mm....- C'llllll Ill-CIII Int-II.mI—Inuutlllnlll-I-Uun-IIIIInll Ill-ltnlllu mult-I.u.!!! Ill-"Ill!!—
Az öngyilkosok demografíája.
Démog'raphie des sm'cidés de Hongrie.
II. rész. —— IIe partie.
Re'sume'. En examinant la re'partiiion (les suicidés suivant le culte, la langue ma-
ternelle, la profession, la situation matérielle et le mode de perpétration, on voit égale- ment des régularités frappantes. Le taux de suicides des protestants ('unítaiz es calvi- uistes et lutheriens ), gui a toujours (lépassé leur proportion (le recensemení sest en—
core plus élevé (lepuis le traité de Tria—
non. Dans plusieurs pays protestants (en N orvége, par exemple) le taux (le suicides est basf) il est possible donc gue cette haute proportion' doit étre imputée a des facteurs sociaux ou économigues et non a la religion, et cela diautant plus gue la situation des pro- testants de Hongrie a toujours e'te' (le'favo- rable. Le taux de suicides des cathol. grecs, les gréco-orientaux et des israe'liies est in—
férieur a la moyenne et () leur proportion de population. Pour tous les deux sexes ee sont les mémes confesssions (]ui fournissant les proportions minima et maxima (avec cette di/fe'rence gue ehez les hommes le ma- ximum passa en 1923—1925 (les unitaíres aux calvinistes); tant pour les hommes (lue pour les femmes, le minimum est ehez les catholigues grecs En examinant [es suicidés suivant les villes et les campagne,s on conslate oue le taux le plus haut est or—
dinairement ehez les protestants urbains (et surtout chez les calvinistes et les unitaires ) et le taux le plus bas ehez les catholigues grees ruraux Au point de vue de la religion (les suicidés, on voit la méme régularité aux mineurs et aux majeurs: le maximum est aux majeurs protestants (surtout calvinistes et unitaires), le minimum aux mineurs catholigues grecs Il en est de méme pour la répartition des suicide's par sexe. relati—
vement a la population, les hommes ma- jeurs protestants donnent la proportion la plus haute et les femmes mineurs catho—
lioues grecaues la proportion la plus basse.
()uant au taux de suieídes par race, nation et nationalité, on sait depuis long-
1) Par contre, il y a des pays catholiaues ou il ezt haat (par exemple, en France).
temps gue c'est che; les Allemands et ehez les Magyars gifil est le plus élevé. A cet égard, les peuples latins ont la proportion la plus favorable, viennent ensuite les Slaves, le milieu est occupé par les Celto- . Romains, Francois, etc. Parmi les nationa- lites de Hongrie, le maximum est aux Ma—
gyars et aprés eux aux Allemands, le mini—
mum aux Ruthenes, aux Croates et aux herbes, Depuis le traite' de Trianon, les proportions y dépassent, pour toutes les nationalités (81163 publiées peu apres 1900 par M. Aloyse K ovacs mais le rapport mutuel n en (! pas change, il concorde méme avec les chiffres (Fil y (( cinguante uns.
L'analyse des suicides, par profession, montre gue ceux- ei sont particuliérement fréguents che; les soldats et les domestigues.
Parmi les ouvriers et employe's d'exploita—
lions industrielles, ainsi gue dans la classe instruiie, le nombre des suicides est au- dessus de la moyenne. La tcndance au sui- cide est plus grande dans la population ac—
tive (luc dans la population inactive. Dans la population active, a liexception des domes- tigues, elle est plus prononcée ehez les hommes gue ehez [es femmes. Cependant, dans la plupart des professions, ehez les i'emmes de la population inactive la pro—
portion des suicides est supéri'eure a celle a'es hommes de la méme catégorie (ar landis gue la plupart de ces íemmes ont plus de 20 ans et gue plusieurs en sont déja mariées ou meres, la majeure partie de la po- pulation mále inactive se compose d,enfants parmi lesguels les suicides sont rares. Les differences gui se présentent entre les profes—
sions, peuvent étre imputées (en particulier pour la population active et encore plus pour les hommes de cette categorie), a leur répartition par áge. Clest á cause des vieux rentiers et retraítés et des vieux journa- liers et'offciers gu'augmente par exemple surtout la proportion de suicide de liarmée, des journaliers et du groupe ,,autre" . Le haut taux des militaires de 20 a 24 ans augmente également la proportion générale—
des suicidés.
59
l928 8. szám.
" Lu majeure partie des suicide's appar-
tiennent aux classes pauvres. Suivant les
stutistigues de Budapest, 85—91 % des sui—
cidés niuvaient pas de fortune et si l'on tient compte de ee (luc la situation male—
rielle des 8'5—-—13'7% des suieide's était
inconnue, on voit (]u'il y a eu peu de suieides dans la elasse mogenne et parmi les rielies.
Le mode de perpétration des suicides varie peu dans un mente pays d'une année a l'autre, et il o/fre á peu pres le méme tableau dans certaines grandes eouches de la po—
pulation, analysées suivant le sexe ou les oilles et les campagnes. La pendaison (lui e'lait autre/'ois en Hongrie la plus fréguente cheztles suieidés, ne figure plus (luc dans la moítié des cas; uiennent ensuite les armes a ieu et le poison, moyens de plus en plus fréiluents (3075), puis la submer- sion, I'asphymie, la préeipitation diun lieu e'leve', ete. Les femmes reeourent rarement aux armes d feu et a la eorde, on y note plus Souoent gue che: les hommes le poi- son, la subrnersion, Ie saut d'un lieu élevé, l'asphyzrie. Dans les villes, les suieides par armes ("1 [eu et poison sont plus fréguents et ceux. par pendaison plus rares arra la campagne. A Budapest, la plupart des sui—
eidés s'empoisonneni.
ll reste d analyser les causes des suir'ides, ainsi gue leur relation avec les maladies men—
tales,lihérédité mor-l)ide,§le train de uie,I,abus des boissons uleoolirlues et des narcotiaues, etc. En vertu de l'arrété NO 253000, de 1928, du Ministre de l/"Inte'ríeur, [%)/füve hongrois de statistigue a entrepris, des mai dernier, une enguét'e détaille'e tendant ("1 établir plusieurs de ces données; nous en rendrons compte dans cette Revue.
