIája, a pünkösdi kivételével, a bGn- bánat jeIét viseli magán.

A stációs nap.k.

I. A sfációs napok jelentősége. A stáciis napok az I!segyházban vezeklő napok voltak, melyeket imákk<l, szent olvasmányokkal, áldozatokkal és (d. u. 3 óráig tartó) böjltel töltöttek el. Ezeknek a vezeklő-ünnepeknek neve volt staUo, a:az őrség, vagyis jelenlét, mert a keresztény az imádsággal és bülbánattal mintegy őrt áll lsten előtt az ellenséggel szemben. Ez az ilskeresztény szokás nyómában lassankint ünnepélyes biinbánl és könyörgő körmenetté alakult, melyen a pápa, a papság és a n-p vettek részt. Előbb a

12 AZ EOYHÁZI ÉYRÖL

collectának nevezett templomban gyülekeztek s Innen kOzös lma (= collecta) utan körmenetben a stációs templomhoz mentek, a stációs istentiszteletre. Mióta az ünnepi kántornapokon egyúttal papszentelés ls volt, az erre a napra rendelt stációs liturgia külö- nösen ls ünnepélyessé alakult. Ilyen alkalmakkor a római isten- tisztelet a legfényesebb pompájában mutatkozott. A kántornapi stációk részére ez okból azokat a templomokat valasztották, melyek nagy néptömeg befogadására voltak alkalmas.k : szerdára a Sancta Maria Major bazilikát; péntekre a Tizenkét Apostol templomát;

szombatra az apostoli fejedelem bazilikáját, a Szent Pétert. A pá- pának, mint az első püspöknek és lelklpás1tOrnak a terr,ploma volt egyúttal a legalkalmasabb templom a papszentelés számára, mert Innen indul ki minden papi hatalom és megszenteló erő. Eleinte minden stációs Istentisztelet után ki/!/rdették a következő stáció helyét, mig Nagy Szent Gergely páp~ egész évre megállapitotta a stációsnapok és templomok sorrend,;ét, amint ez a misekönyv sze- rint ma is érvényben van.

3. A stácidk lelentös~gt. Nem fölösleges archaizmus tehát, hogy a stflclós misékhez a magyar fordltásban ls hozzátesszük, hogy Rómában melyik templomban van azon a napon stációs-mise.

Először ls segIt a miseszövegek megértésében, mert ezek kiválasz- tásában sokszor fontos szerepe volt a helyi körülményeknek. Eze- ket az egyes misék magyarázatánál mindig meg ls jelöljük. Azután a liturgia átéléséhez is közelebb visznek. A stácios szent oly ele- venen állt a réJ::i hIvők szeme előtt, hogy mintegy megj elenltve maguk közt élőnek látták. Ezért mondja ma is a misekönyv: statlo ad Sanctum Paulum, stációSzent Pálnál, teMt tulajdonképen nem Szent Pál bazilikájában, hanem magánál a szentnél. A stációs ünnepen tehát Szent Pált jelenlevőnek gondolták, mint az egybe- gyűlt hlv6k fejét vagy példaképét. S6t a misztériumos gondolatban még tovább mentek: az ~gybegy(ílt közösség benső egyesülésbe lép a szenttel, úgy hogy az áldozat által résztvesz ennek a szentnek glóriájában és a szentben előre átéli az Úr eljövetelét az áldozat- ban. Végül pedig a stációs-istentiszteletek tesznek minket a li- turgia által az örök város, a ml szent városunk polgáraivá. Bárhol a világon lélekben ml ls részesei lehetünk annak a kegyelemnek, mely azokra árad, kik valóságban jelen vannak Rómában a stációs- Istentlsztel eteken.

4. A stácids búcsúk. A pápák később a stációs templomok áj- tatos látogatóinak a stációsnapokra rendkivüli búcsút engedé- lyeztek és pedig teljes búcsút Karácsonykor, Nagycsütörtökön, Húsvétkor és Aldozócsü:örtökön. Ennek elnyerésére a templomba- meneten kIviil a szents~ekhez is kellett járulni. A többi stációs- b'úcsú nem teljes. A Rlmán kivül lakó hivek ezeket a búcsúkat többnyire saj flt plébánhtemplomaikban, a szerzetesek rendi temp- lomaikban nyerhetik el.(Megjegyezhetjiik még, hogy egy-két alka- lommal nálunk is megvIn a régi stációs ünnepeknek a maradványa.

