T A R T A L O M
S z á m T á r g y O l d a l
Törvények
2008: XXXVI. tv. A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról - - - - 3747 2008: XLIV. tv. Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról - - - - 3747 2008: XLVI. tv. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl- - - - 3747
Kormányrendelet
180/2008. (VII. 8.) Korm. r. Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról- - - - 3782
Miniszteri rendeletek
72/2008. (VI. 14.) FVM r. A borok elõállításáról szóló 99/2004. (VI. 3.) FVM rendelet módosításáról - - - - 3783 73/2008. (VI. 14.) FVM r. Az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet módo-
sításáról- - - - 3784 74/2008. (VI. 14.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatások-
hoz (SAPS) kapcsolódó 2008. évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével
kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 42/2008. (IV. 4.) FVM rendelet módosításáról - - - - - 3784 75/2008. (VI. 14.) FVM r. A szárított takarmány kvótával szabályozott támogatás igénylésének általános feltételeirõl - - - 3785 76/2008. (VI. 14.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezõgazdasági termelõk gazdaságátadásá-
hoz nyújtandó támogatás részletes feltételeirõl szóló 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet módosí-
tásáról - - - - 3789 77/2008. (VI. 14.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgaz-
dálkodás mezõgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támo-
gatások részletes feltételeirõl szóló 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet módosításáról - - - - - 3790 78/2008. (VI. 24.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelõ mezõgazdasági beruházásokhoz
nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet módosítá-
sáról - - - - 3826 79/2008. (VI. 24.) FVM r. A zöldség-gyümölcs termelõi csoportok és termelõi szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló
19/2008. (II. 19.) FVM rendelet, valamint a termelõi csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM
rendelet módosításáról - - - - 3826 80/2008. (VI. 24.) FVM r. A sertés ágazatban igénybe vehetõ állatjóléti támogatások feltételeirõl szóló 140/2007. (XI. 28.)
FVM rendelet módosításáról - - - - 3831 81/2008. (VI. 24.) FVM r. A baromfi ágazatban igénybe vehetõ állatjóléti támogatások feltételeirõl szóló 139/2007. (XI. 28.)
FVM rendelet módosításáról - - - - 3832 82/2008. (VI. 30.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti potenciál helyreállítására nyúj-
tandó támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 32/2008. (III. 27.) FVM ren-
delet módosításáról - - - - 3834 83/2008. (VI. 30.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról
szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócso- portok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM ren- delet alapján elõzetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával, és a LEADER cso- portok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet
módosításáról - - - - 3835 A tartalomjegyzék a 3746. oldalon folytatódik.
84/2008. (VII. 3.) FVM r. A Magyar Takarmánykódex kötelezõ elõírásairól szóló 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet módosítá-
sáról - - - - 3873 85/2008. (VII. 5.) FVM r. A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végre-
hajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról- - - - 3875 86/2008. (VII. 5.) FVM r. Jégesõ-elhárítási rendszer mûködéséhez nyújtott csekély összegû (de minimis) támogatás igénybe-
vételének szabályairól - - - - 3875
Miniszteri utasítások
8/2008. (FVÉ 12.) FVM ut. Miniszteri biztos kinevezésérõl - - - - 3879 9/2008. (FVÉ 12.) FVM ut. Az ingatlan-nyilvántartási, a földhasználati és a földvédelmi eljárásokért fizetett igazgatási szolgál-
tatási díjak 25%-ának, valamint a földmérési és térképészeti adatszolgáltatás után befizetett
igazgatási szolgáltatási díj 50%-ának központosításáról és felhasználásáról - - - - 3879
Közlemények
A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 76/2008. (VI. 9.) MVH közleménye a történelmi bá- zisjogosultsághoz kapcsolódó, pénzintézetek által, az MVH ügyfeleivel megkötött elõfinanszí-
rozási szerzõdésekkel összefüggõ tájékoztatási és nyilatkozattételi kötelezettségrõl - - - - - 3881 A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 77/2008. (VI. 10.) MVH közleménye a szõlõültetvé-
nyek szerkezetátalakításának és -átállításának támogatásához kapcsolódó, 2007/2008. borpiaci
évi Borvidéki tervekrõl szóló 58/2007. (VIII. 7.) MVH közlemény módosításáról - - - - 3886 A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 78/2008. (VI. 16.) MVH közleménye az EU Élelmi-
szersegély programban történõ részvételhez kapcsolódó tájékoztató információk a települések
részére a 2008-as költségvetési évben- - - - 3971 A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 80/2008. (VI. 18.) MVH közleménye a félig önellátó
mezõgazdasági üzemek szerkezetének átalakításához nyújtott támogatás 2008. évi kifizetésé-
nek igénylésérõl - - - - 4043 A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 81/2008. (VI. 27.) MVH közleménye a 9/2008.
(I. 28.) MVH közleménnyel, illetve a 46/2008. (IV. 15.) MVH közleménnyel módosított, a ma- gyar intervenciós készletbõl származó gabona belsõ piacon történõ értékesítésére vonatkozó fo-
lyamatos pályázati felhívásról szóló 48/2007. (VII. 3.) MVH közlemény módosításáról - - - 4070 A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 82/2008. (VI. 30.) MVH közleménye a szaktanács-
adási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatás kifizetésének igénylésérõl- - - - 4071 A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 83/2008. (VI. 30.) MVH közleménye a mezõgazda-
sági energiafelhasználás megújuló energiaforrásokból történõ elõállításhoz nyújtandó támoga-
tás kifizetésének igénylésérõl - - - - 4083 A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 84/2008. (VI. 30.) MVH közleménye az önálló, épí-
téssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatás kifizeté-
sének igénylésérõl - - - - 4120 A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 85/2008. (VI. 27.) MVH közleménye a szõlõfeldol-
gozás és borkészítés során keletkezõ melléktermékek kötelezõ lepárlásában, a krízislepárlásban, valamint a szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlásban részt vevõ jóváhagyott lepárlóüzemek-
rõl és begyûjtõhelyekrõl - - - - 4148 A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 86/2008. (VII. 3.) MVH közleménye a szõlõültetvé-
nyek szerkezetátalakítási és -átállítási támogatásának 2007/2008. borpiaci évi feltételeirõl szóló
6/2008. (I. 18.) MVH közlemény módosításáról - - - - 4151 A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye a Magyar Élelmiszerkönyv Hi-
vatalos Élelmiszervizsgálati Módszergyûjtemény Élelmiszerek összes élelmi(diétás)rosttartal- mának a meghatározása enzimes–gravimetriás módszerrel tárgyú, 3-2-3/2008 számú irányelv
megjelentetésérõl - - - - 4179 A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának közleménye a füljelzõ teszt során elfoga-
dott, a sertés ENAR-ban igényelhetõ füljelzõk közzétételérõl - - - - 4186 A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjának közleménye a füljelzõ teszt során elfoga-
dott, a juh-kecske ENAR-ban igényelhetõ füljelzõk közzétételérõl - - - - 4191 Pályázati felhívás a 2009. évi Magyar Agrárgazdasági Minõség Díj részére - - - - 4194 Pályázati felhívás a Magyar Államot megilletõ halászati jog hasznosítására - - - - 4198 Géntechnológiával módosított szervezetek kibocsátásának engedélyezésével kapcsolatos enge-
délytervezetek közzététele - - - - 4198
Törvények
2008. évi XXXVI.
törvény a termõföldrõl szóló
1994. évi LV. törvény módosításáról*
1. § A termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 4. §-a helyébe a következõ rendel- kezés lép:
„4. § (1) E fejezet alkalmazása szempontjából tulajdon- szerzésnek kell tekinteni a termõföld tulajdonjogának – ideértve a részarányként meghatározott tulajdont is – bármilyen jogcímen (szerzésmódon) történõ megszerzé- sét, kivéve a törvényes örökléssel, az elbirtoklással, ráépí- téssel, kisajátítással és a kárpótlási célú árverés során tör- ténõ tulajdonszerzést.