Ifarrété mentionné a permis aussi la creation de homes pour la protection de la vie.
*
Az öngyilkosok vallás, anyanyelv, 't- gyonosság, foglalkozás, az öngyilkosság módja stb. szerint való megoszlásukban is számos erdekes statisztikai szabz'ilyszerűsó—
get mutatnak. E szempontokból legújabb hazaifeldolgozásunkban elsősorban a kö—
vetkező törvényszerűségek érdemelnek a vonatkozó eredmények évről évre vissza- térő nagy állandósága, avagy az adatok jel—
legzetes irányú fejlődése miatt figyelmet:
Vallás szerint reszletezett új adataink
——-— különösen egymáshoz való nagyságviszo—
nyukban ———' a rógiektől keveset térnek el
A rosszabbodás, az öngyilkosságok újabb szaporodása, ugyanis az egyes felekezetek között, ha nem is egyformán, de elég egyen—
letesen oszlik el. Az egyes felekezetek ön- gyilkossági arányszámainak imgyságsor—
rendje legalább ma is ugyanaz, mint egy negyed— vagy egy félszázaddal ezelőtt pl. a régi MorselliY) vagy Földes—féle") tábláza—
tokban .
Vallás szerint Il(lz(íll1fb(lll_""" úgy a régi.
mint a mai Magyarországon W- mindenkor a protestáns felekezetek: az unitáriusok, a rel'ornu'itusok es az evangélikusok mutat—
nak az öngyilkosságbun nagyobb arányt, mint amekkora népszz'nnlálz'isi arányuknak megfelel. lnnen van, hogy hazai protestáns egyházt'óriiak az öngyilkosságról való vi- tákban s irataikban felszólalásaikat azzal kezdik, hogy ,,pusztán az öngyilkosok ma—
gas számából nem lehet egy felekezet spiri—
tuális valeurjet megállapítani".3) T. i. az ő protestáns felekezeteiknól magas az öngyil—
kosok aránya! Lehetséges is egyébként, hogy e magas arány hazánkban az illető feleke- zet tagjainak más tulajdonsa'igailioz, pl. fog- lalkozas úgy vagyonossag stb. szerint való megoszlásukboz fűzödik. ,,A felekezetek bizonyos lllól'lóklg társadalmi és gazdasági rétegeződóseket is rejtenek magukban %—
mondja Ravasz LF) w- s így megtörlónhetik az, hogy a 'allás rovására i'atik, ami tulaj- donképen társadalmi, gazdasági okokon alapszik.H 'lmlítettiik már fentebb is, hogy vannak protestáns államok (Norvegia) ala- csony es katholikusok (Franeiaorsz) magas öngyilkossz'tgi arányszz'nnmal. Tény azonban az. hogy eppen hazánkban a protestánsok helyzete az öngyilkosságok gyakorisága szempontjáln'd mindig kedvezőtlen volt. Ezt, az akkor e tekintetben csak a fővárosra vonatkozólag rendelkezésre álló statisztiká- ból, már Földes is tanította. Azóta számo- san biatkozlak reá. A trianoni teriiletvál-
tozás pedig ezen nem változtatott, ma is éppen olyan kedvezőtlen ———— mint említettem már w— a protestánsok öngyilkossági aránya, mint azelőtt. Tény, hogy nincs kideritve, hogy ez a hazai protestánsok minő más tár- sadalmi tulajdonságának, minő társadalmi
1) Morselli: Der Selbstmord. Leipzig 1881.
2) Földes: Statisztikai előadások 11. sorozat.
(Budapest 1905.)
3) L. Ravasz László levelét, melyet a M. Sta—
tisztikai Társaság 1927. február l7-iki értekezletén felolvastak. (Az elválások és az öngyilkosságok okai és lekiizdésiiknek eszközei. A Magyar Statiszti-
kai Társaság kiadványai, 1927. 3. sz. 39. l.)
_ 8. szám
— 849 _ ]1923
17. Az öngyilkosok vallás szerint 1923—25 évek átlagában abszolút számban, százalékban a a megfelelő vallású élő népességhez viszonyitva.
Le: suicidéc en Hongrie, suivam! lc culte et rapportés a la population vivante de méme culte. Nombrcc absolus et proportions pour 100, ]923—1925.
§ Az öngyilkosok _ Suicide's § A népesség Azöngyillmsok--Snicidés
§ Populal. """—_ ***" W
§ , ) me lása azegyes val- hofiizrftrius feriiiiies 1 szarna_ § lásggstfözött —- répartit."""""""""""""""""""""""""