Különösen a keresztjárlnapokon, 637.1. és a Szent MArk napi búza- szentelési körmenetben Lásd a függelékben.)

AZ EOYHÁZI ÉVRŐL 13

A liturgikus Onnepek.

I. A liturgikus ünnepek. A liturgia a hét legtöbb napján ünnepet ül és pedig vagy az Úrnak, vagy Szűz Máriának, vagy pedig szen- teknek űnnepét, olyképpen, ahogy az általános római egyházi nap- tár felsorolja. Minden egyházmegyének rendszerint saját egyházi naptára van és ez az illető kerületet érdeklő ünnepeket tartal- mazza.

2. Az ünnepek feloszlása. Magának a megünneplésnek a napját tekintve, vannak:

a) Mozgó ünnepek, vagyis olyanok, melyek a hétnek mindig ugyanarra a napjára, de a hónapnak nem mindig ugyanarra a nap- jára esnek. Pi. Húsvét, Áldozócsütörtök, Úrnapja stb.

b) AUó ünnepek, vagyis olyanok, melyek a hónapnak mindig ugyanarra a napjára, de a hétnek nem mindig ugyanarra a nap- jára esnek. PI. Karácsony, Vizkereszt s rendszerint a szentek ün-

nepeI.

Rangsor tekintetében vannak:

a) Duplex ünnepek, vagyis olyanok, melyeknek két vecser- nyéjiik van, az előző napon és magán az ünnepen és melyeken az antlfónákat kétszeresen, minden zsoltár előtt és után, egészen el- imádkozzák (duplicantur). Ezeken az ünnepeken a szentmisében rendesen csak egy könyörgés van.

A duplex ünnepek ls többfélék lehetnek: vannak: 1., JI.

osztályú, azután nagyobb (maj us) és közönséges duplex ünnepek·

b) Semiduplex ünnepek, vagyis olyanok, melyeknek ugyan szintén két vecsernyéjük van, antifónáikat azonban a zsoltárok

előtt csak jelzik a kezdőszavak elmondásával és csak a zsoltár el- mondása után imádkozzák el egészen (semiduplicantur).

c) Simplex ünnepek, vagyis olyanok, melyekről az előzőnap

vecsernyéjében csak megemlékezés van.

A semidllplex és simplex ünnepeken a szentmisében legalább három könyörgés van.

Az ünnepek ranglát az egyházi naptár közli. L. 17. Iapon.

Külsö megUnneplb tekintetében vannak oly ünnepek, me- lyeket csak a papság tart meg és olyanok, melyeket munka- szünettel és szentmisén való részvétellel a hiveknek is meg kell tartaniok. Az új egyházi törvény szerint ilyen kötelező ünnepek:

aj Az Úr ünnepei közül: Karácsony, Újév, VIzkereszt, Húsvét, Áldozócsütörtök, Pünkösd és Úrnapja.

bJ Szűz Mária ünnepei közül: a Szeplőtelen Fogantatás (dec.

8.), Nagyboldogasszony (aug. 1.5.).

ej Szentek ünnepei közül: Szent József (márc. 19.), Szent Péter és Pál (j ún. 29.) és Mindenszentek (nov. 1.).

Egyes országokban kiilönleges kiváltságok vagy állami ren- delkezések folytán az Egyház hozzájárulásával még más napokat is ünnepként kell megtartani. Viszont a fenn felsorotakból egyik- másik nem kötelező ünnep. (Nálunk például Szent József ünnepe nem kötelező.)

14 AZ P;OYHÁZI ÉVRŐL

A vigilia és oktA va.

