6. szám. — 573 — 1931
Tény? 'lierme— Vá do I' , Tényleges Természetes Vándor-l. Tényl.
v 1 d é r Kategória. a
százalék 1920—1930 1880—1980
l. Alföld . . 887 1367 —4'80 I. községcsoport
ll. Bükkvidék 856 1235 —3'79 (500/o—nál több
1. H 'd/k . . 12-80 20-66 —7'86 ' ' - - 4 -r -
2. Dgllylglilgkalja . _ 6-34 903 _2_69 ll ilparforg. kereső) 17 29 14 71 4—2 08 236 65 3. Északi Bükkalja . 8'75 12—20 —3-45 - ,(lzsegcsollmt
lll. Ózdi—esetnelyi domb— (30—500/0 ipar-
vidék . _ _ _ _ _ 2378 15-72 4—8'06 forg.'keresó) 1667 1644 4—0'23 6445
IV. Sajó—Szuha völgye 6'78 15-80 —9—02 111- közseggSOport v. Boldvamenti dombvid. 5-06 14-29 —9-23 (%%-3131 keve- Vl. Miskolc körzete . 1584 13—33 —t—2'51 sebb _lparforg-
1. Szomszédos közs. 14-63 10-95 —'.—-3'68 kereso). . . 801 13-21 ——5'20 37-63
2. 'l'ávolabbí környezet 1724 1609 4—1'15
Borsod vármegye . 1134 1401 ——2'67 szerűleg és viszonylag is éppen az 1920 óta el—
Míg a közigazgatási egységek szerinti csoporto- sításban jellegzetesség elsikkad, a megye fejlődését determináló tényezök az ilyen gazdaságföldrajzilag tagolt számeredményekből jóval határozottabban domborodnak ki. Nem kísér- hetjük végig Schnellernelc az 1880—1920-as időszak adataira is visszapillantó
számos helyi
tanulságos és részletes okfejtését s arra is csak éppen ráutalhatunk, hogy a dolgozatnak eddig a részéig inkább csak statisz—
tikai kategóriák szerint haladó adatcsoportosítá- sokat itt monografikusabb, községenkénti szám- elemzések követik, melyek elsősorban a helyi közigazgatást érdekelhetik. Arról azonban meg kell emlékeznünk, hogy a következő —— legkere—
kehb —— fejezetben a szerző régebbi eljárásához hasonlóan a foglalkozásnak (: népgyarapodásm gyakorolt befolyását is sikeresen hámozza ki a rendelkezésre álló aránylag szűkös anyagból. Ez—
úttal alkalmazott módszere egy árnyalattal fino- mabb, mint a város és vidék népesedéséröl írott
korábbi munkájában: elsősorban azokat a közsé—
geket választja külön, amelyekben az iparforgalmi foglalkozások keresöi az egész keresőnépességnek legalább felerészét alkotják: a községeknek ezt az első (városias) főcsoportját ismét három alcso- portra bontja szét, az iparos, a bányász és a ve- gyes jellegü községek kategóriájára, aszerint, hogy az előbb említett két foglalkozási ág közül melyiké az iparforgalmon belül az abszolút több- ség, vagy pedig az iparforgalmi keresők tábora megoszlik a négy egybefoglalt foglalkozási kate—
gória (bányászat, ipar, kereskedelem és hitel, közlekedés) között. A községek második —— ha—
sonlóképpen három alcsoportra Osztott — főcso- portját azok a községek alkotják, amelyekben az iparforgalmi keresők aránya 25—50%, míg a hal'- madik főcsoport az agrárfalvake', amelyekben az iparforgalmi keresők százaléka 25 alatt marad.
Mellőzve az alcsoportok adatait, Schneller számí-
tásának legfőbb eredményeit kis összeállításunkba foglalhatjuk össze: (Lásd a köv. táblát.)
Még csak Diósgyőr (Állami Vasgyár) stagnálá—
sára kell a figyelmet felhívni Schneller mélyen- szántó részletesebb fejtegetései közül s arra, hogy az őstermelő színezetű községek lakossága száln-
mult evtizedben gyarapodott a legeröteljesebben.