1 a l l a 8 f abszolút egy m1111o §mlrclesd1fjeru ís
' száma lakosra ;—
! § § az — - -
(, u t t e s nombrr § _ 'népsz.szen_ egy millio lakosra
233511?!"W", ] ""I 1923JO izgi—313171; pam" [ mil/ion ill/mh.
ilían d'habí—§§ 0/0 df;920'"3'§
tants ; § o,0 ;"
, , , , M, , § , , . §, ,§ , , §. ,
Róm. kath. % Oath. r. .. .. § 1.262 239 l 52-9 § 63-9 ,; 348 ! 138
Görög kath. —- Cam. gr. .. 34 188 § 1-4 § 3-3 276 ; 102
Református —— Calvíniste .. .. § 739 430 ? 31'0 § 21'0 , 615 251 Ágost. hítv. evang. —— Luthc'r... .. 179 348 § 7—5 § 3-2 555 ? 151 Görög keleti _ Gr.-orient. .. . § 13 247 , 0-1; § 0-6 299 3 188
Unitárius —— Um'tairc * 3 466 § 0'1 § 0'1 485 ; 334
Izraelita — Isr 129 264 § 5'4 § 59 390 § 145
Egyéb és ismeretlen m— Autres m inconn. 26 § — § ,Z'l § O'I —— -—-
§ 1
Összesen _ Total_.. § 2.395 ess wo-o § 1000 433 § 162
. § §
vagy gazdasági rétegeződésének következ—
ménye, ha nem a valláserkölcsnek, ha nem
a kánoni jognak a katholiknsoknál szigo- rúbb felfogásának.
Az Öngvilkosok újabb, 192 3 25. évi, táblázaton láthatok.
Látható, hogy millió lakosra Trianon után is a protestánsok, és pedig az unitáriu- sok és a reformátusok jelentenek hazánk—
ban legtöbb öngyilkost (1923/25. átlagában).
vallására vonatkozó hazai adatok a' 17.
az unitáriusok MiG-ot, a reformátusok 430—at. Közvetlen utánuk sorakoznak az evangélikusok 348-eal. A minimum a most ismertetett 1923—25. évi adatokban a görög—
kntholikusoknál (jelentkezik, millió hasonló vallású lakosra 188 Öngyilkossnl.
Az egyes mzllásieleluezetek Ia'ilönbözt'i lcrmékenységének befolyását kiküszöbö—
lendő, Kovács Alajos 1) 20 (evvel ezelőtt az NHL—08. évi ("öngyilkosok vallz'isl'elekezeten—
kint eltérő (öngyilkossági arányainak kiszá—
mításakor a 6 éven felüli népességhez viszo—
nyított. llykópen elérte azt. hogy :1 termé- kenyebb, tolni-gyermeket felmutató. de inn- gasabb öngyilkossággal biró felekezetek aránya ez okból nem csökkent és kiküszö—
bölte az egyes felekezetek öngyilkossági ará- nyainak Összehasonlításában :! felekezetek születési arányszámának különbségéből származó hibát. (Példa az unitáriusok és a náluk mégis termékenyebb reformátusok
x
) L. Magyar Statisztikai Közlemények. Új so- rozat 32. kötet 34. ].
Alajos-féle,
öngyilkossági arányának alább ismertetett nagyságviszonya, mely e korrekció után megfordul.) Az újabb 1923—--25. évi adatokat hasonlóképen csak a 6 éven felüli népes—
séghez viszonyítva 5 az eredményeket az 1901—08. évi régi magyarországi, Kovács adatokkal egybevetve a 18.
számú táblázat láttatja.
18. Az öngyilkosok vallás és nem szerint 1923—25.
évek átlagában egy millió hat éven felüli lakosra számítva s a régi Maagyat-országra vgnatkozó
1901—08. évi eredm nyekkel egybevetve.
Les suicidés m Hongrie, suivant le culte et le sem:, en 1923—1925, calculés pour 1 million d'habitanls
de plus de 6 ans' et comparés aux résultats de 1901—1908, relatifs [1 la Hongrie ancicnne.
i'Vsett egy millió hat éven
felüli lakosra öngyilkos , Propmtíon pon: 1 million
dhalv de plus de ti ans des
__ .,í'í'ffffíMMMMMMM V * l l á' S §? a férfiak, a nők lazegész
_ du sur du smfz' nepes-
111555; ._ [Mi-,, 335232- CW'S 1 k ő] (334 Jelinek
Él __ m , ' ;
Róm. kath. — Chat/z r. §304 39( 96 15441199 267 Gör. kath. —— Cath. 11154 314 49 114102212
Református —— Calvim'ítc 11644 679 240, 2733 443472 Ágost. hitv. evang. § §; § §
Luthér. . . . . . . . §*494§ 613 137§ 166314 384 Görög keleti — Gr.-Orient. 1172? 324 55 206115 269 Unitárius —— 'Urtitairc .. § 6365 499 208 358§ 26 33 Izraelita __ Isr. . . ' 3295 421 90 156§ 208 283
Összesen _, Total §§3s4 471108 181§§220§821
§! * H i' * ,
59*
8. szám. ——-850—— 1928
AZ ÖNGYILKOSDK VAuÁs SZ ERlNT.
Les Suicidés par religion.
ma.) Il. ,a 8
6öngyilkosokszá'; urImi/00"(Ilma.r/etamimreligia
§
§
6vallásúlakosraes suitile'sne 0 0
mameglete! ade:
É'e
E
)—
SÉ' o ; * "r'
önkamrómkam go'kel izr- evang re orm. ami. a tag __
$$$ %a/hyr .ra/h. r, giga/'en! isr. lui/7. calv vmf Maya/mem
") sak 8 éven feluhelmez VlSZO '!ve— aware/j J'Pu/P/npnf e mi. ., ,TFp/uf de ílym- §
Látható, hogy ezen korrigált adatokban is protestánsoke' a maximum. Azonban m- úgy 1923—25., mint 1901——08. szerint —— a reformátusoké a szomorú elsőség, míg az előbbi, a teljes népességhez viszonyító, új eredményekben a reformátusokat megelőz- ték az unitáriusok. Az ágostai evangéliku—
sok úgy a nyers, mint a korrigált, úgy a régi, mint a mai Magyarországra vonatkozó.
adatokban mindig a harmadik helyen kö- vetkeznek. A minimum a korrigált országos adatokban is a görög katholikusoké, aztán jönnek a római katholikusok, görög kele- tiek s az izraeliták. Az egyéb rovat változó adatokkal bir. Az öngyilkosok között min—
dig több az ,,egyéb és ismeretlen", mint a népszámlálásnál s ezért gyakran igen ma—
gas helytelen számokat is ad az egyéb fele—
kezetekre vonatkozó népességhez Viszonyító számítás. Egymásnak meg nem felelő nép- tömegek hibás viszonyítása miatt magasak Melly erre vonatkozó számai!) s nem bizo—
nyos egyéb felekezetek és felekezeteken kí- vüliek rendkívül magas öngyilkosai miatt,
mint azt az egyik újság tévesen magya—' rázza?)