ŐSkeresztény azoku szerint 3 fontosabb liturgikus ünnepeket közvetlen elóünnepek vezetik be és sokszor nyolc napos könet- len utóünntp követi. A bevezetö ünr.ep neve vigiliIJ (= éli ell

"nég) ; a befejező ünnep neve okláva, mert a nyolcadik napig (= dies octáva) tart.

1. Az &skutsztlny "Igillák. Az első keresztények I(risztus él az apostolok példája nyom:tn egész éjjeleke! töltöttek Mjttel, Imidsággal és szent olvasmányokkal és ilyen \/igiliákkal készül- tek a vasárnap. a liturgikus ünnepek és a vértanuk emlékének megünneplésére. Minthogy azonban az ilyen éjjeli istentiszteietek különféle visszaélések veszélyével Jártak, főleg pedig nagyon csekély látogatottságuk miatt kb. a X. században a megelőzö

délutánra, a X IV. században az előző nap reggel ére tették.

2. A mai vigilidk. Manapság már csak a kOvetke7ó viglJlákat ünnepeljük meg a liturgiában külön misével : I(arácsony, Vlz- kereszt, Húsvét (Nagyszombat), Áldozócsütörtök és Pünkösd eliltt ; Szeplőtelen fogantatás és Nagyboldogllsslony ; I(er. Szent jtlnos, valamint Szent Péter és Pál, idősebb jakab, Berta- lan, MtIté, Simon és júdás, András, Tamás h Mátyás apos- tolok elött ; Szent Lörinc és Mindenszentek előtt. Ezek közül szigorú bőjt már csak a I(arácsony, Húsvét (Nagyszombat délig), Pünkösd, Nagyboldogasszony; enyhItet! biljt pedig a Mindenszen- tek eliltU vigilIán parancs éE, 'kötelesség. Liturgikus szempontból klvaItságolt viglliák a I(arácsony, Viz kereszt ~s Pünkösd előtti

vlgillák.

I. A rtg; oktáva. Az első keresztények a Húsvétot és POn- kllsdöt, keleten pedig a VIzkeresztet is egész héten, vagyis nyolc napon tit ünnepelték. A főünnep titka volt a tárgya egész héten át a mindennapi liturgikus istentiszteletnek. Mintegy a VIII. század óta egyes szentek ünnepét is oktá"ákkal tisztelték meg, hogy az ünnep fényét emeljék és a hivők szivében mé- Iyltsék az ünnepi hangulatot.

2. A mai /Jktdvák. Ma az Egyhh a következil ünnepeket üll oktávflkkal : Az Úr ünnepei közül Kan\csony, VIzkereszt, Húsvét, Áldozócsütörtök, Pünkösd, Úrnapja, Jézus szt. Szive ünnepe és a templombúcsú napja. Szűz \tária ünnepei közül: Szeplőtelen

Fogantatás ts Nagyboldogasszony és I(isasszony napja után van okttlva. Szentek ünnepelböl a következóknek van nyolcada: Ker.

Szent jtlnos születésnapja, Szent józsef oltalmának ünnepe, PUer-Ptll, Mindenszentek, a templom és a község védőszentje s végQl a szerzetesrendek alapltóinak a megfelelii szerzetben.

A másodrendü ünnepek közül: Slent IstvAn vértanu, Szent J600s evangélista, Aprószentek és Szent Lőrinc vértanu linnepe jár nyolcactdal. De az utóbbi ünnepek oktáváit csak olyképpen tart- Ják meg, hogy nyolcadik napjuk egy simplex ünnep szertar- ttlséval fejezi5dlk be. Szent Ágnes ünnepének ls van Ilyen okttl- vája. Húsvét és Pünkösd okttlváJa alatt minden napnak klilön mlseuövege van, mely minden más ünnepet kizár.

AZ EGYHÁZI ÉVRŐL 15

Az ünnepkörökr61.

