Schäffer, Karl-August: A mintavételi eljárás alkalmazása a hivatalos statisztikában

STATISZTIKAI IRODAIMI FIGYELÖ

Schiffer, Karl-August:

A mintavételi eljárás alkalmazása.

a hivatalos statisztikában

(Stand der Anwendung des Stichprobenver—

fahrens in der amtllchen Statistik.) —- Wirt- schaft und Statistik. 1960. 11. sz. 635—640. p.

A ,,Wirtschaft und Statistik" c. folyó—

iratnak már korábbi két száma (1952. áp—

rilis és január) foglalkozott a mintavételi módszerek statisztikai alkalmazásának kérdéseivel, a közelmúltban pedig a Né—

met Szövetségi Köztársaság Statisztikai Hivatala összefoglaló munkát adott ki .,Stichproben in der amtlichen Statistik"

(Mintavételek a hivatalos statisztikában) cimmel. Szerző tanulmánya ebből a könyvből meríti anyagát. ,

A képviseleti (reprezentatív) módszer—

nek számos előnye van: a részsokaságra való leszűkítés, amelyrészsokaság az összes- ségnek kicsinyitett, de egyébként a való—

sághoz hű képét adja, egyéb előnyök mel- lett kevesebb adatgyűjtési munkát igé—

nyel, a felvétel és feldolgozás kisebb költ—

séggel való elvégzését, az eredmény, gyor- sabb elnyerését teszi lehetővé. A képvise- leti módszer alkalmazása természetesen korlátokhoz kötött, sok esetben, például ahol a statisztikai sokaság mély tárgyi és területi csoportosítása szükséges, nélkü- lözhetetlen a teljeskörű felvétel.

A képviseleti módszer hátránya az ún.

mintavételi hiba. A módszer alkalmazá—

sával nyert eredmények sohasem egyez- nek pontosan a megfelelő teljeskörű sta—

tisztikai összeírás eredményeivel. Ám a telieskörű adatfelvételek eredményei sem teljesen hibamentesek.

Az eddigi tapasztalatok és a tervek sze- rint a képviseleti módszer alkalmazása a következő feladatoknál kerül előtérbe:

l. Mintavétel alkalmazása a statisztikai adatfelvételeknél: ,

a) a felvételnek tárgyi okokból való korlátozása esetén (különleges termés—

összeirás, mikrocenzus, lakásstatisztikai felvétel egy százalékos reprezentáció alapján),

(9) a felvételeknél; technikai és mód—

szertani okokból való korlátozása esetén:

1. a teljeskörű adatfelvételek közötti időszakban. tartott reprezentatív felvéte—

lek, például a földhasznosítást tudakoló adatfelvétel,

2. a mintavételnek a teljeskörű adat—

felvételre történő ráépítése (a teljeskörű statisztikai adatfelvételeknél egyes ismér- vek leválasztása és mintavételi úton tör—

ténő megfigyelése. Ezt alkalmazzák pél—

dául a kereskedelmi és vendéglátó üze—

mek összeírásánál):

, 431

3. részleges statisztikai felvételek kiter- jesztése mintavétel segítségével az egész statisztikai sokaságra (például az eddig csupán a munkavállalói háztartások bi—

zonyos kategóriáinál vezetett háztartás"

statisztikai adatgyűjtés kiterjesztése az az össznépességre fogyasztási és jöve—

delmi megfigyelés formájában).

2. Mintavétel alkalmazása a feldolgo- zásnál:

a) előzetes feldolgozás mintavételi ala—

pon (például az 1946. és 1950. évi nép-—

számlálás eredményeinek reprezentatív előzetes feldolgozása);

b) teljeskörű statisztikai adatfelvétel bizonyos részének reprezentatív feldolgo- zása (például az 1950. évi népszámlálás háztartásstatisztikai anyagának, az 1961.

évi népszámlálás háztartás— és család—

statisztikai anyagának feldolgozása);

c) másodlagos statisztikai anyagok rep- rezentatív feldolgozása (például gépjár- művek távolsági forgalma, munkabéradó—

statisztika).

3. Mintavétel alkalmazása felülvizsgá—

lat céljából:

a) a felvétel ellenőrzése mintavételi alapon,

b) a feldolgozás ellenőrzése mintavételi alapon.

A mintavételi statisztika végrehajtásá—

hoz megalapozott tervre van szükség. A tervnek feltétlenül tartalmaznia kell a ki- választási eljárásokat (meg kell szabnia a kiválasztási egységeket, a mintavétel terjedelmét, az egységek tagolását és el—

rendezését, a kiválasztás technikáját), az eredménynek az egész sokaságra történő kivetítési módjait, továbbá az eredmé—

nyek pontosságának elbírálására vonat- kozó eljárásokat.

A mintavételnek a hivatalos statiszti—

kában történő alkalmazásánál alapvetően a véletlen kiválasztás módszerét használ—

ják. Ennek előnye a tudatos vagy az ön- kényes kiválasztással szemben az, hogy lehetővé teszi a valószínűségszámitás tör—

vényeinek alkalmazását.

Minden mintavételi terv fontos kom—

ponense a pontosság megbecsülése. Mivel minden statisztika kisebb vagy nagyobb hibákkal eltér a valóságos értékektől, a statisztikát csak akkor lehet helyesen megítélni és alkalmazni, ha legalább megközelítő mértékben ismeretes az ered—

mény pontossága.