A világháború előtt való időkhöz képest való változást illetőleg megállapítható, hogy _ a legmagasabb aránnyal szereplő protestáns felekezetek öngyilkossági aránya újabban alig romlott tovább s inkább az egykor is, '*most is minimumot képviselő s a közepén
álló felekezetek aránya növekedett. Bár a
változás —— mint fentebb említettük ——-— nem 1) L. Melly József: Az öngyilkosságok Buda- pesten és az európai nagy városokban. (Budapest 1928.) 42; 1. ,
2) L. Nemzeti Újság X. évf. 178. sz. (aug. 7-én) 1. 1; Szabó József: Az öngyilkosok városa. 2. !.
._._—
volt olymérvű, hogy az egyes felekezetek nagyságsorrendjét megváltoztatta volna, mégis jellegzetes különbség van a felekeze—
tek között a romlás mérve tekintetében is, Amíg ugyanis 1901——()8—ban a 6 éven felüli népességhez viszonyítva az országos arány
220 és 1923w—25-ig 321—re, vagyis 46%—kal.
romlik, a reformátusoké 443—ról csupán 472—re vagyis csak 7%, az unitáriusoke' 426-ról 433411, csupán 2%-kal, az evangé- likusoké pedig 314-ről 384-re, szintén csak 22% —kal rosszabbodott. Ezzel szemben a mi—
nimumot képviselő görög katholikusok egy—
kori arányuk 108%-ával (102—ről 212—re), a görögkeletiek pedig annak 134%-ával (115- ről 269—re) gyarapodtak. A katholikusok gyarapodása 34 %. az izraelitáké pedig 3676 . Nemek szerint hasonló sorrendet talá—
lunk a felekezetek között, mint általában.
A férfiaknál s/ a nőknél is egyaránt ugyan—
azon felekezetek mutatják a legkedvezőbb s a legnagyobb öngyilkossági arányszámo—
kat. Nem szerint való megoszlásban a most ismertetett újabb hazai eredmények ugyan—
azon 1923/25. évi átlaga a 17., ugyanaz a régi Kovács Alajoswféle 1901—08. évi ered—
ményekkel egybevetve, s csak a 6 éven fe—
lüli népességhez viszonyítva, pedig a már szintén említett utóbbi (18. sz.) táblázatban látható.
Szembetűnő, hogy minden vallásnál ked- vezőbb (: nők helyzete, megfelelően a nők általában kedvezőbb öngyilkossági arányai—
nak. Látható (a 17. táblán) másrészt, hogy a vallások sorrendje nemek szerint tényleg alig változik. A férfiaknál a maximumot je—
lentő reformátusok mégis megelőzik az uni—
táriusokat; míg a nőknél a legnagyobb aránnyal az unitáriusok szerepelnek s így a reformátusoknál kedvezőtlenebb arányt mu—
tatnak. A minimum mindkét t'elekezetnél a görög katholikusoknál van s a közbeeső többi felekezetek sorrendje is azonos az ál- talános sorrenddel.
A 6 éven felüli népességhez való viszo—
nyításnál, a korrigált adatokban (l. a 18.
sz. táblázatot) egészen hasonlóan az összes népességhez viszonyító adatokhoz a férfiak—
nál a reformátusok (679), a nőknél az uni—
táriusok (358) adata maximum. Minimum marad mindkét nemnél a görög katholikus felekezet. A világháború előtt való viszo- nyokhoz képest való rosszabbodás minden
felekezetnél nagyobb arányú a nőknél (át-
lag 67%), mint a férfiaknál (40%), bar a nők ma is lényegesen kisebb arányt mutat- nak (millió 6 éven felüli lakosra 181 ön—
8. szám. —851——
1928
%
gyilkost), mint a férfiak (u. u. 471). Jeléül
annak, hogy azok a körülmények, amelyek a nők arányát az Öngyilkosok között újab—
ban mindinkább emelik (a kereső nők szá—
mának növekedése, a túlzott női emanci- páció terjedése, Özvegyek, elváltak arányt — nak gyarapodása stb. ), a felekezetek között elég egyenletesen oszlanak meg. Mindkét nemnél látható azonban, hogy éppen a leg magasabb arányt képviselő protestáns fele- kezetek aránya a multhoz képest már csak kevéssé romlott s hogy a rosszabbodás ará—
nyában az eddig legjobb helyzetben lévő felekezetek járnak elől. A romlásban a maximum a görög keleti nőknél van: 275%
löö-ről 206-ra), utánuk jönnek a görög katholikus nők 13303-kal. Legkevésbbé a református férfiak aránya romlott %% —kal§, az unitárius férfiak (öngyilkossági aránya pedig még javult is.