Az egy hAz I év miséit (proprium de tempore) ünnepkörökre szokták osztani. A köztudat szerint három ünnepkör van: a kari- csonyi, mely az Atya jóságát, a húsvéti, mely a Fiú megváltisAt és pünkösdi, mely a Szentlélek megszentelését ünnepel!. A liturgia azonban csak két ünnepkört különbtiztet meg: az egyik a meg- testesülés titkát ünnepell, a másik pedig a megváltAs titkának ünnepköre. Ezt bizonyIt ja

l. a misekönyv. Ebben ugyanis világosan benne van, hogy Pünkösd ünnepe és nyolcada még a húsvéti Időhllz tartozik, mert a Pünkösd utáni szombat miséjének a végén ott állanak ezek a azavak : Exspírat tempus Paschale. Itt végződik a húsvétJ ldl!.

Az utána következ/l vasárnapok, ~ppúgy, mint a Vlz(cereszt uti nl 3-6. vasárnapok, szoros értelemben nem ls tartoznak egyik ünnepkörhl.lz sem.

2. a rmdsztr. Az ünnepkör teljességthez ugyanis hozzi- tartozik, hogy az ünneplésen kivül legyen arányos bevezetll része és mer.lelelő befejezése. Ez pedig teljes mértékben megvan e két UnnepkHrnél

Bevezető rész: föünnepek: BefejezŐ rész:

Me~es-

Karácsony és Viz kereszt utini t ünn sülés 'p- Advent VIzkereszt 2-6. vasárnap

köre

BöjtbevezetI!

Megvál· Nagyböjt

Húsvét és PUn- Pünkösd utAnt tás ün- Szenvedés ideje

kösd I-24. vasirnap (T dvo/abb;, rt'!-

nepkör~

des és kiizvflltn tMkészü/ttj

3. a törttneltm. Amint az Unnepeknél majd részletesebben látjuk, először a Húsvétot és a Pünkösdi:lt kezdték megUnncpelnl (I-ll J. sz.) ; azután erre a két fóünnepre kezdtek készülni hosz- szabb·rövidcbb böjttel. Amikor már ez az ünnepkör megvolt, akkor ennek a mintájára alakult kl a má~odlk ünnepkör két fóQnnepe: keleten az Epifánia, nyugaton a Karácsony; majd erre ls készültek az ádventtel. A fentmarad! vasárnapOk ebbe a kettlls csoportosltásba Illeszkednek, mint lItmenetek.

V61toz6 Ihlnepek napt6ra. I Hetvened , Hamvazó

I

P~~~u~

I

!

I I Febr. 1 Febr. 14 Febr. 6 január29 Febr. 17 Febr. 2 január 25 Febr. 14 Márc. 3 Apr. 18 Febr. 181 Apr. 5 Febr. 23 Apr. 10 Febr. 15 Apr. I

Május Május Május Május

I 14 Május 24' június 4 I 27 június 6 június 17 19 Május 29 június 9 Márc. Febr. Febr. Márc.

10 Május 20

I

-~~úni~S~~

~

'=

AZ EGYETEMES EGYHÁZ NAPTÁRA 17

Az egyetemes egyház naptára.

JANUÁR.

I. jézus körülmetéltetése. Karácsony nyolcada, II. oszt. duplex.

illetve a január l-6 közé esd vasárnapon: jézus szentsé- ges Neve, 11. oszt. duplex.

2. Szent István vértanu nyolcada, simplex.

3. Szent jános apostol nyolcada, simplex.

4. Aprószentek nyolcada, simplex.

5. VIzkereszt vigiliája, semiduplex. Megemlékezés Szent Telcsz- forusz pápa és vértanuról.

6. VIzkereszt, I. oszt. duplex .• II. oszt. kiváltságos nyolcaddal.

VIzkereszt nyolcada alatti vasárnap: A Szent C~alád ünnepe, duplex maius. Megemlékezés a vasárnapról és a nyolcadról.

7-10. A nyolcad alatti 2-5. nap, semiduplex.

ll. A nyolcad alatti 6. nap, semiduplex. Megemlékezés Szent Hyglnus pápa és vértanuról.

12. A nyo!cad alatti 7. nap, semiduplex.

13. VIzkereszt nyolcada, áuplex maius.

14. Szent Vidor (Hilarius) püspök, hitvalló es egyháztani tó, duplex.

Megemlékezés Szent Félix pap és vértanuról.