(2) Termõföld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerzõdésben a felek termõföld tu- lajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötele- zettséget, és
a) a csere tárgyát képezõ egyik földrészlet az azt meg- szerzõ cserepartnernek már a tulajdonában álló földrészle- tével azonos településen fekszik, vagy
b) a cserepartnerek egyikének bejelentett lakóhelye azon a településen van, amely település közigazgatási te- rületén fekszik a csere címén általa megszerzendõ föld- részlet.
(3) Termõföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén – a 6. § (2) bekezdésében foglaltakon túl – közeli hozzátarto- zók [Ptk. 685. §b)pont], továbbá közalapítvány, önkor- mányzat és a Magyar Állam javára lehet átruházni.”
2. §E törvény a kihirdetést követõ második hónap elsõ napján lép hatályba.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
2008. évi XLIV.
törvény
az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról*
1. § Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. tör- vény (a továbbiakban: Átv.) 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
* A törvényt az Országgyûlés a 2008. június 9-i ülésnapján fogadta el.
„6. § A tenyészállat-kiállítást, -árverést a vonatkozó ál- lat-egészségügyi, közegészségügyi és egyéb elõírások megtartásával, az elismert tenyésztõ szervezet, több faj, il- letve fajta együttes részvétele esetén az elismert tenyésztõ egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség hoz- zájárulásával, a tenyésztési hatóság felügyeletével lehet tartani. Eb- és macskafajták esetében a tenyészállat-kiállí- tás és -árverés megtartásához az elismert tenyésztõ szerve- zet, illetve elismert tenyésztõ egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség hozzájárulása és a tenyésztési hatóság felügyelete nem szükséges.”
2. §Az Átv. 19. § (2) bekezdéséneka)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Az elismert tenyésztõ egyesületek (szövetségek) által létrehozott szövetség az állattenyésztés szervezési felada- tainak keretében]
„a)e törvény rendelkezései szerint hozzájárul a több ál- latfajt, fajtát érintõ kiállítás és árverés rendezéséhez, és közremûködik azok lebonyolításában;”
3. §Ez a törvény a kihirdetését követõ tizenötödik na- pon lép hatályba és a hatálybalépését követõ napon hatá- lyát veszti.
Sólyom Lászlós. k., Dr. Szili Katalins. k.,
köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke
2008. évi XLVI.
törvény
az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl*
Az Országgyûlés felismerve, hogy az emberek bizton- ságos élelmiszerrel történõ ellátásához a teljes élelmiszer- lánc egységes és folyamatos hatósági felügyelete szüksé- ges, az Európai Unió szabályozásával összhangban a kö- vetkezõ törvényt alkotja:
* A törvényt az Országgyûlés a 2008. június 9-i ülésnapján fogadta el.
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja
1. §A törvény célja az élelmiszerlánc szereplõire vonat- kozó követelmények megfogalmazásával és egységes ha- tósági felügyeletének megteremtésével
a) a végsõ fogyasztók egészségének, a fogyasztók és az élelmiszer-vállalkozások érdekeinek védelme, valamint a biztonságos, illetve a megfelelõ minõségû élelmiszer elõ- állításához, továbbá az élelmiszerek nemzetközi kereske- delméhez szükséges garanciák biztosítása;
b) az élelmiszerláncban a lehetséges kockázati ténye- zõk számának csökkentése érdekében – figyelemmel a la- kosság egészséges és biztonságos élelmiszerrel való ellá- tására – a helyi, illetve regionális kistermelõi élelmiszer- elõállítás és értékesítés elõsegítése;
c) az állatok egészségének megõrzése, az emberek egészségét is veszélyeztetõ, valamint nagy gazdasági kárt okozó járványos állatbetegségek megelõzésének és leküz- désének biztosítása, az élõ állatok és állati eredetû termé- kek nemzetközi kereskedelmének biztosításához szüksé- ges garanciák elérése, továbbá az állatgyógyászati termé- kek biztonságos elõállításának, kereskedelmének, felhasz- nálásának biztosítása;
d) a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektõl, valamint a növényvédelemmel kapcsola- tos veszélyek megelõzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szol- gáló intézkedések elsõbbségének biztosításával, valamint a növényvédelemmel összefüggõ biztonsági szabályok be- tartásával;
e) az emberi fogyasztásra kerülõ, valamint az élelmi- szerek alapanyagául szolgáló, továbbá a takarmányozásra szánt növények szennyezésektõl mentes termõföldön tör- ténõ termesztésének elérése;
f) az állatok, közvetve az ember egészségét nem veszé- lyeztetõ, biztonságos és megfelelõ minõségû takarmány felhasználása révén a takarmányfelhasználók érdekeinek, a végsõ fogyasztók biztonságának védelme, a környezet- védelmi szempontok érvényre jutásának elõsegítése.
A törvény hatálya és alkalmazási köre
2. §(1) E törvény hatálya kiterjed mindazon természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem ren- delkezõ gazdálkodó szervezetre, aki (amely) az élelmi- szerlánc szereplõje.
(2) A törvény alkalmazási köre kiterjed
a) az élelmiszer termelésére, elõállítására, szállítására, tárolására és forgalomba hozatalára;
b) a vadon élõ növény begyûjtésére, a kifogott hal és az elejtett vad szállítására és felhasználására;
c) az élelmiszerrel érintkezésbe kerülõ termék, csoma- golóanyag, eszköz, gép elõállítására és forgalomba hoza- talára;
d) az élelmiszer-, takarmány és élõállat-szállító jármû- vekre, azok fertõtlenítésére;
e) az állat tartására, forgalomba hozatalára, szállítására, levágására, leölésére, gyógykezelésére, egészségi állapo- tának vizsgálatára;
f) az engedélyköteles termék, állatgyógyászati termék, külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettség mellett forgalomba hozható élelmiszer importálására, elõállításá- ra, kiszerelésére, forgalomba hozatalára, tárolására, szállí- tására, felhasználására, valamint az ezekkel összefüggés- ben történõ szaktanácsadásra;
g) az élõ állat, növény, ezek szaporítóanyagának, állati vagy növényi terméknek, takarmánynak az ország terüle- tére történõ behozatalára, az ország területérõl történõ ki- vitelére, valamint az ország területén – a leszállás nélküli légi forgalom kivételével – történõ átvitelére;
h) a termõföld, erdõ- és egyéb növényi vegetáció szá- mára alkalmas terület, vagy olyan dolog (eszköz, berende- zés) birtoklására, használatára, amelyben növény fenntart- ható, továbbá az ezeken történõ növénytermesztésre, nö- vény, növényi termék hasznosítására (beleértve a legelte- tést is), feldolgozására, forgalomba hozatalára, tárolására, szállítására és felhasználására;
i) a növényi, valamint állati eredetû melléktermék bir- toklására, gyûjtésére, tárolására, ártalmatlanítására, szállí- tására, kezelésére és forgalomba hozatalára;
j) a laboratóriumok tevékenységére, valamint az állat- betegségeket, illetve az élelmiszer-fertõzéseket okozó kór- okozókkal folytatott egyes tevékenységekre;
k) a növényvédelmi gép, növényvédõ szer kijuttatására szolgáló szóróberendezés (a továbbiakban együtt: növény- védelmi gép) forgalomba hozatalára és üzemeltetésére;
l) az állatok etetésére szánt takarmány elõállítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhaszná- lására;
m) az élelmiszerlánc-eseményekkel összefüggõ tájé- koztatásra.