Érdekes a különböző vallású öngyilkw
sokat korukkal is egybevetni. Már- Kovács Alajos megállapította, hogy a korcsoportok lentebb (az I. részben) ismertetett öngyil—
kossági uagyságsorrendje az egyes fele—
kezeteknél is hasonló s a legkedvezőtlenebb öngyilkossági aránnyal szereplő felekeze- teknél, a refórmátus és unitárius férfiaknál a legidősebb korcsoportot: jelentkezik a mami- mum. Másrészről hasonlóképen már az ő dolgozatából kitűnik, hogy a gyermekek öngyilkossági eseteiben is a. a. (( szabálysze—
rűség mutatkozik, mint a felnőtteknél, ((
gyermekeknél is a reformátusok s unitá—
riusok jelentik a maximumot. Jelen feldol- gozásunk a kis- és nagykorúakat részle-
tezte vallás szerint, erre vonatkozólag lla——
zánkban ezek az 1923/25. évi átlagok a 19.
számú tábla szerint alakulnak.
Látható, hogy maximum a református nagykorúaké, millió nagykorú reformátusra 627 öngyilkossággal. Utánuk sorakoznak az unitáriusok 581 esettel. Minimum a görög katholikus kiskorúake', millió kiskorú gi'r rög katholikusra csupán 110 öngyilkossági esettel. Igen alacsony még az izraelita kis—
korúak aránya is (115). A kis- és nagy- korúak között az öngyilkossági arány ma—
gassága tekintetében a legnagyobb különb- ség az unitáriusoknál van,
átlagos 186%-0t lényegesen í'elülmulja. A
többi protestáns t'elekezeteknél is hasonlóan magas a különbség. A reformátusoknál is '5 több mint háromszor akkora a felnőttek.
mint a kiskorúak aránya. (Pontosan 210%-os különbség van.) Legkisebb a kü—
lönbség a görög katholikusoknál, ahol a 24 éven felüliek öngyilkossági aránya a 24 éven aluliak arányánál annak csupán 147%-ával nagyobb.
A kor szerint való megoszlást (( nemmel is kombinálva ha7ánkban a következő or—
szágos eiedlmnyekhez jutunk (l. a 20. sz.
táblázatot), A férfiak között a protestáns nagykorúak mutatnak fel legtöbb öngyil- kost (%S-öt a reformátusoknál millió rel'.
nagykorú férfira). A minimum persze a nőknél van, a gör, kath. kiskorúak körében mindössze 57 ily öngyilkos esett millió kis—
korú gör. kath. nőre. A kis- és nagykorúak között, lévő különbség nagyol'm a férfiak—
nál (231% —os), mint a nőknél (csupán 97 %,.
19. A kis és nagykorú (24 éven aluli és felüli) öngyilkosok száma vallás szerint 1923—25. évek átlagában.
Les suicirlés en Hongrie, par minem's et majeurs (au'deasoua de 24 ans et au—rtessus), suivant le culte,
moyenne de 1923—25.
§ Öngyilkosok —— Suicidés § 202323?
"izgis §plns dei, "13315 lplas de§ "";ng §plus de§ maig/ts lpllts de
Vallas—Cultrs 24réven—ans
alul % felül ; alul felül § alul § felül§ alu1§ ÉL
: ; millió lakosra *
sz. nombre "§, §pom [ million Ui"
_ , WW, , ,, ;, "lab ,,,,,,
' " l §' %
Római katholikus ,_ Oath r, 356 § 906 x,y-4; 50-7§
Görög katholikus — Cath gr 10 § 24 ; 1"? ' l"3 § Református — Calvinistc . 163 576 § 272 323 § Ágostai hitvallású evangélikus ——MLuthe'r. 39 § 140 2 65 7'8§
Görög keleti —— Gr Orient. 3 ; 10 § 0-5, 0 61
Unitárius ——— Unitaire 1 § 2 § 0'1 § 0'1 §
Izraelita — 187. 24 § 105 § 4'0l 5'9§
Egyéb—Aurra .. .. .. .. .. .. 3§ 23§ 06; 1-3;
Összesen —— Total : § 599§] 786§ 100"§0 100"0§
38095 , ami azf;
———852——— 1928
20. A kis— és nagykorú öngyilkosok vallás szerint való megoszlása nem szerint részletezve 1923—25 évek átlagában s a népességgel egybevetve.
Les wie-idős (minmrs et majcurs) en Hongrie, d'aprés lc culte et le sem, par rapport a la 'moymne de 1923—1925 et fi la population.
_M,ai Öngyilkosok jiSuffiáfi,v ,,._,§a§%§;;%wwaWL _
Jmnínsdri plus de Mamim det p/m de §§mnim dt§ plus" tlíllumíma't'3 pit—117715; moins dei [vlus de Hmoimdr§ fiu; (Iz
' 1 l , § 24 e v e n — a n 5
l a a s 1? alul felül §! nlul ; felül §§ alul § felül %! alul 1 felül * alul § felül ' alul felül
(! l .