A tanulmányt ezután a nemek arányában beállott változások szemléltetése, továbbá a tényeknek és a helyi gazdaságpolitika népesedóspolitikai szem—
pontból felállítható feladatainak ügyes összefogla-
lása, végezetül a községei'lkinti reszletes táblázat
zárja be (Schneller által kiszámított arányszá—
mokkal). Végigpillantva a dolgozaton, csak kíván- hatjuk, hogy a szerző nemes lokálpatriotizmus fűtötte munkáját a részletes népszámlálási ered- mények közreadása után még továbbfolytassa és hasonlóképpen ne szakítsa félbe a Miskolci Jo- gászélet se szépen megkezdett és immár statiszti- kai szempontból is nagybecsű publikáló tevékeny- ségét, mellyel helyi vonatkozású statisztikai irodal- munkban szinte teljesen egyedül áll. (Ide kíván—
kozik annak felemlítése, hogy Schneller azóta bor—
sodmegyei anyagát a Miskolci Jogászélet 1931. évi 6. számában megjelent ,,l)emológiai vizsgálatok az 1930—as népszámlálás borsodvármegyei eredményei- vel kapcsolatbanu c. tanulmz'myában a tényleges és természetes szaporodás összefüggése, a műveltségi viszonyok és a nemi megoszlás tekintetében még mélyrehatóbban tovább dolgoztal)
Schneller tanulmányában szép példáját adta annak, hogy az egyszerű lélekszámeredmények és szaporodási adatok gyors kiaknázása nemcsak le-
hetséges, hanem rendkívül értékes, sokféle tanul—
sággal szolgáló munka, melynek gyümölcseit a helyi közigazgatás és gazdasági kormányzás bősé—
gesen és idejében értékesítheti. Munkája köve—
tendő mintaképpen állítható a hasonló irányú — sajnos felettébb sporadikns — törekvések elé.
Th. L. dr.
Kemény, Georg und Vágó, _losef: Die Volks- wirtschaft Ungarns im jahre 1930.
Budapest, Pester Lloyd 1931. 313 1. A 17.
A gazdasági élet rövidebb—hosszabb
vonatkozó 'rnegfigyel-ések eredményeit összefoglaló időközeire
helyzetjelentések, közgazdasági évkönyvek az utóbbi években nagyon megszaporodtak. Az ily irányú visszatérő ismertetések közül Kemény György és Vágó Jómef munkája rendszerességével emelkedik ki. A szerzők széles ismeretköre és gya- korlati érzéke, továbbá az a módszeresség, amely—
lyel a gazdasági élet folyását és konjunkturális
6. szám.
—— 574 --— 1931
%
alakulását tárgyalják, első helyet biztosít—anak ennek az évkönyvnek, mely a külföldi szakkörök érdeklődésére is méltán tarthat számot. Különös érdeme az évkö—nyvnek s használhatóságát és a szakemberek szempontjából az értékét is nagyban növeli, hogy a szerzők Magyarország gazdasági hely—
zetét nem elszigetelten tárgyalják, hanem azt mint—
egy a világgazdasági háttérbe beillesztve szemlél-
teti—k.
A világgazdasági helyzetre, továbbá a magyar—
országi pénz— és tőkepiacra és az 1930. évi állami pénzügyekre vonatkozó részeket Kemény György írta. A világgazdaság helyzete 1930—ban című fe-
jezetben a szerző az általános részen kivül külön
tárgyalja a fontosabb termékek és ipari alapanya- gok, mint búza, cukor, gyapjú, petróleum, gumi, ezüst, réz, vas, továbbá a textilnyersanyagok piacainak helyzetét. Ez az árupiacok fejlődéséről adott áttekintés nagyban növeli az évkönyv ér—
tékét. Ezután a hazai áralakulást, termelési ada—
tokat, valamint az egyes iparágak helyzetét meng—
világító terjedelmes fejezetek következnek, melye—
ket részben magán, részben hivatalos statisztikai
a-datgyiijtésekre támaszkodva Vágó József írt, aki minden fontosabb tényezőt igyekezett megvilágítani, amely a kon junktúrális helyzetek alakulásának szem- pontjából számbajöhet. Az egyes iparágakról közölt tanulmányaiból bontakozik ki 1930 gaZda- sági helyzetének kedvező—tlen képe, amely minden vonatkozásban depressziós tüneteket mutat, a ja- vulás biztató jelei nélkül.