(3) Nem terjed ki a törvény alkalmazási köre az élelmi- szerek magánháztartásban, kizárólag saját fogyasztásra történõ elõállítására, valamint – takarmányhigiéniai szem- pontból – a takarmányhigiénia követelményeinek megha- tározásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005.
január 12-i 183/2005/EK rendelete 2. cikke (2) bekezdésé- neka)–d)pontjában szabályozott tevékenységekre.
Értelmezõ rendelkezések
3. §E törvény alkalmazásában amellékletbenszereplõ kifejezések alatt az ott meghatározott fogalmakat kell ér- teni.
Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete
4. §Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed a) a termõföld védelmét szolgáló, a termõföldrõl szóló törvényben, valamint a termõföld védelmérõl szóló tör- vényben nem szabályozott, élelmiszer-biztonsággal össze- függõ tevékenységekre;
b) a növényvédõ szerek és termésnövelõ anyagok for- galomba hozatalára, tárolására, kereskedelmére és felhasz- nálására;
c) a növények termesztésére, a növények, növényi ter- mékek és egyéb anyagok hasznosítására, feldolgozására, tárolására, szállítására és forgalomba hozatalára;
d) a növényvédelmi gépek forgalomba hozatalára és mûködtetésére;
e) a zöldség és gyümölcs termesztésére, tárolására és forgalomba hozatalára;
f) a takarmányok elõállítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására;
g) az állatok tartásának, szaporításának, tenyésztésé- nek, szállításának és forgalomba hozatalának állat-egész- ségügyi vonatkozásaira;
h) az állatok állat-egészségügyi ellátására és felügyele- tére;
i) az élelmiszer-termelés, -elõállítás, -feldolgozás, -tá- rolás, -szállítás és -forgalomba hozatal minden szakaszára;
j) az állatgyógyászati termékek elõállítására, kereske- delmére, és felhasználására;
k) a növényi és állati eredetû melléktermékek gyûjtésé- re, kezelésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozata- lára, felhasználására;
l) az ökológiai termeléssel kapcsolatos felügyeleti fel- adatok ellátására.
Alapvetõ rendelkezések
5. § (1) Élelmiszerként, illetve takarmányozási célra használt növény termesztése nem folytatható az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációban toxikus anyagot tartalmazó termõföldön.
(2) Az integrált növényvédelem gyakorlatának betartá- sa, az ember és az állat egészségének, valamint a környezet
és a természet védelmének szigorú figyelembevétele és a technológiai elõírások betartása mellett a növényvédelmi tevékenység célja
a) a növények egészségének és a növényi termékek mi- nõségének megõrzése
aa) megelõzõ intézkedésekkel,
ab) a károsítók behurcolásának vagy elterjedésének megakadályozásával,
ac) a károsítók elleni hatékony védekezéssel;
b) az olyan veszélyek elhárítása, amelyek a növényvé- dõ szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel;
c) a növények, illetve a növényi eredetû élelmiszer közvetlenül emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-elõál- lításra alkalmassá tétele.
(3) A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzot- tan, térben és idõben okszerû módon és eszközzel kell vé- gezni. Ennek során tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentõ szervezetek pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályo- zása. A növényvédelmi szempontból hasznos élõ szerve- zetek (beleértve a méheket is) minden fejlõdési alakját vé- deni kell.
(4) Tilos forgalomba hozni olyan növényt, növényi ter- méket, amely a megengedett határértéknél magasabb nö- vényvédõszer-maradékot vagy toxikus vegyi anyagot tar- talmaz.
(5) Növények termesztése során növénytáplálási, illetve talajvédelmi céllal csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértéket meg nem haladó szennyezõanyag-tartalmú termésnövelõ anyag használha- tó fel.
(6) Engedélyköteles terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély alapján, e törvény végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni.
(7) A növényvédelmi gépeket az e törvény végrehajtá- sára kiadott jogszabály szerint típusminõsítés alá kell vetni forgalomba hozatalukat megelõzõen, továbbá a használa- tuk során kétévente idõszaki felülvizsgálatnak kell alá- vetni.
6. §(1) Állatot tartani csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban elõírtaknak megfelelõ helyen és módon szabad. Az állati eredetû élelmiszer elõállítása cél- jából az állattartáshoz olyan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti állattartó helyet kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési és állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetõvé teszi az állatok egészségé- nek megóvását, valamint azt, hogy az így nyert állati ere- detû élelmiszer emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer- elõállításra alkalmas legyen.
(2) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környeze- tet.
(3) Az állat itatására csak az állat és közvetve az ember egészségét nem veszélyeztetõ minõségû vizet szabad fel- használni.
(4) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, va- lamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi ak- tusaiban foglalt kivételekkel tilos az állat tartása során – különösen az állat szaporodási vagy termelési eredmé- nyeinek növelésére – hormontartalmú, -hatású vagy más olyan anyagot felhasználni, amely az ember vagy az állat egészségére káros.
(5) Állat tartását csak állat-egészségügyi, közegészség- ügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédel- mi indokkal lehet korlátozni.
7. §A takarmány elõállítása, forgalomba hozatala és fel- használása során a takarmány
a) az állat termelõképességét károsan nem befolyásol- hatja, közvetlenül az állat vagy közvetve az ember egész- ségét nem veszélyeztetheti, illetve károsíthatja;
b) e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meg- határozott tiltott anyagot, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mennyiségnél na- gyobb mértékben nemkívánatos anyagot nem tartalmaz- hat;
c) minõségét, illetve az állat termelõképességét káro- san befolyásoló, valamint a takarmány nem megfelelõ mi- nõségét elfedõ technológia vagy anyag nem alkalmazható.
8. §(1) Élelmiszer-vállalkozás csak olyan helyen és mó- don létesíthetõ, amely esetében biztosított, hogy az élelmi- szer az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minõségi elõ- írásoknak, valamint a környezet és az állatok védelmére vonatkozó külön jogszabályok szerinti követelményeknek megfelel. Az élelmiszer-vállalkozás mûködéséhez az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti élel- miszer-ipari szakképesítés megléte szükséges.
(2) Hatósági eljárás során az élelmiszernek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerinti emberi fogyasztásra való alkalmasságára vonatko- zó hatósági döntést csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hozhat.
9. §Élõ állatot, növényt vagy ezek szaporítóanyagát, ál- lati eredetû vagy növényi terméket harmadik országból az ország területére behozni, onnan kiszállítani – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatá- rozott feltételekkel és kivételekkel – csak állat-egészség-
ügyi, illetve növény-egészségügyi határállomáson keresz- tül lehet.