'' _ "iif; "ki ' ' ' " A_MH '— 'Áw ""—""7"4
J " t e 's .. , ,AíÉ'Éaknál:.lí'll'liíimj "__ÉA'ÉÉÉY;.7? """Fí,._,_m.§; a férfiaknál a nőknél
; millió lakosra § jí millió lakosra § 7107117'1" ; frmmes
É proport. pour H 010 " proport. pour _' 0/0 " ' 0 *" ' "'
(.!) million tfhab. H Imilliond'hah § (,
" ' ' M 75 § ? l'
Róm.katlx.— Cathm. 169 538 1 58'6' § 50'4 '; 100 176 ' 60'8 51'8 65'6 ' * 0'2'8
Gör. kath. —— Cath.gr. 162 400 :2'0 13 5; 57 150 § 1'2 1'4 2'3 ! 2'0
Reform. —— Calvin. . 288 955 "255 32332 165 819 30'3 319 202 '.)I'S
Ág. hitv. ev. —-Luthér. 245 839 7'8 8'4 76 215 § 4—2 6 4 60 _ - fi'4
Gönkel. —— Gr.-or. . . 107 1 445 024 ()'5 H 152 220 ; ()'8 06 (Hi § 0'8 li 05 ()"6
Unitárius—Unit. .. 224 L 619 0-1 0—1,; _ 538 ; —— 0-2 mi 01 § 01 0-1 Izraelita—Isa 188 A 541 5'() 5'613 45 218§ 9-1 68 51; 681; 5-2 66
Egyéb _ Autres _ _ ()ó' zar—§ ; — n 06 0—9 az g 0-2§; az 0-2
-- ! ' ;; v
Osszesen — Total ; 189 ; 625 amo-olwaot 109 214 Uma—o zoo-01000two—ormon 1000
§ ! '; - u :
x § § 15, ! '
Maximum a különbségben a protestáns fer- tiaknál (30096-011 felül), minimum a görög keleti nőknél van (68%—kal). A görög keleti nagykorú férfiak millió lakosra eső aránya (445), távolról sem éri el a ret'ornn'itus nagy—
korú t'órfiaket (955), de a kiskorúakkal
szemben az 1923/25. évi adatok szerint amazokénál kissé nagyobb arányú különb- séget mutat (3165'6-ost 3()1%—kal szemben), Az egyes felekezeteket Városi és vidéki lakosokra bontva szembetűnő, hogy a pro- testáns (különösen református és unitárius) városi lakosság mutatja rendszerint a leg- magasabb, a görög katholikus vidéki népes—
ség pedig a legalacsonyabb öngyilkossági
arányokat (l. a 21. sz. táblázatot). A görög
katholikus városi lakosság csekely szám—á- nál fogva igen eltérő adatokat ad, innen van, hogy 1923—25. átlagában a legnagyobb adattal szerepel. Budapesten az országos adathoz hasonlóan szintén rendszerint a protestánsok (a reformátusok) tűnnek ki a legmagasabb aránnyal. Minimum itt az iz- raeliták és róm. katholikusok aránya. A gö—
rög katholikusoké azonban nem oly ala- ,csony, mint az országos eredményben, bár igen nagy szélsőségek között váltakozik.
Kár, hogy Melly 1) a fővárosi öngyilkosok vallására vonatkozólag csak évenkint közli az adatokat és nem számít átlagokat, mert az egyes évi eredmények egymástól, külö—
'l VMelly József: Az öngyilkosságok Budapesten és az európai nagy városokban. Budapest 1928.
42. l.
21. Az öníyilkosok város és vidék között való megoszl sa vallásukkal kombinálva 1923—25.
évek átlagában. '
Répartifion (les suicidés en Hongrie entre les conzitats et les willes munícipales, suivant le Balta, moyemtes
de 1923—1925.
A vármegyei § A tj. városi r'omilats: ; Villes1mm1cip.:
* Sigiíkíií "A " ' Az öngyilkos vallása § ÉS § * §_ §€ §
._ agsgass aéiaggs
Calle des sua-zdés ÉS. Aágí' E 3 _; Égi E E§ 323525 E—É §732'Ze'
És iae§§§ És §a§§§
gz'goaan vgÉ'ÉORR'É
Róm. kath. —— Oath. r. % 828 192 E 434 455
Gör. kath. —— Cath.gr, 22 136 ; 12 , 658 Református— Calvin. 581 396 '; 158 606 Agest. hitv. evang. l'
Luthe'r. .. .. .. .. 137 312 § _42 % 571 Gör,keleti— Gr.—orizni 11 239 2 ! 296 Unitárius —— Um'mire 2 470 1 : 354 Izraelita —— Isr. 37§ 175 92! 335 Egyéb —— Autres 15§ _- 31 113 —-
Összesen _ Total irasat 245 ! 752; 472
_a t 1. !
nösen kisebb városi anyagon az átlag egyik oldaláról annak másik oldalára is áthaladó eltéréseket mutatnak. Az egyes évi eredme- nyekből így nem lehet a fővárosi anyagon kellőképen megítélni a vallások nagyság—
rendjét. így az éves eredményekben Melly—
nél csak elmosva jelentkezik szabály, t. i., hogy a protestánsok a fővárosban is túlnyo—
móan az átlagnál magasabb, a katholiku- sok, különösen a görög felekezetek, de az izraeliták is, annál alacsonyabb öngyilkos—
8. szám. 1928
sági gyakoriságot mutatnak. Melly-nél pl.
előfordulnak évek, ahol a fővárosi görög katholikusok aránya (pl. 1923—ban millió lakosra 992) az azon évi átlagot (446) lé—
nyegesen felülmúlja, máshol e vallas (1917—
ben csak 106) s minimum az az évi adatok sorában is; s vannak nála évek (pl. 1925), ahol evangélikusok aránya 1344) az az évi átlagnál (569) lényegesen kisebb. 'l'őhl) éves atlagoknál az egyes évek eltérései kiegyenlítődnek, s .,a nagy számok törvé—
nyének" jobb érvényesülése várható.
Az öngyilkossági (Irány fajok, nemzeni:
és nemzetisége]: szerint való alakulását ille- tőleg rég ismeretes, hogy a német fajna! s magyarnál van a maximum?) A legkedve—
zőbb a latin népek aranya, utánuk jönnek a szlávok. Középhelyen a kelni—románok,
franciák, stl). állanak. Félszazaddal ezelőtt
Morselli szerint a németeknél egymillió la—
kosra ISO—465 öngyilkos esett. A latinok- nál a minimum 27g3tl, a szlávok a'ál'l_'£l utánuk 30—40 volt. A középhelyen álló franciák aránya 1, töm-120 volt akkor, millió
lakosra Ma az arányok minden fajnál,
minden nemzetnél nagyobbak, de egymás—
hoz való na;,)yságviszonyuk me)egyezik a tél- századdal ezelőtt megállapítottal. Bnrkoltan kitűnik ez az országok nemzetközi őssze- hasonlítasából is (l. l. közl., 2. tábla), külö—
nösen, ha ismeretes előttünk az egyes or—
szágok népességének nemzetiség szerint való megoszlása, erre mutatnak azonban hazai
anyanyelv szerint részletezett adataink is.