Bármilyen bőséges is azonban a tárgyalt statisz- tikai anyag, annak különösen Magyarországra vo- natkozó része ta—glalásában még összefüggőbb s itt-ott részletesebb lehetne. Különösen a konjum - túra alakulásának megítélése szempontjából fon- tos hivatalos statisztikai adatsorok szemléltetését nélkülözzük az évkönyvben. A hiányt még az is fo—
kozza, hogy az egyes fejezetekben lévő statisztikai anyag összefoglalása és az azonos természetű kül—
földi adatokkal való szembeállítása is hiányzik. A szerzők nagy szolgálatot tennének a kutatóknak s az évkönyv használhatóságát még inkább növelnék, ha a jövőben a feldolgozandó statisztikai anyagnak könnyű és teljes áttekinthetőséget biztosítanának.
S. S.
A M. kir. Közp. Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouv'rages arrivés á la bibliothégue de l'Office central royal hongrois de statistlgue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti
munkák. (Publications diinte'rét international et de
the'orie générale.) —— Memorandum sur le commerce international et sur les balances des paiements, 1927/1929. II. vol. Balances des paiements. Société des Nations. Geneve.
Linfield, Harry S.: Statistícs of jews, American jewish committee. New-York.
Annexe re'capitulative No 4 á la Nomenclature officielle des Bureaux téle'graphigues ouverts au Service international (1927). 15. Edition. Berne.
Documenis sélectionnés sur la distribution de For soumis á la delegation de Por du comité financier.
Société des Nations. Geneve. 1931.
1931.
Gater, Dr. Rudolf: Die Konjunlcturprognose des Harvard—lnstítutes. Eine Krítik ihrer Methoden und ihrer Ergebnisse. Zürich. 1931.
Warren, G. F. —— Pearson, F. A.: Interrelationa ship of supply and price. Cornell university. Agri- cultural experiment station. lthaca.
Timoshenlco, V. P.: Wheat
world wheat market. Cornell university.
cultural experiment station. Ithaca.
prices and the Agri—
Hoffman, Frederick L.: Present—day trends in the malaria death rate. Prudential insurance com- pany of America. Newark.
Fréchet, M. —— Romana, R.: Representation des lois empirigues par des formules approcltées d
Pusage des chimistes, des physiciens, des ingénieurs et des slatisticicns. Librairie de Fenseignement technigue. Paris.
March, Charles Franklin:
the electric light and power industry, Unversity of Illinois. Urbana. (University of Illinois studies in the social sciences. XVI. (1928) 2.)
Amerikai Egyesült Államok. (États—Unis.) ———
Statistical abstract of the United States, 1930. Bu—
and domestic commerce. Wa—
Trade unionism in
reau of foreign shington.
Financial statistics of states, 1928. Bureau of the census. Washington.
Prisoners in state and federal 1927. Bureau of the
prisons and
reiormatorics, census.
lJlr'ashington.
Mortalíty statistics, 1928. Twenty—nihil) annual report. Bureau of the census. Washington.
Birth, stillbirth, and infant mortalitg statíslics for the birth registration arca of the United States, 1928. Bureau of the census. Washington.
Year book of the American bureau of metal statistics, 1930. American bureau of metal statist New York.
Míncral resources of the United States, 19294
(Preliminary the census.
Washington.
Cotton production and distribution, Bureau of the eensus. Washington.
summary.) Bureau of
1929/30,
