• Nem Talált Eredményt

A város könyvtára - A megújuló Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A város könyvtára - A megújuló Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár megtekintése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

TMT 49.évf. 2002. 10-11. sz.

Fodor Péter

A város könyvtára

Az utóbbi fél évtized a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár életében jelentős szakmai, szervezeti és feltételrend­

szeri változást eredményezett. A múlt idő használata természetesen a változások már lezárult programjait és szakaszait jelenti. Hiszen folyamatról van szó, amely az évtized utolsó éveire igéri e munka befeje­

zését, és megalapozza a további fejlesztéseket.

Ismeretes, hogy döntő változást jelentett nem csak a könyvtártörténetében, de a hazai könyvtári rendszer­

ben, sőt a főváros kulturális életében is az a fenntar­

tói elhatározás, amely 1997-ben arról szólt, hogy évtizedek helykeresése, elvetélt koncepciói, pénzhiá­

nyai után megkezdődött a központi könyvtár bővíté­

sének és rekonstrukciójának programja.

A Kiss Jenő főigazgató, Papp István főigazgató­

helyettes és Deák Sándor gazdasági igazgató által vezetett csapat készítette elő ezt a jelentős munkát.

Majd 1998-ban megkezdődött az építkezés, amely­

nek eredményeképpen 2000. november 20-án az új épületrész, majd 2001. szeptember 12-én a restaurált palotakönyvtár ismét megnyitotta kapuit A központi könyvtár alapterülete az 1998-ban átadott Pálffy- palotával együtt 15 000 m2.

A nettó 3 milliárdos beruházás 80%-át címzett támo­

gatásként a kormányzat, 20%-át a fenntartó főváros finanszírozta. Példa nélküli a megvalósítás módja, hiszen a könyvtár maga volt a beruházó és lebonyo­

lító. Ennek valamennyi előnyével, amit az áttétel nél­

küli, közvetlen jelenlét biztosított, és valamennyi ter­

hével, ami azt jelentette, hogy az intézmény ezt a munkát saját gazdasági-műszaki apparátusával ol­

dotta meg. Ezzel jelentős pénzösszegeket takarított meg, amelyeket a szakmai kívánalmak kielégítésére tudott fordítani. A terveket Hegedűs Péter vezető tervező készítette. A belsőépítészek Hefkó Mihály és Jakab Csaba voltak. A palota igényes restaurálási munkáit Nagy Gábor László irányította. A fö kivitele­

zők a MASZER, a Magyar Építő Rt. és a Középületépitö Rt. voltak. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy az épitészszakma nívódíjjal és az év belső építésze címmel ismerte el a kiemelkedő munkát.

Olyan nagyvárosi könyvtár jött létre, amely szolgál­

tatásainak sokféleségével és minőségével megfelel a nyilvános könyvtárakkal szembeni elvárásoknak. A könyvtár nyújtotta hagyományos és új szolgáttatáso­

kat az olvasók széles köre veszi igénybe. A központi könyvtár arra törekszik, hogy a város meghatározó kulturális központjának szerepét is betöltse. A beirat­

kozott olvasók számának látványos emelkedése (2001. december 31-én 48 535 fö), a napi 3000-4500

látogató ittléte is igazolja, hogy szükséges és jó dön­

tés a kulturális beruházások finanszírozása.

Az eddigi olvasói, használói vélemények, a szakmai észrevételek értékelése után túlzás nélkül állítható, hogy vonzó, korszerű kultúraközvetítő intézmény a főváros könyvtára. Talán nem árt idézni a névadó Szabó Ervin könyvtárigazgatót, aki a Könyvtáh Szemle 1913. 2. számában így irt; „Hogy nem a kö­

tetek számával, hanem a használat számával kell a könyvtár értékét nézni, ez lassanként közvélemény lesz. Hogy ez az eszközök korlátoltsága mellett csak a gyűjtés területeinek jól átgondolt és következetes korlátozásával érhető el, szinte magától értendő."

Vajon Szabó Ervin elégedett lenne-e Budapest nagy- könyvtárával? Azt nem tudjuk, de azt igen, hogy az általa annyira szorgalmazott nyilvános könyvtár esz­

méje a 20. század végére elfogadottá és általánossá vált.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár megújulása nem fejeződik be a központi könyvtár felújításával, szak­

mai munkájának újragondolásával; ebben az évben a várost ellátó tagkönyvtári hálózat fejlesztése is meg­

kezdődött. A Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsága által egyhangúlag elfogadott fejlesztési koncepció a minőségi könyvtári ellátást és szolgáltatást tűzte ki célul, amely szükségszerűen paradigma- és techno­

lógiaváltással jár együtt. A felhasználói igények válto­

zásait gyorsan követő, működésében magas színvo­

nalon integrált hatékony könyvtári rendszer alakítása, megerősítése és továbbfejlesztése a cél. A modem, korszerű információtechnológia eszközrendszerének és eredményeinek a használata elengedhetetlen feltétele a ma könyvtárának.

A hálózatfejlesztés a régi épületek több évre szóló felújítási programját, új könyvtárak létesítését tartal­

mazza. A racionálisabb működtetés megkívánja a kisebb egységeknek a nagyobbakba való integrálá­

sát, néhány esetben a helyi civil szervezetek kezelé­

sébe adását. Ez a munka hatékony együttműködést feltételez a kulturális kormányzat, a főváros és a ke­

rületek között; ennek koordinálása az intézmény fela­

data és kötelessége.

A szervezetfejlesztés, a központi szolgáltató rendszer fejlesztése együtt jár a gyüjteményfejlesztéssel, a személyi feltételek javításával, az egzisztenciális problémák kezelésével. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a központi könyvtár fejlesztési bázisán kor­

szerűsíti hálózatát, hogy a területi ellátás elvének érvényesítésével valósuljon meg a város igényes könyvtári ellátása.

3 9 3

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

In: Könyvtári híradó [elektronikus dok.] (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest).. Egyházi könyvtár; Kiállítás;

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapjának a központi könyvtári oldalán is – sok más könyvtár- hoz hasonlóan – fel vannak tűntetve elektronikus folyóiratok. 32 Mint

http://www.fszek.hu/latasserulteknek – gyűjtünk össze minden olyan speciális információt, amely számukra fontos lehet. Az oldal célja, hogy az

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára több évre szóló programot dolgozott ki hátrányos helyzetű olvasói könyvtárhasználatának támogatása

- Kiss Jenő, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója írja, hogy a Békés Megyei Könyvtár sok mindenben első volt.. Nem volt első a családi könyvtári modell

kor nem titkoltan a könyvtár fejlesztésének szándékát remélve megkérdezésük mögött. Ez már önmagában arra vall, ha tetszik csak arra vall, hogy egyszerűen szükségük

(Nem volt alapja annak a korábbi félelemnek, hogy a felkínált dokumentumokból csak egy vagy néhány példány van, és majd sokakat kell azzal elutasítani, hogy már nincs bent

Csak azt szabad normális állapotnak elfogadni, ha a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a fenti követelményeknek megfelel, s mint az ország fővárosának könyvtára nem csupán