Hazai ncmzetiségeink közül magyaroké a szomorú elsőség.
gas műveltségük, a egy nagy : 'inyban vá roslakó voltuk magya "azza ezt, de mindez nem elég. Ott van a zsidók példája, város- lakók, magas műveltségűek és mégis kevés köztük az öngyilkos, Közvetlen a magyarok után sorakozik a német. Minimum a ruthén s a horvát. A nemzetiségek öngyilkossági arányaira vonatkozólag legújabban csak az 1925. év anyagát lehetett teldolgozni tl. a 22. és 2.3. sz. táblát), mert az Öngyilkosok nemzetiség szerint való megoszlásara vona'lt—
kozó régebbi fővárosi eredmények nem álla—
nak rendelkezésünkre. Az ország ma) egy—
séges magyarsága mellett egyébként nálunk a nemzetiségek szerint való feldolgozás so.- kat veszített régi jelentőségéből (_l. a 23. sz.
régóta (1 Talán ma—
1) Az emberfajok közül Bernát szerint a sárgák"
a fehérnél magasabb, a feketék alacsonyabb öngyil—
kossági aránnyal bírnak. (L. Bernát István: ,,Elvá- lok és öngyilkosok". Budapest 1927. 23 1 Magyar Statisztikai Társaság kiadványai 2. szám.)
22. Az öngyilkosok nemzetiségük szerint 1925- ben nemükket is kombinálva és millió 6 éven
felüli lakosra számítva.
Lcs suicides en Hongrie, par naiionalité, 1925. Nom- bres par sarc, pour 1 million dhabitants de plus
de 6 aus
' Esett millió 6 éven felüli lakosra öngyilkos _ .Sm ] milliond'hal).
Az"öngyilkos nemze- dr gin; de (?ans
tisége vagy anya—' § (( férliak a nők azesész"é'
— — , smu'de's ; Slliudérs peSSégbe"
nyelve —— A(Ltwml— , ., —— —— dans la po-
. , k (") z 6 t t pal total:
ltle (m languemailer— g § ig.? (Ag—., , - nelle (les suwtdes § §19LF§ ! §1925 _1' 1925
§ ) § ) §
§ ,
§
Magyar—Hongroise i478§ 504) 169§ 194§§ 321 341
Német M— A(lcmande i'— 375§ 309§ 92) 49§* 228 169
Tót — Slorzalue .. 204§ 244 46§ 28ii 121§ 127 Oláh — Roumaine; 154; 174, 47; 9()§§ 101 133 Ruthén — Ruthéne :' 7E§ —§ 18§ —§§ 45 ——
Horvát _ Uroatc.. 5131; 1'19§ 2t8§ ——§§ 84, 57 Szerb —— Srrbe . .. * 181§ 450§ 64§ 251§ 124! 356
Egyéb — Aums .. 265§ 518§ 66§ 142); 170; 339 Total ;334; 484! ms 175) 220 326 Össz.— ——
tablat). Különösen a ruthénekre s a bor-' 'atokra vonatkozik ez, azokra, akik a mai Xlagvarorszz'lgon igen kevés egyénnel szert)—
pelnek s a re'ljuk vonatkozo népmozgfalmi viszonyszamok ezért nagyon változók s cse—
kély jelentőséggel birnak.
A legújabb adatokat a régi Magyaror—
szagra vonatkozó l$l()1——— 08. évi Kovács Ala—
jos—féle eredményekkel kí *anva egybevetni, :) t') éven felül lévő népességhez viszonyitó 422. sz. táblán lévő) új erednn'myeket kell szemügyre vennünk, mivel a különböző nemzetiségek eltérő termékenységének za- varó befolyásától, állandóan különböző ma- gas születési arímyszz'nnuktól, Kovács ezen adatokat is mentesíteni akarta, mint az egyes vallz'lst'elekezetek öngyilkossági ada tait Az (') regi adatai is Csak a () éven felül lévő népességhez Viszonyítanak. Az ÖngxiL kosságra nem képes és az egyes nemzetisé—
geknél különböző arányú gyermekréteg le—
szamitasaval nyert korrigált adatok szerint (1. a 22'. táblát) a magyarság 1925. évi, millió (3 éven felüli magyarra 341 öngyilkost jelentő adata maximum, ha a mindössze 6 öngyil- kost jelentő és nyilván esetlegesen kissé ma—
gasabb (356) szerb aránytól eltekintünk. A szerbek aranya egyébként is a rnagvarnál sokkal alacsonyabb szokott lenni. A ma—
gyarokra vonatkozó ez az új adat csak (%% kal magasabb a magyarság1901—08.évi 321——()s arányanz'il. Tekintve, hogy az orszá—
gos arány 48 százalékos növekedést mutat nyilvánvaló,
(mm—mos. és 192r között)
8. szám. ————854——— 1928 23. Népességünk és öngyilkosaink megosztása :!
Répartz'tion par nationalite'de la population et des wicidés,
emzetíség szerint a régi s a mai Magyarországon.
Hongrie ancienne et Hongrieactuclle.