15. Remete Szent Pál hitvalló, duplex. Megemlékezés Szent Mór apátról.

16. Szent Marcell pápa és vértanu, semiduplex.

17. Szent Antal apát, duplex.

18. Szent Péter római székfoglal ása, duplex maius. Megemléke- zés Szent Pál apostolról és Szent Piroska szűz és vértanuról.

19. Szent Márius, Márta, Audifax és Abakum vértanuk, simplex.

Megemlékezés Szent Kanut vértanuról.

20. Szent Fábián és Sebestyén vértanuk, duplex.

21. Szent Ágnes szűz és vértanu, duplex.

22. Szent Vince és Anasztáz vértanuk, semiduplex.

23. Pennaforti Szent Rajmund hitvalló, semiduplex. Megemléke- zés Szent Emerencia szűz és vértanuróL

24. Szent Timót püspök és vértanu, duplex.

25. Szent Pál apostol megtérése, duplex majrIs. Megemlékezés Szent Péter apostolról.

26. Szent Polikarp püspök és vértanu, duplex.

27. Aranyszájú Szent jános püspök, hitvalló, egyháztanitó, áuplex.

28. Nolaszkó Szent Péter hitvalló, duplex. Szent Ágnes második ünnepe (nyolcada), simplex.

29. Szalézi Szent Ferenc püspök. hitvalló, egyháztanitó, duplex.

30. Szent Martina szüz és vértanu, semiduplex.

31. Szent Boszkó jános hitvalló.

FEBRUÁR.

I. Szent Ignác püspök és vértan u, duplex.

2. Gyertyaszentelő Boldogasszony, II. oszt. duplex.

3. Szent Balázs püspök és vértanu, simplex.

Misszále. 2

18 AZ EGYETEMES EGYHÁZ NAPTÁRA

4. Corslnl Szent András püspök és hltval\ó, dupla..

5. Szent Ágota szílz ~S vértan u, dupla.

6. Szent Titusz püspllk és hitval\ó, dupla. Megemlékezés Szent Dorottya szílz és vértanuról.

7. Szent Romuald apát, duplex.

8. Máthal Szent János hltval\ó, dllplex.

9. Alexandriai Szent Cirill püspök, hltval\ó és egyháztanitó, dupl.

Megemlékezés Szent Apollónia szüz és vértanuról.

10. Szent Skolasztika szílz, duplex.

11. A szepl6telenül fogantatott Szílz megjelenése, dupla. majus.

12. Szílz Márla szolgál rendjének (a szervitarendnek) hét szent alapltója, hitvallók, duplex.

14. Szent Bálint pap és vértanu, Simplex.

15. Szent Fausztlnus és Jovlta vértanuk, simplex.

18. Szent Simeon püsp6k és vértanu, s/mplex.

22. Szent PHer antiochiai székfoglal ása, dupla maIus. Megemlé- kezés Szent Pál apo,tolról.

23. Damláni Szent Péter püspök, hitval\ó és egyháztanitó, duplex.

Megemlékezés Szent Mfltyás apostol vigiliájáról.

24. Szent Mátyás apostol, ll. oszt. duplex.

27. A hétfájdalmú Szúzr61 nevezett Szent Gábor hltvall6, duplex.

MÁRCIUS.

4. Szent Kázmér hitvalló, sem/dupla. Megemlékezés Szent Lucius pápa és vértanuról.

6. Szent Perpétua és Felicitas vértanuk, duplex.

7. Aquin61 Szent Tamás hltvall6 és egyháztanft6, duplex.

8. Istenes Szent János hitvall6, dupltx.

9. Római Szent Franciska IIzvegy, duplex.

10. A 40 szent vértan u, sem/duplex.

12. Nagy Szent I. Gergely pápa, hitvall6 és egyháztanft6, dupltx.

17. Szent Patrik püspök és hltvall6, duplex.

18. Jeruzsálemi Szent Cirill püspök, hitva1\6 és egyháztanftó, dupl.

19. Szent József, a Szent Szllz Jegyese, hitvall6, I. oszt. duplex.

21. Szent Benedek apát, dupla maius.

24. Szent Gábor arkangyal, duplex maius.

25. OyQmlllcsoltó Boldogas~zony. I. oszt. duplex.

27. Damaszkuszi Szent János hitvalló és egyháztanlt6, duplex.

28. Kapisztrán Szent János, hitval\ó, stm/duplex.

Péntek, Feketevasárnap után Szílz Márla hétfájdalmá.nak ünnepe, duplex maIus.