Tájékoztatási szabályok
10. §(1) Az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthetõen, egyértelmûen, jól olvashatóan tartalmazza az e törvény végrehajtására ki- adott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvet- lenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott infor- mációkat az ott meghatározottak szerint (a továbbiakban:
élelmiszer-jelölési elõírások).
(2) Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési mód- szer, továbbá az élelmiszerek megjelenítése (formája vagy alakja, csomagolása, bemutatásának módja, kellékei) nem tévesztheti meg a végsõ fogyasztót
a) az élelmiszer tulajdonságai – így különösen az élel- miszer természete, azonossága, jellemzõi, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási helye vagy erede- te, illetve elõállítási vagy termelési módja – tekintetében,
b) azáltal, hogy az élelmiszernek olyan hatást vagy tu- lajdonságot tulajdonít, amelyekkel az valójában nem ren- delkezik,
c) annak állításával vagy olyan benyomás keltésével, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik.
(3) Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési mód- szer – ha külön jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus eltérõen nem rendelkezik – nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelõzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének be- nyomását.
(4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelõen al- kalmazni kell az élelmiszerekre vonatkozó reklámra.
(5) A (2)–(4) bekezdés rendelkezései a fogyasztóvéde- lemrõl szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
11. § Takarmány csak akkor hozható forgalomba, ha csomagolóeszközén, címkéjén, illetve ömlesztve vagy tar- tályban való szállítás esetén a kísérõ okmányon, jól látha- tóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul – a Magyarorszá- gon forgalomba hozatalra kerülõ takarmányok esetén ma- gyar nyelven is – feltüntetésre kerülnek az e törvény végre- hajtására kiadott jogszabályban meghatározott informá- ciók az ott meghatározottak szerint (a továbbiakban: takar- mányjelölési elõírások).
12. § (1) Növényvédõ szer csak akkor hozható forga- lomba, ha, a terméken, annak csomagolásán vagy a ter- mékhez egyéb módon, attól elválaszthatatlanul rögzített eszközön magyar nyelven feltüntetésre kerülnek az e tör- vény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott információk az ott meghatározottak szerint.
(2) A növényvédõ szer (1) bekezdés szerinti jelölése nem tartalmazhat olyan kifejezést vagy megjelölést, amely a termék veszélyességének nem megfelelõ értékelését eredményezheti, így különösen nem utalhat a termék ártal- matlanságára vagy veszélytelenségére.
A reklámozásra vonatkozó különös szabályok 13. §(1) A növényvédõ szer reklámjának tartalmaznia kell a reklámozott termék emberi egészségre vagy a kör- nyezetre gyakorolt veszélyének egyértelmû megjelölését.
Mérsékelt környezeti veszélyességre kizárólag az ökoló- giai termesztésben engedélyezett vagy az integrált, kör- nyezetkímélõ növényvédelemben alkalmazhatónak beso- rolt készítmény vonatkozásában lehet utalni.
(2) A növényvédõ szer reklámjának összhangban kell lennie az engedély tartalmával.
Forgalomba hozatali és felelõsségi rendelkezések 14. § (1) A takarmány biztonságosságáért és minõsé- géért a takarmány elõállítója, nem hazai elõállítású takar- mány esetében pedig az elsõ magyarországi forgalomba hozó – az etethetõségi, illetve a minõségmegõrzési idõtar- tam lejártáig – felelõs.
(2) Az élelmiszer biztonságosságáért és minõségéért az élelmiszer elõállítója, nem hazai elõállítású élelmiszer ese- tében pedig az elsõ magyarországi forgalomba hozó – a fo- gyaszthatósági, illetve a minõségmegõrzési idõtartam le- jártáig – felelõs.
(3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a hibát az elõállító által javasolt tárolási és raktározási feltételek be nem tartásával más okozta.
(4) Az élelmiszer-, illetve a takarmány-vállalkozás fele- lõs a takarmány, illetve az élelmiszer biztonságosságáért és minõségéért, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró hibát õ okozta, vagy az általa is felismerhetõ lett volna. A hibáért a magyarországi elsõ forgalomba hozó akkor is fe- lelõs, ha azt nem õ okozta, amennyiben a forgalomba ho- zatalt kizáró hiba a magyarországi elsõ forgalomba hoza- talt megelõzõen keletkezett.
(5) Az élelmiszer, illetve a takarmány e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó vonatkozó jogi
aktusában elõírt, az élelmiszerbiztonsági, élelmiszerminõ- ségi, takarmánybiztonsági, illetve takarmányminõségi elõ- írásoknak való megfelelését igazoló okiratok hiánya ese- tén vélelmezni kell, hogy a forgalmazó a forgalomba hoza- talt kizáró hibát felismerhette.
(6) A 10. § (1) bekezdése szerinti jelölésért az élelmi- szer elõállítója, illetve valamennyi forgalmazója felelõs.
(7) A 11. § rendelkezéseinek betartásáért felelõs a takar- mány elõállító vagy az a takarmány-vállalkozás, amelynek neve a jelölésen kötelezõen feltüntetendõ adatok között szerepel, illetve a takarmány valamennyi forgalmazója.
(8) A 12. § rendelkezéseinek betartásáért az elsõ ma- gyarországi forgalomba hozó felelõs.
(9) A 13. § rendelkezéseinek betartásáért a gazdasági reklámtevékenység alapvetõ feltételeirõl és egyes korlá- tairól szóló törvényben meghatározott reklámozó felel.
15. §(1) Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minõség- megõrzési idõtartamának megállapítása az elõállító fele- lõssége.
(2) A fogyaszthatósági, illetve minõségmegõrzési idõ lejárta után az élelmiszer nem hozható forgalomba.
(3) A takarmányt külsõ behatásoktól védetten, olyan módon (csomagolóeszközben, tartályban vagy ömlesztve) lehet forgalomba hozni, hogy az biztosítsa a takarmány ál- lat-egészségügyi szempontból biztonságos felhasználha- tóságát és a takarmány minõségének megóvását.
(4) Az etethetõségi, felhasználhatósági vagy minõség- megõrzési idõ lejárta után a takarmány az élelmiszer- lánc-felügyeleti szerv engedélyével hozható forgalomba.
(5) A felhasználhatósági idõ lejárta után a növényvédõ szer az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével hoz- ható forgalomba.
(6) Növényvédõ szer csak az ember egészségét, vala- mint a környezet veszélyeztetését kizáró biztonságos cso- magolásban hozható forgalomba.
II. Fejezet
AZ ÉLELMISZERLÁNC SZEREPLÕINEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
A nyomon követhetõség rendszere
16. §(1) Az élelmiszer-elõállítás folyamatának nyomon követhetõsége és – a szükséges esetekben – az élelmiszer forgalomból történõ visszahívhatósága érdekében az élel- miszerlánc valamennyi szereplõjének az e törvény végre- hajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott nyomon követhetõségi eljárást kell létrehoznia, és ahhoz
kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell mûködtetnie az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmi- szertermelésre szánt állatok, valamint az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülõ vagy vélhetõen bekerülõ egyéb anyagok tekintetében.
(2) Az élelmiszerlánc valamennyi szereplõje köteles az (1) bekezdés szerinti dokumentációs rendszer adatait fel- hívásra az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére bocsátani az élelmiszer-biztonságot és azzal összefüggés- ben az állatvédelmet közvetlenül vagy közvetve befolyá- soló veszélyelemzés és a nyomon követés biztosítása érde- kében.