Nationalítés [ Az öngyilkosok ," Sudcídés ' : ille la Hongrie ancienne de la Hoúghé actualle ; "lo-os ! millió *; pour
Nemzetmég A régi , A mai me osz-' fétü—imíl-l nó % : mil—iÖSSzeS —- la
vagy anyanyelv Magyarorszag nemzetiséget . rá;;Éti-llíon d'honz.§liorz de fmm.[popul.íotale
Nationalite' ou langue 1910 1920 § now/,) § lakosra eső száma .- nombre
matemclle ." "" * A , *
§ absz. szám , ofo absz. szam 05 , 9 , § _ b e
i nombre ubs. ; " ; nombre abs. *0 ' ( "
M,, ____,a,, ,, MA ;. ," IT ! az új, ; W,, _ W,. _
Magyar —— Hongroise * 9,944.62T ! 54'5 7,147.053 89.6' 94'4i 451 : 175 i 309
Német —— Allemande 190335? 104 551211 69 371 280 ! 46 § 155
Tót —— Slovngue . . . 194635? . 107 141882 18 073 219 ; 25 b 115
Oláh -—-- Roumaine . . 2,948.186 ! 16'1 23.760 0'3 01 E 158 82 X; 121
Ruthén — Ruthéne .. ; 464270 § 2-5 1.500 0-0 _ , —— —— [§ —
Horvát —— Croaie ? 194308 : 1'1 36.858 05 Oli 107 '; —— it 52
Szerb -— Serbe .. ; 461516 , 2-5 17.131 0-2 az 425 E 286 [$ 386
Egyéb —— Autres 1 401.412 i 2'2 60.748 0"? _ 0'8i 484 [ 132 [ 316
__ x: ( )
OSSZ. —— Total . . ! 18264 533 1000 § [980143 1000 100'0i 433 1 162 ii 294
ia ! ; %;
hogy a magyarság helyzete ma az Öngyilkos—
ság szempontjából a többi nemzetiségekhez képest mégis kissé kedvezőbb, mint volt a ví—
lágháború előtt. így némikép enyhült ez a nemzeti szempontból rendkívül aggasztó tii—
net, mely szomorú világot vet a magyarság—
nak az életet kevésbbé megbecsülő voltára.
gyenge akaraterejére, ami a két legmagy' — rabb l'elekezetnél, a rel'ormátusnál s az nni—
táriusnál érte el tetőfokát. Az átlagos rosz—
szabbodásnál erőteljesebben a nemzetise—
geknél is éppen úgy, mint a vallásfelekeze- teknél, éppen azok aránya romlott. ame- lyek egyébként alacsony ongyilkossagi ará—
nyokkal szerepelnek. de amelyek alacsony műveltsége újabban sokat javult. a horvá- toké, oláhoké, szerbeké stb. A németek 1925. évi 6 éven felüli népességhez viszonyí- tott öngyilkossági aránya hazánkban kisebb az 1901/08. évi német átlagnál. Látható te- hát, hogy Trianon után az adatok majd minden fajnál, illetve nen'izetiségnél bár eltérő mérvben A", de rendszerint nagyob- bak, mint a XX. század elejéről származó régi hazai feldolgozásban, de egymáshoz való nagyságviszonynk nem változott. sőt megegyezik még a félszázaddal ezelőtt meg—
állapított legrégibb európai adatokkal is.
Nem szerint vizsgálva a nemzetiségeket (l. 22. és 23. sz. táblázatot), a magyar fér- fiaké a szomorú elsőség, millió magyar anyanyelvű férfira 451, millió 6 éven felüli magyar anyanyelvű fÓl'llI'il pedig 504 ön—
gyilkossal. A szerb, a német s az egyéb so—
rakoznak utána. A német férfiak öngyilkos—
sága állandóan magas szokott lenni. a szer- bek, (: magas 1925. évi aránya azonban
inkább csak csekély számukkal magyaráz- ható esetlegesség következménye. A mini-
mum a rnthén, horvát és tót nőknél van.
A két nem közti, a nők javára ismeretes, kit-—
lőnbség (, csekélyebb műveltségű (irni—ol- vasni tudó! kisebb arányban jelentő) nem—
:(rtiséyirkizél. pl. látnál sokkal nagyobb (9- szervs 28 és 244). mint (1 magas művelt- _:;éyű nmgyarnál és a némelne'l.
Foglalkozás szerint sokkal nagyobb el—
térések vannak az Öngyilkossz'igok gyakori.
ságában. mint vallás vagy nemzetiség sze—
rint. Rég ismeretes, hogy a katonák s a cse' lédck körében különösen gyakori az öngyil- kosság s hogy egyfelől az iparosnumkás—
elem, az üzemel; tisztviselői, másfelől az ér- telmiség az, melynek sorait az öngyilkosság (IZ átlagosnál még szintén jobban pusztítja.
Nemzetközileg elismert tétel ez és más or—
szagok öngyilkosainak foglalkozás szerint való megoszlásában is hasonló szabályszerű
ség látható (l. Massaryk, Mayr, Morsclli.
Földes stb. vonatkozó munkáit). A mai Ma:
gyarországon pedig foglalkozás szerint ép—
pen az iparforgalmi, a közszolgálati s a sza—
badfoglalkozz'isú népesség képviselete duz—
zadt meg., a régihez képest, vagyis foglalko—
zás szerint is azon néprétegeké. amelyek—
nél már korábban is szembetűnő hajlandó—
ság mutatkozott az (öngyilkosságra. Rész—
ben innen van —— mint már fentebb emlí- tettük -——A a mai országos öngyilkossági arány gyarapodása is. llyképen igen érde—
kes a mai s húsz év előtti (19()1—-—08. évi ön- gyilkossági arányszámokat foglalkozás sze- rint való részletezésükben egybevetni, hogy vajjon nem változott-e azóta az egyes foug-