Szerző rámutat arra, hogy a reprezen—

tatív adatfelvételek terén az elmúlt év- tizedben gyűjtött tapasztalatok igen sok—

rétűek. A további eredményes munkához le kell vonni e tapasztalatok tanulságait és meg kell javítani a_mintavételek ter—

vezését. A mintavételi eljárások tovább—

432

fejlesztési lehetőségei között szerző fel—

hívja a figyelmet az egyes szövetségi tar-

tományokban alkalmazott mintavételi

terVek egységesítésére, a mintavételi egy—

ségek tervszerű cserélésére a folyamatos reprezentatív felvételeknél (rotáció), vala- mint az elektronikus számítóberendezé- sek fokozottabb alkalmazására.

(Ism.: Kármán Tamásné)

Vincent, L. A.:

A hosszútávú gazdasági előrejelzés módszere

(La prévision économigue a long terme; essai sur la méthode). -—- Etudes et Co'njoncture. 1960.

9. az. 757—807. p.

Szerző tanulmányában a hosszútávú gazdasági előrejelzés szükségességével, a tervezéssel való kapcsolatával, előfeltéte—

leivel, illetve a megfigyelendő tényezők mibenlétével, az egyes tényezők figyelem—

bevételénél alkalmazható eljárásokkal és akövetkeztetések realitásával foglalkozik.

Véleménye szerint a technikai fejlő—

désnek a legfontosabb társadalmi jelen—

ségekre gyakorolt hatását előre tisztázni kell. Ezt a hosszútávú gazdasági előre—

jelzés segitségével lehet a legjobban meg- oldani. A legmegbízhatóbbnak látszó előrejelzést is felboríthatja azonban va—

lamely váratlan esemény közbejötte, vagy egy nem remélt új felfedezés. Ebből a meggondolásból az előrejelzéseket több- féle változatban kell elkészíteni.

Gazdasági és szociális téren egyaránt, a hosszútávú előrejelzések nemcsak irányt mutatnak, de bizonyos mértékig utat is törnek és a tervezés alapjául szol—

gálnak. A tervek távolabbi kihatásának várható következményeit előrejelzések útján lehet és kell felmérni, még ha be—

következésük kétséges is. Mindez annak fontosságát hangsúlyozza, milyen gond és körültekintés szükséges a hosszútávú előrejelzésekhez.

Elvben a szerző szigorúan elválasztjaa a tervezést az előrejelzéstől, mert az utóbbi kikémlelni igyekszik a jövőbeni fejlődést, míg a tervezés annak megsza—

bását tűzi ki célul. A valóságban azonban nem ilyen éles a különbség, egyrészről, mert minden előrejelzés azzal az elgon—

dolással készül, hogy fel is használják, így befolyásolhatja a gazdasági élet veze—

tőit és tervezőit. Másrészről a hosszútávú előrejelzést végzőnek természetesen fi—

gyelembe kell vennie a távlati gazdasági terveket. Ilyenformán szoros kapcsolat van a gyakorlatban a tervezés és az elő- rejelzés között.

Szerző hangsúlyozza, hogy bár az ál—

tala javasolt módszert a haladott szocia- lista országokban is némi módosítással használhatónak véli, azt elsősorban mégis a fejlett tőkés országokban — különös- képpen Franciaországbran — való alkal—

mazásra szánta.

Szerző szerint a hosszútávú előrejelzés—

hez szükségesnek tartott vizsgálatok, il—

letve megvizsgálandó tényezők:

1. Népesség; mert a népesség remélt fejlődése a várható gazdasági tevékeny—

séggel, a jövedelmek és a fogyasztás vár—

, mmm

ható fejlődésével a legszorosabb kapcso—, latban van.

2. A társadalmi bruttó termék ésa ter—

melékenység alakulása, a társadalmi ter- mék felhasználása.

3. A fogyasztás és néhány beruhazas szerkezete.

4. A termelés szerkezete.

5. Az árak, bérek és jövedelmek ala—

kulása.

E tényezőknek részletes vizsgálatát ja—

vasolja a szerző. Például az 1. pont alatt nemcsak a népeség kor—, nem és foglalko—

zás szerinti megoszlásának alakulását kí—

vánja vizsgálni, hanem a keresők hánya—

dát meghatározó minden egyes tényezőt is, így a tanulmányi idő tartamát, a nyug—

díjkorhatár változását, a nők munkavál- lalásának várható alakulását, a katonai szolgálat hosszát, a munkanélküliség és a teljes foglalkoztatottság esélyeit, valamint a népesség vándorlását. A társadalmi ter—

mék felhasználásának vizsgálatát a kö—

vetkező részekre bontva tartja szükséges—

nek: a lakosság fogyasztása, közületek és vállalatok (illetve üzemek és gazdaságok) fogyasztása, közületek és vállalatok (il—

letve vállalkozók) beruházásai, lakásépít—

kezés, készletváltozás, kivitel. E két példa jelzi, hogy az öt pontban röviden említett tényezők felsorolása a szükségesnek tar—

tott vizsgálatok milyen szerteágazó soka- ságát jelenti.

Szerző az elvégzendő vizsgálatok módo—

zatára, a rendelkezésre álló számanyag természete és a kitűzött cél szerint a leg—

egyszerűbb eljárásoktól a matematikai statisztika legfejlettebb módszerei alkal—

mazásáig a lehetőségek széles skálájából ajánl választást. Hangsúlyozza, hogy nemcsak a számszerűen megfogható té nyezőket kell vizsgálni, hanem a szám- szerűségekben ki nem fejezhető okozati összefüggéseket is. Kiemeli a hosszútávú előrejelzések időnkénti felülvizsgálatának és a mindenkori szociális helyzet alapos figyelembevételének fontosságát. Rámu—

tat a szerző arra, hogy még a legnagyobb körültekintés és a legszélesebb körű vizsgálódás, a lehető legtöbb tényező fi—