A termelõ, a földhasználó és a növényvédõszer-engedély jogosultjának kötelezettségei
17. §(1) A termelõ, illetve a földhasználó köteles a) a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedé- sét megakadályozni;
b) a zárlati károsítók okozta fertõzést vagy annak gya- núját haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv- nek bejelenteni;
c) aza)pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen vé- dekezni, ha azok más, különösen a szomszédos termelõk növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az em- beri egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált növénytermesztés alapel- veit, továbbá a környezet és a természet védelmét.
(2) A termelõ, illetve a földhasználó köteles
a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály sze- rinti nyilvántartásba vételi, valamint a tevékenységével összefüggõ nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezett- ségeinek eleget tenni;
b) az állami és közérdekû védekezéssel megbízott sze- mélyek munkavégzését tûrni és elõsegíteni.
(3) A termelõ, illetve a földhasználó tevékenysége során köteles
a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban számára elõírt, a méhek védelmére vonatkozó elõírásokat betartani és ezekkel kapcsolatos bejelentési és tájékozta- tási kötelezettségének eleget tenni;
b) a termõföldet a talaj szennyezését okozó anyagoktól megóvni, a földhasználat során környezetkímélõ táp- anyag-gazdálkodást folytatni.
(4) A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfû virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követõen ezt az állapotot a vegetá- ciós idõszak végéig folyamatosan fenntartani.
(5) A növényvédõ szer felhasználására és forgalomba hozatalára vonatkozó engedély jogosultja (a továbbiak- ban: engedélyes) évenként március 1-jéig az elõzõ naptári évre vonatkozóan magyarországi növényvédõszer-forgal-
máról jelentést köteles készíteni az élelmiszerlánc-fel- ügyeleti szerv részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a növényvédõ szer tételes megnevezését és mennyiségét, a felhasznált csomagolóeszköz mennyiségét és fajtáját.
(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint az (5) bekezdés szerinti jelentéstételi kötelezett- séget írhat elõ egyes termésnövelõ anyagokra vonatko- zóan is.
(7) Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály- ban elõírt élelmezés-egészségügyi várakozási idõ lejártát követõen szabad betakarítani, forgalomba hozni és fel- használni, kivéve, ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az általa végzett vizsgálat alapján igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal kö- vetelményeinek. Harmadik országba a vizsgálatköteles szemes termények az élelmezés-egészségügyi várakozási idõ letelte elõtt kivitel céljából feladhatók, amennyiben a célország elõírásai azt lehetõvé teszik.
Az állattartó és az állatorvos jogai és kötelezettségei 18. §(1) Az állattartó köteles
a) állata rendszeres ellátásáról és felügyeletérõl gon- doskodni;
b) e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, va- lamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi ak- tusaiban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni, továbbá e törvény végre- hajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint az állatok állat-egészségügyi felügyeletét magán-állatorvossal kötött írásbeli szerzõdéssel biztosítani;
c) az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó ma- gánállatorvost a tartott állatok fajáról, létszámáról, az álla- tok tartási helyérõl az állattartó tevékenység megkezdésé- tõl számított öt napon belül tájékoztatni;
d) az egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésrõl az e törvény végrehajtására kiadott jog- szabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkal- mazandó jogi aktusaiban meghatározott határidõn belül és módon gondoskodni;
e) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben az állatok tartását, tartási helyét, jelölését és mozgatását bejelenteni az élelmiszerlánc-fel- ügyeleti szervnek;
f) állata betegségérõl vagy annak gyanújáról haladékta- lanul értesíteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, illet- ve a magánállatorvost, a beteg, illetve betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, járványos állatbetegség esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, illetve a magánállat- orvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség to- vábbvitelének megakadályozására adott utasításait végre- hajtani, az elrendelt járványügyi intézkedésben foglalt kö- telezettségeket teljesíteni;
g) állatának az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által el- rendelt vizsgálatát, kezelését, védõoltását, elszállítását, le- vágatását, illetve leölését tûrni, ezen feladatokat ellátó ál- latorvos részére segédszemélyzetrõl gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének megfelelõen közremû- ködni;
h) az állat elhullását vagy kényszervágását az élelmi- szerlánc-felügyeleti szervnek, illetve a magánállatorvos- nak – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint – bejelenteni, és az állati testet vizsgálatra bemutatni;
i) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint a levágott állatát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel, illetve a magánállat- orvossal megvizsgáltatni;
j) állatának az e törvény végrehajtására kiadott jogsza- bályban meghatározott állat-egészségügyi vizsgálata el- végzésérõl – amennyiben jogszabály másként nem ren- deli – saját költségén gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdésf)pontjában meghatározott kötele- zettség vonatkozik
a) az állattenyésztésre, szaporításra, vadászatra, halá- szatra jogosult személyre, illetve szervezet vezetõjére; to- vábbá arra, aki
b) a tulajdonos képviseletében az állattartó telepet (üzemet) vezeti;
c) az állatot felügyeli;
d) az állatot gondozza, ápolja, takarmányozza, õrzi;
e) szállításkor az állatot kíséri.
(3) Az állat levágása, valamint az állat, az állati eredetû termék vagy az állati eredetû melléktermék szállítása al- kalmával az állattartó köteles a közremûködõ állatorvost a forgalomba hozatalt befolyásoló körülményekrõl, így kü- lönösen az állat egészségi állapotáról, gyógykezelésérõl, takarmányozásáról megfelelõen tájékoztatni, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban elõírt nyilvántartásokat bemutatni.
(4) Az (1) bekezdésf)ésh)pontjában elõírt tájékoztatá- si, illetve bejelentési kötelezettség vonatkozik minden olyan – nem állatorvos – személyre, aki állatok gyógyke- zelésével, vizsgálatával, mesterséges termékenyítéssel, embrióátültetéssel, állatszállítással, állatkereskedelem- mel, húsvizsgálattal, a levágott, leölt vagy elhullott álla- tok, illetve a belõlük vagy tõlük származó termék értékesí- tésével, szállításával, feldolgozásával, ártalmatlanná téte- lével foglalkozik, vagy ezekben közremûködik.
(5) Az állattartó az e törvény végrehajtására kiadott jog- szabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkal- mazandó jogi aktusaiban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén köteles bejelenteni az állattartó hely meghatározott adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv- nek engedélyezés, illetve nyilvántartásba vétel céljából.
(6) A méhész köteles a méhállományok tartásának he- lyét, vándoroltatását nyilvántartásba vétel céljából az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatáro- zottak szerint bejelenteni a letelepedés helye szerint illeté- kes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél.
19. §(1) Az állati eredetû melléktermék – így különösen az elhullott állat tetemének – tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételérõl az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban elõírt módon gondoskodni, az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet – annak felhívására – az állati eredetû mellékter- mék ártalmatlanná tételének jogszabályban meghatározott módon történõ végrehajtásáról e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint tájékoztatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség
a) ha az állati eredetû melléktermék tulajdonosa isme- retlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az állati eredetû melléktermék fellelési helye szerint illetékes települési (fõvárosban kerületi) önkormányzatot,
b) közterületen a települési (fõvárosban kerületi) ön- kormányzatot,
c) közúton a közút kezelõjét terheli.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a tulajdonos a felme- rült költségeket köteles az önkormányzatnak, illetve a köz- út kezelõjének megtéríteni.
(4) Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség (a továbbiakban: bejelentendõ állatbetegség) megelõzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati eredetû melléktermék ártalmatlanná tételérõl az élelmiszer- lánc-felügyeleti szerv intézkedik.