ÁPRILIS.

2. Paulai Szent Ferenc hitvalló, duplex.

4. Szent Izidor pOsp/lk, hitvall6 és egyháztanitó, duplex.

5. Ferreri Szent Vince hitvalló, dupltx.

ll. Nagy Szent I. Leó pápa, hitvalló és egyháztanitó, duplex.

13. Szent Hermenegild vértan u, sem/duplex.

AZ EGYETEMES EGYHÁZ NAPTÁRA 19 14. Szent Jusztin vértanu, duplex. Megemlékezés Szent Tibor, Valé-

rián és Maximus vértanukról.

17. Szent Ankét pápa és vértanu, simplex.

21 Szent Anzelm püspök, hitvalló és egyhflztanltó, duplex.

22. Sz~nt Szótér és Káju~z pápák és vértanuk, semidupltx.

23. Szent György vértanu, semiduplex.

24. Szent Fidél vértanu, duplex.

25. Slent Márk evangélista, ll. oszt. duplex.

26. Szent Klétus és Marcellinus pápák és vértanuk, umiduplex.

27. Canisius Szent Péter hitvalló és egyhflztanitó, duplex.

28. Ker~sztes Szent Pál hitvalló, duplex. Megemlékezés Szent Vitlllis vértanuról.

29. Szent Péter vértanu, dl/ploc.

30. Sziénai Szent Katalin szüz, duplex.

Szerda Húsvét 3. vasfIrnapja után: Szent József oltalma, I. oszt. duplex, nyokaddal.

Szerda Húsvét 4. vasárnapja után: Szent József oltalmának nyolcada, duplex maius.

MÁJUS.

l. Szent FOlöp és Jakab apostolok, ll. oszt. duplex.

2. Szent Atanáz püspök, hitvalló és egyháztanltó, duplex.

3. A szent Kereszt megtalálása, ll. oszt. dupl. Megeml. Szent l. Sándor pápa, Eventius, Theodulus vértanukról és Szent juvenálls püspök és hitvallóról.

4. Szent Monika özvegy, duplex.

5. Szent V. Pius pápa és hitvalló, duplex.

6. Szent János apostol és evangélista (olajbafőzése) a Porta Latina előtt, duplex maius.

7. Szent Szaniszló püspök és vértanu, duplex.

8. Szent Mihály arkangyal megjelenése, duplex maius.

9. Nazianzi Szent Gergely pilspök, hitvalló és egyháztanftó, du pl.

10. Szent Antoninus püspök és hitvalló, duplex. Megemlékezés Szent Gordiánus és Epimachus vértanukról.

12. Szent Néreus, Achilleus, Domitilla ^szűz és Pongrác vtk., stmidupl.

13. Bellarmin Szent Róbert, pÜfpök, hitvalló, egyháztanftó, duplex.

14. Szent Bonifác vértanu, simplex.

15. De la Salle kere~ztelő Szent János hitvalló, duplex.

16. Szent Ubald püspök és hitvalló, semiduplex.

17. Bayloni Szent Paskál, hitvalló, duplex.

18. Szent Venflncius vértanu, duplex.

19. Celesztin Szent Péter pápa és hi t valló, duplex. Megemléke- zés Szent Pudcnciána szűzrő!.

20. Sziénai Szent Bernardin hitvalló, srmidupltx.

25. Szent V ll. Gergely pápa és hitvalló, duplex. Megemlél<ezés Szent Orbán pápa és vértanuról.

26. Néri Szent Fülöp hitvalló, duplex. Megemlékezés Szent Aladflr pápa és vértanuról.