20. §(1) Az állattartó – e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérõ rendelkezése hiányában – eldöntheti, hogy az állatorvosi szolgáltató tevékenységet mely – arra mûködési engedéllyel rendelkezõ – magánállatorvostól veszi igénybe.
(2) A magánállatorvos köteles az állattartó részére az ál- lat tartásával, takarmányozásával, egészségi állapotával, a megteendõ intézkedésekkel, ezek várható anyagi és jogi kihatásával kapcsolatos legjobb tudása szerint felvilágosí- tást adni.
(3) A magánállatorvos köteles tõle elvárható módon el- sõsegélyt nyújtani, és az állattartót a további állatorvosi szolgáltatás igénybevételének lehetõségérõl, illetve köte- lezettségérõl tájékoztatni.
(4) Az állatorvos az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jogosult a törzskönyvezett, valamint a hatályos Európai, illetve a Magyar Gyógyszerkönyvben szereplõ készítmények és anyagok rendelésére.
21. § (1) Az állattartó az e törvény végrehajtására ki- adott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetle- nül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott esetek- ben állata forgalomképességének igazolására köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatáro- zott okiratot (marhalevelet) kiállíttatni és érvényesíttetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti okirat (marhalevél) kiállítá- sa elõtt az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban elõírtak szerint az állatot tartósan meg kell je- lölni.
Az élelmiszer- és takarmány-vállalkozások kötelezettségei
22. §(1) Az élelmiszer-vállalkozás mûködése során a) a külsõ és a belsõ környezetnek, az elhelyezésnek, az elrendezésnek, a méreteknek, a berendezéseknek, az esz- közöknek, a technológiáknak, a termelési és tárolási kapa- citásnak, a felhasznált élelmiszer, illetve élelmiszer-össze- tevõk biztonságosságának, minõségének, az alkalmazott csomagolóanyagok és fertõtlenítõszerek megfelelõségé- nek, illetve biztonságos alkalmazásának, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szak- tudásának alkalmasnak kell lennie az élelmiszer-biztonsá- gi és élelmiszer-minõségi elõírások betartásának folyama- tos garantálására;
b) olyan önellenõrzési, minõségbiztosítási, nyomonkö- vetési, termék-visszahívási rendszereket vagy ilyen rend- szerek olyan elemeit kell mûködtetni, amelyekkel biztosít- ható az élelmiszer biztonságossága, megfelelõ minõsége, azonosíthatósága és nyomon követhetõsége;
c) az üzemelés teljes idõtartama alatt jelen kell lennie egy – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott élelmiszer-biztonsági szaktudással rendel- kezõ – azonnali intézkedésre feljogosított, felelõs sze- mélynek.
(2) Az élelmiszer-, illetve takarmány-vállalkozás az élelmiszer, illetve a takarmány elõállítását, valamint forga- lomba hozatalát megelõzõen az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott részletes, írásos do- kumentációt (így különösen gyártmánylapot, anyaghá- nyad-nyilvántartást) köteles készíteni és vezetni.
23. §(1) Az élelmiszer-, illetve takarmány-vállalkozás mûködését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint történt nyilvántartásba vételét vagy engedélyezését követõen kezdheti meg.
(2) Élelmiszer- és takarmány-vállalkozás kizárólag az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által az e törvény végre- hajtására kiadott jogszabály, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerint engedélye-
zett, illetve nyilvántartott élelmiszer- és takarmány-létesít- ményt mûködtethet, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai alapján engedélyezett, illetve nyilvántartott élelmiszer-, illetve takarmány-vállalkozási tevékenységeket végezhet.
(3) Az élelmiszer-vállalkozó haladéktalanul köteles be- jelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha tudo- mására jut, hogy az általa elõállított vagy forgalomba ho- zott termék megbetegedést okozott, vagy ennek gyanúja áll fenn.
(4) Az az élelmiszer-vállalkozás, amely egy másik tag- államból szerez be terméket vagy ilyen termék szétosztását végzi, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felhívására köteles bejelenteni a más tagállamból származó állati eredetû élelmiszerek elsõ betárolási helyre történõ beszállítás megtörténtét.
III. Fejezet
AZ ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI ÁLLAMI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDSZERE Az állam felelõssége az élelmiszerlánc-felügyelet terén
24. §(1) Az állam az élelmiszerlánc felügyeletéért, va- lamint azzal összefüggõ állami feladatok ellátásáért való felelõssége körében
a) létrehozza és mûködteti az élelmiszerlánc-felügye- leti szervet és az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szervet, valamint biztosítja azok függetlenségét;
b) mûködteti az élelmiszerek és takarmányok vonatko- zásában hatékony gyorsriasztási rendszert;
c) az e törvény szerinti hatósági intézkedések megala- pozása céljából állami laboratóriumokat mûködtet;
d) a költségvetési törvényben külön alcímen az állami kártalanítás, az állami, valamint a közérdekû védekezés céljára, továbbá a járványügyi intézkedés során keletke- zett állati vagy növényi eredetû melléktermékek szállításá- nak és ártalmatlanításának, valamint a rendkívüli élelmi- szerlánc-esemény elhárítása során a hatóságnál felmerülõ költségek fedezetére, továbbá az egyéb jogszabályban ál- lami feladatként meghatározott vizsgálatok fedezetére cél- elõirányzatot biztosít.
(2) Az állam az (1) bekezdésben foglaltak figyelembe- vételével – az éves költségvetési törvényben meghatáro- zott módon – a központi költségvetésben biztosítja az élel- miszerlánc-felügyeleti szerv és az élelmiszerlánc-bizton- sági tudományos szerv nemzeti és nemzetközi követelmé- nyeknek megfelelõ szintû mûködésének fedezetét.
(3) Az állam az élelmiszerlánc felügyeletével összefüg- gõ feladata ellátásáért való felelõssége körében, különösen a végsõ fogyasztók egészségének és az élelmiszerlánc va-
lamennyi szereplõje érdekének védelme, valamint a biz- tonságos, illetve a megfelelõ minõségû élelmiszer elõállí- tásának és forgalmazásának elõsegítése érdekében, az eh- hez szükséges ismeretek széles körû terjesztésével, tájé- koztatások, képzések, oktatás biztosításával járul hozzá a tudatos felhasználói szemlélet kialakításához.
Az állami feladatok szervezése és irányítása 25. §(1) Az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét e tör- vény szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv látja el.
(2) Az élelmiszerekkel kapcsolatos, külön jogszabály- ban meghatározott élelmezés- és táplálkozás-egészség- ügyi hatósági feladatokat az egészségügyi államigazgatási szerv végzi.
(3) A 10. § (2)–(4) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmá- ról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatáro- zott hatóság jogosult az ott meghatározott szabályok sze- rint azzal, hogy a végsõ fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minõsül akkor is, ha nem természetes sze- mély.
(4) Élelmiszer-jelölési elõírások megsértésének észlelé- se esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, illetve a fo- gyasztóvédelmi hatóság egymást haladéktalanul értesíti az eljárás megindításáról az eljárás tárgyát képezõ tényállás ismertetésével, melynek során az ügy érdemi azonosítha- tóságához szükséges adatokat – így különösen az érintett élelmiszer-vállalkozás azonosításához szükséges adato- kat, az eljárás tárgyát képezõ termék azonosításához szük- séges adatokat, valamint az ellenõrzés helyére és idejére vonatkozó adatokat – a másik fél rendelkezésére bocsátja.
Ha a jogsértés miatt mindkét hatóság jogosult eljárni, a továbbiakban az a hatóság jár el, mely az ügyben az eljá- rást korábban indította meg. A másik hatóság abban a kör- ben, melyben az elõzõek alapján nem jár el, saját eljárását megszünteti, szükség esetén a döntését visszavonja.
(5) A (4) bekezdésben szabályozott esetben, ha a fo- gyasztóvédelmi hatóság folytatja le az eljárást, és – a fo- gyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gya- korlat tilalmáról szóló törvény rendelkezésének megsérté- sén túlmenõen – észleli e törvény, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály, valamint az Európai Unió, vonatkozó közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa rendelkezésének az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó meg- sértését, errõl haladéktalanul értesíti az élelmiszerlánc-fel- ügyeleti szervet a (4) bekezdésben szereplõ adatok egyide- jû rendelkezésre bocsátásával.
26. §(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tevékeny- sége magában foglalja
a) a növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelem élelmi- szer-biztonsággal kapcsolatos feladatait,
b) a zöldség- és gyümölcs-ellenõrzési feladatokat, c) a takarmány-ellenõrzési feladatokat,
d) az állat-egészségügyi, élelmiszerbiztonsági- és élel- miszerminõség-ellenõrzési feladatokat.
(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdés a)ésb)pontjában meghatározott feladatokat ellátó szerve- zeti egységeinek összefoglaló elnevezése növény- és talaj- védelmi szolgálat, az (1) bekezdésc)ésd)pontjában meg- határozott feladatokat ellátó szervezeti egységeinek össze- foglaló elnevezése állat-egészségügyi és élelmiszer-ellen- õrzõ szolgálat.
27. § (1) E törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatokat látnak el
a) az élelmiszerlánc-felügyeletért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter),
b) az élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos vizsgá- latot végzõ laboratóriumok,
c) az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szerv, d) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.
(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv egyes állami fel- adatainak elvégzésére kormányrendelet feljogosíthatja a magánállatorvost.
(3) Az állami feladatok elvégzésére feljogosított ma- gánállatorvos állami feladatainak végzése közben az élel- miszerlánc-felügyeleti szerv nevében, az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt eltérések- kel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általá- nos szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továb- biakban: Ket.) szabályainak alkalmazásával jár el, ezen te- vékenységéért az e törvény végrehajtására kiadott jogsza- bályban foglaltak szerint díjazás illeti meg.
(4) Az állami feladatok elvégzésére feljogosított ma- gánállatorvos a feladatkörébe tartozó eljárásokért köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban elõírt igazgatási szolgáltatási díjat beszedni, és a külön jogsza- bályban meghatározott befizetési határidõben az élelmi- szerlánc-felügyeleti szerv számlájára befizetni.
A miniszter feladatai
28. §A miniszter az élelmiszerlánc-felügyelet területén a) ellátja a növényi károsítók elõfordulásának, járvá- nyos fellépésének leküzdésével kapcsolatos, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fel- adatokat;
b) az Európai Unió Bizottságánál kezdeményezi az ál- lat- és növény-egészségügyi határállomások kijelölését;
c) kezdeményezheti rendkívüli élelmiszerlánc-esemé- nyek esetén a térítés ellenében történõ közcélú munkavég- zés, a létesítmény, a szállító-, növényvédõ és más eszkö- zök, valamint anyagok igénybevételének, továbbá a rend- védelmi szervek közremûködésének elrendelését;
d) nagy nemzetgazdasági kárral fenyegetõ vagy köz- egészségügyi szempontból veszélyes állatbetegségek fel- számolására állami pénzeszközökkel támogatott, az állat- állományoknak a betegségtõl való mentesítésére országos programot, valamint a betegség elõfordulásának felméré- sére ellenõrzõ, illetve monitoring-vizsgálati programot rendelhet el;
e) mûködteti a FAO/WHO Codex Alimentarius nemze- ti rendszerét;
f) kiadja az élelmiszerkönyvi irányelveket, és gondos- kodik a Magyar Élelmiszerkönyv összeállításáról és köz- zétételérõl;
g) kiadja a takarmánykódex-irányelveket, és gondos- kodik a Magyar Takarmánykódex összeállításáról és köz- zétételérõl;
h) gondoskodik az Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Kódex összeállításáról és közzétételérõl;
i) gondoskodik a Növényvédelmi Módszertani Gyûjte- mény összeállításáról és közzétételérõl;
j) meghatározza a nemzetközi kötelezettségekkel, vala- mint az ország agrárgazdaságának céljaival összhangban az élelmiszerlánc-ellenõrzés feladatait.
29. § A miniszter az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint
a) elkészítteti – az érintettek egyetértésével szükség esetén módosítja – az Integrált Többéves Nemzeti Ellenõr- zési Tervet, megszervezi, irányítja, felügyeli annak végre- hajtását, továbbá ellátja annak vonatkozásában a koordi- nációs és kapcsolattartói feladatokat;
b) tájékoztatást ad a közvélemény részére az élelmi- szerláncot érintõ, országos vagy kiemelt jelentõségû ügyekrõl;
c) szakmai útmutatót adhat ki az élelmiszerlánc egysé- ges felügyeletének elõsegítése céljából;
d) véleményezi a növényvédelmi képzés képesítési kö- vetelményrendszerét;
e) kijelöli a nemzeti referencialaboratóriumokat.
Az állami laboratóriumok feladatai
30. §(1) Az állami laboratóriumok feladatai különösen a) a károsítók folyamatos elõrejelzése, diagnosztikai vizsgálatok végzése, zárlati károsítók azonosítása, szapo- rítóanyagok növény-egészségügyi vizsgálata;
b) a termésnövelõ anyagok vizsgálata a hazai fogyasz- tásra vagy exportra szánt mezõgazdasági termékekben;
c) a talaj- és a felszíni víz minták növényvédõszer-ma- radék tartalmának monitoring-vizsgálata, továbbá a tala- jokban, talajvízben toxikus elemtartalom és egyéb szennyezõanyag-vizsgálat;
d) a növényvédõ szerek és termésnövelõ anyagok mi- nõségének hatósági vizsgálata;
e) a növényi termények, illetve a növényi alapú feldol- gozott termékek növényvédõszer-maradék tartalmának
vizsgálata termõhelyen, tároló-, elárusító-helyeken és a határállomásokon vett mintákból;
f) tételes, felmérõ, monitoring- és célvizsgálatok vég- zése az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenység kapcsán;
g) az egészségügyi határértékek megállapításában való közremûködés;
h) a vizsgálati eredmények adatbázisban történõ keze- lése és az országos adatbázisba történõ folyamatos továb- bítása;
i) kijelölés alapján referencialaboratóriumi feladatok ellátása, körvizsgálatok szervezése és azok eredményei- nek értékelése;
j) a nemzetközi követelményekkel összhangban álló vizsgálati módszerek alkalmazása érdekében diagnoszti- kumok és eszközök elõállítása, illetve ezek beszerzése, készleten tartása;
k) részvétel a kutatásban, a vizsgálati módszerek kiala- kításában és fejlesztésében;
l) a laboratóriumi vizsgálatok nemzetközi szabványai- nak véleményezése, a vizsgálati módszerek érvényesítése, valamint gondoskodás az átvett vizsgálati módszerek ha- zai elterjesztésérõl;
m) elsõsorban diagnosztikai és más szakmai vizsgála- tokkal közremûködés az állatbetegségek okainak megálla- pításában, a fertõzöttség felderítésében, a helyi és országos mentesítési és betegségfelszámolási programok végrehaj- tásában, közremûködés a diagnosztikai módszerek folya- matos korszerûsítésében;
n) a jogszabályokban meghatározott radiokémiai vizs- gálati feladatok ellátásának szervezése és végzése az élel- miszerláncban;
o) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály alap- ján közremûködés a különleges táplálkozási igényt kielé- gítõ élelmiszerek, étrendkiegészítõk elõállításával, ada- lékanyagok és technológiai segédanyagok, élelmiszer- csomagolóanyagok, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertõtlenítõszerek gyártásával, felhasználásával és az új élelmiszerekkel, valamint takarmány-adalékanyagokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásban.
(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hivatalból in- dított eljárásaiban hozott döntéseinek megalapozásához szükséges laboratóriumi vizsgálathoz elsõsorban állami, az adott vizsgálatra akkreditált laboratóriumot vehet igénybe.
Az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szerv feladatai 31. § (1) Az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szerv koordinálja az érintett hatóságok között az ellenõr- zési tervek, illetve módszerek egyeztetését, összehangolá- sát, és az ellenõrzési tapasztalatok közös értékelését, illet- ve közös ellenõrzési jelentések készítését.
(2) Az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szerv az élelmiszerlánccal kapcsolatos kérdésekben
a) szakmai segítséget nyújt a nemzeti stratégiák kiala- kításában, a jogszabályalkotásban, valamint a laboratóriu- mok fejlesztési irányának meghatározásában;
b) felkérésre szakvéleményt készít;
c) adatok és információk összegyûjtésével és elemzé- sével lehetõvé teszi az élelmiszer-biztonságot közvetlenül vagy közvetve befolyásoló veszélyek azonosítását és jel- lemzését;
d) egységes elveken alapuló kockázatbecslési eljáráso- kat dolgoz ki;
e) kockázatbecslést végez, illetve felkérésre közremû- ködik más szervek által végzett kockázatbecslésben;
f) gyûjti, rendszerezi, elemzi, összegzi, kezeli a felada- tainak ellátásához szükséges adatokat;
g) értékeli, elemzi, és közzé teszi az élelmiszerek okoz- ta megbetegedésekkel kapcsolatos információkat;
h) az egészségügyi államigazgatási szerv szakvélemé- nye alapján elvégzi az új élelmiszerre vonatkozó kérelem elsõdleges értékelését;
i) feladatainak hatékony ellátása érdekében tudomá- nyos bizottságokat, testületeket hoz létre;
j) együttmûködik az Európai Bizottság és más tagálla- mok hasonló feladatokat ellátó, illetékes szerveivel, vala- mint az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén érin- tett nemzetközi, illetve hazai szervekkel és intézmények- kel;
k) végzi az Európai Unió élelmiszerekre és takarmá- nyokra vonatkozó gyorsriasztási rendszerének (RASFF) hazai mûködtetését;
l) tájékoztatást nyújt az élelmiszer-biztonsággal kap- csolatban felmerülõ aktuális kérdésekrõl, problémákról, megelõzésük módjáról;
m) részt vesz szakmai oktatások szervezésében, lebo- nyolításában.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatai 32. §(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv általános szervezési, irányítási, felügyeleti feladatkörében
a) e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint szervezi, irányítja, felügyeli az élelmiszerlánc felügyeleté- vel összefüggõ állami feladatok ellátását;
b) gondoskodik az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok egységes végrehajtásához szükséges szakmai továbbkép- zésekrõl, valamint a hatósági szakemberek képzésérõl, részt vesz az élelmiszerlánccal kapcsolatos kutatásban;
c) végzi az ellenõrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek országos értékelését az élelmiszerlánc-fel- ügyelet, élelmiszer- és takarmányminõség vonatkozásá- ban;
d) laboratóriumokat mûködtet, illetve kijelöli az e tör- vény szerinti hatósági ellenõrzések során vett minták vizs- gálatait végzõ állami laboratóriumokat, és ezek jegyzékét honlapján közzéteszi;
e) egyes állat- és növénybetegségek területenkénti vagy országos elõfordulásának és a fertõzöttség mértéké- nek tisztázására, továbbá az élelmiszerek és takarmányok biztonságának és minõségének laboratóriumi vizsgálatára
felmérõ (monitoring) rendszert mûködtet, valamint ellen- õrzõ, illetve engedélyezési eljárást megalapozó vizsgála- tokat végeztet;
f) szervezi és felügyeli az állatbetegségek megelõzését, felderítését és felszámolását, az elrendelt mentesítési és monitoringprogramok végrehajtását, továbbá az integrált többéves nemzeti ellenõrzési tervvel összhangban az élel- miszerlánc-felügyeleti és élelmiszer- és takarmány-minõ- ségi ellenõrzések egységes végrehajtását;
g) az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelzõ rendszerén keresztül Magyar- országra érkezõ bejelentés alapján, továbbá a Magyaror- szágon észlelt veszély esetén megteszi a szükséges intéz- kedéseket;
h) ellátja az ökológiai gazdálkodással elõállított és a genetikailag módosított élelmiszerekkel és takarmányok- kal kapcsolatos, az e törvény végrehajtására kiadott jog- szabályban meghatározott feladatait;
i) feladatai ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez;
j) az integrált többéves nemzeti ellenõrzési terv alapján kidolgozza a területi éves ellenõrzési tervet, irányítja, szer- vezi és ellenõrzi annak végrehajtását;
k) ellát az egyes élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok végrehajtását segítõ hazai és nemzetközi informatikai rendszerek használatával és mûködtetésével kapcsolatos feladatokat;
l) feladatainak ellátása során folyamatosan kapcsolatot tart és együttmûködik a települési önkormányzatokkal, a társhatóságokkal, valamint a civil szervezetekkel;
m) élelmiszer-fertõzés és -mérgezés, valamint ember- rõl állatra vagy állatról emberre terjedõ betegségek fellé- pése, illetve gyanúja esetén kölcsönös tájékoztatás mellett együttmûködik az egészségügyi államigazgatási szervvel.
(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv állat-egészség- ügyi feladatkörében
a) a korábban ismeretlen betegség közvetlen veszélye, elõfordulása esetén megteszi az annak megelõzéséhez, fel- derítéséhez, felszámolásához szükséges intézkedéseket;
b) járványos állatbetegségek elleni védekezéshez szük- séges készenléti tervet készít;
c) gondoskodik a járványos állatbetegség megelõzésé- hez, illetve felszámolásához szükséges ingyenes oltó- és kórjelzõ anyagokról, továbbá a járványok megelõzéséhez és elfojtásához szükséges mûszaki, technikai feltételek, védõfelszerelések biztosításáról, valamint folyamatos kar- bantartásáról és cseréjérõl;
d) azonosítja és elemzi az állatgyógyászati termékek- kel kapcsolatos kockázatokat, és kidolgozza a kockázat kezeléséhez szükséges intézkedéseket.
(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszer-biz- tonsági feladatkörében nyilvántartja a bejelentett és ki- vizsgált élelmiszer-mérgezéseket és -fertõzéseket, továb- bá azok adatait rendszeresen értékeli és közzéteszi.
